Pénteki Bibliakör

(meghívóvers)

Hamarosan itt a péntek!
Ugye nem diszkóba méntek,
Se pediglen abált kobra
Evésre, de sokkal jobbra,
Amit most verek épp dobra:

Bibliakör beszélgetés!!!

Jöhet a ténsúr és a téns-
-asszony meg a gyevi bíró
S α, σ, γ, π, ρ
S valahány betű a görög
Ábécéből, höhöhö rög-
-valóságból fel a lelki
Síkra! Futás! Has be, mell ki!

Időpont: 2013. május 17. (péntek) 18:30
Cím: Bp. XI. ker. Vásárhelyi Pál u. 4-6. IV. emelet (lift van, de inkább lépcsőzz!)

„Lépcsőzzön az, akinek csillebérci salabakter volt az üknagymamája Isonzónál! Hát mi vagyok én, futóatléta?!” /Tohonycsik Cula, válogatott labdarúgó/

„Odafutnék én, de az a gaz Ludas Matyi háromszor úgy dagadtra vert, hogy a hasamat már hat lóval sem tudnám behúzatni. Mell ki?! Nehogy már kidobjak egy rántott csirkemellfilét rósejbnivel! Hű, de megéheztem!” /Döbrögi Dániel, földesúr és sör-virsli Európa-bajnok/

„És, ha nem tudnék görögül és nem tudnám elolvasni, hogy alfa, szigma, gamma, pí, ró, akkor meg lennék fosztva egy rímtől?! Ha én műveletlen tömeg lennék, akkor nem érteném ezt a nyelvi cizellát és feldühödve szétverném a költőt és köztéri szobrokat döntögetnék kutyaürülékes közterekre, és hideg pacallevest ennék fokhagymasodóval, és vakmerő kalandvágyból középiskolai tanár lennék Magyarországon?! Jaj, ne! Inkább elmegyek arra a Bibliakörre! Hátha megkönnyebbülök kicsinyég! Bibliare necesse est!” /Dr. Ciceró Celesztin, antik mélylélek és elefántcsonttoronyőr/

„Brühühü… e-he-eee…ngem kih-kih… brühühü… hagytak a a a zábécébőőőőőől… brühühü…!!!” /Epszilon Edömér, görög betűvető és bőgőmasina/

„Ne bőg Epszi! A Pszível és a Bétával odamegyünk, oszt’ agyba-főbe deriváljuk azt a zakkant költőt!” /Delta Forszkommandó Akhilleusz, hősember/

„Szegény anyámnak legalább a görög betűk tetszettek, mert azt hitte, hogy sorminta. Én nem hittem, úgyhogy nekem az sem tetszett. Lehet, hogy tetszhalott vagyok? Ki tudja, lehet, hogy ilyenkor jobban járnék? Frady vers előtt meghalnék egy kicsit, majd utána újraélesztenének. Kezdem irigyelni a lefagyasztott Han Solo-t! Jeget akarok, rengeteg jegeeeeet!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jeget, te tök?! Ki nem állhatom a jeget!” /Titanic, ex-hajó/

„Hé, költőcske, nehogy elcsald a kuncsaftjaimat a diszkóból, mert tucc-tucc-tucc-tucc-tuccatnyi haveromat uszítom rád és úgy hajhagymán harapnak, mint Pilátus a krédós csirkét, hö! Mivan-mivan-mivan?!” /DJ Birkatokány, diszkópatkány és járdára rondíttató kutyatulaj/

„Kiciccipős abált kobra lenni finom és óccsó! Bibijakör jönni enni! Lenni coportkedvezmény! Szokan enni, occsón enni! Nyam-nyam!” /Kom Pót Fog, kínai gyorsétterem tulajdonos/

„Remegést érzek az Erőben! Ja nem, csak a vukik és az ewokok talpa döng, ahogy futnak arra a Bibliakörre. Megyek, megállítom őket… áááááááááááááá!!!” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Őőőúúúú… Úúúúááá!” „Hű, de nagy volt ez a fémes fekete pincebogár, ami szétkenődött a talpam alatt! Remélem, van lábtörlő a Bibliakörön!” /Csubakka, fővuki/

„Száguldanék én arra a Bibliakörre, de a fater olyan gagyi gumikat adott, hogy fertályóránként le kell állnom kereket cserélni!” /Pirelli Pityuka, gumigyáros sarj/

„Goodyear-ba, ha befektet / Sohasem kap defektet!” /Jóév Jonatán, rímügynök és alma/

„Futok, futok, hogy időben odaérjek! A mama mindig azt mondta, hogy a Bibliakör olyan, mint a fél milliméter magasnak látszó cukrászda – először rettenetesen messze van, de amikor odaérek, akkor már nagyon jó.” /Forrest Gump, Oscar-díjas lükepék/

A tofu

Kedves gyerekek, ma este a tofuról mesélek nektek.

A tofu az Amazonas sivatagaiban és a Fekete-tenger völgyeiben élő kegyetlen afrikai ragadozó. Hossza a 6 millimétertől a négy kilométerig változhat attól függően, hogy milyen a hőmérséklet. Oly jelentős a hőtágulási együtthatója, hogy kis melegben is nagyon kitágul és iciri-piciri hidegben is szörnyen összemegy. De általában fél méteres szokott lenni. Ugyancsak fél méteresek a szájából minden irányban kiálló szörnyű agyarak is. Ezekkel az agyarakkal ejti el fő táplálékát, a sarkvidéki vízilovat is.

Amikor a 25-30 méter magas dinnyefa csúcsáról ráveti magát a gyanútlan hippopotámuszra, hirtelen hipotalamuszon harapja, majd az agyarán pörgetve addig-addig csapkodja jobbra-balra a magas sziklafalakhoz, míg sikerül feltörnie a kitinpáncélját és a keletkező lyukon keresztül kiszippantja a másfél tonnányi vízilógélt. A jóllakott tofu ekkor jellegzetes tokakluttyogtatással odahívja az éhes tofucsordát és visszaöklendezve a gyomra által 50 kilós forgási ellipszoidokká préselt vízilózselét, jóllakatja társait. A csorda ilyenkor hallatja a jellegzetes tofubőgést, amely a havas mediterrán lankák egyik legfőbb jellegzetessége.

A tofu másik fő tápláléka a szirti zsiráf, melyet úgy ejt el, hogy a parton álló áldozat fejét berántja az óceán iszapjába, majd egy az agyarára felszúrt krokodillal addig ütlegeli, míg feltöri a kitinpáncélját és a résen át kiszívja a zsiráfzsírt. Ezután jóllakottan elterül a víz felszínén és álomba böfögi magát.

Ezzel azonban nagy veszélynek teszi ki magát, mert ilyenkor támad rá a víz mélyéről egyetlen természetes ellensége a tengeri vérnyúl. A vérnyúl füleit a tofura tekerve lerántja a mélybe és ott addig szorítja, míg a túlnyomás először kilövi a tofu szemgolyóit – ami a tengeri vérnyúllal szimbiózisban élő alaszkai klaftyorka egyetlen tápláléka – majd megrepeszti a kitinpáncélját és a vérnyúl a szarvával már könnyedén felpattintja és csáprágójával elmajszolgatja a töktikkadt tofut.

A vérnyulat ezután megeszi a fűrészorrú balboa, a balboát az üllőállú dángdáng, a dángdángot pedig a jamaikai jeti. Ezt hívják táplálékláncnak.

A tofuk feleződéssel szaporodnak. A kifejlett tofu magasra feldob valami nehéz tárgyat – ez lehet egy megkövült elefánt, egy vasbeton völgyzárógát, vagy a szerves kémia – és alááll. Az így megreccsent kitinpáncéljának rianása mentén az agyaraival kettérágja magát, bebábozódik és két egész tofuvá növi ki magát. Egyet harap, kettő lesz belőle.

Az idősödő tofuk halálukat érezvén hosszú zarándokútra kelnek az izlandi Kertönhrützenjuhhamütt vulkánhoz és a langyos lávába vetik magukat. Így keletkezik a szójaipar fő alapanyaga a tofutufa.

Gyerekek, ha erdőn-mezőn jártok, sohase másszatok fel a tofutufára, mert annak lila lombjai közt él a vad eurázsiai zsírmókus, aki úgy szemöldökön harap titeket, hogy annyit sem tudtok kimondani, hogy palládiumretardációs kvóciensanalitika, oszt’ nesze neked humbidumbi!

Aludjatok jól, de inkább ne álmodjatok semmit, mert még szörnyethaltok!

Na, jóccakát! Háháháháháháááááá…

Őstermelő

Duzgár anyó őstermelő,
S bárkinek, ha kell híres ős,
Föld alól is kerít elő,
Képzelete igen erős.

Sok hősi ős ered tőle,
Például Dugovics Titusz,
S műcsaládfát vezet ő le:
„Ön déd-üke mohácsi túsz.”

Kitalál, mondjuk egy császárt:
„ I. Kertex, múltja talány,
Neje pedig, ha e nász árt,
Ne legyen lett kóristalány!”

Nagy az igény jó ősökre,
Kutyabőrön tolla serceg,
S így lőn bármely faluökre
Lepapírozottan herceg!


„Az ősöm Mohácsnál chuck cselből volt túsz! Cselébe a király belefulladt, a szultánnak meg lerúgta a fejét és álruhában 150 évig maga uralkodott helyette.” /vitéz Chuck Norris, nemesszívű szimbólum és karatevadállat/

„Felháborító! Kikérem magamnak a gyanúsítást, hogy hamis a vitézi címem! Miszlikbe aprítom a kardommal... ööö... kardot is venni kell... szóval, párbajra hívom ki a költő urat! Mi, hogy van-e érettségim? Nem tudom, mi az, de az miért kéne a párbajhoz?! Egy szónak is sok az alja, holnap pitymallatkor megütközünk a kukoricaföldek mellett a traktorainkkal! Ekevasra költő úr, ekevasra! Tyű!” /vitéz Dinnyefalvi Taploncz Jenő, grófi származású téeszelnök és traktoros betyár/

„Mi, hogy az én bátor ősöm kitalált személy lenne?! Akkor kitől örököltem volna, hogy hétvégenként rendszeresen kizuhanok a szuterénablakomból?!  Igaz, hogy én török rántás helyett rókát török, de hát ahogy a művelt német mondja: in vino veritas!” /vitéz Dugovics Dömper, vattacukorárus és szesztestvér/

„Áááá, szóval ezért nem vehette el jó atyám élete nagy szerelmét, Özgöldét, a lett kóristalányt! Helyette az ujgur Badibilda lett az anyám, aki akkora pofonokat adott, hogy kiklopfolt aggyal ültem végül a trónra, ahol bősz ostobaságomban a birodalom összes pénzét az oktatásba és az egészségügybe fektettem, a korrupt politikusokat pedig lefejeztettem. Nem is értem, mitől virágzik a birodalom...” / vitéz II. Kertex, Abszurdisztán máig legnagyobb császára/

„Na, Frady, lesheted, mikor moslak ki a tajtparaszt őseid máig körülötted lengő trágyaszagából!” / vitéz Duzgár anyó, őstermelő és televíziós természetgyógyász/

„Mi volt ez az alpári guanó permet?! Anyám aggódva kérdezi, hogy ő most létezik-e, vagy csak ki van találva? Megnyugtattam ugyan, hogyha nem lenne, akkor ki kellene találni, de ez nem menti fel a költőt a totális tehetségtelenségben tapicskolás tényétől! Csak a a Teremtőt nem értem, hogy miért alkotott egy horpadt pingpong labdányi agy köré egy ilyen emberszabású vízfejet?!” /vitéz Puzsér Róbert, királyi kritikus és médiagróf/

„Nem ősök kellenek, hanem tehetség, rátermettség és marsallbot! Radikalitás, elementaritás, döbbenet! Csatára fel, seregem! Fetvozső! Rienövaplű! Öndöntroá! Gányé!” /vitéz Napóleon Ernő, a Vigyorgó II. emeleti lakója/

„Na, jöjjön be az erkélyről Napóleonka, mára már eleget szónokolt a kertészeknek! Hideg zuhany után jól fog esni a nyugiszuri és a zubbony a gumitrónteremben!” /vitéz Báthory Bumforda, ápolónő és szkander  edző/

„Régen se volt könnyű, de amióta még ezek a versek is vannak... Brühühü!” /vitéz Tiborc, panaszkodó paraszt és a Bólints Tibi Lovagrend Nagymestere/

Copy

Világpolgár finn digó
Zsebében az indigó
Kéken másol mindig, ó!

Világpolgár finn digó
Zsebében az indigó
Kéken másol mindig, ó!

Világpolgár finn digó
Zsebében az indigó
Kéken másol mindig, ó!

Világpolgár finn digó
Zsebében az indigó
Kéken másol mindig, ó!


„Finn digó, hát persze! Jó, hogy nem ír ruszki, vagy albán tót! Mondja költő úr, hányasa volt magának akármiből is?! Manapság annyian kivándorolnak. Miért pont maga marad itthon?! Na, iszkiri, mert már nagyon feszül a Brúszli póráza! Csibész, kapd el!” /Dr. Lajtai Tódor, iskolaigazgató és harci kutya tenyésztő/

„Hrrrr-grrrr vau-vau grrrrr vaúúúúúúú…” /Brúszli, harci kutya/

„Ugatol? Kapol!” /ismeretlen népi figura/

„Mit keres e talján
Netlíra legalján?”
/Újpest Barnabás, Frady Endre kortárs ellenköltője/

„Kinek van baja velünk, finn digókkal?!” /Pekka Materazzi és Francesco Mekkinen/

„Nekünk, ír ruszkiknak!” /Alekszandr Szergejevics O’Hara és Michael Flatlovszkyj/

„Indy go?! Hová menjek már megint?! Hányadszor találjam még meg a frigyládát ennek a hálátlan emberiségnek?! Megállj Frady, egyszer még ostorvégre kaplak!” /Indiana Jones, az elveszett frigyládák megtalálója/

„Zseniális, ahogy a költő már nem csak a szavakkal, de a színekkel is játszik! Kortárs koloratúr képvers! Katartikus! Ahogy egykoron Kosztolányi is színes tintákról álmodott, majd bele is halt szegény, úgy hal bele a kortárs olvasó lelke a költő színes lázálmaiba, hogy az olvasás után eufórikus lírai feltámadásban legyen része, és megújult emberként szégyen nélkül tunkolja ki fehér kenyérbéllel a vérpiros szaftot a haragoszöld kislábasból. Szép az élet!” /Szószatyor Ida, középiskolai magyartanár és olaszlíra hamisító/

„Jaj, a lyányom olyan élhetetlen! Éhbérért tanít, a nyári szünetben meg olyan pénzeket hamisít, amik az Euró bevezetése miatt már hosszú évek óta nem is léteznek! Amíg férjet nem talál, addig eltartom én, de remélem, hogy nem egy tanár kollégát fog ki, mert abból páros éhhalál lesz!” /özv. Szószatyor Lajosné Dögkúti Aranka, szakácsnő és amatőr sintér/

„Másolni! Másolni! Másolni!” /Dr. Vlagyimir Iljics O’Lenin/

Kegyelem!

Vádlott bömböl: „Kegyelem!
Ígérem, nem négyelem
Többé fel a ló gorom-
-ba modorú sógorom,
Inkább egybe lenyelem!
Bírónő úr, kegyelem!”

Andrew Frady:
Grace!

Accused roars: "Mercy!
I promise, no four elements
No longer the horse Goro
Into mannered brother in law,
Rather swallow it together!
Mr honor, mercy! "

/Mr. Google ford./


„Kegyelem! Azt még lenyelem, hogy emberevésért életfogytiglan itt ülök a szegedi Csillagbörtön sötétzárkájában kenyéren és vízen, de hogy még ez a Frady Endre rettenet is szóljon a hangosbeszélőből, azt már nem viselem el! Inkább felnégyelem magam az ebédhez kapott műanyag kanállal!” /Lektűr Hannibál, kannibál és elefánttolvaj/

„Who is Mr. Google?! Behead!” /II. Erzsébet, brit uralkodónő/

„Magyar költő sosem kapni Nobel díj irodalomba, mert svéd király nem tudni olvas magyar. Én fordítom mű, hogy olvasni angol a király akadémián a sok svédek tudós! Mr. Andrew Frady szuper lenni!” /Mr. Google/

„Anyám bejött a szobámba és kicsit aggódva kérdezte, hogy miért sikítozom hanyatt vergődve a padlón? Mondtam neki, hogy egér van a plafonon, amit elhitt és sikoltozva kiszaladt. Csak ezzel a hazugsággal tudtam elkerülni, hogy véletlenül elolvassa ezt az asztalon hagyott verset. Ilyen rohamot korábban csak kortárs operák váltottak ki belőlem, de most már ezt a Fradyt sem bírom ki görcsök nélkül. Lektűr úr, könyörgöm, egye meg!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Brühühü! Az én szegény négyrészes uram nem is volt olyan ló goromba ember! Csak nagyon ritkán rúgott nyerítve úgy fejbe bárkit is a patkolt bakancstalpával, hogy az átessen egy vak komondoron! Ettől eltekintve ritka rendes állat volt! Nem érdemelte meg, hogy felnégyeljék! Bőven elég lett volna neki az elfelezés is! Brühühü!” /Saller Emilné Tompa Teréz, sógornő és betanított koronatanú/

„The nyihaha-bruhaha!” /Goro, a félrefordított ló/

„Tekintetes törvényszék, tisztelt bírónő úr! Védencem nemhogy nem bűnös, de még ártatlannak is tekinthető! Hivatkozván a tisztelt bíróság elődjének egy korábbi, a közel ezer éves István kontra Koppány perben hozott ítéletére, követelem védencem királlyá koronázását és soron kívüli boldoggá, majd szentté avatását, valamint szerény ügyvédi költségeim soron kívüli megtérítését! Coronat necesse est! Pecunia conlata, equus hinniens!” /Dr. Regélczi Tohárd, zugügyvéd/

„A vádlott és ügyvédje ítélete egyaránt bungee-jumping 100 méter magasról vaslánccal! Majd rájönnek, kivel szórakozzanak!” /Dr. Karakán Jusztícia, bírónő úr/

Lufi hámozó verseny

Bádogember lufit hámoz
Éles papucsával, ám Óz
Varázsol s életleníti,
S ekkor jön véletlen E.T.
S űrhajója lángcsóvája
Perzsel! Ordít is Óz: „Állj, a
Bádogember ráolvad a
Lufira és így a WADA*
Nem vehet vizeletmintát,
S mirajtunk majd úgy tekint át,
Mint vak tyúk a hazug szitán!
Ki nyerjen, a zsírnyuszi tán?!”
E.T. néz és legyint: „Jaj, Óz!”
Vállat von és elűrhajóz.



*World Anti-Doping Agency

„Imre fiam! Bár nem tudom, mi az a két nagybetűs ET, az Óz és a WADA, valamint a lufi, de ettől függetlenül az ilyen igriceket ugyanúgy négyeltesd fel, mint én tettem azzal az ősrocker Koppánnyal! Nem lehet naggyá az a nemzet, amelynek elmebetegek a költői és az első osztályú focimeccsein az átlagos nézőszám az ezret sem éri el!” /István király/

„Csalás! Ha az Óz varázsol, akkor persze, hogy nem a Bádogember lufija durran ki, hanem az enyimé! Rasszista antizsírnyuszisták! Mindenki monnyonle! Frady takarodj!” /Szaft Szofi, zsírnyúl/

„Ugyan már, én nem varázsoltam semmit! Az, hogy egy papucs életlen, az nem varázslat, hanem puszta praktikum, hiszen az erdőben sétálva a Bádogember esetlegesen éles papucsa felhasítaná a zsírnyulak oldalát és a paintballozók vádliját, valamint fákat döntene ki, amik jetiket ütnének agyon és hullanának a mókusok, mint a nagy zöld döglegyek és halálhörgés lenne, meg siralom és egy idő után az erdő helyén nem maradna más, csak egy vérben úszó fatelepi grund, ahol a nemecsek ernő ráesne az Áts Ferire és ebbe napokon belül belehalna. Hát kellene ez nekem?! Ugye, hogy nem?!” /Óz a nagy varázsló/

„Kikérjük magunknak a fakorszaki primitívségű költő stupid feltételezését, mely szerint mi egy lufira olvadt Bádogembertől nem tudunk vizeletmintát venni! Ha mi úgy akarjuk, akkor még a Matuska Szilveszter lovas szobra is úgy hugyozik másfél litert, mint a kisangyal! Egyébként a Bádogember vizeletében az összes ismert ajzószer mellett megtaláltuk a Kennedyt lelövő UFO tervrajzát, egy eddig ismeretlen lemezt, amely John Lennon halála után szerzett dalait tartalmazza és Attila koporsóját!” /Dr. Vérszipoly Vényő, a WADA közép-európai urológusa/

„Rövidebb kiürülési időre számítottam!” /Bádogember/

„Győztem, győztem!” /Szaft Szofi, zsírnyúl/

„A zsírnyúl vizelete viszont nem tartalmazott vizeletet. Ez egy földönkívüli zsírnyúl.” /Dr. Vérszipoly Vényő, a WADA közép-európai urológusa/

„Jaj, lebuktam! Meneküljek, ki merre látok! E.T., várj meg!” /Szaft Szofi, földönkívüli zsírnyúl/

„Haza! E.T. haza!” /E.T./

„Anyám nosztalgiázik, mert a felolvasásom közben Ladának hallotta a Wadát. Szerinte az én kiejtésemmel van a baj, szerintem viszont az ő kínai hallókészülékével. Utóbbi persze nagyságrendekkel jobb, mint maga a vers, de hát Frady Endrétől ki várna jobbat a direkt hánytatásnál? Te, mama? Na, gyerünk aludni! Elektromos Oroszán, azaz Villany Leó!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Világvallások

(meghívó tudományos előadásra)

Világvallás annyi, mint a
Kék égen az azúrtinta,
Meg a folyóban az olyó,
És a … hagyjam abba? No, jó.

Ahány egyház, annyi vallás,
Egyik így szól: Tök vak hal, láss!
Másik meg semmi szín alatt
Nem kapirgál meszelt falat.

Vallásoknak istenei,
Buddha, Allah, Agnus Dei,
Jehova (egy kicsit má’ sok)
Tök mások, vagy hasonmások?

Hasonlít’nak? Különböznek?
Mit szólnak a hívő köznek?
Híd van köztük, vagy tán árok?
Ez a kérdés, választ várok!

„A kereszténység és más világvallások” c. tudományos előadás
- időpontja: 2013. május 11. (szombat) 16:30
- helyszíne: Bp. XI. ker. Vásárhelyi Pál u. 4-6. IV. emelet (lift van)
- weboldala: www.facebook.com/bibliaestudomany

„Mennék én, de a gaz gyáva Artúr király kezem-lábam levágva iszkolt be az erdőbe, úgyhogy nincs, aki odaszállítson. Elindulok gurulva is, de ha nem lennék ott idejében, kezdjétek el nélkülem!” /Fekete Lovag/

„Az isteni Diego meg sem lesz említve?! Don’t cry for you Argentína, te falábú zugköltő!” /Jose Manuel del Toro, a Maradona Egyház főpapja/

„Lesznek ott szegények is nagy számban? Akkor jövök! A svájci gárdistáimat leadhatom a ruhatárban?” /Ferenc pápa/

„Na, beülök a Feri mögé és akkor elmondhatom, hogy előttem az utódom, hehe! Nyugdíjasként már a viccelődést is megengedhetem magamnak, hehe! Jaj, a IV. emeleten van? Remélem, van páternoszter!” /Ratzinger bíboros/

„Ha lesz rendes világítás, akkor jövök svédasztalozni!” /Lux Lajos, fényevő/

„Anyám nyaggat, hogy menjünk, de mondtam neki, hogy sehova. Ilyen gagyi versszemét után én már csak a sehova tanúja szeretnék lenni. Anyám sajnálja, hogy már kinőttem a pofozható korból. Én nem sajnálom. Csak őt, ha mégis elmenne. De nem megy, mert megtiltom neki. Úgyis rossz lesz a lift. Is.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha egy hegyre sok út vezet, akkor sok hegyre vezethet-e egy út? Milyen út? Turistaút? Zarándokút? Tévút? Ki téved, az út, vagy a hegy? Hegy-e a hegy, vagy csak domb? Tán csak halom? Hegyeshalom? Shalom? Shalom-e? Salome? Tincitánci? Ide-oda? Egyszer így, egyszer úgy? Ott a helyem. Valahol. Valahol Európában, valahol a Duna mentén… Asszem…” /Török Gábor, politikai elemző/

Szilárdságtan

Fütyül a szél, hű de kafa,
Ahogy közben hajlik a fa,
Oszt’ eltörik rovarrágtan!
Nagy dolog a szilárdságtan!

Szilárdságtan, de nagy dolog!
Ki nem érti, eloldalog,
És így nem esik rá a fa.
Nem tudás is lehet kafa!

Jó pap bezzeg holtig tanul
Szilárdságtant ó-busmanul,
S törzzsel oldat meg pár példát.
Megkajálják. Sose éld át!


„Inkább megkajáltuk, minthogy bekajáltuk volna a tévtanait! Ez az agyatlan még a fa kör keresztmetszetének saját tengelyre vett inerciájának r4π/4 képletét is hibásan tudta! Matekból tök fű volt az ipse! Ráadásul csak ó-busmanul karattyolt, amit már csak az öreg szenilis varázslónk ért, angolul viszont csak a Beatles szót ismerte. Mindegy, hittérítőragunak remekül megfelelt. Mind a tíz lábujjunkat megnyaltuk utána! Lehet, hogy a Kaliszky-féle Szilárdságtan helyett inkább a Bibliát kellett volna magával hoznia a misszióba.” /Dr. Csibuku-Nyám-Nyám, busman törzsfőnök és British Airways pilóta/

„A vers kiválóan mutatja a költő önmagán is kipróbált hitvallását, hogy a tudás öl, butít és nyomorba dönt. A tanult embert hamarabb megharapja a sánta kutya, és a pihentető nem tanulás közben ritkán rikkant a veszett fejsze nyele. Az ősrégi kafa szó használata pedig arra utal, hogy egyrészt a költő azóta se tanult újabbakat, másrészt visszavágyik a gyerekkorába, amikor még Kun Béla szobrok között bújócskázott a Sztálin Bajsza Állami Óvoda és Pelenkagyár sziklakertjében. Úgy tűnik, a szilárdságtan a költő úr agyát is visszafordíthatatlanul átrendezte.” /Dr. Csám-Csám-Nyöff, ex-busman törzsfőnök helyettes és elmekórtan professzor/

„A rovar rágta lyukak által gyengített keresztmetszet a szélteher okozta maximális hajlítónyomaték helyén előbb rugalmas alakváltozással veszi fel a terhet, majd a többlet igénybevételek hatására tönkremeneteli állapotba kerül. Érdemes megfigyelni… áááááá… (puff) …” /néhai Dr. Työtty-Böff-Böff, busman erdőkerülő és szilárdságtan professzor/

„Na ugye, hogy néha a nem tudás is lehet kafa! Ha kicsit butább, még ma is élne.” /Szepy-Nyamm-Nyamm, busman statikus és Frady Endre művésznevű költő/

„Egy nem túl zsíros hittérítő főtt burgonya és fehér kenyér nélküli, délután három óra előtti elfogyasztása egy pohár update vörös hangyabor és a DVD-mre történő ugrabugra esetén egészséges és fejleszti a hossz- és a harántizomzatot, valamint nem káros a pénztárcámra sem.” /Schubi-Nurbi-Updi, busman fitneszguru/

„Mindjárt megmurdelek! Anyám busmanul tanul és hittérítőfelsálat akar velem vetetni a hentesnél! Még a végén szereznem kell majd neki az antikváriumból egy busman erdészeknek íródott szilárdságtan könyvet! Holnap elviszem anyámat egy pesti busman étterembe és, ha lesz rovar rágta agyú költő marinírozva, esküszöm, hogy azt fogok rendelni! Vörös hangyaborral!” /Dirr-Durr-Puff, busman származású bozótharcos és Puzsér Róbert művésznevű kritikus/

A zajfalfirkáló ítélete

- Megépültek szép zajfalak,

Ám e szörnnyé elfajz’ alak

Összesprézte éjjelenként!

- Egyen a gyehennán lenn ként!

„Jaj nekem, szigorú tekintetes bírónő úr! Hát honnan tudhattam volna, hogy az a matt sötétzöld izé az a zajfal?! Én iskolai rajztáblának hittem! A bírónő úr összes fel- és lemenőjének az életére esküszöm, hogy ártatlan vagyok, mint egy ma szürkített bálvány, vagy mi! Tessék mondani, a gyehenna az ugye jobb, mint a szegedi csillag?” /Spriccnyik Huba, kipuffogódíler és zajfalfirkáló/


„A gyehenna szörnyű hely, de mindig van remény! Ha a szívedbe imádkozod Jézust és a szektánknak adod a bevételed tíz, nekem pedig a húsz százalékát, akkor mindenki jól jár, és az örökkévalóságig jóllakhatunk a maradék káposztás kecskedagadóval! Ámen!” /Belzebub Bödönc, az Ördögi Körösztény Szekta ügyvezető igazgatója és kuplungdíler/

„Az enyhe ítélet nem áll arányban a bűnös tett rettenetes súlyával! Ezt a zajfalat órákig terveztem és most nem tudok referencia fotókat készíteni róla a rajta éktelenkedő ’Táncolly Törrő!’ és a ’Hallyrá ullypest!’ feliratok miatt! Hogy a dinamikus tényezővel felszorzott mértékadó szélteher passzírozza az elvetemült elkövetőt a fal réseibe! Követelem a halálbüntetés, vagy a nyers pacalevés azonnali visszaállítását!” /Frady Endre, zajfaltervező és rímdíler/

„Zajfal?! Azonnal bontsák le a zajfalat! Enélkül is elég nagy zaj van itt, nem kell, hogy még egy fal is idezajongjon az orrunk alá! Eltöröm a kezét annak, aki legközelebb zajfalat mer ide építeni! Huligán mérnöklobbi!” /özv. Irgumburgum Dühönczné Saller Irén, tömbházmester és Szokol kisrádió díler/

„Felnégyelni! Felnégyelni!” /Közvélemény Jenő, polgár és adócsalási kiskapu díler/

„Anyám kérdezte, hogy akkor, ezentúl ugye én sem fogom a közelünkben épült zajfalakra firkálni éjjelente, hogy ’Minden celeb monnyonle!’ és ’Abcúg bulvár!’, de megmondtam neki, hogy jupiterlámpa nélkül minden kisökör fekete. Nem értette és ideges lett. Én is hasonlóan vagyok ezzel a verssel! Te Frady, én úgy megírnám már a nekrológodat!” /Puzsér Róbert, kritikus és ekedíler/

„Vezessünk áramot a zajfalakba! Fellendülne az energiaszektor, száguldana az ipar, nőne a vásárlóerő, bőven adóznának a temetkezési vállalkozók és dübörögne a gazdaság! Ugrásszerűen növekvő monetáris hatalmunk révén befolyásunk alá vonnánk Svájcot, Németországot és Trianont, majd a Nagy-Magyarunió (volt Európa) gyarmataivá tennénk az összes kontinenst, a Földhöz csatolnánk a Marsot és az onnan szállított olcsó kis zöld rabszolgákkal zajfalakat építtetnénk végig a Tejút mentén! Hű, de nagy csönd lenne hirtelen az űrben!” /Elmü Ilma, energetikai szóvivő és áramdíler/

„Jól van, az én megélhetésem itt évtizedekre biztosítva van!” /Zamek Jolán, főnővér és nyigiszuri- ill. kényszerzubbonydíler/

Tik apó és a kardfogú csótánylepke

(esti mese)

Tik apó és a kardfogú csótánylepke

Egyszer volt, hol nem volt, még a GPS koordinátákon is túl, élt egy fiatalember, akit Tik apónak hívtak. Valódi neve Dr. Lippitik Lajos volt, de mivel folyton menekülnie kellett, ezt titokban tartotta és álnéven bujdokolt.
Hű, gyerekek, hogy bujdosása közben mennyi rémisztő kalandban volt és van része! Ha én azt mind elmesélném nektek, magam is úgy megrettennék, hogy lefordulnék a székről! A mindennapi égő kilátóból, jeges vízesésből, éhes krokodil szájból, sós kútból és kerék alól történő meneküléstől eltekintve azonban már-már unalmasan békés volt az élete, mígnem egy napon, egy szép napon…
… vad hörgés és szárnycsattogás remegtette meg a légteret!
- Ugyan már, 007-es ügynök! Azt hiszed, hogy a kardfogú csótánylepke jelmezeddel átverhetsz? Megint vesztettél, ma is te fizeted  a vacsorámat a Kentucky Frightened Chicken-ben!
- Jól van, nyertél! – szólt James Bond hangon az utolsó élő kardfogú csótánylepke és már tátotta is a száját, hogy leharapja a megtévesztett Tik apó térdkalácsát, amikor utóbbi hirtelen életösztöntől vezérelve felugrott és fogával elkapta a gyorsan pörgő ventilátort, majd kellő perdületi lendülettel elengedte és kirepült az ablakon. A kardfogú csótánylepke utána vetette magát és szörnyű harc kezdődött az udvaron.
A csótánylepke sokkal erősebb volt, Tik apó viszont sokkal okosabb, és amíg a szörnyű rovar zavarba esve tanácstalanul álldogált az olyan kérdései felett töprengve, mint, hogy „Ha a mosómedve mindig mos, akkor mikor medve?”, vagy „Mi az 1/x hiperbola aszimptotájának egyenlete?”, Tik apó mosolyogva kettévágta a bugylibicskájával.
- Egy ellenségemből lett két felebarátom! Jó üzlet, hehehe! – nevetett Tik apó és egy gyors mozdulattal kirántotta maga alól a gyepszőnyeget, de olyan ügyesen ám, hogy talpon maradt.
- Ez igen! Van annak reflexe, aki el nem issza! – mondta az épp ekkor érkező fivére, Dr. Lippitik Levente, aki a folytonos menekülés miatt vette fel a James Bond nevet.
Összeölelkeztek, tüzet raktak, megsütötték és mind megették az utolsó kardfogú csótánylepkét, majd világgá mentek.
Mire a környezetvédő aktivisták a helyszínre értek, már csak egy „A kardfogú csótánylepkét elbuktátok! A szibériai pandacápára jobban vigyázzatok, mert legközelebb azt fogjuk megenni! Tik apó és James Bond” szövegű cetlit találtak. Olyan, de olyan mérgesek lettek, hogy az őket megmaró királykobra rövid szenvedés utáni képzavarában feldobta a talpát. A gyomrából előkerülő gyémántgyűrűről és a birtoklásáért folytatott világűr háborúról majd a jövő héten mesélek nektek.
Addig is, ha véletlenül kardfogú csótánylepke támadna rátok a levegőből, ne ijedjetek meg, mert egyrészt épp az imént halt ki, másrészt csak Tik apó fivére, a vicces kedvű James Bond akar titeket megtréfálni. Csak lőjetek rá csúzlival és meglátjátok, hogy visítva fog menekülni!
Itt a vége, fuss, ha égne! Aludjatok jól, álmodjatok szép színes, szinkronizált szélesvásznúkat!