Feröer-szigetek - Magyarország 0:0

Ikszeltek velünk a derék
Juhtenyésztő Feröerék.
Náluk diadal van ekképp,
Míg minálunk se hang, se kép.

Csapatuk bár közpénzmentes,
S játszik náluk halász, hentes,
Lódoktor és kazánfűtő,
Mi rettegünk a műfűtő’?!

Ők bírják a szelet, talajt,
Mi nyekergünk, mint egy falajt.
Hős gárdánkban a sok profit
Nem izgatja, csak a profit:

Prémiumból vesznek házat,
S gól helyett jön magyarázat,
Ám sok sikert nem arat e
Hun sportág, a szájkarate.

„Na, tessék, már megint előbújt a csatornalyukból egy hurrápesszimista liberálbolsevik bérhuhogó troll! Miért kell a mi polgári keresztény-keresztyén sportéletünket ilyen jajveszékelő kozmopolita csürhének nonstop telebüdösítenie?! Követeljük a nemzeti közszeretet nevében foganatosított keresztes háború visszamenőleges hatályú azonnali bevezetését! A költő azonnal tartsa ide a másik arcát! Szorgos népünk győzni fog!” /Gyanta Gyuláné Vérmezei Vendetta, a Körösztényeket Összefogó Szeretetözön Intézet (KÖSZI) vezekeltetési főbiztosa/

„Nyerhettünk volna, de sajnos a játékosaink lábában nem volt elég meccs, mert a felkészülés miatt szünetelt a bajnokság és a kupacsapataink már a selejtezők megkezdése előtt kiestek, ezenkívül kényszerből olyanok is bekerültek, akik a saját csapatukban még a kispadra sem. Mindezek ellenére, ha találtunk volna egy gólt, akkor nyertünk volna. Pánikra semmi ok, elégedett vagyok, mert az EB-győztes portugálok így is mögöttünk vannak egy ponttal. Ha a hátralévő meccseinken több pontot szerzünk, mint az ellenfeleink, akkor a végelszámolásnál még akármi is lehet! Sőt, bármi!” /Bernd Storck, a magyar válogatott szövetségi kapitánya/

„Na, ugye! Megvan az első pont! Erre már építhetünk! Ahogy a dakota mondás tartja: Adjatok egy fix pontot és holnapra megforgatjuk az egész világot! Labdarúgásunk már most is sikeres, de még sikeresebbé kell tennünk! Ehhez áldozatvállalásra és közös összefogásra van szükség! Mindenki építsen még egy stadiont! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Többet vártam a magyaroktól, de csak tízezer forintot ígértek gólonként – azt is nálunk a beválthatatlan Erzsébet utalványban - úgyhogy inkább nem engedtem be egyet sem.” /Krumplihaj Lepkessen, feröeri válogatott kapus és bálnaszigony köszörűs/

„Az volt a baj, hogy a kaput ugyan eltaláltam fejjel, de nagyon fájt, mert fémből van! Szünetben mondta a mester, hogy előbb a labdát találjam el és csak azzal a kaput. Engem amúgy nem zavart a labda, mert végig nem volt a közelemben se. Jó mérkőzés volt, a mester is elégedett volt velem, hogy jól megálltam a helyem. Nehéz volt, mert szívesen futkostam volna én is egy kicsit abban a nagy hidegben!” /Ólomláb Ottó, válogatott center/

„A jelentéktelenségből nemzettragédiát vizionáló detoxikálandó nemzettel cizellált derűvel közölni a deheroizált valóságnak a mélylíra kaleidoszkópján átvetített színpompás szürkeségét csak Frady Endre tudja. A közpénzéhes sörfocisták szúette falajtra hajazó nyikorgása a merjünk nagynak levés ütőérdagasztó feketelevésének nyuszi ül a fűben szerű egér ordíttató szimptómája dalban elbeszélve. Merjünk bárkik lenni! Vagy birkák! Mindegy! Mintegy.” /Azanyja Ajtonyné Szájtátó Szeréna, a Tetováltra Tettetett Tekintet című irodalmi honlap rácsodálkozás ügyi főmunkatársa és pszichoblogger/

„A baj nem jár egyedül! Nem elég, hogy a válogatottunk akkora nullákból áll, hogyha ott vannak valahol, akkor nincs ott senki, de Frady Endre még ír is erről! Giordano Bruno ugyan még a máglyán sem vonta vissza a tanait, de nem vagyok benne biztos, hogyha ennek a legújabb Frady-féle verejtéklírának az olasz nyelvű felolvasásával kínozták volna, akkor is kitart. Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy bárki olyat beengedjen a lakásba, akiről nem tudja biztosan, hogy nem Frady Endre, vagy nem akar tőle valamit felolvasni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer mutattam be egy művészi műesést műfüvön műszálas mezben és műanyag térdvédőben. Műtét lett a dologból.” /Gianluca Gatto, olasz ex-center/

„Egyszer belém kötött egy csapat szájkaratés, de mind elpusztultak a szám leheletétől.” /Chuck Norris/

Futbólia

Futbóliában az obligát
Törekedés, hogy egy jobb ligát
Alkossunk meg a sok állami
Közpénzből, mert az a nyál, ami
Most van, csak esővert lókaki,
S ugrik a szánkból a róka ki,
Érezvén bundák doh illatát,
Szemcsípőst, mitől a pilla tát,
S látván sok tök üres stadiont…
(Minderről rímeket Frady ont,
S elviszi rögvest a TEK is őt,
Érveket mutatva neki, sőt,
Egynehány balnál jobb egyenest.
Költő fáj s várja már, legyen est…)
Ne firtasd, mennyit és ki keres!
Egy fontos, focink lesz sikeres!
Nem gond a zemberek éhbére,
Csak jussunk ki már egy vébére!!!

„Ne gondolja, költő elvtárs, hogy este befejeződik a teste szellemi meggyőzése! Vannak ősi kínai és észak-koreai módszereink arra, hogy maga ne aludjon, amíg meggyőződésévé nem válik, hogy hisz egy Istenben, hisz egy Hazában és hisz Futbólia feltámadásában! Hajrá Futbólia, hajrá futbólok!” /Dr. Csávás Kálmán, a Tév Eszme Kezelde (TEK) szomapszichotikus vasökle/

„Kakukk, kakukk! Futballunk már a huszonnegyedik órában van! Mentsük meg Futbóliát! Merjünk nagyok lenni! Kakukk, kakukk!” /egy nemzeti kakukkos óra/

„Nem érdekel a korrupt hazai sörfoci! Arccal a kakukk felé! Tűz!” /Kátyúsi Katyusa, a Kakkukkosórákat Elégető Közhasznú Szervezet (KEKSZ) célra tartási főelőadója/

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a selejtezőkön a Futbóliával mérkőzhetünk! Kár, hogy nálunk csak amatőr foci van, mert a politikusaink a közpénzt nyakló nélkül az oktatásba és az egészségügybe öntik! Én is napi nyolc órát keccsölök a Birkazsír Gyárban havi rongyos háromezer euróért, és csak esténként mehetek edzeni a műfűre! Igaz, hogy már-már unalmasan nagy a jólét, de esélyünk sincs kijutni egy focivébére, folyton csak tévén szurkolhatunk a braziloknak!” /Röksel Juhnyajessen, a Feröer-szigeteki labdarúgó válogatott csapatkapitánya/

„Mi ez az idegrendszerváltásért kiáltó szellemi toprongyrázás?! Mi ez a már nem is al-, hanem felpári agydorongoló líraterror?! Egy dolog van ebben a szerencsétlen celebdúlta országban, ami még a futballnál is gyengébb és kártékonyabb, ez pedig Frady Endre költészete! Anyámat is inkább vénaszkenneltetem és kiviszem egy bundameccsre, mint hogy otthon őrizetlenül egyedül hagyva orvul agyba-főbe rugdossa egy kóbor Frady versláb! Mondjunk NEM-et Frady Endrére!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„NEM értek a futbóliához. De ebből a Ganxta rap stílusú népénekből arra következtetek, hogy addig jó nekem.” /F. Péter, futbólia-laikus és a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Költő báci, költő báci! Tesszék mondani, a lókaki nem cúnya szó?! Anyukám asztat mondja, hogy mondjak helyette lócitromot, különben rácap a számra!” /Pacalos Pistike, kiscsoportos óvodás/

„Frady Endre ismét egy önmagán több önmagányival túlmutató megnevezhetetlenséget alkotott, ám e túlmutatás túl mutatósra sikeredett, miáltal a grandiózus rímkavalkád hovátehetetlen sziporkázása szinte elvonja a kevésbé komplex olvasó figyelmét a belbecs mélységeitől, és az egysíkúbbaknak csak a külcsín kapirgálása marad, bár az is igaz, hogy egy felszínesebbnek látszó Frady mű is mélyebb, mint egy pszichedelikus Marihuána árok! Sporttársadalomkritikailag ez a futball-vers veretesen verhetetlen nem csak a maga nemében, hanem az igenében is! Bestseller!” /Dr. Túlmutató Tiborné Dr. Komplex Katartika, az ELTE Versészeti És Rigmusászati (VÉR) tanszékének tudományos főmunkatársa/


„Amikor egy alkalommal a saját szögletemet befutva gólt fejeltem, de a bíró nem adta meg, mert ez állítólag eleve szabálytalan, a hangrobbanás pedig kapustámadásnak minősül, akkor elment a kedvem a focitól. Ez a lassú emberek sportja. Nem fogok csak azért izomsatnyító tablettákat szedni, hogy focizhassak!” /Chuck Norris/

Szept.1.: Egyed, Egon

„Egyed Egon, egyed!
Zsíros krumpli hegyed
Van a faasztalon,
Meg az ulti talon!”

Így kártyázik Vazul
Ki csak ritkán lazul,
Egyed, Egon s Káin,
Ki kibicnek fájin.

„ Nincs ma veled Ábel?”
Arcról tűnik csáb el:
„Á, csak vére hullt itt...
Nem mondasz be ultit?”

„Kibic, kuss a neved!
Személyesen ne vedd...”
Káin vág és Egyed
Koppányos lőn, negyed.

„Megvédendő Egont
Káinból vért meg ont
Vazul s tőrét mártja...
Durva sport a kártya!

„Tisztelt bíróság, én ártatlan vagyok, mint a ma született ártány! Igaz, hogy korábban az öcsémet kicsit megölögettem, de azért már jogerősen megbűnhődtem! Egont és Egyedet nem ismerem, sosem láttam és utóbbit is csak azért negyedeltem fel, mert beszólt! Egont nem bántottam, mert még mielőtt lenyomhattam volna a torkán a sült krumpliját, Vazul, akit szintén nem ismerek, ledöfött, mint egy malacot! Csoda, hogy élek! Az Úr megvédett és ez is az ártatlanságomat bizonyítja! Kérem áldozataim példás megstatuálását!” /Ádámffy Káin, ősmagyar származású előember/

„Ugye megmondtam, hogy a kártya az ördög bibliája?! Majdnem minden szentbeszédemben elprédikálom, állandóan erről papolok, de a hívek oda sem figyelnek, mert mise közben stikában folyton pasziánszoznak! Lesz ebből még olyan gyehenna, meg tisztítótűz, hogy csak úgy sercegnek majd azok a cinkelt lapok! Ámen!” /Szigor atya, a Szent Eutanázia templom végharsonás hitszónoka/

„Én csak annyit mondtam Koppány rokonomról a seregvezér alattvalómnak, hogy mivel nem volt bejelentett állása, a gyereke születése után gyeselni küldjék és ne gyedelni! Hát nem félreértette az a süket vitéz?! Azóta meg mindenki engem hibáztat, még az a Szörényibródy igric is!” /Szent István király/

„Az asztalon hegyekben áll a zsírban sült burgonya?! Csoda-e, ha hasra hízik a nemzet?! Hájasodik Hunnia! Lúdtalpra magyar, híz' a haza! Futólépés, iiindulj! Egy-két-egy-két-egy-két! Majd én megmutatom maguknak, hogy napi tizenkét óra zsírégető edzéssel és heti háromszori étkezéssel olyan egészségesek lesznek, mint a makkos bejgli!” /Csávás Kálmán diétátor, a Jesszusmária Országát Zsírtalanító Intézet (JÓZSI) ideológiai ökle/

„Játék, táplálkozás, Biblia, vérgőz és mindez egyben, egy könnyed horrorlírában! Frady Endre olyan magától értetődő önfeledtséggel bánik el a szavakkal, mint Káin Ábellel, vagy Dávid Góliáttal. A forró ólomtól lazuló fülű Vazulra való utalás egy szilaj lóvert gém elhaló szárnycsapásaival halad a végítélet burleszkbe fulladó bugyrai felé. Huncut halálsikkantásokkal olvasandó!” /Önfeledt Ödönné Derű Dóra, középiskolai magyartanár és félmunkaidős lóidomár/

„Ezt a minden alapot nélkülöző förtelmet az év másik 364 (szökőévben 365) napján is kikérnénk magunknak, a névnapunkon meg nopláne! Ha ez a gőzfapoéta még egyszer a szájára veszi a becsületes nevünket, akkor kirúgjuk az összes fogát! Mind a négyet! Fogatlan prókátornak híg a lehelete! Erre iszunk! Egészségünkre!” /Dögkúti Egyed és Bélpokol Egon, névnapos vécépumpagyári kollégák/

„Álszent zsírbugyogós alibabaszappanhabfürdőgatya!!! Hát kerítésszaggató házi pálinkától megvadult vadlovak lambadázzanak a füleim között, ha nem perlekedek minden egyes nap a Teremtővel, hogy miért tett ennek a líragyilkos vérköltőnek a kortársává! Anyám szerint az Úr nevét még egyszer a számra ne vegyem, mert Mormonkannát cipelő kóbor Jehova Tanúpárokat fog beengedni a dolgozószobámba! Jaj, csak azt ne! Inkább mea klumpa, mea maxima klumpa kiáltások közepette hamuban sült fapapucsot szórok a fejemre! Frady, te tetted ezt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem egyszer lambadáztak kerítésszaggató házi pálinkától megvadult vadlovak a füleim között, de sajnos elpusztultak szügyig hasadó szilánkos patarepedésben.” /Chuck Norris/

Kancsal rímleves

Későnyári hétvégén
Lakomázik hat vegán.
Bár nagybélű kátyú-has
Mind, ám nincs sok kutyahús,
Se grillezett tevepinty,
Se zsírozott tavi ponty,
Se vérgőzölt szarvas lé,
Se sült szaglószerves ló
Előttük az asztalon,
Mert egyik sem esztelen,
S küsz roládot sem eszik
(Snecitlen a néma szák).
Tápjuk zöldfű-fajleves.
(Húsosnak ez fejlövés!)

„Semmi fölényes húsevő célzatosság nincs a versben, egyszerűen csak eszembe jutott, hogy a „hétvégén” szóra kancsal rímel a „hat vegán” és ennyi sajnos nekem már elég is volt. Mire feleszméltem, a vers már a fejembe lőtte magát... Kár értem? Monnyakle?” /Frady Endre, húsevő költőgigász/

„Zsírozott tavi ponty?! Küsz rolád?! Hát, nem csodálom, ha a keményen dolgozó kisemberek azt hiszik, hogy Magyarország halszagú!” /Desmond Child, a saját magától elplagizált ’56-os emlékdal magyar származású zeneszerzője/

„Nem azt írtam, hogy halszagú, hanem, hogy halld szavunk! Hogy prozódiailag nem lehet kiénekelni?! Az már az énekesek baja, nem az enyém! Elég nekem a szakmai és a hatalmi elvárás két tüze közt őrlődni!” /Orbán Tamás, az ’56-os emlékdal szövegírója/

„Már megint a háttérből szított liberálbolsevik fanyalgás! Ahelyett, hogy együtt örülnénk, hogy a szerzők és a szereplők teljesen ingyenes részvétele miatt az '56-os emlékdal nem került többe rongyos ötvenmillió forintnál, megy a tudjukkiktől eredő fikázás! Undorító! Ja, a kancsal rímeket személyes sértésnek veszem!” /Schmidt Mária, az '56-os emlékév kormánybiztosa/

„Azokat én is! Még akkor is, ha annyira ingyen vannak, hogy csak rongyos ötvenmilliónyi közpénzbe kerülnek!” /Matolcsy György, unortodox tekintetű bankelnök/

„A Szentírásból tudjuk, hogy az özönvíz előtt az emberek vegetáriánusok voltak és csak növényevő állatok léteztek, ami egyrészt leegyszerűsítette Noé számára a bárkában a táplálék raktározás kérdését, másrészt a kísérletet az Úr sikertelennek ítélte és az újrakezdéskor nagy bölcsességében szerencsére engedélyezte a húsevést. Ámen!” /Toka Ottokár esperes, a Szent Húsosfazék rend perjele/

„Esperes és perjel? Ééértik, Boborján fiam, szerinted ééértik?!?! Így humorossan?! S/s,  azaz es per es és a két s között /, azaz per jel! Nóóórmális?!” /Besenyő István, azaz Besenyő Pista bácsi/

„Minden biológiailag képzett elme tisztában van vele, hogy a Homo Sapiens fogazata és bélrendszere megegyezik a sertésével, tehát akkor étkezünk természetesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Guten Appetit!” /Dr. Szaft von Tunk, germán dietetikus és gasztroenterológus professzor/

„Kevesen tudják – és itt a költő természettudományos ismeretterjesztőként lép fel – hogy a küsz a horgász népnyelvben csak sneciként ismert. Ahogy a jól ismert kétsoros mondja:
Küszhorgásznak de ciki,
Szákból, ha szök’ sneci ki!
Frady Endre túllépve önnön vadállatias húsimádó természetén, a vegetáriánus olvasói kedvéért a tőle megszokott és már-már elvárt vérgőz helyett ezúttal zöldséget tesz le az asztalra. Sok zöldséget. Irodalombarátok, jó étvágyat!” /Küsz Kesziné Szák Szidónia, az Kancsali Kötöny Orvhalászati Szakközépiskola magyartanára és balatoni hekker/

„Egy betonfalnak nekiszáguldó motorversenyző esetében csak a jó minőségű bukósisak tudja megakadályozni, hogy az agyában olyan súlyos károsodások keletkezzenek, mint egy gyanútlan olvasóéban a fenti Frady Endre vérförtelem láttán. Anyám szerint mivel a fejborogatásom olyan, mint egy turbán és úgy visítok, mint egy százas szögbe ült szorult müezzin, ne csodálkozzak, ha kinépszavaz engem az országból! Úgy látszik, el kellett volna tiltanom a nagy kék óriásplakátoktól. Anyám, borogass! De ne az árokba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor fejjel előre hangsebességgel nekibicikliztem egy vasbetonfalnak, ám mivel nem volt rajtam ütközési energiát elnyelő sisak, a fal nem ledőlt, hanem átszakadt.” /Chuck Norris/

Római-parti mobilgát

„Aki az árvíztől az árteret védi, az rosszabb, mint aki a fogsort védi a pandasülttől.” /ősi kínai mondás/

Azért létezik az ártér,
Hogyha folyó szintje árt ér,
Ott folyjon a fölös lé le,
S tompuljon az árvíz éle.

Nőhet fű-fa s békanyál is,
Ám, ha mint itt, illegális
Kastélyokkal van az telve,
Fejre áll az alapelve.

Gép kéne, mi mindent gyalul;
Szállodahallt vágna alul,
Palotátlanítva magát
Az ártért s nem kéne a gát!

Ám itt politikushad ír
Rendeletet s agyi radír
Küzd a józan észnek háttal:
Ártért védünk mobilgáttal!!!

Így duzzasztjuk vissza az árt
Folyón föntebb, ahol az árt,
S közpénzből a Római-part
Űz ártéri mutyi-ipart.

„Ne hőbörögjön, költőkudarc úr! Mi maga, építőmérnök?! Az ártérre épített szállodám jogosságát az a tényállás is mutatja, hogy az építkezéseket jóváhagyó kerületi polgármester a jó munkája jutalmaként azóta már főpolgármesterként viselheti a szívén a sorsunkat! Teljesen reálisnak érzem, hogy a köz pénzéből mobilgát épüljön a köz javát szolgáló magánszállóm védelmére.” /Pénzes Petúr, a római-parti Hitel Mentol tulajdonosa/

„Támogatom a mobilgát bevezetését! Szabjunk gátat a parttalan mobilozásnak! Már itt a színházban sem vagyunk biztonságban! A múltkor épp Hamletet játsz’tam, midőn a monológom közben úgy zúgott fel egy okostelós Darth Vader hörgés a nézőtérről, hogy ijedtemben hozzávágtam az illetőhöz a kezemben tartott koponyát!” /Orgánum Ottó, a Nemzeti Színház kiérdemesült művésze/

„Szolgálok és védek! Közpénzből a köztől elzabrált területre illegálisan épített magántulajdont a közvíztől. Ahogy a költő mondja: Előttem van észak, hátam mögött dél, jobbra zúg az árvíz, balra űrártér.” /a mobilgát/

„Brühühü! Elveszik az életem értelmét azzal, hogy megfosztanak az árvíztól! Brühühü! Jaj, még sírnom sem szabad, mert vizes leszek és megdorgál az a szigorú arcú főpolgármester úr!” /az ártér/

„Mi az, költő elvtárs?! Áltudományos óbégatással abajgatja a gazdaságpolitikai döntéshozókat, akik éjt nappallá téve csak a közjót akarják?! Illetve a köz javát, de hát a közös jónak túróst! Na, hátra arc! Mobilgátépítésre, lépés iiin-dulj! Egy-kettő-egy-kettő! Nóta! Aki nem lop egyszerre, az vessen a zsebére!” /Csávás Kálmán árparancsnok, a Gazokat Átnevelő Táborban Őszítő Rendszerv (GÁTŐR) nótafaéke/

TUDTA?
A MENEKÜLTHULLÁM INFLÁCIÓT GERJESZT ÉS ÍGY ÁRHULLÁMMÁ IS FAJULHAT!
NÉPSZAVAZÁS 2016
/nagy kék óriásplakát/

„Bármely Frady Endre kötet olvastán a zokogó kritikusnak egy József Attila parafrázis jut eszébe:
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy könyvégetnének az emberek!
Sajnos Frady Endrében no para, no költészet, csak sok kipufogó frázis! Anyám szerint szellőztetni kéne utána, szerintem inkább az özönvíz! Frady-álló mobilgátat minden magyar családba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hitetlenek máig kételkednek abban, hogy Noé bárkája alól olyan hirtelen eltűnhetett az özönvíz, pedig így volt. Megittam. Hogy miért tartott hónapokig? Nem voltam szomjas.” /Chuck Norris/

Bajnok

Bajnok vagyok, Bajnok Benő,
S bár a nevem talán menő,
Nem bír mindig nejem, e nő,
Mert orrszőröm mindent benő.

Szerinte ez kissé randa,
Mint egy jeti rablóbanda.
Bundám irigyli sok panda,
Amit nem ért hű nőm, Vanda.

Házasságunk mégis kerek,
Nem lett orrszőrös a gyerek,
Szemébe így nézni merek.
Illa berek, nádak, erek!

(tus!)

„Jaj, Benőkém, túlreagálod! Nem jetit mondtam, hanem jedit, mert összekevertem a Csubakkát a Yodával! Tudod, hogy nem vagyok járatos ezekben kardozós-romantikus Sztár Pár filmekben! Na, táncoljunk!” /Bajnok Benőné Vadóc Vanda, pandaidomár/

„Apám a jövőképem? Ha felnövök, és is ilyen randa jetiszőrös leszek? Anya, nem értelek!” /Bajnok Bécike, 3.c. osztályos tanuló/

„Felháborító, hogy már megint mi vagyunk a negatív példák! Mi lenne, ha még léteznénk is?! Abcúg pirézek!” /Nemjeti Jenő, a ’Mi jetik márpedig nem is vagyunk!’ című tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője/

„TUDTA?
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EURÓPÁBAN TÖBB EZER JETI NEM VOLT SEHOL.
NÉPSZAVAZÁS 2016”
/nagy kék óriásplakát/

„A jetik olyannyira nem álltak meg a kihalás szélén, hogy a számuk jelenleg messze mínuszban van, azaz rengeteg jetinek kellene születnie ahhoz, hogy pont ne legyen egy se.” /Dr. Jutis Maradis, litván jetimológus/

„Az orrtúlszőrösödés sajátos világjelenség. Az evolúció nem pihen és a fokozott légszennyezettség ellen kitermeli a káros anyagokat jobban szűrő egyedeket. The winner takes it orr! Darwin, ha ma élne, akkor Orrwin néven lenne világhírű.” /Dr. Tüsző Tihamér, a Nemzetközi Orrszőrügyi Bizottság (NOB) magyar alelnöke/

„A valós emberi problémát népies felhangokon átszűrt érzékenységgel boncolgató költőgigász ismét úgy nyúl a sokak által negligált kérdéshez, hogy rögvest sárarannyá nemesül a tolla sercegése nyomán. Frady Endre görbe tükrébe nézve az Természet előbb teljes joggal elhányja, majd elszégyelli magát. A fölös sallangmintás salakanyagok véres verejtékű lekaparása nyomán pedig ott marad a Szép. Az, ami Érdek (vö. Érd alsó, Érd felső) nélkül tetszik. Bátor olvasásra ajánlom!” /Sallang Sebőné Sárarany Sarolta, az Érd alsói Frady Endre Gimnázium és Versgyártástechnológiai Szakközépiskola magyartanára és OKJ képzett bakter/

„Amikor kiderült, hogy a versnek látszó tárgy a címe ellenére nem az olimpiáról szól, akkor megkönnyebbültem, mint hideg sóletkonzervet ebédelő baka a latrinán. Belemélyedve viszont rögvest úgy éreztem magam, mint ugyanez a baka, amikor rájön, hogy csurig van a latrina és újat kell ásnia, de ízibe! Anyám már az első versszaknál elájult, így a többit már magamban olvastam és csak bennem tett kárt. Lassan mazochista szenvedélybeteg leszek: Mindegy, melyik Frady vers, csak ártson!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egy nem létező jetire is rá tudok úgy nézni, hogy fájjon neki.” /Chuck Norris/

Egyéb sportágak

Bár sok úszónk, aki kijut,
Döntőről már lemarad,
Nincs nemzethalál, csak kiút,
Mohács ez csak s nem Arad.

Interjúkban riporterek
Mekegnek, mint barika,
Alany meg rí, mint a gyerek:
„Nyom mind az öt karika!”

Hős sportlövőnk mindenre lő,
Csak nem belső körökre,
Szégyenében nem jön elő,
Elbujdokol örökre.

Birkózókkal, dzsúdósokkal
Törölnek fel szőnyeget.
Éremveszély – mondom okkal –
Minket itt nem fenyeget.

„Mer’ a padló… mer’ a bíró…”
„Csalás volt sok ítélet…”
Ím, e sok fátummal bíró
Sportolói hitélet!

Férfi, női pólócsapat
Rióba jött aranyér’…
Tűkön ültem, remény apadt,
S nem maradt, csak aranyér…

„Nem értek egyet. Mármint különvéleményem van a sportolók ilyen jellegű elszámoltatásával kapcsolatban. De ez hosszú. Mármint nem szeretném ezen a fórumon kifejteni a különvéleményem. Rímel. Mármint vannak be rímek. Sőt most nem érződik, hogy a rímekből készült lécvázra lett volna görbítve a vers karosszériája. Hajrá! Mármint lesz ez még jobb is. Mármint az olimpiai szereplésünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egy barátom megkért, hogy ne legyek divatköltő és ne csak a diadalokat örökítsem meg! Írni csak a győztesekről szabad? Ugye nem? Hát így! Na, megyek a kamillás ülőfürdőmbe!” /Frady Endre, aranyeres költőgigász/

„Frady Endrének nincs is aranyere, illetve régen volt, de már elmúlt, mert megoperáltam! Vajon a költői szabadság része-e az aljas rímkényszerből elkövetett orvosi hitelrontás?! Ebből per lesz!” /Dr. Nyeső Nyihámor, az Utolsó Kenet Klinika érsebésze/

„Hé, költőselejt úr, magának már egy holtversenyes hatvankettedik hely is smafu?! Kíváncsi lennék, maga benne lenne-e az első százezerben egy költő olimpián?! Szívesen lelőném, mint egy sánta kutyát, de sajnos meghúzódott a célzó szemgolyóm mozgatóizma és a fekvő testhelyzet közben a támasztó könyökömön is kijött egy pattanás!” /Vak Vazul, nagyöbű sportlövő/

„A macska rúgja meg teli rüszttel, hogy annyi jó sportolónk van, hogy a keményen dolgozó kisemberek nem láthatják mindegyiküket élőben, csak felvételről! Ettől függetlenül és mindazonáltal igaz az a dakota közmondás, hogy: Aki mer, az NER! Sikereinkkel mindenesetre megmutattuk a zembereknek és a halódó nyugatnak egyaránt, hogy van az a zuniós pénz, amiből hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Ortogonális Vektor, a Nemzeti Együttműködésképtelenség Rendszerének (NER) legfőbb iránymutatója/

„Meg kell mondjam, hogy sajnos nem minden sportolónk adott ki magából annyit, mint a hasmenéses Danuta, aki férfiakat megszégyenítően tette oda magát! De ne keseregjünk, hanem tekintsünk előre! De finom e lőre! Igazi aratángáló kadarka! Pia, pia, olimpia!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Való igaz, hogy a küzdősportokban rendre lepontoztuk a magyarokat, de sajnos ez elkerülhetetlen volt, mivel a sportdiplomatáik elfelejtettek megvesztegetni bennünket. Állítólag stadiont építettek a ránk fordítandó pénzből. Ez nem a mi hibánk, nem tehettünk mást!” /Bob Bigpocket, a Nemzetközi Bírómaffia gazdasági igazgatója/

„Az olimpiai eszmét a vastagbéllírájával eszméletlenre korbácsoló Frady Dögvész Endre ismét megmutatta, hogy mindig van lejjebb! A költészet égboltjának nadírja alatt fetrengő megveszekedett rímkalandor újabb elmeháborodott csasztuskájában belerúg minden szembejövőbe, majd adrenalin-habos testszaggal vitustáncol a romokon! Anyám szerint azért minden Frady Endre versnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy néhány versszak után egyszer csak véget ér. Jobb ma egy rövid vers, mint holnap két hosszú. Ez igaz, de mire kihevernénk, már jön is az újabb! Hát zuhanjon le a Doktor Bubó, de én nem kérem a következőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Soha nem indulok olimpián, mert minden számot megnyerek. Még a női csapatúszást is, a szinkront. Magyar hangom: Jakab Csaba.” /Chuck Norris/

Hej, Danuta...

Hej, Danuta, Danuta,
Evezést jól tanútta,
Pireg-pörög karizma,
Tyű, micsoda karizma!

Hasmars támadt, jaj, rája,
Ám így is üt hajrája,
S aranyos ő, mer’ heti
Másodikját nyerheti!

Négyesbe’ ja harmadik
Gyühet! Ez a karma, dik!
Ereje egy Kamazon
Túltesz: csodás amazon!

(tánc!)

„Hát, igyekszik az ember lánya! A Kamazokat amúgy még hasmars után sem olyan nehéz lehajrázni, mert már a táv elején elsüllyednek.” /Kozák Danuta, sokszoros olimpiai bajnok kajakos/

„Karma?! Milyen karma?! Ne rontsa itt a hitelemet, költő úr! Én minden versenyzőnek rendben tartom a körmeit, mert ha karommá nőnének, akkor evezés közben simán beleakadhatnának egy könnyűbúvárba, vagy egy máig harcoló német tengeralattjáróba!” /Csipesz Tamara, a kajak-kenu válogatott manikűröse/

„Ez a karma nem az a karma, dik mán! Csumidázlak gádzsi, de ne lássam anyámat hadront ütköztetni, ha ez a karma tágabb értelemben nem cselekedetet, tettet, vagy művet jelent!” /Dr. Kolompár Einstein, az Országos Kisebbségi Értelmiségiek (OKÉ) civil szervezet elnöke és nemzetközi atomenergetikai aura-csí kutató/

„Beszósz hurka kőttő, beszósz?! Nemá, hogy egy kiscsirke lenyomjon, mer kettéharapom, ha nagyon cserfel! Ütlek borúsz!” /Kamaz Kenéz, teherautósofőr és megyei erőemelő bajnok/

„Pár nappal a kőkemény hasmenés után fél távnál ilyet robbantani?! Jól van Danuta, ez férfimunka volt!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Amikor egyszer ment a hasam én is vele mentem egészen a tengerpartig. Akkor keletkezett a halálzóna a Mexikói-öbölben.” /Chuck Norris/

„Mink itten az új stadionba nagyon keményen edzünk! A mester a másfél hetes nyári alapozáson nagyon meghajtott minket, oszt’ mán olyan nagy lett a combizmom, mint annak a Kozári Dakotának, vagy hogyishívjáknak a bicepsze!” /Retek Rezső, NB I.-es futballista/

„Mi ez az elmetrancsírozó álnépies műcsasztuska?! Mi ez a lábgombásan hónaljszagú deheroikus gyógycsujogatás?! Ez a savószínű rettenet méltán kerülhetne bele Frady Endre: Olimpiai Bajnokaink Irodalmi Sárba Tiprása c. antológiájába, amit a Magyar Könyvégetési Héten saját kezűleg raknék a máglyára! Anyám szerint én nem lévén cukrász, nem érthetek a máglyarakáshoz, de nem zavarja a megsebzett lelkű állati üvöltésem, mert szerencsére megint elfelejtett benzint tölteni a kétütemű motoros NDK hallókészülékébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Se a verset nem értem, se azt, hogy miért kell zárójelben dőlt betűkkel táncolni a végén?! NEM ENG.!” /Wasserkopf Winnetou, NDK indián származású főcenzor-helyettes/

„A honleányi heroikus küzdelem letaglózó hatására egyik ámulatból a másikba zuhanó költő zúzott lelki sebeit bő nyállal nyalogató főnixként támad fel az önnön emberfeletti szellemi teljesítményének pokoltüzéből. A világirodalom gyomorforgató gyönyörűségének gejzír-szerű előtörése népi-kisebbségi-spirituális elemekkel vastagon megszórva petyhüdt líralávaként kenegeti az olvasó szépérzékét. Unikális sosemvolt és nemislesztán műremek!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. irodalmi réteglap művészeti vezetője/

Kozák-Szabó győzelme

Jól evezett Szabó s Kozák,
Formájukat szépen hozák,
S versenyüket immár nyerék,
Ez a két hölgy igen derék.

Bár amazonpár, a germán
Azt hitte, hogy minket ver mán,
Nyomozhattak csak, mint Derrick,
Aranyat a hun nők nyerik.

Tegnapelőtt még a has ment,
Ki e bajból szén és vas ment,
S most nem has megy, csak a hajó,
S minden jó, a vége, ha jó!


„Tegnapelőtt még a hasam ment, ma már szerencsére csak a hajónk!” /Kozák Danuta, olimpiai bajnok kajakos/

„Jaj, költő úr, nem tudja, hogy hasmenés esetén elég a széntabletta?! A vashiány egy másik betegség! Heveny hasmenés esetén eszébe ne jusson rozsdás szögeket nyalogatni!” /Dr. Bélgörcs Béla, olimpiai csapatorvos/

„Nagyon boldog vagyok, hogy az egész mezőnyből én értem be leghamarabb a célba, mert a győztes hajóban én ültem elöl! Így amiatt sem kellett aggódnom, hogyha Danutára megint rájön a mehetnék, akkor az arcomba kapom a fröccsöt!” /Szabó Gabriella, olimpiai bajnok kajakos/

Éljen a Has Párt zenés felvonulása, a Nagy Has Menés! Torokszorító látvány, ahogy végighömpölygünk az Andrássy úton!” /Kloáka Kenéz, a Has Párt programszervezője/

„Nagy verseny volt! Épp előzni akartunk, amikor hirtelen véget ért a pálya. Nem is értjük, miért nem 501 méteres a táv. Sebaj, az ezüst is szépen csillog, ha épp süt a Nap!” /a germán amazonok/

„Nagy megtiszteltetés, hogy én adhattam át az érmeket a versenyzőknek! A szervezők minden éremfajtából csak egyet-egyet adtak, mert tudták, hogy Ctrl+C Ctrl+V-vel simán tudok mindegyikből egy-egy hitelesnek tűnő másolatot is készíteni. Csak bele ne harapjanak!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke/

„Szórakozunk a volt köztársasági elnök úrral, költőcske?! Megvitassuk a kérdést?! Ütköztessük a véleményünket?! Formáljam a magáét ezzel a szolgálati gumibottal! Vagy magyarázzak inkább kardlappal?! Na, tűnés vissza a közmunkapad mellé!” /Csávás Kálmán munkásőrnagy, a Fűzfapoétákat Irodalomból Kiközmunkásító Alapítvány (FIKA) ideológiai főtisztje/

„Az első pár tucat olvasásra még archaikusnak és kaotikusnak tűnő szóösszlet hirtelen kitisztul és összeáll, mint szakértő kéz alatt az Ikeában vett Kürmjönn márkanevű polcos szekrénycsalád két héttel a szerelés megkezdése után. Az aranyértől az aranyéremig vezető szagos diadalút megverselése a világirodalmat egy újabb krízislírával ajándékozta meg és tette többé. A Frady Endre rajongók táborát eksztatikus sikolyokba hajszoló mű ismét kipótolja önmaga hiányát!” /Dr. Leend Lajosné Vala Viola, az ELTE Kőkorszaki Olimpiai Költészettan Székének (KOKSZ) docense/

„A vers tárgyi tévedést tartalmaz! Ha én nyomozok az arany után, akkor meg is szerzem. A két német hölgy viszont sikertelenül nyomozott, tehát a hozzám hasonlításuk sántít, mint a hazug ember! Igaz Harry? Költő úr, figyelmeztetem, hogy bármit mond, az felhasználható ön ellen!” /Derrick felügyelő/

„A poklot valahogy úgy képzelem, hogy miközben az elkárhozott lelkek égnek a gyehenna tüzében, a központi máglya fölötti bográcsban Frady Endre olvassa fel a verseit és ez mindenkinek közvetlenül az agyába van belehangosítva. Ettől a mostani művétől talán a főördög is halálsikolyokat hallatva könyörögné át magát egy kevésbé kegyetlen büntetés végrehajtási intézménybe! Anyám szerint mindezek fényében lehet, hogy ideje lenne elkezdenem hittanra járni és elkísérgetnem őt a vasárnapi misére. Hátha megúszom, hogy az öröklétet Frady Endrével kelljen eltöltenem! /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a tengertől föl akartam kajakozni a Mississippin, de nem volt se csónakom, se evezőm. Fogtam két aligátort, az egyikre ráültem, a másikkal eveztem. Mire másnap végigértem, nagyon elfáradtak.” /Chuck Norris/

Holtversenyes Csehzüstérem

Benyúlva ezüstöt Cseh csen,
Ki magyar s nem cseh vagy csecsen
(Nem szopott cseh s csecsen csecsen).

Pillangót úszott, nem mellet,
S vidul Phelps és le Clos mellett:
Nagy közös ezüstre tellett!

Holtverseny érte el Csehet,
Haza diadallal mehet,
S nevetve mond vidám „Hehe!”-t.

„Hehe!” /Cseh László, a 100 méteres pillangóúszásban hármas holtversenyben olimpiai ezüstérmet szerző vidám magyar úszó/

„Valóban megkerestük a szerintünk cseh-csecsen vegyes származású úszót állampolgárság ügyben, de ő azt mondta, hogy neki nem a származása vegyes, hanem az egyik fő száma és se oroszul, se csecsenül nem beszél, úgyhogy köszöni szépen, de most már megmaradna magyarnak. Tanulság, hogy a legközelebbi jelöltünket nem megkérdezzük, hanem elraboljuk.” /Dunakav Dunakavics Rotorov, a Csecsenföldi Olimpikon Beszervezési Bizottság (CSOBB) főtitkára/

„Micsoda?! Vidáman nevet az ezüstérme után?! Én bezzeg bocsánatot kértem, mert szégyenteljes másodikként nem lehetek hős a hazámban! Én az ő helyében valószínűleg menedékjogot kérnék Csecsenföldön. Abcúg, Dél-Korea!” /Om Jun Csol, észak-koreai olimpiai ezüstérmes súlyemelő/

„Om Jun Csol önkritika gyakorlását elfogadtuk és most családja körében egy kényszermunka… ööö… illetve edzőtáborban készül arra, hogy négy év múlva kiköszörülje a csorbát és legyőzze az összes imperialista és dél-koreai ellenséget… ööö… illetve ellenfelet!” /Kim It Lop, az Édenkertbe Haladó Korea Ország Példamutató Pártja (ÉHKOPP) sportügyi szakállamtitkára/

„Hát, én sem tudok szívből örülni az ezüstérmemnek és én sem bírom a dél-koreaiakat, illetve csak egyet közülük. Lehet, hogy számomra is minden út Groznijba vezet?” /Imre Géza, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó/

„Laci jól teszi, ha nevet, mert sírni csak a győztesnek szabad!” /Székely Éva, olimpiai bajnok úszónő és a Nemzet Sportolója/

„Olyan boldogan álltak mindhárman a dobogó második fokán, hogy hirtelen elfogott a magányérzet és arra vágytam, bár 0.75 másodperccel lassabban úsztam volna és én is ott állhatnék közöttük! Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék, szép vidám legények, ezüstös leventék!” /Joseph Schooling junior, szingapúri olimpiai bajnok úszó/

„Jaj, Jóska fiam, gondolkodjál már! Ha ugyanannyit úsztál volna, mint ők, akkor nem a második fokon állnátok együtt, hanem az elsőn és akkor mind aranyosak lennétek! Mióta apád kivándorolt Szingapúrba, mintha elfelejtettetek volna józan paraszti ésszel gondolkodni!” /id. Iskolázás József, az ezüsthüttyösi Aranykalász MGTSZ nyugdíjas aratómunkása és Joseph Schooling itthon maradt nagyapja/

„Jaj fater, az unokája ugyanannyit úszott, mint a többiek, csak kicsit gyorsabban!” /Joseph Schooling senior, a győztes édesapja/

„Az irodalmi nótafa bokorrímein csillogó rímvirágcsokrokról poézisnektárt gyűjtő líraméhek andalítóan ritmikus döngicsélése hatja át a sport aktuálköltőjének mindhalálig gyönyörködtető életművét. Az sorvégi összecsendülő csimbum cizellák mákonya mézédesen cirógatja a világirodalom ínyenceinek mondanivalóra éhes nyelőcsövét. A mű mirőlszólása szinte elhalványodik a külcsín szépségének apoteózisa mögött. Kötelező olvasmány!” /Jajlila Jenőné Óhdeszép Olívia, középiskolai magyartanár és maszek méhész/

„Frady úr! Örömmel látjuk körünkben!” /Rémrím Rezső, a Magyarországi Idióta Költők Intézete (MIKI) szakmai referense/

„Csak az a cím, csak azt tudnám feledni! Meg mindent, ami utána jön! Ennyi vérlázítóan gyenge szóviccet még a Sas Kabaré és a Szeszélyes Évszakok közös műsorában sem lehetne találni! Aki úgy gondolta, hogy Frady Endre olimpiai aranyos verseivel a magyar költészet elérte a mélypontját, az nem sejthette, hogy ezzel az ezüstös gennygóccal újabb meredek lejtőket kövezett ki a lírapokolba vezető úton! Anyám közben azt kérdezi, hogy a holtverseny azt jelenti-e, hogy mindenki a vízbe fulladt, de ezt betudom a nonstop éjszakai olimpia nézés mellékhatásának. Ám ki tudja, milyen apokaliptikusan borzalmas mellékhatásai lesznek a jövő nemzedékére, ha a magyar irodalom nyomokban Frady Endrét fog tartalmazni?! Én mindenesetre beiratkoztam egy nagy hatótávolságú klapanciapusztító mentális erőfejlesztő tanfolyamra, anyámat pedig hermetikusan elzártam az internettől.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer fogadásból világcsúcsot úsztam 100 méter pillangón. Hátratett kézzel.” /Chuck Norris/