2020. október 30., péntek

Fish & Chips

Szülinapján éhes bakfis
Tálcájára vígan rak fish
& chips mellé liter kólát,
Mosandó majd belét jól át.

- E táp behálóz, sőt besző!
Ilyet esző’, beteg lesző’! –
- Így okítja s jóra szítja
Őt ikre, ki vegán szittya.

- Megosztoztunk bár egy petén,
Mégse tűrök el ilyet én
Életünk ünnepi hetén!
Húzzál legelni, te kretén!

Így évődnek, egymást ütik,
Szállnak fishek, chipsek, sütik,
S hörgő torkán akadt &-del
Ünnepeltünk mentőt rendel.

Nénónénónénó…

„Valahol gyönyörű ez a dallamos szirénahang! A szirének énekével ellentétben, ez nem a halált, hanem az életet jelenti! Főleg, ha a kopasz, kétajtós szekrényes merdzsósok és audisok a mélynyomóval bömböltetett tucc-tucc-tucc ellenére meghallják és hajlandóak félrehúzódni, ami nem jellemző rájuk. Pláne, hogy olyan gagyi autókban ülnek, amiből gyárilag ki van szerelve az index...” /Entellektüel Etelka, középiskolai magyartanár és maszek elefántcsonttorony éjjeliőr/

„Nénónénó, hát persze, nénónénó! A dedóból szabadult, költő úr, vagy a János kórház vigyorgójából?! Utóbbiból könnyebb lehetett meglépni, mert most az összes ápolót átvezényelték a telt házas Fradi meccsek maszktalan tömbarcai és a folyamatosan üzemelő iskolák miatt csúcsra járatott koronavírus osztályokra! Hullanak is a nem koronavírusos betegek, mint a legyek! A klapanciájában leszólt kólázó bakfis IQ-jába maga még rúdugorva se tudná beverni még a fejét sem! Idióta! NEM ENG.!” /Tapló Tivald, az Országos Költészeti Átlagot Díjazó Értelmiségi Központ (OKÁDÉK) OKJ-s képzett főcenzora/

„Jaj, de jó, végre én is szerepelek egy versben! Bár csak a legvégén, de mégis! Boldog vagyok! Köszönöm!” /Nénónénónénó/

„Ezt a hülye verset!!! Fuldoklókhoz csak akkor megyünk, ha teszttel igazolt koronavírusosak, de mivel a teszteket is nekünk kell végezni és nincs se elég emberünk, se elég kocsink, így csak akkor van esélyük, ha a fuldoklás ellenére ki tudják húzni élve a minimum egy hetes késésünket a tesztelésig, majd az újabb hetet az eredményig. Az idióta szirénánkat pedig szívesen lecsapnánk, de már meghalni sincs erőnk, nemhogy felmászni a tetőre a tütühöz...” /Nénó Zénó, mentős mindenes/

„A vegán szittyának természetesen igaza van, de a táplálkozási és életmód-tanácsadók élete nemcsak játék és mese. Ja, és a bakfis sem véletlenül rímel ám a fishre (elfiserált egy rím), aki nem hiszi járjon utána!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája és vegán etimókus/

„A rím sosem véletlen, hanem fegyver a Költő kezében, amit nem fél használni! Reszkess világirodalom! Mondanám, hogy mert jövök, de hát el sem mentem!” /F. Endre, mindenevő költőgigász/

„Ezek a rímek valóban fegyverek, ha jól használjuk őket. Amióta a Költő úr fenti versének a felolvasásával vallatjuk a letartóztatottakat, azóta nincsenek megoldatlan bűncselekményeink. A többség már a vegán szittya ikernél megtörik és bármit bevall. E kegyetlenül embertelen, ám roppant hatásos módszer bevezetése óta öten vállalták magukra az ősrobbantást, háromról derült ki, hogy II. Lajost belefojtotta a Csele patakba, heten ismerték be, hogy ők lökték a jéghegyet a Titanic elé és tizenkettőre emelkedett a Kennedy gyilkosság elkövetőinek a száma. Köszönjük Frady Endre!” /Sújtó Sömény, detektív felügyelő/

„A Helsinki Egyezmény nevében követeljük a köztörvényes bűnözők Frady Endre versek felolvasásával történő brutális kényszervallatásának azonnali leállítását! Ha ez nem történik meg, akkor kivizsgáló bizottságot felállító rendkívüli ülést megszervező csoportot létrehozó szakértő szervezet létrehozását fogjuk kezdeményezni a legközelebbi plenáris ülést követő ciklus harmadik negyedévében! Az ügy nem tűr halasztást, úgyhogy néhány választási cikluson belül meg fog születni a törvénysértést elítélő határozati javaslat elvi vázlata! Éljen a parlamenti demokrácia!” /Brüsszel Béláné Eu Tanázia, európai parlamenti képviselő, a Bizottság a Bizottságért Bizottság alelnöki tanácsának helyettes póttagja/

„Mi ez a vegetatív idegrendszert bénító hevenyészett degeneráció, ez az utólag sem megfontolt szellemi mélyrepülés?! Egy lepratelepi dögkút bűzhödt kipárolgásai sem olyan fertőzőek, mint Frady Endre étvágygerjesztőnek szánt irodalmi öklendezései! Egy gyorséttermi tálcával együtt lenyelt fish&chips sem tud olyan reménytelenül megakadni senkinek a torkán, mint ennek a költészeti kóklernek a katatón kreténségei! Anyámmal a karanténunk mélyén azon vitatkozunk, hogy a két pusztító világjárvány – a koronavírus és Frady Endre – közül melyik fogja előbb elpusztítani a másikat. Talán mondanom sem kell, hogy melyiknek szurkolunk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha fish&chipsre vágyom, akkor rádobok egy kólával feldúsított halastavat a krumpliföldre és megeszem. Vicces látni, ahogy a böfögésemtől V-alakban hullanak a földre a keselyűrajok!” /Chuck Norris/

2020. október 9., péntek

Lakásfelújítás

Felső lakást ütik-verik
Panelbontó szakmunkások,
Kőpor Káld és Erős Erik,
Én meg fejben egyre vások.

Fúr a fúró, fűr a fűrész,
Légkalapácsolás hallik,
Zaj döf, mint egy hegyes tű rész,
S agyamban nyíl’ lebenyfal lik!

Beton rezeg, ablak remeg,
Lezuhan a pók is, ha fon…
Ne röhögjél ezen te meg,
Merthogy beázik a plafon!

Míg új szomszéd épül-szépül,
S száll az összes gondja, ím, el,
Székemen roncs emberpép ül
S énem helyett bent kínt rímel…

„Mi van panelproletariátus, nem tetszik a rendszer?! Tetszettek volna bankot robbantani! Akkor ki lehetne költözni Budapestről pár száz kilométerre, nyugatra egy kolbászkerítéses, fatornyos, napelemes házba, ahol már osztrákul beszélnek! Ott, ha zaj van, csak le kell lőni az ablakból a bőrgatyás jódli énekest, oszt’ újra lehet zavartalanul élvezni a kristálytiszta tehénbőgést!” /Karl von Kiss, az Osztrák-Magyar Monarchia Párt elnöke és síléc díler/

„Ne nyavalyogjon már folyton-folyvást, hogy minden nagyobb esőnél beázik! Hát nem megígértem már egy évvel ezelőtt és azóta is minden hónapban megerősítem, hogy hamarosan megjavíttatom a tavalyelőtti felújításkor szétbarmolt szigetelést?! Miért kell örökké emlegetni?! Amit én megígérek, az előbb-utóbb valószínűleg biztosra vehető! Ahogy az építőipari mondás tartja: Még nincs teljesen készen, de már majdnem elkezdtük! Ne a szemének higgyen, hanem nekem!” /Vetítő Vendel, függetlenített tömbházkezelő és ígérgetőművész/

„Mit zsong, jajong, búsong nekem itt konokon és fájón, hogy már két hónapja tart a fúrás-faragás?! Hát nem kiírtam előtte, hogy kábé öt hét?! Na, ugye! Különben is, gyors munkához idő kell! Hamar munka ritkán rikkant!” /Galambdúc Géza, felújító szomszéd/

„Zúg a traktor, szánt az eke,
Széles fejsze suhint: nesze!
Még szebben, még jobban,
Kalapács koppan, szív dobban,
Feszül az új híd, dörög az új gyár,
Virul az ország, újra él már!
(…)
Amúgy szörnyű lehet, sajnálom, de egyszer ez is elmúlik majd, és akkor bántóan nagy lesz a csend.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Légkalapács nesze,
Bontómunkás szesze,
Együtt ütnek: Nesze!
S lelked kusza-kesze
Te kis tosza-tesze!”
/Újpesti Barnabás, kortárs költő és kárörvendőművész/

„Szeretem a panelban légkalapács zaját, mert amikor belőve hányok otthon a tucc-tucc hétvége után, olyan érzés, mintha after party lenne! Nagyon király!” /Fű Fikusz, betanított nehézgépkezelő/

„Ne nyivákoljon, panelproletár költő úr, magának legalább van hol laknia! A rozzant teste körül is van egy hajlék, meg a kopaszodó fején is van egy haj lék. Mi kéne még, kacsalábon forgó palota a Várban?! Mi maga, a köz szerény és alázatos szolgálatára felesküdött köztársasági elnök, netalán miniszterelnök?! Nem, ugye?! Marha!” /Nyálkás Nyihámor, meztelencsiga/

„Mi ez az elsőgenerációs degeneráció?! Mi ez az alpári földhözragadtság?! A világirodalom halálközeli sikolyának hallatán a testnedveim jéggé dermedve fagyasztják le az önvédelmi reflexeimet! Ha anyám nem olvasztana ki a kétütemű Otto-motoros NDK hajszárítójával, amilyennel a Stasi egykor a lebukott eszkimó titkosügynököket vallatta, akkor a képernyőre jegesedett tekintettel olvasnám Frady Endre önmagán kívül senkit sem érdeklő szánalmas rímokádatát! Nem lehetne a fent említett felújítás során ezt a kivagyi kretént bebetonozni?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Minek a panelbontáshoz légkalapács? Én bármilyen vasbeton falat átütök a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/

2020. szeptember 23., szerda

Ha lenne...

Ha lenne sok dollárom,
Villát vennék Bogláron!
Kertemben vón’ medence
S partján Billgécc kredence.

Polcán állna pálinka
S inasom - szép szál inka,
Előkelő idegen -
Szolgálná fel hidegen.

Zajlana e tóparti
Kastélyban sok jó party,
S száz Audi új ára
Menn’el hejehujára!

Bömbölné a tucc-tucc-tucc:
Eksztázisba jucc-jucc-jucc!
Iszkolnának el ebek,
S okádnának celebek.

Legyűrne a maligán,
S hajnalban egy taligán
Arccal rézsút Tolnának
Rézágyamba tolnának.

Hálóm nézne a tóra,
S fel se kelnék hat óra
Előtt, se nem utána,
S aki irigy, utá’na!

„Költő gyermekem, miután sugárban kigyóntad magadból a hamis mammon iránti vágyadat és az ezt követő hányatott csömört, gondolj arra, hogy a perselypénznek nem kell feltétlenül fémből lennie, hiszen akár papírköteg is lehet! Kellő anyagi áldozat hatására talán az égiek is megbocsájtják a földi szolgáikat gúnyoló
   Azt kérdi a napfelkelte:
   Miseborral pap megtelt-e?

kétsoros bökversikédet és egy nagyobb összegű utalás következtében talán én is. Add el a vagyonodat, oszd szét köztem és kincsed lesz a Mennyben!” /Zseton atya, balatonboglári apát/

„Egész jó. Azért a mostani válságos időszakban elég merész ilyen művet alkotni, ahol sehol egy maszk és csak a felelőtlen dorbézolás... Mi lesz Cecíliával, mit szól majd a nemzeti konzultáció, jajjj. Már úton is van a TEK hős költőnkért...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

   „Kertem végén hallik TEK nesz…
    Pezsgődugót lövök, nesztek!!!

/F. Endre, a perceken belül agyba-főbe disztingvált költőpép/

„Köszi, Főni, hogy elvitetted az okádó libernyákot, mert így törvényesen privatizálhatom ezt a partszakaszt is!” /M. Lőrinc, megélhetési multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Ezek szerint sikeres volt az inka inas álcám és nem jött rá, hogy honnan jöttem és ki vagyok valójában! Igaz, hogy azt se vette észre, hogy nem pálinkát iszik, hanem Kalinka vodkát! Pedig egy józanabb pillanatában még meg is énekelte az Indián Kommunizmus című rettenetében, hogy aszongya:
   Dúdolgatja inka, maja,
   Kalinka, kalinka maja!

Na, megyek, feltakarítom a vérfoltos agyvelődarabokat és felajánlom szolgálataimat az új földesúrnak! Még szerencse, hogy futballistának is kiváló vagyok!”
/Xrumtlngi O’bongo, illegalitásban élő piréz migráncs jobbösszekötő/

„Arcpoétika, avagy óda a társadalmi mobilitáshoz
   Ó ha rózsabimbó lehetnék,
   Öt forintért kuglert vennék,
   Építnék házat, benne öt szoba lenne,
   Kertembe vón' medence.

/Balatonparty Bírhatnám Bódog, alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hú, mán, humán úr, ez olyan gyönyörű vót, hogy úgy megkönnyeztem, mint a szemen sprickolt lódarázs a Chemotoxot!” /özv. Rágcsáló Rezsőné Könnyzacskóssy Klotild, kisnyugdíjas patkánypreparátor/

„A költő a modern társadalom léha élvhajhász abszurditását a látszólagosan teljes hasonulással kifigurázó művében tükröt állít a tükröt egyébként csak hiúságból használó, uborkafára felkapaszkodott pénznyelő bulvárcelebek és divatcölibek nemzettudattalan sehonnaisága elé. A körsugárban hányás víziója metaforikusan determinálja a józan ésszel leírhatatlant. Frady Endre, a tiszta rímek Csomándy Dezsője és a harmonikus ritmusrádöbbenés Vonyarcvashegyi Cecíliája ismét bizonyságot tett arról, hogy a mélylírába okádásnak igenis helye van a szépirodalomban. Már csak magának a szépirodalomnak a létjogosultsága kérdéses, mégpedig igen erősen.” /Dalvirágtaposó Dögönyné Rührögönyi Rezsilla, a Jóságos Atyavilágos Jézusmárja Nihilizálja Ezen Költőket Egyszers Mindenkorra (JAJNEKEM) c. világirodalmi ellenkulturális blablablog retorikai recenzora/

„Mi ez az ordenáré senkiháziság?! Ki ez az ormótlan lakájmédiapatkány?! Önmagában nem lenne baj, hogy Frady Endre szakmányban költ, ha ezt egy tőlünk térben és időben hermetikusan elzárt párhuzamos univerzumban tenné! De nem, őt pont most és pont itt eszi a fészkes fene! Ó, hogy a radai rosseb rojtozza rühösre ennek a rút renegát rettenetnek a rigorózus rókaképét!!! Anyám szerint üssek a számra, de nem tehetem, mert tele van a kezem vetnivaló első kövekkel, amik akkora kárt tennének a fogsoromban, mint Frady Endre büdös verslábai a költészet veteményeskertjében! Corpus diem! – Halj a mának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy pénzes siserahad megpróbálta einstandolni a tengeröblöt, ahol úszni hangsebességgel úszkálni szoktam, de felszakítottam a partszakaszt és velük együtt belevágtam egy izlandi vulkánba. Annyit se tudtak mondani, hogy Eyjafjallajokull és már hányta is kifele a tüzet. Majdnem akkora kárt okozott, mintha egy törésvonalat fejeltem volna egy tektonikus lemezmezőbe.” /Chuck Norris/

2020. szeptember 18., péntek

Verítékes út a grízgombóc evéstől a lokális világhírig


Ha valaki befal tíz
Gigagombócot, mi gríz,
Valós veszély, hinnye, biz,
Hogy hamarost nagyra híz’!

Ámde hogyha sokat síz,
S ömlik róla izzadt víz,
Akkor abban joggal bíz’,
Lefogy, mint egy parti csíz…

… S divatfotós kéri: Please
Look at me and say big CHEESE!


„Ne pampogjál külföldiül, fényképészkém, mert betakarlak, mint hólavina a süket síliftkezelőt!” /Cudar Cecília, cingár célszemélyiség/

„Jaj, betakart az a jéghideg hólavina és onnantól, hogy halálra fagytam, már nem is emlékszem többre! Ezek után most egész jó itt ebben a forró bográcsban üldögélni, csak az a randa ördögpofa ne böködne állandóan a vasvillájával!” /néhai Lanovka Lajos, síliftkezelő/

„Nem pofázik, kárhozik! A gyehenna mindenit az ilyen süketelő dumagépeknek! Miért nem a mennybe küldik az ilyeneket, hogy ott idegesítse a sok ájtatos manót?! Miért nekünk, tisztességes pokolfajzatoknak kell mindent elviselnünk?! Ráadásul örökké!” /Azazel Atanáz, segédördög/

„Ne nyafogj Atanáz, hanem kegyetlenkedj! Vagy kérsz egy nyaklevest?!” /özv. Azazelné, az ördög öreganyja/

„A főszereplő hölgy olyan vékony lett és úgy cikázott, hogy nem érte meg az erőfeszítést, hogy levadásszam. Nem jött volna ki belőle rápazarolt kalóriamennyiség. Inkább a pókhasú síoktatóját ettem meg.” /Jódli Jenő, hegyi jeti/

„Karcsú, mint egy manöken,
Ráhajt minden menő kan.”
/Klapancia Kenéz, versgyári kancsalrím összeszerelő szalagmunkás/

„A legnagyobb isten áldása a kukoricagombóc. Nem azért, mert csövesen terem, hanem ha a magamfajta ember bekap belőle vagy ötvenet, hát félév igénye táján nem eszik, nem iszik, akár a puputeve a sivatagban! Nem is eszik ezt a sárvíz-bélű úriemberek, nem is tudják, hogy mi a jó.” /Toppancs Miska, patás lókupec/

„Patás úr, nem kukorica-, hanem grízgombóc van a versben! A lókupec mindenit, hát el sem olvasta, oszt’ mégis csak úgy beledumál, mint színházi nézőtéren halaszthatatlan üzleti hívást kapó mobiltelefonos menedzser a Hamlet nagymonológjába?! A fal adja a másikat, vagy azt is én?!” /D’Art Vidor, irodalmi lépegető exkavátor/

„Te, szétlök a költészet!” /F. Péter, a költő palindrom szakos humán végzettségű mérnökkollégája/

„Rú’nám ú’ humánúr!” /Palindrom II. Mordnilap, oda-vissza is értelmetlen focista és grízgombóc díler/

„Géza, kék az ég!” /özv. Gáz Gézáné Szilárd Szilárda, nyugdíjas elmegyógyintézeti grízgombóc evő bajnok és palindrom szakértőnő/

„Elég!!! Nem elég a globális felmelegedés, a koronavírus, a palindrom és a celebnyálas bulvármédia pusztítása, most még Frady Endrét is túl kellene élnünk?! Ha a Jóisten már Mózes korában feltalálta volna ezt a grízgombócagyú sehonnai bitangot, akkor az ő klapanciáit használta volna a Tízcsapás helyett! Anyámmal a szájat és orrot eltakaró maszk fölé mindenesetre felvettünk egy szemet és fület óvó csehszlovák benzinmotoros versvédő sisakot is! Inkább a szénmonmekemoxid rohassza a tüdőnket, mint Frady Endre az agyunkat! Miatyánk, aki a Mennyekben vagy, szenteltessék meg a te kezed, jöjjön el a te jobbhorgod, legyen meg a te balegyenesed, és üsd ki, üsd ki, üsd ki!!! Abcúg Frady, abcúg Frady!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ugyan Róbert gyermekem, hát nem tudod, hogy meg kell bocsássak neki, mert nem tudja, mit cselekszik? Olyan, mint a madár, ő is muszájból költ.” /az Úr/

„Ahogy a kloákáján kifér, mi?! Uram-bátyám, te elnéző vagy, úgyhogy ha most elnéznél másfelé egy kicsit, én még ugyanúgyabban meg tudnám ütni, mint te és még a megérdemelt szenvedését is megúszná, mert mire megijedne, már csak a molekulái száguldoznának a világűrben feltámaszthatatlanul! Naaaaa, lécci-lécci!!!” /Chuck Norris/

„Chuck fiam, gyónd meg az istenkáromló szavaidat... ööö... semmi, semmi Norris úr... nem szóltam, csak a szél lebegtette a sok grízgombóctól kiszáradt számat! Dicsértessél!” /Fooding atya, bíboros és dél-texasi érsek/

2020. augusztus 7., péntek

Ibolya bolya

Hangyáit szerette Ibolya,
Legelni vele járt ki bolya.
Amikor dombon kelt e boly át,
Boldognak láthattuk Ibolyát.

Fiúja Béla, hű „Bé Boy”-a;
Szerinte Ibolya tébolya
Nem volt az, csupán csak furi tán
Annak, ki túltoltan puritán.

Réten a meztéláb talp alatt
Hangyafúrt alagút-fal haladt.
Abban járt örömmel a boly át
Alulról szagolván Ibolyát...

„Ez a hangyafúrt alagút nagyon agyafúrt, Bolyai-geometriával lehet csak leírni.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Nem agyafúrt, hanem agyament! Kikérem magamnak, hogy néhai nagy nevemet hangyalábak tapodják! Farkasvér forr bennem, úgyhogy velem ne szórakozzanak! Abcúg Euklidesz, Gaussländer raus!” /Bolyai János, matematikus és hadmérnök/

„Nagy mázlija van, költő úr, hogy Ibolya viccesen Bé Boy-nak szólít, különben bajban lett volna a rímekkel! Nekem meg az a szerencsém, hogy Ibolya nem tudja, hogy van egy másik keresztnevem is, a Tibor! Höhö!” /Bohó Béla, Ibolya fiúja és OKJ-képzett hangyaidomár/

„Jó, hogy nincs elemes rigója,
Az lenne csak a szép rigolya!”
/Betonburkolat Béláné Vadvirág Viola, Ibolya édesanyja és diplomás elmegyógyintézeti szakápolónő/

„Rikk-rikk-rikk, fütty-fütty-fütty, rikk-rikk-rik, füty-füty-füüüty… riiik…riiiik… riiiiii… füüü... fff… (sűrű füst…)” /elemes rigó made in china/

„Tegnap amerikai műholdak sűrű vegyi eredetű füstöt észleltek Kína fölött. A koordináták alapján egy pekingi elemes rigógyár gyulladhatott ki és éghetett porig. Peking ugyan tagad, ám a tőzsdéken bedőltek az elemes rigó részvények és a rigóügyi minisztert holtan találták az irodájában. A hatóságok hivatalos vizsgálata öngyilkosságot állapított meg, de nemzetközi diplomáciai körök szerint gyanúra ad okot a három tarkólövés és az oroszul írt búcsúlevél, melynek utolsó mondata - 'Иболя, хотя твои муравьи стояли среди нас, я все еще любил тебя!', azaz 'Ibolya, bár a hangyáid közénk álltak, azért én szerettelek!' – egyelőre teljesen értelmezhetetlen.” /MTI/

„Elkötelezett állatvédőként fel vagyok háborodva, hogy egy egész hangyaboly kéjgáz általi halált haljon egy ostoba nőszemély bűzös talpának kényszerszagolgatása következtében! Az állatvilág megóvása érdekében javaslom az emberiség visszamenőleges hatállyal történő azonnali kiirtását! A szeretet nevében!” /Kretén Kócsagné Buggyant Bödönke, sötétzöld aktivista és kávézacc díler/

„A bukolikus élménylíra Rettegett Ivánja, a szívfacsaró szépirodalom Vlad Tepese félkézzel ismét olyat rittyentett, amit más, profán gyógyepigon csak fogcsikorgató tepertéssel tudna rottyantani, de minek is, hiszen innen már nincs se minekutána, se hovatovább. Szemcsípős hangyahagyma, odabökkentős szuri-muri! Szilaj szinergia, szállítószalagos szénorgia! Izzon az a lignit, kéjszottyon az a kőszén! Aki magyar, fűbe harap! Magyar fűbe! Fűbevaló! Vájtfül! Főúr, fizetnek! Mások! Addig én ások! Tetemeset! Jaj, hol a nyugiszurim?!” /Téboly Tuboly, kényszergyógykezelt irodalmi lépegető és az Anyám Borogass Cinkéket Ugari Gödrökbe (ABCUG) c. rétegblog degenerációs pszichopatkolókovácsa/

„Mi ez?! Ki ez?! Ne már! Hangyament! Ibolyaipiroskaifarkaskőműveskempelen! Anyámanyámanyám! Fussunk! Fussforesztfuss! Negyvenkettő! Segítség! Áááááá...” /Puzsér Róbert, sürgős segítségre szorult kritikus/

„Ebéd után szeretek hangyabolyba harapni, mert tizenöt liter hangyasav jelentősen meggyorsítja  a másfél mázsa hörgő grizzlymedve megemésztését.” /Chuck Norris/

2020. augusztus 4., kedd

Keddi aggó líra

Nem is szív ok, se nem máj ok
Miatt elgyötört a testem,
Mégis egész kedden fájok,
Pedig még csak el sem estem.

Nem is szívok cigarettát,
És a vénámat se szúrom,
Agg fázisba nem ez tett át,
Nem ezért mondják rám: Hú, rom!

Túltolt műfű futball mián
Kezdek aggni hétfő este.
Izomláz mar, mint gnút cián,
S kínoz a kedd, ez a beste!

„Micsoda?! Itt szelíden műfüvet legelésző gyanútlan állatokat mérgeznek?! Követelem Frady Endrének a világegyetemről történő azonnali kiciánozását! Cian diem! - Marj a mának!” /Arzén Atoll, embergyűlölő állatbarát és méregzsák díler/

„I think kicsit ugly-ra
Sikerült this agg líra.”
/Lándzsarázó Vilmos alias William Shakespeare, rég elaggott néhai irodalmi fáklyavivő/

„Én is mindig mondtam az uramnak, hogy öreg trottyként ne focizzon, hanem inkább sakkozzon, de nem hallgatott rám! Most meg már húsz éve járhatok ki a fájós lábammal a temetőbe és nézhetem a sírján azt a randa műmárvány futball labdát, amit a nyugger haverjai tetettek rá!” /özv. Foccer Ferencné Bástya Bella, kisnyugdíjas sakktáblagyári takarítónő/

„Az vitt a sírba, hogy a nejem állandóan rikácsolt, hogyha hétfőre esett a házassági évfordulónk, akkor aznap nem vittem el étterembe vacsorázni. Hiába mondtam neki, házassági évforduló minden évben van, foci viszont csak egyszer egy héten, ő csak bömbölt és a gyárból lopott sakktábláit vágta a fejemhez! Hát csoda, hogy megszélhűdött a szívem?!” /néhai Foccer Ferenc, csapágyhegesztő/

„A mű fű, a téma hever, az alkotó pihen. Nem esett messze a pályától. De legalább van, akit még lázba hoz a foci. Ha valaki egész héten statikus, akkor nem is csoda. Langsam spazieren Sie bitte, und alles gut, besser, wasser bis hundert und zwanzig!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A futball öl, butít és nyomorba dönt, valamint elhappolja előlünk a tehetséges fiatalokat! Egyrészt be kéne tiltani, másrészt leköpni a sírját annak, aki feltalálta!” /Kőkorongi Kesztölc, a magyar curling válogatott szövetségi kapitánya és OKJ-képzett sírgödörmélyítő/

„Gyerekkoromban én is focizni akartam, de a falábam miatt végül a kőkorongot választottam. Igaz, hogy fakezem is van, de szerencsére ezt a sportágat olyan kevesen űzzük, hogy így is sokszoros válogatott lehetek.” /Bükk Benő, faék faragó és curling válogatott játékos/

„Ne aggódjon, költő úr, a futballkora miatt! Maga nem öreg, csak régen született! Inkább amiatt aggódjon, hogy mi itt a curling szövetségben felbéreltük a posztszovjet Szergejt és Igort, hogy a minket és szeretett sportágunkat ért sérelem okán önbíráskodjanak önnél kicsinyég! Csengőfrászt nem hoznak magára, mert ajtóstul szoktak berontani! Ég önnel és béke poraira! Legyen magának nehéz a föld meg az a curling jégpálya, amit a sírja fölé építtetünk uniós forrásokból!” /Dr. Kegyetlen Kegyencz, az International Curling Und Kayaking Association (ICUKA) mindent okosba’ megoldó jogtechnikusa/

„Micsoda önfeledt szenvedéslíra! Szinte az olvasónak is fáj, ahogy olvassa! Frady Endre ismét átlépte önmaga árnyékát és akkorát esett, mint egy olajtón megcsúszó vízisíoktató! Külön felhívnám a figyelmet a ’Nem is szív ok – Nem is szívok’ belső rímkötegre, mely éppen az észrevehetetlensége mián (gyönyörű archaizmus!) teremti meg a látszólagos belső kohéziót és növeli meg a drénezetlen nyírószilárdságot! Ez a költemény a fluktuációs katarzis archetípusa és kvintesszenciája mintegy! Végre egy hamisítatlan valódi vers, nem pediglen egy mű mű! Vegyék, vigyék!” /Madonna Mammamia, az Univerzális Best Igényű Sellerek Atavisztikus Literatúrájú Irálya (UBISALI) c. rímportál nagyasszonya/

„Mi ez a szecskavágón átesett gusztustalan betűkupac?! Mi ez az irodalmi falábszag?! Frady Endre nem képes olyan alacsonyra tenni a lécet, hogy ne tudjon könnyedén átférni alatta! A velőtrázó sikoly hallatán először azt hittem, hogy csak a közeli Zeneakadémia koloratúrszoprán pót-zárthelyién súgnak egymásnak a rakoncátlan nebulók, de aztán ráismertem anyám jellegzetesen fisztulás halálközeli sikolyára, amit a ciánmart gnú képzavara váltott ki belőle! A mentősziréna hangjára vitustáncolva azon imádkozom, hogy a Legfőbb Hadúr adjon már végre eltávozást Frady Endrének az élők sorából! Addig is ne csak a foci fájjon neki és ne csak keddenkén! Hüccs ki Frady a világegyetemről!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Meghallgattam a hozzám intézett imádat, Róbert hívem! Vedd úgy, mintha a szétfejelt Frady Endre már molekulánként tágulna az univerzumnál is gyorsabban és nem lenne belőle más, mint egy alig észlelhető vörös eltolódás! Ez jövő hétfői foci végén fog megtörténni, miután oda-vissza bebőröztem hetvenhétszer!” /Chuck Norris/

2020. július 1., szerda

Cseresznyés szaft

Cseresznye az finom étel,
S egészséges lépést vét el,
Ki helyette csak zsírt zabál,
S belében majd állhat a bál!

Bár... ha télen hó lesz Terin,
És a bevitt koleszterin
Hatására hája vastag,
Hőjét óvja konvex has-tag.

Tehát ki csak cseresznyén él,
Tolsztoj legtöbb regényénél
Lerogy, mert nem bírja súlyát,
S tetemén sztyeppe-szél fúj át...

Vegyes táp a szuper-fétis!
Szaftba tunkolj cseresznyét is,
S hasgörcsödön jól jár mindjár’
A Nemzeti Bélenzim Gyár!

(hastánc!)

„Köszönöm költő úr! Amióta zsíros szaftba mártogatva eszem a cseresznyét és hastáncolok hozzá, azóta nem csak jár a hasam, de megy is. Végre sikerült kinőnöm a gyerekkori tanult székrekedésemet és ülvenyomásban hat púpozott és egy csapott bilivel én tartom az új magyar női csúcsot! Az pedig csupán aljas rágalom, hogy az eredményeimet a Wada által tiltott bélenzimek segítségével érem el! Nemzetközi Doppingellenes Szövetség takarodj! WADA MONNYONLE!!!” /Vastag Béláné Bél Flóra, emésztési zavarelhárító és amatőr hastánc terapeuta/

„Csak nemrég jöttem rá, hogy ha a cseresznyét vegyszer helyett szalonnazsírral permetezem, akkor egyrészt bio marad, másrészt a benne lévő kukacok úgy meghíznak, hogy a cseresznyét evés közben nem kell szaftba tunkolni, mert anélkül is magas lesz a zsírtartalma. Gyümölcs, fehérje és jó koleszterin minden falatban együtt! Jó étvágyat!” /Rézgálic Rizottó, az Ország Műtrágyázását Államilag Jelentős Gazdasági Áfacsökkentéssel Dotáló (OMÁJGÁD) szakminisztérium nemrég kirúgott szakállamtitkára/

„Vegyes érzéseim vannak. Egyrészt örülök, hogy felfigyeltek rám, másrészt meg nem, hogy csak a befoglaló méreteim miatt. Na, mindegy, ha lesz a tévében Megazsírtömb vetélkedő, legfeljebb megnyerem! Addig is ebéd előtti étvágycsinálónak bekapok egy porcukrozott oldalszalonnát libatöpörtyűvel és iszom hozzá egy diétás cherry coke-ot!” /Toka Teréz, koleszterinfüggő hurkadíler/

„Helyes táplálkozás titka,
Mit, ki okos, agyba bevés:
Kaja legyen jó, ám ritka,
Mert hasznos a kevés evés!”
/özv. Csupacsont Csömölczné Csekély Csumilla, száztíz éves kisnyugdíjas éhezőművész és csodafakír/

„A fogyás lényege, hogy minél több gusztustalant kell enni, aminek a felét alapból kihányjuk, a maradéka pedig inkább rombol, mint épít. Aki nem hiszi, gondoljon csak bele, hogy látott-e valaha dagadt keselyűt, hiénát vagy hivatalosan nem is létező magyar mélyszegényt? Ahogy a méltán elfeledett költő mondja a lokálisan világhírhedt kancsalrímes kétsorosában:
      Az, ki csupán dögevő,
      Sosem válik dagivá!”
/Bögöly Baltazár, megélhetési dögkútásó és középiskolai magyartanár/

„ Mi ez a gusztustalan  cseresznyezsíros elmeragály?! Honnan ez a koronavírusnál is veszélyesebb epidemikus kivagyiság?! Ki ez a végtelennel szorozva is nullát eredményező senki?! Inkább kapjak tucatszor rühragályt, mint egyszer egy ilyen összefradyendréződött emailt! Anyámnak vettem méregdrága norvég szemmaszkot, nehogy vizuálisan megfertőződjön! Mama, #maradjotthon! Frady Endrét meg vessék egy kortárs opera ősbemutatójának nézőteréről kétségbeesetten menekülő szumócsapat elé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mit csináljak?  Félrenéztem a műsort és azt hittem, hogy egy japán harcművészeti horrorfilmre viszem el a srácokat. Sajnos az idegzetük túl gyengének bizonyult a kerti szerszámokból kicsiholt kakofóniához. Muszáj voltam kiengedni őket, mielőtt sikítva az ölembe menekülnek!” /Dr. Derékzsír Dezső, a magyar nemzeti szumócsapat betanított pszichológusa/

„Én, ha csak növényt akarok enni, akkor beleharapok az erdőbe és egyenként kiköpködöm a számba kerülő medvéket.” /Chuck Norris/

2020. június 22., hétfő

Pólmekkártniina és Pbálteremétkezőinazablakban

Egy szivárványszürke koranyári délelőttön, amikor Szabó Lászlóné Kovács Mária cirkuszi kötéltáncosnő hosszú vajúdás után egészséges ikreket szült, az ügyeletes nővérke egy tollal és egy notesszel a kezében várakozón nézett az ájulásból frissen felmosott oroszlánszelídítő örömapára:
- Mi legyen a neve az újszülötteknek?
- Újszülöttek?! Hát több is van?! - hörgött az addigra inkább ürömapának tűnő Szabó László és ismét lefejelte a linóleumot.
 - Férfiak! Jó, hogy ma még nem mostam föl, mert most kezdhetném előröl!  Na, majd holnap! - köpött az úgyis koszos padlóra özvegy Subernyákné, az ősz takarítónő és a teremtés kidőlt koronáját átlépve elindult maszekolni.
- Szóval akkor mi legyen a neve az ikreknek? - fordult jobb híján a kissé elpilledt anyához az ügyeletes nővérke.
- Hol a férjem? Elalélt megint? - nézett körül Szabó Lászlóné Kovács Mária kissé fölemelkedve.
- Kérdezi vagy mondja? Amúgy pedig ne haragudjon meg, de szerintem se a Holaférjem, se az Elaléltmegint nem női név és az egyik pici lány lett.
- László és Mária – sóhajtotta magához térve a család kissé zöldes feje.
- Jaj, azok olyan kommersz, kispolgári nevek! Legyenek már kreatívabbak! Hány Szabó Lászlóval és Máriával akarják még elárasztani a Kárpát medencét?! - horgadt föl a Dr. Méhlepény Menyhért pszeudo-posztimpresszionista légvárfestőművész és műkedvelő szülészorvos – Merjenek alternatívok lenni!
 - Oké, akkor legyen Pólmekkártniina és Pbálteremétkezőinazablakban!  Ma van a névnapjuk és legalább megússzuk az évet egy-egy összevont névnapi és születésnapi ajándékkal! - dühödött meg az újdonsült anyatigris és a lilásan rezgő köldökzsinórral lelasszózta a szószátyár hobbidokit, majd a zsinór másik végét egy hurokdobással odarögzítette a folyosón éppen eltolt frissen műtött özvegy Slambucz Terézné kerekeságyának lábához.
 - Pólmekkártniina és Pbálteremétkezőinazablakban?! Tetszik, de fááááj... - csúszott ki a zokszó a levert légvárfestőművész száján, majd ő maga  is az ajtón és végig a folyosón a betegliftig...
- Tehát akkor Szabó  Pólmekkártniina és Pbálteremétkezőinazablakban. - törődött bele mindenbe a normál arcszínének ötven százalékát visszanyerő büszke atya.
- Bocsánat, nem értettem, milyen Pólmekkártniina és Pbálteremétkezőinazablakban? - kérdezte az ügyeletes nővérke.
- Szabó! - ordította Szabó Lászlóné Kovács Mária időközben teljesen magára talált ura és parancsolója.
 És úgy is lett...(ezt a szlogent a szallas.hu szponzorálta)

Tizennyolc évvel később...

 - Jó napot kívánunk! - köszöntek  egyszerre az illedelmes ikrek.
 - Jó napot! Mi járatban erre, ahol a madár se jár előzetes bejelentkezés és másfél hónap várakozás nélkül, meg különben se? - kérdezte az OKJ-s képzett  okmányirodai ügyintéző és fogaskoszorús tokmány tenyésztő.
- Nagykorúak lettünk és mivel mindketten cirkuszművészi pályára készülünk, szeretnénk nevet magyarosítani. - mondták egyszerre az ikrek.
- Értem. A nevüket, ha szabadna. - váltott hivatalszürkére az egyébként színes szürkeállományú illegális nikotinfüggő szivarvény díler.
 - Szabó   Pólmekkártniina és Szabó Pbálteremétkezőinazablakban. - felelték sokat sejtetően az ikrek. Érezték, hogy a nevük puszta említése önmagában is elegendő a kedvező elbírálásra.
 - Bocsánat, nem értettem! Milyen  Pólmekkártniina és Pbálteremétkezőinazablakban? - fontoskodott az önnön jelentéktelenségét leplező, mindenség fölött (valami latin ige) ősenkisége.
- Hé, ez az én poénom! Már tizennyolc éve ellőttem! Plagizátor majom! Ütlek, borulsz! Rúglak, gurulsz! - robbant be a szinte semmiből az egykori ügyeletes nővérke.
- Elnézést, nem tudtam! - sikoltotta Szürke Szilárd (végre nevesült!) okmányirodai ügyintéző.
- Bezzeg Stirlitz tudta! - szólt a szovjet narrátor (magyar hangja Both Béla), ám mivel így óvatlanul felfedte magát, pár héten belül elpusztult a hírhedt londoni rádióaktív szusi járványban.
 - Szóval mire szeretnék magyarosítani és művésznevestíeni a  Szabó   Pólmekkártniina és Szabó Pbálteremétkezőinazablakban nevüket? - tért vissza lélekjelenlét abba, akibe a történet miatt muszáj volt.
 -  Prüttymöfftruccnyáxudzsüklű   Pólmekkártniina és Wxcvrtgltzrtpddcvzxsswptt Pbálteremétkezőinazablakban szeretnénk lenni. Lehet?
 - Barmok!!! Nincs az a gázsi, hogy én ezt akár csak viccből is jóváhagyjam! - nyúlt a pisztolyához  az ügyintéző, de a Mészáros & Mészáros Keresztény/Keresztyén Katekizmus és Koltgyártó Kft által Kínából importált fegyver csütörtököt mondott...
 Azóta június 22-e (többek között)  Pólmekkártniina és Pbálteremétkezőinazablakban napja.

2020. június 19., péntek

Rövid szerelem, avagy külcsín kontra belbecs

Megláttalak s szívem verte
Ámor vad ritmusát, mer’ te
Kecses voltál, sudár alak,
S belül rögvest lájkoltalak!

Hajad maga volt az ében,
S türkiz szemed kék tüzében
Olvadoztam, mint a sajt a
Szendvicsben, ha grilles fajta.

Ámde amint kinyílt a szád,
Mintha súlyos ágyúnaszád
Kezdett volna lőni bomba-
-záport énrám azon nyomba’!

Jövőkép, mi zokszót kísért,
Megpattintott bennem kis ért,
S agyam holttá merevedett…
Így úsztam meg szerelmedet!

(hálatánc!)

„De az ÚR ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” /1. Sámuel 16:7/

„Okos ember nem beszél,
Midőn bőszült arája
Szájából zúg szembeszél
Egyenesen őrája!

Jó házasság ma ritka,
Ám a sok-sok veszélyen
Átjutásnak van titka:
Hagyd a nőt, hadd beszéljen!”

/Bölcs Salamon Béla, ókori király és újkori komédiás/

„Ne virsi-verselgessél itt, te tutyimutyi Salibéla, hanem fogd meg a munka végét és keresd meg azt a pénzt, amit elkölthetek, mert lesz itt nemulass! A kezed járjon, ne a szájad! Beszélek én helyetted is, te léhűtő fűzfapoéta!” /Bölcs Salamon Béláné Bölömbikanyakú Brünhilda, királyné és testépítő világbajnoknő/

„Bölcs Salamon Béla kommentverse sokkal jobban tetszik Frady Endre meghatározhatatlan műfajú rétoromantikus retteneténél és már éppen javasolni akartam, hogy előbbi legyen a főhelyen, az utóbbi pedig sehol, de látva Bölcs Salamon Béla oldalbordájának markáns hozzászólását, inkább mégsem merem javasolni. Mea klumpa, mea maxima klumpa!” /Szőnyegalattkivontkarddalközlekedő Szörény, fapapucsférj és cipőfelsőrész készítő kisiparos/

„Sárkány nejem tűzokádó,
Hét fején van hét hamuszáj.
Drága, mint az avokádó,
S megcsókolom, hogyha muszáj…”
/Hetedhétfejű Huba, sárkány és betanított rímfaragó technikus/

„Hetedhétfejű Huba sárkány úr kapcsán is ugyanaz a véleményem, mint ami Bölcs Salamon Béla király úr esetében volt, de itt is megvárnám a kedves sárkányné őnagysága véleményét, hogy tényleg az-e…” / Szőnyegalattkivontkarddalközlekedő Szörény, fapapucsférj és cipőfelsőrész készítő kisiparos/

„Ne emberkedj, Szörény, amíg nem vagy kész az összes cipőfelsőrésszel, mert házsártosra veszem a figurát!” / Szőnyegalattkivontkarddalközlekedő Szörényné Konga Kinga, tömbházmester/

„Ötvözhetnéd magadban a
Nőiséget meg a bájt,
S az sem baj, ha van agyadba’
Néhány fölös megabájt.”
/ismeretlen XXI. századi költő párkapcsolati hirdetése/

„Az ideális megoldás a mértékletes többnejűség, azaz a kétfeleségűség. Ahogy az arabul alkotó nagy perzsa matematikus, Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi bebizonyította: két feleség = egészség. Az Örökkévaló növessze hosszúra a szakállát!” /Juszuf ibn Falafellah, sajtkészítő és teveidomár/

„Frady Endre romantikája még egy antik romeltakarító szerint sem más, mint ósdi önlejáratósdi – mondanám szellemesem, ha vicceskedni lenne kedvem, de MOST CSAK ORDÍTANI AKAROK!!! EZT A VERSET MÉG EGY SZELLEMI PÖCEGÖDÖR IS UNDORRLA VETNÉ KI MAGÁBÓL!!! AZ IGAZSÁGTARTALMÁRÓL MEG CSAK ANNYIT, HOGY OLYAN NŐ MÉG NEM SZÜLETETT, AKI AZ ÉN SZAVAMBA TUDNA VÁGNI, MERT ÉN ÜVÖLTÉS KÖZBEN NEM VESZEK LEVEGŐT!!! Ó, ANYÁM, KÜLDD EL INNEN A KÉNYSZERZUBBONYOS ÁPOLÓKAT! HÁT NEM HALLJÁK, HOGY ÉPPEN DOLGOZOM?!?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A férfiak a tökéletes nőt, a nők a tökéletes férfit keresik. Irigylem a nőket, hogy a létezésem miatt nekik legalább van reményük.” /Chuck Norris/

2020. június 18., csütörtök

Lirizál és Udar

Lirizál és Udar, a két lírizáló cudar, egy szép nyári napon hirtelen úgy lefagytak, mintha világ életükben Windows XP-k lettek volna. A kék halál állapotában talált rájuk özvegy Rezsicsökkentő Rezsőné Rozsomák Rezsilla betanított rendszergazdasszony. Szerencsére nem esett pánikba, mert ilyen lefagyott közegben a hidegvér megőrzése alapállapotnak tekinthető, úgyhogy egy „Installálom kendteket!” felkiáltással rögvest újraindította a kék kópékat és a két digitális hulla, hopp! már fel is támadt! Lirizál és Udar, e két lírizáló cudar hálából meglírizálták e hősi tettet:
       „Rendszergazdasszonyunk szeme
        Újrahizlalt minket, nem-e?
        Szeme ugye? Nem-e? De-de!
        Ingyom-bingyom ede-bede!”
Azzal segítségnyújtás nélkül röhögve faképnél hagyták a meglírizálástól kocsonyává fagyott, majd levet eresztő rendszergazdasszonyt! Ez nem volt szép! Se tőlük, se a híg özvegy látványa! Sőt, nemcsak hogy nem volt szép, de csúnya dolog is volt mindkettő!
Eközben Lirizálné Udar Usanka és Udarné Lirizál Limbóhinta – Lirizál és Udar ugyanis a kapcsolathiányos tanyasi gyermekkor következtében és közös unokák céljából egymás húgait vették feleségül – önfeledten shoppingoltak, gyerekeket szültek és sétáltattak, főztek, mostak, vasaltak, konditerembe jártak, diétáztak, manikűröztettek és közben bányász sztrájkot is szerveztek, hiszen egy nő egyszerre százfelé is tud figyelni. A bányász sztrájk talán magyarázatra szorul: ez egy szervezett munkabeszüntetés valamiért, ami ok- vagy célhatározó. A két hölgy úgy került az ügybe, hogy anno egy általános iskolai angolórán a „Why are you?” kérdésre mindketten a „Yes I am why are!” feleletet adták és ezt a nem sokkal korábban orosztanárból angoltanárrá átképzett osztályfőnök félreértette, így mindkettejüket a rendszerint diákhiánnyal küzdő Lignit Lajos Vájárképző Szakiskolába íratta be. A képesítést kegyelem kettes alák sorozatával ugyan megszerezték, ám mivel még borsót is jobban tudtak fejteni, mint kőszenet, így útjuk a tárna helyett a bányászszakszervezet sztrájkbizottmányába vezetett, ahol az volt a munkájuk, hogy lehetőleg ne folyjon a munka. Ezt a tevékenységet az állambácsi bőkezűen dotálta, ugyanis a bányák már évtizedek óta csak akkor nem termeltek veszteséget, ha szenet se.
Hát, ahogy így szén híján fafűtésű gőzerővel szervezik a sztrájkot, melynek jelmondata a „Nyolc óra munkabeszüntetés, nyolc óra pihenés, nyolc óra bértárgyalás!”, egyszer csak megpillantják ám szegény özvegy Rezsicsökkentő Rezsőné Rozsomák Rezsilla betanított rendszergazdasszonyt, amint a szétesése után nagy nehezen újra összeállva eszelős tekintettel motyogja maga elé, hogy „Ingyom-bingyom ede-bede?”, majd bosszúszomjas tekintettel eldönti, hogy ezentúl gazember lesz és belevág az illegális szerverkereskedelembe. Hej, mi mindent okozhat a rosszul alkalmazott költészet!
- Hé, öreganyám! - szólította meg a két -né – Nem látta a -né előtti neveink gazdáit?
- Szerencsétek, hogy ezt meg sem hallottam! - köpött feléjük a híg özvegy – A fiúk a bányában dolgoznak!
- Sztrájktörők!!! - kiáltotta a két felbőszült oldalborda és egyenesen a tárnába siettek, ahol Lirizál és Udar bányalégtől mámorosan skandálták a
       „Minden lignitszagú babát
        Szigeteljen vattakabát!”
kezdetű közismert vájárnótát, majd a csillékbe dőlve bányaló ügető versenybe kezdtek. Lirizálné Udar Usankának és Udarné Lirizál Limbóhintának ez már sok volt, és bár elvileg ők voltak a gyengébb nem, a hirtelen kezük ügyébe került szeneslapátok jelentősen módosítottak az erőviszonyokon... Lirizál és Udar később a kórházi ágyon is csak arra emlékeztek, hogy bár amúgy sem emlékeztek semmire, de már a minden elsötétedése előtt is nagyon sötét volt... Jaj, gyerekek, de sötét lett ezen a ponton ez a mese!
Szerencsére a történet itt nem ért véget! A szereplők mindegyike megbocsájtott az összes többinek, mindenki kibékült mindenkivel és mindenki felhagyott minden rosszal és jó útra tért. Dal fakadt a hallgatásból és piros pipacsokkal tűzdelt szép zöld gyep borította el a szívek betondzsungelét... Csak özvegy Rezsicsökkentő Rezsőné Rozsomák Rezsilla betanított rendszergazdasszony fagy le időnként egy-egy pillanatra és mélázik el azon, hogy mi a búbánatos gyíknyavalyát jelent az, hogy „Ingyom-bingyom ede-bede...”

VÉGE

Skandalum! Idióták! Kikérem magamnak, hogy egy ilyen elmeháborodott mese visszaéljen a tisztességben megőszült nevemmel! Mindenkit feljelentek! Itt igazság lesz szolgáltatva!
Tiszteletlenül:
Dr. Ingyombingyom Edebede, nyugalmazott bányaigazgató és bányalóidomár