Karácsonyi történet

Abcúg Andersen, avagy miért kell nekem minden Karácsonykor bőgni a megfagyott kis gyufaárus lány horrorisztikus történetén?! 118 éven aluliak csak szülői felügyelet mellett olvashatják! Gyenge idegzetűek még úgy sem!

"A héten már a nyolcadik!"

A zabos lótekintetű Brusznyák Lajos tömbházmester izzadtan lapátolta a ház elől az éjszaka lehullott töméntelen mennyiségű havat. Egyáltalán nem volt ünnepi hangulatban.
- Utálom a fehér karácsonyt! – mondta és a hóba köpött. Sóhajtva folytatta a munkáját, amikor a lapát megakadt egy kisebb hóbuckában. A házmester nyögve nekifeszült és kifordított valamit a hó alól. Jó ürügyet szolgáltatott a pihenésre, hogy megnézze, mi az. Hamarosan rájött, hogy csak egy megfagyott kis gyufaárus lányt temetett be a hó.
- A héten már a nyolcadik! – dühöngött – Vihetem a szelektívbe!
Az utca végén, a Viharr Kálmán téren kupacokba gyűjtötték a Karácsonykor megfagyott könnyfakasztó mesehősöket. A zabos lótekintetű tömbházmester, vállán a megfagyott kis gyufaárus lánnyal elballagott a „tufaárus fiúk”, a „jószívű árvák” és a „mindenüket szétosztók” táblák előtt és megkereste a „kis gyufaárus lányok” feliratot. A kupac előtt már várta az átvevő.
- Jó reggelt Lajos bá’! Kapás van?
- Kapás! A héten már a nyolcadik! Ezek a kis gyufaárus lányok korán fagynak!
- Ja! Amióta az a kegyetlen Andersen cég kihajtja őket a termékmintákkal, folyton itt kötnek ki.
- Hát, nem szeretnék Andersen-féle kis gyufaárus lány lenni! Az biztos karácsonyi fagyhalál! Én meg áshatom ki őket a hó alól! Na, megyek vissza dolgozni!
- Boldog Karácsonyt, Lajos bá’!
- Gúnyolódsz?! Szétüsselek ezzel a lapáttal?!
- Mi van, öreg?! Agyára ment az örömünnep?!
Szó szót követett és a zabos lótekintetű Brusznyák Lajos tömbházmester súlyos lapátjával nagyon ellátta a fagyott kis gyufaárus lány átvevő fiatal nyikhaj baját.
- Na, lesz mit mesélnem ma este az unokáknak! – gondolta elégedetten a verekedéstől felvillanyozódott tömbházmester és már nem is volt zabos a lótekintete.
Hát ezt okozza a szeretet ünnepe!

Téli debiles

Időt nem állít meg farács,
Halad s beköszönt a Karács-.
Aztán elhal, mint kit nyíl veszt,
S máris itt a zajos Szilveszt-.

Hol van az -ony, s hol van az -er,
Levágta egy baltás azer?! –
- Kérdi bennem fagytól bősz én.
Van hideg, ám nem van kőszén.


„Nem én voltam! Nem is jártam arrafelé! Valaki más vihette oda az ujjlenyomataimat, de jaj neki, ha megtudom, hogy ki az illető! Szelem szanaszét!” /Tupir Baltajev, kaukázusi kefir készítő és -ony-er díler/

„A svéd fenyőből készült lapra szerelt Smjörreng farács még az időt is megállítja! Vagy legalább is eltakarja a faliórát. Faliszekrény méretben most csak 99.990.- Ft + ÁFA!” /Bo Gustaffson, IKEA termékmenedzser/

„Epilepsziás roham közben sosem írtam verset, de ha írtam volna, akkor az körülbelül ilyen lehetett volna. Hja, az ember ne szégyelljen folyamatosan újat tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Fejlövés esetén tényleg lehetnek ilyen gondolatai az embernek, de rendszerint inkább bölcsen eltitkolja. Ezek szerint van, aki mégsem.” /Lennon/

„Ha én véletlenül egy ilyen szózagyot írnék, szégyenemben azonnal formáznám a merevlemezt és felgyújtanám a számítógépemet, majd haladéktalanul felkeresném kezelőorvosomat és gyógyszerészemet. Anyám szerint ezt e nélkül is megtehetném, mert az én koromban már érdemes rendszeresen ellenőriztetni a prosztatát, a vércukrot, meg a koleszterint. Amióta eltiltottam a Frizbitől és az esti Híradótól, azóta állandóan velem foglalkozik!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kikérem magamnak, hogy a nevemet az engedélyem és jogdíjfizetés nélkül ilyen szövegkörnyezetben döngöljék agyagba! Engem ingyen senki sem járathat le!” /Karácsony Szilveszter, húsvéti nyúl tenyésztő és pünkösdi rózsa kertész/

„Nem van kőszén!!! Nem van!!! Édes Istenem, mit vétettem?! Hol rontottam el?! Brühühü…” /Névmás Aranka, Frady Endre egykori magyartanára/

„Amióta a költő úr szénnel fűt a cirkóban, azóta naponta járok ki a kazánhoz nagyjavításra. Nincs okom panaszra, mostanában jól keresek.” /Metán Mihály, gázkészülék szerelő/

„Az utóbbi időben valaki rendszeresen lopkodja a fekete széngombjaimat!” /Jég Jenő, hóember/

„A rendőrség elfogatóparancsot adott ki F. Endre 48 éves budapesti lakos ellen, aki hideg vizes kényszergyógykezelés közben megszökött a Freud Zsigmond Elmeklinika zárt osztályáról és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Az átlagos testalkatú személyt erősen nedves, kőszénfoltos zöld-fehér csíkos pizsamában látták utoljára hóemberek társaságában. A rendőrség a lakosság segítségét kéri.” /Dr. Haptákné Bilincs Matild törzszászlós, a BRFK sajtószóvivője/

„Azt a zöld-fehér pizsamás idegroncsot már ne keressék! Az előbb itt járt, és amikor be akart osonni a védőőrizetemre bízott szénbányába, kihajítottam a világűrbe.” /Chuck Norris/

Csumidaleguán télen

Csumidaleguánt a hó
Belepte, mert volt oly tahó,
Hogy időjárás jelentés
Ellenére strandolt lent és
Napolaja nem védte meg.
Most a hideg hóban remeg,
S érzi, járja gyilkos fagy át
Habtestét és csökött agyát.
Fentről hall egy hangot: „Gyere!”
S Tas bá’ az Év Házmestere
Kiássa és viszi haza
Dudorászva: „Télen az a
Jó, hogy néha van az úton
Csumidaleguán-kruton!”

Mikor esik a hó?

Az orrig behavazott költő /egy jeti felvétele/

Nyáron ritkán esik a hó,
Senki sem kiáltja: „Hahó,
Cudarfehér a játszótér,
S mezítlábas talpam hót ér!”

Úgy van, hogy egy havas telek
Látványa a hűvös telek
Egyikére emlékeztet.
Jól jegyezzétek meg eztet!

(tánc!)

„Kedves Költő úr! Nagyon szépen köszönjük szakmai munkánkat segítő bölcs sorait, amelyek révén a jövőben kevesebbet fogunk hibázni!” /Dr. Kumulusz Szupercella meteorológus/

„Baromira marhamérges vagyok, hogy nem kerültem be a második versszakba legalább egy kancsalrím erejéig!!! Múúúú!!!” /egy heves tulok/

„Bárcsak lenne elég bölcs ön,
Hogy soha többé ne költsön!
Költőcske, ön jó nagy tahó!
Lepje el hajáig a hó!”
/Újpesti Barnabás ellenköltő és tömbházfelügyelő/

„Mi itt a déli féltekén a leghatározottabban tiltakozunk az agyféltekétlen északi zugköltő lokálpenetrációja ellen! Nálunk igenis nyáron esik a hó!” /Diego Jetindo argentin sívilágbajnok/

„Nyáron is lehet hó, csak le kell fejelnem a megfelelő felhőt. Aztán hóembert építek és lerúgom a fejét.” /Chuck Norris/

„Nem tudni, mi hó, de költőragu lenni finom, nyamm-nyamm!” /egy trópusi kannibál törzsi főszakács/

„Egyszer táncoltam hóba’, ám azóta csak hébe, mert kiújult a csúzom. Már csak szólókra vállalkozom, mert a tánckarban kiderülne, mennyire lelassultam.” /Michael Flatley/

„Hát, ha ez vers, akkor én a Titanicot elsüllyesztő jéghegy tetején lila füvet legelésző kisbirka vagyok és fókákat tanítok fütyülni. Hát mi ez?! Miért kellett ideokádni?! Miért kellett ezt nekem elolvasni?! Ne vacakoljunk, hanem etessük meg a költővel a termékét száz példányban, majd lőjük ki a világűrbe! Fognak még az alienek térden állva könyörögni, hogy ilyet többet ne tegyünk velük!” /Puzsér Róbert kritikus/

„A holt költőink sírja felől egyre erősödő rotációs zajokat hallok.” /Agyag Jenő temetőőr/

„Állítsatok meg minket, ki akarunk szállni! Na, csak támadjunk fel, úgy lepofozzuk ezt a Frady Endrét, mint vodkamámoros izommuzsik a balalajkatolvajt!” /a holt költők/

Téli rét

Vérgőz Vasztics jetilesen (Luke Skywalker felvétele)

Zöld rét immár nem is zöld,
Mivel bő hó fedi.
Nem bukkan ki sehol föld,
Se óvatlan Jedi.

Csak táncoló jetiket
Les orvvadász rajta.
Nem köti az etikett,
Nem lelkizős fajta.

Életéért bömböl öt
Jeti, ám épp tölt ő,
Midőn a verséből őt
Kiírja a Költő.

„Pamparam!” és „Pomporom!”
- zengik vidám jetik.
Hű olvasótáborom,
Örvendeztek-e tik?


„Igen! Örvendezünk mink!” /hű olvasótábor/

„Három hülye! Három hülye!” /a többiek a hű olvasótábornak/

„Kikérjük magunknak, hogy a költő úr csak úgy önhatalmúlag kiírja a verséből Vérszomj Vendel tagtársunkat! Az önbíráskodásnak is van határa!” /Vérgőz Vasztics az Orvvadász Szakszervezet szóvivője/

„Én nem érteni szöveg, de lenni ritmus, lenni dallam! Máris mocorogni bennem melódia! Én akarni megzanza… megzenge… Mc-Ze-ne-sí-te-ni!!!” /Sir Paul McCartney liverpooli-i nyugdíjas/

„A megmentett Jeti Jencikénk nevében is hálakönnyekkel öntözzük a Költő úr hóba fagyott lába nyomát!” /egy örökké hálás jeti anya/

„Hogyhogy nem zöld a rét! Azonnal tiltsák be a havat! Élőlánccal a józan paraszti ész ellen!!!” /egy méregzöld aktivista/

„Ez a vers olyan szörnyű, hogy inkább a Titanic elé vetem magam!” /egy jéghegy/

„Most már értik, miért kell emelt tandíjassá tenni a költőképzést?!” /Hoffmann Rózsa az Emberi Erőforrások Minisztérium oktatásért felelős államtitkára/

„Hű, de jó, hogy megint sikerült nyomtalanul kitörölnöm magamat a költőcske sötét agyából! Hja, a régi Jedi trükk! Az Erő velem van.” /Luke Skywalker/

„Igen, Luke! Veled vagyok!” /Chuck Norris/

Téli napsugár

Chuck Norris égbe rugdos (Feri felvétele)

Miként lüke lóban agyi
Hullámrezgés szinte zéró,
Téli napsugár is gagyi,
Lúdbőrzik sok skinhead séró.

Vastag sapkát vesz Feri tél
Ellen minden reggel korán.
„Strong winter is not fairy tale!”-
- Mondá Lenin angolórán.

Chuck Norris csak, ki nem fázik,
Annyi izma mozog, ahány
Égbe rúg. Meg sem áll százig,
S rettegő Nap sugárba hány.

Kályhagyári évszakok

(megzenésítendő dalszöveg)

Nyár van újra, nyár!
A Balaton csúcsra jár,
Szabadság miatt a kályhagyár
Alig termel már.

Tél jön, szörnyű tél!
Jaj, jegesen bőg a szél!
Kályhagyár megint bőséget él,
Éhkopptól se fél.

Ősz van közben, ősz!
Avarban oson a csősz,
Csúzlizok, elkap, kérdezi bősz
Tekintettel: Lősz?!

Tavasz nincs sehol?
A szerelem hol dalol?
Kályhagyár csősznője tudja jól,
S csősz után lohol.

Dalnak vége már,
Boldog a csősz házaspár,
Kályhagyár csillagos égre vár,
Kell egy hőhatár.

Téli szoboravatás

Aki télen szobrot avat,
Söpörni kell annak havat.
Hogyha sok a hó, a szobor
Fehér tömb csupán s vagy tobor-
-ozni kell sok munkás kezet,
S boldog lesz a szakszervezet,
Vagy, mint Bécsnek büszke vára,
Nyögni s várni Napocskára.

Síparadicsom