Budapesti Olimpia

- „Úgy ingok, akár egy hinta…”
- „Nem csodálom Zolim, pia!”
- „Ja, és pont oly ütős, mint a
Budapesti Olimpia!”

- „Ó, agyatlan egyetlenem,
Kire sors elmebajt ráoszt,
Közgyűlésben ugye te nem
Szavazod meg ezt a káoszt?!”

- „Jaj, ne hergeld magad drágám!
Pont olyan vagy most, mint akit
Titkos féreg foga rág ám!
Örülj e sport-hepajnak itt!”

- „Pesten újabb stadionok?!
Nem kell ide olimpiász!
Rá, ha szavazol, te konok,
Széjjelverlek! Jobb, ha piálsz!”

Piált ő, de megszavazta:
Szesz tort ült a józan észen,
S vígan felkiáltott: „Azta!
Kenyér helyett cirkusz lészen!”

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM NYERHETED EL AZ ARANYÉRMEINKET!
Nemzeti Olimpizáció /egy nagy kék óriásplakát/

„Képviselőtársaim nevében kikérem magamnak azt a feltételezést, hogy mi masszív alkoholisták lennénk! Az igaz ugyan, hogy nem mindenki veti meg a cefrét, de az már nem igaz, hogy szavazáskor illuminált állapotban nem mindig találjuk el azt a gombot, amelyet szeretnénk! Nem mindig igaz!” /Dr. Rizling Rezső, önkormányzati képviselő és a Rizling és Társa Nemzeti Ital- és Hűtőfolyadék Kereskedelmi Konszern társtulajdonosa/

„Gyeünk Rözs… Rózs… Rezső, mommenneki, homommentán ittamkicsit, demá… demá… demájóvagyokk… hukk! Éjjenalimpia! Hukk!” /Zöldüveges Zoltán, önkormányzati képviselő és a Rizling és Társa Nemzeti Ital- és Hűtőfolyadék Kereskedelmi Konszern társtulajdonosa/

„Na, gyere csak ide Zolikám, hadd józanítsalak ki ezzel a 10 unciás pszichológiai kesztyűvel! Nesze! Olimpia, mi?! Nesze! Dugó, káosz, államcsőd, mi?! Nesze! Brühühü! Ó, hogy én miért nem a Mézga Gézához mentem feleségül?! Nesze! 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1… KO!” /Zöldüveges Zoltánné Hufnágel Hedvig, diplomás ápolónő és félnehézsúlyú ökölvívónő/

„ A remek budapesti kapcsolataim révén simán el tudom intézni, hogy a magyarok lemondjanak országunk, Azerbajdzsán javára a 2024-es olimpiáról. Van az a pénz és vannak azok az illetékesek. Ha mégsem tennék, akkor fejek fognak hullani.” /Ramil Safarov, azeri baltás gyilkos/

„Szívesen jönnék a budapesti olimpiára, csak félek a határátkeléskor a rozsdás drótkerítésen való átmászás okozta sérülésektől.” /Ahmed al Kebab, szír hosszútávfutó/

„Aljas rágalom, hogy mi, egykori küzdősportolók, csak megfélemlítés céljából voltunk ott a közgyűlés ügydöntő szavazásán! Az, hogy a teremőröknek kiosztottunk pár pofont, nem jelent semmit. Szemtelenek voltak, mert volt pofájuk elkérni a személyi igazolványunkat. Szerencsére volt TAJ kártyájuk, így a mentők ingyen elszállították őket.” /Góliát Géza, nehézsúlyú birkózó olimpiai bajnok és a Tar Bár kidobóembere/

„A 2024-es budapesti olimpia nagyon jó alkalom lesz az EU-ból való kilépés és a nyugdíjrendszer összeomlása ötödik évfordulójának elmismásolására. Az emberek végre igazi cirkuszt kapnak, ami elfeledteti velük a száraz kenyérét való mindennapi sorban állás kényelmetlenségeit.” /Demagóg Dezső, a Népbutítási Minisztérium államtitkára/

„ Vajon mire van kevésbé szüksége Budapestnek, egy  örökkévalóságig legagyásító olimpiára, vagy a sárga föld alá lebutító Frady Endrére? Anyám szerint egyik tizenkilenc, a másik alsó híján huszonegy, de ő unalmában mást se csinál, csak kártyázik a számítógépen. Szerintem viszont egy Frady Endrét a csepeli olimpiai stadion alapkövébe bebetonozó munkás nagyon is méltó lenne a maga bérére. Ámen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Budapesten még nem jártam. De, ha ott mindenki ilyen tapló, akkor az ő érdekükben nem is fogok. Félek, hogy sokakat megfojtanék a hónaljszőrömmel.” /Chuck Norris/

Interaktív Irodalom II.

Kedves irodalombarátok és irodalombarátnők!
A tömegigény hatására folytatódik a nagy sikerű sorozat! Azok, akik a prózaalkotásban lelnék meg életük értelmét, de nem tudják, hogyan fogjanak neki egy novellának, most örömkönnyek párásíthatják el a tekintetüket, mert itt van az, amire mindig is vágytak, még ha talán nem is tudtak róla. Uccu neki, ugorjuk fejest a téma hűs tavába!

2. rész: novellaírási alapelvek

A jó novella ismérvei: a jó cím, az ütős nyitómondat, a remek téma, az élvezetes stílus, a jó helyesírás és a szellemes befejezés. Ezek nélkül lehet ugyan novellni, de minek?
Alábbi tesztünk szinte szájba rágja a csupa nagybetűs TUDÁS-t! Minden kérdésnél csak egy helyes (vagy három helytelen) választ jelölj(ön) meg!

1., Válassz(on) egy remek témát, ami magával ragadja a reménybeli olvasót!

a., a szürke hályog története az ókortól napjainkig
b., a fű növekedésének stádiumai a relatív birkasűrűség függvényében
c., a tarkóduzzanatok lélektana
d., a hóhér halála

2., Melyik lenne a legütősebb nyitómondat?

a., Többféle hályog létezik, de mi csak a szürkéről veszünk tudomást.
b., Anglia rétjei általában fűzöldek, de ez a birkáktól nem mindig látszik.
c., A középszerű pszichiáter lemondó sóhajjal tekintett a jelentéktelen páciens tarkóduzzanataira.
d., Üss meg, ha mersz! – kiáltotta a hóhér, majd az elítélt váratlan pofonjától bezuhant a guillotine alatti ládában mereven bámuló fejek közé.

3., Hogy írjuk helyesen az alábbi mondatot?

a., A jogszabályok szerint a hóhér halála hirtelen felindulásból elkövetett balesetnek minősül.
b., B lyoxabájoxerint a hó hérhalálajir telen felindulásból elkövetet balesetnak megnősül.
c., C jóg szabájók szerint a hohér halálla hirtellen fellindullásbóll ellkövetet ballesetnek minösűll.
d., D lyógszabályók szerrint a hóhérhal álla hirttelen fölindításbúl elkövett balesésnak min nősül.

4., Milyen stílusú egy jó novella?

a., unalmas
b., élvezhetetlen
c., élvezetes
d., élvhajhász

5., Melyik a legélvezetesebb stílusú mondat?

a., A hóhér… ööö… illetve az áldozat, nem, mégis a hóhér… izé… igen, végül is ő is áldozat… szóval vele történtek bizonyos dolgok… asszem…
b., A szúette bitófa nyikorgása a szélben interferenciába lépett özv. Lajtosné hintaszékének nyikorgásával, és ha özv. Lajtosné nem lett volna süket, minden bizonnyal nagyot sóhajtott volna, mert a zaj bizonyára zavarta volna, de nem.
c., A bárdolatlan modorú hóhér bárdja lesújtott ugyan a tönkre, de Jean-Jacques Mascarpone nem veszítve el a fejét, fürgén kitért a csapás alól és vádlin harapta ellenfelét, aki a váratlan fájdalom hatására zulu anyanyelvén sikoltott fel: Lokho libuhlungu!!!
d., A hóhér nem jól végezte a munkáját, ezért az áldozat, illetve a potenciális áldozat, hiszen nem lett áldozat, mert a hóhér hibázott, szóval megmenekült és a hóhér meg nem volt túl boldog ettől ám.

6., Melyik befejezést preferálná(d)?

a., A hóhér vérfagyasztó sikolya még sokáig visszhangzott a csalánban haldokló Jean-Jacques Mascarpone fülében, aki szemét az égre emelve csak ennyit mondott: „Ágyban, párnák közt jobb lett volna…”
Szegény süket özv. Lajtosné mindebből semmit sem vett észre.
b., Tehát így lett vége ennek a történetnek, ami, ha máshogy alakul, talán egész más véget ért volna, de akkor az nem ez a történet lett volna, hanem egy másik.
c., Meghalt hát a hóhér, de a főhős nem örült teljes szívvel, mert a töksüket özv. Lajtosné folyton ordibált vele és érezte, hogy előbb-utóbb őt is meg kell hogy ölje, hacsak idejekorán el nem viszi valami szokványos időskori betegség, vagy nem üti el egy szirénázó tűzoltóautó.
d., A hóhér diadalmasan emelte a magasba Jean-Jacques Mascarpone sajtszagú fejét, majd színpadiasan odahajította a csinos özv. Lajtosné lábai elé. Ő is odaborult és kérges szívét feltárva megkérte a kezét. A mosolygós szemű özvegy csak annyit kérdezett: He?!

7., Végezetül egy jó címet kell választani. Melyik legyen az?

a., özv. Lajtosné nagy szerelme
b., Szeletelt Mascarpone
c., A hóhér halála
d., He?!

Most számold/számolja össze a bejelölt betűjeleket! Ha 7 (azaz: hét) helyes, vagy 21 (azaz: huszonegy) helytelen jött ki, akkor gratulálok!

Most, hogy lehullott a novellaírásról a lepel, feltárult a titok, arra kérek mindenkit, hogy írjon egy novellát arról, hogy miért kerüljön be Frady Endre nagyon gyorsan a Nemzeti Alaptantervbe, hogyan legyen belőle emelt szintű irodalmi érettségi tétel és melyik téren álljon a ki által, milyen anyagból elkészült hatalmas lovas szobra!
A novellát zárt borítékban kell elküldeni a Nemzeti Közoktatási Minisztérium és az Emberi Erőforrás Minisztérium szakállamtitkárainak címezve. A borítékra írjá(to)k rá: „Frady Endrét minden magyar család könyvespolcára!”

Legközelebb regényt tanulunk meg írni.

Sorsvonat

Sorsvonaton menekülök,
Hangulatom kellőn fanyar,
S bőgök, mint egy megfújt tülök…
Merre ránt a sorssín kanyar?

Látom sorsvagonfal résén,
Visszafelé futnak hegyek,
Mintha lenne céljuk... És én
Sorscsapottan merre megyek?

Sorsszerelvény lassan megáll…
Határon az őrség várat…
Élet-halál meccs még egál,
De már húznak határzárat…

Hát… nem fogad rezesbanda,
Nem zeng mollt az ünnepi réz…
Sorsfordulhatok a randa
Visszaútra én a piréz…

„Nem igaz az a rosszindulatú feltételezés, hogy mi mint keresztény/keresztyén/körösztény tudatú erőszakszervezet, a határról bárkit is visszafordítanánk, ugyanis az új drótkerítés már messziről látszik, így az otthonukból menekülő piréz terroristák már eleve el sem jönnek a határig.” /Csávás Kálmán, a Hazaffyas Terrorelhárító Kommandó (HTK) vezérezredese/

„Felszólítom a világ összes kormányát, hogy ne higgyenek az országunkból tömegesen menekülő ingyenélő, lusta gazembereknek és megbilincselve küldjék vissza a hálátlan férgeket, akiknek büdös a közmunka és nem akarják elvégezni azt az olcsó melót, ami a családom jólétét biztosítja! Mi majd munkatáborba gyűjtjük őket, mert mi tényleg hiszünk az összefogás erejében!” /Don Vérpacal de Vladtepes von Grenadírmarsch, a Keletpiréz Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) hőn szeretett vezére/

„Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” /Jézus Krisztus, az igazi kereszténység megalapítója/

„Régóta sejtem, hogy ez a Jézusnak nevezett sémita bajkeverő a nemzeti köröszténység legnagyobb ellensége, de mi megvédjük tőle a keményen dolgozó és rendszeresen adományozó kisembereket! Szorgos népünk fizetni fog!” /Dr. Sámán Solt, az Ősmagor Körösztény Lelkület Ezeréves Nemzeti Diadala (ÖKLEND) főpapagája/

„Az ABAB rímképlet is igazolja, hogy mi a sztereotípiákkal szemben nem csak puffasztani és szellentetni tudunk, hanem kultúráltatni is!” /a bab/

„A keresztrímek spiritualitása a világlelkiismeret katartikus apoteózisa. A társadalmi igazságtalanságtól parázsló 'Cigito ergo sum' világlátás a sorsvasúti szakralitás áldozati oltárfüstje. Hozsanna, meg minden, ami szent!” /Ájtatos Ányosné Ámult Állíra, a budai Szent Habakuk Gimnázium és Kispróféta Képző Szakközépiskola magyar-latin szakos tanára/

„Mi nagyon szívesen fogadtuk volna az erre a célra írt zeneszámunkkal a piréz menekült delegációt, de a minket dalírással megbízó Zeneügyi Minisztérium nem volt hajlandó kifizetni a szóban megígért ötmillió forint szerzői jogdíjat. Muzsikáljon nekik ingyen a Demjén Rózsi!” /Rezes Bandi, a drávaszittyói Réztüdő Fúvószenekar tamburmajorja/

„A vers címe alapján gondolatokat vártam, a költő neve alapján pedig bárgyú banalitást népbutítóan elgagyogva. Sajnos a név győzedelmeskedet és vandál hordaként mészárolt le mindent, amit költészetnek szokás nevezni. Anyám szerint egészségügyi okokból több ilyen verset kellene olvasnia, mert az jó lehet alacsony vérnyomása ellen, de mondtam neki, hogy inkább sok sós kávét igyon cukrozott tokaszalonnával, mert az legalább nem okoz agyszalag szakadást és kóros elmeficamot! Javaslom, hogy vegyük körbe magunkat szellemi szögesdrótokkal és így tartsuk távol magunktól Frady Endre terrorlíráját!” /Puzsér Róbert/

„A múltkor átkocogtam Mexikóba és állítólag lyukat ütöttem a határzáron. Én észre se vettem, de valószínűleg véletlenül szakíthattam szét a szemöldökömmel.” /Chuck Norris/

Bájlíra

Kéne írnom bájos lírát,
Mitől éjt senki sem sír át,
Senki sem lesz pesszimista,
S szelíden néz Tarlós Pista.

Bájos líra csak, mi kéne…
Lenne benne öreg néne,
Őzike, meg Bájboy Vazul,
S olvasómnak lelke lazul.

Lírát, bájost kéne írni,
Melytől nem kell tömegsírni,
Hanem gyalog hahotázni,
S lovagajkat hagy el száz Ni!

Bájokkal tele a báj-tok,
S hasítanak megabájtok,
Ahogy égbe száll sok báj, báj…
Lassan elköszönök: Bye-bye!

Csak előbb még annyit mondok,
Megszűnnek a földi gondok,
S bizonyít az üres sír ám…
Jézus, de bájos e lírám!

„Nagyon örülök, hogy egy versben szerepelhetek Jézus úrral! Vele szerintem még a közgyűlésben is jól együtt tudnék dolgozni. Ő biztosan nem interpellálna folyton, hanem csendesen mosolyogva hallgatná, ahogy beszélek.” /Tarlós István, főpolgármester/

„Köszi Pista, de sajnos nem tudok hozzátok települni, mert zsidó származású gazdasági bevándorlóként még a végén elvenném valamelyik képviselőtök munkahelyét, ő meg munkanélküli maradna mindörökké. Ámen!” /Jézus/

„Hányszor mondjuk még el, hogy mi már nem vagyunk a lovagok, akik azt mondják, Ni!, hanem a lovagok, akik azt mondják, Eki Eki Eki Eki Patang! Ja, és nekünk nem bájlíra kell, hanem egy bájos rekettyés! Illetve kettő és a szintkülönbséget rézsű hidalja át!” /a lovag, aki korábban azt mondta, Ni!/

„Ah, minő báj lengi körül eme lírát! Előjönnek gyermekkorunk kedvenc mesealakjai, filmhősei, politikusai, akik a maguk bűbájos módján vezetnek minket a földi létet meghaladó örök megvilágosodás tövises, ám mégis oly bájos útján, melynek végén ott áll maga a materializálódott spiritualitás, a halott Fiú hiányában üres sír. Feltámadott!” /Keresztély Krisztiánné Lelkessy Lola, lelkészfeleség és vasárnapi iskolai hitoktatónő/

„Cuncimókus ez a költőfiú, hogy engem is belevett a bűbáj versikéjébe! Olvassátok aranyoskáim! Na, futok divatdiktálni! Pá és cvikipuszi!” /Bájboy Vazul, stylist és divatdiktátor/

„Ha Magyarországra jössz, el kell olvasnod ezt a verset!” /nagy kék plakát/

„О, нет, мы не здесь! Помогите!!!” „Oh, nein, wir sind nicht hier! Hilfe!!!” „Ω, όχι, δεν είμαστε εδώ! Βοήθεια!!!” „Voi ei, emme ole täällä! Apua!!!” „Ah, hapana, sisi siyo hapa! Msaada!!!” „הו, לא, אנחנו לא כאן! עזרה!!!” „Oh, no, we're not here! Help!!!” „Jaj, ne, már itt se vagyunk! Segítség!!!” /határunkról futva visszaforduló menekültek/

„Mi ez a ragrímes tömegsírbűzzel és rózsaszín celebmázas bájolgással pusztító alpáriság, ez az ájtatoskodó politogaloppos szégyentelenkedés?! Hát itt pókhálósodjon be a hónaljam, ha ezt a valamit nem darabolom fel egy láncfűrésszel! A nyál kössön meg a számban, ha nem cincálom bűzhödt atomjaira ezt a médianyálsziruppal átitatott klapanciát! Anyám szerint nem kellene visítva harapdálnom a bejárati biztonsági ajtó fémbetétes felső félfáját, de hát mit ért ő a nagy feszültségek levezetéséhez?! Frady Endrét viszont földelni kéne! El!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy lovag egyszer azt mondta nekem, hogy Ni! Egyetlenegyszer… Aztán szénné égettem a belső bájam kisugárzásával.” /Chuck Norris/

Nyállíra

Öblöst köpő manus Álmos,
Ha eltalál, akkor nyál mos.
Szájnedvének szörnyű spricce
Másfél cinkotai icce.

Rád pök s téged falig lé visz,
Szétmállik rajtad a Levi’s.
Űrtartalmat Guiness lemér,
S hiába bőgsz kegyelemér’.

Porból valót sárrá aláz,
Ha elönti bősz csulaláz
S gúnykacaja, mint egy dögé.
Legjobb, hogyha elbújsz mögé.

„Csorog a nyálatok az irigységtől, mi?! Köpés témában egy kivételével az összes Guiness rekordot én tartom! Én köpök legmesszebbre, legmagasabbra, leggyorsabban, legerősebben és a legnagyobb űrtartalommal is! Csak a lóhátról visszafelé köpés nem megy, mert meszes a nyakcsigolyám. De ha én egyszer előrefele belefröccsentek a Dunába, nincs az a Római parti mobilgát, ami megvédi az illegálisan beépített árteret az elöntéstől! Én bárkit le- és beköpök!” /Csulavári Álmos, postai bélyegnyálazó élmunkás és volt III/III-as ügynök/

„Kikérem magamnak az aljas rágalmakat! Az én farmerom akkor se mállik le rólam, ha keringőzés közben szalonnabüdösre izzadom magam!” /Levi Strauss/

„Mi van öcsém, keringőzni akarsz az illegálisan beépített Római parti ártéren? Na, jó, írok neked egy Kék Duna keringőt, csak cseréld már ki azt a szalonnabüdösre izzadt farmeredet, mert pökhetnékem támad! Lóhátról visszafelé!” /Johann Strauss/

„Ne legyél már ilyen pökhendi és szállj le arról a Rózsa nevű magas lóról! Mi vagy te, Rózsalovag?! Rózsalovag… hmmm… nem is rossz cím…” /Richard Strauss/

„Jaj, kisunokáim! Ha már kivándoroltatok, legalább ne veszekedjetek! Egységben az erő!” /Strausz Jenő bá’, nyugdíjas köszörűs/

„Az Erő velem van és a lézerkardommal röptében elpárologtatom a felém szálló nyáltömböket, felhőként visszafordítom a támadóimra és a fejük fölött kicsapatom! Így fulladnak nyáltócsába a Jedik ellenségei!” /Luke Skywalker/

„A műben szinte elemi erővel tombol a nagylöttyös ősmagyar ugarérzület és a rögvalóság dagonyájába való beleposványosodás elleni kacagányos közdelem szalonnabüdös lihegése! A mátyási fortélyú nyugatalázás, a nagyiccei honderű és a józan paraszti ész kombinációjából előserkenő szittya kuruckodás már-már Tenkes kapitányi félmosollyal törli képen a pökhendi olvasót. Valódi népi műlíra, amilyet csak egy igazi paraszt tud írni! Tyű a keservit!” /Guzsaly Gizella, vidéki néptanító és napszámos arató/

„Ettől az alpári förmedvénytől együtt öklendezünk anyámmal, mert amikor lehajoltam a Frady versek miatt állandóan az íróasztalom alatt tartott lavórhoz, ezt a mételyt elöl felejtettem és anyám véletlenül beleolvasott. Két világháború közötti szünetben ez a vers lehet a leggusztustalanabb és legpusztítóbb valami, amit bárki létrehozhat. Kis lépés Frady Endrének, de hatalmas visszalépés az emberiségnek. Csulaláz... rettenetes! Anyám, hová tetted a lavórt?! Böááááá…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer véletlenül lenyeltem két zsák cementet és betonként átköptem a mezőn. Repült a nehéz kő, csak én tudtam, hol áll meg... Meg elkésve egy Toldi Miklós nevű parasztlegény is, akit agyoncsapott, úgyhogy kis időre beálltam a helyére elvégezni a munkáját. Johnny Gold haverom meg írt erről valami híres hőskölteményt.” /Chuck Norris/

Interaktív Irodalom I.

Lilaködös líraönírás /a szerző felvétele/

Kedves irodalombarátok és irodalombarátnők!
Interaktív Irodalom c. sorozatunkban az irodalom alapelemeire tanítjuk meg az írni vágyókat, az interaktívakat és az írni vágyó interaktívakat is. Nálunk bárki tanulhat függetlenül attól, hogy férfi, nő, növésben lévő férfi, piréz, dakota, vagy ősmagyar. Nem tökmindegy?! Elvégre úgyis mind megmurdelunk egyszer! Vágjunk hát bele!

1. rész: költészeti alapelvek

Költeni jó! Ezt egyaránt tudják a költők, a tyúkanyók és a plázacicák is. A költséges költőtanfolyamokat kiváltandó, mi most egy ingyenes játszva tanuló hiperkreatív teszten mutatjuk be és rágjuk szájba az elengedhetetlen tudást.

1., Írd/Írja be a megfelelő rímet az alábbi kétsorosba!

„Azt jelzi a férjed vicsora,
Nem ízlett neki a ….........”

a., zebéd,
b., reggeli
f., vacsora

2., Nehezítünk. Most a kezdősor végét kell kitalálni.

„Pár zoknimban tíz a …........,
Ne szagold, hogy el ne kábulj!”

a., mezőnyjátékos
r., lábujj
c., műköröm

3., És most jöjjenek a kancsal rímek!

„Télapón lóg hosszú szakáll,
Félrehúzza, mikor …...........”

a., székel
b., szűköl
c., útban van neki

4., Újabb kancsal rím, mert ismétlés a tudás, ejnye!

„Huzatos a ….....
Denevéren bőr leng.”

a., stadion büféje
b., Batman
d., barlang

5., És most mindezek betetőzéseként jöjjön egy nemzetközi kancsal rím!

„What can the
Vadkan … ?

a., like
y., do
c., think about

+1., Bónuszként folytassuk egy multikozmopolita mélylírával!

„Это finom fánk …...,
Betölti its function.

a., gut
b., besser
e., schön

+2., Lazításképpen jöjjön egy kis horror!

„Itt van ez a remek tetem,
Az ebemet …………….!”

a., megitatom
n., megetetem
c., megugatom és megharapom

+3., Na, itt az ideje mély vizekre eveznünk!

„Lemerül a búvár ….....,
Nem követi egy polip se.”

d., ipse
b., hapsi
c., Rogán Antall József nádor térfogathajtó világbajnokság

+4., Folytassuk egy világháborús művel!

„Rájöttem, hogy Nagyné német,
S lelőtte a …........”

a., fejemről az almát
b., poént
r., nagynénémet

+5., Zárásként jöjjön egy könnyed téboly líra, melyben a záró magánhangzó a rím kedvéért mássá leönd.

„Telken, min át Ady jön,
Mikor épül ………?

a., kórhíz
b., óvodü
e., stadiön

Írd/Írja ide a helyes megfejtések betűjelét: _ _ _ _ _   _ _ _ _ _

A megfejtésként kiadódó lokálisan világhírű irodalmár nevét küldd/küldje be zárt borítékban a Svéd Királyi Akadémia címére az alábbi „Nobelpriset för honom! ” azaz „Nobel-díjat neki! ” felirattal!

Legközelebb a novellaírást fogjuk megtanulni!

Fatime (június 5)

Fatimétlen dal

Mondjátok meg Fatimének,
Nem róla szól ma az ének,
Hanem a Vilmosról, ki Tell,
S kemény, mint a kamathitel!

Ó, Fatime, ne sírj, ne ríj,
Nem talál el a számszeríj!
Hogyha nem vonz be a lőtér,
Akkor a nyíl másik őt ér.

Ez a másik ő egy alma,
Róla is szól eme dal ma,
S alatta álló kis Vilmost
Se találja el a nyíl most.

Tellnek jár az emlékérem!
Fatime, holnap, ígérem,
Bár van tán, ki Ráhelt várja,
Te leszel a versem sztárja.

„Brühühü, pont a névnapomon maradtam ki ebből a versből! Csak üres ígéreteket kapok! Az ígéret persze szép szó, de a достопримечательности még szebb! Ha a következő versből kimaradok, esküszöm, hogy Tell Vilmos számszeríja elé vetem magam!” /Fiumei Fatime, akinek június 5-én van a névnapja/

„Na, költő úr, mivel én nem vagyok közszereplő, úgyhogy nagyon gyorsan hagyjon ki ebből a klapanciájából, mert pikk-pakk olyan DNS mintát vetetek magától, hogy arról koldul! Ne merje még egyszer megzavarni a svájci tanulmányaimat!” /O. Ráhel, egy magát megnevezni nem kívánó, saját lábán álló magyar diák/

„Tell Vilmos nem is tud lőni! Csak egy hurka, akinek jó a sajtója! Nyilván a gazdag svájci rokonai fizetik le az újságírókat, hogy sztárolják és a dopping ellenőröket, hogy sose vegyenek tőle vizeletet! Szerintem a mintájában biztos megtalálnák az én illegálisan lemásolt íjász oktató kazettámat!” /Robin Hood/

„Dugulj el, te csóró angol, mert rád gyújtom a gagyi erdődet, ahol a részeg haverjaiddal kiraboljátok a becsületes svájci turistákat!” /Tell Vilmos/

„Az én apukám tényleg lelőtte a fejemről az almát. Tizedszerre. Engem közben kilencszer ki kellett cserélni.” /ifj. Tell X. Vilmos/

„Tök unalmas ország! Csak pénz és lila tehenek! Émelyítő jólét! Sehol egy lyuk a szociális hálón és a zöld hegyek között utazva néha órákig nem lát az ember stadiont! Nem sok jót jósolok ennek a halódó nyugati bagázsnak!” /Gríz Jenő, pénzmosó és oligarcha/

„Mi ez a szószátyár semmitmondás, ez a henye degeneráció?! Ha anyám gyerekkoromban ilyeneket olvasott volna fel nekem, egyből magam alá fejlődtem volna, és most egy nyálas bájgúnár lennék 30-as IQ-val, aki abból élne, hogy az ostoba vízfejére minden önjelölt célzózseni rápakolhatná a kilövendő almáját. Ebbe persze hamar belehalnék, ami miatt megkapnám a Darwin díjat és a temetésemre is csak a saját anyám jönne el, de ő se maradna sokáig. Mínusz nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Igazad van Robi, ez esetben én se mennék el a temetésedre, pedig szeretek ilyen eseményekre járni, mert arra emlékeztetnek, hogy rajtam kívül mindenki más halandó. Hát igen, az életetek nehéz és a végén a többségeteknek lerúgom a fejét.” /Chuck Norris/

Fatimés dal

Szorgos méhen csillog mézing,
S Grace-t dúdolgat, mi Amazing.
Míg gyűjt, akáclevél alól
Víg mosollyal „züm-züm” dalol.

Fatime a méhkirálynő,
Kiben mézbortól nagy máj nő,
Meghallja e vidám nótát,
S rögvest küld darázst, egy lót át:

- Kérdezd meg, hogy mi e dallam,
S hozd ide, hogy én is hallam!
- „Halljam” az helyesen, fenség…
- Tyű, micsoda szemtelenség!!!

Hóhérnak Fatime jelez.
Munkát gyorsan végez el ez,
S véres már a nyaki ingrész…
Nem hatott az Amazing Grace.

„Hááát... azt hiszem, mégis jobban szerettem volna ebből is kimaradni! Nincs itt valami másik költő, akivel beszélhetnék? Hóhér, tegye a dolgát!” /Fiumei Fatime, akinek június 5-én volt a névnapja/

„Szegény unokám hiába vándorolt ki Londonba, és hiába angolosította a nevét, a honi irodalmi métely még évszázadok múltán is a sárba próbálja tiporni a fő művét! Hja kérem, a zsigeri irigység!” /Újtonna János, a Rákóczi szabadságharc harci indulóinak méltatlanul elhallgatott szerzője/

„Ne aggódj nagyapa, az én Amazing Grace dalomat még mindig énekelni fogják, amikor Frady Endre apró agya már rég formaldehidben fog úszkálni az orvostudományi egyetem mutáns tanszékén! De azért én megbocsájtok neki, bár ezen a szerencsétlenen ez az elképesztő kegyelem sem segít!” /John Newton, az Amazing Grace vallási dal szövegírója/

„Tisztelt tömegek! Önök ne törődjenek azzal, hogy kretén költők mit írnak a névrokonaikról, csak lopják el... ööö... illetve gyűjtsék be a mozdítható fémtárgyakat és hozzák be nekünk! Mi nem foglalkozunk az ősi FCSM, ELMÜ, BKV, MÁV és egyéb feliratokkal! Készpénzzel fizetünk!” /Melléktermék És Hulladék egyesülés azaz MÉH/

„Még jó, hogy ez az óborzalom nem bennem fogant!” /egy magát megnevezni nem kívánó anyaméh/

„Bármilyen késő is van, fel kell hívnom anyámat a hírrel, hogy megtaláltam életem legrosszabb versét! Komolyan mondom, hogy ilyen univerzális hányadékkal még nem találkoztam! Ha nem olvasom, el se hiszem, hogy ilyen mélyre is lehet süllyedni! Ehhez képest a Marihuána árok egy börzsönyi magasles! Vajon ezen a negatív csúcsot jelentő mélyponton vonuljak vissza?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az Amazing Grace az egyetlen dal, aminek a hallgatása közben még nem vertem agyon senkit a szemgolyómmal. A meghatottság okozta könny lágyít, így csak nyolcvan napon túl gyógyuló sérülésekről tudok beszámolni.” /Chuck Norris/

Papló

faló kék-sárga mezben /nóném herceg felvétele/

Pap alatt ügető papló
Falábán a gomba tapló.
Mért vagyon e paplón faláb?
Rögvest elmesélem alább:

Amit írok, igaz s való,
E ló korhadt lábú faló,
S recseg, ahogy távját rója,
Úti célja mégsem Trója,

Hanem egy új faláb üzlet,
Mert az előzőben tűz lett.
Tűzoltóraj későn oltott,
S keresni kell másik boltot.

Málló lábbal megy egy álló
Napig szegény papi ál-ló,
S patájában szúhad perceg…
Paphoz szól egy nóném herceg:

- Látom e ló szálkás szemén,
Lába mind fa, megveszem én
Négyet egy százasér’ egybe’
S eladom az NB I-be!

„Későn oltottunk, későn oltottunk… hát persze! Az igazság az, hogy mi idejében megkezdtük az oltást, csak kilyukadt a fecskendő, amit nem tudtuk megragasztani, mert a vasárnapi zárva tartás miatt nem lehetett gumiragasztót venni.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok/

„Felháborító skandalum! Most, amikor szorgos népünk győzni fog, amidőn árvalányhajas kis honunk jobban teljesít és a sok keményen dolgozó kisember önként és dalolva lemond a nyugdíjáról, a szociális illetményeiről, az egészségügyi ellátásáról és a gyermekei taníttatásáról, hogy megvalósulhasson a ’Stadiont minden magyar családba!’ program, akkor egy ilyen fanyalgó vadidegenszívű zugfirkász költőcske a szúette falábával beletapos a nemzeti együttfocizgatás rendszerébe! Ezt nem úszhatja meg szárazon ez a kozmopolita bérrettegő klapanciaoligarcha! Követeljük a halálbüntetés azonnali és visszamenő hatályú visszaállítását! Abcúg Frady Endre!” /Luft Lajos, a nemzeti stadionfejlesztéssel megbízott Futbólia kft pogromigazgatója/

„Mink játékosok nem szokunk örülni az ilyen konkurenciának! Igazságtalannak tartsuk, hogy az ellenség… ööö… ellenfél négy falábbal rendelkezik, miközben nekünk csak kettő van! Muszáj lesz páros lábbal becsúszni a jószágnak! Ahogy az edzőnk, a Lajos bá’ mondani szokja, négy lába van a falónak, mégis mindet eltörjük! Höhö!” /Lila II. Lajos, az UTE bekkje/

„Sajnos olyan szegény az eklézsia, hogy legutóbb már a templom egere volt a vasárnapi ebéd, úgyhogy muszáj voltam eladni ezt a leharcolt falovat! Az ember elvégre nincs fából, és amúgy is minden faszentnek maga felé hajlik a falába, ha kínjában nagyot rúg a parókia falába! Jaj!” /Lórévi Lajos atya, lajozsmizsei szürkebarát/

„Magyar játékosokat a magyar NB I-be! Ez a minden eresztékében recsegő-ropogó faparipa minden futótávon kenterbe veri az összes bevándorló idegenlégióst és a labdát se gyilkolja annyira, mint a hazai zseléfejű műsztárjaink. Talán nem éri meg azt a százötvenmilliót, amiért rásóztam a Puskás Akadémiára, de hát nekem is élnem kell valamiből. Na, futok, mert kerget az adóhivatal! Incognito ergo sum!” /vitéz Felsőlajosvári Nóném Lajos, inkognitóban élő dzsentri ex-herceg és többszörösen büntetett előéletű illegális játékosdíler/

„A mű a klerikális iga alatt vergődő, állati sorban tartott és önnön rabszolgasorsába belefásult proletariátus reménytelen küzdelmének deheroizált apoteózisa. A lírafoltos ujját a társadalom pulzusán remegtető költő személyiségének a főhősével párhuzamos szétesése szúette forgácspermetként fojtja el a vers pislákoló értelemlángjait és hamuként telepszik rá a mélyrétegekre. A magyar futball mint a feudál-burzsoá korrupciós métely parabolája méltóképpen hajítja a mondanivalót a rothadó kapitalizmus pénzpoklának legsötétebb bugyraiba. Igazi osztályharcos mételylíra! Akasszátok föl a királyokat, a hercegeket és a grófokat! Munkát, kenyeret! Munkát, kenyeret!” /Mélyszegény Lajosné, általános iskolai magyartanár és a Munkásmozgalom Leendő Mártírja (MLM) pilótajáték áldozata/

„Hogy Frady Endre-e a döglött magyar futballba az irodalmi falábával utolsót belerúgó trójai faló, azt nem tudom, de azt, hogy elhallgathatna végre, azt igen! Mivel az eddigi bérkommentelők mind Lajosok, megkérdeztem anyámat, aki szerint én is majdnem Lajos lettem, úgyhogy mondhatom, ahogy a számon kifér. Tehát: Mi ez a penetráns líradögvész?! Mi ez a hullaszagú pszicho-métely?! Kinek kell ez a retardált celeb okádék?! Muszáj volt tizenöt perc hírhedtségért ekkora hisztis vircsaftot kavarni egy bűzhödt médiabiliben?! Ugye nem?! Nagy jóindulattal nulla alá!” /Puzsér Róbert Lajos, kritikus/

„Egyszer itt Texasban kigyulladt egy faláb üzlet, de eloltottam a hónaljverítékemmel.” /Chuck Norris, tiszteletbeli Lajos/

Kancsal sámán

Kicsi törzsünkben a sámán
bácsi a legnagyobb showman.
Gyakran bandzsa transzba esik,
elbeszélgetvén az ősök
szellemével s közben dobol,
törzsfőnk szerint mégsem debil.

Úgy döntöttem, sámán leszek!
Ha felvesz a varázslószak
guruja (ki szintén sámán
s hosszan elél simán somon),
olyan boldog leszek akkor,
mint fehér fog, ha nem okker!

Átjárnak majd ősi erők,
kemény leszek, akár a rock,
megidézek minden őst én,
s ott lesz Noé apánk is tán,
meg Koppány és Zsákos Frodó,
s azt üzenik: „Hajrá Fradi!”

„Koppány! Koppány! Koppány!” /Vérzöld Vazul, vénaszkenner ellenes ferencvárosi ultra/

„Felnégyelni! Felnégyelni! Felnégyelni!” /Kuba továris, ferencvárosi ultrákat fidelő és B-közép listázó főkém/

„István! István! István!” /Besenyő Pista bácsi a tükör előtt táncolva/

„Ződtyúk! Ződtyúk! Ződtyúk!” /a régi ződsas az új ződsasról/

„Beeeeee! Beeeeee! Beeeeee!” /Noé birkája/

„Fraaady! Fraaady! Fraaady!” /Faék Fikuszné Fűfa Virág, a Frady Endre Karjaiba Ájult Literátorok Internacionális Alapítványa (FEKÁLIA) heurisztikusa és nótafája/

„Somlikőr! Somlikőr! Somlikőr!” /DR (DeliRium) Sámán Simon, a Turáni Össztánc Kar (TÖK) varázslószakának guruja/

„NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.!” /Tiltó Taplóné Hóteccerű Huncutka, a döblingi kényszergyógykezelésen tartózkodó főcenzort helyettesítő titkárnő/

„Money, money,money!” /ABBA/

„Pénz, pénz, pénz!” /Montecuccoli/

„Stadion! Stadion! Stadion!” /Orbán Viktor/

„Viktor! Viktor! Viktor!” / Békemenet/

„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Másolni, másolni, másolni!” /Canon/

„Kegyelem! Kegyelem! Kegyele...” /Hunyadi László/

„Feszítsd meg! Feszítsd meg! Feszítsd meg!” /felheccelt csőcselék/

„Kakukk! Kakukk! Kakukk!” /kakukk/

„Ó anyám! Ó anyám! Ó anyám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivaaa?! Mivaaa?! Mivaaa?!” /kocsmai kemény csávó/

„Nesze!” /Chuck Norris/

Játszótér

Játszótéren játszó Jenci
Megdöbben, hogy mennyien ci-
-garettáznak dédik, nagyik,
Meg a napos padon a gyík.

Mialatt a hüllő szmókol,
Pad sarkában ég a pók ól,
Keresztesék menekülnek,
Sercegésük rossz a fülnek.

Fut Jenci s a tüzet oltja,
Bőszen fröcsköl vízi-coltja,
Szomszéd padon áznak vének,
S pofont adnak Jencikének.

- „Kölök, nem volt jó e tett ám,
Szétázott a cigarettám!”
- „Ne játsszál, te gaz lelenc, itt!”
S elhajtják a térről Jencit…

„Még szép, hogy elhajtottuk a büdös kölköt! Hát ebben a trágya országban sehol sem lehet már rágyújtani?! Se a buszon, se a villamoson, se a megállóban, se az étteremben, se a munkahelyen, se a templomban, sehol?! Most meg már a nyavalyás játszótéren sem?! Hát hol élünk, gyerekdiktatúrában?!” /Gőz Gyula, nyugdíjas kocsmáros/

„Brühühü… én csak… én csak… jót… brühühü… akartam… én csak… johót… brühühü…” /Joó Jenci, 3.c. osztályos tanuló/

„Micsoda, azok az agg alkeszok megütötték a kisfiamat és kizavarták a játszótérről?! Asszony, azonnal add ide a nagyapád féltve őrzött, fel nem robbant világháborús kézigránátját! Megyek és igazságot osztok!” /Joó Jeromos, főkönyvelő/

„Ejnye-bejnye Joó felebarát úr! Egy keresztény országban a bosszú nem etikus magatartásforma. Önnek vissza kellene vinnie a fiát a játszótérre és odatartania a gyerek másik arcát is, hogy arra is kaphasson egy-két jobbító szándékú pofont, melyekre felnőve majd bölcs hálával fog visszaemlékezni.” /Dr. Tömjéni Malaszt, a Nemzeti Kenet- és Dohánygyár vezérigazgatója és a Népnemzeti Ájtatos Párt országgyűlési képviselője/

„Egy keresztény országban pogromokat hajtanak végre keresztes pókok ellen?! Hálóikat felgyújtják, őket magukat kifüstölik?! Ez már a vég! Halál az idegenszívűekre! Vesszen a Triatlon! Mi? Ja, hogy az Trianon? Mindegy! Ki tudja megkülönböztetni ezeket a Brüsszel környéki kastélyokat?! Abcúg EU! Vissza Ázsiába! Mindent vissza! Mindenki monnyonle!” /vitéz Rozsdáskardossy Rezső, nyugdíjas tömbházmester/

„Hé, a szmókol szót én dobtam be a köztudatba, úgyhogy itt plágium fennforgása van, öcsém! Na, gyorsan küldjed a zsét jogdíjra, különben a haverjaim letépik a fejedet és kiszögelik az Avas lakótelep legmagasabb pontjára!” /Mr. Klausz, a KiMitTube? győztes rappere/

„Sütkéreztem, unatkoztam, rágyújtottam! Közöd?!” /a gyík/

„Ugatsz, te gyík?! Nesze! Most persze lapulsz, mi?! Tyű, amióta leszoktam a dohányzásról, folyton feszült vagyok! Régen azért kergettem ki a gyerekeket a játszótérről, mert zavartak a nyugodt cigizésben, ma meg csak úgy idegességből! Ki nem állhatom ezeket az izgága zajgépeket! Remeg a kezem, mit tehetek, ütnöm kell!” /Tahóvári Tobold, nyugdíjas betanított parkőr és ítéletvégrehajtó/

„Jaj, már megint egy vers! Frady Endre ezúttal egy akár fontosnak is tekinthető témát állít megszokhatatlan dilettantizmusával az őt körülvevő totális érdektelenség középpontjába, és így bagatellizálja el önnön bárgyúságával az elbagatellizálhatatlant. Kár, hogy nem a padon szmókoló gyík írta ezt a verset, úgy érdekesebb lett volna! Anyám szerint a gyíkok nem is tudnak cigarettázni, mert a békákhoz hasonlóan felrobbannak, de ő csak annyiban tudja megkülönböztetni a kétéltűeket a hüllőktől, hogy egyik gusztustalanabb, mint a másik. Akárcsak bármelyik Frady mű.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha az én fiamat valaki megütné a játszótéren, agyonverném a csúszdával.” /Chuck Norris/