Az "alapos" bibliakör

(beszélgetésre invitáló líra)

Jézus mondá: „Engem aki
hall, követ és nem rúg ma ki,
annak háza jó alapos
lőn és viharban sem lapos.

Ki csak hallgatja az Igét,
de nem teszi, Heaven-i Gate
előtt sajnos visszafordul
s morcos kerub néz rá zordul.

Tanom olyan radikális,
lustákból szárad a nyál is
s rájuk dől a sarki presszó!”

Csütörtökön erről lesz szó.

A bibliakör beszélgetés tér és idő koordinátái:
Bp., XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet (lift van)
2013. március 28. (csütörtök) 18:30

„Jól van, elismerem, hogy a sarki presszó alapjából kispóroltuk a cementet, de a Heaven’s Gate-hez semmi közünk, mert az angliai metrótender részvételünket nem tudtuk ’okosba’ megoldani. Oda mi kevesek voltunk, mint mosómedvében a vízkőlágyító tabletta.” /Simli Jenő, a Falurajólesz Építőipari és Hakni Szervezési Kft ügyvezető igazgatója/

„Ezt a megtiszteltetést! Ezek szerint az Édenkert után most a Menny őrzését is ránk bízzák! Vajon a régi lángpallósok helyett kapunk új lézerkardokat is? Olyan boldog vagyok, hogy tükör előtt kell majd gyakorolnom a morcos nézést!” /Kerub Burek, angyal vezérőrnagy/

„Hú, de jó, hogy van lift! Megyek! Jó ez az előnyugdíj, mert így végre ráérek bibliakör beszélgetésekre járni! Apropó beszélgetés: lesz német tolmács?” /Ratzinger bíboros/

„És mi van, ha már csütörtök sem lesz?! Közel a világvége, hiszen már ükdédükdédüknagybátyám is világosan megjövendölte, hogy – idézem – azokban a napokban bizony a napok már nem azok lesznek, mint az azokat a napokat megelőző napok utáni napok előttiek és minden megváltozni látszik, pedig nem, csak szinte már-már, de némelyeknek igencsak, és akkor jön el az, aminek el kell jönnie, hacsak nem teljesen váratlan azoknak, akik nem várják. Világos, nem?” /Nostradamus II. Lajos, betanított vátesz és balatoni hekker/

„Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül.” /Jézus/

„Azért én mégiscsak csütörtököt mondok. Meg fél hetet is.” /Frady Endre, költő és bibliakör szervező/

„Szimpatikus nekem ez a Nostradamus. Tetszik a szókimondása! Már, ha a tetszés maga is nem az objektív világ szubjektív értékítélete lenne. De objektív-e a világ, és miért pont nekem kellene ezt eldöntenem? A bibliakör beszélgetésre pedig valószínűleg vagy elmegyek, vagy nem, de nem teljesen kizárt az ellenkezője, vagy valami ahhoz nagyon hasonló sem. Azt hiszem…” /Török Gábor, politikai elemző/

„Kicsit rég volt, már nem emlékszem pontosan, hogy mit írtam… de ugye ez nem a szó szerinti magyar fordítás?” /Lévi Máté, vámszedő és evangélium író/

Zenevonat

Dobol-döböl zajvonatom,
Régi nótát fuvaroz már,
Miközben száll, mint az atom,
Fáj, akár egy rám ült rozmár.

Szól a nóta, bőgve hallom,
Lázongok, de fülem túl ép.
Tiszta hang nélküli dal lom
Dobódik, ha sínre nyúl lép.

Dobódik, ha sínre nyúl lép,
Tiszta hang nélküli dal lom.
Lázongok, de fülem túl ép,
Szól a nóta, bőgve hallom.

Fáj, akár egy rám ült rozmár,
Miközben száll, mint az atom,
Régi nótát fuvaroz már,
Dobol-döböl zajvonatom.

„Jééé, ez visszafelé olvasva pont annyira értelmetlen, mint előre! Apa, muszáj volt ezt megírni?” /Frady Fanni, a költő kislánya/

„Muszáj! Tudod kislányom, ha belülről feszíti az embert, akkor muszáj.” /Frady Endre/

„Ne feszüljön itt bélnótás költőcske! Na, jöjjön, kap egy emberes beöntést, oszt’ minden rendben lesz!” /Brünhilda főnővér/

„Csak ritkán utazom zötyögős vonaton, mert folyton hasba szúrom magamat az agyaraimmal. Brit tudósok szerint magyar vasútvonalakon több rozmár sérül meg, mint a világűrben.” /egy rozmár/

„Idióta brit tudósók!” /nem brit tudósok/

„Be kell vallanom, hogy bár órákig röpködtem az űrben, de én sem láttam egyetlen saját agyarával hasba szúrt rozmárt sem.” /Jurij Gagarin/

„A költő a lelki és a fizikai zene párhuzamával a már-már platóni síkok közötti föl-le járkálást énekli meg a maga loncsos-bozontos piszén-pisze kölyökmackó módján, miközben a szférák zenéje egy klasszikus kötött pályán mozgó járműben, az emberi létet szimbolizáló zajongva zenélő vonatban materializálódik. Bár a költőre úgy nehezedik a világfájdalom, mint egy agyarával önnön hasát szurkáló rozmár, mégis kész sínfékezéssel dal lomba szórni zene nélkül mit érő életét, hogy megmentse a sínre szaladó buta nyulat, aki nem más, mint a sosem felejtő okos elefánt anti-princípiuma. Novum legatum, altus furunculum!” /Litera Elalélia, középiskolai magyartanár és Avon tanácsadónő/

„A vádlott a témát és a címet az LGT-s Presser Gábortól, a szolmizálós formát az Alma Együttes Dodó Macijáról, a szellemi színvonalat pedig a Homo Szepyensz nevű evolúciós zsákutcától plagizálta. Az ítélet felnégyelés. Jó magaviselet esetén harmadolás is lehetséges.” /Dr. Bitófássy Vladtepes, Tapló vérmegyei főispán/

„A nagy számok törvénye alapján egyszer minden költő írhat egy jó verset. Úgy tűnik, hogy Frady Endrére a nehézkedésen kívül semmilyen más törvény nem hat. Csak nehogy ránk essen! A jelenség előtt értetlenül állunk. Illetve anyám már ül, mert figyelmeztettem rá, nehogy eltalálja egy esetleg alacsonyan szálló költő. Remélem, egy csalános fenyőerdőbe zuhan! Gravito ergo zumm!” /Puzsér Róbert, egyre műveltebb kritikus/

„Hálával tartozunk az eltévelyedett költőbáránynak, mert verseit olvasva kétségbeesett emberek tömegei fordulnak az Úrhoz és a feloldozás reményében zokogva gyónják meg gyilkos gondolataikat.  Alig várjuk, hogy egy vatikáni táncmulatságon saját szemünkkel lássuk a költő urat Kanosszát járni.” /Ferenc pápa/

Veszélyes játék

Így kezdődött... /Dr. Pacsmag Lajos felvétele/

Az agg Gyula bá’ elégedett mosollyal tolta mutatóujjával előre a fekete bástyát. Már épp mattot áriázott volna a pökhendi Lajos doktor képébe, ám még csak a maaa-nál tartott, amikor az olcsó kínai sakktáblából egy felkonyuló vastag szálka felnyársalta érzékeny ujjbegyét. Agg Gyula bá’, a nyugalmazott zongoraművész vad fortissimo sikolyt hallatva önkéntelenül hanyatt vetette magát és sajnálatosan átbucskázott a tetőterasz korlátján, majd ráesett a szomszéd cirkuszigazgató kertjében sütkérező krokodilra. A szerencsétlen hüllő úgy megijedt, hogy hátán az agg Gyula bá’val átvetette magát a kertet határoló zajárnyékoló falon, egyenesen az autópálya leállósávjába pottyanva, ahol egy lefüggönyözött fekete Audi éppen jobbról előzött egy százötvennel cammogó rendőrautót.
A felhangzó szirénahangot a Doppler-effektus miatt a szokottnál egy oktávval mélyebbnek halló vén zongoristát a zavartnak tűnő krokodilon megpattanó luxusautó ablaktörlője szakszerűen eltávolította a szélvédőről. Az agg Gyula bá’ hózentrógerével a visszapillantó tükörbe akadva lebegett az Audi oldalörvényeiben.
- Távolodó lila a rendőrautó? – kérdezte volna, ha az orkán nem fújja le a torkán a műfogsorát, de aztán rájött, hogy csak a vöröseltolódás miatt látja annak. Az Audi hirtelen satufékezett és az agg Gyula bá’ rakétaként csapódott be az autópályán keresztben fekvő, olcsó kínai sakktáblákat szállító kamion rakodóterébe…
A kicsit elhasználtnak látszó nyugalmazott zongoraművész petyhüdt testébe fúródó mintegy négyezer szálka eltávolítására a Szemmelversz Klinika baleseti sebészetén került sor. A műtétet a pökhendi Lajos doktor végezte némi kárörömmel a maszkja alatt. A műtét remekül sikerült és az ettől még pökhendibb Lajos doktor gondoskodott róla, hogy a frissen nyírt sündisznóhoz hasonlító páciense ébredéskor pont az ő arcába bámulhasson. Az agg Gyula bá’ első pillanatban úgy megrettent a fölé hajoló maszkos arctól, hogy majdnem ráköpte az álmában felböfögött protézisét, de aztán a pökhendi szempárt felismerve elmosolyodott:
- Mattot kaptál öcsém!
- Jaj, Gyula bá’, dehogy kaptam! Ha nem pont akkor kezdett volna el gyakorolni az artistaiskolai felvételijére, észrevette volna a fehér futómat, amivel lecsaptam volna a fekete bástyáját és három lépésben én adtam volna mattot magának, höhö, Gyula bá’!
Na, az agg Gyula bá’ erre úgy elszégyellte magát, hogy elvörösödött fejjel kitántorgott Amerikába, ahol a karrierjét egy kis dél-dakotai McDonald’s hagymakarikázójaként kezdte, ám szorgos munkával egyre feljebb és feljebb lépkedett a ranglétrán, míg végül egy a direkt az ő kedvéért végrehajtott alkotmánymódosítás után ő lett az Amerikai Egyesült Államok első magyar elnöke. Az első magyar pápa forró hangú táviratban gratulált.
Uncle Gyula ezután legjobb kommandósával, az örökifjú Chuck Norris-szal elraboltatta és színe elé állíttatta a távoli Magyarországról a rajtaütéskor épp Túró Rudiban sakkozó pökhendi Lajos doktort. Az akció nem ment egyszerűen, úgyhogy fél Európa, az Urálon túli területek és Alaszka is lángokban állt, a kiborult Csendes óceán vize pedig átömlött az Atlantiba.
- Fusson, ki merre lát! - kiáltotta a pökhendi Lajos doktor, de az agg Gyula bá' intésére az amerikai atléta válogatott egyetlen fehér futója az ovális irodába sprintelt és könnyedén megelőzte. Még célfotóra sem volt szükség, úgyhogy a célfotóst elbocsájtották és jelenleg egy dél-dakotai McDonald’s-ban zacskózza a ketchupöt.
- Nesze neked fehér futó! – kiáltotta röhögve a diadalától szinte visszafiatalodott agg Gyula bá’ és a másodpercekkel megvert és szinte már-már alig pökhendi Lajos doktort testőreivel Chuck Norris lábai elé vettette, aki a tetőablakon át kirúgta őt a világűrbe. Tán még ma is ott kering, hacsak azóta bele nem zuhant a Napba.
- Veszélyes játék ez az atlétika! – köpött a földre Chuck Norris, majd puszta kézzel meghámozott és megevett egy gömbvillámot.

Márciusi fagy

Sándor, József, Benedek

Ajándéka meredek

Hőzuhanás grafikon

S jégcsap lóg a trafikon.

Frady Endre fázik /a trafikos felvétele/

Tréfagyári tragédia

A tragédia előtti pillanatok /Búbánathy Bölénc felvétele/

Felrobbant a Tréfagyár!
Rám zuhanó trafó gyűr
maga alá s humorom
elkenődik hamar ám!

Faviccnek szánt fakupac
omlik, míg híg fókapác
fröccsen számba piának
s rám dőlnek a poénok.

Dúlt arcomon élceső,
mű-mosolyom álca-show,
s látom, amíg beázom,
víg a szomszéd Búüzem.

„Kikérjük magunknak, hogy minket kárörömmel gyanúsítsanak! Nem vigadtunk a szomszéd termelőegység tragédiáján, csupán a döbbenettől kábán hápogva vettük a levegőt! Há… há… háháháháháháháháháhá… Jaj, nem bírom… Háháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc, búüzemi brigádvezető/

„Ajaj, megszűnt az olcsó poénbeszállítónk! Most megint elkezdhetjük felélni a poros raktárkészletünket!” /Sas Józsi, kabarédirektor/

„Úgy tűnik, hogy a pácolásra használt drága finn fókavelőlé helyett vásárolt olcsó kínai túl sok kerozinnal volt felhígítva…” /Mutyi Mátyás, anyagbeszerző és használtfogkefe díler/

„Pánikra semmi ok! A tűz kialvása után tűzoltóink teljes biztonságban közelíthetik majd meg a terepet. A bent rekedteket SMS-ben kérjük meg, hogy maradjanak csendben és felelőtlen hangoskodásukkal ne zavarják meg a közeli stadionban folyó Videoton – Debrecen NB I.-es bajnoki labdarúgó mérkőzést!” /Havária Hunor, katasztrófavédelmi szóvivő/

„Háháháháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc/

„Búbánathy szaktársat melegebb éghajlatra küldtük szanatóriumi kényszergyógykezelésre, úgyhogy a termelés ismét zavartalanul folyik és továbbra is szakmányban ontunk monoton bút konokon és fájón.” /Verlaine Pál, Tóth Árpád díjas búszaki igazgató/

„Háháháháhá!!! Ég az összes favicc!!! Háháháháhá!!! Jaj a kockahasfalam! Háháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc, kényszergyógykezelt/

„Böléncen van hasizom / Várja őt a húsüzem.” /Frady Endre, költő és gumicellatárs/

„Bölénc úrbol cinálni kiciccípősz szecuáni cirkehuszi rizzel” /Klop Fo Lom, kínai húsüzemvezető-helyettes/

„Szent bányakapitányság! Hát még mindig van lejjebb és lejjebb és lejjebb?! Ez a heterozigóta kancsalrímügynök már olyan mélyre süllyedt, hogy hamarosan kilövi egy új-zélandi vulkán! Remélem, hogy még a légtérben megsül és földet érésekor elsőnek egy éhes kannibál törzs fog rátalálni! Anyámnak mindenesetre megtiltom, hogy mostanában a déli féltekén vízisízzen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szakminisztérium közbeszerzés keretében építteti újjá a teljesen leégett Tréfagyárat. A meghívásos pályázaton olyan K betűvel kezdődő magyar cégek vehetnek részt, amelyek vállalják, hogy a köz gépeit bérben alkalmazva, a budapesti 4-es metró, az új debreceni futballstadion és az amerikai Halálcsillag átadásával egy időben és ezek bekerülési összköltségének mindössze a másfélszereséért (plusz ÁFA) kulcsrakészen befejezik az építkezést. Az új létesítmény neve Magyar Nemzeti Tréfa és Kerítéskolbász Gyár lesz.” /MTI/

Ferenc Város

I. Ferenc az új pápa!
A Vatikán most Ferenc Város!
Hajrá Fradi, hajrá Fradi!

Herkentyűburgerking

(Fece barátomnak, aki kért egy ilyen verset)

Herkentyűburgert halhad rág
S böförészik: „Remek étel!
Spongyabob a Kockanadrág
Fűszerezést ritkán vét el.”

Főhős, kiről sok hal mondja
Buborékos dicshimnuszát,
Nem más, mint egy lüke spongya,
Ki létlét debilen úsz át.

Rozsdás Rákollóba bemegy,
Munkájában igazi King,
Miatta jár oda nem egy
Kalózkodó éhes viking.

Sárga kocka s alakváltó,
Ám a herkentyűburgere
Körül gyűlik sóvár nyáltó:
„Éhes világ, falni gyere!”


„Lét lé, vagy lé lét? Mindegy! Ez a Spongyabob tényleg debilen úszkál! Nagyon idegesítő figura!” /Tunyacsáp, polip/

„Most már elárulhatom, hogy a fekete páncélzatom alatt én is citromsárga Spongyabobos jégeralsót hordok.” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Erőleveske és pépesen omlós herkentyűburger! Nyamííí!!! Nekünk fogatlan agg Jedi mestereknek már csak az ilyen rágatlanul nyelhető menü okoz némi örömet az életben…” /Yoda mester/

„Lüke spongya, hehehe! Lüke spongya hihihi! Hallod Patrik, lüke spongya! Ez vicces! Mi, hogy ezt rám mondták?! Áááááá… brühühü!!!” /Spongyabob, a kockanadrág/

„Odanézz, Spongyabob! Fehér füst száll! Megvan az új pápa! Ja, hogy csak a herkentyűburgert sütöd? Hé Spongyabob, lehet, hogy te leszel az új pápa?!” /Patrik, tengeri csillag/

„Nem jó dolog megöregedni! Alig tudok lehajolni, hogy felhúzzam a jó meleg Spongyabobos gyapjúzoknimat!” /Ratzinger bíboros, nyugdíjas ex-pápa/

„Herkentyűburgerking, mi?! Ez névlopás! Illegális renoméújrahasznosítás! Rosszhiszemű brand nyúzás! Anyagihaszonállatkínzás! Plágiumpert indítok!” /Cheese McDonald, a Burger King elnök-igazgatója/

„King? Király? Királyság? Államforma? Az állam fontosabb-e, vagy a formája? Egyforma? Forma egy? Forma kettő? Azt mondjam-e erről, amit nem gondolok, vagy azt ne mondjam, amit gondolok? Dicshimnusz? Isteni mivolt? Mi volt? Mi nem volt? Hol volt? Hol nem volt? Mese? Vagy igaz? Hamis? Mihez képest? Normál hang? Áááá? Hát, nehéz itt igazságot tenni… Mert mi az igazság? Igaz-e Pilátus úr? Vagy elvtárs? Hej, de nehezeket kérdezek!” /Török Gábor, politikai elemző/

„Anyám a minap herkentyűburgert kért. Mondtam neki, hogy be ne tegye a lábát a Rozsdás Rákollóba. Mégis betette, de ő maga kint maradt és rácsapódott az ajtó. Most itthon ápolom és hallgatom, hogy ordít, mert úgy fáj neki. De az semmi ahhoz képest, hogy nekem mennyire fáj. Ez az alpári dágvány. És még a Spongyabobos bajuszkötőm is szorít. Pedig Isten nem ver Spongyabobbal. Vértolulásom és káros koleszterinszint emelkedésem van Frady Endrétől!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Spongyabob arany tégla alakja egyértelmű szabadkőműves jelkép! Lehet, hogy ő a Szent Grál utolsó őrizője?! Tunyacsáp meg a mindenhová elérő kezű Vatikán?! Patrik meg a buta olvasó! Na, erről megint összedobok egy antiklerikális bestsellert a Return of Herkentyűburgerking címmel!” /Dan Brown, a Da Vinci kód szerzője/

"Ó, jeeee!!! Ez a vers hónaljból szakítja a karajt és izomból színezi a zsírt! Jobb, mint egy tepsi forró kolbászizzadék! Király!" /Fece barátom, aki kért egy ilyen verset/

Tekercs

Vigyázat! Gyenge gyomrúak és idegzetűek csak bekötött szemmel, a versnek háttal állva olvassák, de inkább úgy se!

„Majd, ha legyengítik szeszek,
Eltángálom Chuck Norriszot!”
Úgy döntöttem, ravasz leszek,
Tehát kivártam, míg iszott

S akkor szóltam „Vedelsz haver?!”-t,
Mikor pubban iszott bent ő,
Mire olyan laposra vert,
Tekercsben vitt el a mentő.

„Véres bejgli!” – szólt a doktor
S törölt rólam pofonnyi koszt -
„Jóval finomabb ez sok tor-
-mával, mint a kórházi koszt!”


„Igen, mi is tudunk Dr. Szipoly kétségtelenül szokatlan táplálkozási szokásairól, de mivel már évek óta csak az ügyeleti óraszáma emelkedik, a fizetése viszont nem, csak úgy tudjuk itthon tartani, ha megengedjük neki, hogy időnként megegyen egy-egy minden mindegy állapotú pácienst. Magunk közt szólva, a kórházi koszt valóban szörnyű, de a kertben legalább finom torma terem.” /Dr. Fokhagymássy Priznic, a karakóhöttyösi Szent Köpöly Közkórház igazgatóhelyettese/

„Engem nem üt ki az alkohol. Én ütöm ki az alkoholt.” /Chuck Norris/

„Nem értem! Ha már egyszer ki volt klopfolva, miért nem készítették el költőbécsinek rósejbnivel?! Folyton csak azok a flancos ételek!” /Wienerschnitzel Jenő, a cubákterenyei Böfögtető Étterem főszakácsa/

„Heeej, ha még egy kis maláji tigrisvérszörp is lenne a műtőben, ez szuperebb ebéd lenne, mint az abált pacal marinírozott jetidagadóval!” /Dr. Szipoly Szandokán/

„Végre egy kolléga, akihez képest még én is majdnem szimpatikus vagyok!” /Doktor House/

„Inkább választanék szét puszta kézzel véres bejglin marakodó farkaséhes krokodilokat, mint hogy megengedjem anyámnak, hogy akár csak egy könnycseppet is elmorzsoljon ennek a megérdemelt sorsánál jóval enyhébb büntetést kapó költőkontárnak a maradéka fölött. Egyúttal minden tiszteletet nélkülöző indulattal felszólítom Frady Endre emlékét és munkásságát, hogy azonnali hatállyal hagyja el a XXI. századomat!” /Puzsér Róbert, igen kritikus/

„A címet olvasva azt hittem, hogy ez egy ősi kopt tekercsekről szóló titkos irat, amely óborzalmasan szörnyű kalamajkákba kever majd. Mindenre felkészültnek éreztem magamat, de tévedtem. Ilyen szörnyűségre még én sem számítottam! Ha választhatok, jöjjenek inkább a patkányok!” /Indiana Jones/

„Egy laposra vert költő 1 centiméter átlagvastagsággal számolva mintegy 9 négyzetméter alapterületű lenne. Ekkora szabad hely egy mentőautó padlóján nem található, így teljesen logikus és szakszerű a mentősök részéről e palacsinta-szerű személy tekercsben történő szállítása.” /Dr. Racsni Rezső, fizikaprofesszor/

„Üzent az edzőnk, hogy ha ma nem jutunk tovább a Milan ellen, lefordíttatja katalánra ezt a verset és kívülről meg kell tanulnunk. Hát inkább meghalunk a pályán…” /Andres Iniesta, a Barcelona irányítója/

„Ne aggódj Andres! Katalóniában nem él oly bárd, aki ezt hajlandó lenne lefordítani. Inkább megyünk lángsírba mind az ötszázan! /Inkhabb Meghalez, katalán költő és műfordító/

„Nem értem. Ki az a Chuck Norris?” /Bud Spencer/

Jézus és a született vak

(János evangélium 9. fejezet)

A született vak /Jézus felvétele/

Elől Jézus, hátul tavak,
Vele szemben pedig a vak.
„Mit vétett ő?” - kérdezgetik
Tanítványok, kik nem jetik,
Csak agyilag és csak néha,
Ám Jézus így felel: „Hé, ha
Látna, meg nem gyógyíthatnám!”
Amit eztán tesz, az hat. Lám
Földre köp s szemre ken sarat:
Ki nyálat vet, rökönyt arat.
Vakot küld a Siloámhoz
(mi tó) mosdani, ez ám hoz
Eredményt, mert lát a muksó!
Tömeg bambán csuklik: Hukk Show.
Körötte bár nagy a vita,
Ex-vak ujjong: „Dolce vita!
Hivatalos vallás utál,
Így előttem csak egy út áll:
Ego sum via, veritas,
Et vita* – ha nem lapítasz
S hirdeted, hogy Jézus Krisztus
Az Úr s boldog, aki hisz! Tus!”

(tánc!)

 * Én vagyok az út, az igazság és az élet /János 14:6/

 A fenti versben vázolt történet lesz annak a bibliaköri beszélgetésnek a témája, melyre ezennel sok szeretettel meg vagy invitálva.  Engem egyébként ismét komolyan elgondolkoztatott az élet értelméről a nálam csak alig fél évvel idősebb Cipő (Bódi László – Republic) tragikus hirtelenségű halála. Ha esetleg téged is, akkor érdemes eltöprenged, hogy elgyere...

Időpont:  2013. március 14. (csütörtök) 18:00
Cím:  Bp., XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet (lift van)

Pápaválasztás

Miként lólengéskor kápa
Közé ment le Magyar Zoltán,
Tippelni, hogy magyar pápa
Lesz, pont ilyen nehéz jól tán.

Sötét lónak tartják Petit,
Ki a szélső pályán oson,
Ám meglepetést kelthet itt
S szemrángást pár bíboroson.

Míg sok esélyes a helyén
Állva alkot püspökfalat,
Az, amibe vetem be én
Befolyásomat, az a lat.

Úr az, Kivel variálom
Meg ezt által pár mély imán,
S teljesül a magyar álom,
Pápa lesz Erdő Peti mán!

„Szentségtörés a konklávét megkerülve egyenesen a Legfelsőbb Hatalomhoz fordulni a pápa megválasztásának ügyében! E hatásköri túllépés miatt javaslom az eretnek költőt előbb szent szóbeli figyelmeztetésben, majd inkvizíciós vegzálásban, teljes vagyonelkobzásban és máglyahalálban részesíteni!” /egy magát megnevezni nem kívánó bíboros/

Jaj, csak magyart ne! Jön majd a sok honfitársa és szokásuk szerint előbb frankot akarnak venni feketén, majd minden szabályra fittyet hányva el akarják intézni ’okosba’, hogy bejussanak lejattolni a szentatyával!” /egy magát megnevezni nem kívánó svájci gárdista/

„Hej, ha én így tudnék nyakat tekerni, mint a költő úr a szavak rendjét és a mondatok értelmét, nem lenne szükség a méregdrága nyaktiló karbantartásra!” /egy magát megnevezni nem kívánó szent inkvizíciós hóhér/

„Peter von Wald jó utódom lesz! Német–magyar két jó barát, együtt issza miseborát!” /egy magát megnevezni nem kívánó ex-pápa/

„Még hogy sötét ló?! Sokak szemében ott a szálkás gerenda és nem látják a fától az Erdőt! Hajrá Péter, hajrá magyarok!” /egy magát megnevezni nem kívánó miniszterelnök úr/

„Kápa közé tényleg nehéz lemenni, mert ahhoz ketté kéne hasadnia. Kápák közé sokkal könnyebb. Mindenesetre szurkolok a sok magyar vándornak, hogy mire kiérnek a Vatikánba, már anyanyelven kérhessenek autogramot az új pápától.” /egy magát megnevezni nem kívánó kétszeres olimpiai bajnok tornász/

„Megtiltottam anyámnak, hogy kimenjen Vatikánba és én sem megyek. Egyrészt a fehér füstöt giccsesebbnek tartom, mint a ’Kell nekem egy járókeret, Kisangyalom mégis szeret!’ feliratú falvédőn csókolózó mozgássérült gerléket, másrészt nekem most a Római parton kell élő gátként állnom a mobilgát útjába. Ha meg mégis megépülne a gát, akkor ezt a verset okvetlenül a víz felőli oldalára ragasszák! Valahová legalulra!” /egy magát megnevezni nem kívánó kritikus/

„A fehér füstöt én meglesem, én meglesem, hogy gomolyog fent kedvesen, oly kedvesen. Úgy nézek ki pont, mint Beckham, mint Beckham, bár nem tudom, ő kim nekem, ő kim nekem. Áttáncolok a kerteken, zöld kerteken, a csősz bácsi két pofont jól leken, túl jól leken. Nem is tudom, ez jó nekem, most jó nekem?” /egy magát megnevezni nem kívánó dalverseny győztes/

„Jaj, jaj, inkvizítor úr! Melyik rímet nem érti?!” /egy magát már megnevezni sem tudó félholtra vert költő/