Porban az igazság

Porból lettem, porrá leszek,
Halkulnak az élet neszek,
Felfeslik az utolsó szál,
S lelkem rögvest messze kószál.

Emberes a földben e lik
Hullámat hol elföldelik,
S rajt’ míg épül márványfal fel,
Élővilág alant felfal.

Komposzt szafttá széjjelesek,
Felszívnak a hüvelyesek,
S míglen zajlik utókor show,
Bab leszek meg sárgaborsó…

Amikor majd feltámadok,
S befogad a Mennyben a dokk,
S hálás öröm térdre borít…
Elmondom az egész sztorit!

„Ööö… izé… az egész sztori meghallgatásához az örökkévalóság is kevés lenne, nekem meg épp… ööö… épp dolgom van a kapunál, mert most jönnek a festőangyalok rozsdátlanítani… ööö… és egy új lélekszállítmány érkezését is jelezték… szóval, ha nem lennék itt, kezdjétek el nélkülem! Viszlát!” /Szent Péter, mennyei kapuőr/

„Várj, Petikém, én is jövök! Még meg kell beszélnünk a kapu új színeit és a díszkilincs anyagát is! Itt ne hagyj, már ott is Vagyok!” /az Úr/

„Frady Endre őrizetlenül a Mennyben?! Atyám, én tényleg mindenkinek mindent megbocsájtottam?!” /a Fiú/

„Porban az igazság, mi?! Kettős értelme van ennek! Sárban a jogrend, he?! Belekötünk a mindentől – még a tényektől is - független igazságszolgáltatásba?! A hatalom által manipuláltnak hazudjuk a jogintézményeket?! Egyaránt akarunk helyet foglalni a jognak asztalánál?! Mindemellett nem kérünk még két akkora pofont is, hogy a fal már csak a harmadikat és a negyediket tudja adni?! Ugye, hogy nem?! Na, sipirc innen, költőcske, különben rögvest messze kószáltatom a dalvirágos lelkét! Futólépés, egy-kettő, egy-kettő!” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Jogrend Ellen Tevékenykedő Idiótákat Szilánkosra Összeverő Rendészet (JETISZŐR) főideológusa/

„Köttő úr, úgy láccik, nem csak maga ja zelmeroggyant, de ja szerencsétlen csalággya is, ha ja maga porhüvelye fölé emett síremléket körbeűttetik babbal meg borsóval! Há minek oda ja za márványgiccs, ha csak elfoglajja ja termőfődd helyit?! NEM ENG.!” /Suksük Sámson, paraszti sorból kiemelt főcenzor helyettes/

„Az önfeledt elmúlás költőjének testre és lélekre bomló szakrális véglírája a reménybeli újrakezdés és újrahasznosulás húrjaiba csapva pengeti ki a tovakúszó földi lét szegényes borravalóját. A versközépi rímpár, mely kancsalul, festett egekbe néz, a dekadens enyészet irreverzibilis ambivalenciájának mindig reménytelen sohavárása. Akkordokért kiáltó dalszöveg! Holnapra mindenki lefordítja angolra!” /Teafilter Titanilla, középiskolai magyar-angol szakos tanár valamint a Schmittpál és a Borz együttes gitárhúrozója/

„Mi ez a szakramentálhigiéniás retardáció, ez a szellemileg szénné égetett sületlenség?! Vizuális típus lévén elképzelem, amint a költő trágyamolekulaként beszivárog a főzelékembe, és ettől majdnem annyira felfordul a gyomrom, mint magától a verstől! Anyámat mindenestre eltiltottam a sóletevéstől, nehogy véletlenül Frady Endre szubatomi részecskéi kerüljenek a szervezetébe! A költő nagy szerencséje, hogy a magyarok birkák, mert ha más nyelven alkotna, azok a tömegek kaszára-kapára kapva vonulnának a gumiszobájához egy rögtönzött író-olvasó találkozóra! Hű, de megnézném!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor legutóbb babot ettem, olyan szelek jöttek ki belőlem, hogy az államom összes bűnözője önként jelentkezett a rendőrségen menedékjogot és gázálarcot kérni. Az Ember tragédiájába meg utólag beleírtak egy plusz jelenetet, a Texasban játszódó bél színt.” /Chuck Norris/

„Reményt keltő sorok. Élővilágunk széles skálája érzi magát megszólítva. A cím a drogbárókat és az (el)takarítónőket villanyozza fel. Az emelkedettebb irodalom hívei egy teljes első versszaknak örülhetnek. A második strófát a halálipari alkalmazottak és a primer lebontó organizmusok fogadják kitörő elégedettséggel. A harmadik négysorost már a hálás kétszikűek hüvelyezgetik, végül pedig a teljes olvasótábor a konyhanövénnyé átlényegült szerzővel együtt rebeghet köszönetet a jól megérdemelt pihenésért. R.I.P.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Tündérmese

Lápi Otmár könnyűbúvárt
Elhagyta a szerelmese,
Őrá tehát szörnyű bú várt,
Mit nem bír ki ép elme se.

Ám elméje sosem volt ép,
Születése óta lüke;
S balsors, akit mindenhol tép,
Kitagadta összes üke.

Önkezével vetne Otmár
Véget szutykos életének,
Ám alagút végén ott már
Hallik reménykeltő ének:

Visszajön a szerelmese,
Iszap Gizi vízi sellő,
S jövőre – ó, tündérmese! -
Lápi utódokat ell’ ő.

„Ha tudtam volna, hogy ebéd után veszed be a tudatmódosítódat, nem téged javasollak kármentőnek... A Tündérmese, kérlekalássan, egy könnyed, deprimáló, szuicid örömének, mely ravasz mohalepte mélytengeri kagylóként meglepetésszerűen felböfögi a tavasz lüktetését. Ól juh nídiz láv, sálálálálá.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Két és fél versszakon keresztül érezni véltem Frady Endre életszagú kipárolgását, ám itt hirtelen befejezte a valóság vizén való járást és orrszőrig belesüllyedt a rózsaszín hollywood-i celebnyálba! Anyám szerint a hepiend nagyon szép dolog, és a Titanic végén is olyan romantikusan fagyott jégtömb hullává az a csinos Kapribogyó nevű színész… Hogy magyarázzam el neki, hogy egy rímvágóhídi bérböllér által végrehajtott kultúramészárlás nem hepiend, hanem különös kegyetlenséggel elkövetett hányingerkeltés?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem minden lüke könnyűbúvár, én sem, de minden könnyűbúvár lüke, mert aki könnyű, az nem tud lemerülni, így nem is lehet búvár! /Lüke Seawalker, nehézbúvár/

„Jaj, költő úr, vizesre sírnám a párnámat, ha itt a tóban nem lenne már amúgy is az, hogy ilyen szépen megverselte a lyányom egybekelését azzal a hercig búvárgyerekkel! Már alig várom az unokákat!” /Iszap Pálné Békanyál Bella, sellőmama/

„Micsoda?! Az én ükunokám egy víziállatba szerelmes és össze akarnak házasodni?! Hát milyen utódok lesznek ebből a frigyből, karos csukák, vagy uszonyos majmok?! Kitagadom a fattyút!!!” /Lápi Kund, nyugdíjas kútfúró/

„Tan’kérem, nem értem a verset! Mi az a hallik? Azon keresztül úsznak ki az éneklő halak a búváralagútból?” /Szotyolai Szörény, a Vak Béla Gimnázium és Királyképző Szakközépiskola 4.c. osztályos tanulója/

„Hát persze, Szotyolai fiam, az ének meg a hasadt tudatok, mi?! Amikor pedig a skizofrén az utcán ázik, akkor mondjuk, hogy ének az esőben, ugye?! Mit vétettem?!?!?! Ülj le, egyes! Kérem az ellenőrződet és holnapra apád-anyád idejöjjön!” /Igavonó Irén, középiskolai magyartanár és esernyőjavító kisiparos/

„Micsoda?! Egyest adott az a vén szipirtyó, mert nem voltál hajlandó kint énekelni az esőben?! Hát holnap bemegyek és letépem az összes fejét! Ne aggódj, fiam, amíg engem látsz! Garantálom neked, hogy úgy leérettségizel, mint a ponty!” /Szotyolai Szörény, közműbáró és a Faláb Futballakadémia főszponzora/

„Aki egy tanárt bánt, az a jövőt bántja. Aki a jövőt bántja, annak gyanús a múltja. Akinek gyanús a múltja, az engem bánt. Aki engem bánt, annak a nyakát szegem az orrszőrömmel.” /Chuck Norris/

Hajrá Fradi!

Túl kemény a padlócsempe
Ahhoz, hogy az ember hempe-
-regjen rajta, mint egy kölök,
Úgyhogy másról énekölök.

m&m’s is, ha csak egy m,
Nem oly ízletes, hogy egyem,
S mint a tó, ha csupán fél tó,
Megverselésre nem méltó.

Szabadvers az sosem rímel,
Témaként vessük is, ím, el!
Ez egy értelmetlen műfaj,
S nem mesélem, benne mi fáj!

De hát akkor miről írjak?!
Mi lenne jó anyag?! Ír jak,
Angol angolna, vagy skót ló?!
Á, ez mind csak témapótló!

Inkább költök Hajrá Fradis
Dalt és a szurkolóhad is
Víg, hogy lelkem ily műt alkot,
Égig zengőt s nem ám halkot!

Ezt skandálja minden ember
Padlócsempén sosem hemper-
-egve [s rí a csempegyáros]:
„Bajnok lett a Ferencváros!”

„Már hallani vélem, ahogy a kopasz alkotmányjogászok Hypós Ferenc emlékkórusa az új diffúz klubhimnuszt dúdolja tizenkét szólamban a zsúfolásig megtelt Hidegkúti amfiteátrumban. A Frady jobban teljesít! :)” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a versnek látszó tárgy állatorvosi lóként tipizálja azt az esetet, amikor egy magát költőnek kikiáltó betanított cérnavég nyálazó segédmunkás gondolkodási funkciók híján leír bármit, ami az esze helyett kifejlődött tízbites idegcsomójában rövidzárlatként felszikrázik. Teljesen megakadályozni ebben sajnos nem lehet, mert elvonási tünetként könnyen bevadul és megharapja a kezelőorvosát, azaz engem. A hideg vizes zuhanykúra viszont sokat segíthet. A gyanútlan olvasókon, közvetlenül olvasás után. Tünetileg.” /Dr. Agyalapi Atanáz, a Genetikai Agysérültek Gyógyászati Intézete (GAGYI) pszicho-hidraulikai fő-balneológusa/

„Mi az, hogy túl kemény a padlócsempe?! Hogyhogy nem lehet rajta hemperegni?! Miért, az évtizedek alatt cementálódott döngölt agyagpadló puhább volt?! Amikor tanyasi gyerekkoromban bele akartam vágni a kínai gyártmányú svájci rugós bicskámat, szikrázva visszapattant és olyan helyen állt belém, hogy bár Elődnek hívnak, ám én már csak utód lehetek. Meg szoprán a templomi férfikórusban.” /Álmos Előd, padlón hempergő újpesti csempegyáros/

„Már velünk is szórakozol, te költőragu?! Pont most, mikor legújabb fejlesztésünk, a kannibálokra rásózott csokibevonatú m&m’s hittérítőnk már nem is a szájadban olvad, hanem csak a beledben?! Nehogy felkeressünk és bekerülj a következő szállítmányba?!” /Dr. Mákony & Menyhért’s, a csokigyár jogtanácsosa/

„Mit gondolt a költő? – tehetnénk fel a kérdést, ha a mű nem pont arról szólna, hogy a költőben a gondolatok már fölmerülésük előtt hamvába holtak egy újabb szintén életképtelen gondolat elől elmenekülendő. Az univerzumon rendezetlen vonalláncként átívelő mindenbíró semmitmondás csimborasszójaként megjelenő gyermekkori klubhűség ethosza szimbolikusan telepszik rá a poéta világának látszólag kaotikus mindazonáltságára. Az első ránézésre bárminek tűnő valami akármivé történő metamorfózisa helyezi ezt a művet a kortárs irodalom méltatlanul zárva tartott hátsó fiókjának legmélyére.” /Showhair Sóhajné Epokit Etelka, középiskolai magyartanár és fiókkészítő kisiparos/

„Mi ez a zúzdaérett, véglénybutító retardáltság?! Anyám súlyos vasdarabokat cipel a fürdőkádba, hogy nehézvízzel fogja vissza a mű által beindított vitustáncreakciómat, de már így is fürdőhabzik a szám és pingpong labdányira gúvadt a szemgolyóm! Jaj, segítséééég, mindjárt felrobb…” /Puzsér Róbert, kritikus puzzle/

„Robikám, szét vagy esve, mint Koppány vezér! Szedd össze magad, mert nekem már fáj a derekam a cipeléstől! Ja, és a zenélő műanyag szent koronámról is vakard le légy szíves a bajuszodat!” /Puzsér mama/

„A vers ugyan borzalmas, de mégsem verem agyon a költőt a krómozott szemtengelyemmel, mert apai nagyapám, néhai Csák Norbert, az Amerikába történő kitántorgása előtt saját kezűleg alapította meg a Ferencváros karate szakosztályát. Hajrá Fradi! Bajnokcsapat!” /Chuck Norris/

Gyógyiszapi utópia

Gyógyiszapban dagonyázik
Szegény derékfájós Dénes,
S körötte gróf Esterházyk
Telt teste is szügyig kénes.

- Gyógyatomok tényleg kének,
S együtt ázik úr és szolga? -
- töpreng hősünk, majd egy ének
Jön ki száján: „Zúg a Volga!”

Megmoccan a saras árok,
S láttán demokrata láznak
Burzsoák és proletárok
Kézen fogva dagonyáznak…

„Költő úr, az Jóisten áldja meg a keze fejit, amivel írta ezt a gyönyörűséget, hogy könnyek szöktek a szemembe, amikor arra gondoltam, hogy én kézen fogva együtt dagonyázhatok a faluvégi gyógyiszapos árokban a Lőrinc gazdaurasággal személyesen! Az Úr lássa a lelkemet, hogy nem vetem meg a cefrét, de az bizonyos, hogy egy pia sem olyan édes, mint az utópia!” /Csüdi Tiborc, a Csáti Öreg Disznóhizlalda (CSŐD) moslék előkóstolója/

„Na, költő úr, mielőtt megint bevezetné a proletárdiktatúrát, mi még előbb rabláncon bevezetjük magát a hermetikus elkülönítőbe és tárgyalni kezdünk az Unióval a halálbüntetés visszamenőleges hatályú bevezetéséről. Tudja, hogy még ma is vannak olyan országok, ahol bizonyos székekbe áramot is lehet bevezetni?” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, a Gyanúsan Öntevékeny Kommunistákat Élettelenítő Rohamcsapat (GYÖKÉR) műveleti igazgatója/

„No, de kéhem, költő úh, hát hoty képzeli, hoty én mint ety ahisztokhata buhzsoá ghóf ety tyótyvízben etyütt dagonyázom a hetkesnyakú, kéhgestenyhű, dehékfájós pholetáhokkal?! Pfúj! Ezéht én önt páhbajha hívnám ki, ha maga úhiembeh lenne, de a vehse alapján azt hiszem, hoty magának még éhettségije sincs! A cudah mindenit! Hendőhség, hendőhség!” /gróf Esterházy Edömér, kaszinótulajdonos és földbirtokos/

„Éljen a demokrácia! Én leginkább azt szeretem benne, hogy amikor ellenzék híján újra meg újra megválasztanak, akkor négy évig mindenki pontosan azt akarja csinálni, amit én mondok!” /Kör Mön Font, Kelet-Mutyisztán államelnöke/

„Frady Endre ismét forgószélként ragadja a magasba a futurizmusra és társadalmi egyenlőségre vágyó tömeglelkületünket és csapongó fantáziája segítségével éteri szférákban történő centrifugálódással súrlódtatja bennünk már-már lángolóan forróvá a világforradalmi hevületet. Az utópisztikus dagonya kénköves kipárolgásának entrópiája az önnön felsőbb- illetve alsóbbrendűségnek a spiritualitás gigantikus tégelyében mindent egy nagy büdös testvériséggé olvasztó mixtura pectoralisa. Torokszorító mélylíra!” /Dágványi Diana, középiskolai magyartanár és szabadstrandi kabinos/

„Szórakozol a nevemmel, te senki?! Rád uszítom a lovaimat, oszt’ büdösödhetsz a saját kénköves dagonyádban, te agyhalott rímkutya!” /Kénes Dénes, ménesgazda és drénes altalajlazító díler/

„A burzsoákkal nem dagonyázni kell, hanem osztályharcolni ellenük és proletárrá sarcolni őket! Ez a sarc lesz a végső!” /Lenin/

„Proletárkorom óta utáltam a burzsoákat, de amióta én is burzsuj vagyok, már magamat is megvetem. Sőt, Slamovitscsal szólva megvetem még a hideg ágyamat is!” /Lennon/

„Anyám szerint nem jó, ha zúg a Volga, mert olyankor alig hallható az autórádióban a Katyusa. Szerintem ezt valami születésem előtti filmből szedhette, mert különben megtiltottam volna neki, hogy megnézze. Mivel megpályáztam egy jól fizető főtörzsőrmesteri állást a Celebeket Ártalmatlanra Pofázó Alapítvány (CÁPA) berkeiben, lehet, hogy itt hagyhatom ezt a veszélyességi pótlék nélkül egyre keményebb kritikusi állást, úgyhogy erről a versnek nevezett irodalmi vizeletmintáról most szót sem ejtenék. Közben alig várom, hogy Frady Endrét beszállítsák a reménybeli új munkahelyemre!” /Puzsér Róbert, pályát elhagyni szándékozó kritikus/

„Vannak kapcsolataim, Robikám, úgyhogy azt az állást felejtsd el és vidd inkább el anyukádat Hévízre gyógyiszapban dagonyázni! Nem interjú behívót fogsz kapni, hanem idézést a következő perünkre, mert ismét feljelentettelek! Hogy miért? Csak! Mert megtehetem!” /Hajdú Péter, médiaceleb/

„Egyszer, amikor szovjet kommandósokat vertem agyon a folyóparton egy letépett balalajka húrral, versenyt zúgtam a Volgával, és annyival hangosabbnak bizonyultam, hogy a bicepszpumpálásom keltette hangrezgéseim visszanyomták a hajóvontatók torkába az ehej uhnyemet!” /Chuck Norris/

Julius Caesar

A kockás ing el van vetve! –
- így Caesar és tudjuk ma már,
nagy diktátor lett őkelme,
nem pediglen töritanár.

Szólt: - Keljünk át a Rubikon!
(folyón s nem a kockás úron)
Jobb körökben ma klub ikon,
míg az ellen peng egy húron:

Ha nem hódolt gall, vagy germán,
íziben lett tört orrú túsz.
Trónról adott ukázt: - Jer, mán,
tisztelj, te is, fiam, Brutus! (…)


„Március idusán pont Petőfihez igyekeztem a Pilvaxba Jókai bablevest és Tyúkházi ujjlevest enni, amikor beszólt nekem a pókhasú dikti, úgyhogy egyből a Várba hajtattam és a kiszabadított Táncsicsot cséphadaróként használva pépesre püföltem az öreg szivart. Így találtam fel a Cézár saláta öntetet.” /Marcus Junius Teisfiam Brutus, ókori római politikus és filozófus/

„Kedves gyerekek! A mai diverzánsórán bemutatom nektek, hogyan készítsetek történelmi köntösbe (antikolt kockás ingbe) göngyölt instant aktuálpolitikai nyelvtörőt könnyed csasztuska stílusban. Hozzávalók négy személyre: balos felütés, mémépítő, historia est, csipetnyi tettlegesség családon kívül és bévül, pofonok és poénok á lá Piedóne. Fogyasztandó rázva, nem keverve.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hányszor magyarázzam még el, költő úr, hogy a plebejusok által hordott ingek nem kockásak, hanem négyzethálósak?! Kockásak akkor lennének, ha dobókockák, jégkockák, netán Rubik kockák lennének rájuk varrva és azok fityegnének a felszínükön szanaszét! Amúgy Julius Caesar idejében még ing sem volt, hanem csak tóga, így a mondat helyesen így hangzana: Quadratae toga iacta est! azaz: A négyzethálós tóga el van vetve! Költő úr, hányasa volt magának bármiből is?!” /Köbgyök Titusz, középiskolai matematika-történelem szakos tanár és betanított úri szabó/

„Jaj, szegény bátyám, hát már csak én viszem tovább a Julius nevet?! Már csak én egyedül hordozom a légiók hadtáplálásáról gondoskodó kávéházlánc terhét?!” /Julius Meinl, mein liebling Barista/

„Te jó ég, ez a Julius Meinl egy barista?! Ezek szerint én már évek óta birkatejes kávét iszom?! Micsoda barbár népszokás! Visszamenő hatállyal adóztassuk meg a megélhetési bérbaristák barbár hordáit! Rögvest benyújtok egy törvényjavaslatot!” /Gőztömb Gerzson, országgyűlési képviselő és porszívóügynök/

„Julius, Julius, és megint csak Julius! Felháborító, hogy mindig csak erről a ledöfött mufurcról írnak, rólam alig! A naptárban is elém került, pedig én teremtettem meg a pax romanát, én küldtem népszámlálás ürügyén Máriát Názáretből Betlehembe szülni, az én időmben lett Krisztus előttből Krisztus szerint, és mégsem érdemlek meg egy saját, csak rólam szóló verset?! Ugye nem kell külön kérvényt benyújtanom, hogy Frady Endrét haladéktalanul vessék az oroszlánok elé?!” /Augustus Caesar/

„Ne hisztizz, Augustus, rólad legalább a történelemkönyvek nem feledkeznek meg! Rám azonban már a saját anyám sem emlékszik! A gyerekek meg így ismeretlenül is utálnak, mert a rólam elnevezett hónapban kezdődik az iskola!” /September Caesar/

„Mi ez a degenerált aktuálpolitikai nagyothallásokkal szennyezett áltörténelmi pszicho-blődli?! Frady Endre irodalmi kloákája megint nyomott hagyott a költészet latrinájában! Még jó, hogy ez a síkdebil óborzalom sosem fog hangoskönyv antológiában megjelenni, mert akkor kénytelen lennék kilopni anyám kínai hallókészülékéből a ceruzaelemeket! Abban az esetben viszont nagyon dühös lenne szegény, mert nem hallaná, mit mondanak a szereplők a ’Cölib vagyok, ments ki innen!’ c. katolikus túlélőshowban!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Rengeteg magyar anyanyelvű rajongóm kér arra, hogy egy kockás inges fűzfapoétát öljek már meg végre a számnak a leheletével! Rendben van, de ehhez előbb meg kell ennem egy a puszta tekintetem elől öngyilkosságba menekülő nyers oroszlánt rozsomáksodós görénykörettel.” /Chuck Norris/

Töredékek...

- Jaj, nem lehet véletlen,
hogy a késem életlen!
Nem jár erre köszörűs! –
- sír költőnk, a koszorús.

* * *

Nappaliban áll egy szófa,
szóvirágok nyílnak rajta,
s ágán nagyon sok szó terem.
Tele is van szép szótáram!

* * *

Értelmiség, amely mérv ad,
nem értem, hogy néha mér vad?
Azért tán, mert vadul vedel?
Ja, ennek súlyt számos érv ad.

* * *

Tarzan SC csatára,
aki hajaz Csitára,
fázik, mert a csitári
hegyek alatt régen leesett a hó
(s befagyott a csutora)

* * *

„Hárfateám nem húrtalan,
s torkomba szúrt tök hirtelen!”
- kap főhősünk rossz hírt a lón,
s bort drinkel broken heart ellen.

* * *

Költő folyvást költik.
Kokasoknak köll tik.
E szavak agykataklizma
bönyomását költik.


„A káoszból ki-kipálló szavak olvastán agysokkot kaptam és ájult zuhantomban a bőrfelületem 33%-át leradírozta egy régóta rozsdás radiátor. Ha valaki, akkor én aztán tudom, hogy mit jelent az, amikor fáj minden szó. NEM ENG!” /Bőrtelen Bertalan, a Kötelező Olvasmányokat Kiválogató Intézet (KOKI) kissé nyúzott állapotban lévő betanított vice-cenzora/

„A páciens agyát helyettesítő kocsonyás masszában a versek futószalagszerű tömegtermelése közben valahol leragadhatott egy korábban még általa sem hallott, jelentéstartalom nélküli kifejezés, mely a lírai túlnyomás következtében pszeudo-irreverzibilis láncreakciót indított el, ami végül kataklizmatikus koponyarobbanáshoz vezettek. A költő állapota stabil, kritikusai kérésére mesterséges kómában tartjuk. Hogy az esetleges felépülése után fog-e tudni verseket írni, a tudomány mai állása szerint rejtély. Sokak szerint már korábban sem tudott.” /Dr. Lebeny Leó, idegsebész/

„A költő ’Fatális fataliga’ c. kötetének média megjelenése óta sokan érdeklődnek nálunk szófa- és hárfacsemete iránt, de sajnos az a kevés is elfagyott, amit még tavaly ültettünk. Viszont jöjjenek nyugodtan, mert most bütüsödik a szagosbükköny és hamarosan szolmizálni kezd a nótafa!” /Rozmaring Rizottóné Rengő Rezeda, a Fa Iskola Kezelő Alapítvány (FIKA) programigazgatója/

„A költő még elborult elmeszövetének kiöklendezett gennylövedékeivel is maradandó irodalmi értéket fröccsentett az utókor asztalára! A totális érthetetlenség tökélyére csiszolt művek mind-mind a végletekig letisztult mindenségnihil lírai drágakövei! A ’Fatális fataliga’ nem hiányozhat egyetlen magyar család könyvespolcáról sem!” /Ejmiakő Elalélia, az Aláaknázott Agyelágazás c. éjszakai irodalmi tévéműsor főszerkesztője/

„Mi ez a hidegbeteg halálhörgés?! Mi ez a bő lére eresztett sikoltó semmitmondás?! Ha anyám csak egy ilyet is írna, nem csak a mentőket hívnám ki hozzá, de a tűzoltókat is, mert biztosan ki kellene szabadítani a beszorult fejét valami ránehezedő súlyos gépészeti berendezés alól! Azt hiszem, írok Puzzero keresztapámnak, hogy küldjön már be Frady Endrének egy véres lófejet a gumiszobájába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Költő úr! Maga se ivott még nálunk télen óbort, mert akkor tudhatná, hogy a dupla lószőr borítású csitári csutora akkor sem fagy be, amikor már a jegesmedvék is könyörögnek, hogy hadd üljenek be melegedni kicsinyég a községi nyúlfeldolgozó üzem fridzsiderébe!” /Tütü Tihamér, balassabutykosi polgármester és szeszcsempész/

„Ha itt Texasban egy költő bekattan, nem diliházba zárom, hanem felmosatom vele a Chihuahua sivatagot, oszt’ mire végez a portalanítással is, általában kijózanodik. Akkor megígértetem vele, hogy többet nem ír, ha pedig mégis vonakodik, akkor belenyomom az orrát a hónaljamba. Eddigre már mind megértik, mit akarok és rendes polgárokká válnak.” /Chuck Norris/

Szivárvány

Eső után felnézek én,
Azt, hogy elállt, el se hiszem,
S közben ráhull gyapjúzekém
Vállára két kolibri szem…

Földön véres kolibri fejt
Is látok! A halál arat?!
Kórboncnok jő s okot kifejt:
„Lefejezték a madarat!”

Vader nagyúr nyomoz, a Dárth,
Bölcsebb ő, mint másfél ELTE:
„Baleset érte e madárt,
Szivárványív kettészelte.

Egy Obi Wan vágva két Ben
Lesz, pedig ő nem is gyenge,
S szivárvánnyal ellentétben
Kolibri agy nem túl penge.”

„Ó, szent zergeszőr!!! Mi ez a rémálom az Elmeroggyant utcában?! Kinek a megzuhant agyából pattanthat ki, hogy Darth Vader a saját szivárványszínű fénykardja által levágott véres kolibri fej ügyében nyomozzon?! És hogy kerül ide másfél ELTE?! Ez csak a zsákban bálák közt fúló paripák által megtaposott holttestemen át juthat be a Nemzeti Alaptantervbe! Igor, Szergej, üssétek! NEM ENG! NEM ENG! NEM ENG!” /Libri Laftyejevné Petrovics Alexandra, a Kötelező Olvasmányokat Meghatározó Csinovnyikok Intézetének (KOMCSI) kéz- és lábtördelő szerkesztője/

„Nonono, szerkesztő elv… ööö… polgártársnő, nonono!!! Ne lépje túl a hatáskörét! Frady Endrét mi már sokkal régebb óta figyeljük, így a pépesre verését sem engedhetjük át másnak! Hogyisne, hogy miénk a munka, másé pedig a szórakozás?! Betilthatja, de egy ujjal sem nyúlhat hozzá! Maximum egy baseball ütővel, de csak korlátozottan! Na, jöjjön, költőszaft úr, majd mi ellátjuk a baját!” /Dr. Csávás Kálmán, a Rossz Arcokat Gyanúsító Alapítvány (RAGYA) ütőtávolság kalibráló osztályának betanított főmérnöke/

„Az esős sárlét után a csillagháborús romantika magasába vágyódás metaforájaként a költő a világ legkisebb agyú madarának önkéntelen vértanúvá magasztosulását deheroizálja az elemi szakralitást sejttető keresztrímek apokaliptikus averziójának sötét erejű ellenpontozásával. A szivárvány színei párhuzamos szelőkként tételezik önmagukat ellen! A bölcsészet másfél temploma, ahol más fél, de a Jedi lovag kerek egésszé szintetizálódik, mintegy önmaga antitézisévé izolálódik. Vö. Obi Wan egypúpú, van kétpúpú, van négypúpú sőt több! Katartikus dallamvilágháború!” /Einundzwanzig Elemérné Hanyatthomlok Hortenzia, a Darth Vader Sötét Nagyúrképző Szakközépiskola és Gimnázium irodalom és matematika szakos tanára/

„A Magyar Ornitológiai és Tyúkászati Oskola (MOTYÓ) teljes tanári kara nevében a leghatározottabban tiltakozunk az ország egyik legritkább madárfajú egyedének, a Borsóagyú Görcskolibrinak a véres kezű költő által az irodalom oltárán történő feláldozása ellen! Amennyiben a vétkes nem kér bocsánatot, megszálljuk a hálószobáját és az elalvását üres frázisok puffogtatásával akadályozzuk meg!” /Dr. Csengő Zoltánné Laskaszűrő Aranka, igazgató helyettes/

„Egy sötét barlang mélyén ultrahangon vijjogó és V-alakban a gyomorszájamba repülő Batman raj okozta orbitális okádhatnék nem lenne olyan penetránsan gyomorforgató hatású, mint ez a Frady förtelem! Az időskori naivitásban szenvedő anyám a cím alapján óvatlanul egy kedves tájverset várt, minek következtében már a légből kapott kolibri szemgolyóknál elájult! Jelenleg egy méregdrága budai magánklinikán nyugtatózzák, de ennek ellenére még rendszeresen felsír! Követelem Frady Endre más költőbűnözőkkel együtti azonnali összefogását és a Kortárs Irodalmi Szervezetek Költő Bontótelepére (KISZ KB) történő elszállítását! Végre hiszek az összefogás erejében!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, ki volt az a házipálesz agyú graffitis, aki a kerékpáros alagút előtti késpengés magassági korlátozó kapumat szivárványszínűre pingálta?! Neveket akarok!” /Fűrész Ferdinánd, vágóhíd- és kerékpárút-tervező/

„Nálunk Texasban nem tragédia, ha egy svédacél szivárvány kettévág egy kolibrit, mert én kézrátétellel még egy chicken burgerbe belesütött darált csirkét is fel tudok támasztani.” /Chuck Norris/

Tavasz

Utóvédharc-vesztes a hó,
Rügyezik a kerge pázsit,
Ha tovább nő a hő, hahó,
Hamarosan leend plázs itt!

Alul zöld a, felül kék a
Langyot adó hogyishívják,
S vartyogva jelzi sok béka,
Épp a közeljövőt ívják.

Újjászületés, mi zajol,
Halak keletkeznek, ebik,
Tudja varangyos-mama jól,
Egyik szép a másik szebbik.

Magasra hág jó hangulat,
Bélben a bor kilenc icce,
Aki magyar, bőszen mulat,
Itt a Tavasz, recefice!

„Költő úr, kilenc icce az körülbelül hét liter! Ennyi bortól nem csodálom, ha maga úgy érzi, hogy vartyogó varangyok ívnak a bélrendszerében! Csak nekünk ne akarja javasolni, hogy ugyanígy hánykolódva fogadjuk a tavaszt, mert különben vasvillával megyünk a maga legközelebbi író-olvasó találkozójára! Imádkozzon, hogy az a legközelebbi is a butykófalvi művelődési házban legyen, mert az legalább 80 km-re van innen, és mire mi odaérünk, maga már árkon-bokron túl lehet!” /Cudar István, a guzsalytömörkényi disznóhizlalda tápadagolási menedzsere/

„Jaj, Pistám, a szél üssön bele abba a busa fejedbe! Még hogy tápadagolási menedzser, te mosléklapátoló, te! Ezt a költőt is ugyanúgy elijesztenéd, mint ahogy múltkor a Nihil-díjas Rémrím Rezső hátán is szétverted a trágyás fatalicskát, csak mert annyit értesz az irodalomhoz, mint Csoffadt bakter a bakteriológiához?! Miért is nem mentem inkább feleségül a Huttinger Hubához?! Igaz, hogy ő is bunkó, de ő legalább kőgazdag!” /Cudar Istvánné Ihaj Csuhajka, a guzsalytömörkényi könyvtár takarítónője/

„Az altamirai bőgő bölény mellett felfedezett, kevesek által ismert, eleddig a művész hosszúra sikerült szignójának hitt, de valójában önállóan érvényes megnyilvánulás félhivatalos mai magyar változata, a műfordításért Koszorús Költőnknek örök hála és dicsőség.” /F. Péter, a koszorús költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tavaszváró Frady Endre klaviatúrájából ismét egy egyedi természetű természetlíra, egy bukolikus idill bukott elő, mely negédes miazmájával édesbúsan bágyasztja a merengőn bambuló tömegek verselő varázslatra vágyó vertikális venyigéjét. Igazi igére szomjazó vény igény egyengetés a félholt lelkek megelevenítő kezelőorvosának és gyógyszerészének virtuális tollából! Megrészegítően letehetetlen olvasmány!” /Ójaj Ottóné Ahdetyű Atavisztika, középiskolai magyartanár és gyógynövény díler/

„Ezt a nemzetrontó borzadalmat tízszer kellene elolvasnom, hogy egyszer majdnem megértsem, de anyám szerint már most olyan szederjesen céklaszínű a fejem, hogy a további bármi helyett sürgősen keressem fel Dr. Köpölyt, a háziorvosunkat! Frady Endre nagyobb terrorveszélyt jelent az agyamra nézve, mint az IRA, az ETA, a Vörös Brigádok, a Hajdú Péter és az Alkaloida együttvéve! Tanúvédelmet akarok és belülről zárható fradyhatlan gumicellát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Srácok, srácok! Van egy remek együttes névötletem! Pokolba a Quarrymen, a Silver Beat és a Beatles nevekkel! Itt a legjobb: Hajdú Péter és az Alkaloida! Mit szóltok?! Na, ki a király?! Hééé… neee…” /James Earlydead, a Beatles együttes iskolás korában össze-vissza vert és méltán elfeledett dobosa/

„Nálunk Texasban nincs tavasz. Itt a nyarat az általam tüsszentett tornádók vezetik be.” /Chuck Norris/

Húsvéti óraállítás

Húsvétkor állítunk órát!
Hamarabb lesz feltámadás?!
Szomszéd szétvert vekkert gór át,
S hitetlen történészhad ás:

Jézus csontvázat keresnek,
Avagy csupán álmatlanok?
Szemük tűnik véreresnek,
S kudarcérzésükre van ok:

Hiába vannak ott korán,
Üres sírhelyt felveri gaz,
S látszik jó pár lógó orrán,
Amit cáfolnának, igaz.

„Költő úr! Igaz ugyan, hogy az IQ-ja alacsonyabb, mint a vérnyomása, de akkor sem hihet ezekben az ókori babonákban! Én mint az Ateista Világkonferencia Irracionális Tévelygéseket Tönkrealázó (AVÍTT) szekciójának témafelelőse a leghatározottabban tiltakozom az ön puszta létezése ellen! Mától ön nincs! Éljenek az afradysták!” /Dr. Déenes Dénes, fotelbiológus és a ’Mégis a majomtól származom!’ c. bestseller írója/

„Dénesem, add át üdvözletemet a vak véletlen által a majomból embert faragó őseidnek!” /Dr. Ernest Erenes, a Teista Intelligencia Bipoláris Intézete (TIBI) bioteológiai tanszékvezetője/

„Nézze költő úr, ne verje itt a vészharangot, mert előbb én süketülök meg, aztán meg maga az önt fültövön találó vekkerrugóm miatt! Mivel vasárnap semmi dolgom, se meccsre nem megyek, se misére, úgyhogy ha egy órával később kelek ahhoz képest, mint amikor nincs óraállítás, akkor pont annyit alszok, mintha nem lenne óraállítás, de ugyanakkor kelnék, mint amikor szokok olyankor, amikor nincs óraállítás! Értve vagyok, majomszármazék úr?!” /Görcs Gerzson, szétvert vekkert átgóró szomszéd/

„A bürokratikus kényszerracionalitás és a szabadon szárnyaló spiritualitás határmezsgyéjének vékony jegén egyensúlyozó költő ismét olyan fába vágta a feje fölött lebegő gordiuszi csomót, amely bárki másnak meghaladná az erejét, de belőle olyan könnyed természetességgel tör elő, mint kólatesztelő közmunkásból a koffeines légtolulat. Az örök álomból az örök ébrenlétre eszmélés egy órával korábbra hozott katarzisa, valamint ennek természettudományosan örökké eldönthetetlen szimbiózisa az egyetemes szakramentálhigiénés költészet visszafordíthatatlan hovatovábbja. Elalélok!” /Jottányi Jenőné Ióta Irma, a Szekularizált Szakralitás Sziluettjei c. irodalmi folyóirat első benyomásügyi szakreferense/

„A modern kortárs irodalom nevében a leghatározottabban ki nem állhatom a szabályos verselést, sőt, egyenesen irtózom tőle, mert egyszerűen nem tudom elhinni, hogy egy ilyen műköltő valamit nem rímkényszerből ír le, hanem azért, mert úgy is gondolja! Hányok a kötöttségektől! NEM ENG!” /Széteső Szőrdöncz, a Kortárs Alanyi Költészeti Intézet (KAKI) főcenzora/

„Az üres sír nem a feltámadást bizonyítja, hanem azt, hogy a tetemet egy torinói lepelbe csavarva elloptuk, bár az is igaz, hogy a helymeghatározást végző navigátorunk előző este kicsit többet ivott a kannás betániai bélfacsaróból…” /4xuzw-k55sptt, kis zöld marslakó és UFO parancsnok/

„Igaz? Mi az igazság? Honnan tudjam?! Úgy kerültem bele ebbe az egészbe is, mint korábban a krédóba!” /Poncius Pilátus/

„Szent Hogyishívják, mi ez az álszenteskedő időugratási katyvasz?! Ha székrekedésem lenne, akkor is több érték szorulna belém, mint ebbe a penetráns vallási extázistól bűzlő szentfazék klapanciába! Anyám szerint üssek a számra, mielőtt megbánná, hogy ő annak idején nem ütött rá eleget! Tudod mit, anyám, mégis inkább te üssél, neked kisebb a kezed! Aúúú!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nesze fiam! Jaj, ne haragudj, elfelejtettem szólni, hogy épp most próbálom ki ezt a munka frontján máig harcoló keletnémet gyárból származó ajándék bokszert! Nagyon fáj?” /Puzsér mama/

„Jézus tényleg feltámadt! Tudom, mert én zavartam el az őröket és rúgtam arrébb a sziklát. Le is jattoltunk, amikor kijött.” /Chuck Norris/

„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit kommentelnek!” /Jézus/

Zöld erdőben...

-1.,
Zöld erdőben kockás inget
Hordó remete tekinget.
Nem is remete, csak tanár,
S eltévedt, de locsolna már.

0.,
Zöld erdőben         nebődre dlöz,
Z’dől arkadav       vadakra lőd’z,
Eldől a vad                dav a lődle,
El ddől minlök    kölnim lődd le!

1.,
Zöld erdőben munkás arat,
Eső miatt fröccsent sarat,
Koszos lesz sok szép lyány haja,
Deja kölnim lemossa ja!

2.,
Zöld erdőben népszavazok,
Ha meg nem gátolnak gazok,
Ha gátolnak, nem szavazok,
Locsolni jöttem, ez az ok.

3.,
Zöld erdőben szagos tisztás,
Ahol kölnit UFO tiszt ás,
Ha megleli, meg kell ölni,
Ne Marsra folyjon a kölni!

π.,
Zöld erdőben focipálya,
Ott játszik Vidrócki nyája,
Minden gólnál nagyot béget,
Van bejgli, ami nem égett?

4.,
Zöld erdőben makkos bejgli,
Tenyéréllel törné Bejg Lee,
Ám a száraz süti rideg,
Locsolná, de tiszta ideg.

5.,
Zöld erdőben áll egy kémény,
Szenes füstje nem nagy élmény,
Kipucolgatnám e kormost,
Locsolhatok én akkor most?

6.,
Zöld erdőben Böde Danit
Bíró szabályokra tanít,
De nem érti őtet Böde,
Permetezhet kölni köd-e?

7.,
Zöld erdőben kettő a dé,
Van tán ugyanennyi vad-é?
Hogyne lenne, van vad, van vad,
Kit locsolok, el nem hamvad.

7,5.,
Zöld erdőben epicentrum,
Jól esne most másfél cent rum
Erre a földrengésre már!
Pár korty a kölnimért nem ár!

8.,
Zöld erdőben fabáb futik,
Nézi, hol a kölni butik,
Mert bár mindkét karja fakar,
Mégis locsolkodni akar.

8,5.,
Zöld erdőben talaj remeg,
Ne röhögjél ezen te meg!
Ily Richtertől minden omol,
Kölnimért rám csókot nyomol?

9.,
Zöld erdőben kicsi vasút
Visz pár embert, hordóhasút,
Akikről úgy szól a fáma,
Locsolkodni mennek máma.

10.,
Zöld erdőben ég és márga
Keveredik (kék és sárga),
És így keletkezik a zöld.
Mikor locsolhatok, közöld!

11.,
Zöld erdőben szovjet csapat
Félkész sünpirogot csapat
Művodkával szét a bélben,
S locsolkodni indul délben.

12.,
Zöld erdőben láttam szörnyet,
Ő az angol-orosz Szőr Nyet
Lovag, aki mindent tagad.
Ha nincs sonka, locsold magad!

13.,
Zöld erdőben folyik komposzt,
Partján utast széjjel komp oszt,
Kordonnál csap pecsét: ELENG!
S kölni illat mindent beleng.

13+1.,
Zöld erdőben totócsaló
Odüsszeuszt rejt a faló,
S nincsen bár közelben Trója,
Locsolókörútját rója.

17.,
Zöld erdőben sok a prímszám,
Csúnya csalán, nyelven csípsz ám,
Sz nincen bennünk közösz osztó,
Meglocollak téged moszt, ó!

21.,
Zöld erdőben DiCaprio
Örül: Oscar, Dio mio!
Medve gyün, oszt’ szíjjeltépi,
Locsolhatok én, a népi?

22.,
Zöld erdőben meteorit
Talál el római korit,
S széttörik az ókorcsolya,
Jöhet a kölnipocsolya?

23.,
Zöld erdőben beton lapul,
Háznak szolgál majd alapul,
S ez az egész illegális.
Kölnimért lesz sonkatál is?

24.,
Zöld erdőben igen halk a
Settenkedő vadkan falka,
Észre sem veszem, hogy űznek.
Kitehetlek kölnibűznek?

25.,
Zöld erdőben lassan mászok,
Körülöttem orvvadászok,
Görénynek mért öltöztem be?!
Nyakra kölnizzek, vagy szembe?

26.,
Zöld erdőben Eurocode,
Emiatt sírni van okód,
Mivel gagyibb, mint az MSZ.
Aki nem locsol, az nem esz’?

27.,
Zöld erdőben Stirlitz tutta,
Hamar megüti a gutta
Bormannt, ha szól: Pázsáluszta,
Krasznaja Moszkva oly guszta!

28.,
Zöld erdőben kövér sas él,
Sziluttje duckó has-él,
Lába sajnos tőből csonka,
Locsoláskor ő a sonka.

29.,
Zöld erdőben Kata, Mari
Sétál s velük Mata Hari,
Utóbbi egy híres kémnő.
Locsolástól nénikém nő?

30.,
Zöld erdőben vérzivatar,
Skalp nélkül menekül a tar,
Winnetou meg vérgőzt vedel.
Ha locsolok, lesz eledel?

101.,
Zöld erdőben százegy kutyát
Varázsolok én sitty-sutty át
Kölnivé, ami egy jó gyak-
-orlat, hogy most locsolkodjak.

666.,
Zöld erdőben gumisátán
Rugózik a jeti hátán,
Luci Ferkó ennek láttán
Öreganyját locsolná tán.

1948.,
Zöld erdőben Kossuth apánk
Azt üzeni, a tót, a punk,
S mind, kit mar a labanc agyar,
Locsolkodni talpra magyar!

1849.,
Zöld erdőben álla, nini
Petőfi a barguzini,
S szóla vala: Ó, gyévuska,
Dáváj, dáváj kölnipuska!

1945.,
Zöld erdőben atombomba
Miatt nincsen többé gomba,
Csak pár giga göd’r és ár’k itt,
Locsolnék, de van még bárkit?

2000.,
Zöld erdőben fordul ezred,
This is piros, azaz ez red,
Hűha, de nagy ünnep vala,
Meglocsollak, sala-lala!

2016.,
Zöld erdőben nyögünk idén,
Kübli után ülünk bidén,
Ami minket vígan mosat,
Locsolhatok jó izmosat?

1000000.,
Zöld erdőben egymillió
Dollárt találok, ami jó,
S mint a Bill Gates (Kapuk Vili)
Szórom szét a kölnim, vili?

∞.,
Zöld erdőben végtelenül
Sziszifuszi Végtelen ül,
Semmit sem fejez be cége,
Ha ő locsol, sosincs vége.

∞+1.,
Zöld erdőben épül az út
Sajnos kettévágva a Zoo-t,
Sok-sok állat tiszta aszfalt,
Ki kölnizett, sonkát az falt?

∞+2.,
Zöld erdőben fémpénz gurul,
Lecsap rá egy falánk turul,
Torkán akad három rolni
S meghal. Szabad-e locsolni?

∞+3.,
Zöld erdőben száraz puszta,
Nem él ott meg a languszta,
Benne a szik mindent elöl.
Ha locsollak, megölelöl?

∞+∞.,
Zöld erdőben doppinglabor,
Más folyik ott, nem ám a bor,
Hanem súlyos kísérletek.
Locsolkodni begyühetek?

∞+∞+∞.,
In green forest Forrest Gump runs,
Gyorsabb, mint a vonat, mely Ganz,
Oscar-díjat kap Hanks a Tom.
Kedves hölgyem, locsolhatom?