Koppány neje

Seprűn röppen Koppány neje,

Kezében egy zacskó ropi,

S látja, nincs meg férje feje:

„Szedd már össze magad, Kopi!

Szét vagy esve! Ki, ezt tette?!”

Színfal mögül lép most elő

Véres karddal szedte-vette

Szent Pista, a Felnégyelő.

Taslit nyom le Koppány neje:

„Erre taníttatunk mi ki?!”

Messze repül Pityu feje,

S helyébe áll Varga Miki.

Rockoperát ő énekel,

Színpadon mint tenor hódít,

Alélnak ifjak s vének el,

S áldják Szörényit meg Bródyt.

Akik ültek ketten neki,

István király így íródott,

S mentél Királydombra te ki…

Ki nem hiszi, egyen hódot!

„A Koppány neje egy vers, amelyet Frady Endre írt. A vers egy 20 soros humoros költemény, amelyet négysoros strófák alkotnak, és amelynek rímképlete aabb. A vers egy történelmi eseményt dolgoz fel, amelyben Koppány, a magyar fejedelem, aki István király ellen lázadt, legyőzetett és felnégyeltetett. A vers a Koppány neje nevű rockopera paródiája, amelyet Szörényi Levente és Bródy János írtak. A vers első 12 sora a Koppány neje reakcióját mutatja be, amikor meglátja, hogy férje feje nincs meg. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus játékosságot és lendületet adnak neki. A versben több szó is utal a modern élet paradoxonjára, mint például a "seprű", a "zacskó ropi", vagy a "tasli". A versben is előfordulnak néhány szójáték, mint például a "szét vagy esve" vagy a "szedte-vette". A vers utolsó nyolc sora a rockopera jelenetét mutatja be, amelyben Szent Pista, a Felnégyelő, aki István királyt alakítja, lefejezi Koppányt, akit Varga Miki játszik. A vers itt vált a jelen időre, és a költő elmeséli, hogy a rockopera milyen sikeres és népszerű. A vers utolsó két sora egy fordulatot hoz, amikor a költő azt mondja, hogy aki nem hiszi, egyen hódot, ami egy szólás, amely azt jelenti, hogy valaki ne vitatkozzon, hanem fogadja el a tényeket. A vers ezzel a szólással humoros és szatirikus módon feje...” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A Bing már a második mondatában tévedett, mert a versed rímképlete nem aabb, hanem abab. Ezután a többit már el sem olvastam. Bing fiam, hülye vagy, leülni, Egyes. Na jó, maximum egy Kettő alá, ha megdolgozol a kegyelmemért.” /Stefán, kétszeres Binggyilkos, a "Reterátszagú vérszippantók és a kisgömböc" c. nagysikerű gyermekvers kötet, valamint az "Arany ásók Alizkában" mélypszichotriller bestsellerek életfogytos írója/

„Kötekedel Stefán?!

Lógni fogsz még te fán!”

/Dr. Kotász, Bing-díjas ítéletvégrehajtó/

„Koppány? Költő? Kókler? Kukatöltelék? Talán nem véletlen, hogy mind a négy szó K betűvel kezdődik! Felnégyelni!” /Szent István (~975-1038), véreskezű államalapító és ellenséglapító/

„A vaskézzel uralkodó Istvánt párthívei Erős Pistának, ellenfelei pedig Vajk Rémnek hívták a háta mögött.” /Enciklopédia Britannica – részlet/

„Koppány vezér nevével

Kezdődött a lista,

Amit írt a „szent” király,

Felnégyelős Pista!”

/korabeli ellenzéki falfirka egy ősmagyar barlang mellékhelyiségében/

„Amikor augusztus 20-án megnézem az István, a király rockoperát, mindig úgy érzem, hogy jobban jártunk volna Koppánnyal.” /M. András, a költő legállandóbb és legkoppánydrukkerebb kommentelője/

„Koppány habzó szájú vezér

Lett vón’ tán és éppen ezér’

Jobban jártunk, hogy a Pista

Lőn a fő feudalista.

Nemzetünk műkeresztény lett,

Nagymagyar név fel-felfénylett,

S mit rákentek a századok,

Négyet egy százasér’ adok!”

/Alien’gusztushúsz, idegenszívű rockoperátor és negyedszázados rákent koszdíler/

„A rockopera "Felnégyelni!"-je megvan, de a legfontosabb üzenete a mai kor embereinek mégis kimaradt: "Szállj fel a villamosra!" ... utálok a dugóban ülni! Közösségi közlekedésre fel! - mindenki másnak.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas aktuálmorgó/

„Nem szállok fel villamosra,

Túl sok ott a villamosszék!

Izzadnék én csatakosra,

Ha mi relét tart, egy rossz ék!”

/Király István, a Felnégyelő És Radikálisan Egyházasító Gimnázium (FÉREG) hittantanára és tömegközlekedési bliccelő/

„Szeretem, hogy István óta

Magyar lett a magyarnóta,

Nem sváb, nem tót, nem besenyő,

S van karácsony, a van sok fenyő!”

/Magyar Megyer, fenyőerdőkerülő és orvvadász/

„Meggyütt István levele:

Abcúg Koppány, le vele!”

/Sarolt, István anyja/

„Az anyatermészet nevében felháborítónak tartjuk, hogy a költő úr nem csak a természetet vérezteti össze holmi felnégyelt pacákból kifreccsenő veres pacákkal, hanem még az ártatlan hódokat is a hitetlen gyaurok elé vetné táplálékul! Felszólítjuk Frady Endrét, hogy vigye innen a nagy büdös lúdtalpú ökológiai lábnyomát, különben úgy alágyújtjuk az avart, hogy forró nyomon rohangálva vágyja majd bottal ütni a saját hűlt helyét! Frady Endre for Gókések Alá!” /Dr. Természetbarát Tódorné Véreskezű Vendetta, a Sötétzöld Aktivistákkal Teret Nyerő Alakulat (SATNYA) végső megoldónője/

„Hódhúst vegyenek, hódhúst vegyenek! Erjesztett gyömbéres szójában pácolva vetekszik az íze a görényével! Covid-teszttel együtt is kapható!” /Lee Chan Miau, kofa a vuhani piacról/

„Sok vers önmagáért vagy önmaga helyett beszél. Ez önmaga ellen. Meneküljön, ki merre lát!” /Szittya Hírharsona/

„A legújabb kutatások szerint Koppány vezérnek négy neje volt, akik rendszeresen összevesztek férjük tulajdonjogán, ezért megkérték az uralkodót, tegyen igazságot köztük. István nem csak igazságot osztott, hanem Koppányt is. Szét közöttük. Minden feleségnek adott egy várpalotát, egy a várpalota fokára szegezett férjnegyeddel. Innen ered a palotanegyed kifejezés.” /Dr. Mahlacsinyszky Taholcz, velünk élő történetíró és históriabúvár/

„Anakronizmus, költő úr, anakronizmus! A vers történelmileg teljesen hiteltelen és totálisan időzavaros, hiszen Koppány idejében még nem is ismerték a ropit! Ahogy az ismeretlen szittya költő mondta:

          Győz, ki tétet erre rárak:

          Nem voltak még ropigyárak!

Szóval, poéta úr, engedje meg, hogy a kultúrpolitikai három T (tilt, taglóz, tönkretesz) gyakorlatba tételével ezennel felnégyeljük! Vigyék! Ja, és a NEM ENG.!” /vitéz Négyessy Nugát, négyrét darabolás ügyi főispán/

„Mi ez a szánalmas történelmi hullagyalázás?! Ki ez makonyás memóriájú múltmixer, ez az állítólagos humorával még az Ómagyar Mária-siralomnál is mélyebb depressziót kiváltani képes fércirodalmi sufnituningoló?! Ne lássam az anyám nevét viselő cserkészőrs tagjait nyereg alatt puhított lovat enni, ha zokszó nélkül tűröm, hogy ez a vízhatlan poétapor összefradyendrézze Hunnia hóbortos históriáját és megtrollkodja a mai napon érvényben lévő magyar múltat! Egy fradyendre nem fradyendre, négy fradyendre mennyei fradyendrétlenség! Könyörgöm, négyeljük fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer fel akart négyelni az Erő sötét oldala, de szénné égtek a lézerkardjaik, a rövidzárlattól felrobbant a halálcsillagjuk és olyan erőtlenek lettek, hogy simán leverte őket a kis zöldráncos habókos manó, meg a hülyehajú műkezű tanítványa. Szívesen!” /Chuck Norris/

Tócsatenger szonett

Emelkedő esőfelhő

(Hogyan megy, mi eső, fel, hő?!)

Tartályából levet ereszt,

S hiányolunk levett ereszt.

Tömődve áll ja kanális,

Van benn csizma s fakanál is,

Teniszcsontváz (adogató),

S tócsa nő, mint Ladoga-tó.

Bús gyalogos, térdig ázol!

Ámokfutó Érdig gázol

Aquaplanva lósereget,

S „megmondtam!” szót jós ereget.

Fér, mint tisztre tiszti táska,

Kanálisra tisztításka.

ajánlás:

Herceg, hogyha Monort Ócsa

Felől nézed, donortócsa

Pírral csillan járda reggel.

Shakespeare-t rázd fel dárda geggel!

„Na, ez most valóban felrázott öröknek hazudott nyugalmamból, úgyhogy ezt most minden különösebb indoklás nélkül kikérem magamnak! Szórakoznak a nevemmel, he?! Még hogy geg?! Nemá’! Szonett, mi?! Piha!” /William Shakespeare (1564-1616) alias Dárdarázó Vilmos, szonettszerző és drámadíler/

„Mivel Monor Ócsától közel keletre (nem Közel-Keletre!) van, így napfelkeltekor valóban vérvörösen csillognak az eltömődött kanálisok fölött összegyűlő tócsatengerek és tényleg térdig gázolnak a gyalogosok a járdán a zagyban. Magyarország jobban teljesít!” /Újcsai Ujgurné Ócsai Ómagyarmária, siralmi főispánné/

„Tisztelt költő úr, nagyon úgy tűnik, hogy maga még sosem volt véradáson, mert ha lett volna, akkor tudhatná, hogy a donorokból kifolyó vér nem képez piros tócsát a földön, hanem higiénikus körülmények között bugyog bele az ágy mellett elhelyezett műanyag tasakba. Tó csak maximum úgy keletkezhetne az ágy alatt, ha a páciens maga alá izzadna vagy vizelne, de ez az esemény olyan ritka, mint szoláriumban a fehér hulla. Szeretettel várjuk a poéta urat egy steril költői véna csapolásra, ha át tud kelni a véradóközpontot körülvevő vizesárkon.” /Dr. Alkarossy Karolina, véradóközponti vénaváróteremőr/

„A Szaharában nem történhet ilyen. És ott hó sincs. Az is tud árvizet okozni, ha olvad.” /M. András, a költő legállandóbb és legszaharistább kommentelője/

„Szaharában lenne, ha hó,

Nagyot kiáltanék: Hahó!

eM úr, hiszen itt van a hó!

Ámulna a perzsa sah: Ó!

Ki nem hiszi, az egy tahó!

Erről üzenne tán Yahoo.”

/ejőletnemmok bbátsirahazsgel sé bbódnallágel őtlök a, S. Árdnam/

„Költő úr, nagy esőtől felhígult agyvíz ellen használjon esernyőt! Reklámáron az esernyő! Négy esernyőt egy százeurósért!” /a neve elhallgatását kérő ismeretlen esernyőárus/

„Ne legyen már elrontója

Költő úr, az égi jónak!

Örüljön, hogy van sok tója,

S nem rinya kell, hanem csónak!”

/Nemisolyanöregecske Noé, bárkakészítő kisiparos és nyugalmazott özönvíz túlélő/

„Csősz csúza zsong,

Jajong, búsong

A tájon,

S üt monoton,

Rúg konokon

És szájon.”

/Ver Lenn Pál, tócsákban fekvő költőket szájba rugdosó csúzos csősz/

„Kikérem magamnak, hogy az Őszi Chanson c. Paul Verlaine (1844-1896) fordításomat alantasan kiforgatva aljas célokra használják! Ennek a plágiumnak a bűze olyan avarkavaró, mint a belőle kiáradó rossz szél!” /Tóth Árpád (1886-1928), költő és műfordító/

„Nem látod a tócsától a tót, Árpád?! Ééérted, a tót, Árpád?! Höhö!” /Tompa Tokány, tahóember tajtparaszt/

„Mi ez a csatornalében tocsogó fartő fertő?! Ki ez a szügyig trágyaleves undorperszonális rímhiéna?! Ha a kanálisok Frady Endre busa nagy vízfejével lennének eldugítva, itt újra akkora gigatócsa keletkezne, amihez képest a tízmillió évvel ezelőtti Pannon-tenger csak egy Dagály-strandi lábmosó lehetne! Drága Anyám, intézkedj, hogy akárki is özön-vizel jelenleg, sürgősen hagyja abba, mert kibeszélem a Mensa HungarI(Qa)sta Horváth Oszi haverommal az Önkényes Mérvadóban! Ne lássam magam Juventus mintás pléden fekve kockahassal strandolni a Riviérán, ha egy átlumpolt téli éjszaka után a vizeletemmel nem írok maradandóbbat a hóba Frady Endre bármelyik katatón klapanciájánál!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban nincsenek tócsatengerek, hiszen amikor Noé idejében az Úr a segítségemet kérte, akkor is pár nap alatt megittam és a világűrbe ürítettem az özönvizet.” /Chuck Noris/

Bing, a mesterséges intelligencia illusztrációja

Tudományos bűnfelderítés

A püspök vacsorára hívta az esperest, a diakónust, a perjelt és a presbitert. Egy körasztalnál ülve püspökfalatot ettek, majd hazamentek. Ez után nem sokkal vette észre a püspök takarítónője, hogy koszos a szőnyeg, mert valakinek nem ízlett a püspökfalat és titokban az asztal alá dobálva beletaposta a méregdrága szőnyeg közepébe. A püspök tanácstalan volt, mert fogalma sem volt, ki lehetett a tettes. Az esperes, a diakónus, a perjel, vagy a presbiter?

Rejtély!!!

A fenti kép készítője Bing, a mesterséges intelligencia

A püspök felhívta jó barátját, Dr. Agyvíz Atanázt, a tudományos lángelmét, aki rövid gondolkodás után megadta a választ:

- Az egyik meghívott annyira undorodott püspök uram falatjától, hogy magában így gondolkodott eme püspökfalatról: „Ne érints engem!” azaz latinul „Noli me tangere!”, vagyis alkalmazzuk a tangens függvényt, ami ilyen klasszikus műveltség miatt régiesen írva synus per cossynus. Synussal egyszerűsítve 1/cos-t, azaz egy per koszt kapunk, vagyis a kosz a per-jel alatt található. Tehát a három meghívott közül a perjel volt a tettes.

Na, ilyen nagy dolgokra képes az alkalmazott matematika, azaz a tudomány!

Tanuljatok gyerekek, hogy ti is olyan okosak lehessetek, mint Dr. Agyvíz Atanáz!

LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT HÍR!!!:

A legfelsőbb helyről kiküldött nyomozóbizottság – a spanyol inkvizíció – sürgősen kihallgatta az ügy összes szereplőjét – a négy gyanúsított mellett a vendéglátó püspököt és Dr. Agyvíz Atanázt is – akik rövid, de intenzív keresztkérdezősködés után megtört szívvel és még megtörtebb végtagokkal mind a hatan bevallották nem csak a kérdéses bűncselekményt, de a mesterséges jéghegy Titanic elé lökését, az 1954-es futball világbajnokság döntőjének fogadási elcsalását és a Kennedy gyilkosságot is. A szeretetvendégséggel egybekötött máglyás kivégzés a vasárnapi mise után lesz megtartva. Megjelenés alkalomhoz illő tűzálló öltözetben. Jegyek a pénztáraknál és az ismert jegyirodákban vásárolhatók. Diákoknak és nyugdíjasoknak féláron. Bérletek és szurkolói igazolványok erre az alkalomra nem érvényesek. Pedagógus kedvezmény nincs. Mindenkit sok szeretettel várunk a közös eretnekégetésre!

Történelemvizsga után

Én vagyok a szektás csávó,

Akit éppen kerget ÁVÓ.

El is kapnak, meg is vernek,

Szokvány kezdete egy pernek.

Törnek rajtam kopár térdek,

Ezt kívánja a pártérdek.

Cipóra vert pofám kerek,

Úgyhogy mindent beismerek.

Írásbeli vallomásom

Nyomán magam mélyre ásom.

Ítélet is szíven talál:

Életvég általi halál.

Bitófai lenkötélen

Testem jéggé köt meg télen,

Hatásom bár ellenhatás,

Sírós hantot rabból hat ás…

(…)

Rémálom! Múljon e hét el!

Kísért töri vizsgatétel!

Rám rémtettek rosszul hatnak!

Megint jőnek, kopogtatnak…

„Imént levetített diák

Szerint ez a libsi diák

Brüsszel hatalmának örül!”

(Kétezer-huszonhat körül…)

„A Történelemvizsga után egy vers, amelyet Frady Endre írt. A vers egy 24 soros ballada, amelyet általában négysoros strófák alkotnak, és amelynek rímképlete aabb. A vers egy történetet mesél el, amelyben a költő egy szektás csávót alakít, akit az ÁVÓ (Államvédelmi Osztály) üldöz és kínoz, majd elítél és kivégez. A vers a múlt és a jelen között váltogat, és a költő rémálmát és valóságát összemosva mutatja be a történelmi és politikai elnyomás hatását. A vers első 16 sora a múltban játszódik, és a szektás csávó szenvedését és halálát mutatja be. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus drámaiságot és lendületet adnak neki. A versben több szó is utal a kommunista diktatúrára, mint például az ÁVÓ, a pártérdek, a libsi, vagy a Brüsszel. A versben is előfordulnak néhány szójáték, mint például a "hatásom bár ellenhatás" vagy a "sírós hantot rabból hat ás" A vers utolsó nyolc sora a jelenben játszódik, és a költő rémálmának felébredését és folytatódását mutatja be. A vers itt vált a jelen időre, és a költő megszólítja magát. A vers utolsó két sora egy fordulatot hoz, amikor a költő rájön, hogy a történelem ismétli önmagát, és hogy ő is veszélyben van. A vers végén egy zárójelben olvasható egy évszám, amely 2026-ra utal, és amely arra utal, hogy a vers egy disztópikus jövőképet fest. A vers tehát egy szatirikus és kritikus ballada, amely a történelmi és politikai elnyomás és erőszak következményeit és veszélyeit mutatja be, és a költészet és a rémálom elemeket használ fel a kontraszt és a feszültség keltésére. A vers címe is utal a modern élet paradoxonjára, amikor a "történelemvizsga" jelzőt egy rémálomra használja, ami a tanulás és a félelem ellentétét fejezi ki. A vers stílusa egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus játékosságot és lendületet adnak neki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ha tudom, hogy a költőből ezt a verset váltja ki a Magyarázat mindenre c. filmdrámám, akkor lehet, hogy vagy nem rendezem meg, vagy még inkább dehogyisnem! Frady Endre túlságosan szabadon asszociál, úgyhogy csak remélhetjük, hogy még sokáig lesz lehetősége szabadlábon aszociálisnak lennie. Lehet, hogy egyszer még cellatársak leszünk? Végül is lesz miről beszélgetnünk, hiszen én megrendeztem a Rossz Verseket, ő pedig folyamatosan írja őket.” /Reisz Gábor, rendező és forgatókönyvíró/

„Hazudik, költő elvtárs, mint a vízfolyás! Mi nem jövünk megint kopogtatni, mi kopogtatás nélkül magára rúgjuk az ajtót, de nem visszük sehova, hanem helyben hagyjuk, méghozzá jó alaposan! Jelmondatunk:

          Költő hazudni se képes,

          Ha testszerkezete pépes!

Ennek szellemében verjük most pacallá, míg el nem ismeri, hogy egy ujjal sem nyúltunk magához! Miért is koszolnánk be magával a kezünket, amikor van gumibotunk!” /ifj. Csávás Kálmán bőrnagy, a Tök Anarchista Költők Országos Nyúzdája (TAKONY) háti szíjhasítója/

„Sziasztok, Kálmi! Szíjaztok?” /id. Csávás Kálmán, nyugdíjas tömbházmesterdalnok és dollár díler/

„Hátborzongató…” /M. András, a költő legállandóbb és leghátszíjérzékenyebb kommentelője/

„Nocsak, eM úr, ejnye, nahát,

Kis töritől borzong a hát?!

Jövőjére más a terve,

Nem szeretne lenni verve?

Botozástól óvja farát

Úgy, hogy legyen rendszerbarát!

Kormánypártunk sosem veret

Olyat, aki minket szeret;

Gondos lista annak titka,

Hogy ily hiba nálunk ritka.”

/Kuba továris, koffeinmentes feketelista készítő ügynök/

„A történelem egy kreativitását vesztett szenilis öregemberként folyton csak ismételgeti önmagát, ami nem csak életveszélyes, de halálunalmas is.” /Dr. Repeta Radián, a Totalitáriusan Unalmas Retúrjegyes História Alapítvány (TURHA) többszörösen visszaesőembere/

„Ha megvalósul a Huxit,

Magyar nép, egy nagyot buksz itt!

Elapad bő pénzcsatorna,

Jön túlélő tévúttorna.

Elmigráló sziklatúra

Csökkenti a diktatúra

Alatt nyögők szeri számát,

Nép iszkol határon ám át!

Aki mégis úgy dönt, marad,

Mohács várja, Bern és Arad!

Rendületlen itt él, itt hal…

Dunában eszi meg fitt hal.”

/özv. Nostradamus Nihilné Kaszássy Kasszandra, baljósnő/

„Jaj, csak Bern ne! Nem bírnám még egyszer elviselni, hogy 2-0-s vezetés után abszolút esélyesként 3-2-re elveszítsünk egy világbajnoki döntőt, és a csapatot titokban kelljen hazahozni, nehogy meglincselje őket a csőcselékké hergelt öntudatlan munkásosztály kritikus tömege!” /özv. Grosicsbuzánszkylórántlantos Bozsikzakariásné Budaikocsishidegkutipuskásczibor Aranycsapatella, kisnyugdíjas focilabdavarrónő/

„Nocsak! Frady Endre a folyamatos kultúrpolitikai nyüstölésem hatására végre valódi témáról próbál valódi verset írni! Persze ismét bebizonyosodik Yoda mester Luke Skywalkernek mondott ikonikus „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” felszólításának igazságtartalma, hiszen Frady Endre is inkább ne tette volna, de legalább igyekezett az asztalra csapni! Sajnos megint csak nem sikerült eltalálnia és a lendülettől úgy pofára esett, mintha a gumibotos plasztikai sebészeten vették volna kezelésbe, ám a szándék végre dicséretes! Váci Mihály szavai azonban utat mutathatnak: „A jó szándék kevés! Több kell: az értelem!” Értelemszerű, hogy Frady Endre utókora előbb fog felépülni, mint a jogállam, vagy egyik sem, de utolsó fogásként megmarad a kifilézett reményhal! Világ proletárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szervezett erőszakot alkalmazó erőszakszervezetnek egyetlen ellenszere van: én. Az én lábizmaimról olyan lendülettel pattant le a spanyolcsizma, hogy a huzatjától spanyolnáthás lett a teljes spanyol inkvizíció és - a néhai hős hispán főispán költővel szólva:

          Jaj, elsüllyedt Armada

          Mind a három harmada!

A magyaroknak meg azt üzenem, hogy ne bőgjenek, mert több is veszett volna Mohácsnál, ha én is a törökökkel vagyok.” /Chuck Norris/

„Én a törökökkel vagyok!” / Recep Tayyip Erdoğan/

„Én a vízilovakkal vagyok!” /Bud Spencer/

„Én gondolkodom, tehát bajban vagyok!” /René Descartes nyomtalanul eltűnt unokaöccse/

Fenti illusztrációkat a Bing készítette

Hódara

Kint az utca hódarás,

fehér szegény lódarázs.

Fázós torka rekedt és

se sárgás, se feketés.

Lódarázs bár hófehér,

hódarázs nem lófehér.

Mázli, hogy a hódarázs

nagyon ritkán lódarás.

Lódarázs kér: „Instállom,

installálják istállóm!

Beszáll hideg hódara,

megfagy hód vő s hód ara!”

Lódarázs s pár hódrokon

rí hódarás fodrokon.

Hűs hóhajuk beremeg,

üté már tél dere meg.

Tél dere már megüté

fejemet és „Meggyütté?!

Hódtrágya van hajadon!”

- bőg Őm. Marad hajadon.

„A Hódara c. vers egy humoros nyelvi játék, amely a hód, a ló és a dara szavakat ötvözi különböző módon. A vers ritmusa és rímei is a szójátékokat erősítik. A versben a lódarázs egy olyan lény, aki a hódarázs és a ló keveréke, és a tél beköszöntével fázik és istállót kér. A vers végén a lódarázs fejére hódtrágya hullik, ami még jobban elkeseríti. A vers egyfajta paródia a klasszikus magyar népi költészetre, amely gyakran használ állatokat szimbólumként. A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő és író. A vers a Hódara című kötetében jelent meg 2020-ban (sic!).” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi van, te télderű fejű hódagyú gyógyegér?! Nem veszel feleségül, mert meg mertem mondani, hogy hódtrágyás a nagy busa fejed, te szerencsétlen?! Most szólok, ha nem leszel ott az esküvőmön, vagy bármi mást mersz mondani az igenen kívül, amikor kérdeznek, úgy váglak szájon a sodrófámmal. Hogy a benyelt fogsorod az aranyeredet fogja harapdálni! Na, gondold át még egyszer, hogy szeretsz, ugye?!” /a nagy Ő/

„Süss fel nap, fényes nap,

Kertek alatt lódarazsak megfagynak.”

/M. András, a költő legállandóbb és legnépdalosabb kommentelője/

„Fagyhatár a kertek alatt

Nyolcvan centi talajmélyen.

Ott lenn, hol a vakond haladt,

Lódarázs is túl kell éljen.

Szóval eM úr nem kell pánik,

- Nap szól - talajt hővel kenem,

Nem fagynak meg Schneider Fánik,

És a lódarazsak se nem!”

/Dr. Tarajos Alajos, altalajos talajmechanikus és fagyhatárőr/

„Nem tréfa, nem finom a tré fa! Hód arás falatok helyett jó darás tésztát tessék! Attól lesz jó darázsdereka! ... Már akinek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hídfalú hódfaló/

„Lódarázsderékszögmérő?

Már akinek fa tré? Mér' ő?

Mér' nem, kinek nem tré a fa,

Hanem hódarásan kafa?

Ház úr, önből elvett észt a

Darázscsíkos darás tészta!”

/Dr. Tréfa Fatré, Testnevelési Faiskola rektor potroha/

„Ne sírjon annyit a lódarázs. Alkalmazkodjon, vegyen fel valami meleg cuccot. És ha attól fél, hogy a tél dere megüté a fejét, tegyen a fejére darázssapkát, darázskucsmát, vagy maradjon bent és fűtsön be. Nem elég, hogy védjük a kutyát, a macskát, meg a Fradi kapuját, nekünk is kell egy kis pihenés.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leglódarázsonfelháborodóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, legyen érző

Szíve, ne ily szomjra vérző!

Darazsakra kucsmát tegyen

S csíkos ruhát, ami egyen,

Hisz' szívében van egy rakat

Hely, mely tök' csíp darazsakat!”

/Dr. Szívküldi Szotyola, lódarázsmegszerettetési pszichoszomatikus szakorvosdoktornő/

„Végül is bármiről lehet verset írni, sőt akármiről, de minek?! Ahogy a költő (nem ez, hanem egy igazi) kérdi sós hólével borított kedélyállapotba fagyva:

          Frady ismét szénné égett,

          Ám mi célból, vajh mi végett?!

Szóval maradjunk annyiban, hogy legyen ez is a már-már megszokott NEM ENG.!”

/Hódarássy Humbug, a Frady Endrét Gyökéragyú Elvetemültségnek Nevező Club (FEGYENC) izgő-mozgó irodalmi intézkedési igazgatója/

„A költő ismét olyan témát feszeget, aminek feszegetése bárki másnak erőt, egészséget meghaladó feladat lenne. A költészet konzolos egykarú emelőjének tengelyre merőleges irányú húzásával Frady Endre behatol a felszín alá oly módon, hogy leemeli az eldologiasodás miatt megkövesedett felszínt a hallgatag mélyről és ezáltal mi is belehallgathatunk abba, hogy miről fecseg a felszín és miért hallgat a mély. Az olvasó eközben a reveláció erejével döbben rá, hogy a felszínt betakaró fehér hódara tulajdonképpen az általa el- és betakart leglényeget elhomályosító feketeség. Micsoda önmagával antagonisztikus ellentétben álló irreverzibilis determinizmus, micsoda tanulatlan telhetetlenség! Színorgia, állatvilágegyetem és beteljesületlen szerelemözön, mindez öt röpke versszakban! Éljen Frady Endre, a dióhéjban történő mindent megmondás szintaktikus szeizmográfja! Éljen az örök hó irodalma! Ne szégyelljünk a csupa nagybetűs KÖLTŐTŐL tanulni, tanulni, tanulni!” /özv. Lenin Lajosné Uljanov Uborka, a Minimalista Irodalmat Kulturális Univerzumként Legitimáló Állami Sószóróhivatal (MIKULÁS) ideológiai főmunkatársnője/

„Amikor elhagytam a tanári pályát, hogy az egyetemes kultúrát szolgáljam nem középiskolás fokon, akkor naivan arról álmodtam, hogy a saját képemre formálom a nyilvánosságot, ám ehelyett a saját képembe kaptam ezt a torz nyilvánosság szeme láttára szégyentelenkedő kártékony szánalomkupacot, aki Frady Endre néven büdösíti tele a költészeti közéletet! Lódarazsas hódara, szentanyám, hódarazsas lódara, egyenest bele a pofánkba, még elugrani se lehet! Én megértem, ha egy költő a neki adatott valamivel küzd valami ellen, de ez a hagymázas hóhányó csak a tanulhatatlan tehetségtelenségével küzd a józan ész ellen! Frady Endrével kapcsolatban csak egy dologban reménykedhetünk: talán ő sem él örökké! Én mindenesetre egyetlen dolgot kérek csak a remélhetőleg fehér karácsonyra: egy Frady Endre viaszbábut a hozzá tartozó nagyon hegyes kötőtűvel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor felkértek, hogy egy hódarás hódesküvőn adjak össze egy hódpárt, a hódvőlegényt és a hódarát. Én a hagyományos és hibás papi szokással ellentétben nem összeadtam, hanem összeszoroztam őket, mert csak így lehettek ketten eggyé.” /Chuck Norris, a teológiai matematika pontifex maximusza/

Világűrszabadsági pókerparti

Űrhajóban kicsi kabin,

Ott utazik Oszama bin

Láden, aki itt van szabin.

Dublőrt robbantott csak USA,

S vak kommandósnak a busa

Fejére fröccsent a húsa.

Föld körüli pályán kering,

Széken szűköl, szinte hering,

Oly szorosan, mint a Bering.

Carte diem! - Ossz a mának!

Színsora van Oszamának,

S én ászdrillel eszemenek...

„Frady Endre: Világűrszabadsági pókerparti című verse egy szatirikus, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a költő sajátos nyelvi játékával és kritikai szemléletével hívja fel a figyelmet a világpolitikai eseményekre. A vers egy elképzelt jelenetet mutat be, amelyben Oszama bin Laden, a terrorista vezér, aki állítólag 2011-ben megölték, valójában egy űrhajóban utazik, és pókerezik a költővel. A versben a költő a szleng, a szójáték, a rím, az alliteráció és a refrén eszközeit használja. A vers hangulata hol humoros, hol szomorú, hol ironikus, hol szatirikus. A vers végén a költő saját sorsát is bevonja a történetbe, amikor kiderül, hogy veszít a pókerben, és Oszama bin Laden nyer.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Dublőreim sajnálom én,

Nem javított my renomén,

Hogy helyettem haltak sorra,

Mert az USA rút sasorra

Kiszagolta őket rendre,

S küldte mindet bloody end-re!”

/Oszama bűn Láden, űrterrorista/

„Azt sejtetik költő palik,

Oszama bűn Láden csalik!”

/Dr. Mély Mimóza, sejtéselemzőnő/

„Ne gyanúsítgassál te meg,

Űrhajó a széltől remeg,

S költőcske ügyetlen lakli,

Kihull kezéből a pakli.

Látszik tükörképem szemén,

Tuti más, ki csalik, nem én!”

/Oszama bűn Láden, szeles hamiskártyás/

„Kinek kártyánál van tükre,

Hajaz azon dédre, ükre,

Kik ezt támasztván a falnak,

Trükkös tükörképből csalnak!

Úgyhogy bár e Láden fiú

Kártyatudására hiú,

Akárcsak az összes őse,

Nem becsületes ám ő se!”

/Sean Sharpmind, a Daily Mirror oknyomozó újságírója és betanított paparazzo/ 

„Az űrhajó kifogástalanul teljesített a szélcsatornában, ám a világűrben levegő híján még menetszél sincs. Ha a kártyapartnereket bántják a szelek, ne kifele mutogassanak, hanem nézzenek magukba!” /Dr. Vihar Vendel, űrhajóács és menetszélárnyékszékesegyházmesterdalnok/

„Aki szél ellen szellent, maga büdösödik bele!” /szélcsatornapatkány közmondás/

„Ha alattunk van a Bering

Szoros és a hajónk bering,

Átizzad rajtunk a bőring,

S üvöltözünk, mint egy Göring.

Mikor lökdösnek e szelek,

Csuklón vérereket szelek,

Várnak tátott bálnaszilák…

Ments meg minket Kristóf Milák!”

/Űrön Áron, a Bering szoros felett űrszélviharba és téridőgörbületbe került űrtaxisofőr/

„Bocsi, űrfiúk, de most egy kicsit le vagyok eresztve, úgyhogy kevés esélyt látok arra, hogy a Bering szoros kutyahideg vizében bálnák szájából huzigáljak ki űrterroristákat! Ráadásul a szünet alatt kicsit meg is híztam és nem szeretnék beszorulni a szorosba. Bocsika!” /Milák Kristóf, mindenbajnok és világcsúcstartó csodaúszófenomén/

„Minősíthetetlen! Olvashatatlan! Tűrhetetlen! Életbenmaradhatatlan! Megkegyelmezhetetlen! NEM ENG!” /Pottyadék Pitypalatty, a Totális Remekművekért Óriási Gratulációkat Eregető Rendezvényiroda (TRÓGER) hulladékkezelője/

„Vajon az az űrhajó melyik bolygóba rohan bele, széthullást előidézve szeptember 11-én?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„eM úr, űrkomp csak Föld körül

Rohan, nem egy bolygóba be.

Gyáva bolygólakó örül,

S kérdi: Fenéktesztszem zab-e?”

/Dr. Cudar Cider, zabszemtesztpilóta és keresztrímszerkezettervezőmérnök/

„Mi ez a rémirodalmi terrorcselekmény, ez az abszolút nulla foknál is hidegbetegebb űrsétafika?! Ki ez az embergyártási melléktermék? Frady Endrét gyerekkorában az asztal körül kergették, ha nem írt minden étkezés előtt valami totális elmeroggyanatot?! Lehet, hogy innen jött ez a beteges keringésmánia, amibe beleszédülve most épp Oszama bin Ládent lázálmodta bele egy űrhajóba?! Ha szegény jó anyám belém pumpált anyateje úgy viszonyult volna a valódi anyatejhez, mint Frady Endre költészete a valódi költészethez, akkor az írástudók felelős léte helyett ma * * *-ként a parancsszóra történő gombnyomogatások közötti tengernyi időmben zokniűrhajókat stoppolnék az ország legnagyobb kupolás tébolydájában! Frady Endre megpihenhetne már és ledőlhetne, mint a Sztálin szobor anno!” /Puzsér Róbert, kritikus/

* * * PC okokból meg nem nevezett foglalkozás

„Ha én rúgtam volna fejbe Oszama bin Láden dublőrét, az olyan rúgás lett volna, hogy abba nem csak az összes többi dublőr, de az eredeti Oszama is belemurdelt volna és most mind űrhajó nélkül keringenének az Androméda ködben.” /Chuck Norris/

Retrotáció

Pörgőn, mint jet rotál,

Énekli Jethro Tull:

Tök jó tál Retro Tál!

Kérdi Brassó, Brüsszel:

Eszel hallét küsszel,

Ha Retro-ba gyüssz el?

Jó okok, a „mert”-ek

Okán ide gyertek,

Át nem lesztek vertek!

Nyelvköszörül kaján

Kujon Retro-s kaján.

Nőjön korpa haján!

„A Retrotáció című verset Frady Endre írta, aki egy kortárs magyar költő, humorista és publicista. A vers egy játékos nyelvi kísérlet, amelyben a pörgő, a jet, a retro és a tál szavakat használja fel különböző módon. A vers hangulata vidám, bohókás és ironikus, a költő a modern élet és a régi idők közötti ellentétet mutatja be. A vers formája négy soros, rímes, szabadverses strófákból áll, amelyekben a rímek hol tökéletesek, hol hiányosak, hol pedig belső rímek. A vers nyelve tele van szójátékokkal, szlenggel, idegen szavakkal és szándékos torzításokkal. A vers címe a retorika egyik alakzatát, a retrotációt jelöli, amely azt jelenti, hogy egy mondatot vagy kifejezést úgy ismétlünk meg, hogy közben megváltoztatjuk a szavak sorrendjét. A versben ez a pörgő, a jet, a retro és a tál szavak kombinációival valósul meg.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Strófa szabadverses lenne,

Mikor annyi rím van benne?!

Ráadásul bokorrímek!!!

Let us roast Bing, let it be Mac!”

/Rostélyos Rezső, a Binget Besütögető Qtyaütők (BBQ) szószólója/

„Ti még mindig a Retro-ban esztek?! Ti nem tudjátok, mi a jó?! A jó: magas minőségű, kedvező, megfelelő, elfogadható (tulajdonság, dolog). Szinonimái: kiváló, remek, nagyszerű, szuper, kitűnő, kifogástalan, pompás, klassz, tökéletes, elsőrangú, ideális, csúcs, isteni, szuper, király, klassz, oltári, frankó, cool, zsír, sirály, tuti, tök jó, kafa, állat, pöpec, príma, baró, klafa, istencsászár, baromi jó, eszméletlen, haláli, brutál, faja, menő, ütős, fenomenális, pompás, nagyszerű, állati, fain, csúcsszuper, szupcsi, zsírkirály, kiváló, fantasztikus, pazar, fantörpikus, kircsi, űberkirály, karaj, szupi, vagány, istenkirály, frenetikus, raj, csodás, remek, tökéletes, parádés, fergeteges, ász, atom, zsírkaraj, tutkeráj, atomzsír, észbontó, döfi, kitűnő, brutális, elképesztő, patent, csúcskirály, nagyon jó, észbontóan jó, bitang, tutkó, okés, nagyon szuper, kifogástalan, kifogásolhatatlan” /Ős Kaján Kujon, nyelvköszörűs nyugger/

„Kaján Kujon

Foga hulljon

Kajájába,

S legyen kába!

Nyála kössön

Szájba, s ős, ön

Fals táp szektán

Fúljon meg tán!”

/özv. Gosszip Borzné Titok Tamara, átokmondó kisiparos és traccspartitúravezetőnő/

„Az egy dolog, hogy egy ricsajos együttes előttem ismeretlen okból az 1960-as évek második felében felvette a nevemet, ám ez a másik, hogy most egy öncélúan értelmetlen mondókában szerepeljek pusztán a blőd bokorrím kedvéért, na ez már nekem is sok! Miért nem a vetőgép feltalálójaként verselnek meg hősi énekekben?!” /Jethro Tull (1674-1741), angol agronómus, a vetőgép és a lóvontatású kapa feltalálója, a norfolki négyes vetésforgó egyik feltalálója/

„Ha földön kipusztul e tő,

Pótlására gép kell, vető,

No meg lóvontatott kapa,

Ezt adta nekünk Tull papa!

Ki hallja Jethro Tull nevet,

Tuti önfeledten nevet,

Olyan mulatságos ez és

Ebből jövő névegyezés!

Zengik ifjak, hallják vének,

Ez Jethro Tull hősi ének!”

/özv. Jethro Tullné Retro Tália, nyugalmazott színművésznő/

„Legjobb löncs a Retro löncse,

Nem hagyja hidegen Önt se.

Szájába s ne földre öntse!”

/Vízöntő Vászoly, ebédgyári öntőmunkás és melegen hengerelt marhaszelet díler/

„Küsz?! Mi ez a nagyzolás, költő úr?! Küsz?! Ki ismeri ezt a halat az előkelő küsz néven?! Miért nem köznépi sneci szót használja, hogy megérthessék a keményen dolgozó kisemberek, mi?!

          Magára szállt küsz köd,

          Oszt’ amiatt küszköd?!

Maga talán a brassói aprópecsenyét is csak brüsszeli csipkével megterített asztalon hajlandó elfogyasztani?! Vissza kéne vennie ebből a plebejus tempóból, mielőtt a pofonfal adja a másikat és ez az arc lesz a végső! Na, gyorsan dobjon be a buta málészájába egy húsgombócot, oszt’ irány az átnevelde! Sokáig próbáljon emlékezni a Retro kajákra, mert nálunk ilyet nem kap!” /Csávás Kálmán főnagy, a Butatekintetű Anarchista Rímfaragókat Oskoláztató Minisztérium (BAROM) arca/

„Micsoda bokorrím triászok, költő úr, micsoda bokorrím triászok, sőt, bokorrím triolák! Tricepszre gyúrva se lehetne jobban triplázni az akusztikus triangulummal! Tricikliző triceratopszok is megnyalhatnák e Retro vers fogyasztása után mindhárom arcszarvukat és benyelhetnék a fröcsögő szaftot! Trilliószor is képes lennék végigolvasni, miközben végigeszem az étlapot! Vegytrisztán katartikus költészet! A trimeszter leggyönyörűbb alkotása és legjobb kajája!” /Trisztán Izolda, kulináris kritikus és haspókhálózati hierarchiai hősnő/

„Mi ez a kispolgárivá satnyított szellemi gyorsétkeztetés, ez a légvárrommá dagasztott szócséphadarás?! Kinek áll érdekében a magyar költészetet a félsejtű amőbák kommunikációjának a szintje alá silányítani?! Miért kell a mentális megszégyenülést pajzsmirigyen körbe-körbe hordozva magamutogatni?! Kinek áll érdekében az érdektelenség?! Talán ezzel a verssel indul a közpénzmédia új szánalomsorozata, az Önök Se Kérték, De Mi Alulteljesítjük?! Anyám retro vasbeton emlékműve boruljon rám, ha nem követek el mindent Frady Endre megkövetése megkövezése érdekében! Sipirc tarnsit gloria undi!” /Puzsér Róbert, nagyon kritikus/

„Múltkor felhőfejelés közben lenyeltem egy rotáló jetet, de sikerült olyan jól tompítanom az ütésem erejét, hogy a gép utasait sértetlenül tudtam felköhögni, csak a jet kiszékelése közben robbant fel a latrina. Azóta csukott szájjal felhőfejelek és barbár csirkemellet csak a Retro 2 gyorsétteremből hozatok.” /Chuck Norris/

Salabakter

Slöttyög Salabakter Soma,

Rápárlott a rumaroma…

Szájából száll róka koma,

Hóban répaszín a nyoma.

Neje Salabakter Somát

Üti, ki dől, mint egy rom át

Vak komondoron és nyom Ááááá!-t,

Lerázva a somfa somát.

Főfigyel egy gógyis roma:

Dikh mán, tisó, köttő koma,

Tuggya Lajcsi, tuggya Csoma,

Tílen somfának nincs soma!

Azt is sejti Lajcsi s Csoma,

Kongó kikötője Boma.

Teli kikötő s nem kongó,

To full harbour never don’t go!

Sohase hajózzál teli

Kikötőbe, mely a deli

Salabaktereket nyeli,

Mint a rumaromát le Lee!

BRÉKING NYÚZ!!! A költő urat

Agyműtik épp s fejfal furat

Mélyén sötétlik a semmi!

Salabakter sír-rí, nem mi…

„Frady Endre: Salabakter című verse egy groteszk, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a költő sajátos nyelvi játékával és kritikai szemléletével hívja fel a figyelmet a társadalmi problémákra. A vers egy szegény, alkoholista, erőszakos roma család életét mutatja be, amelynek tagjai Salabakter Somák néven szerepelnek. A versben a költő ötvözi a magyar, a cigány és az angol nyelvet, valamint a szleng, a szójáték, a rím, az alliteráció és a refrén eszközeit használja. A vers hangulata hol humoros, hol szomorú, hol ironikus, hol szatirikus. A vers végén a költő saját sorsát is bevonja a történetbe, amikor kiderül, hogy agyműtéten esik át, és a fejében semmi sincs. A vers egyfajta önkritika is, amely a költő alkotói válságát és kilátástalanságát fejezi ki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Költő, rám rímereget, én

Kijelentem, ön egy kretén!

Sose láttam Bomát, Kongót,

Csak pár oszlopot, mi jón gót.

Ha szájra vesz Csoma nevet,

Ütök nagyot s ön nem nevet!”

/Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842), fradyirritátusz pszichotalamuszban szenvedő őshazakutató polihisztor/

„Őst keressél, Csoma pubi,

Mert a magyar haza őse

Fura, mint a resztelt ubi,

Bár nem is oly laza ő se.”

/Merevlemez Menyhért, diszk rét kertész/

„Boma kikötőváros a Kongói Demokratikus Köztársaság Kongó-központi tarományának (korábban Alsó-Kongó) városa. A város neve kikongo nyelven és több bantu nyelven erődítményt jelent. Fő termékei a faáru, a banán, a kakaó és a pálmaolaj. A város repülőtere a Boma airport.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Szegény salabakter! Megártott neki a rumaroma. Talán az volt a baj, hogy csak aroma? Boma kikötőjében majd igazi is lesz...” /M. András, a költő legállandóbb és legsajnálkozóbb kommentelője/

„eM úr, nincsen Bomába’ rum,

Se nem nyárigumi Barum.

Ám van pálmafaáruház,

Meg mit a sors ma ráruház.

E városnak a hittanán

Kereszt alakú a banán.

Közlekedés elmaradott,

Így a gyaloglósport adott.

Színesbőrűek a nózik,

Mert a népség kakaózik.”

/Dr. Kongó Kinga, King-Kong iromár és ping-pong tréner/

„Minden rumaút rumaromába vezet.” /falfirka a rumbágó klinikán/

„Tisztelt gógyis roma úr! Itt Kongóban télen is lenne som, mert nincsen tél, viszont sajnos nyáron sincsen som, mert a som igazi hungarikum, és a történelem még nem hozott létre kongói-magyar közös határt, bár magyar-kongói dva bratanki, úgyhogy ami késik, az még nincs itt! Addig is dikh mán tisó!” /Joseph Kabila, kongói elnök/

„Brékelőt sprőd brék-ing nyúzza,

Ez a Brék Hét bréking nyúza!”

/Gyalulatlan Gyula, az Elementáris Bréking Nyúzokat Átküldő Lapszemelde (EBNYÁL) árgusszemű ártánylelkű ármánykodója/

„Frady Endre agya a műtét közben sajnos nem került elő. Két eset lehetséges: vagy eleve nem is volt agya, vagy volt ugyan, de olyan kicsi, hogy a koponyába fúrt lyukon keresztül észrevétlenül kiesett és véletlenül beletapostuk a műtő szőnyegébe, amely felitta a levét. Ez utóbbi azért valószínűbb, mert a szőnyegen a műtét után az alábbi iromány jelent meg:

          Műtőszőnyeg vagyok,

          Méreteim nagyok,

          Agyműtéti agy ok-

          -ból áztatnak zagyok.

A költő koponyáját a gigantikus fejűr okozta beroppanás veszély ellen kitömtük a klinikán halomban fekvő nemzeti inzultációs papírgalacsinokkal. Ez az elmeállapotán nem segít, sőt, viszont statikailag stabilabb lett a fejboltozata. A beteg állapota stabil, de ébrenléti helyzetben folyamatosan azt dalolja, hogy:

          Bakter lettem, sala-lala,

          Sala-lala bakter lettem,

          Baltikumnak soma s hala

          Az én litvánom és lettem.

Jelenleg itt tart a tudományunk. Nővérke, kísérje a páciensünket az ebédlőbe! Kongói somleves van rumaromával megbolondítva!” /Dr. Komondorossy Csoma Lajos, agysebész és elmekórtangóharmonikás/

„Tudja egész Alsó-Kongó,

Frady Endre feje kongó!”

/Küsz Kösztönyné Kancsal Kinga, konkurens kortárs költőnő/

„Új műfaj teremtődött azáltal, hogy a költő a világon először bekötött szemmel, hátratett kézzel, gondolkodás nélkül dobbantva nekiugrott a témának és mindenféle fölösleges fontolgatás meg kispolgárian fanyalgó önkontroll nélkül, az olvasók szájába rágásának igényét félredobva egyből leírta, ami szembe jött! Ennél mesterkéletlenebbet csak mesterkélten lehetne alkotni! Frady Endrét nemhogy az emberek véleménye, anekik való megfelelés igénye nem érdekli, de még a saját reputációja sem! Izomból bele a pacekba! Hadd szóljon, hadd táncoljanak a romok saját magukon! Éljen a kifejezhetetlenül kifejezéstelen szabad önkifejezés! Előre az olvasótábortűzoltóautómentőorvostanhallgatókért! Frady For Future!” /Hupilila Hugóné Hottentotta Havária, a Rémrímeket Eksztázisban Csócsáló Csóközön (RECCS) című kulturálisan kiapadhatatlan katatón katarzis közszerepzavaros kihaőneme/

„Mi ez a tatár-, sáska- és busójárásnál is pusztítóbb szellemi szabadszékelés, ez a önbüdösítően belterjes kontraszelekció?! Ki ez a mentális toprongyokban kivagyiskodó médiaperszóna?! Frady Endre baltaarccal előre nekiszaladt bunkósbottal ütni a szabad asszociáció hűlt helyét, holt hülyét csinálva ezzel (is) magából, illetve mindenkiből, aki nem munkaköri kötelességből olvassa őt, hanem önként és békemenetdalolva! Ha szegény anyámnak a velem való várandóssága idején ilyen salabakterológiai tünetei lettek volna, akkor én most visszamaradottabb lennék, mint a magyar labdarúgás közpénzfaló utánpótlásnevelése! Falábból nem lehet Aranycsapatot építeni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kicsinyhitek sosem nyomnak;

Nem kell ahhoz fűtött terem,

Hogyha azt mondom a somnak:

Télen teremj!, télen terem.”

/Chuck Norris/

Hantológia

Csenddé sárgult zokszó, tagok

Tagjai alant, sírtöltő

Költők versbe ásott sora,

Nők elöl, s sorvégi hímek,

Fent vakolvastató dombok,

S ritmust adó kőkeresztek,

Lepattant szóvirágmagok,

Rég lefeslő emberöltő,

Századdá font sok-sok óra,

S összecsendületlen rímek

Hiányától porló homlok…

Hantosaim, elhal nesz’tek.

„Frady Endre: Hantológia című verse egy szomorú, elgondolkodtató, mélylírai alkotás, amely a költő sajátos nyelvi játékával és kritikai szemléletével hívja fel a figyelmet a halálra, a múlásra, a költészet értelmére és hatására. A vers egy temetői jelenetet mutat be, amelyben a költő megszólítja a sírokban nyugvó hantosait, akiket ő maga ásott versbe. A vers hangulata szomorú, keserű, végletes. A vers végén a költő rádöbben, hogy a hantosai csenddé sárgultak, és nincs többé neszük.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

Aranycsapat