Fél falsorra tenne téglát,
De az állók mellé ejti,
Dühvel rájuk förmed: Ej, ti!
Félre ejtett tégla zuhan,
Elszabadul, miként Vuhan
Felől ördögelmék fránya,
Covid nevű találmánya.
Ráhull szakink lábujjára,
És mert új műlábujj ára
Felhők fölött van, nem alant,
Szakit látsz majd, lábujjtalant.
Doktor Metsző Menyhért szólott:
„Kancsal szaki, torz lábról ott
Nyesünk, hol üszkös a lábujj.
Érzéstelenítek… Kábulj!”
Ujjamputált szaki nevet,
Skandál Doktor Metsző nevet.
„Nincsen lábujj, nincsen köröm,
Nem kell körömolló! Öröm!
Lábujjkörmöt vágni fájó,
Úgyhogy eme hiány má' jó!”
Szaki nem vág többé mellé,
Körömsebből nem foly' el lé.
„Hé, költő úr, ez a vers munkavédelmi szempontból teljesen szabálytalan! Maga most le akarja járatni a mi feudalista brigádunkat?! Ki hallott már olyat, hogy egy kőműves munkavédelmi bakancs nélkül, mezítláb falaz?! A kollégái közben meg neki falaznak, miközben ő lábizzadás ellen helytelenkedik, mi?! Köztudott, hogy a magyar ember szabálykövető! Költő úr, nem tudná átírni a verset okosba’? Nem lennénk hálátlanok…” /Habarcs Hugó, brigádvezető/
„Kancsal szakiról szóló versben nincs egyetlen kancsal rím sem?! Költő úr, nem tudott azonosulni a témájával?! Magától elvártuk volna az olyan részeket, hogy teszem azt:
Lezuhant a tégla,
Ütött, mint a tagló,
Üszkös lett a szaki,
Vágja már a szike.
Na, ez egész jó lett! Lehet, hogy jobb költő vagyok, mint maga, költő úr? Nem, nem lehet. Biztos! Na, tegye le a pennát, oszt’ irány az építőipar! NEM ENG.!” /Csótányossy Csöfölc, az Építőipari Rémrímes Versfolyam Áradatot Gátló Állami Satufék (ÉRVÁGÁS) c. szépirodalmi zsinórmérték főcenzora/
„Vadkankártya közepette,
Midőn fő vad lelt egy kancsalt,
Palira őt orvul vette,
Ne szépítsük, eme kan csalt!”
/Offtopik Ottokár, vadtémaelterelő juhászkutyaütő/
„Ez annyira jó, hogy nem akarom kommenttel elrontani!” /Dr. Ház, Juniokonyha-díjas szakírtó/
„Mi ez a szellemi tunyaság, ez a kifogáskereső kivagyiság?! Ki ez a bármi mellé beszélő juniornyálas műhűhóhányó semmiért?! Ne lássam anyámat angyalszárnyas puttóként lambadázni, ha nem követelem a nem kommentelő sehonnai bitang emberek Várba hajtatását és Táncsics megüresedő börtönébe történő betuszkolását! Követeljük a politikai foglyok nem kommentelő fogloykra való cserélést visszamenő hatállyal!” /Puzsér Róbert fotelforradalmár és kanapékritikus/
„Robikám! Kérlek előbb Grétsy Lászlónál vegyél órákat, hogy a foglyok fogloykra cserélésébe belemegy-e?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas nyelvszaki/
„Nem, nem megeyk bele! Neylvheleysen írni cask pontosan sézpen, ahogayn a cisllag megeyn az égen, úgayn érdemes!” /Gértys Láslzó, anayneylvészeti tótmufatkum/
„Amióta nem kell időt vesztegetnem az okafogyottá vált fájó lábköröm vagdosással és több időm van olvasni, rájöttem, hogy nem csak én vagyok kancsal. Aki ezt az előző kommentet írta, ahhoz képest én egy sasszemű mesterlövész vagyok.” /Kancsal szaki/
„Üszkös lábujjak amputálása érzéstelenítő kábulatban nekem rutinfeladat, bár, ha kicsit túladagolom az érzéstelenítőt, akkor elhomályosodott szemmel és kellemes bódulatban nem mindig látom, hol a páciens, de olyankor szerencsére a színjózan nővérek odatartják a kezemet és ki tudom tapogatni a beteg levágandó lábujjait.” /Dr. Metsző Menyhért, altatófüggő lábujjsebész/
„Kétségtelen, hogy a szaki boldog a körmével, ami nincs, ezért nem is vághat mellé. De a téglákat továbbra is mellé fogja ejteni. Felépül így ez az épület? Minek alkalmaznak ilyen szakit, aki nem felel meg a munkájának? Ilyen erővel egy hidász fejét, (aki valamilyen hibát óhatatlan, hogy elkövet) nyakból hasznos lemetélni. És hahogy nincs feje, nem kell vacakolni(a) hajnyírással, borotválkozással, fog keféléssel, rágással, szemüveggel és holmi hidak tervezésével. Óh, be öröm ez! [Bocsánat, de nem vagyok biztos, hogy mi a helyes? Szerintem vacakolni a helyes, bár újabban úgy használják, hogy vacakolnia. Emiatt néha nem tudok aludni.]” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghidászlefejezőbb kommentelője/
„Ha hidásznak nincsen feje,
Nem énekelheti: je-je!
Ekkor persze nincs is haja,
S nem kell hajsütővas, na ja!
Nem vacakol rajt’ fésűje,
S időt spórol, nem is hülye!”
/Hidász Hádész, fejetlen statikus és nyakmetélt hahogyista/
„Ma pí világnap van, holnap nemzeti ünnep, és a szaki sem vág többé mellé. Csupa öröm az élet.” /M. András, a költő legállandóbb és legtegnapelőttelőttibb kommentelője/
„Pí öröm az egyik napi,
Petőfi a jó hazafi,
Kancsal szaki nem műszaki,
Tegnapelőtt tejbepapi,
Tegnap esős nyifi-nyafi,
Mellébeszéd csupa baki,
Pápaáldás legfőbb papi,
Görög betű a ró, a fi,
Új pelusban sosincs kaki.”
/ismeretlen OKJ-s programozó kreálta Mesterséges Intelligencia által előállított válaszvers M. úrnak/
„Nekem egyszer a lábujjamra esett egy ötemeletes téglaház. A légtér annyira megtelt téglamolekulákkal, hogy passzátszelet kellett szellentenem, hogy a lábujj izmaim újra láthatóak legyenek a Holdról is.” /Chuck Norris/
