Túlzott jólét

Nemzetünk most legyen henye,

S ne kérdezzük, termékeny-e

Termelésünk! Kit érdekel?!

Féket tövig nyomni be kell!

Szakadjunk el szorgos múlttól,

Hibázik, ki munkát túltol,

Hisz’ így népnemzeti vagyon

Túlnő nagyon s lapít agyon!

Ne legyen a sertésól dús,

Mert jön a sok svájci koldus

Moslékkéregetés végett,

Ha a Nyugat szénné égett.

Brüsszel nem harap, csak ugat,

Hanyatlik a nyikhaj Nyugat,

S rühsok libsi-bolsi iker

Szemét szúrja magyar siker!

Talán túlzás már e jólét,

Aranytálból iszunk bólét,

Tápunk lazac, pezsgő, oszt' rák,

S idemigrál csóró osztrák!

Hess ki innen német s norvég,

Ne lógjon itt bús svéd orrvég!

Még egy bejön, körben fal lesz!

Nagymagyarhon über alles!

„Nagyon jó lenne, ha így lenne, de minél inkább az az ideológia, hogy már most is így van, annál messzebb kerülünk tőle a valóságban.” /M. András, a költő legállandóbb és legjózanabb kommentelője/

„Kinek hisz, M. úr, a saját szemének vagy nekünk?! A költő úr éleslátását dicséri, hogy minden irónia és teketória nélkül képes ábrázolni a valóságot. Magyarország jobban tejel, csak kellően közel kell lenni a tőgyhöz, amit népnemzeti érzelmű magyarságteljesítménnyel lehet kiérdemelni! Magyar tőgyet minden igaz magyar család tehenére!” /Akolmeleg Ajtony, a Törlendő Egyedeket Halálra Éheztető Népkonyha (TEHÉN) 

tápelsikkasztási főelőadója/

„Hol a jólét? Igyunk hólét? Se hű, se hó, se lé, se lét! Ellenben, ha a lé határozza meg a tudatot: a nem zeti tudathoz nem zeti lé kell! Erre inni kell! - legalább négy zetivel.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kép zeti zavarkeltő/

„Új a laptop, Házi doki,

Vagy ily szóvicceket min gyárt?

Attól tartok, lesz itt koki,

Na meg egy-két saller mindjárt!”

/Csávás Kálmán gőznagy, a Zakkant Ellenállókat Tarkónverő Intézet (ZETI) paslidamoj díjas tenyere java/

„A mű (meg ami inspirálta) a Brezsnyev és Nixon között megrendezett futóversenyt juttatja eszembe, amiről a hazafias szovjet-magyar sajtó úgy tudósított, hogy Brezsnyev elvtárs az előkelő második helyen végzett, ezzel szemben az imperialista Nixon csak az utolsó előtti helyezést tudta elérni.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé úr, ön szerint a sajtó

Álhírekre nyíló ajtó?!

Megy fürdeni, irány Jaj tó!”

/Bőlé Béla, a Szabad Újságírást Párt Elit Rendelkezésére Cizelláltra Egyengető Gondnokság (SZÚPERCEG) pofazacskója és ragrágcsálási szakcsoportfőnöke/

„Értelmezési nehézségeimet leplezendő, aktualizáltam egy klasszikust:

Országos reprezentatív felmérés készült hazánkban, egyetlen kérdést tettek fel:

‘Kérem, mondja el őszinte véleményét arról, hogyan lehetne megoldani az élelmiszerhiány problémáját országunk elmaradottabb részén?’

A felmérés sajnos teljes kudarccal végződött: 

- A buszsávban büntetőfékezők nem tudták mit jelent a ‘kérem’. 

- A sajtóból tájékozódók nem tudták, mit jelent az ‘őszintén’.

- A közszolgálati sajtóból tájékozódók nem tudták, mit jelent a ‘vélemény’.

- Országunk elmaradottabb részén nem tudták, mit jelent az ‘élelmiszer’.

- A budai hegyvidéken nem tudták, mit jelent a "hiány".

- Az ellenzékiek nem tudták mit jelent a ‘megoldás’. 

- A kormány nem tudta, mit jelent az ‘országunk elmaradottabb része’”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Viccelődünk, humán polgártárs, viccelődünk?! Örkényuralmi jelképtelenségeket írogatunk egy percben?! Országunknak nincs elmaradott része, mert mi senkit sem hagyunk az út szélén, hanem megengedjük, hogy beguruljon az árokba és magára húzza az anyaföldet, amitől jótékonyan nő az életadó talajvízszint, hiszen olcsó temetésnek híg a leve! Na, humán úr, ennek figyelembe vételével száradjon ki innen nagyon gyorsan!” /Szikes Szilárd, a Gúnyolódó Ördögfattyakat Rendreutasító Csapategység (GÖRCS) rajparancsnoka és függetlenített pártitkára/

„Nem futunk, nem kerget tatár,

S bár minket rút EU ró,

Megdőlt a nagy álomhatár,

Négyszáz már az euró!”

/Hurráoptimista Hunor, hadilábon hordott hódvárárokásó helyzetjelentőségteljhatalmi hóbortőr/

„Mi ez az intellektuális durrdefekttől falnak csapódott dialektikus matéria?! Ki ez a NewYorker ruhaüzletet a NyócKer turkálóval összekeverő paslidamojista tömeghisztérika?! Ez van, amikor valaki a Közgáz levegője helyett a mellékhelyiségben a köz gázát szippantja be és kibicsaklott aggyal megverseli önnön szellemi eltoprongyosulását! Ha szegény anyám nem tanította volna meg nekem, hogy még a legsötétebb alakok is visszavernek valamennyi fényt, azt hinném, hogy Frady Endre egy tömegpszichológiai fekete lyuk! Ha most nem a leendő Szovjetunió egyik csatlós peremállamában élnénk, hanem valahol Európában, akkor azt mondanám, hogy 'Könyörgöm, akasszuk fel!'” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bármiben is sántikáljon a Putyinnak falába, összes tankját visszafejelem a Kreml falába! Úgyhogy Robikám, addig ne félj, amíg engem látsz! Majd, ha visszamegyek Texasba, akkor kezdj csak rettegni!” /Chuck Norris/

Ha én pedagógus lennék...

Ha én pedagógus lennék

Tányéromon csirkés pennék

Helyett üres légtér állna,

S nem lennék nagy dagadt bálna.

Parragh vitéz megaszonta,

Elég enni kétnaponta,

S ne pénz boldogítson tanárt,

Hisz’ jóból is, ha sok van, árt!

Ha én pedagógus volnék,

Négytől otthon éhen holnék,

S számból szállna panaszének,

Hátha rám is figyelnének…

Á, nyafim csak hisztis tünet

Lenne, mert a nyári szünet

Enyém volna maszekolni

S pincérként keresnék jól, ni!

„Alapképességeket tekintve a tanárok jó pincérek, csak az a baj, hogy mire beesnek hozzánk, addigra annyira le vannak amortizálva, hogy felszolgálás közben ugyanúgy elalszanak, mint az éjszakai fűtőként is szolgálatot teljesítő Fülig Jimmy az óceánjárón.” /Panír Pál, étteremvezető/

„Szítja a hangulatot, költő polgártárs, mesterségesen kelti a pánikot?! Nem elég, hogy a sok elpuhult, heti legfeljebb ötven-hatvan órát dolgozó, négy órakor már hazamenő, egész nyáron légkondicionált luxusnyaralókban henyélő tanár akár huszonötezer forintnyi Erzsébet utalványt is megkereshet alig egy heti gyereknyaraltatásért, és még fizetésemelést is akar?! Nehogy már egy henye pedagógus majdnem feleannyit keressen, mint egy parlamenti takarítónő?! Hová vezetne ez?! Ez veszélyes! NEM ENG.!” /Sztálin Szilárd, az Általános Versengedélyeztetési Hadosztály (ÁVH) vasökle/

„Van egy ország egy szint alatt,

Tanárbérek helyett emel árakat,

Parragh gyerek kérjél bocsánatot,

Mert rád borítom toalett kacsámat ott!

Megbántottál te Parragh gyerek,

Azt mondtad: a tanár négykor hazamehet,

Közben hasra hízol, nem hátra,

S magas a lód, mint Híg Zsiráf sátra!”

/Kistehén Kösztöny, világslágergyanús rocker/

„Én is tanár akartam lenni, nem kérek bocsánatot!” /Vitéz Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke/

„Laci, te, 

Hallod-e?

Jer ide,

Jer, ha mondom,

Rontom-bontom!

[...]

Ülj le mellém, valamit mondok

Szomjas vagy látom, egy üveg bort kibontok, figyelj!

Lehet, hogy nem vagy gyenge

De ha a szívedbe szalad a penge,

Attól nem érzed magad jobban,

Ha a kocsidban bomba robban!

Tudom én, erős vagy, persze,

De ha a fejedben ott van a fejsze,

Vagy a fegyver csövébe nézel,

Ott már semmire nem mégy pénzzel!

Az emberek meg néznek,

Hogy az Isten a pénz lett;

Sorban nyílnak a bankok,

És az jelenti a rangot,

Hogy mennyire állat az autód,

Mekkora mellű a nőd,

És, hogy meddig bírod feltekerni a kocsiban a hangerőt!

A kocsiban a hangerőt!

[...]

Mert e fürge

Pajkos ürge

Te vagy, Laci, te bizony!”

/F. Petőfi Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„... hogy is van a régi mondás? "Aki tudja, csinálja, aki nem, az tanítja?" De mi van azzal, aki nem tudja és mégis csinálja? A kérdés nem éppen költői, Kedves Vitéz Elvtárs!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas extrudált extroll visszajáró szelleme/

„Vitézeket ne ekézze,

Mert letörik lába s kézze!

Null végtagot hoz ki matek,

Ház doki, ha eljő ma TEK!”

/Csávás Kálmán brutálnagy, a Balga Értelmiségi Léhűtőket Sürgősen Ártalmatlanító Rendészet (BÉLSÁR) fajanszfeje/

„Hé, költő úr, miért csak a pedagógusok béréért áll, ki a miénkért miért nem?! Nekünk is ugyanúgy beszólt a Parragh vitéz! Vagy maga szerint mi tűzoltók tízéltűk vagyunk és különösebb következmények nélkül akár kilencszer is éhen halhatunk, ami jól felhabosítja az adrenalin fröccsünket?! Imádkozzon, hogyha egyszer benn ragad egy égő házban, az ne Magyarországon legyen, mert magáért tuti, hogy nem megyünk se ki, se be! Idióta!” /Lángnyelv Lajos, tűzoltóparancsnok/

„Gyerekkoromban sokat csúfoltak, mert úgy néztem ki, mint egy dagadt bálna. Nagyon hálás vagyok Pártunknak és Kormányunknak, hogy mióta pedagógus vagyok, végre úgy nézhetek ki, mint egy anorexiás életpályamodell és nyaranta rendszeresen hívnak neves cirkuszokba éhezőművésznek! Végre világhíres és világgirhes lettem!” /Kákabélű Kokilla, magyar-történelem szakos középiskolai tanár/

„A kaotikus magyar közoktatás és közgyógyítás is magyar nyelven zajlik, tehát az ország belügye. Ezért jogosan lett a belügyminisztérium hatáskörébe rendelve. A főnököm szerint mindkét közterületen két héten belül rend lesz! Közötök?!” /Sintér Nándorné Pintér Vendetta, belügyminisztériumi szakállamtitkárnő/

„Miért csirkés és miért penne?! A csirkében hús van, a pennében tojás! Én viszont vegán vagyok! A vegán pedagógusok érdekeit nem védi senki?! Követelem, hogy Frady Endre írjon több zöldséget!” /Saláta Samuné Sóska Sarolta, faiskolai gyógynövénypedagógus/

„Nem értem, mi a baj? Pedagógusnapra küldtünk minden iskolának egy cserepes virágot! Ha iskolánként átlag 73 darab tanárt számolunk, akkor egy éven keresztül mindegyikük őrizheti a növényt 365/73=5 teljes napig! Mi kell még?! Odaadjuk a kisujjunkat és már az egész karunk kéne a csuklónkon lévő tizenötmilliós karóránkkal egyetemben?! Hol itt az alázatos szolgálat és az őszinte hivatástudat?! Csak a pénz, mi, csak az a fránya pénz?! Pedig a pénz nem boldogít! Nekem elhihetik!” /Ingyenélő Imre, tanár- és gyermekéheztetési államtitkár/

„Tisztelt államtitkár úr! Köszönjük a virágot, de sajnos már nem őrizhetjük, mert Saláta Samuné Sóska Sarolta vegán kolléganőnk frissiben felfalta! Legalább neki volt egy jó pedagógusnapja!” /Lakonikus Lajosné Lemondó Lujza, a Rönk Ödön Fű- Faiskola (RÖFF) igazgatója/

„Szerintem döntsenek a diákok a tanárok fizetéséről!” /M. András, a költő legállandóbb és leganarchistább kommentelője/

„Ez az, M. úr, jó ötlet! Döntsenek a diákok! A végzősök! Érettségi előtt! Nyílt szavazással!” /Gyakorlatias Gyuláné Pedagógésmagóghy Praktika, firnyákos szakszervezeti éceszgéber/

„Jól fizetett pedagógusok és magas szintű közoktatás?! Kiművelt emberfők képzése?! Nanemá!!! Ez politikailag elitveszélyes! Az országnak nem önállóan gondolkodni tudó emberekre, hanem egyszavas lózungokkal mozgatható birka szavazókra van szüksége! Ki fog itt minimálbérért német autókat összeszerelni, ha mindenki egyetemre megy, he?! Ki fog itt napi egyszeri cirkuszért és kétszeri kenyérért krumplit kapálni, ha mindenki a hanyatló nyugaton csinál karriert! Ceterum censeo Cözoktatásiem esse delendam!, azaz Továbbá úgy gondolom, a közoktatásnak vesznie kell!”  /Markos Porciósné Major Kató, római magyar nagykövet/

„Mi ez a szemforgató szégyenről írt szemenszedett szégyentelenség?! Én kerek egy évig voltam tanár, de ha akkor kellett volna elolvasnom ezt az irodalomgyalázó fércművet, akkor inkább egy nap után kivetettem volna magam az iskola szuterénablakából, belegurulva a járdán felhalmozott kutyagumiba! Bár Parragh vitéz elvtársról akkor se tudnék egy jó szót se szólni, ha száz inkvizítor fenyegetne, de akkora büntetést, hogy szájára vette egy Frady Endre klapancia, még neki se kívántam volna! Ne lássam anyám szellemét mágia rakást fölböfögő médiumokkal beszélgetni, ha én Frady Endrét közoktató pedagógus lennék!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki éhezteti a tanárokat és a tűzoltókat, azt kiszellentem a világűrbe és a hónaljszagommal rákergetek egy fekete lyukat.” /Chuck Norris/

Rettenetes rókamese

Forog s ég a róka gyomra

S rókázik a kerti gyomra.

Nagyon bánja már, hogy kettő

Romlott rozmárragut ett ő.

Ha harapott volna - reccs! - két

Darabba egy zsenge kecskét,

Vagy egy bálnát, ami abált,

Nem rendezne bele ma bált.

Rókában benn ég a pokol,

Tüzet okád, pechet okol,

S depi endet füstös ok szid:

Abcúg kormos Firefoxid!

„Hahaha! Ég a konkurencia! Isa homu vogymuk, mi?! Pörkölt róka, hihihi! Well-done!!! Bruhaha!” /Google Chrome/

„Ó, jaj, leég minden makróm,

Latrinámon guggol a króm!”

/Tűzróka Oxid, korompörkölt alapanyag/

„A költő a ridegen eldologiasodott való és virtuális világ léleknyomorítóan gusztustalan gyomorforgatását hányta metaforikus versbe a megkérgesedett szívű olvasók számára a huszonnegyedik órára figyelmeztető vészriadót megfújandó. A mű végén a gyomorégéstől már addig is sokat szenvedett Tűzróka oxidációja a középkori mágia okozta máglya boszorkányos felidézése kibernetikai köntösben. A költő szerint ember embernek az állata és korfüggetlen determinizmus, hogy állati embertelen körülmények között minden emberből kibukik az állat. Ahogy XIV. Lajos mondta volna, ha nem botlik meg a nyelve a róka fogta csukájában: Az állat én vagyok! Na, erre gondolt a költő!” /Lényeglátó Leóné Lapostetű Levendula, a Burkolt Értelmű Literátorok Gőzagyának Áthatolhatatlan Zöldségei (BÉLGÁZ) című irodalmi folyóirat szakelemzője/

„- Légy szíves, rajzolj nekem egy rókát!

- Micsoda?

- Rajzolj nekem egy rókát...

- De hát én a mecha szigorlat óta csak excelben rajzolok, meg péntben ... 

- Annyi baj legyen! Rajzolj nekem egy rókát!

[Minthogy rókát soha életemben nem rajzoltam, papírra vetettem neki egyet a két rajz közül, amire egyáltalán képes voltam: a folytatólagos négytámaszú tartó nyomatéki ábráját.]

- Nem! Nem! Nem érdekelnek a statikailag határozatlan tartók igénybevételi ábrái! A statikát a szerkezet jobban tudja, mint a statikus. Rajzolj nekem egy rókát!

- Hát, jó! Tessék!

- Nem! Ez túl sablonos, nem akarok Dargay Attila utánérzést!

- Micsoda?! Na várj csak...tessék!

- Ez az! Éppen így akartam! Pontosan így nézett ki a B612, amikor eljöttem. Most pedig írj róla egy verset!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ki serceg, Humánka, ki serceg?

Kis herceg? Hú, mán a kis herceg?”

/Antitalentó St. Attikus Excelpainty, statikailag határozatlan pilótakeksz díler/

„Jaj, ne! Nem lehetne kérni, hogy továbbra is titokban bújhassak meg az űrben?” /B612, kisbolygó/

„Azt hiszem, a puccos polgári party után belehánytam a gyémántcsatos aranycipellődbe, Andi. Ez most egy csuka fogta róka. Rengeteg rókázás létezik erre az évre. Vegyek neked egy új rókabőrös cipellőgyárat, Andi?” /M. Lőrinc, egy magát megnevezni nem kívánó megélhetési multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Eddig és nem tovább! Mindennek van határa! Ez gusztustalan! Nem akarom tudni, mi volt abban a gyémántcsatos aranycipellőben, amiből pezsgőt ittam a Hungaroringen!” /Daniel Ricciardo, olasz származású ausztrál Forma 1-es pilóta/

„Róka rókázik romlott rozmárragutól rendesen.

Költő kerekít köréje kis költeményt kedvesen.”

/M. András, a költő legállandóbb és legragrímesebb kommentelője/

„eMke, ha még egy ily ragrím jő, félj,

Mert lelő egy ebből élő vőfély!”

/Lakodalmas Lajosné Lékrágó Lea, az Egyszerű Költők Esküvői Verses Alkotásainak Sorozata (EKEVAS) című irodalmi mélypont portál nélkülözhetetlen mozgatórugója/

„Fokozzuk a képzavart:

Rókát zabálna a bálna

De az abált róka nem málna!

Már ma varrjon gombot rája

Gordon Ramsay nagymamája!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rém-rím-szak-ács/

„Gordonkának képzavarja:

Csellózik a Ramsay varja.

Bálnázzon csak, Házi Doki,

S mit málna ad: kvázi koki!”

/Rókarajos Rájáné, a rája arája/

„A kritikus ló nélküli citromot kér nyálképzésre, fölköp egy gusztustalant, alááll, mossa kezeit és szellemi menedékjogot kér a B612-es kisbolygó túloldalára, ahonnan nem látható Frady Endre verseinek abszolút sötétsége! Énanyám, ki vagy a mennyekben, ha lenézel a Földre, fel ne vedd az olvasószemüvegedet, mert kiég az örök világosságú agyad! Gyehennára Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világon egyedüliként én úgy is bele tudok rókázni a csukámba, hogy az már eleve tele van a lábammal.” Chuck Norris/

Nemzetfogyás

Fogy a nemzet, fogy a magyar,

Alig egymillió tonna!

Gnúzsírt néha rág csak agyar,

S ritka táp a lószalonna!

Abcúg minden fogyókúra,

Együnk-igyunk dínjunk-dánjunk!

Szórjunk átkot sok hiúra,

S legyen kövér fiunk s lányunk!

Szilaj nép, mely folyton zabál,

Ingkihízó vedlő vadló,

S tömegétől, ha áll a bál,

Beszakad a pincepadló!

Faljunk cukros-zsíros árpát,

Boldog, ki a levét issza!

Hízzuk ki az egész Kárpát-

-medencét, oszt’ mindent vissza!

„Triatlont vissza, azaz mossa újra három oldalról az Atlanti-óceán a partjainkat! Tengerre magyar! Dagadjuk tele a Föld felszínét két harmados többséggel uraló vizeket! Foglaljuk el egész Eurázsiát és a forint helyett vezessük be az eurázsiót! Legyen a világegyetem kötelező nyelve a magyar! Aki nem tud magyarul, az ne is legyék! Ria, ria, pszichiátria!!!” /Vitéz Rezsicsökött Gyulaszittya Csöbör, a Magyarirsztáni Agymennyiséget Jelentősen Apasztó Misztérium (MAJOM) megkerülhetetlen intelligenciahányadosa/

„A mű első versszaka matematikai szempontból közelítve helytállónak minősíthető, hiszen tizenötmillió magyar 66,5 kilogramm átlagtömeggel számolva – amiben benne foglaltatnak a 3 kilogrammos újszülöttek és a 130 kilogrammos államtitkárok is – 997 500 000 kilogrammot nyom, ami átszámítva majdnem tízmillió tonna. Az utolsó - azaz a negyedik - versszak azonban geometriai képtelenség. A 330 ezer négyzetkilométer területű Kárpát-medence kihízása 15 millió ember által csak úgy volna lehetséges, 148 méter átmérőjűre hízva rendeződnének négyzethálós alakzatba. Ez abszurdum, hiszen akinek ekkora az átmérője, az nemhogy rendeződni, de még élni sem tud, mert olyan büdösen izzad! A költő és a tudomány abban különbözik, hogy mindenre tudják a választ, de előbbi rosszul.” /Dr. Ernégyzetpí Elemér, hatáskörsugarú geometrikus sportgimnasztyorka/

„Ha valakinek van hatásköre, akkor az ellenfelének van ellenhatásköre? Ha valakinek kis köre van, az vízerőmű? Kis pénz, Kisköre, nagy pénz, Nagyköre? Nagy a köre, búsuljon a napsugár? Kérdések, kérdések, kérdések… A válaszokat nem ismerem és nem is merem…” /Török Gábor, szókimondó politikai elemző/

„Ember, küzdj és hízva hízzál!” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Hibásan idéztél, Ádám,

Ez így szellemileg selejt!

Ne vágyd, hogy akác frigyládám

Sugározzon terád delejt!”

/az Úr/

„Csak nehogy úgy járjunk, mint a kis gömböc! Ő is kidurrant a végén!” /M. András, a költő legállandóbb és legelőrelátóbb kommentelője/

„Kis gömböcből lett egy nagy gömb,

Csupán gyomor, nem szép agytömb.

Végül kidurrant e bendő,

S nem lett könnyes sok zsebkendő.”

/Kárőr Vendő, ritka rugózású rímes rigmusokat rittyentő regös/

„... szóval hasra hízzunk, ne hátra?

Meg kell egy kétharmados jelenlét,

Hogy legyen hová eltenni a lét?

(A kommentelő már nem érhető el, mert volt más krónikus betegsége is.)”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas extrudált extroll/

„Vajon mi lehetett néhai Dr. Ház krónikus betegsége? Ólommérgezés a tarkóban? Radioaktív életmód? Vizes lábfeji betonkocka? Szakadékszéli gravitáció?” /Bátor Botond, oknyomozó újságíró/

„Itt a titkosszolgálat automata üzenetküldője jelentkezik. Üzenetét köszönettel megkaptuk, hamarosan válaszolunk rá. Reméljük, hamarosan Önnel is személyesen tudunk találkozni.” /a házidoktori titkosszolgálat automata üzenetküldője/

„A szemmel láthatóan hasra gyúró költő a versből érzékelhetően agyból fogy. A nemzet fogyását a Félreértelmező Kéziszótár segítségével definiáló irodalmi lépegető ismét letapos minden útjába kerülőt, legyen az bármi! Frady Endre számára a zsírtömb az új szép. Sosem hallott semmitmondó szófordulatok, és csak itt és csak most létező kifejezések szegélyezik és magyarázzák a korábban szépelméjű irodalmi recenzorok kétségbeesett halálsikolyait. Túl bő a lé. Húzni-vonni kéne! Mindent vissza! NEM ENG.!” /Undor Ubul, az Irodalmi Degeneráció Elleni Garázdaságot Zsűriző Államilag Bizergált Alapítvány (IDEGZSÁBA) félunott öngyilkos merénylője/

„Frady Endre ismét azt adja a nemzetnek, amiből a hálátlan nemzet nem kér, mert még nem érett meg Frady Endrére és arra, amit csak Frady Endre képes neki adni! Egy érett nemzet az kövér és hálás nemzet lenne, amelyik nem azt kérdezné, hogy mit adhat neki Frady Endre, hanem hogy mit adhat ő Frady Endrének! Zsírra magyar, háj a haza! Tripla redő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy dagadtok?! Mi a menü, válasszatok! Együnk!” /Szaft Szigfrid, a Magyar Országos Lepényfaló Egyesület Túltáplált Tagsága (MOLETT) irodalmi ízlelőbimbója/

„Mi ez a … Mi ez a … Mi ez a … FATAL ERROR” /Puzsér Róbert, végzetesen lefagyott kritikus/

„Puzsér Róbertet feltámasztottam és újraindítottam. Amikor első reakciójával le akarta ordítani a fejemet, ráemeltem a tekintetemet. Most virágot szed a réten.” /Chuck Norris/

A költő és a rosszkedv

Rosszkedvű a költő mostan,

Mintha rágós-mócsingos tan

Lenne épp a folyó óra

Ott, hogy gyúrnak konyha show-ra.

Szörnyen néz ám ki a mócsing,

Mint majd’ murdelt lón a gyó’cs ing,

Mit nem bír, bár venne ő le…

Nem lesz soha jobbkedv tőle.

Murdelt ló az ritkán öltöz’,

Akárcsak a tóba dőlt őz,

Vagy meztelen csigabiga,

Kit nyálba tör giga iga.

Rossz a költő kedve, hinnye,

Akár Lőrinc napi dinnye,

Mely hervasztón lucskos díszlet…

Költő és e verse mísz lett.

„Mi bántja, költő úr? Csak nem a szelek? Jobb kinn, mint benn! Eressze el magát! Szálljon, mint a kiszúrt lufi! Hatás - ellenhatás! Patás - ellenpatás! Ördög - angyal! Fekete - fehér! A jó, a rossz és a csúf! Ennio, enni jó! Csak hizlal! Sebaj, úgyis fogy a magyar! Brühühü!” /Mísz Hahn Geri, szomorország szittya szépe/

„Unatkozik költő elvtárs, rossz a kedve?

Vásároljon! Akciós a mosómedve!”

/Pepin bácsi, sörgyári poéta/

„Rosszkedvemre van egy nagy ok:

Brutálisan álmos vagyok!”

/F. Endre, kialvatlan költőgigász/

„Tudja, költő úr, mit csináltak a régi rómaiak, ha álmosak voltak? Hát aludtak! Persze voltak, akik nem és ők még álmosabbak lettek. Viszont akár aludtak, akár nem, akár álmosak maradtak, akár nem, mind meghaltak. Úgyhogy mindegy is, hogy alszunk-e vagy sem, úgyis megmurdelunk, mint a gyolcsinges ló, a tóba dőlt őz és a giga igájában vergődő lenyelendő csigabiga. És még sokan mások…” /Fataliga Fatália, a Minden Mindegy Alapítvány (MMA) hatékony hiábavalósági halogatója/

„Red Bullal erősített kávét a Költőnek, de azonnal, mert ha ilyeneket költ, mi is költhetünk a temetésre! ... Már csak az a kérdés, hogy kiére, és a fáradt Költő kiég-e?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas műenzim müezzin/

„Jaj, szörnyűbb egy Red Bull Racing,

Mint bőrnyűvő oltott mész ing,

Ki ilyet magára rávesz,

Magára vessen a csávesz!”

/Csumidai Csámpi Csemő, csehszlovák csővázas csigaház csatornázó csoportterapeuta/

„Lélekből szól intőn mély jel:

Nem kén’ meccset nézni éjjel

Gólözönre vágyó kéjjel,

S nem esne a költő széjjel!”

/Elementáris Elemér, elemi entellektüel/

„Rosszkedv hétfőtől péntekig,

Hétvégére nem létezik.

Ha jön szombat és vasárnap

Engem jó kedvben találnak.”

/M. András, a költő legállandóbb és leghétvégecentrikusabb kommentelője/

„M. úr, attól víg kend,

Mint egy hajszolt vakond,

Meg süket Kond s vak Ond,

Hogyha itt a víkend?!”

/Álmos Előd, 2 vezér in 1/

„Az egész világ háló, és lógós benne minden világfi. Csak van, aki szörföl, és van, aki pók.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez annyira mély itt Magyarországon, Humán úr, hogy Új-Zéland környékén szökőárként észlelik!” /Régizélandi Rezsilla, műrovarnő/

„A világsikert aratott populáris Szomorú Vasárnap világsikertelenül populártalan dalmentes elfajzásában a depressziós költő rosszkedve gusztustalanul nyúlós mócsingszaftként telepszik rá a gyanútlanul öklendező olvasó látóidegrendszerére. Ízléstelenül ízetlen ízvilág ízű Izauramentesen izzó izé! De miért?! NEM ENG.!” /Merev Mufurcné Rideg Rondella, a Szomorú Alkotásokat Felülvizsgáló Testület (SZAFT) legfőbb pecséttunkolója/

„Inkább lennék mély gödörben mócsingosra kövezett mamut, vagy megkövezetlen mamut által megtaposott következetlen ősember, sőt egyszerre mindkettő, mint egy Frady Endre vers elé vetett megélhetési kritikus! Értem én, hogy ez a permanens vodkamámorból egy véletlen baleset folytán kijózanodott evolúciós zsákutca depresszíven éli meg az elvonási tüneteit és mócsingosat hallucinál, de miért kell ezt megírnia és miért kell nekem elolvasnom?! Ha pontoznom kéne, akkora nullát adnék, hogy a fal adná rá a dupla nullát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha valaki itt Texasban rosszkedvű, akkor megjelenek neki álmában. Ha a lelkiismerete is rossz, akkor ijedtében szörnyethal, ha jó, akkor viszont megboldogul.” /Chuck Norris/

Sárkányhajóban evezők felelgetős menetdala

Egy hajóban evezünk,

          Egy hajóban evezünk,

Elfárad a jobb kezünk,

          Elfárad a jobb kezünk,

No meg persze a bal is,

          No meg persze a bal is,

Sárkányhajó tök bulis!

          Sárkányhajó tök bulis!

Hólyagos a tenyerünk,

          Hólyagos a tenyerünk,

Aranyeret elnyerünk,

          Aranyeret elnyerünk,

S bár alulról nyom a pad,

          S bár alulról nyom a pad,

Harci kedvünk nem apad!

          Harci kedvünk nem apad!

Nem borul be a ladik,

          Nem borul be a ladik,

Hanem gyorsan haladik!

          Hanem gyorsan haladik!

Lapátfogó kacsónak

          Lapátfogó kacsónak

Jó edzés e facsónak!

          Jó edzés e facsónak!

Ruhánk ázik szanaszét,

          Ruhánk ázik szanaszét,

Tuti nem lesz panasz ét-

          Tuti nem lesz panasz ét-

-vágyra s bulit csapatunk,

          -vágyra s bulit csapatunk,

Ha kiköt a csapatunk!

          Ha kiköt a csapatunk!

„Vitéz Frady Endre eposzi jelzői közé felvettük a "Soroksári Sárkányhajózás Felvirágoztatója" kitüntető címet, amely nem lesz tiszavirág életű - igaz, hagyományosan a "Soroksári Sporthorgászok Felbosszantója" renddel együtt adományozzák.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Arra bíztat tán e poszt,

Kezdjek írni mán eposzt?

* * *

Sári napon Soroksári

Úton állnak Sári sorok.”

/V. F. Endre, epikailag kitüntetett költőgigász és névnapdíler/

„Epikailag epilepsziás névnapdíler nemúr, soron kívül és a leghatározottabban tiltakozunk! Idióta!” /a soroksári Sárik/

„Gratulálunk, költő úr, ön elvetette a sulykot! Ki mint vet, úgy arat! Aki másnak sulykot arat, maga evez bele! Dőljön magára a sulyokbála! NEM ENG.!” /Vető Vatáné Arató Aranka, a Sulykolt Irodalmi Kataklizmák Okozóit Leoltó Youtuberek (SIKOLY) vlogjának evezőlapát tenyerű sújtólégtornásza/

„Pásli dámój, táváris!

          Pásli dámój, táváris!

Ruszkik haza, de máris!

          Ruszkik haza, de máris!”

/Wágner Winnetou: Ukrajna kincse - részlet a radikális rockoperából/

„Ezt evezés közben is jól lehet szavalni hangulatfokozásként. Először egy ember mondja a szöveget, majd az egész csapat. A következő mondatot megint egy ember, majd a csapat. Ez ad egy ritmust, és a nehézségek ellenére is vidám hangulatú. Sokkal könnyebb így evezni. Főleg egyszerre, egy ritmusban evezni.” /M. András, a költő legállandóbb és legevezéstechnikusabb kommentelője/

„Drága eM úr, tök jól mondja,

Agya olyan, mint a spongya,

Szívja s fröccsenti az infót,

Hasznos, mint zsáklyukon kinn fó’t!”

/Zsákos Frodó és Spongyabob Kockanadrág duó/

„Szerintem a Költő maradjon a laza focinál, mert azt, ami egy evezős edzésen van, azt egy NB I-es sztár labdarúgó sem bírja erőnléttel.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kajakos/

„Ház úr, trükkös focistának

Sárkányhajó nem árt,

Camu diem! – Lógj a mának!,

Nem húz ő, csak bemárt.”

/Firnyák II Frédi, a Lajhár SE külpontosan helyezkedő ex-centere/

„Nagyon örülök, hogy bár csak egyszer és bár csak az utolsó versszakban, de én is szerepet kaptam! Bár csak egy kicsi szótörő szerepet, de mégis! Aki a kicsit nem becsüli, azt a becsüs kicsi-

-nálja!” /enjambement/

„Az egykori katonaélményeiből táplálkozó költő új műfajban bizonyítja, hogy számára az abszolút semmi sem lehetetlen. A mű hangulatát legjobban úgy érzékelhetjük, ha elképzeljük egy hajóban evezni a tajtrészeg Chuck Norris-t, Steven Seagal-t, Sylvester Stallone-t, Arnold Schwarzenegger-t, Jean-Claude Van Damme-ot és Jason Statham-et, akik bősz kórusként ismételgetik a két vízbe hányás között előéneklő John Travolta sárgaföldmély marhabőgését. Hát érdemes volt?” /Szomorszittyaszőr Szotyola, a Költészeti Érdemvizsgáló Szakcsoport (KÉSZ) csődtömeggondnoka/

„Szomorszittyaszőr Szotyola már nem létezik. Evezés közben megettem egy viaduktot és ráhánytam egy vasbeton ívet.” /Chuck Norris/

„Egy versenyklarinéttal nekifutásból végrehajtott gyomortükrözés nem okoz akkora hányingert, mint ennek az amerikai katonaromantikának a hónaljmirigyéből kitoccsanó szellemi gennyfröccs! Ne lássam anyám szellemét éjfélkor a spájzban limbó-hintózni, ha Frady Endrén kívül bárkinek is eszébe jut sárkányhajóban evezve kórusban kornyikálni! Aranyeret a semmirekellőnek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Focira nem járhatási okság

Hókuszpókuszolhat Óz is,

Akkor sem történik csoda:

Lágyéksérv a diagnózis,

Így most nem mehetek oda,

Ahol valódi s nem mű tét

Okán pattognak a lasztik,

Csak, ha meglesz majd a műtét,

S háló kerül sebbe, plasztik,

Mázlival tán ez év végén…

E mögött nagy ok áll, ami

Közismert és tudom rég én:

Várólista, az állami.

Magánsebész százezrekér’

Nem várna, csak vágna föl ő,

Ám nem vesz fel ez a szekér,

Nem vagyok én csúti Lölő!

„Ha én beteg lennék, megvásárolnám magamnak a legjobb kórházat a legjobb orvosokkal. Megtehetem, mert okosabb vagyok, mint a Mark Zuckerberg! Ugye, milyen klassz egy ilyen saját kórház? Vegyek neked is egyet, Andi? Vagy kettőt?” /Mészáros Lölő, a felcsúti fétis, a nemzet multimilliárdos víz-gázszerelője/

„Felvilágosult korunkban ilyet?! Óz?! Hókuszpókusz?! Jézus!!! Gyors jobbulást, Mérnök Úr!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Felvilágosult korunkban ilyet?! Sok hónapos állami várólista?! Ilyen hatalmas összegű kötelező egészségbiztosítási járulék megfizetése után?! Multimilliárdos gázszerelő?! Egyébiránt mivel eleve jobb oldalon van a lágyéksérvem, ha tovább jobbulna, már nem is lenne rajtam! Köszönöm, Humán úr!” /F. Endre, a Hernia Inguinalis által sújtott mérnök-költőgigász/

„Egy oldalon türemkedek,

Vagy kettőn, ha úgy akarom.

Létem nem jelzik ki ledek,

S páciensnek alhasa rom.

Ellenségem laparoszkóp,

Meg a sebbe betett háló,

Mert engem elkapar rossz kóp-

-é, s a létem tovaszálló!”

/Hernia Inguinalis alias lágyéksérv/

„Lágy ék?! Nóóóórmális?! Hát hogy lehet egy ék lágy?! Hát mit tud kiékelni egy lágy ék?! Mivel tudnak beverni egy lágy éket, hogy ne passzírozzák pempősre?! Nóóórmális?! Hát csoda, ha ekkora hülyeségtől sérvet kap az ember?! Nem, ugye?! Na!” /Besenyő Pista bácsi/

„Drága Költő Úr! Erre vágjon fel, hogy a várólista elkerülése* és a precíz ellátás érdekében saját magát műtötte, ne arra, hogy tervez még egy (vágó)hidat! A focinak nevezett kergetőzést meg hagyja a profikra: ha nekik sem megy, akkor miért erőlteti(k)? Érdemes lenne ezeken (is) elgondolkodni...” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas speci-a-lista/

*(az egészségügyi rendszer felesleges túlterhelésének látszatát sem keltve)

„Szaladjatok ide, hű, ti!

Költő úr épp magát műti!

Szólhat ám emellett is érv:

Legolcsóbban hull így ki sérv!”

/Dr. Antiház, Seniorkonyha-díjas degenera-a-lista/

„Nincs orvos ismerős, aki megműtene? Nem azért hosszú az állami várólista, mert nincs elég orvos, műtő vagy időpont, hanem mert csak korlátozott számú műtétet fizet a TB. Ha nem lenne felső határ, mindenki sorra kerülne néhány hét alatt. Mit szabad és mit nem a focitiltáson kívül, amíg nincs időpont állami műtétre? Verset írni szabad? Akkor hajrá! A vers gyógyít (főleg az olvasók lelkét).” /M. András, a költő legállandóbb és leggyakorlatiasabb kommentelője/

„eM! TéBének zsét havonta

Tejelünk mind rengeteget,

Ám a helyzeten csak ront a

Pénz. Azt kezel, nem beteget.”

/Tumor Tiborc, panaszkodó átlagmagyar páciens/

„Az utcán heverő témáért lehajoló költő előbb sérvet kapott, majd az alkalmon kapva ihletet is. A nyomokban labdarúgással, egészségüggyel és korrupcióval átitatott társadalombírálatot tartalmazó vers pótolja a megléte nélkül senkiben fel nem merülő hiányérzetet. Ha nem lenne, ki se kellene találni! – mondta róla egy emberként a költő kezelőorvosa és gyógyszerésze, pedig ez két különböző ember, ami nem meglepő, hiszen nincs is két egyforma ember, még az egypatájú kentaurok között sem, akik pedig ritkábbak, mint a Fehér Holló utcai karókon egyensúlyozó vakvarjúk. A kristálytiszta keresztrímek összetartó ereje nem engedi szétrázódni az amúgy szerteágazó tematikájú mérvadást. A mű annak ellenére is mérföldkő az irodalom országútján, hogy országunkban a mérföld túlhaladott mértékegység, a római kori köveket pedig már rég ellopták az arra illetékes illetéktelenek, akikre szálljon rá a klasszikus átok: Hernia Diem! – Sérvj a Mámak!” /Rükverc Rezsőné Rotáló Retina, a Szakorvosi Irodalom Költői Egyesülete (SZIKE) oda-visszaható névmásügyi szakreferense/

„Mi ez a szellemi bélkitüremkedés?! Ki ez az önkontrollálatlan sérvköltő?! Az emberiség többségének vannak orvosi segítségre szoruló problémái, mégsem súlyosbítják a környezetük helyzetét azzal, hogy meg is verselik ezeket! Frady Endre azonban nem csak hogy az emberiség többségéhez nem tartozik, de valószínűleg magához az emberiséghez sem, hanem az evolúció egy külön zsákutcás alfaja és ómájgádja! Ebből következőleg normális emberi szervek hiányában hagyományos eszközökkel nem is operálható, hanem remélhetőleg füstgránátos altatás után kizárólag benzinmotoros láncfűrésszel! Honvéd kórházi katonaorvosok, előre!!! Ez a harc lesz a végső!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Költő gyermekem, a bajban gondolj arra, hogy miközben a külső emberünk megromlik, a belső emberünk megújul, és aki testileg szenved az elszakad a bűntől, vagyis épp megszentelődsz és haladsz az örökkévalóság felé. Most tartasz a Szent Endre név felé félúton.” /Szent Pál apostol/

„Itt Texasban a lágyéksérves betegeket mind kiteszik a házam elé. Amikor beállok a Nap mögé és rájuk vetül a Nap árnyéka, akkor mind meggyógyulnak.” /Chuck Norris/

Pénharmadika tizentek

Töltődik a sok Pech App! Ja

kérem, Tiranától Havan-

-náig Balszerencse Napja

bánatunkra éppen ma van!

Ilyenkor a gyep is lila,

s szánkba tart vak denevér vek-

-torának sebesség nyila,

s megnyílnak a lágyéksérvek.

Robostul az arabica,

Téglaporzik piros paprik-

-a, nemet vált ara bika,

s bogyótlanodnak a kapri-k.

Feketülnek Windows Paint-ek,

magyar futballt tépi balsor-

-sa, s ha meccsnap pont e péntek,

nincs méterkilencre falsor.

Túléljük e napot talán,

imádkozván mázlis szomba-

-tért, hogy ne csípjen meg csalán

s béküljön a mérges gomba!

„Ha a csalfa látszatnak engedve kételkedni kezdenék benne, hogy a magyar ábécé betűinek fenti halmaza hosszas művészi töprengés és józan költői megfontolás eredményeként rendeződött ebbe a magyar szövegnek tűnő halmazba, talán azt javasolnám, hogy a szerző vagy jöjjön le a szerről, vagy kínálja meg az olvasótábort is. De szerencsére nem engedek.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

A költészet nem szer-torna, humán úr, hanem szertelen elme-rengés! Tort ül az én-tudatlan öntudat! Szabad péntek, szabad szombat, szabad asszociációs kapituláció! Olvasótábortűzoltókészüléket minden tűzszakaszhatárőrjárat kézitáskájába! Lia, lia, fekália! Éljen a Péntektizenharmadika Párt!” /Péntek Péterpálné Tizenharmadika Titanilla, a Nemzeti Anarchista Gyíkemberekkel Deheroizált Olvasótáborok Latrina Origójú Gödre (NAGYDOLOG) lokális mélypontja/

„Futballokos nemzetünk építésére szeretném pontosítani méterkilencre álló falsor ill. kilenc méterre álló sorfal valódi távolságát! Mivel a labdarúgás szabályait és a játékkal kapcsolatos méreteket Angliában vetették papírra, így a távolságok a nálunk megszokott einstandolt üveggolyó ill. méter helyett yardban és lábban lettek meghatározva. A labda és a sorfal közötti távolság 10 yard, azaz 9,15 méter. Költő úr, ön teljes 15 centiméter beáldozott a szótagszám oltárán! Hová vezet ez?! A végén még kétszámjegyűnek hazudja az általunk egyszámjegyűnek mondott inflációt! Maga nem az általunk hamisított statisztikának hisz, hanem a saját szemének?! Ez veszélyes! Péntek tizenharmadikán jelentkezik teljes menetfelszereléssel és háromnapi hideg élelemmel a stadionépítő közmunkatáborban! Talán drágább lesz mindezt beszereznie, mintha tavaly vittük volna el, de csak 9,9%-kal, ha siet!” /Csávás Kálmán százaléknagy, az Országos Közmunkatábori Éjjeliőrség (OKÉ) számmisztikai tisztikaszinótojástörője/

„A versezet rettenetes! Tele van undorítóbbnál undorítóbb képzavarokkal! Jómagam elég harcedzett gyomorral rendelkezem, de a lila gyepnél még én is rosszul lettem! Ami sokk, az sokk! NEM ENG.!” /Kéka Zégné Ződ Afű, a Megengedhetetlen Alpáriság Jelenlétének Ontológiai Manifesztációja (MAJOM) című gorillamarketing magazin szineszteziológusa/

„Lila gyep! Ez az! Fessük le azt a zöld mocskot lilára! Újpest jól fest, lilaközpont! Uteoléééééé, Uteoléééé, Uteolééééóóóléééóóólééééééé!!!” /Ute Ati, lila lokálpatrióta/

„Ződ a szívünk, ződ a gyepünk,

Lila majmot ződre verünk!”

/Ződfehér Zénó, a ferencvárosi B-közép nótafája és OKJ-s képzett kerületi kántor/

„Értem én, hogy Frady Endre rendszeresen szükséget érez, klaviatúrát ragad, betűs billentyűket ütöget látszólag véletlenszerű sorrendben, hiszen ez egy igen ritka elmekórtani betegség tünet együttese. A páciens nem fogja fel az általa mások szellemi védvonalaiban okozott kárt, az írásainak a mentális pusztító erejét, viszont megnyugszik egy időre. A probléma abból fakad, hogy miközben a tűzereje és annak hatótávolsága egyre nő, a megnyugvási időtartam egyre csökken. Sürgős és drasztikus pszichopatológiai kezelés hiányában a tömegpusztítás folyamatos és kivédhetetlen lesz. A huszonnegyedik órában vagyunk, hogy eldőljön, mi az erősebb, az emberiség önvédelmi reflexe, vagy Frady Endre irodalmi refluxa. Itt az ideje a nemzetközi vészhelyzet hatályba és Frady Endre hatályon kívülre helyezésének. Nyugiszurit tölts! TŰZ!!!” /Dr. Szigorú Szandokán, az Elmebeteg Poéták Elementáris Hóhányásainak Ótvaros Lymphocytáit Aláaknázó Gárda (EPEHÓLYAG) élcsapattest főorvosa/

„Enjambement, enjambement,

Számba zsemlén kent jam bement!”

/Lekvár Lajos, a szótördelő trafik dzsem dílere/

„Mi ez a szellemi szeméttelepről összeturkált babonamaszlagos fonémazagy?! Nem elég, hogy egyszerre van péntek és tizenharmadika, de én is egyszerre vagyok a monitoromnál az erről a témáról szólni akaró Frady förmedvénnyel! Ha a bedrogozott Csubakka üvöltve versenyt kommunikálna a sárga földig leitatott Dömdödöm szótagismétlő dadaista makogásával, abban nagyságrendekkel több értelem lenne, mint ebben az agyalapi kivagyiságtól betépett szócséplőgép kezelőnek a hagymázas szókupacában! Meddig lehet ezt még maradandó agykárosodás nélkül elviselni?! Posztumusz irodalmi Ignobel-díjat Frady Endrének!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Van, akinek szerencsés nap lesz, pl. anyukámnak, mert születésnapja lesz. És amikor ő született, akkor is péntekre esett május 13.” /M. András, a költő legállandóbb és leganyukaünneplőbb kommentelője/

„Inkább nagy-nagy örömforrás, semmint ciki,

Anyuka, ki péntek tizenharmadiki.”

/XIII. Péntek, XIII. Robinson Crusoe lakatlan szigeti szolgája és udvari költője/

„Angliában a péntek tizenharmadika szerencsés nap, hiszen a Friday eredetileg fry the day, azaz süt a nap, a thirteenth pedig Sir Teens, azaz lovaggá ütött tinédzserek. Azok számára, akiket már fiatalon lovaggá ütöttek, mindig süt a nap, napn't süt?” /Vitéz Tökmagossy Tádé, ősmagyar hétszilvafás szotyolaárusból átképzett angoltanár/

„Error 404 - a komment szekció lefagyott!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szerencsevadász/

„Négyszáznégyes error

Fájó s peches terror,

Mint kalapács ujjra…

Ház, indítsa újra!”

/Bitman, rendszergazda és digitális denevér/

„A verset és a hozzászólásokat még nekem is nehéz megemésztenem, úgyhogy inkább emésztetlenül hányom ki az egész társaságot a Tejútrendszer közepén frissen lefényképezett fekete lyukba. Hadd legyen egy emlékezetes péntek tizenharmadikájuk!” /Chuck Norris/

„Jaj, ne, Chuck, csak ne ide! Szerinted én akármit képes vagyok benyelni?! Ezt a balszerencsés napot!” /a Tejútrendszer közepén frissen lefényképezett fekete lyuk/

Fagyosszentek?!

Héten jönnek fagyosszentek,

Ám nem jönnek velük fagyok,

S nem a hidegtől tüsszentek

Majd, ha netán taknyos vagyok.

Fűtést egykor feltekerte

Anno több mint elégszer Vác,

Ám most hűtögetnek, mert e

Héten hős s nem hűs a Szervác.

Hökken fagyosszentek apja,

Hogy a kedvenc Bonifácán

Tollbundáját fel se kapja

A sok izzadt honi fácán.

Pongrác, durván hő e hullám,

Időjósok rémes álma,

S szörnyű átkom terád hull ám:

Szádban forrjon fel a nyál ma!

(jégesőtánc!)

„Hogyha megfagytok, az a baj! Hogyha izzadtok, az a baj! Hogyha fűteni kell, az a baj! Hogyha hűteni kell, az a baj!” /Bëlga Pongrác, Bëlga Szervác, Bëlga Bonifác, brüsszelita fagyosszentek/

„Szóval elmarad a lokális nemzeti hőmérsékleti minimum? Jó hír, hogy csak a hőmérsékleti. Mert mi is az időjárás? A légkör pillanatnyi állapota? És mi ilyen múlandó légből kapott dolgokat vésünk közpénzen az internet gránitjába, aranybetűkkel?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, ott, te Humán,

Beszósz a Hőnek?!

Túl a fals dumán,

Nem fész, hogy lőnek?!”

/Jégeralsó Jenő, népnemzeti rapper/

„NER, TEK, ide! NER, TEK, ide!” /népnemzeti B-közép/

„Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!”

/népnemzeti konyhai falvédő/

„Hé, hogyha most füstölünk, erdőtűz lesz ettő’,

Hőben tüzet csak az gyújtson, kinek anyja kettő!”

/népnemzetietlen konyhai falvédő/

„Már a fagyosszentek is melegszenek. Sok szivárvány lesz májusban...” /M. András, a költő legállandóbb és leghőérzékenyebb kommentelője/

„Melegednek a fagyosszentek? Milyen családmodell lesz ebből, tisztelt választópolgárok? Nem hagyhatjuk ezt annyiban! ... most ki a soros?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas izzadó/

„M. úr is és Doktor Ház is

Agyilag hasonló fázis,

Ugyanarra asszociál…

Micsoda agypotenciál!

S hidegben mindkettő fáz’ is.”

/Frázis Frodóné Fregoli Frézia, fradyendrista freemailköltőnő/

„M-ke és Házka LMBTQ-znak?!

Álljon derekukba fájása csúznak!

Harapjon hátukba hőfoggal meleg,

S legyen a legfájóbb idén most e leg!”

/Radikális Rezső, a Legmelegebb Május Bírálóit Tángáló Qtyaütők (LMBTQ) rímtechnológusa/

„Pongrác, Szervác, Bonifác? Sándor, József, Benedek? Gáspár, Menyhért, Boldizsár? Athos, Porthos, Aramis? Messi, Neymar, Suárez? Mané, Salah, Firmino? Atya, Fiú, Szentlélek? Jaj, üssek a számra?! Mea culpa, mea maxima culpa! Tárárá bumsztiré, tárárá bumsztiré! Jaj, a végítélet harsonái! Segítség!” /Háromharmados Huba, trinitista trombitazajjal traumatizált trianoni triatlonos tricepszdíler/

„A hidegkedvelő költő haragvó ellenpontlírája a globális felmelegedés abszurditását felpanaszoló modern Tiborc groteszken önfeledt dühkitörése. A gyilkos humorban pácolt halálsikolyt a már-már betegesen precíz összecsengésű keresztrímek strukturális lüktetése teszi az elgépiesedett meteorológiai tömeggyilkosság arhetípusává. A szájban forró nyál kataklizmáját a feloldozást feloldatlanul hagyó zárójeles jégesőtánc fagyasztja kiheverhetetlen katarzissá. Az önmagukat megíró versgörgetegek fékezhetetlenül zabolátlan fenegyereke, Frady Endre esetében nem az a kérdés, hogy mit gondolt a költő, hanem az, hogy mit költött a gondolat. A megválaszolás életváltoztató szellemi sokkterápiája közepette pedig ott ordít a kérdés: MIÉRT?!” /Köntörfalbontó Kösztönyné Pacekbapofázó Pupilla, az Ördöghánytató Nihil Célirányos Életerejének Lenullázása (ÖNCÉL) című irodalomtalanító rétegfolyóirat frankómondója/

„Amikor a fagyosszentek hárman napkeletről eljőve észrevették, hogy a kis Jézuska kinéz a barlangjából, de nem látja a saját árnyékát, akkor arcra borultak, de úgy beverték az orrukat, hogy fájdalmukban elszaladtak és meg sem álltak a Fekete erdei klinikáig, ahol első, második és harmadik segélyben részesítették őket, letelepedtek, megkapták a német állampolgárságot, és a gyermekeik teljes jogú tagjai lehettek a Nationalelf bő keretének. Így van ez ma is!” /Fesztbaum Fikuszka, hatodik cé osztályos tanuló/

„Nem akarunk felvágni, de ha megnézzük Ady Endre Fagyosszentek című művének kezdősorait, az alábbit olvassuk:

          Be kén’ jól rendezni Vácot,

          Odazárni Bonifácot,

          Szerváciust és Pongrácot…

E verset 1899-ben, azaz a Fradi alapításának évében írta, úgyhogy nem lehet véletlen, hogy a nagy Frady Endre is szeretett városunkat írta bele örökbecsű költeményébe. Egyébként a fagyosszenteket követő napon van Nepomuki Szent János vértanú napja, akinek a szobra is a mi városunkat díszíti ám! Hajrá Vác!” /Váci Vica, lokálpatrióta/

„Mi ez a rút szibarita szégyentelenkedés, ez az ízlésficamos jópofáskodás?! Ki ez a meteorológiai #metoogrász mamlasz?! Nem az a gond, hogy egy közéleti posványban pacsáló partyarc nem hallott még a globális felmelegedésről, és erre még büszke is, hanem hogy műfelháborgó elmeháborodottságában még meg is írja! És milyen rosszul!!! Ha a fagyosszentek népi megfigyelésen alapulnak, akkor ugyanezen népi megfigyelők vizsla szemei elől Frady Endre is meglapulhatna, nehogy jogos felháborodásukban májusi aranyesővel ütlegeljék az aranyerét! Heeej, bárcsak elvihettem volna szegény anyámat arra az eseményre, amikor is a váci püspök felszentelte volna a váci fegyház Frady Endrét tartalmazó fűtetlen sötétzárkájának mindörökké nyithatatlan ördöglakatját!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban se fagyos, se fagytalan szentek nincsenek. Aki itt bárki más emberi lényhez imádkozik rajtam kívül, annak a tarkójához teszem a csuklómat és agyonverem a pulzusommal.” /Chuck Norris/

Ebéd után

Kedélyesen kanalazó Költő

Ihaj-csuhaj, vidám e nót-

-a, mert ettem finom spenót!

Benne kettő tojás vala,

Ingyom-bingyom, sala-lala!

Spenót előtt volt egy kevés,

Ám jó lebbencsleves evés!

Nem is mondom, olyan banál-

-is, hogy táncot járt a kanál.

Kenyér kinyír, mégis a tunk,

Mit ki végül nem hagyhatunk!

Végső élmény, nem a nullad-

-ik: Ki magyar, szaftba fullad!

Ebéd után jön a szieszt-

-a, most épp próbálom ki ezt!

Oszt’, nyammogván mákos pitén,

Termelek majd GDP-t én!

„Költő úr, magát kinyírja egy kenyér?! Csak nem dobott meg valakit kővel, aki visszadobta szilánkosan tört másnapos tesco-s kenyérrel, amitől szétfröccsent a koponyalapi mirigye?! Több spenótot kellett volna ennie, hogy olyan erővel tudja eldobni a nehéz követ, hogy miután a repülés végén kiderült, hogy hol állt meg és kit hogyan talált meg, az illető már semmit se legyen képes visszadobni és annyit se tudjon mondani, hogy tunk jú verimaccs!” /Szaft Szilárd, az utolsó sréghajlító/

„Költő úr, ön Ákos vitéz,

Ki nyammogva mákos pitéz?!”

/Pite Petiné Pata Patália, az Ákos Vitézek Hivatala (ÁVH) nyilvántartási főosztályának rigmusszabályozója/

„Látom, valakinek nagyon ízlik a mákos pite... Már más versben is volt róla szó. Szerencsére Ákos vitéznek nem spenótot kellett ennie előtte. (Amúgy én szeretem a spenótot, de ő biztos nem szerette volna, mert a gyerekek nem szokták szeretni.) Ezek után jöhet a mákos pite recept versben!” /M. András, a költő legállandóbb és legmákosabb kommentelője/

„Egy rész mákon két rész pite,

Rá porcukor szakács hite

Szerint két vagy három kanál,

S piténk máris glédában áll.”

/Mokány Mákonyné Sóti Sütilla, az Abszolút Mákos Pitét Előkóstoló Receptorok (AMPER) vércukorszint szabályozója/

„Enni kell. Evés után pedig emészteni. Az emésztés energiaigényes. A kognitív funkciók is energiaigényesek. Az erőforrások végesek. Az ember vagy verset ír, vagy emészt. A költő is ember. Isten óvja a GDP-t!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tudhatná azt maga, eF úr,

Ki poéta lelkébe fúr,

Amikor a Költő emészt,

Energiát éget, nem észt!”

/Dr. Zsiger Zsigmond, a Poétikus Energiafelhasználást Termodinamikai Poláris Analízissel Lokálisan Aktualizáló Cirkulációs Kataklizma (PETPALACK) kilokalóriaszámlálóbiztosa/

„Tisztelt ZséZsé doki! Energiát nem égetünk, hanem felhasználunk, vagy felszabadítunk. ATP - adenozin trifoszfát. Ez a sejtjeink üzemanyaga. Mindegy, hogy agysejtek, vagy bélhámsejtek, vagy vázizomsejtek, stb. Az emésztés elsődlegességet élvez, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban történhessen, minél kevesebb energiaráfordítás árán minél több energiát szabadítson fel. Ilyenkor a test paraszimpatikus állapotba kerül, a felépítő folyamatok vannak előnyben, vázizmokban, agyban energiaszint csökken. Tovább is van, csak mondom, hogy erre utaltam a kommentben. Riszpekt.” /F. Péter, a költő humán végzettségű nyughatatlan mérnökkollégája/

„Energia nem ég el, csak állami közbeszerzés során átalakul magánvagyonná, azaz nem tűnik el, csak elveszti közpénz jellegét, de azt nyomtalanul!” /részlet a Hogyan legyünk multimilliárdos víz-gázszerelők? c. kézikönyvből/

„Spenótra GDP-nóta? Hmmm... Erős lesz.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas GDP őstermelő/

„GDP-nek ereje

Jó spenótos derelye!

Ez kell, Doktor Házikó,

Nem a szovjet gázikó!”

/Dr. Eu Tanáz, közgazdasági kamikáze és költészeti kultúrsokker/

„Kikérem magamnak, hogy szórakozzanak a monogramommal, mert olyat teszek, hogy rámegy a hasuk!!!” /Gerle-Defekt Pentele (GDP), a Szobrokat Óvó Társaság Alhasmenéses Galambok Székletét Ártalmatlanító Munkacsoportja (SZÓTAGSZÁM) gázcső dugózási polihisztora (gdp)/

„Költő úr, ön fogasra akasztott egy kabát és megevett egy spenót? Gratulálunk, ön nyert tizennégy karát!” /Dr. Drót Dagobert, az Automatikus Tárgyeset Támogató Irodalmi Léhűtők Alapítványa (ATTILA) félisteni ostora/

„Enjambement, medveanyám, enjambement! Frady Endre úgy töri a sorvégeket, mint sarki jég az eszkimó műugró fejét. Emellett úgy falja és vedeli az automatikus tárgyeset, mint sáska a spenót és szürke a barát! A költő útja az irodalmi Nobel-díjig a gyomrán át vezet. Na, ez az igazi nagydolog!” /Guriga Görögő, a Tökéletességre Rezonáló Álom Gyár Alapítvány (TRÁGYA) szépirodalmi hatótávolság üveggolyóvá gömbölyítője/

„Mi ez az emésztetlenül ideöklendezett kultúrmocsok?! Frady Endre tipikusan az az ember, aki egy operaelőadáson nem csak, hogy böfög egyet a nézőtéren, de eközben maga elé tart egy hangszórót is! Ez a verselő bélcsatorna ugyanaz a költészetnek, mint porcelánvázának a kézigránát, mint lakodalmi menünek a tehénlepény, vagy mint kártyavárnak a földrengés! Frady Endre spenótos székletmintája több információt hordoz, mint bármelyik verse! Kössön bele a szájába a mákos pitéje!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Spenótevés után én a tányért nem kitunkolom, hanem szafttal együtt lenyelem, a gyomromban savval megmosom, majd visszaböfögöm a helyére. Olyan tiszta lesz, hogy ahhoz képest egy sterilizált kutatólabor egy miazmás dögkút.” /Chuck Norris/