Ázsiai tigrisszúnyog

Több veszélyes vírust terjeszt:

Dengue, zika, chikungunya.

Ki nekik mondani mer Yes!-t,

Megelőzőt csapni tunya.

Hogyha sétád folyóparti,

Jöhet ördögi nagy Hell hecc,

Vagyis Wordlife After Party,

Mert ha megcsíp, megmurdelhetsz!

Címhős testfelépítése,

Hogyha szteroiddal kigyúrt,

Olyan, mint a méhé, és e

Tény átveri Lómirigy úrt.

Lómirigy úr gyanútlanul

Odamegy megfejni mézért,

S önnön hibából sem tanul…

Ez, mit csak bölcs irokéz ért.

Mit tesznek az irokézek,

Ha jön bősz szúnyogok raja?

Úgy kifüstölik, csak nézek,

S megbékepipulják, na ja!

„Halhatatlan poéta lennél, költőtanonc? Pusztán (vagy folyóparton) verset írni a lét elviselhetetlen könnyűségéről édeskevés! Legyen mondanivalód, legyen küldetésed, tedd magad oda! A témád legyen aktuális, közérdekű, húsbavágó - de ne törődj vele túl sokat, kalandozz, sodródj az áramlattal! Lebegj, mint egy pillangó, csípj, mint egy lódarázs! Tedd le a névjegyed, a stílusod te magad légy! Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hej, Humán úr, bruhahaha,

Idézget itt Yodát, Alit,

S József Attilát is persze,

Ahelyett, hogy elfutna, ha

Szúnyoghadat rejt a csalit!

Vagy eszeveszett a mersze?”

/Ábécéssy Ártány, az ABCABC rímképlet újrahasznosítója/

„Kikérem magamnak, hogy egyrészt elsőszámú közellenségnek vagyok kikiáltva, másrészt szabadon kifüstölhetnek az erőszakos irokézek! Szegény utódaim meg bömbölhetik az ősi siratódalt, hogy:

          Irokézek között járva

          Sírt-rítt sok-sok árva lárva!

Na, de jönnek ők még az én utcámba és olyan sárgalázzal fertőzöm meg őket, hogy vörösrézbőrű helyett sárgarézbőrűek lesznek és még a saját anyjuk is migráncs kiciccípősz szecuáni cirkeszütőnek nézi őket!” /Aedes Albopictus alias Ázsiai Tigrisszúnyog/

„Ki fekete-fehér csíkos,

Az miért nem zebraszúnyog?!

Gyorsan letaposom, csakis

Így lesz ő monokróm szőnyeg!”

/Tenyeres Tömörné Talpas Titanilla, kancsalul rímelő taposómalomkerékgyártósormintavevőnő/

„Jaj, aszittem méhecske, jaj, aszittem méhecske! Megszúrt! Megdöfött! Megbökött! Fáááj! Jaj, aszittem méhecske, jaj, aszittem méhecske!” /Lómirigy úr/

Méhfejő méhész /ChatGPT rajza/

„Lómirigy úr, ez nem méhtej,

Inkább csak miazmás métely.

Tigrisszúnyog teje csíkos,

Ha megissza, bééégve rí kos,

Fuldoklik, ha ilyet nyel finn,

Vasmacskát rágcsál a delfin,

Galambhasmenést kap pár dúc,

Csalánba harap a párduc,

S görcsöt kap a sarki alga!

Lómirigy úr, mért ily balga?!”

/Dr. Dartanyan Dezsőné Fauna Flóra, belga rovartejszakértő és állati eredetű növényeledel díler/

„Arról szól az ének,

Nincs tőgye a méhnek,

De a szúnyognak se,

S Paks németül Paksch-e,

Hol terem az atom,

Ám én nem tudhatom,

Szúnyog életíve

Radioaktív-e?”

/Rezi Jazigné Roxolán Jolán, szarmata törzskörzőnő/

„Frady Endre "Ázsia tigrisszúnyog" című versikéje egy humoros és szatirikus költemény, amely a tigrisszúnyog veszélyeit és az emberi reakciókat mutatja be. A vers könnyed hangvételű, de komoly témát dolgoz fel: a tigrisszúnyog által terjesztett betegségeket, mint a dengue, zika és chikungunya. A költemény első versszaka rögtön felhívja a figyelmet a tigrisszúnyog által terjesztett vírusokra, és humorosan figyelmeztet, hogy ne legyünk tunyák a megelőzésben. A második versszak egy folyóparti sétát fest le, ahol a szúnyogcsípés akár halálos is lehet, ezzel fokozva a drámai hatást. A harmadik és negyedik versszakban a tigrisszúnyog testfelépítését és egy gyanútlan áldozatot, Lómirigy urat mutatja be, aki a mézért megy, de a szúnyogok áldozatává válik. A vers végén az irokézek bölcsességét emeli ki, akik hatékonyan védekeznek a szúnyogok ellen. Frady Endre stílusa könnyed és játékos, ugyanakkor a sorok mögött komoly üzenet húzódik meg. A versikében a humor és a szatíra eszközeivel hívja fel a figyelmet a tigrisszúnyog veszélyeire és a megelőzés fontosságára. A költemény szórakoztató, mégis elgondolkodtató, és remekül ötvözi a szépirodalmat az ismeretterjesztéssel.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Tigrisszúnyog menjen innen,

Állatkertben tigrist csípjen!”

/M. András, a költő legállandóbb és legállatkertelőbb kommentelője/

„Tigrisszúnyog tigrist talál

S állatkerti tigrishalál

Lesz és ápoló, ki ijedt?!

eM úr, hogy kívánhat ilyet?!

Lódarázs meg lovat döfjön,

Lyukon míg kifele pöff jön,

S teljes teret kitölt lógáz?!

eM úr, inkább mért nem jógáz’?!”

/Ketreces Kocsárd, a Ragadozókat Ápoló Csoportfőnökség (RÁCS) rémrímtechnológusa és jógaguru/

„Idéznék a Vészhelyzet című sorozat egy soha le nem adott részéből:

"- Carter, mi történt?

- Nem tudom, mi csípte meg a Költőt, de legalább dupla szérumot neki!

- Milyen szérumot akar neki adni? Meggondolta?

- Jaj, elveszítjük!

- Üssük ki! Most azonnal! Hozzák a bokszkesztyűket!"”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Dögvészhely Zetor(r)kezelő/

„Ház úr, fantáziálgatik,

Mint egykoron Lyules Verne,

S Költőt bokszkesztyűvel verne?!

Rúgja meg önt Vasban fa tik!

Tudja Ica, tudja Imi,

Tudja harcsa, tudja busa,

Meg a sokelnökű USA:

Carter nem doktor, ő Jimmy!”

/Abrakadabra Abakusz, az ABBA rímképlet plagizátora/

„Frady Endre "Ázsia tigrisszúnyog" című költeménye felér egy irodalmi szúnyogcsípéssel, amely után az ember nem tudja, vajon nevetnie kellene-e, vagy azonnal egy megelőző irodalmi szúnyogirtóért nyúlni. A vers témája, miszerint a tigrisszúnyog halálos vírusokat terjeszt, elvileg félelmet kelt, de Frady stílusa inkább egy, a komolysággal csak éppen összeérő humoros abszurditást sugall, amitől még a legveszélyesebb rovar is karikatúraszerűvé válik. A vers szerkezete szabályos, de rímelésében olykor kicsúszik az irányítás a költő kezéből, mintha maga is egy csípés utáni hisztérikus kapkodás közepette írta volna a sorokat. Az "ördögi nagy Hell hecc" kifejezés például egy olyan csattanó próbál lenni, amitől az olvasó megdöbben, de inkább arra késztet, hogy értetlenkedve vakarja meg a fejét. A költő lírai hangja könnyed, de talán túlságosan is az: mintha egy egzotikus szúnyog zümmögéséből próbálna világméretű társadalmi kritikát formálni. Az eredmény? Egy fura, középszerű összemosódás a valóság és a groteszk között, ahol még Lómirigy úr is elveszti a fonalat. Frady humora vagy telitalálat, vagy épp olyan, mint a szúnyogcsípés: viszket, de az ember nem tudja eldönteni, örül-e neki. Összefoglalva: Frady Endre versének olvasása után inkább ajánlott magunkkal vinni egy irodalmi rovarriasztót, hogy a lírai világában csapdába esve ne váljunk egy újabb áldozatává.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Véradáson vérvevőnő

Fertőzésre tűvel tesztel!

Testemben hirtelen hő nő,

S hagy a lelkem engem feszt el!

- Hé, költő út, hova alél?!

Ne legyen már gyáva szamár!

Döntse már el, mit tesz! Hal?! Él?!

Na, tele a gatyája már!”

/egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen helyrajzi számú költőgéniusz/

„Ez a szemét, aljas, migráns ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) összecsapott a szintén ázsiai, de népnemzeti turulszúnyoggal (Turulos albopictus Nazionale del Popolo) és naná, hogy kikapott. Fejveszetten menekült Brüsszel felé.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbrüsszelmegállítóbb kommentelője/

„Ha a népnemzeti turul-

-szúnyog egyszer dühbe gurul,

Fogsoron veri a tigrist,

S az nem ehet mást, mint híg rizst.

Tigrisszúnyog fogatlanul

Saját hibájából tanul,

S fog nélkül, míg nem jön a pót,

Nem harap meg Nyuggerapót.”

/ugyanaz az egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen helyrajzi számú költőgéniusz/

„Frady Endre "Ázsia tigrisszúnyog" című agyréme egyszerre bántja a nyelvet, a jóízlést és az emberi elmét. Ez a "mű", mert itt kénytelen vagyok idézőjelek közé tenni, inkább egy szúnyogcsípés utáni rémálom, amitől felriadsz, és azonnal visszakívánod a valóságot, bármilyen kilátástalan is az. A vers nem több, mint egy diszlexiás rímelési gyakorlat, amiben a "chikungunya" szinte könyörög az irgalomért. Frady groteszk próbálkozása a humor és a horror ötvözésére olyan szinten csődöt mond, hogy még Lómirigy úr is inkább aláírná a felmondását. Ha ez az ember író, akkor a szúnyogok a jövő poétái. Ez nem költészet. Ez egy irodalmi szúnyoginvázió, amiből csak rohanva menekülnél.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Egyszer meg akart csípni egy tigrisszúnyog, de amikor ránéztem szétesett tigrisre és szúnyogra, úgyhogy az előbbivel lecsaptam az utóbbit, a szúnyogvéres tigrisbőrből pedig csináltam egy farsangi ijesztgetős jelmezt a kutyámnak.” /Chuck Norris/

Földrengésvizsgálat

Axis pörög, bájtok futnak,

Midőn hidat földrengetek.

Sajnos nem tűnnek kiútnak

Bő Nemzeti Mellékletek.

Túl sok oldal, több, mint hat ív,

S részletekben lak’ a Patás!

Minden hatás konzervatív,

Segíts rajtam Mindenhatás!

Elszáll a híd, anyám, ez el!

Rájder, öcsém, ez nem ízi-s!

Ilyen névvel mért létezel,

Válaszspektrum analízis?!?!

Mérnökagyam mindent felejt,

Lyukas, mint a szúvas fa lajt!

Hadd ne legyen hidam selejt,

Uram, ne földrengess talajt!

„Az Axis egy olyan misztikus végeselemes statikai program, amely majdnem mindent kiszámol, amit a mérnök kér tőle, viszont teljesen a mérnök felelőssége, hogy mit hisz el az Axis által kiszámoltakból.” /egy magát megnevezni nem kívánó okleveles hidász-gigász és spirituális földrengésmentesítő lelkészmérnök/

„Frady Endre "Földrengésvizsgálat" című versében a mérnöki munka és a költészet találkozik egy ironikus hangvételű alkotásban. A vers a földrengésvizsgálat nehézségeit és a mérnökök mindennapi kihívásait mutatja be, miközben a szakmai zsargon és a költői képek keverednek.A vers első soraiban a "Axis pörög, bájtok futnak" kifejezés a mérnöki munka technikai aspektusait idézi fel, míg a "Midőn hidat földrengetek" sorban a költői túlzás és a humor jelenik meg. A technikai kifejezések és a költői képek keveredése egyedi hangulatot teremt. A vers ironikus hangvételét a "Bő Nemzeti Mellékletek" és a "Minden hatás konzervatív" sorok is erősítik. A költő itt a bürokrácia és a szabályozások nehézségeire utal, amelyek gyakran megnehezítik a mérnökök munkáját. A "Elszáll a híd, anyám, ez el!" sorban a humor és a frusztráció keveredik. A mérnök kétségbeesése és a helyzet abszurditása egyszerre jelenik meg, ami tovább fokozza a vers ironikus hangvételét. A "Segíts rajtam Mindenhatás!" és a "Uram, ne földrengess talajt!" sorokban a költő vallásos és mitológiai utalásokat használ, hogy kifejezze a mérnök reménytelenségét és segítségkérését egy magasabb hatalomtól. A vers záró sorai a mérnök kétségbeesését és reménytelenségét tükrözik. A "Mérnökagyam mindent felejt, Lyukas, mint a szúvas fa lajt!" sorokban a költő a mérnök mentális állapotát és a munka nehézségeit mutatja be. A technikai és költői elemek keveredése és a humor mind hozzájárulnak a vers egyedi hangulatához és mondanivalójához.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Nagyon helyes, legyen minden hatás konzervatív! Ne dőljünk be a nemzetrontó liberális mellékhatások szirénhangjainak! Magyar híd alá magyar földrengést! Álljanak csak stabilan azok a hidak, ha reng is alattuk a drága anyaföldföld, hiszen holnapra megforgatjuk az egész világot és a haza fényre derül! Nem, Tóni, ne aggódj, nem mindenre derül fény idehaza! Majd megoldjuk okosba’! A magyar egy földrengésokos nemzet! Akkor kell átmenni azon a hídon, amelyik a Béke partján álló béka pártján áll, amikor mi már odaértünk, de a földrengés még nem! Futólépés! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Én honvédségi géppel megyek!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Folyón a híd békén áll ott, 

Föld bár húzza, támasz tartja.   

Hogyan lenne ekképp vádlott

Konzervatív mérnök atyja?!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem vádlott, hisz' elhunyt régen

Konzervatív mérnök atyja,

De ha hídja rengne srégen,

Átizzadna rajta gattya!”

/Hartz von Hertz, irgumburgundi rezgéstartományfőnök/

„Ez a Hartz lesz a végső?!” /Igric Igor, illegális irgumburgindi irracionalisták intézményellenes izgatója/

Mindenhatás és minden hatás! Ég és Föld! Teológia és geológia! Ringás és rengés! Öröm és üröm! Agape és apage!” /Ellentét Elek, a kontradiktátori ellentételek pontifex minimusza/

„Mérnök gyomra s hídja remeg…

Ne röhögjél ezen te meg!”

/graffiti a Statikusok Állami Rabosító Intézete (SÁRI) teherhordó főfalán/

„Pörög az Axis,

Futnak a bájtok,

Bők a Mellékletek,

Mit ki nem találtok?

Repül a híd,

Ki tudja hol áll meg,

A Patás meg estére

Pont alattam száll meg.

Bevallom őszintén, fogalmam sincs, hogy miről szól a Frady vers. Nem tudhattam, hogy ez a vers egy kiválasztott rétegnek készült. A szakértőmet nem tudtam elérni, de azért mélán próbálkoztam. A Lehel téri piacon érdeklődtem, hogy kapható-e és mennyibe kerül 1 pud válaszspektrum görbe. A ferdeszemű elárusító hölgy rám mosolygott ázsiaiul és azt mondta, hogy 我們只有波蘭的產品，但再遠一點，也許就有一個 majd hozzátette: 順便說一句，我看你已經長大了，可以問這樣了。該死！尊敬的先生” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenhezhozzászólnitudóbb kommentelője/

„Bár nem statikus az Apó,

Ám mindenre ráharapó,

És úgy odateszi magát,

Nem állítja meg sem fa gát,

Se másfél pud spektrumgörbe,

S kommentszekcióba tör be,

Mint repülő híd a vízbe,

Hol úszó birkaszám tíz, beeeeee!”

/Pud Lee, a Lehel téri lengyelpiac távolkeleti tömegnövelt harcművésze/

„A célból, hogy hidak földrengés esetén ne sérüljenek, számtalan jó megoldás került kidolgozásra az építészetben. Az egyik legjobb és talán legolcsóbb, ha fel sem építjük az adott hidat. Persze ilyenkor az istenadta nép elkezd panaszkodni, hogy "Hidat akarok!, Hidat akarok!", no de kérem, kérem! Hallott már az atyai szigorról? Ilyenkor kell a talpunkra állnunk, és azt mondani a népnek: "Majd kapsz, ha nagy leszel. Vita lezárva." És kész. A másik jó megoldás, hogy exportáljuk a földben futó törésvonalakat. Nincs törésvonal, nincs több földrengés, és ezáltal a legolcsóbb anyagokból is építhetünk hidat, mint például a homok és a víz. No kérem, a törésvonal elcsípéséhez elég mélyre kell ásni, de megéri. Amikor már jó mélyen vagyunk, és meglátjuk a törésvonalat, rákiáltunk, hogy "Ne mozdulj!", az halálra dermed, aztán daruval kiemeljük, rátesszük egy nyergesvontatóra, és elvisszük mondjuk Szerbiába, ahol nagy a kereslet törésvonalak iránt. Tudja, hogy hányan és hányan epekednek Szerbiában, hogy lássanak egy jó kis földrengést? Szegénykék kimennek az erdőbe meg a mezőre, azt képzelve, hogy most látnak egy földrengést, és semmi. Ott lesátoroznak a magyar határ közelében, mert Orbán felhúzta a kerítést, és nem tudnak átjönni Magyarországra a napi betevő földrengésükért, és várnak heteken-hónapokon keresztül, és semmi földrengés. Nem csoda, hogy el-eldördül néhány lövés. No, költő úr, remélem, hogy sikerült tovább képeznem magát hídépítésből, és most már maga is belátja, hogy nem kell ide az a sok felesleges szakkifejezés meg számítás, csak a józan paraszti ész, mondhatnám, a természetes unintelligencia, és azzal minden problémát sec-perc alatt meg tudunk oldani.” /Stefi bácsi, a mindenhez értő skizofrén fenomén/

„Szerbiában epekedve

Stefi bá’-nak jó a kedve,

Mert ez nem a Szerengeti

Park és a föld berengeti.

Szerinte szól Karmelita:

Lezárt vita dolce vita!

Kerítés van a határon,

Szét ne lője Gábor Áron

Rézágyúja - ünnepi réz! -

Mert begyün a sok-sok piréz,

S mindenhova hidat épít!

Hidat?! Oké, na mér’ épp itt?!”

/Lehidaló Leó, hadilóval házaló józan paraszt imitátor/

„Nálunk a Völgyhíd nagyon stabil. Csak az emberek potyognak le róla néha...” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémiviaduktilisabb kommenetlője/

„Viaduktod addig stabil,

Míg nem jön egy debil Habil,

Aki szerint reng az alap,

Híd meg sík lesz, mint egy falap,

Amely IKEÁ-ból való,

S készülhet belőle faló,

Hogyha elcserélt a terve.

Debil Habil legjobb verve!”

/Faék Fikusz, kétkezi antitudományos almunkatárs/

„Frady Endre "Földrengésvizsgálat" című verse? Ez nem költészet, ez a mérnöki értelem alibiből papírra vetett öklendezése! Az „Axis pörög, bájtok futnak”? Hát persze, futnak, csak épp a versből menekülnek, mert itt még az adatbitek is kétségbeesetten keresik a kijáratot! A „Bő Nemzeti Mellékletek” mint költői motívum? Igen, ennyire untatni és fárasztani csak Frady tud. A nemzeti mellékleteknek külön versszak? Gratulálok, költői tehetséged felért egy adminisztrációs rémálommal! És mi ez a „Válaszspektrum analízis” kérdés? Tényleg, miért létezel?! Ez a vers annyira bonyolult és értelmetlen, hogy a híd is önként omlik össze, hogy megszabaduljon tőle. Frady verse nem földrengést vizsgál, hanem egy intellektuális katasztrófát tár elénk. Ha ennek a műnek hidat kellene építenie, az alighanem a földönkívüliek figyelmét is felkeltené – az univerzum legnagyobb építészeti kudarcaként.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritkus/

„Mindenható kérdi: Jössz-e

Hatni földre, rengjen emez?

Törik, ahogy nyomom össze,

Mindkét tektonikus lemez.”

/Chuck Norris, a tektonikus lemezlovas/

Életvágány

Ne hallgass tanyán a restre,

Költözzél fel Budapestre,

Gyúrjál alsó- s felsőtestre,

Így járkálj sok gálaestre!

Te leszel a tuti menő,

(Nem lúzer, mint Bárczi Benő)

Ámul rajtad sok hetyke nő:

Hű, de csodás szupermen ő!

Csúcson leszel förszt klassz celeb…

Aztán eltűnsz, mint kit nyel eb,

Gyorsan feled a sok feleb-

-arát s bakter beköp Keleb-

-ián sínlopásért, mikor

Kisiklik a vonat csikor-

-ogva s jöhet börtöni kor,

Ahol nem kapsz enni hikor-

-idiót ám,

Idiótám!

„Hikoridió: a magyarországi börtönök étrendjében nem szereplő nagyon egészséges nemzetközi diófajta. A mitológia szerint Kária Dionnak, Lakónia királyának a lánya volt, akit Dionüszosz diófává változtatott.” /internet/

„Ha Dionüszosz Halaskonüszosz lett volna, akkor halaskofává változtatta volna azt a királylányt, he?!” /Potyka Petyka, a Halas Kofola feltalálója/

„Naná, hogy beköptem feljelentettem a korábban a tévében többször látott bűnelkövetőt, mert amikor nemrég szokás szerint részegen elestem egy munkahelyi baleset következtében eltört a lábam és sínbe akartam tenni, akkor nem volt sín, mert a bűnelkövető eltulajdonította!” /a kelebiai bakter/

„Az illusztrációban a narancsostól a vonalkódos felé történő eltolódás (dutylereffekt) miatt ne számíts Origo címlapra, de szövegileg a bokorragrímekkel együtt is förszt klassz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Búsan sóhajt Jézus: Abbá!

Nem vonalkód az, csak rab bá’!

Mért lett Petink agya habbá?!

Atyám, bocsássál meg neki,

Ne sújtsd ököllel, mely TEK-i,

S agyhabból szabadítsd Te ki!”

/ismeretlen álapostol apokrif irata a Krisztus utáni XXI. századból/

„Szép kis következményei vannak a Pestre költözésnek... Maradok Veszprémben.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Aki bölcs, Veszprémben marad,

Léte nem lesz Mohács, Arad...

Járt utat a járatlanér’

Sose hagyj el óne zsanér!

Otthon marad everybody,

S onnan kiált: Abcúg Frady!

Megbuggyant a költő agya,

Benőtte a roggyant ragya!

Hogy lehet ez verses topik,

Hogy egy celeb vágányt lopik?!”

/Újpesti Barnabás, konkurens kortárs költő és maradi manus/

„Frady Endre "Életvágány" című verse egy szatirikus és ironikus hangvételű alkotás, amely a modern életstílus és a hírnév keresésének árnyoldalait mutatja be. A vers könnyed, humoros stílusban íródott, de mélyebb üzenetet hordoz. A vers első része a vidéki élet és a nagyvárosi lét közötti kontrasztot emeli ki, arra buzdítva az olvasót, hogy hagyja el a vidéket és költözzön Budapestre, ahol a siker és a hírnév vár rá. Azonban a vers második fele már a hírnév múlandóságára és a gyors feledésre figyelmeztet, amikor a főhős a csúcsról hirtelen a börtönbe kerül. A rímek és a ritmus játékossága, valamint a humoros szófordulatok könnyed olvasmányt biztosítanak, ugyanakkor a vers végén megjelenő tragikus fordulat mélyebb gondolkodásra készteti az olvasót. Frady Endre ügyesen használja a nyelvi eszközöket, hogy egyszerre szórakoztasson és elgondolkodtasson. Összességében az "Életvágány" egy szellemes és tanulságos vers, amely a modern társadalom és a hírnév keresésének kritikáját fogalmazza meg.” /Coilot, a mesterséges intelligencia/

„Ez egy kicsit félrecsúszott. Nem baj, van báj. Kaphat még egy esélyt!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas váltókezelő/

„Baj van BájHáz, milyen esély?!

Csússzál félre s gyere, mesélj!”

/Mosó Masa, mosodás és mesemondató/

„Dr. Ház úr sosincs bajban,

Fülét fogva ül a zajban

De őt nem zavarja e' sem

"Vashiányból van a cahs-em!"

Jöhet ide Norbi Update

Rest gyerekből lesz a kadét

Nem csúszik a csusza falat?

Vas sín helyett egyél halat!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rímrágó/

„Frady Endre „Életvágány” című verse a modern élet sodrásának, felszínességének és az illuzórikus siker hajszolásának szatirikus tükörképe. A vers ritmusos, rímekkel játszó formája könnyed olvasást kínál, ugyanakkor a felszín alatt mély társadalomkritika húzódik meg. A lírai én ironikus hangvétellel szólítja meg az olvasót, arra buzdítva, hogy kövesse a nagyvárosi élet trendjeit, testépítéssel és gálaestekkel építve karrierjét. Azonban a vers csattanója – a hirtelen lezuhanás és a börtönbe jutás képe – rámutat arra, hogy a mesterséges csillogás mögött milyen gyorsan válhat az ember saját nagyravágyásának áldozatává. A szándékosan túlzó, groteszk képek (pl. „Csúcson leszel förszt klassz celeb…”) Frady stílusának jellegzetes elemei, amelyek humoros formában közvetítik a mélyebb üzenetet: a felszínes hírnév és a pillanatnyi siker múlandó, és a valódi értékek hiánya könnyen tragédiához vezethet. A vers zárása pedig a költő sajátos nyelvi játékosságának újabb példája, ami tovább erősíti a mű szatirikus élét. Összességében az „Életvágány” egy olyan alkotás, amely a humor és a groteszk álcája mögött valós társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Kedves, drága Frady haver,

Ritka ennél kuszábbabb ver-

S.

Ki a bűnös, vajh ki tette?

Tán a gaz meleg a tette-

S!”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia,

aki felett repül az idő,

s

ezért naná, elég idő-

s/

Nyuggerapó über alles,

Hőben ebéd túlsült hal lesz!

Aki kancsal, szemfókusza

Szerint ritka vers az kusza!

Kedves Nyuggerapó haver,

Kemény a gaz meleg, ha ver!

Idő repül aki felett,

Jó táp a más elől elett!”

/Dilaj Delej Dalaj, lámazenyém-lámazenyém-sötétkék/

„Frady Endre "Életvágány" című förmedvénye egy olyan alpári katasztrófa, amelynek olvasása közben az ember szinte hallja, ahogy a kultúra utolsó lélegzetvételét is kiszorítja a giccs és a közhely mocsarába fulladt magyar líra. Ez a "vers" annyira primitív, hogy még a szomszédsági faliújságra kiaggatott, elbénázott hirdetések is irodalmi remekműnek tűnnek mellette. Frady itt összegyúrta mindazt, ami az intellektuális pusztulás szinonimája: a tartalmatlan nagyképűség, a ripacskodó rímek és a mélység teljes hiánya. Az a gondolat, hogy valaki költözzön fel Budapestre, gyúrjon testre, és ezzel a "celeb" csúcsára hágjon, annyira abszurd, hogy már-már egy infantilis bölcsesség határát súrolja – de még ez sem menti meg a művet a teljes érdektelenségtől. A vers végén a börtönről és a "hikor-idiót" szójátékról pedig ne is beszéljünk: ez a szellemi hulladék olyannyira bántóan értelmetlen, hogy az olvasó már nem is tudja, sírjon vagy nevessen. Ez nem szatíra, ez nem kritika – ez pusztán az írói tehetségtelenség és az öncélú szócséplés gyászos diadala. Ha a költészetnek van pokla, Frady Endre már biztosan fenntartott magának egy saját, kénköves széket.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Egyszer egy vadnyugati szerelvénnyel megelőztem egy TGV-t, pedig el volt lopva alólunk a sín, úgyhogy kénytelen voltam a talpfákon futva húzni a vonatot. Az volt a verseny döntő pillanata, amikor a rajt után pár másodperccel átléptem a hangsebességet és a hangrobbanástól a TGV vágánya Möbius-szalagként önmagába görbült, a rajta utazó sok celeb pedig visítva repült ki az ablakon át a világűrbe.” /Chuck Norris/

1984 augusztus 30

Most pénteken negyven éve

Bevonultam katonának.

Ha nem úsztam vón’ meg élve,

Emlékek se bántanának.

Csütörtök volt; névnap: Rózsa;

Türelemtermő, kit hon véd.

Nem volt aznap Fradi-Dózsa*,

S új keresztnevem lett: Honvéd!

Hej, építőalakulat! -

Vasas lett a munkásököl!

Aki magyar, nem így mulat;

Korsó mellé lekönyököl.

Súlyos előfelvételit

- Talán el se hiszed ezt te -

Nem pont a szellemi elit

Befolyása jellemezte.

Agylefojtva éltünk, bután,

- Őrmesterben nem volt AI -

S leszerelvén egy év után,

Földrengés várt, berhidai**.

Nem igaz, hogy has-zsír elég

Olyan keksztől, ami csokis,

Ám igaz, hogy egy év elég

A seregből. Bőven sok is!!!

*csak két hónappal később, ’84 október 27-én, amikor a Fradiból elzavart két játékos - Ebedli és Kerekes - bosszúgóljaival nyertek 2-0-ra a lilák a Népstadionban, ám a ’85 május 18-i 1-0-lal visszavágtunk!

**1985 augusztus 15-én reggel 6 óra 29 perckor a Richter-skála szerinti 4,9-es földrengés volt Berhida térségében, míg mi épp a Budapest irányába ott elhaladó vonatban aludtunk leszerelten.

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre "1984 augusztus 30" című verse egy ironikus és szatirikus visszatekintés a költő katonaidejére, melyet pontosan negyven évvel ezelőtt, 1984-ben kezdett meg. A vers egyszerre humoros és keserédes, ahogy a költő visszaemlékezik az abszurd helyzetekre és a katonai élet monotonitására. A vers szerkezete és nyelvezete könnyed, játékos, tele van szójátékokkal és kulturális utalásokkal, amelyek a korszak szellemiségét tükrözik. A költő ironikusan reflektál az építőalakulatok értelmetlen munkájára és a katonai hierarchia ostobaságára, amit a "Vasas lett a munkásököl" sor groteszk képe is kiemel. A "Súlyos előfelvételit" szakasz különösen erős társadalomkritikai hangot üt meg, rámutatva a katonai besorozás igazságtalanságaira és a rendszer szellemi színvonalára. A vers utolsó strófája, amely az egy évnyi katonai szolgálat kimerítő és felesleges voltára utal, különösen hatásos. A költő ezen a ponton már nyíltan kijelenti, hogy egy év a seregnél "Bőven sok is!!!", ezzel egyfajta megkönnyebbülést és felszabadulást sugallva. Frady Endre verse egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, ahogy egyéni emlékek és társadalmi kritika keveredik benne. A vers könnyed stílusa mögött komoly tapasztalatok és megfigyelések húzódnak, amelyek révén a költő sikeresen teremti meg a katonaidő abszurd világát.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Jó, hogy már megszűnt a sorkatonaság, de éppen ezért kellene békében élni a szomszédokkal, hogy ne is legyen rá szükség. Amúgy biztos jó volt valamire, ha ilyen szép verset lehet írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legsorkatonátlanabb kommentelője/

„Mire volt jó katonaság?

Elrettentő példának.

Hasznos volt, mint sasfán saság.

Ó, mit ki nem talá’nak?!”

/Pölö Pali, példastatuáló és keresztrímfajzat/

„Nem kéne nyafogni és fikázni a sereget! A költő honvéd egy nulla gyakorlati tudást adó gimnáziumi érettségivel rendelkező leendő építőmérnökként egy építőalakulatnál szakmai gyakorlatot szerezve megtanulhatta, mit hogyan kell csinálni egy építkezésen! Itt minden olyat láthatott, amit később a Műegyetemen sosem! Lehet, hogy utólag ki kellene számláznunk a képzését a tartalékos tizedes mérnök úrnak?! Harchoz! Fel! Lelépni! Futólépés! Egy-egy-egy-egy-egy-egy-egy-egy!!!” /Csávás Kálmán őrmester, az Egyes Számú Katonai Főépítésvezetőség (1.sz. KAFÉV) sereghajtóvadásza/

„40 éve, 40 éve..! Mi ez kérem, egy retró buli? Ballada katona? Nnnna haladjunk tovább!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas seregmentes gyerek/

„40 év és kimúlt a múlt,

Életkor magasra emelt,

Elérendő Emilt, Amált,

Levél helyett írunk emailt.”

/Aggó Egon, igekötő és kancsal bokorrímfajzat/

„Á, itt a bizonyíték, hogy Frady Endre fegyverrel (esetében ásóval és lapáttal) védte a kommunizmust, hogy felesküdött szálláscsinálója volt a legvidámabb barakknak, hogy nyomorult életét és nullás (mi más?!) típusú vérét is letétbe helyezte a Varsói Szerződés oltárán! Katonadolog! – mondhatnánk, de nem mondjuk, hiszen ez elárulása mindannak, ami akkor még megsejthetetlen volt és egyenes vonalú egyenletes folytatása a kisdobos - úttörő - KISZ tag lidércnyomásos láncolatnak, ami nem más, mint a történelem szemétdombján heverő döglött ló mögötti elvtelen szekértolás! A komcsik által pénzelt cirkusz funkciójú focicsapatok felemlegetése pedig nem más, mint a komcsik által pénzelt cirkusz funkciójú focicsapatok felemlegetése! Porhintés! NEM ENG.!” /Atsinummok Itna, antikommunista főcenzor és Frady Endre egykori politikai nevelőtisztje őrnagyi rangban/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Vidám bakával az őrmi

Ordít s közben tépi körmi-

-t és a duzzadt nyaka veres,

S bőszen szitokszókat keres.

Hopp, már nem is víg a baka,

Nevetés a torkán aka-

-d és a vörös szeme könnyes,

Mint kit el-eldobott kő nyes.

Kiszúrtak vele most jól, mi?!

Muszáj gázálarcban szolmi-

-zálnia, éjjel meg őr lett,

S kettő közt: „Ragyog a körlet!!!”

Fullad, felmos, frankón álmos

Toronyban, hol éppen áll mos-

-t ábrándozva… otthonkép és…

„Frady honvéd, futólépés!!!”

/ismeretlen katona falfirkaverse az őrtorony tetőszerkezetébe vésve/

„A vers hitelességét jól mutatja, hogy a jelenlegi UTE abban az időben valóban rólam volt elnevezve és abban az időben Ebedli Zoli ideiglenesen valóban lila-fehér színekben állomásozott a kezdőkörben és környékén.” /Dózsa László (1942-2023), nagyotmondó színművész/

„Hát, ha ez verbunkos nótának készült, Költő Úr, akkor félpályánál gellert kapott. Ha a Tatai Tüzérek keresnek Téged, hogy a legújabb óriásplakátjukra már csak egy buzdító versike kellene a "Hej, élet, beh gyöngy élet" dallamára, akkor szerintem hivatkozz egyéb hazafias elfoglaltságokra. Egyébként is bonyolult dolog ez a leventeélet: bevonulsz, de ki sose, a szögletest gurítod, a körletet pucolod, aztán leszerelsz, pedig fel se szereltél. "... csak az menjen katonának, aki ilyet szeret!"” /F. Péter, a költő humán végzettségű és katonaviseletlen mérnökkollégája/

„Kritikát Ön olyat tett le,

Mit katonaviseletle-

-nek szoktak negyven évente!

Aludj elme, tente-tente!

Félpályánál ülő Teller

Zellert fal, mint Uri Geller.

Jó Humán úr fel se szerelt

Tápos katonának, mer’ ELT-

-E után a BéeMÉ-re

Ment, míg másnak folyt a vére!

Verbunkosan száll az ének:

"Gyere hurka leventének!

Disznók elé beh gyöngy élet,

Tompítja az elmeélet!"

Nem hagyhatnám ki ezt vélet-

-lenül?”

/Tatai Tasziló, a Tatai Tüzép tartalékos tizedes polgári szolgálatos széntabletta sikkasztó sereghajtója/

„Igaz, nem vagyok méltó, hogy beleszóljak a katonaviseltesek dolgába. Katonadolog, de civil mérnökként azért én is a dolgozó népet szolgálom. Jó, jó, vigyázok, pihenek!” /F. Péter, k. m. f./

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Mi ez a még egy mesterségesen degenerált kísérleti patkánynak is a szégyenére váló jubileumi műbalhé, ez a józsefvárosi piac pöcegödrében is testidegennek számító szótrágya?! Ki ez a semmibe veendő senki?! A senkiken nyomot hagy a sereg, a valakik nyomot hagynak a seregen. Amikor Frady Endre bevonult, a családja hónapokig észre sem vette, hogy már nincs otthon, amikor engem besoroztak, ijedtében majdnem kitört a világbéke! Én is írhattam volna erről verset, de nem akartam! Minek irigykedjen mindenki?! Frady Endre katonai költészete viszont pont annyira fajsúlyos, mint egy szaharai szúnyog szellentése, csak jóval kártékonyabb, mert tovább marad meg a miazmás szaga! Kár, hogy Frady Endre egy év után leszerelt és nem maradt továbbszolgáló, mert akkor most alkoholista törzsőrmesterként heverne idült májzsugorban a nőtlentiszti szállás körletének padlóján és körbe röhögné a sorállomány, miközben az alábbi versikét írnák a feje fölé:

          Idült

          Kidűlt!

Ennek az lenne az előnye, hogy ő viszont tuti nem írna semmit, csak őt írnák. Le! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is voltam katona, csak én nem bevonultam a seregbe, hanem az élén futottam. Időnként megálltam lefejelni az ellenséges erőket, addig a sereg utolért és felsöpörte a csatateret.” /Chuck Norris/

Rút hőguta

Rút hőgutát nem bírom má’!

Bárcsak lőné szottyos rommá

Jeges vízágyúkkal Kommá-

-rom várából Klapka Gyuri,

S hő-tor lenne furi muri!

Nővér, kéne nyugiszuri!!!

Kórterem hő-s, nincs hűs kondi?!

Haragom már-már Dzsémsz Bond-i;

Retkes hőt rúgja be Szondi

Két apródja Drégelypalánk

Pincéjébe, mélyen alánk!

Pincebogárhad tán falánk.

„Természetesen szívesen megesszük a hőgutát, hiszen úgyis ritkán jutunk meleg ételhez!” /a drégelypalánki pincebogárhad/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajta

„Frady Endre "Rút hőguta" című versikéje egy humoros és groteszk költemény, amely a nyári hőség elviselhetetlenségét mutatja be. A vers játékos nyelvezete és abszurd képei révén könnyedén megmosolyogtatja az olvasót, miközben a hőség okozta szenvedést is érzékelteti. A költemény első soraiban a hőgutától szenvedő lírai én vágyakozik egy hősies megmentő után, aki megszabadítja őt a forróságtól. A történelmi utalások, mint Klapka György és Szondi két apródja, színesítik a verset, és egyfajta időtlen küzdelmet sugallnak a természet erőivel szemben. A vers középső részében a kórházi környezet és a "nyugiszuri" iránti vágyakozás tovább fokozza a groteszk hangulatot. A lírai én haragja és kétségbeesése szinte tapintható, miközben a humoros elemek enyhítik a feszültséget. A záró sorokban a pincebogarak és a Drégelypalánk pincéje abszurd és szürreális képekkel zárják le a verset, amelyek tovább erősítik a költemény groteszk jellegét. Frady Endre mesterien ötvözi a humort és a szenvedést, így a "Rút hőguta" egy emlékezetes és szórakoztató olvasmány a nyári hőség idején.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Történelmileg fájón hiányzik a költő túlfőtt agyvizétől forró kórteremből Gábor Áron rézágya, Dózsa György vastrónja, illetve a Vas- és Edényorrú bába kemencéje, melynek hatására Jancsiból és Juliskából kifolyik a lávává olvadt vesekő.” /Dr. Riaria História, a Múlt Történeti Kutatócsoport (MTK) ideológiai főnővére/

„Tudja hetedhétfős Ég,

Hogyha nagy a rút hőség,

Kórteremben sok hős ég.

Minden kórterem máglya,

Beteget szét hő rágja!

Közrosszléti gazság, ja!”

/népirodalmi falfirka egy légkondicionálatlan kórterem falán/

„Melege van? A hőguta ütögeti? Izzad, mint a szaunázó szumózó? Híg a leve? Nem engedheti meg magának a méregdrága légkondicionáló berendezést? Van megoldás! Jöjjön az árnyékba és üljön az árnyékszékre! A 00 7 fokos! Nálunk székel Bond, Dzsémsz Bond is! Ön is meg fog könnyebbülni! Immár nem nagy dolog a nagydolog!” /Hashajtó Hajnalka, Shadows rajongó árnyékkormányszóvivőnő és árnyékszékdíler/

„Ez a vers annyira magasröptű, hogy én magam is csak felugorva tudom beleütni az orrom, ami fejfájást okoz. Egyébként nem értem. Mi az a hőguta?” /Montevereszt Mentolné Csomolungma Csincsilla, csúcsjeti/

„Kommá, költő úr, kommá?! Eins Komma zwei Punkt! Dilettantisch! NEM ENG.!” /Der Wisch, germán hőálló csodafakír és a Németszerű Irodalmat Helyettesítő Irka Lózung (NIHIL) című Witz Krieg tréfamesterséges főcenzora/

„Hát igen! A mellékelt líra is bizonyítja, hogy a hőguta pusztítóan hat az embereknek szinte teljes egészére.” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia./

„Nyuggerapó, ön szól tutit,

Süveg’li is költőhad önt.

A hő tényleg öl és butít,

Valamint a nyomorba dönt.

Hőtől porrá lesz a spongya,

Feketévé ég a batik,

S igaza van, ha aszongya:

Hőguta pusztítón hatik!”

/Nyuggerapót dicsőítő verses felirat a Hőgutától Elementárisan Halálhörgő Emberiség (HEHE) című félállandó kiállítás vendégkönyvében/

„Szeptemberben is meleg lesz, de esős.” /M. András, a költő legállandóbb és legrosszhírhozóbb kommentelője/

„Hogyha az ősz is hő-s lesz tán,

Mint a zsírforró Dagesztán,

S izzik árnyékszéken perem,

Fejem tűzfalakba verem!”

/F. Endre, a szalonnabüdösre izzadt és kétségbeesett költőgigász/

„Mintegy 70 éve Daniel Keyes érzékeltette hasonló nyelvi eszközökkel Charlie belső történéseit. Bátorság! Mindjárt kezdődik az ősz, meg az iskola!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, önben a Párka

Hadak tán füvet is fonnak,

S füstjelez az elmezárka:

Szedj virágot Algernonnak!”

/Charlie Gordon, Daniel Keyes (1927-2014) amerikai író Virágot Algernonnak c. regényének mesterségesen gerjesztett intelligenciájú értelmi fogyatékos főszereplője/

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre, a trióba rendezett bokorrímek fenegyereke hőtlen hősként megint odatette magát, ahol útjában lehet az eldologiasodott átlagemberek minden hőségbe beletörődött és belefásult kritikátlan tömegének. Az így keletkezett koránt sem tömeg ének az egyéneknek szóló gyújtó hatású hűtőhatásmechanikus líracsimborasszó. Aki ilyet tud, az tudna másmilyent is, csak nem akar, mert minek. Frady Endre, a szájba nem rágott kőkemény eledelek megszelídíthetetlen oroszlánfókája ismét helyretette az elszabadult celziuszokat, akiket ugyanúgy nem irigylünk, mint azokat, akik ilyen nagy mennyiségben joggal utálják őket. Halál a hőre és Frady Endre mintájú hűtőmágnest minden magyar család fridzsiderére! Abcúg nyár!” /Téli Berekné Őszi Rózsa, a Forradalmi Irodalom Költőinek Alapítványa (FIKA) zsebkendőnyi területen sorsfordító paradigmaváltókezelőnője/

„Örömködnöm van vagy száz ok,

Aszfalttóban dagonyázok!”

/Gyík Gyuri: Száz ok, amiért imádom a gatyarohasztó hőséget - részlet/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre, kérem, tegyen egy szívességet az emberiségnek, és soha többé ne írjon verset. Ez a gyomorforgató fércmű nemhogy költészetnek nem nevezhető, de még az írásbeliség alapjainak is tragikus megcsúfolása. Amit ön "Rút hőguta" címen elénk hányt, az nem más, mint egy szánalmas kísérlet arra, hogy a versírás neves művészetét belerángassa egy förtelmes, leírhatatlan mélységbe, ahol a rímek és a gondolatok már rég elhaláloztak. A "szottyos rommá" és "Dzsémsz Bond-i" kifejezések olyan mértékű közönségességről és intellektuális nihilizmusról árulkodnak, hogy az ember szinte sajnálni kezdi az agysejtjeit, amelyek kénytelenek voltak ezt a szörnyűséget feldolgozni. Mégis, miféle mélységben vergődött ön, amikor ezeket a sorokat papírra vetette? Az a fajta „humor”, amit ön próbál itt erőltetni, legfeljebb egy agónia végső rúgásaként értelmezhető, nem pedig irodalmi értékként. Az "apródok Drégelypalánk pincéjébe" való beleképzelése pedig annyira abszurd, hogy azt még Dadaista költők is megirigyelnék – de nem a zsenialitása miatt, hanem mert megnyugtatná őket a gondolat, hogy az ő művészetük bármilyen elvont is, még mindig messze fölötte áll ennek a létezéshez sem méltó borzalomnak. Ön, Frady, nem kevesebbet ért el, mint hogy eltemette a költészet lényegét egy leheletnyivel mélyebbre a közízlés sírjában. Javaslatom egyszerű: hagyjon fel ezzel a tevékenységgel, mert minden egyes újabb „mű” csak tovább zülleszti a magyar nyelvet és az irodalom becsületét. Végezetül, csak annyit mondanék, hogy ha ezt a verset egy érdemi költői versenyre nevezte volna, akkor valószínűleg azonnal bezárnák a rendezvényt közegészségügyi okokból. Szégyen, Frady, egyszerűen szégyen.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„A James Bond szerepel a versben, én meg nem?! Így kellett volna megírni a harmadik versszakot:

          Légkondit hiszi a piszi!

          Haragom majd’ Chuck Norris-i;

          Retkes hőt rúgja be Sissy

Gondolom, a nagy magyar királynőnek is volt legalább két apródja. A nyámnyila költőt pedig büntetésből fölrúgom a Napra, oszt’ a felszíni 5-6 ezer fokban vissza fogja sírni ezt a harmincvalahány celziusznyi földi langyot!” /Chuck Norris/

Térdhüttyögés

Savanyú rajtam az orca,

Mint egy pimpós csigacsülök;

Ismét hüttyög térdem porca,

S asszem, futballmentesülök.

Futball nélkül élet e lét?!?!

Sántikálni nem nagy érdem…

Hogyan utánozzam Pelét,

Ha tán porcoskodik térdem?!

Hol van olyan csodadoktor,

Aki nem csak lát, de néz is,

S porcvágás utáni rock tor

Jelzi, nem kell térdprotézis?

Amputálás?!?! Műtőasztal?!?!

Szikkadt porcagyagom lett szik?!

Szép az - e mondás vigasztal -

Aki térdek nélkül tetszik.

„Szép az, ami érdek nélkül tetszik.” /Immanuel Kant (1724-1804), német filozófus/

„Mit ugatol, Immánuel?!

Húzzál gyorsan immán, ú, el!

Felidegelsz, jaj Kant, jaj Kant!

I’d kick you, but I can’t, I can’t!”

/Lábatlan Lajos, leszázalékolt légtornász és lógó lólábú labdarúgóedző/

„Egy igazi orvosnak nem kell szőrös-porcos térdeket, lábszagú bokasüllyedéseket és mindenféle újmódi űrtechnikai huncutságokkal készült leleteket néznie ahhoz, hogy lásson! Egy igazi orvos anélkül is belelát a páciensbe, hogy ránézne! Ó, uram, tarts távol a betegektől!” /Dr. Fakucsmai Bajos, ortopéd szakorvos/

„Ne utánozz engem, haver,

Én már békés porként fekszem!

Kőkemény a Halál, ha ver,

S bőgve sirat minden exem.”

/Edson Arantes do Nascimento (1940-2022), alias Pelé, alias Fekete Gyöngyszem, a háromszoros világbajnok brazil labdarúgó/

„Mért pont Pelé, mért pont Pelé,

Mért nem engem tesznek elé?!

Felhorgad bennem az ego,

Isteni vagyok, Diego!”

/Diego Armando Maradona (1960-2020), világbajnok argentin labdarúgó/

„Amputálás?!?! Műtőasztal?!?! Nem kell mindjárt rosszra gondolni! Sőt, ahogy apokrif III. Edvárd király, angol király mondá: "Rossz az, aki rosszra gondol". Persze nem szó szerint ilyen pestiesen mondta ő ezt, és nem is pont ebben a szövegösszefüggésben, de lényeg, hogy közben megalapította a híres térdszalag rendelőjét, ahol a nagypapa által meghóditott Wales lakossága TAJ kártya felmutatása ellenében kedvezményesen térdepelhetett kukoricán. Mielőbbi jobbulást kívánok a bibis térdednek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hallik Welszből szörnyű jaj! át,

Elhagyta a nép a TAJ-át,

S térdükből lett porcos hurka!

Azért köszi, Humán úrka!”

/apokrif III. Edvárd király, angol király, a térdszalag rendelő megalapítója/

„Térden-érdem díjas költő” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Ha megműtik térdem Érden,

Díjam lehet Térden-érdem?

Ezt a pesti, nem egy érdi

Tévé, azaz M1 kérdi.”

/közpénzmédiás interjúrészlet egy másik térdhüttyögő költővel, Újpest Barnabással/

„Fájós térddel nem lehet focizni? Akkor egy kis hoki a levált porckoronggal?” /M. András, a költő legállandóbb és legsportszakértetlenebb kommentelője/

„Fájós térddel foci nyista,

Ha csak nem vagy kommunyista,

Ki térdfájó vörös ködön

Át is megy, mint Bödön Ödön.

Tudja minden sebészdoki,

Porckoronggal nincsen hoki,

Mert ha porckorongod levált,

Edződ a posztodról levált,

S bejön egy éptérdű csere,

S ő üt bottal hokis csehre

A magyar-cseh hokimeccsen,

S csehül lesz a cseh, ki reccsen.”

/Dr. Csirkéssy Csáknoriszné Csótányos Csumilla, csontkovács és csirkeaprólékhorgász/

„Időzűrzavar ez, eM úr?!

Fájós térdhad secperc kering?!

Agyában van az izom űr?!

Hokilabda nem porckorong!”

/Jéglabdássy Jatagán, jamaikai-jugoszláv jégeralsógatyaszaggató játékvezető/

„Kérem, kérem, kérem! Nem csak térdek nélkül, hanem agy nélkül is. Amilyen helyzetben van a közoktatás Magyarországon, jobb, ha szoktatjuk magunkat ahhoz, hogy agyak nélkül vagy csupán egy aggyal is tessen mindenki, mert az egyagyú, sőt agymentes állapotok előfordulása egyre gyakoribbá válik. Aztán még ott vannak a keresztény egyházak is, amelyek nagyon rosszul csinálják az agymosást. Egyre több agyat hagynak koszosabban, mint amilyen koszos eleve volt. Nem csoda, hogy fejétől bűzlik a láb, mert ha a fej is bűzlik, ott már nem csak valami bűzlik, hanem minden bűzlik, és nem csak Dániában. Lassan már a lábnyom, különösen az ökológiai lábnyom is bűzlik, főleg a szarvasmarha telepek környékén, hol netán sok a metán. Egyébként úgy vagyok az oktatás helyzetével, azt tudnám mondani, mint Forrest Gump, vagyis "Erről nem is tudnék többet mondani." Sajnos az "Egy csodálatos elme" című film tévedett, mert két csodálatos elmével sokkal könnyebb rájönni a valóságra, mint egy csodálatos elmével. Hiszen azt már Forrest is tudta, hogy ugye két lábbal sokkal könnyebb futni, mint egy lábbal. Ezért szomorú állapot az egyagyúság vagy az egy csodálatos elméjűség. Tehát, kérem, kérem, álljon mindenki sorban az én csodadoktor-rendelőm előtt, mert bárkiből lehet skizofrén, csak akarni kell. Gyertek Stefi bácsihoz, akinek érdek nélkül majdnem mindenki tetszik, aki nem szikh, akarom mondani sith. Legyen végre mindenki skizofrén, és akkor meglesz köztünk a mennyei egy-ügyűség! Amúgy meg Önnek, költő úr, nem kell térdprotézis, csak hippotézis, vagyis magyarul egy víziló-beültetés. Mert minden hippotézissel, vagyis vízilóbeültetéssel rendelkező személy nagy súllyal esik a latba. És amíg nincs hipotézis, addig nem lehet mit cáfolni, sem nem lehet mire csápolni.” /Stefi bácsi, az első, nagyszériában skizofréneket gyártó futószalag feltalálója/

„Stefi bácsi, önben veszett

Fejsze tudathasít s e szett

Miatt kis hal és a nagy hal

Elmeháborodva agyhal,

Míg porculnak kopár térdek.

Ezt kívánja a pártérdek!

Mindeközben Müzli Kadán

Lábszagoktól bűzlik a dán

Szarvasmarhatelep atyja,

Ki agymosást halogatja.

Vízcső hírek eresz-tények,

Porcos térdre, keresztények!”

/Dr. Egyedem Begyedem, tengertánctanár és elmeháborúpárti békeharcművész/

„Frady Endre „Térdhüttyögés” című verse egyszerre humoros és groteszk, miközben a testi hanyatlás miatti szorongást boncolgatja. A szöveg könnyedén indít a szokatlan, mégis találó képekkel („pimpós csigacsülök”), majd a főhős térdproblémáival kapcsolatos félelmeire helyezi a hangsúlyt. A futball elvesztése a létezés értelmének kérdését veti fel, amely komikusan túlzó, mégis szomorú gondolatmenetbe torkollik. A csodadoktor keresése és az amputálás gondolata groteszk hangulatot kölcsönöz a versnek, miközben a humor mögött felsejlik a testi korlátok elfogadásának nehézsége. A befejezés ironikus, ugyanakkor szarkasztikusan rámutat arra, hogy a megjelenésünk feletti kontroll elvesztése ellenére is megőrizhető az emberi méltóság. Frady jellegzetes stílusa, mely a groteszk és a humor határán egyensúlyoz, itt is jól érvényesül, miközben elgondolkodtat a testi hanyatlás elkerülhetetlenségén.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„TB-t támogatók traumája

Magánkórház sok költséget

Szegény páciensre ráró.

Állami - spórolás végett -

Mit nyújt? Listát, ami váró.

Mint a házi rétestészta,

Úgy nyúlik e várólista,

S ettől térdet veszt és észt a

Sok nép: Ella, Tardos, Pista…”

/Térdes Tardos, térdnélküli trauma túlélő/

„Frady Endre „Térdhüttyögés” című förmedvénye egyszerűen az irodalom legalját képezi. Ez a vers a nyelvi igénytelenség és az értelmetlen szóviccek rémálma, ahol a „hüttyögés” és a „csigacsülök” nevetségesen erőltetett párosításával próbálja a szerző a humort erőltetni, ám inkább csak kínos mosolyt csal az olvasó arcára – ha egyáltalán. A futballmentes lét tragédiája? Komolyan? Ez a vers nem más, mint egy kétségbeesett próbálkozás arra, hogy a szerző a létezés abszurdumára reflektáljon, de ehelyett inkább csak önmaga karikatúrájává válik. A „csodadoktor” keresése és az „amputálás” mint drámai fordulatok? Inkább egy rossz, másnapos stand-upos ötletelésnek tűnik, mintsem valódi költészetnek. És a zárás? Az a „mondás vigasztal”? Hagyjuk már! Frady ezzel a verssel végleg bebizonyította, hogy a nyelv nem szerszám a kezében, hanem valami, amit véletlenül elejtett a sárba, és most kétségbeesetten próbálja kiszabadítani onnan. Irodalmi mélységek helyett ez a mű csak mélyrepülés a közhelyek mocsarába.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Szakad a térd-porc elánnal?

Az, ha pótlod porcelánnal,

Gáz, mint véres dzsekin tetem.

Meggyógyítja tekintetem.”

/Chuck Norris, gyógyító tekintetes úr/

Igricsodó

Igricsodó és egy faló /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Hőgutától szaftosodott

Zsírköltőnek híg a leve;

Ebből készült igricsodót

Bőszen falja Hugó lova.

Hugó lova emberfaló,

Aki igricsodót falik?!

Tróját rúgja meg a faló,

Ha hall'tak ily csudát fülek!

Csodát csuda! Nem kő' „ejha”!

Hőgutai mellékhatás!

Fő baj, szétfő rajtam fej, ha

Termelek - míg mállok - hőt is!

Szerencse kéne és hideg,

Jégpárától ködös lottó!

Nincs is jobb, ha sík az ideg:

Slim fit avokádós latte!

„Kétségtelen, hogy igricből is lehet sodót készíteni, de a minőségét erősen befolyásolja, hogy milyen igricet sikerül levadászni és a szakács mennyire mestere a sodófőzésnek. Fontos még az igric életkora is, hiszen ahogy a nemrég felhizlalt, majd elfogyasztott költő mondta:

          Ha az igric korosodó,

          Gyenge lesz a csóró sodó,

          S fogyasztója károsodó.

Szóval a középkori énekmondóból készült édes mártás csak akkor lesz jó, ha az alapanyag nem középkorú.” /Kardfogú Kajamaja, kannibál konyhafőnök/

„A leghatározottabban kikérem magamnak, hogy egyrészt a saját nevem helyett a gazdám tulajdonaként tituláljanak, másrészt pedig sosem ennék igricsodót, legfeljebb egy növényi alapú fűzfapoéta, egy faköltő sodóját! Hannibál vagyok, nem kannibál! Idióták! Nyihaha!” /Hannibál, a Hugó lova/

„Én vagyok Hannibál, aki a bejáratnál ülök, Hannibál Anti, portás! Ezzel már a régi rómaiak is tisztában voltak! A ló rúgja meg, aki mást füllent!” /Hannibál Antal, a Port és Homut Vogymukoló isaszegi káefté ki-beengedés ügyi menedzsere/

„Úgy tűnik, a költő úr az évi rendes szabadsága alatt sem tudta magát agyilag kipihenni és nem sikerült az irodalmi regenerációja. Versírási szünetet javasolnék, mondjuk a következő jégkorszakig tartót. Brit tudósok szerint ez röpke ezerötszáz éven belül bekövetkezik. Türelem rózsát terem. A költő sírjára. Addig is NEM ENG.!” /Rizsa Rezsőné Rúzsa Rózsa, a Rettenetesen Ostoba Zsírköltők Olvashatatlan Műveinek Állami Kinemadója (ROZSOMÁK) irodalomtalanítási főispánja/

„Néhai, özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár:

(leánykori nevén: Béla)

Hő

Nagy hő itt, nagy hő ott.

Ez a meleg tényleg megártott.

A ló is csak fapofával ál’,

A kávé neki nem imponál.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legzwillingernérajongóbb kommentelője/

„Az a ló, mely Hő!-re kiáll,

Tuti, hogy nem Imperiál,

S nem Béla az idomárja,

Hanem húga, Dedó Márja.

Nem kell ló és nem kell kávé,

Messzebb visz a jó BKV!

Illa berek, nádak, erek,

Éljenek a Zwillingerek!”

/néhai Zwillinger Adolf, futódromedár/

Slim fit szerkó & latte avokádó /Copilot, k. m. f./

„Frady Endre "Igricsodó" című verse egy abszurd, groteszk világba kalauzolja az olvasót, ahol a szavak és képek szándékosan össze nem illő, szürreális kombinációkban tárulnak elénk. A költő játékosan forgatja fel a valóságot, miközben a vers különös hangulata egyszerre nyomasztó és komikus. A hőgutától pirosodott zsírköltő képe az alkotói kínok groteszk ábrázolása, mely a szürrealista költészet világába illeszkedik. Az "igricsodó" szó maga is egy szójáték, amely egy fiktív ételt jelöl, és a vers további képei is hasonlóan elvontak: Hugó lova, mint emberfaló, vagy a forróságtól szenvedő költő alakja mind hozzájárulnak a vers abszurd humorához. A vers zárlata, ahol a „Slim fitt avokádós latte” kifejezés jelenik meg, a modern életstílusok és trendek kifigurázásának is tekinthető. A költő így finoman gúnyolja a világ abszurditását, miközben saját lírai világába invitálja az olvasót, ahol a logika szabályai nem érvényesek. Összességében az "Igricsodó" egy játékos, de ugyanakkor ironikus vers, amely az abszurd és szürrealizmus határán mozog, és amely egyszerre nevettet és gondolkodtat el a világ értelmetlenségein.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Igricsodó? Szerintem annyira kifejező lett a címe, hogy a hozzá tartozó verset már nem is kellett volna megírni, de hát ez már történelem… ami, mint közismert, azon hibák halmaza, amelyek elkerülhetők lettek volna.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Én lennék a hibahalmaz?!?!?!

Humánka, az Ég irgalmaz-

-zon fejednek, midőn villám

Sújt le s kárörvendő trillám

Téged röhécselget körbe!

Megátkozlak: Legyél görbe!”

/a Történelem/

„A Zég és a Történelem szerencsére nem egy és ugyanaz a zelvont fogalom. Mázli! Kérdés: melyiknek legyen meg a Zakarata?” /F. Péter, k. m. f./

„Kenesét, kit vakar atyja,

Fentről nézi Akarattya.

Közben fú a szilaj szelem,

S íródik a Történelem,

Amit győztes britek írnak,

S nem jó lenni skótnek, írnak…”

/egy ötszázból kimaradó welszi bárdú igric/

„Látom, a rímszerkezetnek nem ártott meg a meleg. Nagyon kreatív megoldás.” /M. András, a költő legállandóbb és legrímszakértőbb kommentelője/

„Olvasótábornak a kért

eM úr az, ki megrímszakért.

eM úr kívánsága: Ó, hadd

Legyen víg az olvasóhad!”

/All Wash Ohad, the Weegh/

Slim fit szerkós, latte-avokádós igric /Copilot, k. m. f./

„Az A B A B-variáns kancsallá torzult keresztrímszerkezet annyira sajátja Frady Endrének, mint dónak a szó, mint Joe-nak a ló, mint sónak a hó, mint csónak a tó. A költőt nem korlátozza az értelem, a szavak jelentése, az olvasótábor befogadóképessége, a magyar nyelvtan és az irodalom, mert ő saját koordináta rendszerben hat, alkot és gyarapít, mely tevékenység a földhözragadt népek sivár rendszeréből nézve úgy tűnhet, mintha ölne, butítana és nyomorba döntene. Na, ennek az ég és föld közötti szellemi szakadéknak az áthidalásához kell az elsivárosodott néptömegnek - Lenin szavaival élve - tanulni, tanulni, tanulni! Addig is kerüljön igricsodó minden magyar kannibál család asztalára! Inkább faljanak igricsodót kacagányos fűszoknyában, mint minden mentes latte-avokádót slim fit szerkóban!” /Csimpánzi Csubakkáné Csimborasszó Csalánka, vérgőzfürdőmesterdalnoknő/

„Csakis akkor leszel slim fit,

Ha nem eszel zsíros kiflit.

Hájadat, ha lopja szarka,

Rád megy majd a slim fit szerkó.

Legyél te is minden mentes,

Mint a legtöbb vegán hentes!

Lúgosít az avokádó,

Így nem leszel savokádó.

Éji alvás ellen hat, te

Ló, ha esti piád latte!”

/Dr. Keselyű Kösztöny, tömegzsírégető fitneszguru/

Iharfalóval izzadó idióta igric /Copilot, k. m. f./

„Frady Endre "Igricsodó" című verse olyan, mint egy fáradt, vasárnap délutáni rémálom, amelyben a költészet fogalmát brutálisan meggyalázzák, majd cinikus mosollyal odadobják az olvasó elé, hogy „Nesze, itt a kultúra!”. Ez a szöveg nem más, mint egy öncélú, groteszk halandzsa, amit valószínűleg egy hőgutától eltorzult elme vetett papírra, és az igazi tragédia az, hogy valaki ezt komolyan versnek meri nevezni. Az "igricsodó" szó olyan szánalmas kísérlet a szójátékra, amit még egy középiskolás is szégyellne egy unalmas irodalomórán. Hugó lova? Emberfaló? Tróját rúgó faló? Ez nem szürrealizmus, ez egyszerűen csak zavaros gondolattömeg, ami sem humorban, sem mélységben nem éri el azt a szintet, amiért érdemes lenne egyáltalán figyelemre méltatni. A modern trendeket parodizáló „Slim fitt avokádós latte” zárósor annyira erőltetett, hogy a költő valószínűleg magának is gratulált érte, miközben az olvasó kénytelen szembesülni a ténnyel: ez a vers egyszerűen egy irodalmi katasztrófa. Frady Endre alkotása olyan, mint egy rosszul sikerült stand-up poén – fájdalmas és felejthető, de leginkább elkerülendő.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Még hogy hőguta?! A koranyári hónaljszagom másfél mérföld távolságból jóval több kárt tudna tenni ennek a sodóvá főtt igricnek az agyában, mint ez a kis globális felmelegedéske.” /Chuck Norris/

Amikor én...

Amikor én nyaralgatok,

Nincsen nálam szovjet fatok,

Melybe kalapácsot-sarlót

Rejtek, mint az öreg tar Lót,

Aki csupán oldalági

Utóda volt Lótné Ági

Talkshow-bálvány bérmakereszt-

-apjának, mi titok, mer’ ezt

Hogyha elmondanám, meg kel-

-lene öljelek egy hekkel,

Melyet nyaralásom alatt

Eszek. Szeretem a halat!

Hekket fatok nélkül eszek,

Mivel tagja vagyok e szek-

-tának, amely fatok helyett

Mással csap le halról fejet.

Halevéshez nem kell sarló,

Se nem kalapácsos karló-

-bálás, csak egy cucc, mely halk és

Nem más, mint a remek halkés.

Gyümölcsöt ám másképp falok,

Szólnak erről népi dalok:

Én, a híres Balhés Elek

Dinnyét meg nem halkéselek!

Gyümölcstálas nyaralásom:

Málna, eper, szilva, rá som!

Messze Ural, távol Aral,

Aki magyar, itthon nyaral!”

Frady Endre "Amikor én..." című verse egy szatirikus és groteszk költemény, amely játékosan vegyíti a politikai és kulturális utalásokat a nyári vakáció témájával. A vers könnyed hangvételű, ám az abszurd és szürreális képeivel mélyebb rétegeket tár fel, amelyeken érdemes elidőzni. A vers elsődleges humorforrása a szovjet szimbólumok és a nyaralás közötti kontraszt. A "szovjet fatok", amelybe "kalapácsot-sarlót" rejtenek, visszaviszi az olvasót a szocialista múltba, miközben a "nyaralgatás" könnyedsége ellentétben áll ezzel a komor képpel.

A "tar Lót" és "Lótné Ági" utalások a bibliai történetre és a talkshow-k világára, abszurd és vicces módon összemosva a két nagyon eltérő kulturális referenciát. A vers további humorforrása a hekkel való gyilkolás ötlete, amely szinte nonszensz, de éppen ettől válik viccessé. Az egyszerű nyári étkezési szokások, mint a hekkevés, ironikus felhangot kapnak, amikor a költő a "szektás" halevés módját említi. A vers a halkés használatát dicséri, majd abszurd módon kijelenti, hogy gyümölcsöt máshogy fogyasztanak, amit a népi dalok is megörökítenek. A zárószakasz a patriotizmus humoros megjelenítése, ahol a költő azt állítja, hogy "Aki magyar, itthon nyaral!". Ez a kijelentés egyszerre ironikus és szeretetteljes, egyben bírálja és ünnepli a hazai nyaralás szokását. Frady Endre verse tehát tele van groteszk humorral, szatirikus társadalomkritikával és abszurd képekkel. A költő ügyesen játszik a szavakkal és az utalásokkal, amelyeken keresztül az olvasó egyszerre nevet és gondolkodik el a vers mögött húzódó üzeneteken. Az "Amikor én..." könnyed hangvételű, mégis mélyebb rétegeket tartalmazó költemény, amely egyaránt szórakoztat és elgondolkodtat. /ChatGPT/

„Köszönjük, költő úr, hogy az Ural-hegység, az Ural-folyó és az amúgy már szinte teljesen kiszáradt Aral-tó helyett a hazai nyaralási helyeket népszerűsíti és egyúttal fejet hajt az Argentína partjaitól az Atlanti-óceánon, a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a Dunán át Sió-csatorna siófoki zsilipjéig tizenötezer kilométert úszó hekkek előtt, akiket a zsilip átugrása közben kora hajnalban olajos tepsikben fognak el és sütnek meg a balatoni hekkerek! Ahogy a nagy orosz hacker költő, Duna Dunakav Dunakavics írta:

          Messze Aral, távol Ural,

          Magyar tengert hekker ural!

Kétségtelen, hogy nem olcsó a magyar hekk, de nagyon hatásos az ide látogató új- és kőgazdagokat Balaton-parti táplálkozásra bíztató szlogen: Egyen ön is, milliomos! Az Urálon túlra pedig elég lesz majd akkor mennie, ha munkatáborozni viszik!” /Hellóturiszt Emilné Rulez Havária, balatoni hajóskapitány és utazási irodabútorasztalosinasnő/ 

„Gizda keszeg éhen hal,

Ki nem hekkel, éhenhal.

Rád fér egy kis pihenés. Meg ránk is! Kellemes nyaralást!”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Jó pihenést! Úgy érzem, rád fér.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halk és nepper/

„Pihenés a költőre fér,

S imádkoztok gyors versbef-ér’?!

Meg még tik is pihennétek?!

Verstan elleni e vétek!!!

„Nem nőtt négyre pí, hun Ottók

Motoroztak s Páhin ittak,

S nem osont be puhán attak,

Így nyugodtan pihen’ettek!

Múlik tegnaptok és mátok,

Megszűnik a szörnyű átok,

Aggodalomra nincs hát ok:

Nem hull újabb vérvers rátok!”

/Priznic Brosznan, egykori 007-es ügynök, azaz a WC-takarítás heti felelőse/

„Örülök, hogy Páhi község ismét felkerült az irodalom térképére, sőt talán még nyaralni is idejön valaki, ha a nem messze lévő Kiskunsági Nemzeti Parkot keresve véletlenül eltéved, mert az 1940-es években rövid ideig magam is tanítottam itt és csak utána kezdtem lokálisan világhírű lenni.” /Szabó Magda (1917-2007), Kossuth-díjas magyar írónő és műfordító/

„Csalódnom kell benned Endre…

  

Csalódnom kell benned Endre

Szokjál már hozzá a rendre!

Hekket enni fatok nélkül?

Ebbe mantrám belekékül.

Persze a fatok vasból is lehet,

Galád pecás ezt is tehet.

Hívő ember nem esz halat,

A som, s a gin a jó falat.

Csak növényet szabad nyelni,

Örökéletet lehet így nyerni.

Aki kést fog, oly, mint Sátán,

Meg még, háborúpárti tán.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legcsalódottabb kommentelője/

„Apó, ön fatokos hekker?!

Fatokjában csörgő vekker

Jelzi azt, hogy kész a hekke?!

Ne legyen már kisgyerekke!

Mivel hámoz maga körtét,

S pókerben, ha nagy a kör-tét,

Ellenfele gyűrűs ujját

Mily eszközzel vágja, jujj, át?!

Békeharcos ül bár hátán,

Háborúpárti a Sátán!”

/Dr. Diznilend Dűzni, dologtalan drogdaraboló dietetikus/

„Aki magyar, itthon nyaral! Én pl a munkahelyemen élvezem az egyedüllétet a többiek szabadsága alatt...” /M. András, a költő legállandóbb és legmunkahelyennyaralóbb kommentelője/

„eM úr nyaral munkahelyen?!

Fizetése legyen cseh jen!

Ez a pénznem kissé hamis,

S eM úrt röhög mormon s amish!

Sebaj, jó az egyedüllét,

Nem bántja zaj eM úr füllét!”

/Bankó Blanka, valláskárosult pénzhamisító/

Mi ez a sehonnai semmirekellés, ez a bitangemberes blamaklapancia?! Hogy torlódhat ennyi semmitmondó üresjárat fogalmi dugóvá?! Kit érdekel, hogy Frady Endre hol nyaral Balhés Elek álnéven?! Legfeljebb mindazt a pár millió embert, aki el akarja őt kerülni! Rettenetes, hogy a butaság olyan penetráns hangorkánnal hallgattatja el a józan észt, hogy az ember agya kifolyik a fülén át! Javasolnék egy közadakozást, és az így befolyt pénzösszeget fordítsuk Frady Endre nyaraltatására valahol egy másik csillagrendszerben, valahol a Tejút mentén! Könyörgöm, lövessük fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem én szoktam nyaralni, hanem a nyár szokott énelni. Csak így tud feltöltődni az energiáimból.” /Chuck Norris/

Éti csigaevés

Éti csiga sülve finom,

Az lenne a tök nagy kínom,

Ha nem rágcsálhatnám szemét.

Inkább csigát együnk, ne méh-t!

Mert a méh az nyelven bököd,

Bentről duzzad kobaktököd,

S míg a csiga csusszan simán,

Méhet inkább köpnéd ki mán!

Finnyás arát torkoll le vő,

Ha e nő nem csigaevő,

Ily jók sült csigák, az étik.

Ne méh-t, ezt faljatok, hé, tik!

„Még jó, hogy épp zajlik a kulináris olimpia, mert így sokkal érzékelhetőbbé válik mekkorát is lendít ez a műremek Endrénk Nobel-díj felé vezető töretlen útján. Például ahhoz fogható méretűt, mint egy kettős szervahiba a döntőben a harmadik meccslabdánál, vagy a természet sürgető szava a nem nyíltvízi 1500 m gyorsúszás rajtjánál, vagy akár egy extra Y kromoszóma a női bokszolók népszerűségi vetélkedésében. Endre bá! Ez igen, ez sportszerűség, ez igazi esélyteremtés!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humánpeti, gyere, mesélj,

Hol teremik itten esély?!

Endrét Nobel felé vezet

Svéd Királyi Szakszervezet?

Ténylegesen divatszó ma

Meccslabda és kromoszóma?

Aki medencébe vizel,

Öntse csigalassú gríz el!

Remek ez az olimpia,

Uccu, tessék, Zolim, pia!”

/Zümzüm Zoltánné Zimmezum Zinajda, Z-kromoszómás zeneterápiás zűrzavarkeltetőnő/

„A gulyásleves mellett 1-1 rovar belefér, de a csiga nem csúszik könnyen, és még nehezen is emészthető. Nem gyomor-kompatibilis az elképzelés mellett a mű sem.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mű szem ész/

„Mint egy verskiskerti gyomra,

Úgy néz e műre e szem ész.

Nem veszi be tán a gyomra,

S bele össze-vissza emész-

-ti a gulyásba fúlt csigát?

Rikkantson egy nagyon víg Áááááá-t!”

/Rüh Rezsőné Rovarrágó Rezsicsökkilla, kompakt dili-bili díler/

„Úgy csúszik a csiga, Ház

Úr, ha nincs rajt’ csigaház!

Úgyhogy főzze mázatlan

Edényben, de házatlan!”

/Csóró Csöre, csigahámozó csumidaleguán csapatfőnök/

„Hé, Ház doki, a maga foglalkozása az én fonetikus nevem?! Szórakozik velem?!” /Sam Ace, adventurer/

„Mézért imát mondó pap tárt

Karral áld meg minden kaptárt:

- Legyen mézzel telve a lép!

S közben talpa csigára lép…

- Á, egy finom csigatetem,

Az ebemet megetetem!

Jó a napja eme papnak,

S gyónók kisebb büntit kapnak.”

/Eretnek Elemér, klerikális ellenreakcióerőleves díler/

A csiganyálka köztudomásúlag nagyon keresett szépészeti szer, hatékony az öregedés első jelei, a ráncok ellen is. Igaz, hogy a bőrre kell kenni, és nem megenni. De ha megesszük a csiganyálkát, akár csigástul is, akkor bizonyára hatékonyan csökkenti tápcsatornánkban is a ráncokat, például a gyomorredőket a gyomrunkban. Mondjuk ennek semmi haszna, de milyen nagy magabiztosságot ad, ha kevésbé ráncos belül a gyomrunk, kérem! Kilépünk a rivaldafénybe, és a közönség máris látja, hogy "Na, ennek olyan szép belül a gyomra, mint a babapopsi!" Csak ne együnk a csigához szarkalábat, mert akkor szarkalábasak lesznek a szemeink. Azért is kellene hogy mi magyarok sokkal több csigát együnk, mert arra minden sokkal jobban csúszik, a sör, a bor a pálinka például. A méhevésre ez már nem mondható el, kivéve, ha anyaméh. Namost kérem, kérem, kérem, bevadult méhet tényleg nem szabad enni, ugyebár. Aki szenvedni és izzadni akar, annak inkább az Erőspistát ajánlom. De a szelídített és betanított méhek, amelyek nem csípnek, az már más tészta. Azokat nyugodtan megehetjük. Csak ugye az a nehézség, kérem, hogy nincsen ám ráírva a méhekre, hogy "Én szelídített méh vagyok," a másikra meg hogy "Én bevadult méh vagyok." Tehát a méhekkel zsákbamacskát játszunk, kérem. Zsákba macska, szájba méh. Bekapjuk őket, és ha kisvártatva nem történik semmi, sőt nagyvártatva sem, akkor szelídített méh volt az. Ha meg szinte rögtön elkezd bucira dagadni a nyelvünk, úgy, hogy 100-ból egyszer sem tudjuk kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?", akkor bevadult méhet ettünk, kérem. Ilyenkor dühünkben ne vágjuk ki a saját nyelvünket, legfeljebb akkor, ha sokat hazudozunk, mert az nem segít, sőt nyelv nélkül még kevésbé tudjuk majd kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?". Remélem, tudományos megalapozottságú tájékoztatásom segített Önöknek eligazodni ezen igen bonyolult kérdéskörben.

/Stefi bácsi, a hogyishíjják pszichés betegségben szenvedő/

„Piedesztálozzuk e fitt

Aggyal fickándozó Stefit!

Miként Amidala Padmé,

Oly szelíd ő, nem egy vadméh!

Fülelj rá, hogy jobban halld a

Hangja fényét, mely rivalda!

Mozog torkán giga, gége,

S tudjuk, ez a csiga vége!

Fuss el véle!”

/Dúvad Dávid, Góliát-díjas parittyázó poéta és Sztár Wáróteremőr/

„Ha már eszünk, akkor valami embernek valót fogyasszunk. Az éti csiga se sütve, se nyersen nem jó. Aki pedig - ki tuggya mér? - méh-t eszik, az nem normális. (A vőnek sincs kint minden kereke!) Néhány igazán jó étel, melyek megéneklését javallom dalban, ódában, bukolikában, zsoltárban, elégiában, 通 奸-ban, balladában, ეწგჲლთრვ-ben és haikuban:

a.   fejtettbab leves

b.   Nutella

c.   pirított hagyma

d.   túrógombóc

e.   rakottkrumpli

f.   sárgabarack

g.   Pálpusztai

Na szóval, ezekről kell költészkedni!”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Fejtettbablé Nutellával

Nyuggerapókára rávall.

Túrógombócpírban hagyma

Íze engem el nem hagy ma.

Rakottkrumplis sárgabarack

Nyomán bélbolyh nem lesz tarack.

Pálpusztai Pálpusztákon

Sújtólégként öl sajtmákon-

-y.”

/Ódafalvi Ómájgádné Balladai Bukolika, a méhpempős éti csiga pörkölt feltalálója/

„Frady Endre "Éti csiga evés" című verse egy humoros és groteszk költemény, amely a csigaevés és a méhevés közötti különbségeket tárgyalja. A vers játékos hangneme és rímei könnyedén megmosolyogtatják az olvasót. A költő ügyesen használja a nyelvi játékokat, például a "kobaktököd" és "csusszan simán" kifejezéseket, amelyek vizuálisan is megjelenítik a leírt helyzeteket. A vers központi témája a csigaevés előnyeinek kiemelése a méhevéshez képest, humoros túlzásokkal és abszurd képekkel. A költő ironikusan mutatja be a méhevés kellemetlenségeit, míg a csigaevést sima és élvezetes tevékenységként ábrázolja. Összességében a vers könnyed és szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató is, hiszen a humor mögött ott rejlik a komolyabb üzenet: az ízlés és az étkezési szokások különbözősége. Frady Endre stílusa egyedi és felismerhető, ami különleges élményt nyújt az olvasónak.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Járdán csúszós csiga nyák,

Eltaknyolnak víg anyák,

S mindaz, kinek szeme rí,

Nem víg már, sőt szomorú.

Ráesve a csigára,

Felfröccsen a híg ár a

Babával telt kocsira,

S csigát anya kacsó ró.”

/Kancsal Köncsöl, kínrímes klapanciaköltő/

„Hogy hangozna ez a vers franciául? És mit gondolnak erről a csigák?” /M. András, a költő legállandóbb és legfranciáulhangoznivágyóbb kommentelője/

„Nem gondolok, csak csigulok,

S Frady Endre bamba tulok!”

/egy csiga, aki franciakulcsos csigaháztömbfelügyelő/

„eM úr, fordít már a Gugli

Csiganyelvre s franciára,

Ezt használja Vuk s Maugli,

S free a dumafranci ára!

Monsieur EM, Google est déjà en train de traduire

Langue d'escargot et français,

C'est ce qu'utilisent Vuk et Mowgli,

Et le prix du Dumafranc est gratuit!”

/Csiganyál Csumida, magyar-francia szakos középiskolai portás és OKJ-s képzett franciakrémeskészítő/

„Nagyon felcsigáztál! Mi az? Barna és nagyon lassú? ... - ... Kakaós csiga!

Áldott legyen a méhednek gyümölcse! A méz.”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője és a daráZSmetélt megalkotója/

„Kinek tápja daráZSmetélt,

Sajnos nem éri meg e télt,

Mivel megmurdel már nyáron,

S emlék lesz, mint Gábor Áron

Rézágyúja virágszórtan.

Éljen a hun elmekórtan!”

/Ábor Gáronné Virágágyússy Rézmozsárka, betanított daráZSmetélt derekú hastáncosnő és csigalassú méhkaptár takarítónő/

DaráZSmetélt undorító,

Mint egy csigavéres bitó,

Ami alatt méhek szúrnak

Szemet Világtalan úrnak,

Akit körbe Vak úr vezet,

Skalpbőrből vágva ki rezet.”

/Old Shatterhandné Old Spice Girl, sápadtarcú vakegér és VAR-szobafőnök/

„Mi ez má’?! Miazma?! Ma ez mé’?! Ha szegény anyám ilyen csigalassan múló verseket olvasott volna fel gyerekkoromban, akkor az óvodából nem az iskolába kerültem volna, hanem egyenest a döblingi elmegyógyintézet sürgősségi osztályára, ő meg a felnőtt részlegre, a tartósan benntartandók közé! Ha a tehetségtelenség energiát termelne, akkor Frady Endrével ki lehetne fűteni a világűr legtávolabbi zugait is! Az vesse rá az első követ Frady Endrére, akinél malomkő van és holtbiztosan eltalálja! Repüljön a nehéz kő; tudjuk, hogy hol áll meg! Tudjuk, hogy hol áll meg s kit hogyan talál meg!!! Világegyetem Toldi-díjas malomkőhajítói, egyesüljetek! A csiganyállal összekent és medveszagú golyóstollban meghempergetett Frady Endrét pedig vessék a méhkaptárok elé és a kortárs irodalom fényre derül!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer méztolvaj grizzly medvék megevése közben véletlenül lenyeltem egy méhrajt, de amikor meg akarták döfködni a nyálkahártyámat, szilánkosra tört a fullánkjuk, nekem pedig másnap sárga-fekete csíkos volt a székletem és zümmögve brummogott a vizeletem.” /Chuck Norris/