2015. augusztus 10., hétfő

Hőtombolda

Tél Diszkóban zengne sí-rock,
Ám én verítékben sírok,
Mert hő-szike tarkón metél,
S nincsen sajnos se sí, se tél.

Nyár van! Ég a gyíkok bőre,
Nem áll le a hő a Hőőő!-re,
Keddbe olvad át a hétfő
S medencében Gyurta szétfő.

Boldogtalan puputeve
Hónaljának híg a leve,
S ez is, mint most jó pár dolog,
Földet érve elpárolog.

Forró testtel bőg a bögöly.
Odahörgök: „Meg ne dögölj
Ledöfvén egy izzó őzet!”
S bugygó agyam IQ-főzet…

IQ-m szétes I-re, Q-ra,
S tán egy hideg vizes kúra
Segítene, de itt a vég,
Nincs víz, mert az összes tav ég.

„Összes tav ég, mi?! Költő úr, a magyar nyelvben nincs olyan szav, hogy tav! A szétes is kétes! Fogadjunk, hogy a siroki várban kapott napszúrása közben találta ki ezt a sí-rocki dolgot! Akinek egy rímszótár van a fejében, az miért nem ír normális verset?! NEM ENG!!!” /Kákacsomóssy Kötönye, betanított szőrszálhasogató és főcenzor/

„Micsoda?! A megfigyelendő célszemély járt a siroki várban és én erről csak most értesülök?! Az eddig ráállított ügynököket büntetésből azonnal áthelyeztetem NB I-be játékos megfigyelőnek és végig kell nézniük az idény összes bajnoki és kupameccsét! Tudom, hogy ez túl kegyetlen büntetés, de példát kell statuálnom, hogy a többiek is féljenek, és hogy a nézőtér se legyen tök üres!” /Csávás Kálmán főőrnagy, a terror elhárítás kemény embere/

„Jaj, főnök, csak ezt ne! Hadd menjünk inkább az aluljárókba hajléktalanokat zaklatni! Nem a mi hibánk, hogy a célszemély a legszuperebb csodaautóval, egy Suzuki Ignisszel mindig lerázott minket a hegyi utakon!” /Sumák II. Sebő, elbocsájtott titkos ügynök/

„Az irodalom vegykonyhájában szalonnabüdösre izzadt korszellem lengi be a hőségtől szétabált intelligenciájú líra-leviatán fajsúlyos későnyári úthengerkölteményét. Az egymás párájában verejtékező rímpárok tocsogva aszalódnak a szikszáraz mondanivaló kozmikus reménytelenségében. A versvégi értelmetlennek ható szavak a globális felmelegedéstől széthulló elmeleves, az agyi zagy Kasszandra szerű falra hányt borsójának odaégett darabjai. Újabb remekmű égett belénk! Béke porainkra!” /Jottányi Jenőné Teflon Tátika, középiskolai magyartanár és szünidei idényszakácsnő/

„Jössz ide sok európaiak! Táncolsz, sí-rockizol! Lenni sok hó és tánc! Jó magyar szakácsok főzni konyhában! Jönni-jönni, míg tartani tél!” /George Dancekiller, a cape town-i Winter Disco tulajdonosa/

„Mi ez a gutaütött szellemi mocsár?! Hogy keletkezhetett ez a kénkő bűzős ideológiai posvány?! Az irományból nyilvánvaló, hogy Frady Endre IQ-jának mérőszáma pontosan megegyezik azzal a celziuszban kifejezett hőmérséklettel, amely esetén ez az amúgy is beszámíthatatlan lény elszabadult hajóágyúként végképp ön- és közveszélyessé válik. Anyám szerint lehet, hogy ha valaki ezt a szerencsétlent árnyékba cipelné, akkor magához térne annyira, hogy őt – azaz anyámat – ismét csak minden második versétől kellene eltiltanom, a többit meg magától nem olvasná. Kár, hogy nekem hivatalból így is, úgy is mindet végig kell senyvednem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor nálunk Texasban 50°C van árnyékban, akkor sosem megyek árnyékba. Inkább lefejelem a Napot.” /Chuck Norris/

2015. július 23., csütörtök

Lélekemelő líra

Eme líra lélekemel,
Szépség felé hajt most, nem el,
S átmelegít, mint a konyak,
Ha a szívek fogékonyak.

Ölelve a Mindenséget
Szívbe szívet beleéget,
Közjót segít elő e mű,
S repeshet a Nagyérdemű.

Egekben száll már a lélek,
Özönlenek hála-mailek,
Víg hőtől Napkorong is ég
S körtáncol az Emberiség.

Olvasván e lelki lírát,
Angolhoz megy inni ír át,
S létmetamorfózis nyomán
Békés lesz magyar-román.

„Hogy lehetne békés a magyar-román, amikor egy közös Stasi-Securitate aljadék akció eredményeképpen a mi Dárdai Palinkat túszul tartják a háborús bűnök fővárosában, a berlini stadion bunkerében! De majd mi, igazi turultudatú ultrák odatesszük magunkat és nagymagyar tenyérrel lesújtunk! Kiszabadítjuk a Palit és az ő vezetésével visszafoglaljuk Trianont! Még egy sört!” /Hun Huba, futballhuligán és sámándob köbölöző kisiparos/

„Jó látnom, hogy immár magyar-román két jó barát, együtt isszák egymás borát! Legalább nem kell külön-külön hajkurásznom őket, ha vért akarok szipolyozni!” /Vlad Tepes alias Drakula gróf, havasalföldi fejedelem/

„… Nehéz megszólalnom… költő úr… tokáig a könnytócsában… látva, hogy az angol James Smith és az ír Patrick O’Henry együtt hánytak a kertem végében… és most… most egymást átölelve alszanak a disznóólban… Köszönöm ezt a lélekemelő pillanatot!” /George McDonald, skót viszkidíler és kertszomszéd/

„Amint felszállt közénk e mű, megszférákzenésítettük és az angyalok kara már gyakorolja, hogy elindulhasson ezzel az új kozmikus slágerrel az Intergalaktikus Dalfesztiválon és elnyerjék vele a Mennyei Giga címet.” /Líria, lantangyal és mennyei slágergyártó lény/

„Röpdösök, repesek! Ez a vers-hidegzuhany-injekció kombó nekem nagyon bejön…” /özv. Nagyérdemű Nándorné Mindenség Margit, döblingi elmegyógyintézeti ápolt/

„Nem körtáncolok, csak menet közben emigrált a hintáslegény és nincs, aki leállítsa ezt az átkozott ringlispílt! A légsúrlódástól már a kontyom is ég! Segítsééééég!!! Ki akarok száááááá…” /Emberiség Elemérné Napkorong Nutella, műkörmös és műkontyos/

„A lélek húrjait mesterien pengető költő mesés mennybemeneteli metaforájával a profán rögvalóságból mintegy az éterbe emelkedik. A népek közötti megbékélés látomása a művet kozmikus patinával vonja be. A páros rímek összetartozást kifejező ereje teremt kohéziót az eldologiasodás mételyétől széteső ének közös világegyetemi katarzisához. Igazi lélekemelő univerzumlíra!” /Erdei Farkasné Vadász Piroska, nagymama és kisnyugdíjas magyartanár/

„Két dolgot találtam fel, a konyakot meg a Waterpoloo-t, és ezek a kedves magyarok mindkettőért szeretnek. Ha egyszer száműznek, Magyarországon fogok letelepedni.” /Napóleon/

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM IHATOD EL A KONYAKUNKAT! Nemzeti Alkoholizáció
/kék óriásplakát/

„Mi ez a babarózsaszín celebsziruppal leöntött lírabibircsók az irodalom testén?! Mi ez a cukrozott médiamocsárban negédesen önkellető gennyvers?! Anyám már majdnem bedőlt ennek a helyeskedő bájgúnárkodásnak, de még idejében nekitámasztottam a haraghajtású keresztvízleszedőmnek! Most meg azon siránkozik, hogy az a snájdig Pali gyerek egy Herta nevű német nő miatt cserbenhagyta az országot! Mindegy, a románokat Palival, vagy Pali nélkül, de úgy megverjük, mint ahogy a balsors minket ezzel a szakmányban verselő Frady Endrével! Ceterum censeo Fradyendrem esse delendam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hej, hány lélektelen lélekkufár gaz lelke szállt már a szférák zenéjét túlhangrobbanva ki a világűrbe, amikor bolygótisztítás közben alájuk rúgtam!” /Chuck Norris/

2015. július 20., hétfő

Csulacsúnyulás

Csillogó felszínű csula
Légben szállva elkorcsula;
Nyúlik, nyálik s közben kétes
Állagdarabokká szétes.

Földet érve toccsan-freccsen,
Nincs külcsíne (mit a kecs csen
Be csulába általába'),
S csatakos, mint Málta lába.

(Tengerbeli sziget Málta,
S hogyha köp slájm-kóros nyált a
Felszínére Poszeidon,
Mindenki fúl fenn a hídon.)


Tócsa már a csula csupán,
Rút, akár egy sörhasú Pán.
Ki belelép, hanyatt esik,
S szavai nem főnemesik:

„Azt a büdös… Ó, hogy az a…”
- Bömböli bicegve haza.
Egész úton bőszen anyál,
S száradva hal szörnyet a nyál...

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM KÖPHETSZ BELE A LEVESÜNKBE! Nemzeti Inzultáció /nagy kék óriásplakát/

„Hinnye, kőttő úr, ha én kisercintek egy másfélliteresset, az biza fő nem szárrad, hanem megvárgya a következő esőtt, oszt eggyüt lessznek sárrá, mibe beledagonyáznak a gyisznók!” /Sercli Simon, slejmvári polgármester/

„Büszkén jelenthetem, hogy idén a mi községünk rendezte az I. Nemzetközi Köpködő Olimpiát, ahol versenyzőink mind gyors-, mind távköpésben aranyérmet nyertek. Én sajnos csak ezüstérmes lettem a mennyiségi köpésben az utóbbi években verhetetlen Sercli Simon mögött. Gyanús nekem, hogy tiltott nyálképző szereket szed! Na, majd elkapja a grabancát a WADA!” /Dr. Nyál Nyék, csulavári főjegyző/

„Magának van sörhasa, költőcske, nem nekem! Még egy ilyen kiszólás és szétütöm a csökött agyát a sípommal!” /Pán/

„Tisztelt öcsém-bátyám Zeusz főbíró úr! Ártatlan vagyok! Rágalom, hogy cunamit csuláztam Máltára és orvosi zárójelentésekkel tudom igazolni, hogy már régóta kigyógyultam a slájm-kóromból! Hadd szúrjam szigonnyal szügyön ezt az elkorcsosult epigont!” /Poszeidon/

„A mű az elsődleges emésztőnedv természetes közegéből kiszakadó, a külvilágba kényszeremigráló darabjának elkerülhetetlenül tragikus sorsát mutatja be költőien, a csúcson való kezdeti csillogástól a külcsínt és a belbecset eltorzító zuhanáson át a fájdalmas becsapódásig, a mélypontot történő megaláztatásig és a létből felszáradással történő nyomtalan elillanásig. A vers méltóságteljes rímpárokkal hömpölyög és görög a mitológia iszamós útján. Ilyen mélylírák elemzése végett érdemes a tanári pályát választani. Ez jó csulaság, Frady munka volt!” /Dr. Nyál Nyékné Csulai Csilla, a csulavári Toccs Tiborc Gimnázium és Nyálelválasztó Szakközépiskola magyartanára/

„This is a very stupid poem! Let's throw the poet into the sea! Let the fishes eat his disgusting body!” /Valettai Vendetta, máltai lovagnő/

„Mi ez az emésztőnedv förtelem?! Mi ez a csulalíra?! Mi jöhet még ezután?! Legközelebb a gyomornedvekről, vagy a vastagbélben izzadó salakanyagokról keletkezik valami rémes rímrománc a szerelmes széklet címmel?! Anyámnak mindenesetre megparancsoltam, hogy a Frady műveket ezentúl olvasatlanul húzza le a vécén, de előtte hajtsa le a deszkát, nehogy rémrímcsöppek fröccsenjenek a falra! Remélem, hogy a szennyvízcsatornák bírják a terhelést! Régóta mondom, hogy Csatornázási Művek az egyetlen hasznos csatorna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban Texas homokja került a számba, amit nyállal gömbbé gyúrtam és kiköptem az égbe. Így keletkezett a Hold.” /Chuck Norris/

Őrangyal

Tegnapelőtt megmart egy gyík,
Térdkalácsom csupa rücsök,
S fogaimból tört ki egyik,
Mikor lefejelt egy tücsök.

Tegnap éti csigám szarva
Hasította fel a tokám,
S fájdalmasan be lett varrva.
Ennyi szenvedés már sok ám!

Máma meg a szomszéd Elek
Harapta át bal lábikrám!
Arra mutatnak e jelek,
Őrangyalom haragszik rám?

SMS-t jelez a teló:
nem rad kaptam fel a vizet
csak itt londonban e melo
tizenotszor annyit fizet


„Már megint ez a dekadens kozmopolita liberálbolsevik bérhurrogás! Most, amikor a frissen beharangozott őrangyal életpályamodell hatására drasztikusan csökkent a külföldre emigráló őrangyalok száma, amikor az űrt a fiatal megtévedt őrangyalok hazacsábításával, és a közmunkában dolgozó biztonsági őrök OKJ-s angyallá képzésével kívánjuk kitölteni, szóval ebben a reményteli helyzetben merészel itt bárki kritikus szavakkal pánikot kelteni?! Csomagoljon költő úr, mert mindjárt megérkezik önért a nagy fekete autó!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, pofonosztási és közhangulat formálási államtitkár/

„Londonban sej van számos utca és minden utcán forgalom! Mégpedig pont fordított, mint nálunk, így a rengeteg odamenekülő honfitársunkra sokkal több veszély leselkedik, ergo az őket kikísérő őrangyalokra jóval több feladat hárul. Logikus, hogy a veszélyességi pótlékokkal együtt ott kint többet keresnek.” /Kerubvári Szeráf, a Magyar Internacionális Alternatív Személyi Őrangyalok Szervezete (MIASZÖSZ) lángpallos ügyi főelőadója és angyali karvezetője/

„Dear Hungary, thank you very much for the lot of guardian angels! Hungarian reforms work: England performs better!” „Kedves Magyarország, nagyon köszönjük a sok őrangyalt! A magyar reformok működnek: Anglia jobban teljesít!” /II. Erzsébet, angol királynő/

„Brühühü… én nem is akartam megharapni a költő bácsi lábikráját, csak amikor a folyosón véletlenül elcsúsztam a költő bácsi által letaposott macskánkon, akkor foggal előre zuhantam rá az általam felrúgott kutyán átesve fekvő költő bácsi vádlijára… brühühühü!” /Egzakt Elek, a szomszéd kisfiú/

„A klasszikus magyar balsors teremtette ősmagyar fájdalomlíra és finnugor szenvedésirodalom méltó kortárs művelője a nagy Frady Endre! A rögvalóság ugarzsigeréből kicsírázó fájdalmat keresztrímeken hordozó jajköltészet sosemvolt keservei áradnak a mű minden porcikájából. Az úthengerként robogó önnön poézisa által pépesre passzírozott poéta profetikus halálhörgése még sokáig ott mereng az értő olvasók szívbillentyűi körül. Lehet ugyan Frady Endrét nem olvasni, de aki így tesz, az tőlem ne számítson még kegyelem kettesre sem!” /Henger Hubáné Cizellay Cecília, magyartanár és nehézgépkezelő idénymunkás/

„Mi ez az SMS-sé butult véglényhörgés?! Honnan bűzlik ez az elmeroggyant kipállás?! Ezerszer inkább egy jobbról nekem ütköző piros londoni emeletes busz okozta kóma, mely megakadályozza ennek a klapanciának az újraolvasását, mint ennek a klapanciának az újraolvasása! Anyám szerint nem kellene az ördögöt a falra festenem, de ha az erről a falról lecsorgó festék örökre rászárad Frady Endre klaviatúrájára, akkor boldogan vállalom a kockázatot! Emberiség, értetek teszem! Don’t cry for me Humanity! The truth is I never left you!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Róbert, a hőős, ki csak néépének élt!” /az emberiség/

„Na, be lehet fejezni ezt a hamis kornyikálást, mert olyan pofonok jönnek, hogy még az őrangyalok is sorban fognak feküdni a gipszelő előtt!” /Chuck Norris/

2015. július 15., szerda

IQ tesztírás

Tesztet osztó osztott: „Nesztek,
Itt vannak az IQ tesztek!
Olyan nehéz, mint az átok,
S van rá kerek egy órátok!”

Mindenféle furcsa ábrák!
Kemény Henrik-féle báb-rák
Módján fejünk rezgett-ingott,
S nem volt átizzadtlan ing ott.

Ifjakból lettünk mi antik
Tekintetű őszes tantik;
Egy óra alatt vagy hatot
Öregedtünk – a teszt hatott!

Elérni a magas IQ-t
Szoros csapás, keskeny gyíkút.
Csak az kússzon-másszon rajta,
Kinek agya fura fajta!

„Dárágoj költő továris, nagyon köszönöm, hogy az ábrák szóra nem a lábrák rímet alkalmazta, mert nekem az volt és emiatt kénytelen voltam mindkét lábamat sínbe téve levágatni a Nyizsníj Zsugorod – Amputolovó vasútvonal egyik szerelvényével. Szerencsére a férjem szemében nem vesztettem a vonzerőmből, mert szerinte szép az, aki térdek nélkül tetszik. Igaz, hogy azóta Nagyezsda helyett Kisezsdának hív, mert szerinte alacsonyabb vagyok, mint az IQ-m. Kedélyes ember…” /Nagyezsda Jókaja Bablevesova, szovjet szakácsnő/

„Fontos a jó kedély és a laminárisan hömpölygő testnedvek! Az ép testben ép lélek elv alapján az optimális testi-lelki állapotú ember IQ-ja megegyezik a vérnyomásával. Ha ezen értékek nagyon eltérnek egymástól, akkor két szélsőséget tapasztalhatunk: a halvérű tüttyögő géniuszt és a gőzagyú dühönc akarnokot. Skizofrének esetében esetleg mind a kettőt. Ööö… mi ez a horkolás? Ja, csak megaludt a tej a számban. De miért pont most?! NEIN!!!” /Dr. Prof. Karl-Heinz Katzenjammer, a Mensa GermanIQa Tudathas alcsoportjának führere/

„Néptestben néplélek! Nem kell ide blikkfang, csak egy kevés józan paraszti ész, meg jó sok tokaszalonna veres hagymával! Arra csúszik jól a kadarka, meg a törköly! Lesz is abból olyan egészséges testnedv, hogy az ember a verandáról is lepössenti a szomszéd kakasát, amikor az túl korán rikkantja, hogy kukurIQ!” /Szügy Jenő, traktoros és két lábon járó néplélektan/

„A vitéz Lejszló csihipuhizza laposra a költő úr fejét egy palacsintasütővel, amiért az engedélyem nélkül belevett ebbe az eszement okosságba! A sosemvolt rákbábom meg gyökerestől tépkedje ki az orra szőrét! Nesze-nesze!!!” /Kemény Henrik, bábművész bácsi/

„Költő úr, magának olyan alacsony az IQ-ja, hogy még megüti a bokáját! Az ’átizzadtlan’ szó nyelvtanilag pedig nem létezik! Ezért most grammatika szankciókat fogok bevezetni! Kezeket fel! Irány a helyesíró terem! Felemelt kezekkel futólépés! Egy-két, egy-két, egy-két…” /Pontosvessző Grammatika, magyartanár és trollkodó nyelvtannáci/

„Elnézést, csak annak apropóján mertem előállni ezzel a mélylírával, hogy sikerült a Mensa IQ tesztem. Most már papírom is van róla, hogy bármi is lehetnék, ha lenne hozzá tehetségem, de nincs. Bocs, hogy élek!” /Frady Endre, költőgigász/

„Mi ez az agyatlan métely?! Mi ez az elmeháborodott gyíkcsapás?! Egy ilyen emberszabású lénynek, aki az Intelligence Service-ről is azt hiszi, hogy egy okos autószerelő műhely, nem kellene verset írnia az IQ-ról… sem! Sőt semmiről! De ír! Mindenről! És milyen harmatgyengéket! Anyám szerint legalább a szorgalma dicsérhető, és mivel a dialektikus materializmus szerint a mennyiség egy idő után átcsap minőségbe, egyszer majd biztosan ír valami jót is. Szerintem az egész emberiségnek összesen nincs hátra annyi ideje és legfeljebb a hullámok csapnak át a fejünk fölött, ha még sok ilyet kell elolvasnunk! Apage Fradytas!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én IQ-m olyan magas, hogy csak én tudok odáig felugrani és lefejelni!” /Chuck Norris/

2015. július 13., hétfő

Megjelent a "Tonnás veréb" e-book verseskötetem!

Tisztelt Irodalombarátok és Irodalombarátnők!
Őszinte örvendéssel tudatom veletek, hogy e-könyv formában, azaz digitálisan megjelent a "Tonnás veréb" c. verseskötetem. A belső illusztrációk tőlem valók, a címlapot a kiadó maga készítette, úgyhogy oda nem rajzolhattam semmit. A mű itt látható és vásárolható:
http://publioboox.com/hu_HU/tonnas-vereb
Az ára potom 499 Ft!
Vegyétek, vigyétek és terjesszétek jó hírét!
A címadó művet mindenesetre idekedvcsinálom:

Tonnás veréb
Hogyha lennék tonnás veréb,
S felröppennék kéklő égre,
Lábam sóhajtana elébb,
S könnyebbülten szólna: Végre!

Szárnyam verdes (van ám kettő!),
Magát föl és alá veté,
S zúg, hogy sas is retteg ettő',
S árnyam, mint a Jumbo Jet-é.

Engem soha el nem fognak,
Fegyverem is van, a farom,
S szélvédőjét vadászoknak
Pottyaimmal betakarom.

2015. július 10., péntek

Szedte-Vette Pityuka

Pityuka, te szedte-vette!
Konnektorba nyelvedet te
Be ne dugd, mert jön a váltó-
-áram, megráz s csupán nyáltó
Marad földön fejed helyén,
S azonosíthatlak, hej, én!

Én vagyok az, Pityu fiam
(Ángliusul írva: I am),
Kinek szava néked parancs,
Úgyhogy azt a vodka-narancs
Italt köpd ki s tütü helyett
Igyál inkább magyar tejet!

Szedte-Vette Pityulika!
Postás bácsi orra lika
Nem azért van, hogy a körződ
Belenyomjad, hol a szőr ződ,
Hanem azér’, hanem azér’…(?)
Vér, hol foly', ha pattan az ér!

Pityuka, te átok kölök,
Korláton, ha könyökölök,
Nézve, szembe' erkélyt ki ken
Lilára a tizediken
(Elborzadván, mit nem művel?!),
Farba ne döfj kötőtűvel!

Pityu, hogyha felnőtt leszel,
S eszedből sokat vesz szesz el,
S csökött agyaddal a léha
Utód-féléidnek néha
Mutatni akarsz majd példát,
Összes fentieket éld át!

„Tárgyi tévedés forog fenn! Az én orrom likában nem szőr ződ, hanem ami rájaszáradt az egész napos lótás-futásban. Úgy hajtok, hogy a végén még elpattan bennem egy agyér és orrvérzésben pusztulok el, mint a nagy Attila, a hun! Sebaj, úgyis azért élünk, hogy a temetésünkön szépeket mondjanak rólunk! Hány sorsjegyet adhatok?” /Nagy Attila, a huncut postás/

„Kibírhatatlanul unalmasak ezek az öreg fószerek! Az erkélyen mégiscsak meg kellett volna katétereznem a vén szivart a kötőtűvel! Az ilyenre mindig ugrik! Igaz, hogy utána hamar elkenődött volna, én meg most fiatalkorúként ülhetnék ártatlanul Tökölön és várhatnám a jó magaviselet miatti harmadolást.” /Szedte-Vette Pityuka, érettségi tétel díler/

„Jaj, Pityu! Inkább én csapjalak meg, mint az áram!” /Dr. Szedte-Vette István, államügyész/

„Drágám, ne legyél már olyan szigorú a gyerekkel! Ő is önálló lény, akinek szabad akarata van! Állandó korlátok között hogyan fog felnőni? Mi lesz így belőle? Legfeljebb rendes ember, de abból meg nem lehet megélni!” /Dr. Szedte-Vette Istvánné Atyala-Patyala Izidóra, hair stylist/

„Végre egy nekünk, pedagógusoknak is sok hasznos útmutatást adó nevelésmű! A színjózan hazafisággal átitatott költő szarkasztikus tükröt tart a szennyes szentimentalizmusban szutyorgó szülőtársadalom nyálas pofázmánya elé, amikor a saját szájával jelenti ki a tutit és aszondja meg a frankót! Egyenest bele a pacekba! A becsődölt gyereknevelés sötét középkorának értékvesztett iszonyát jelképező lila lakótelepi erkély képe lerántja a leplet azon értő fülekkel halló szülők és pedagógusok szeme láttára, akik mindent tudni akartak erről a témáról, de sosem merték megkérdezni. Éljen a makarenkói pofonlíra!” /Izom Igor, tornatanár és cirkuszi idényerőművész/

„A vodka-narancs és a magyar tej nem vagy-vagy, hanem is-is! Turmix!!! Térjen be ön is a rottyantópettyesi Turmix Csárdába, ahol minden törzsvendég egyet fizet, kettőt lát!” /Kancsal Kenéz, mixer és csárdatulajdonos/

„Ha Frady Endre agyát egy olyan skálán helyeznénk el, melynek egyik végén egy kőkorszaki kőbaltás gyilkos agya van, a másik végén pedig egy kifinomult lírai költőé, akkor valószínűleg a baltás gyilkosé kerülne középre. Úgy is mondhatnám, hogy interpolálás helyett extrapolálást kellene végrehajtanunk, de nem mondom, mert anyám nem értené, úgyhogy máshogy fejezem ki magam: Mi ez a retardált kivagyiság?! Mi ez a közízlést földig romboló, felszántó és sóval behintő barbár gusztustalanság?! Mi ez a lábszagú kultúrterrorizmus?! Anyám szerint bakfitty! Milyen igaza van!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyáltalán nincs igaza!” /Bakfitty Botond, kecskebak fittyegető és heknyekukk tuszmákoló/

„Babakoromban egyszer én is bedugtam a nyelvemet a konnektorba, mire zárlatos lett egész Texas és leégett az összes erőmű. De ezt a szüleim mesélték, én csak a finom méregerős paprika-szerű ízre emlékszem. Onnantól kezdve az anyatejet is csak chili túladagolással voltam hajlandó meginni. Túró Rudiból is a magyar paprikás a kedvencem!” /Chuck Norris/

2015. július 8., szerda

Strandolás után

Fregolin a fürdőgatyák
Levüket bár rád csorgatják,
Ne tartsd őket ádáznak!
Csupán kicsit rád áznak.

Vízre hat a nehézkedés!
Jó, ha eszedbe vésed és
Nem állsz oda alája,
Fejed el ne találja!

Hamar minden jó véget ér,
Napsütötte lesz még e tér,
S fürdőruhatáradnak
Díszei mind száradnak.

„Óccsó fürdőgatyának híg a leve!” /dakota közmondás/

„Gatyaeső után kapanyél!” /piréz közmondás/

„Eső, kapa, négy hering!” /dél-eszkimó közmondás/

„Nem csak a vízre hat a nehézkedés, hanem mindenre, sőt mindenkire! Én is, amikor tornagyakorlatoztam a nyú'tón, a pontozóktól folyton 9,81-et kaptam, ami g!” /Isaac Newton/

„A nedves fürdőnadrágok a kellemesen meleg éghajlatú Katarban száradnak leggyorsabban, így logikus, hogy a fárasztó mérkőzések között gyakran fürdőző játékosok érdekében itt rendezzük meg a 2022-es téli futball világbajnokságot. Aki korrupcióra gyanakszik, az gonosz és annak a nemzeti tizenegyét kizárjuk ebből a remek pénzes buliból nemes sportvetélkedésből!” /Sepp Blatter, a FIFA elnöke/

„A mű az előremutató gondolkodás elementáris hovatovábbja, a negatív tényekből a pozitív jövő felé terelés csimborasszója, a nihiltagadás multieksztázisa! A nedvesen csöpögő fürdőgatyákban materializálódott reménytelenség ellen veszi fel a küzdelmet a 8-8-7-7-es ritmusával is polgárpukkasztó szinergikus aktuállíra a maga öntörvényű ürömszimbiózisával és pszeudo életmajdnemigenlésével. Igazi feltét nélküli gyönyörkatarzis! Órák óta nevetek, pedig sírnom kéne! Eviva la poetica!” /Líra Lajosné Palatinusz Poétika, a Hamu és Homály c. mélyirodalmi folyóirat parttalansági főszerkesztője/

„Molto belle! Mi az, hogy a nevem forrásmegjelölés nélkül szerepel egy versben, ráadásul ilyen gyalázatosan gyenge versben, én pedig a jogos jogdíj híján falom ezt a feltét nélküli üres spagettit?! O, dio mio, mortadella pastasutta arrivederci amore! Mangiare gatto fritto! Plágium! Vendetta!” /Giovanni Fregoli, talján kötélverő és macskaütő sintér/

„A fregolin fityegő fürdőgatyák kétharmada fecske, igaz ugyan, hogy nem a gyorsan száradó afrikai, hanem a lassabb európai fecske, ami az én találmányom, ám én mégsem vagyok még csak megemlítve sem! Ez plágium a legjavából! Herr Költő, ebből akkora jogdíjper lesz, mint egy töketlen afrikai fecske utazósebessége!” /Franz von Fecske, magyar származású migráns NDK-s divattervező/

„Pállgium?! Már évekk ótta keresgéllem a Mengyelejev-félle táblázattban, de seholl se talállom! Lehet, hógy még fell se fedeszték? Adig lyó...” /egy magát megnevezni nem kívánó ex-álamfő/

„ Ne egy töketlen fecske csepegő fürdőgatyája alá állj ál, költörpöm, hanem az enyém alá! Abból aztán tényleg dől a lé! Garantálom, hogy úgy szétázol, mint Noé dezertőr birkája!” /Mobil Dick, az úszóversenyről úszóversenyre hordozható bálna/

„ Mi ez a bárgyú mélybarna iszappoézis?!  A banális témák bedarálója ezúttal egy végképp senkit sem érdeklő tárgykört tiport maga alá. Hogy penészedne rá egy töketlen afrikai fecske fürdőnadrág! Anyám szerint a fecskegatya nem is olyan gáz, de hát egyrészt az ő dzsentri felmenői még a bukjelszoknyán feudalizálódtak, másrészt talán sosem látott a siófoki SZOT üdülő menzáján babfőzeléket ebédelő öntőmunkást kora délután sörhasast ugrani a vizeletszagú Balatonba. Null Komma null!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én mindig svédacél fürdőnadrágban úszom, mert ha a SZOT üdülőbeli babfőzelék ebéd után szellentenék a vízben, még a vasbeton gatya is szétszakadna rajtam.” /Chuck Norris/

2015. július 7., kedd

Pisztolyrántós blődli

Őrmesterné pisztolyt rántott
Családjának vacsorára.
Véletlen’ átlőtt egy fánkot,
S eltörött a szomszéd gyára.

Mikroba Gyár, szanaszét szer,
Elgurult a sok mikroba…
Rím: Senki sem léphet kétszer
Ugyanabba a golyóba!

(Költő, hogyha téma van, ír,
Ha meg nincs, hát költ magának.
Így lett e pisztolyos panír:
Pistol diem! - Lőj a mának!)


„Jaj, megsebesültem! Minden tiszta lekvár! Azt hiszem, meghalok...” /az átlőtt fánk/

„Ezzel az erővel akár fel is foghattad volna a lövést, te idióta lekváros mutáns tésztaféle! Most mi isszuk a levedet!” /egy elgurult mikroba/

„Miért is költöztem el Mézgáéek mellől?! Ezek a Csávás őrmesterék még náluk is nagyobb bajkeverők! A múltkor a frizsiderben felejtett zoknimat robbantották fel, most meg a mikroba gyáramat lőtték szét! Ha ez így megy tovább, kénytelen leszek politikai menedékjogot kérni valamelyik nálunk is jobban teljesítő balkáni banánköztársaságban. De melyikben? Hja, kérem, a bőség zavara!” /Máris Ottokár, a szomszéd/

„Ne nyivákoljon, Máris szomszéd, mert rögvest bevitetem a kapitányságra és ott olyan menedékjogot kap, hogy a fal adja a másikat! Nem elég baj nekem, hogy a nejem bepanírozta és kirántotta a szolgálati pisztolyomat, még maga is kavar?! Nehogy kiderítsem magáról, hogy maga eredetileg Marish ben Somsed migráns, aki elvette a hazai mikroba-régészek munkáját! Hamar jön ám a TEK, s lesz nagy pofon matek!” /Csávás Kálmán, őrmester/

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM LŐHETED SZÉT A MIKROBA GYÁRAINKAT! Nemzeti Inzultáció /nagy kék plakát/

„Micsoda költő, mekkora líra?! Nincs témája és ennek ellenére a semmiből is létrehozza a mindenséget! Teremtő költőisten, aki a kutyagumival kevert lócitromos tehénlepényből is váratlanul várat emel, méghozzá nem vontatott vonakodással, hiszen a vonat nem vár! Keresztrímek, mélység, magasság, szélesség, hosszúság! A semmitmondás csimborasszója, a nihil netovábbja! Heurisztikus hovátehetetlenség!” /Netovább Nihilné Jajvörös Jolán, középiskolai magyartanár és nyári balatoni büfé-hekker/

„Szétlőtt mikroba gyár?! Legyilkolt fánk?! Panírozott pisztoly?! Mi jöhet még, sajttal szórt rendőr és marinírozott amőba szegy?! Költő úr, maga ön- és közveszélyes egysejtű! NEM ENG.!!!” /Totyaki Taploncz, főcenzor és elmegyógyintézeti éjjeliőr/

„Ha egy idegen civilizáció ügynöke elolvasná ezt a vérlázító óborzalmat, nem hinné, hogy a legfejlettebb földi faj egyik tagja írta. Pedig Frady Endre az emberiség legnagyobb részének véleménye ellenére is homo sapiens, ám az ő ősei pár millió évvel tovább maradtak fenn a fán és csak nemrég értek földet, de akkor sem másztak, hanem estek. Fejre. Anyámnak meg is tiltottam, hogy fák alatt álldogáljon, nehogy véletlenül rázuhanjon valami visszamaradott hónaljvakaró Frady rokon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer az én fánkomat is átlőtték, amikor ettem, de a fogamról visszapattanó dum-dum golyó a fánkon újra áthatolva végzett a támadómmal. Nekem csak a szemöldököm lett lekváros, szegény fánkom viszont kétszer is belelépett ugyanabba a golyóba!” /Chuck Norris/

2015. július 2., csütörtök

Lusta tetű

(laposka dalocska)

Nemzeti Tetű Gyár selejtet ontó futószalagja /NASA felvétele/
Tetű horkol, reng a tetv-ágy.
Nincsen benne túl sok tettvágy,
Régóta semmit sem tett-vett.
Ki látott ily henye tetvet?!

Lapostetű lustán lapít,
Nem szorozza d-vel a π-t,
Mégis kör a kerülete.
„Ne hízz, hanem fogyjál le te!”

„Nem fogyok én, inkább hízok,
Erre van legalább tíz ok:
Sok szundizás mellett napi
Tíz nagy adag vérbepapi.”

refr.:
  Szóljál minden egyes haverodnak,
  Laza  lapostetvek lustálkodnak,
  Lássák csak meg ők is, meg még bárki,
  Mily selejtet ont a Tetű Gyár ki!

„Szúrjuk fel, döfd által te tű!”
Ezt hallva a renyhe tetű
Ugrana, de húzza teste,
S hősi halott lesz a beste.

refr.:
  Szóljál minden egyes haverodnak,
  Laza lapostetvek lustálkodnak,
  Lássák csak meg ők is, meg még bárki,
  Mily selejtet ont a Tetű Gyár ki!

A Nemzeti Tetű Gyár ki!
Hősi halott tetű márki!

Ezt hallva a renyhe tetű
Ugrana, de húzza teste,
Ráborul az örök este
S hősi halott lesz a beste.

Hősi halott tetű márki!
Vitéz Lapostetvi Tetű márki!
Ó, jeeeee!!!


* * * * * * * * * *

„ Frady haver, nagyon köszönjük a testre szabott dalszöveget! Rittyentünk  is hozzá valami vérgőzös zenét és jövőre meglesz az Eurovíziós Dalfesztivál első helye és a Grammy díj is! Vágod taplókám?” /Lapostetű Leopold, a Vérbepapi együttes frontembere/

„Kikérem magamnak, hogy a vérzivataros évszázadok patinájával bevont nemesi nevem egy ilyen hevenyészett semmirekellés zárósora legyen! Ez vért kíván! Elégtételt követelek! Költő úr, nevezze meg a segédeit! /vitéz Lapostetvi Tetű Tas márki, kutyabőr- és közokirat-hamisító/

„ Tisztelt Lapostetvi Tetű Tas vitéz úr! Nekem  nem telik segédekre, én magam költök. /Frady Endre, költőgigász/

„ Szerénytelen szakvéleményem szerint a d-szer π valóban a kör kerülete (ahol d a kör átmérője), úgyhogy a mű matematikailag helytáll. A többi szempont pedig irreleváns, tehát zérushoz konvergáló fontosságú. Aki ezt nem érti, az halmazatilag hátrányosan determinált és a deriváltja optimális esetben is alulról konvergál a nullához. Hol a zoknim és miért horkol annyi lapostetű a szemöldökömben?” /Dr. Köbgyök Kenéz, önmaga mindennapi ellátására képtelen matematika professzor/

„A kihalás szélére sodródott és éppen ezért védett lapostetvek tűre való felszúrása kegyetlen állatkínzás és mint ilyen tíz évig terjedhető szabadságvesztést vonhat maga után! Az állatvilág jogos önvédelme nevében követeljük az aljas szándékból elkövetett költést elkövető költő haladéktalan pellengérre állítását és szemöldökének lapostetvekkel történő benépesítését!” /Sötétzöld Samuné Sörte Sarolta, állat- és növényvédő szerdíler/

„A mű az önmagáéért beszélés és az antagonisztikus sőt irreverzibilis önellentmondás Prokrusztész ágyába fektetett antiszínű tézis. A tiszta rímek kierőszakolásának fájdalma a determinált világnézet kvadratikus szingularitásának kvintesszenciális apoteózisa. Góg és Magóg, Stan és Pan, Lolka és Bolka, Kocsis és Czibor, Antonius és Kleopátra, Gyurcsány és Orbán, Jin és Jang, mind-mind e dualitás leképezése és mintegy meghaladása. Orbitálisan, ám katartikusan gusztustalan fájdalomlíra! Rusztikus reszketés! Holnapra mindenki kívülről megtanulja! Kikérdezem!” /Izom Igorné Szende Szatíra, középiskolai magyar és testnevelés tanár/

„Inkább költözöm anyámmal egy hermetikusan elzárt búvárharang csendjébe, minthogy ennek a  gyomorforgató és elmefingató dalnak akár egyetlen foszlányát is meghallgassam! Félek, hogy tízmillió hasonlóan gondolkodó és cselekvő honfitársam víz alatti térfogata hatására a világtengerek szintje annyira megemelkedik, hogy Hollandiában csak a 2,5 m magas kosárlabdázók maradnak életben. Anyám szerint nem is baj, mert a hollandok úgyis mind idegenszívű füvező gyémántkereskedők, de azóta már letiltottam a gépéről a kurucinfót. Tetű Gyár kikapcs! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az Úr megteremtette a hegyestetűt, de én véletlenül rátámaszkodtam a szemgolyómmal. Hát így keletkezett a lapostetű.” /Chuck Norris/