Adyék Itáliában

Vonaton ül üde nő,
Ő a híres Adyné.
Szól: Endre, ülj ide, na!
Messze van még Udine!

Ó, te drága édi nő,
Ihletsz s itt egy óda, ni!
Mégsem… mégis… ó, de neee…
Csinszka vagy?!?! Nem Edina?!?!

„Ady Endre közismert rövidlátását a költőkolléga kancsal rímek önfeledt pulzálásával kívánja lenyomni az eksztázisban csápoló olvasótábor ámulattól tátott torkán. Boncza Berta alias Csinszka és Ady Endre sírbéli forgásának eltérő fordulatszáma különös, diszharmonikus háttérlüktetést ad a könnyed mélylírának. Az ’Országomat egy kancsal rímért!’ mentalitás univerzális szingularitása teszi dodonaivá az Edinai csúcspontot. Lánglelkű lírai letehetetlenség!” /Hattyúhaláli Hedvig, a Magyar Irodalmi Alkotókat Beteges Ámulattal Néző Alfabéták Társasága (MIABÁNAT) alelnöknője és lilaköd díler/

„Nem igaz az állítás, kedves gyerekek, mely szerint Ady Endre bácsi abba halt bele, hogy négyévnyi házasság után rájött, hogy a feleségét nem Edinának hívják és így nem jött ki a ríme. A költő bácsi nem név-, hanem vérbajban hunyt el. Pontosabban a harmadlagos vérbajnak szélütéssel és spanyolnáthával kombinált szövődménye okozta főverőér megrepedésben, de erről druszája, Dr. Czeizel Endre bácsi tudna bővebben mesélni, ha élne, de sajnos azóta már ő is meghalt, pedig előtte még boldogan élt. Ha Dr. Czeizel Endre bácsi meg nem halt volna, az én mesém is tovább tartott volna! Na, jó éjszakát gyerekek, álmodjatok szépeket! Te is, Edina!” /Andersen Alajosné Grimm Gizella, mesemondónő és az Edina Névnap Nyerteseinek Intézete (ENNYI) hadtörténésze/

„Kikérem magamnak! Sem megerősíteni, sem megcáfolni! Csak az ügyvédem jelenlétében! Jaj, forgok! Ki gondolta volna, hogy egy csontváznak is lehet hányingere?! Ravaszak ezek az őssejtek! Még a végén föltámadok! Jaj, neeee…” /Dr. Cz. Endre/

„Hű, Frady, de nagy marha vagy te! Nem is, inkább egy nagy bússzemű ló!” /A. Endre/

„Az én Aranybullámról mikor lesz vers, he?! Hát én már csak a Bánk Bánban mellékszerepelhetek, mi?! NEMÁÁÁ!!!” /II. Endre/

„Beszóltok?! Mindegy! Valahol mégis megtisztelő, úgyhogy inkább örvendek! Köszönöm, hogy elmondhattam!” /F. Endre/

„Minek örül, Endre?!
Átkot szórtak kendre!
Nem vette ezt észre?!
Szükség lenne észre!”
/Okos Ottóné Elementáris Edina, a Szövegértetlen Oktondi Tyűkeszűek Olvasástalanságán Lamentáló Alapítvány (SZOTYOLA) köpködés-ügyi és rímtechnológiai főelőadónője/

„Köszönjük szépen az óbudai kistestvérvárosunkban felnevelkedett költőgigásznak, hogy gyönyörű művében megemlékezik kies itáliai ékszerdobozunkról! Ha meglátogat minket, vendégünk lesz egy helyi specialitásra, az egyben sült macskára! Mangiare gatto fritto! Hajrá Frady! Avanti Udinese!” /Pietro Fontanini, Udine polgármestere/

„Gatto fritto… mmmm… mennyei mannozo!!! Ez egy derék magyar származású polgármester. Az ükapja még Szökőkutassy Péter néven volt brigadéros a seregemben. A vers ugyan rettenetes, de magyar nemzetisége miatt mégsem lövetem agyon a költőjét. Mangiare gatto fritto!” /Giuseppe Garibaldi, tábornok/

„Mi ez a kegyeletsértő kivagyiság, ez a rakoncátlan szégyentelenkedés?! Honnan a kénköves pokolból ered az alpári magamutogatás?! Frady Endrén a jó ízlést számon kérni persze olyan, mint éticsigán a száraz hónaljat! Anyám úgy érzi, hogy már mindenhonnan Frady Endrék leselkednek ránk, ezért sürgősen Udinébe kéne emigrálnunk, de mi van, ha ez a magamutogató senkiség etalon ott is ott büdösödik?! Ady Endre, Boncza Berta, az udinei vasutas szakszervezet, az anyám, jómagam és minden Edina nevében követelem a spanyol inkvizíció ideiglenes, de azonnali felhatalmazását Frady Endre visszamenő hatályú teljeskörű megszüntetése érdekében! A klerikális reakcióerő legyen velünk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer Udinében elütött egy nemzetközi expresszvonat, de sínbe tettem a ripityára tört szerelvényt. A halálos áldozatokat majd az utolsó napon fogjuk Jézus barátommal feltámasztani.” /Chuck Norris/

„Atyám, bocsáss meg neki, mert agyára szorult a karizma! A költőnek is, de neki Te találj ki valamilyen indokot!” /Jézus/

Üres kamra

Hogyhogy nincs itt semmi kaja?!

Se sült húsok bármely faja,

Se zsírok, se lyukas sajtok?!

Melóban így hogyan hajtok?!

Nincsen gyümölcs, nincsen süti?!

Szívem utolsókat üti!

Nincs egy darab száraz zsömle,

Mit torkon csak éhkopp töm le?!

Csontváz tán a lakó teste

Itt, hol török be ma este?!

Rossz érzetek bentről fúrnak…

S pénzt hagyok a tanár úrnak!

„Csoda!!! Valaki betört az albérletembe és kiesett a zsebéből egy ötezres!!! Megyek is dorbézolni, mielőtt visszajön érte! Elherdálom kenyérre, tejre, vajra, töpörtyűre és Túró Rudira! Hej, ha gyakrabban történne ilyesmi, nem kéne pályát változtatnom és elmennem a Tescoba árufeltöltőnek.” /Fakír Ferenc, középiskolai magyar-történelem szakos tanár/

„Az élet a tanítómester históriája - mondogatták már az ógörögök is újlatinul.” /F. Péter ex cathedra, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Csoda, a humán úr az első pápa legfrissebb reinkarnációja! Hozsanna és halleluja! Éljen a tévedhetetlenség újjászületése! Mondd meg nekik! Mondd meg nekik! Ámen!” /Dr. Újlatin Ubul, betanított bíboros és OKJ-s képzett esztergomi érsebész/

„Jobb ma egy ógörög, mint holnap egy újlatin!” /Dr. Ógörög Ottó, ókorkutató és lejárt lemez díler/

„Az országos betörő és kasszafúró szakszervezet nevében kikérem magamnak tagtársunk felelőtlen viselkedését! Puszta könyörületből otthagy a bűncselekmény helyszínén egy jó esélyjel ujjlenyomatokkal teli papírpénzt, ráadásul akkora címletűt, amivel fedezhetné az e havi elmaradt tagdíját! Lebukás esetén persze majd tőlünk követeli az óvadékának a letételét! Hát azt lesheti! Elvégre törvény, jog és erkölcs is van a világon! Sajnos…” /Mackós Menyhért, az Egyesült Betörők és Kasszafúrók Országos Szakszervezete (EBKOSZ) ügyvezető igazgatója és parlamenti képviselő/

„Büszkén jelenthetjük, hogy az árufeltöltő magyartanáraink csapata nagy fölénnyel nyerte a nemzetközi műveltségi vetélkedőt. Másodikak a kasszás fizikatanáraink, míg holtversenyben harmadikak Lomonoszov Egyetem elméleti fizikusainak és a NASA csillagászainak csoportjai. A győzelemhez gratulálunk és extra éjszakai pótlék kedvezménnyel honoráljuk. A legkisebb is számít, Tesco!” /Multi Mirtill, a Tesco magyarországi ügyvezető igazgató és bértábla buherátor/

„Mi ez a liberálbolsevik kozmopolita ajvékolás, mintha córesz lenne?! Nemrég emeltük meg a pedagógusok fizetését és kis híján már majdnem annyit keresnek, mint egy parlamenti takarítónő! Mit akarnak még?! Naponta háromszor enni?! Hogy nézne már ki egy dagadt tanár?! EZ VESZÉLYES!!!” /Hájfej Huba, nyolc általánost (tizenkét év alatt!) végzett tárca nélküli kioktatási államtitkár/

„Aggasztónak tartjuk, hogy az elmúlt évek kedvező tendenciái után a bölcsészkart végzettek immár nagyobb számban mennek a Tescoba dolgozni, mint hozzánk! Lehet, hogy meg kellene engednünk, hogy hazavihessék a családjuknak a selejtes hamburgereket? De hát hova vezetne ez?!” /Mekk Menyhért, a magyarországi McDonald’s gazdasági igazgató helyettese/

„Gyerekek, ez a vers nem csak igaz, de valódi is! Jövő órára mindenki megtanulja kívülről! Már nem én fogom kikérdezni, hanem a helyettem beugró portás bácsi. Aki mégis nekem akarná felmondani, az a zalaszittyogói Madaras Tesco kettes kasszájához jöjjön!” /Herót Hümérné Elegelett Eulália, a Dögkúthy Ödön Gimnázium Valamint Élelmiszerhiánygazdasági Szakközépiskola (DÖGVÉSZ) pályaelhagyó pedagógusa/

„Ha az ember úgy dönt, betör,

Choosing rich place is much better!”

/Hunglish Huba, magyar-angol szakos tanár és maszek betörő/

„Aki üres házba tör be,

Annak ez szakmai halál.

Hiába néz körbe-körbe,

Örül, ha kiutat talál!”

/Balek Béla, a váci fegyház önképző körének földrajz-történelem szakos tanára és kiútkutató/

„Végre egy téma, amit, ha nem Frady Endre, hanem bárki, sőt akárki más dolgoz fel, akkor még vers is születhetett volna belőle! Így azonban, hogy ez a lepedék elméjű csökevény, ez az evolúciós szégyenfolt zúzta apró darabokra és tiporta sárba, már sírni sem lehet rajta, legfeljebb hisztérikusan öklendezni! Anyám inkább felkapta a járókeretét és elszáguldott soron kívül beoltatni magát occó kiciccípősz szecuáni vakcinával, minthogy, nehogy a légútjaiba jutva leszedálják az agyát az összefradyendrézett szófoszlányok! Anyáááám, vááááárj, én is jövööööök!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nálam is volt ilyen affér. A rossz arcúak előbb betörtek, aztán a szemöldökömről visszapattanva össze, amikor ki. Az apró darabjaik jó trágyának bizonyultak a kertemben, úgyhogy Texasban nálam nő a legvérvörösebb tulipán. Egy részét el szoktam adni a magyar Tesconak, bár egy kicsit idegesítenek a túlművelt áruszállítóik.” /Chuck Norris/

Az utolsó biztonságos vacsora

A képen még nincs jelen, de már látszik Győrfi Pál apostol hatása...

Vírust láttam...

Cili néni és a hétfejű vírussárkány /F.E. felvétele/

Vírust láttam, koronát,

Fertőzött épp orron át.

Gyors volt, mint egy hóvidra,

Ráismertem covidra!

Légutakat mocskolja,

S nem exkuzál: „Bocs Kolja,

Igor, Gizi, Elemér!”,

Kikbe fertőt belemér.

Látják tikkadt doktorok,

Mily vörhenyes sok torok,

S gyógymódokat megaláz

Reménytelen mega-láz.

Tömeg tüsszent: „Hapci! Na,

Mikor lesz már vakcina?!

Arcunkon bőrt maszk abál,

S létünk izzadt maszkabál!!!”

Vírus sosem könyörül,

Pofáján torz gyönyör ül,

Békére int nemet ő,

S felkészül sok temető…

Szűkül tüdő s gége tér…

Ám a baj itt véget ér,

Hogy ne legyen depi kend,

Beköszönt a hepiend:

Literszámra (L n-szer)

Érkezik az ellenszer,

S Cili néni savára

Pusztul covid s a vára!

(vakcina tánc!)

„Te jó ég, le lettünk leplezve!!! Évmilliókig el tudtunk rejtőzni az emberiség fürkésző tekintete elől azzal, hogy hol jetinek, hol loch ness-i szörnynek álcáztuk magunkat, de most ez a fránya költő felfedte a kilétünket! Vége az eddig jól bevált ’Incognito ergo sum’ állapotban! Le leszünk vadászva, be leszünk fogva, állatkertben leszünk mutogatva, majd ki leszünk halva! Na, ez a hét is jól kezdődik! Fulladjon meg Frady Endre, lehetőleg máma még!” /Hümér a hóvidra/

„Mi van Hümér?! Szerinted én nem is vagyok én, hanem te vagy én, én pedig ezek szerint egyáltalán nem is vagyok?! Akkor ki vagyok én?! Egyáltalán vagyok-e?! De ha én magam sem tudom, hogy vagyok-e, akkor az agyatlan emberiség honnan tudná?! Na, mindegy! Megyek és úszom egyet! Már, ha vagyok egyáltalán…” /Nessie, a loch ness-i szörny/

„Idegem, felolvasnád nekem ezt a nyugalom megzavarására alkalmas sok mindent?! Állítólag szó van rólam is! Persze az én koromban már mindegy, mit írnak, csak beszéljenek az emberről. Az valószínűsíti, hogy még élek.” /Látó Idegné Vak Cina, nyugdíjas oltóanyagminta szemrevételező és betanított videó-bírónő/

„Nyugi, remek dán szer

Érkezik meg szerdán!”

/Dr. Hamlet Tüssen, a budapesti dán nagykövetség háziorvosa és udvari költője/

„Ellenanyagot vegyenek! Itt az akciós vakcina! Reklámáron a vakcina! Négyet egy százasér’! Vegye, vigye! Itt a valódi, itt a tű, covid ellen covid tű!” /

„Oltakozáshoz mindenki hozzon magával egy-egy eldobható nyunyókát! Aki nem oltakozik egyszerre, nem fog nem kapni rémest testére! Küldöm köremailben is!” /Cili néni, a nemzet ellenagyaga/

„Oltakoztam, ám de sajna

Ott volt a tűn: made in china!

Sebaj, aki mer, az nyer, de

Azóta a szemem ferde!”

/özv. Szikla Szilárdné Porhanyós Paula, nyugalmazott kaszkadőrnő/

„Látván, hogy az anyag ruszki,

Rendelőből tömeg húz ki!”

/Dr. Boncz Bendegúz, házi- és vadállat-orvos/

„Vakcinákba’ sose bízok,

Erre van legalább tíz ok:

Egy, hogy a vallásom amish,

Kettő, hogy az anyag hamis.

Megmérgeznek, ez már három,

Négy, hogy belehalt a párom.

Öt a kórházallergiám,

Hat, hogy tűtől futok ki ám!

A hetedik te magad légy,

Nyolcra támad rám egy vad légy,

Kilenc: vakul tőle kék szem,

Tizedikre… nem emlékszem.”

/Caprosh U’Borca, amish kapanyélsütő/

„Mivel az agyat remekül edzi a memoriter, ezért a jövő órára mindenki megtanulja a verset! Online ki fogom kérdezni! A rákövetkező következő órára viszont mindenki elfelejti, mert különben maradandó károsodást okoz! Senki se merjen emlékezni semmire, mert egyrészt szövődményei lesznek, másrészt megbuktatom!” /Kőkemény Klotild, középiskolai magyartanár és hátmasszőr/

„Ha nem mondom el a véleményemet, felrobbanok! Ha elmondom, felrobbantanak! Úgyhogy inkább beveszem az anyám által előre idekészített tizenöt színes pirulát, majd szájszéli nyálas mosollyal elalszom és azt álmodom, hogy két macska vagyok és oltjuk egymást. De amíg hatni kezd a gyógyszer, addig halkan zokogom, hogy NAGYONGYORSANPUSZTULJONMEGFRADYENDREEEEEEEEEEEEEEEeeeeeee e e  e   e    e… /Puzsér Róbert, kritikus/

„Járvány van? Azt hittem, a szájszagom miatt hord mindenki maszkot. Direkt nem mosok fogat, hogy az utolsó napon majd besegítsek a legjobb barátomnak megölni a gonosztevőket a szájának a leheletével. Addig meg lefejelem ezt a vírust. Így ni! Na, sipirc vissza dolgozni!” /Chuck Norris/

Hangyás vers

Hangya vagyok, hangya biz én,

Elélek én minden izén,

Mi az ember szerint szemét,

Merthogy csak volt, de már nem ét.

Lakhelyem egy kies panel,

Melyben bolyom vígan van el,

És ha netán sok a piszok,

Koszkoszorún eszek-iszok.

Termetem bár igen apró,

Ahogy eretneket pap ró,

Úgy szid engem sok-sok fakó

Tekintetű panellakó.

Volt, hogy hívtak, nem is egyszer,

Irtó urat, aki vegyszer

Által próbált engem ölni…

Gyönge az, nem szovjet kölni!

Krasznaja Moszkvától félek;

Durva, mint a kési élek!

Húsvétkor önti sok majom,

S tömegpusztítja a fajom!

„Ugye, továriscsi, hogy szovjet vakcina lenni leghatásosabb! Hangya kaput!” /Vlagyimir Vlagyimirovics/

„Ígéretes cím: dolgozók felbolydulnak, csápolnak, Biturán-Turán Bolyz mezben rappelnek. Feljegyzések a panelhézagból, a Szomszédok c. teleregény száloptikás különkiadása Vágásiék konyhakredence mögötti kolónia kalandjairól. Rendezte David Attenborough, forgatókönyv, dramaturg, címszereplő, magyarhangy: Frady Endre.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Őőő… az a helyzet, hogy én pont nem értem rá, mert épp zabhegyező verseny volt az öregek otthonában, így a filmet az egyelőre még méltatlanul közismeretlen segédasszisztensem, az ősmagyar származású David Antendberry rendezte, aki Hangyavégbogyóssy Dúvadról angolosította a nevét. Én ugyan még nem tudtam megnézni, mert kákacsomózó regatta volt a szomszéd kerületi öregek otthona ellen, de már majdnem beszéltem olyannal, akinek egy idős rokona csak azért nem látta, mert a bemutató vetítés napján épp hangyaújraélesztő vetélkedőn zsűrizett az öregek otthonában.” /Sir David Frederick Attenborough, angol természettudós és dokumentumfilmes/

„Nem tudom, kinek mi baja van a Krasznaja Moszkvával! Ha épp nincs itthon vodka, megiszok egy üveggel, oszt’ olyan jó kedvem kerekedik, hogy egy virtuóz Kalinka szóló után guggolós táncolva verem szét a lángoló balalajkámat! De a legjobb az, hogy utána sokkal bátrabban megyek be dolgozni!” /Dr. Tufomir Tarakanovics, agysebész és betanított berepülő pilóta/

„Hát hiába sztrájkolok én itt magasabb bérért és jobb szociális ellátásért, ha a nyomorult sztrájktörő emberek közben elvégzik a munkámat!!! Vesszen az emberiség!!! Na, jó, az állatorvosom életben maradhat!” /a hangyász sün/

„Hé, ki ne irtsák a hangyákat, mert ők tartanak el engem! Csak nekik tudom elsózni az ő jó ebédjükhöz szóló nótáimat tartalmazó kazettákat!” /a tücsök/

„Zenélj nekünk, drága tücsök,

S neked is jut kifli csücsök,

Sima héjú, nincs rajt’ rücsök!”

/a hangya/

„Egykori Greenpeace aktivistaként a testemmel védtem a hangyákat és ezért befeküdtem közéjük a bolyba, de úgy összecsipkedtek a hálátlanok, hogy hónapokig hangyasavat vizeltem! Akkor bosszút esküdtem és azóta Purplewar aktivistaként a talpammal szavazok! Reccsenjen az a kitin! A hangya a legjobb talpalávaló! Jelmondatom:

Bolynál lel meg, aki keres,

S talpam hangyavértől veres!”

/Vérgőz Vazul, betanított köpönyegforgató és rovarirtó aktivista/

„Mi ez az ádáz impertinencia, ez a velejéig garázda elmefertő?! Meddig tűrjük még ezt a hangyaszorgalommal űzött tehetségtelenséget?! Miért nincs még vakcina ez ellen a kulturális vérhasmenés ellen?! Frady Endre, az irodalom Krasznaja Moszkvája a pórusokba szivárogva rothasztja az emberiség még megmaradt jó ízlését! Anyámmal elhatároztuk, hogy bebalzsamoztatjuk az auránkat, hátha erről az impregnált mentális rétegről lepereg a szellemi okádék! Valaki, aki még a közelébe mer menni, vesse már Frady Endrét a fáraóhangyák elé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Elvileg mindenevők vagyunk, de ami sok, az sok!” /a fáraóhangyák/

„Egyszer feltöltöttem magam friss betonnal, hogy magam formázzam meg a saját életnagyságú szobromat, de valahogy nem esett jól, úgyhogy megettem néhány hangyabolyt, hogy több savat csináljon az emésztéshez. Sajnos utána ripityára tört az angolvécém.” /Chuck Norris/

Napkollektor

Nincs fűtés, mert nem süt a Nap,

S nem műkszik a napkollektor!

Kihűlt testtel fekszik kanap-

-éján szegény Hlavács Hektor.

Imáját az Úrhoz esdi:

„Megbántam, hogy nem egy ósdi

Kályhát vettem modernesdi-

-zés helyett! Most van fázósdi!”

Úr szól: „Por s homu vagy isa!”

S napkollektort fúj szét szele,

S meleget ád, globálisa-

-t, s Hlavács Hektor boldog vele!

(hőtánc!)

„Ne szórakozzon, költő úr! Ilyen imbecil nevet adott nekem és még hőtáncoljak is, ráadásul (zárójelben), dőlt betűvel?! Hát a tetőről lefújt napkollektor passzírozza magát a fagyott aszfaltba, maga szaftagyú lumpenproletár!” /Hlavács Hektor, kanapékovács/

„A földi problémák - mint a globális felmelegedés és a lokális halálra fagyás - szakrális megoldásának vágyát vallásos áhítattal elegyítő hitművész enjambement beszúrásokkal megtört keresztrímei az új és az ó között véres verítékkel feltöltött szakadék között kifeszítendő hőhíd terheit hordozzák. A kortárs költészet pontifex maximusza isa-isa por és homu, de nem egyedül, mert vele együtt mindannyian vogymuk, hiszen mindenünk közös; jelesül még a Nap is kollektív, mint a tudatunk, amely máma már nem hasad tovább. Nyugodjunk békében!” /Éntudatlan Énokné Skizofrén Skolasztika, az Irodalomba Hibbant Létértelmetlen Embertorzók Társasága (IHLET) c. internetes kor- kör- és kórkép főszerkesztője/

„Nem nyavalyogni kéne, hanem felhőkarcolókat építeni és azok tetejére telepíteni a napkollektorokat, mert a felhők fölött mindig kék az a hogyishívják, amiről énekelni szoktak azok az idegesítő akárkik azokban az izékben a neten! Építési engedély se kell, csak sok-sok beton, meg acél és rengeteg toronydaru, oszt’ hadd szóljon! Közbeszerzek, oszt’ közbe szerzek, hehe! Okosba’ jut is, marad is! Élni és félni hagyni! Atommáglyára, ki ellenszegül! Proszit!” /Torony Tibor, a Felhőkarcoló Építőiparon Regnáló Cég (FÉRC) tulajdonosa és atomerőmű díler/

„Nap kolléga, magát nem zavarja, hogy komplett idióták sütkéreznek a fényében? Lehet, hogy össze kéne hívni egy napközi értekezletet, mielőtt az emberiség mindenhová elérő keze máshol is otthagyja az ökológiai lábszagát. Megbízzak egy napkollektort?” /Alfa Centauri, napszomszéd/

„Mitvét ettem?! Mitvét ettem?!” /Nap, egy G2V színképtípusú csillag/

„Á, szóval te zabáltad meg a férjemet, de dagadt hőgömb?! Hát ezért nem jött még vissza a felhőkarcoló tetején végzett napkollektor szerelésből?! Köpöd vissza?!” /Mitve Menyhértné Tetemes Titanilla, égitestépítő személyi edző/

„Ó, Istenem, nem tudnád a nejem bi- és tricepszét kicsit szűkíteni, az agyát meg némiképp bővíteni, hogy ne csak szkanderezni lehessen vele, hanem beszélgetni is?!” /Mitve Menyhért, napkollektor szerelő/

„Hű, de bölcs döntés volt a kegyelmet is beleépítenem az alapcsomagba, mert különben most okvetlenül lesújtanék!” /az ÚR/

„Mi ez az élvhajhász szellemi kannibalizmus és ki ez a világirodalmi verőlegény, ez a rím-zombi?! Annyiban vitatkoznék az előttem szólóval, hogy Frady Endre esetében a kegyelmet nem kéne ennyire komolyan venni és ilyen bő kézzel osztani! Osztani pofonokat kéne! Ha az egy nagyból és a sok kicsiből kéne választani, én a sok nagyot javasolnám! Anyám szerint ne ordítozzak kidagadó nyaki erekkel, mintha a vendetta lett volna a jelem az oviban, hanem üljek vissza mellé a kanapéra együtt megnézni a Bosszúállók rendezői változatát, pedig ki nem állhatom ezeket a puding romantikus filmeket!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer kifeküdtem napozni a háztetőre és a hasfalamat akartam napkollektornak használni, de be kellett gipszelni az UV-sugarakat, mert szilánkosra törtek, amikor fénysebességgel nekicsapódtak az izomkockáimnak.” /Chuck Norris/

Járványkártyázás

Netes partin Tas bevedelt,

És e durva szesztett

(Nem ért közben has eledelt!)

Okán sokat vesztett.

Ultija volt hetes mentes,

S netpincér szólt: kontra!

Rekontrázott netes hentes,

S i került a pontra.

Szeszgőzben pár lement óra

S félrenézett talon

Után nincs más mementóra:

Hányásnyom a falon…

„Tudja, költő úr, az embernek időnként lazítania is kell egy kicsit, úgyhogy a netes ultiparti közben meg-meghúztam a csavarlazítós flaskát... Harapnivaló meg nem volt itthon, csak jégdarabos vodka-narancs, úgyhogy kevésre emlékszem… Szerintem játék közben elraboltak az UFO-k és amíg a világűrben operáltak, valaki fölokádott a falra... Biztos nem én voltam, mert én a padlót hánytam tele és az teljesen más színű volt…” /Tassy Tas, taskenti tasliügynök/

„Tanulság: Ön dönt, iszik vagy vedel! Mindegy, hogy bármit, csak sok legyen! Kicsire nem nézünk, csak látatlanban hozzáöntjük a többihez! Fő, hogy ártson! A magyar ember előtt két út van: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan! Arccal a vasúti töltés melletti kiskocsma karcos lőréje felé! Ez a karc lesz a végső! Memento mori, azaz emlékezz a móri ezerjó utáni falra hányt borsodóra! Hukk!” /Delírium Dénes, nyugalmazott szeszkazánkovács és leszázalékolt polihisztor/

„Járványügyi szempontból elmondható, hogy az otthoni maszkviselésnek is van előnye: az ember nem tudja lehányni a falat. Ha meg mégis, akkor célszerű gyorsan letörölni egy alkoholmentesen fertőtlenített nyunyókával!” /Müller Cecília, járványügyi pánikfelelős/

„A vers címében lévő aszparanta nyelvezetű nyelvi gyöngyszemkristály a világirodalom legszebb lapjaira kívánkozna, ha ott lenne még hely neki, de sajnos nincs, úgyhogy vagy kimarad, vagy új feltáró fejezeteket kell nyitni a világirodalom legújabb legszebb lapjai számára. Igazi, Frady Endrének való feladat, mélyebbre ásva valami maradandóbbat alkotni, mint egy hányásnyom a falon! Ó, be gyönyörű, ó, be szép, mint egy kihűlt lávapép!” /Metafora Mángorné Bazalt Butélia, a Bányászati És Költészeti Alapítvány (BÉKA) szakközépiskolájának és gimnáziumának magyar-geológia szakos tanára és aranyérc díler/

„Cefrehegyek felett legyek repkednek, beszeszelt vesztes menthetetlen fetreng - merengek ez eseten, s lelkem emelkedett.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Eme nemes efpeteres jegyzet felett merengve nem lelem helyem. Epedve remegek, lehet-e ez, esetleg nem-e lehet? Feledhetetlen eme egybeszerkesztett remeklet. Beleremegek s kerevetre leheveredve egyet tehetek: szeszt rendelek s nevetve vedelek! Hehehe! Hehehe-e, he? Nem?! De!!!” /Nemmekk Elek, ellenkecske/

„Fenti két eszperente kommentet feltétlenül megkönnyezik az erre fogékony entellektüel tömegek, ám kérdéses, hogy eme tömegeknek és Frady Endre rusztikusabb lelkületű olvasótáborának van-e közös halmaza? Egyszerűbben fogalmazva, van-e a két halmaznak nem üres halmazú metszete? A nehezékeim ellenére igen erős fenntartásaim vannak!” /Dr. Mátrix Máténé Kétely Kokilla, halmazlélektani nehézbúvár/

„Ne legyenek, te szerencsementes eszement teve! Hegy essen hegyetlen fejedre!” /Embertelen Etele, eme metszet egyetlen eleme/

„Hegy levet vedelt, nem evett meg eledelt,

Fele bele nedvesedett s egyre nyeldekelt.

Bele teletelt, leve nem megy be bele,

Felkelne, de nem lehet, mert belegebedne!

(Hej!)

Hegy leve, hegy leve, nyelvemre vele!

Beszeszelve henteregek, de hehe-hehehe!

Hegy leve, hegy leve, nyelvemre vele!

Beszeszelve hentergek, de fel nem kelek… beeeee!”

/Csenge Beeeells, egy nem szeszellenes zeneszerezde embere/

„Tiltakozom az eszeperente nyelv nemi kirekesztő jellege ellen! A men szó belefér a szókincsébe, a women pedig nem?! Egyenjogászokat a parlamentbe!!!” /Wonderwoman Wendetta, human huwoman being/

„Egyen jogászokat a parlamentbe’!” /apolitikus kannibál falfirka/

„Frady Endre kivagyi senkiségű költészete olyan végtelenül rossz, hogy még ha egyáltalán nem is létezne, már akkor is szétfeszítené a józanul elviselhetőség határait! FRADY ENDRE, ÉN AZÉRT ISZOM, MERT TE ÍRSZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor én falra hányok, sosem marad nyom a falon, mert maga a fal tűnik el nyomtalanul, mert nem bírja a nyomást.” /Chuck Norris/

A saturém

(esti mese)

Na, kedves gyerekek, ma este a szörnyűséges saturémről mesélek nektek!

Hol volt, hol nem volt, de mindegy is, hogy hol, csak az a fontos, hogy volt, mert ha nem lett volna, akkor nem lenne miről mesélnem és ti nem tudnátok békés álomba szenderülni, szóval élt egyszer egy rettenetes saturém.

Hű, gyerekek, ez a saturém olyan borzasztó volt, hogy mindenki félt tőle! Az volt benne az ijesztő, hogy minden előjel nélkül egyszer csak ott termett az egyedül kódorgó emberek háta mögött és satuba szorította a lapockaporcukat vagy a hátuk közepét! Na, innen ered a „Hátam közepére sem kívánom!” mondás.

Hű, gyerekek, a lapockaporcnak vagy a hát közepének a saturém általi szorítása nagyon fájdalmas volt mind a szorítottnak, mind pedig a szorított fisztulás fejhangú jajkiáltásait hallgatóknak! Borzasztó dolog ám kifinomult, sőt ad abszurdum abszolút hallással hamiskás, egyik hangnemből a másikba áteső segélykiáltásokat hallani. Egyszerűen rosszul esik a zeneileg művelt embernek az ilyesmi, gyerekek! Ha valaki nem tud tisztán kiabálni, akkor viselje némán a fájdalmat, na!

Szóval az emberek fájtak és féltek, mígnem valaki úgy okoskodott, hogy talán nem is félnének annyira a rettegett saturémtől, ha látnák. Hiszen lehet, hogy csak azért sajog úgy a szorítása, mert nem látjuk, ki szorít, hiszen ki tudná megnézni a saját háta közepét vagy a lapockaporcát?! Mi van akkor, ha a saturém egy aranyos kis zöld-fehér szőrmók vagy egy tulipiros üngyülübüngyülü? Ha ilyen lenne, talán annyira tudnánk gyönyörködni benne, hogy észre sem vennénk, hogy baromira fáj!

Ez jó gondolat volt, csak az volt a kérdés, hogy hogyan lássanak be maguk mögé? Ekkor előállt a lokálisan világhírű Rükverc Rezső, aki arról kapta a nevét, hogy a tarkóján volt a szeme – ez egy ilyen genetikai rendellenesség, gyerekek, de ebbe most nem mennék bele, mert még kicsik vagytok és az óvodában nem tanultatok mutációanalízist. Szóval Rükverc Rezső magára vállalta, hogy megkeresi a saturémet és megnézi magának. Ennek mindenki örült – kivéve az agg Slagovácz bácsit, aki tök süket volt és nem hallotta a nagy hírt – csak az volt a baj, hogy senki sem tudta, hol kell keresni a saturémet. A kor egyik nagy bölcse szerint a saturém mindenhol lehet, de mindenhová még Rükverc Rezső sem tud eltolatni, tehát a kutatás reménytelen. Az emberek erre már-már szomorkodni kezdtek - kivéve az agg Slagovácz bácsit, aki ugyebár tök süket volt – amikor előállt a kor másik nagy bölcse és azt mondta, hogy a saturém bárhol, sőt akárhol lehet, úgyhogy Rükverc Rezső menjen nyugodtan bárhová, sőt akárhová, egymásra fognak találni. Az emberek ennek úgy megörültek hogy rögvest abbahagyták az előző nagy bölcs ütlegelését – kivéve az agg Slagovácz bácsit, aki közben meghalt, mert már nagyon öreg volt.

No, hogy egyik szavamat a másik után helyezzem, mert különben csak olyan kaotikus zajt hallanátok, mint eskütételnél, amikor mindenki egyszerre kiáltja a saját nevét, szóval Rükverc Rezső elindult bármerre, sőt akármerre. Hát, ahogy ment, mendegélt, találkozott a Leninorrú bábával, aki meghívta őt a mézeskalács dácsájába sült Jancsit és Juliskát enni, de ő vegetáriánus lévén elhárította a meghívást és feljelentette a banyát kannibalizmusért. Bizony, gyerekek, nem szép dolog embert enni, ti se tegyétek!

Na, ekkor támadta őt meg a saturém és megszorította előbb a háta közepét, aztán a lapockaporcát! Rükverc Rezső erre nagyot ordítva meg akarta nézni magának a támadóját, ám szomorúan kellett tudomásul vennie, hogy öreg éjszaka van és még a tarkója hegyéig sem lát! Jól átverte őt a saturém és még meg is szorította! Fájdalmában szégyenszemre hazakullogott és hogy elfeledje búját, beiratkozott a Szemmelversz Orvostudományi Egyetemre, színjelessel elvégezte és befutott, de boldogtalan lapockasebészként tengette ványadt kis életét.

Nagy bánat ülte meg az emberiséget, gyerekek! Ám ekkor színre lépett a kudarcot vallott Rükverc Rezső egypetéjű ikerhúga, a szintén hanyattlátó Vakvágány Vendelné Rükverc Rezsilla, aki bátyja példájából okulva fejlámpával indult neki a szörny keresésének. Hát, ahogy ment, mendegélt, hirtelen ő is találkozott a plasztikai sebészének köszönhetően immár Maocetungorrú bábával, aki óccó kiciccípősz szecuáni cirkével kínálta meg, aminek volt ugyan egy kis Jancsi és Juliska mellékíze, ám ettől csak pikánsabbnak érződött a mézeskalács köret. Rezsilla megköszönte az ebédet, majd értetlenül nézett a váratlanul megjelenő rendőrök elől menekülő banya után. Megvonta a vállát, majd megvárta, hogy besötétedjen. No, amint besötétedett, hátba is támadta őt a saturém! Uccu, bekapcsolta a fejlámpáját, majd ugyanazzal a lendülettel sírva is fakadt. Arra nem gondolt ugyanis, hogy a fejlámpák a homlokról előre világítanak, így neki hiába volt a tarkóján a szeme, a saturémet mégsem láthatta meg. A bátyjához hasonlóan fájdalmában ő is hazaballagott, ő is elvégezte az orvosegyetemet, majd jobb híján feltalálta a rák ellenszerét és boldogtalanul élt, míg az emlékei hatására még boldogtalanabb nem lett.

Jaj, gyerekek, nagy volt ám a boldogtalanság, de vakmerőn s hívatlanul előállt harmadik, a kobzosborz tenyésztő Hanyatthomloki Hajnalka, aki mutáns volt és a nevét onnan kapta, hogy hanyatt volt a homloka, így számára a fejlámpa csak jó irányban világíthatott. Nomen est omen! – kurjantotta az álcázásképpen felfújható gumilégiók közé vegyült Juliuscaesarorrú bába, miközben rubikkockákat vetett el. Hű, ez fantasztikus álca! – szólalt meg egy galagonyabokor (magyar hangja: Kautzky Armand), akiről nem tudni, kit rejtett, de a tökéletesnek látszó galagonyabokor mivolta miatt nyilvánvaló volt, hogy szakértője a kérdésnek.

Hanyatthomloki Hajnalka nagyot sóhajtott és útnak indult. Ő is pont úgy ment, mendegélt, ahogy az előtte levők is tették és besötétedés után őt is megtámadta a saturém. Orvul megszorította a háta közepét és a lapockaporcát, ám ekkor rávilágított a hanyatt lévő homlokról a fejlámpa és Hajnalka meglátta őt! Majd rettenetében sikítva hanyatt esett, egyenest a saját szemére!

Hej, gyerekek, a saturém nem olyan volt ám, mint amilyennek el szerették volna képzelni, hogy esetleg egy aranyos kis zöld-fehér szőrmók vagy egy tulipiros üngyülübüngyülü, de nem ám! Nem, nem, sőt, nagyon nem, nem!

A saturém egy undorító szaftpikkelyes, államadósság tekintetű, lilásszürke nyálat fröcsögő, foszforeszkálva váladékozó, pacalfőzés illatú, ormótlan satupofájú és – és, gyerekek, most kapaszkodjatok meg! – és Leninorrú szörnyeteg volt!

- Kikérem magamnak, hogy a mesemondó rám akarja terelni a gyanút! – hördült fel egy hang a közeli mézeskalács mauzóleum mélyéből, mire a nemzetközi doppingellenőrök berohantak és az ott talált személyt addig itatták, míg elegendő mennyiségű vizeletleletet nem produkált ahhoz, hogy a szakértők rekonstruálni tudják Jancsi és Juliska teljes géntérképét.

Eközben a saturém, a zűrzavart kihasználva elszaladt, de a távolból még sokáig lehetett hallani, ahogy hahotázik és gúnyosan csattogtatja a satupofáit – magyar hangja Kautzky Armand.

Az embereket ezután még sokáig rettegésben tartotta a galagonybokornak álcázott saturém, ám egy szép napon találkozott Sanyikával, aki hirtelen ötlettől és költői szabadságtól vezérelve felgyújtotta a háta mögé settenkedő bokrot és a tűz weöreslő fényében elénekelte, hogy „Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”! Sanyikának hála, attól a naptól kezdve a saturém nem fenyegette többé az emberiséget, hanem átadta a stafétabot a globális felmelegedésnek.

Ti is legyetek olyanok, mint Sanyika!

Jó éjszakát gyerekek, álmodjatok szépeket!

Télvíz

Ez év hideg őszén
Elfogyott a kőszén.
Bajok nagyon nagyok,
Mivel agyonfagyok.

Hóval le az ég csap,
Taknyom fűzöld jégcsap,
Dermed minden erem
S jégvirágot terem.

Jégkockás a kályha,
Úgyhogy igen fáj, ha
Hozzáér az ujjam…
Percekig kell fújjam.

Rohadt rideg a tél,
Tíz ujjból csak hat él,
S hasra fagyva öldök-
-öl a csonkos köldök.

Még a Nap is fázik,
Dermedt igét ráz -ik,
S rám hűlnek a delek,
Asszem, megmurdelek!

(tetemdensz!)

„Globális felmelegedés?! Jól jönne most, mi?! - szólt Trump. Ivan Gyenyiszovics mesélhetne a hidegről, ott van mínusz harminc is minden nap, meg kétujjnyi jég az ablakon.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az, Trump elnök úr! Jó ötletet adott! Felgyújtjuk a fővárost, oszt’ globálisan fölmelegszünk! Nem hiába mondta anno az a másfélmillió idetántorgó magyar, hogy valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének a zemberek! Höhö!” /tülökfejű republikánus tüntető/

„Mondja, humán úr, nem lehetséges, hogy a világ jobban járna, ha én lennék a volt amerikai elnök és Trump elvtárs úr bohóckodna a Gulágon?” /Iván Gyenyiszovics/

„A kétujjnyi jég az ablakon remek ötlet, mert egyrészt kiválóan hőszigetel, másrészt senki sem lát be, amikor egy szál bundatangában lambadázok balalajkazenére!” /Donald Donaldovics Trump, volt amerikai elnök és szibériai elítélt/

„Jaj, nem lehetne inkább ötujjnyi az a jégpáncél?!” /szibériai tábori őrök/

„Elefántcsonttorony ablak
Üvegén át látok alant
Hókupacot, mely mint hab lak
Betakar pár hajléktalant.
Segély az csak üres blabla, k-
-öltök inkább! Zengjél falant!”
/Lilaköd Leopold , a Költészettel A Szegénységért Alapítvány (KASZA) elnöke és legéletlenebb kése/

„Télvíz nem téljég, ha fagyik
Hidegben a fenyőfagyík,
Meg a mirelitzab faló
Kisalföldi parafaló?”
/Kékköd Kenéz, az alelnök és a második legéletlenebb kés/

„Nem az a baj, hogy kint hideg van, hanem az, hogy bent fázom! Fűtetlenek a tantermek és amióta rendezték a béremet, már kabátra se telik! Bezzeg a fociban van pénz, ott futja bundára is! Lehet, hogy OKJ-san átképeztetem magam felfutó jobbhátvédnek!” /Koplaló Kolos, általános iskolai történelem-földrajz szakos tanár/

„Ne nyavalyogjon, hálátlan tanerő! Egyrészt már majdnem annyit keres, mint fél parlamenti takarítónő, másrészt a hidegben nem csak maga fagy meg, hanem a koronavírus is! Addig örüljön, amíg a leheletét látja, nem engem! A magyar labdarúgást pedig ne merje még egyszer a szájára benni, mert olyan keresztény nemzeti diskurzust folytatok magával, hogy annyit se tud mondani, hogy nyájimázs… nyájmutáns… nyájimitáncs…” /Csávás Kálmán arcbőrnagy, a Bolsevikgyanús Alakokat Rendre Oktató Minisztérium (BAROM) tárca nélküli ideológiai vasökle/

„Nyájimmunitás.” /Koplaló Kolosné Éhkopp Édua, általános iskolai ének-filozófia szakos tanár/

„Beleugat?! Okoskodik?! Vigyék mind a kettőt! Úgyis van még két szabad hólapát a közmunkatáborban, attól majd kimelegszenek!” /Csávás Kálmán, k.m.f./

„Mi ez a sötétöves szájkarate, ez a magamutogató hóhányás?! Hajdú Péter műsorai és Ákos dalszövegei óta Frady Endre költészete a legkegyetlenebb tömegpusztító merénylet az intelligencia ellen! A fázik - ráz -ik rímpárt elrettentő példaként kéne tanítani a világirodalom legsötétebb vakvágányai kurzuson! Szegény anyám épp nyomdafestéket keres a mondandójához, mert épp tegnap takarított, most meg már megint szügyig járunk a verstani szeméthegyekben!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer edzettem abszolút nulla fokban, de nem bírta a hideg és leégett a hőmérő.” /Chuck Norris/

Jakabosodás

Tudok egy jakot, ki már oly
rég vágyik rá, hogy ne Károly
legyen, hanem inkább Jakab,
jakok között leg-legjakabb.

- Mér’ pont Károly, és pont mér’ én?! -
- forr indulat át a vérén,
s Anyakönyvi Hivatalba
indul s leng rajt’ hószín alba.

(Hószín alba, hószín alba,
jól hangzana népi dalba’!)

Ügyintézők között kering,
mint egy tébolyodott korong,
arcára a belkín kiráng,
s amíg könyörögve kér eng-
-edélyt, átizzad rajt’ karing.

Látva jakunk belső becsét,
megszánja őt Traktor Hektor
helyi helyettes direktor,
s lecsapódik az ENG.! pecsét…

„Jaj, de jó, megkaptam az engedélyt és végre megváltoztathatom a csúnya nevemet szépre!” /a jak, aki Dögkúti Károly helyett immár Dögkúti Jakab lehet/

„Először nem akartam engedélyezni, mert úgy gondoltam, hogy nincs az a pénz, de aztán kiderült, hogy mégis van.” /Traktor Hektor, volt helyi helyettes direktor, jelenlegi közbeszerzés tisztaságért felügyelő vastag tárcás szakállamtitkár/

„...Hmmm?! Putyin oltja Thunberget, hogy leegyszerűsíti a világ komplexitását... Hát Frady Endréről nem merne így nyilatkozni!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, humán elvtárs, teszerinted énszerintem Frady Endre szerint a világ egyszerűsége kompel… kopjle… kompló… komplexizálandó?! He?! Tü i Thunberg nye harasó!!! Pásli dámoj ili búgyet Gulág!” /Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elvtárs/

„Le lehet szállni rólam Ptyin pufi, mert nem vagyok bicikli! Amúgy 18 éves vagyok és szülinapomra szeretnék egy biciklilámpát, mert itt Svédországban télen nagyon sötét van, mert nem verik vissza a fényt a már elolvadt gleccserek” /Great Thunberg, klímaaktivista és élő lelkiismeretfurdancs/

„Alba alias karing egy jakon?! Jakobinus módon fajsemlegesnek definiálja a jakfajt, amíg nem lesz minden papsajt?! Provokálja a keményen dolgozó kétkezi kispapságot, költő úr?! Kikényszeríti a klerikális reakciót?! Na, tartsa csak ide mindkét orcáját, hadd legyen szimmetrikus az érvrendszerem!” /Csávás Kálmán főinkvizítor, a Gendermentes Ökumenikus Roham Csapat (GÖRCS) ideológiai ökle/

„Kihagyott ziccer, hogy nem jelenik meg egy hal az utolsó versszakban, mert akkor a vége lehetne népiesen hal-jak-end.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Halat s jakot keverem.
Gendersemleges-e? Nem!
Bömböl a nép: Hallja kend,
Rosszvég lesz e hal-jak-end!”
/Kihagyott Ziccer, pályaelhagyó középcsatár alias ex-center és betanított szomorúfűzfapoéta/

„Ennek a minősíthetetlen megnevezhetetlenségnek a hatására majdnem kiszaladt a számon egy szekuláris blaszfémia, de féltem anyám klerikális reakciójától, hogy rámkapcsolja a Mária rádiót, így inkább csak ordítva kérdezem, hogy NINCS VALAMI OLTÓANYAG, AMINEK MELLÉKHATÁSÁRA FRADY ENDRE AZONNAL DÖGLÖTT VARANGYOS BÉKÁVÁ VÁLTOZNA?!?!?!?! Mi, hogy az óccó kiciccípősz kínai covid-vakcina pont ilyen?! Meg az orosz is, csak az drágább, mert előbb még a haja is kihullik?! IDE VELE!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik vírusokkal és versekkel vagytok megterhelve! Csak rátok köpök és a nyavalyáitok is rögvest megszűnnek veletek együtt! Fel fogtok oldódni, mint Sherman tank a Coca Colában.” /Chuck Norris/