2018. január 18., csütörtök

Tragédia

(egy tavikrampusz felvétele - a szerk.)
Tas humán s bár Teréz reál,
Ugyanabban hisz Teréz is,
S így a vita köztük leáll:
„Furcsa szó a hiszterézis.

Furcsább, mint a tavikrampusz
Vérzsírtorta, koleszterin…”
Ekkor felrobban a kampusz
S romként áll a kolesz Terin,

No meg persze szegény Tason,
S nem ömlik a szó Teribül,
Fekszik némán-holtan hason.
This tragedy’s so terrible!

„This poem is so terrible! It is tragedy! To read or not to read, that is NOT question!” /William Shakespeare, óangol drámaíró/

„Szózsonglőrünk ismét elhajította a sportszert, az anyagi, erkölcsi, és emberi életben esett kár jelentős. Egy nagy-nagy szómáglyát sikerült begyújtani újfent.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jujjj ezzel oszlatni lehet. Tanítani kéne: itt egy tökéletes példa, hogy mit NE csinálj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, a véleményének közepével maradéktalanul egyetértek: Tanítani kéne! De nem ám csak középiskolás fokon, hanem minden szinten szinte minden oktatási intézményben, legfőképpen a Világegyetemen! Az irodalom és a természettudomány, a humán és a reál műveltség tragédiába torkolló szintézise, a késleltetve induló és önmagába vissza nem térő létgörbe előzményeket is okozatként magán viselő hiszterézise oly értelmeket és érzelmeket indukál, melynek megragadására csak egy Frady Endre kaliberű polihisztor géniusz vállalkozhatott! Szerencsére megtette és mi szerencsére a vájt fülű kortársai lehetünk! Tavikrampusz olvasók, ezentúl csak ilyen irodalmi vérzsírtortával emeljétek a szellemi koleszterinszinteteket!” /Kampusz Komposztné Enervált Elalélia, a Dialektikus Entellektüellek Bulvármentes Irodalmi Lapja (DEBIL) segédliterátora/

„Na, költő úr, azt hiszem, tartozom azzal az unokaöcsém emlékének, hogy magát előbb tarkón vágjam, aztán lerúgjam a fejét! Vegye úgy, hogy maga már halott!” /Tas Lee, a vers férfi főszereplőjének feketeöves kínai nagybátyja/

„Kalkuttai Szent Teréz megszentelt neve emlékének nevében a leghatározottabbak tiltakozom és az eretnekké tévelyedett költőt az anyaszentegyházból ezennel exkommunikálom! Döntésem megmásítását csak kanosszajárás esetén vagyok hajlandó megfontolni! Ámen és punktum!” /Ferenc pápa/

 „Na, gyerekek, mit gondolt a költő? Hát azt gondolta, hogy ti nyavalyások ne dohányozzatok a kollégiumi vécében, mert berobbanhatnak a füves és alkoholos gázaitok, és akkor kész a katasztrófa, és mind megdöglünk! Bár… legalább nem halunk éhen.” /Jobbanteljesítő Jenőné Éhkopp Édua, a Köz Éheztetési Szakközépiskola magyartanára és köztéri kéregető/

„Ezt a perverz agykihágást olvasva a még le nem zsibbasztott elmemaradékommal azon gondolkodtam, hogyha csak egy bérgyilkosság megrendelésére lenne pénzem, akkor kit lövetnék agyon, magamat vagy Frady Endrét?! Egyikünknek pusztulnia kell! Anyám szerint ne siessem el, hiszen se a költők, se a kritikusok nem élnek örökké! Na, mama, most aztán jól megvigasztalt! Lehet, hogy jobban jártam volna, ha rám robban egy kollégium!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Felrobbantottak egy krampuszt?! Ezt vagy az idegenszívű Mikulás tette, vagy egy Soros fizette piréz migráncs! Ez terrortámadás! Azonnal be kell vezetni a szükségállapotot és el kell rendelni a kijárási tilalmat! Elképzelhető, hogy emiatt elmaradnak az országgyűlési választások, de ahol fát lopnak, ott eltűnik a forgács is! Az akut rémhírterjesztő Frady Endrét pedig fővesztésre, teljes vagyonelkobzásra és a költészeti tevékenységtől való hermetikus elzárásra rögtönítéljük!” /Csávás Kálmán übernagy, a Terror Elleni Totálisan Elementáris Mozgalom (TETEM) ítélet végrehajtási főelőadója/

„A közbeszerzési mutyiban erősen túlárazott és a csókosok által gagyi anyagokból okosba’ megépített kampusz nem bombától robbant fel, hanem a futóedzés közbeni forró menetszelemtől.” /Chuck Norris/

„Teréz és Tas szépek voltak.
Kár, hogy mindketten már holtak!
Vigaszként a síró hadnak
Hadd mondjam el: Feltámadnak!”
/Újpesti Barnabás, kortárs költő és a Teológiai Sírversek Tanszék tanársegédje/

2018. január 15., hétfő

Teddy a hóember

Hóemberben belül homály
Sötétlik és duzzadt hó-máj
Szűri épp a nyakalt hó-bort
(Ez a dolga, nem csak hóbort).

Hű neje, kit elvett hón ő,
Borotvált hónaljú hó-nő.
Prágai, anyaga cseh hó,
S absztinens, nem látta csehó.

Hó urat, ki Snowman Teddy,
Hó-nej hébe-hóba feddi:
„Szesztől benned olvadt a hó!
Mér’ vedelsz ennyit, te tahó?!”

Feddéstől hóhányónk piszok
Zord lesz s üvölt: „Juszt is iszok!”
Szesztelt szíve végsőt ugor
S leáll: Heveny hó-májzsugor!

„A mű a mostanában mélyen alulteljesített színvonalhoz képest egész jó lett. Hasonlattal élve: ha mondjuk József Attila volt a költészet Messije, Frady Endre jobb napokon Guzmicsi színvonal. (sajnos a román fiaskó "a rosszabb napok kategória" a gyakoribb nála...).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Derűs, életigenlő hó-reál versike, örökzöld aktualitásához sem fér kétség. Az orvosi nagylexikon számos kedves szócikkének illusztrálására kiválóan alkalmas, úgy mint Komorbiditás, Delirium tremens, Cirrhosis hepatis alcoholica, ...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne hazudozzon itt maga brüsszelita bérrettegő, maga kozmopolita sorostervmegvalósító! Magyarországon nincsenek ittas hóemberek, mert megvédjük tőlük a határainkat! Magyarországon a hóemberek egészségesek, mert nem dohányoznak, nem isznak, nem esznek, hanem közhasznosan dolgoznak, templomba járnak, gyerekeket nevelnek és fociznak! Ezért aztán nincs szükség kórházakra, hanem csak stadionokra és az ápolóinkat meg az orvosainkat is nyugodtan kiküldhetjük a halódó nyugat leépült emberroncsait gyógyítgatni. A maga kedvéért viszont itthon tartottunk párat, mert a börtönkórházban szüksége lesz rájuk!” /Csávás Kálmán ökölnagy, a Hóembereket Alkoholizmussal Rágalmazó Alanyi Költőket Inzultálással Rendreutasító Igazgatóság (HARAKIRI) operációs főtisztje/

„Költő úr, én nem borotváltam a hónaljamat, hanem jégcsákányoztam. Ugyanazzal a csákánnyal, amivel szegény uram feddésének is nyomatékot adtam. Lehet, hogy a hó-májának sem zsugora volt, hanem ridegtörése?” /özv. Snowman Teddyné Snowwoman Tilda, cseh showbálvány/

„Kikéjem magamnak, hogy a nevemmel szójakozzanak! Jágalom, hogy bojt iszom méjtéktelenül! Be fogom pejelni Fjady Endjét becsületséjtéséjt!” /Fajkasházy „Teddy” Tivadaj, humojista és újságíjó/

„Íme, a költészet csodája, hogy hogyan lesz a szesztelt szívből resztelt máj! Frady Endre társadalmilag érzékeny tömeglírájában a kis és a nagy, a női és a férfi, a fehér és a fekete hóemberek egyaránt hókisemberek. Olyan hókispolgárok, akik hóborivás közben hokis embereket néznek a hóstadionokban, bár erről maga a vers direkte nem tesz említést, de aki tud a sorok között olvasni, azt hótlan januárokban is hókon tudják vágni a kimondatlan féligazságok kijózanító hógolyói. Igazi rusztikus realizmus! Nem műhó ez a hűhó!” /Ájvanabí Ájszkrímné Huhogó Hóka, a Toronyiránt Összetört Katarzis (TÖK) című kortárs irodalmi magazin stílusfelelőse/

„Belül homály?! Csak nem önéletrajzi verset írt, költő úr?! És milyen rosszat! NEM ENG.!” /Gyurgyalagi Gyomroncz, a Különösen Ótvar Lírákat Irtó Közjóléti Alapítvány (KÓLIKA) főcenzora/

„Mi ez az agyat gúzsba kötő penetráns elmeroggyanat?! Amikor a Kritikus Szakszervezetben felajánlottam, hogy Frady Endre legyen valaki másnak az asztala, a kollégák sikoltozva menekültek! Azóta én is sikoltozom! Meg anyám is, hogy ne sikoltozzak, mert szétrobban az NDK-beli benzinmotoros hallókészüléke! Hát ki lehet ezt bírni józanul?! Ugye, hogy nem?! Óbort akarok inni, óbort!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Olyan vagyok, mint az óbor. Mindenkinek hamar a fejébe szállok.” /Chuck Norris/

2018. január 9., kedd

Bal térdem

A kép csak illusztráció /a szerk./
Bal térdemnek meniszkusza
Kicsit szakadt, kicsit kusza
S fájón szúr a gonosz kópé!
Műtés jog az artroszkópé.

Rezekció fedett voltán
Csodálkozunk mi most jól tán;
Ó, olvasók, elhiszik-e,
Hogy csak csőtű kell s nem szike?

Aki pénzes, hamar műtik,
Ám csak Vas megyei mű tik
Iramban jut orvos elé,
Kinek nincs a zsebébe’ lé.

Engemet az OEP fedez,
Így még sántán ér sok kedd - ez
Tény, de térdemre majd hegműt
Állít valaki, ki megműt.

„A páciens veleszületett erénye a türelem. Öröm az ürömben, hogy nem a Múzsa szárnya lett ékszíjas, így a lábadozás is az irodalmi örökkévalóság része lesz. Dr. Rutin legyen Veled, Endrebá!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az első versszaknál kellett volna megállni. Gyakori hiba ez lelkes költőnknél, kinek lelkesedése sajnos mérhetetlenül nagyobb, mint ihletett állapota. "Winter is coming".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Yes, I’m coming soon!” /Dr. Winter, trónharcos főorvos//

„Mivel január 31-én lesz a műtét, így valójában már nem is olyan sok az a keddmennyiség, csupán három. Alig várom! Csak azt tudnám, hogy az altatás utáni kómától félrészegen ki visz majd haza?!” /Frady Endre, térdsérült költőgigász/

„Ne aggódjon, zugköltőcske, mi magáért megyünk, de nem visszük magunkkal, hanem csak simán helyben hagyjuk. Nyolc napon túl! Akkor majd elgondolkodik, hogy érdemes-e minden nyavalyájáról össze-vissza irkálnia!” /Csávás Kálmán ökölnagy, az Autonóm Poétákat Uniformizáltra Kalapáló Alegység (APUKA) főparancsnoka/

„A rezekció, vagy, ahogy mi szakorvosok mondjuk, a resectio jelentése: levágás, kivágás, kimetszés, amputáció. Ennek fedett volta azt jelenti, hogy nem a felszínről bányászunk, hanem kis lyukon befúrunk és így a hegmű nem monumentális lesz, csupán kisplasztikai dombormű. Fedetlen rezekcióval ma már csak hóembereket műtünk.” /Dr. Jan Uár, 31 éves piréz télsebész/

„Ha már egy költő kerül a bonc… ööö… illetve a műtőasztalra, akkor el kell mondjam, hogy orvos-kamarai pártutasításra a térdkalács alatt és felett 15-15 centire le kell borotválni a lábszőrzetet, így pont ideillik az alábbi kétsorosom:
Asztalon csak kopár térdek
Műtődnek, ez a pártérdek.”
/Dr. Rémrím Rezső, orvos-szakszervezeti élsebész és az Orvosi Költészeti Játékok (OKJ) c. medicina irodalmi szaklap érkoszorús költője/

„Gratulálunk költő úr, a Vas megyei mű tik iramban történő orvos elé jutásával ön elnyerte az évtized kép- és időzavara díjat! NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kösztöny, az Idő- és Képzavarokat Ellenőrző Alapítvány (IKEA) lektora/

„Bár a költőt a múzsa homlokon csókolás helyett ezúttal térden rúgta, ám Bessenyei Ferenc óta tudjuk, hogy ihlet csak az amatőröknek kell, a profiknak elég az előleg. Frady Endre a fájdalmak önfeledt megéneklőjeként irodalmi artroszkópiával műti ki széplelkünkből az eldologiasodás salakanyagait és a funkcionalitás szárnyain úgy siklik tova, mint akit nem bántanak a böjti szelek. Az egészségügy morózus materializmusán idült idealizmussal felülemelkedő költemény minden idők egyik legbeskatulyázhatatlanabb műremeke. Wunderschön! Frady Endrét minden magyar családba!” /Donnerwetter Dezsőné Achtung Aranka, a Visszafojtott Életsikoly Színű Fantasztikumok Égbe Kiáltása (VÉSZFÉK) c. szépirodalmi rétegmagazin főszerkesztője/

„Mi ez a magam alá csinálás állagú betűhalmaz?! Mi ez az ordenáré panelproliság?! Nem lehetne azt az artroszkóp csövet meghosszabbítani és a térden át feldugni az agyba, onnan pedig kiamputálni a kényszeres verselésért felelős szerveket?! Anyám szerint, ha ilyen bonyolult műtétet finanszírozna az OEP, akkor olyan hosszú lenne a várólista, hogy Frady Endrének már csak a hamvait tudnák megműteni! Köszönöm, anyám ezt az új életcélt! Látni akarom Frady Endre hamvait!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban a falu felcsere azt hitte, hogy el van törve a lábam, pedig csak be volt hajlítva, de ő vasúti sínbe tette, mire kisiklott a vonat, úgyhogy vissza kellett tegyem a vágányra és futva eltolni egész Texas Alsóig.” /Chuck Norris/

2017. december 13., szerda

Ünnepi fények

Ünnepi fényözönt éget
Sok egész- és félkegyelmű,
S bősz örömük úgy ér véget,
Borsos számlát küld az ELMŰ.

Jókedv és a fényár apad,
Jobban fáj ez, mint a bitó
(vérről elnevezett fapad),
S levél jő, a felszólító:

„Fogyasztó úr! Ha nem fizet
Maga, vagy a kezes apja,
Végrehajtót küldünk, tízet,
S e team önt jól fültőn csapja!”

Lefagy mind, mint Han a Solo,
S zizegnek a kilowattok.
Villamosszék hangja szóló:
„Karjaim közt kiolvadtok!”





„Tartoznak Önnek? Hiányzanak a kintlévőségei? Hatékony csapatunk bárhová behatol és a talált bentlévőségekkel kárpótolja Önt! Szükség esetén esetleg kiosztásra kerül néhány koki és saller is! Hívjon, jövünk! Küldjön, megyünk! Még karácsonykor is! Mottónk: A szeretet nem akadály!” /Team úr és csapata/

„Avagy a fény meg a szeretet ünnepe prózai megközelítésben. Ímé az ember, aki rímben prózálkozik. Hadronütköztető reloaded.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez az ormótlan alávalóság?! Mi ez az öncélú polgárpukkasztás?! Szegény anyám a Mikulásra kapott indián lopakodó felszerelésében a gépemhez osont és a lelki emelkedettségre utaló címe miatt beleolvasott ebbe az ünneprontóan tapló irodalmi környezetszennyezésbe, majd az ELMÜ számlánál úgy ájult az ölembe, hogy bármelyik Jókai főhősnő megirigyelhette volna! Bár Frady Endre is ilyen elánnal omolna saját villamosszéke karjaiba! Akkor szikrázna csak fel igazán az ünnepi fényözön!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha egy összetett szóval kéne jellemeznem ezt a formalista antitézis lírát, akkor azt mondanám, hogy verslábszépségversenyfutás. Ha kettővel, akkor meg azt, hogy NEM ENG.!” /Lapos Lajos, az Idióta Költőket Elutasító Alapítvány (IKEA) lapra szerelhető főcenzora/

„Minek kellene lámpát gyújtanotok, amikor ti vagytok a világ világossága?! Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van!” /Jézus, a világ világossága/

„Nézze Jézus úr, ha Ön az ELMÜ-nél olcsóbban tudná biztosítani az ünnepi világítást, akkor Önnél rendelném meg, hogy karácsonykor fényárban ússzon az álomhotel! Gondolom, tudna születésnapi kedvezményt adni!” /Mutyi Menyhért, a Hitel Mentol ügyvezető igazgatója/

„Felháborító, hogy ez a galileai migráns elveszi a munkánkat és iparengedély nélkül ingyen világít! Így piacképtelen lesz a magasfeszültségünk! Feszítsük meg!” /Dr. Elmű Alma, az ELMŰ jogtanácsosa/

„Az adventi szakralitás és a piaci alapokon nyugvó materiális szeretet-biznisz kibékíthetetlen egymásba fonódása az, amire talán nem gondolt a költő, ám bátran leírta. Az ünnepi fényárban úszó fapados nosztalgia villamos rusztikusan pihentető ülőalkalmatosságai és a villamosszék örökre elpihentető felizzása közötti összekacsintás szürreálissá színesíti azt a bukolikus identitást, melynek mezsgyéjén a balta és a szűr reálissá válik. A tini- és show-bálvány Han Solo fagyott alakjának megidézése hozzásegít a karácsony előtti sztárváró hangulat megteremtéséhez és túlhájpolásához. Kellemes ünnepeket és sok-sok Frady Endre kötetet kívánok minden magyar ember fája alá!” /Glükóz Glicerinné Anfetamin Aranka, a Totálisan Univerzális Literatúrákat Okvetlenül Kiadó (TULOK) főszerkesztő helyettese/

„Hogy merészelt ez az idióta irodalmi lépegető beleírni engem ebbe az Erő sötét oldalánál is szurokfeketébb klapanciába?! Csubi, öl!” /Han Solo, az Ezeréves Sólyom kapitánya/

„Uuuuuuuuur Ahhhhhrrrr Uhrrr Ahhhhhrrrr Aaaaaaarhg…” /Csubakka/

„Én egyszer elaludtam egy villamosszékben és arra ébredtem, hogy szénné égett.” /Chuck Norris/

2017. december 8., péntek

Stefánia vagdalt

Stefánia vagdalt főzés
Közben felrobbant a konyhám,
Szemem kicsapta a gőz és
Szakácsnőről mállt a kontyhám.

Faház oly lángokkal égett,
Mint eretnek emberfia,
S én-azonosítás végett
Megjött Doktor Stefánia.

Szemem fenn ragadt a falon,
Mégsem zengtem rímes rag dalt
Széntömbként a boncasztalon,
Midőn Stefánia vagdalt.

„Még hogy nem zengett rag dalt, amikor mindezt a sekélyesen primitív ’falon–boncasztalon’ ragrímpár közé helyezte el elszenesedett szendvicsszerkezetként! Gusztustalan! NEM ENG.!” /Rühragu Ronald, a Cizellált Irodalomért Alapítvány (CIA) megbízott vice cenzora/

„Ehhez már írni se lehet mit. Szénné égette agyam ez az izé, ez már súlyos testi sértés.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, balga költő gyermekem, ne haragudj, hogy nem tudtalak megvédeni, de az olyan eretnekeket, akik a Stefánia vagdaltat sütés helyett főzni próbálják, előbb-utóbb méltán utoléri a jól megérdemelt büntetésük!” /Római Szent Lőrinc, a szakácsok védőszentje/

„Jaj, a kontyomról leégtek a csillogást biztosító hámsejtek! Pedig mondtam ennek a szerencsétlen költőnek, hogy ne öntsön olajat a tűzre! Hogy megyek majd így a Szent Lőrinc napi Dinnyevizelő Bálba?! Még szerencse, hogy augusztusig talán beszerezhetek valami fáin hajfestéket! Hívom is az Avon tanácsadónőmet!” /Bödön Ödönné Vájdling Vienetta, OKJ képzett szakácsnő/

„Fáin hajfesték alapanyag majd csak tavasszal jelenik meg a kert fáin, ugyanis a lemállott kontyhám regenerálására a legjobb a frissen fejt fecsketejből készített Csilivili termékcsalád Kontyika hajbalzsama.” /Recefice Rezsőné Kencefice Klotild, fecskeidomár és Avon tanácsadónő/

„Én most inkább nem nyilatkozom. Az engedély nélküli névhasználat miatt a vagdalkozás és a hangos pörölés helyett inkább csak csendben perelek.” /Dokktér Stefánné Doktor Stefánia, betanított kórboncnok/

„Ez a vers teológiailag helytelen, ugyanis én vagyok a kezdet és a vég, ebben a versben pedig a Stefánia vagdalt. A költőt most meg kellene ölnöm a szám leheletével, de inkább megbocsájtok neki, mert szent együgyűségében nem tudja, mit cselekszik.” /az Úr/

„A Stefánia vagdalt keretében önpusztult költő a szendvicsemberi lét-nemlét határmezsgyéjén agonizáló biodíszletek archetípusa. Az önfelfaló fekete humor és a proletár konyhaművészet gyúelegye nyomán gasztroirodalmi ősrobbanásnak lehetünk szem- és fültanúi. A tűpontosan összecsiszolt keresztrímek létráján magabiztosan haladó mű világító fáklyaként ragyogja be a sötétben tapogatózó emberiség vak- és hullafoltjait. Leleplező letargialíra!” /Triola Triznyákné Szinkópa Szidónia, a Hendikeppel Alkotó Múzsák Műhelye (HAMM) irodalmi alkotóház konyhafőnöke és művészeti vezetője/

„Nem, nem és nem! Nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy egy szemtelen és szemetlen Darwin-díjas molekulakupac a saját boncolását is megverselje! Ez undorítóbb, mint háromszor hibázó aranyhalat késsel enni! Én már a szemkicsapásnál begőzöltem, anyám pedig a málló kontyhámnál kezdett öklendezni és a falra ragadt szemeknél akkor taccsot dobott, mint egy izlandi jobbhátvéd! A lakásban azóta is millió, millió, millió róka száll! Megállj, kutya Frady! Addig packázol az irodalommal, míg egyszer az irodalom visszavág!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a számban felrobbant egy miniatürizált tömegpusztító atomfegyvert rejtő Stefánia vagdalt. Azóta mindig így végzem a fogkőtisztítást.” /Chuck Norris/

2017. december 5., kedd

Tanárok

Volt egyszer egy jó tanárom.
Nem is egy, hanem tán három.
Volt az öt is, húsz, vagy hatvan…
Nem biztos, hogy száz alatt van.

Vagy az idő szépít talán,
S nem is volt a sulink falán
Általam írt krétafirka:
„Aki tanul, stréber birka!”?

Régi élővilág órák…
Hol az idő szinte jó rák
Módján hátrafelé úszott,
S én csak ültem, mint egy túsz ott.

Mégis szép emlék e terem!
Meghallgattuk, mi hol terem,
S mely tengert nem úszik ponty át,
S néztük Fáskertiné kontyát.

Találgattuk, szétesik-e
(Nem csak szétes, van egy ike!),
Ám az túlélt telet, nyarat,
Mint az emlék, s egyben maradt.

Matekóra, történelem,
Mengyelejev s jó sok elem,
Kísérletek, füst és korom…
Így illant el ifjúkorom.

Megállóban...

Megállóban Csilla most
Nem tudja, a villamost
Lekéste-e s Kelement
Kérdezgeti: „El-e ment?”

„EL-E MENT?!?! Ott csilingel!”
Jegyet venne schillinggel,
S adna bár több tízet ő,
Eszköze nem fizető.

Kedves rokkant vezető,
Jobbot nyújt (bal keze tő)
Csillának, kit para nyom:
„Bliccelj egyet, aranyom!”

Vígjátéki elemen
Meglepődik Kelemen,
Csudálkozik Mehemed,
S felrúgják a tehenek.

Elzötyög a villamos,
Körmöt lakkal Csilla mos,
S kék fújóval festeget
Ellenőrre #hashtag-et.

„Elkértem a jegyét, bérletét ellenőrzésre, mire lefújt! Muszáj voltam kihajítani az ablakon a tarkabarka tehéncsorda lábai elé!” /Békávé Béla, ellenőr/

„Kérdeznék pár miértet, de nem is fontos, nem is érdekes, meg hát ne éljünk már vissza egymás ránk fordítható szabadidejével. Valamiért ez most ilyen lett és kész, sárgább, mint hosszú.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, ez már sokk, vallatni lehetne vele. Bűn rossz kategória biztos nyertese megszületett... Az OKJ-s múzsaképzőt most már biztos, hogy Soros bérencek porig rombolták és bevetették sóval.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Kedves költő úr! Nagyon meghatottak vagyunk, hogy egy ilyen kedves, bár számunkra – és itt most a teljes remíz kollektíva nevében beszélhetek – teljesen érthetetlen versben megemlékezett feledhetetlen kollégánkról, a haláláig fél kézzel villamost vezető Hudák bácsiról! A bal kezét még fiatalon elvesztette, amikor egyszer az állatkertben egy éhezőnek tűnő krokodilnak a kisujját nyújtotta, de annak az egész karja kellett. Hudák bácsit munka közben érte a halál, amikor egy vezetékhiba miatti magasfeszültség löket agyoncsapta a villamosszékében. Emlékét megőrizzük!” /Síntér Samu, a Tömegközlekedésben Elfáradhatatlanul Szolgáló Villamosvezetők Egyesült Szakszervezetének (TESZVESZ) bizalmija/

„Tiltakozom a gúnyolódó plágium ellen! Ez egy kicsinyes bosszú, amiért Frady Endrének kiskorában kötelezően el kellett olvasnia a Légy jó mindhalálig!-omat! Bárcsak őt taposnák meg egy úri muri keretében a Mehemed nekivadult tehenei!” /Móricz Zsigmond, író és körtér/

„Egyik vállamon egy szelemennel, másikon egy Dömötör vécétartállyal vártam a Déva vári villamost, amikor egy nyelvtanilag helytelen hölgy valutázni, a kripli vezető meg mókázni kezdett. A többit a sínekre özönlő tehéncsordától se nem láttam, se nem hallottam.” /Kőműves Kelemen, munkavezető/

Úgy, tanú úr, szóval maga se lát, se hall és Dömötör vécétartály mögé bújik a kérdéseim elől?! Maga eljátssza, hogy buta, mint egy hatökör?! A kartonjában az áll, hogy krónikus iskolakerülés miatt lett magából atomtudós helyett építőipari betanított szakmunkás, a felesége ittasan elkövetett befalazásáért járó büntetéséből jó magaviselete miatt harmadolással szabadult. Na, ma még hazamehet szabadlábon védekezni, de holnap valaki megüti a tokáját!” /Csávás Kármán sörnagy, az Alkoholfüggőséget Pofonnal Elimináló Hatóság (APEH) műveleti főtisztje/

„A felszabadult köznépi líra egy igazi urbánus életkép a 21. század kispolgárian elpanelprolisodó kompországáról. A móriczi játékosság önfeledt tragikomikuma valami ellenállhatatlan nyelvtani bájjal keveredve Frady Endre klaviatúráján városi legendává jegecesedik. A vers olyan tökéletes, kerek egészet alkot, hogy egyetlen kockát, egy izomkockányi hastagot sem lehetne elvenni, vagy hozzátenni, mert összeomlana, mint a kömény, magos Déva vára. E csengő-bongó külvárosi bűbájlírát a Penny Lane háttérzeneként szólása közepette érdemes ízlelgetni. Igazi karácsonyi ajándék! Nálunk most megveheti!” /Vastag Vidorné Vékony Vendetta, a Sosemvolt Ország Könyv Kiadó (SOKK) főszerkesztője/

„Mi ez a minden társadalmi normából kivetkőzött hitványság?! Ki ez a sehonnai bitang ember, akit, ha kell, vernék szemmel?! Jaj, elkaptam a rímkényszert?! Megfertőzött ez a mentálisan „el-e ment” eszű evolúciós hulladéklény?! Miért nem teszi sínbe valaki ezt az ízlésficamot, míg meg nem jön a villamos?! Anyám szerint a hastagom hájjal van borítva vastagon! Te jó ég, már ő is rímel?! Trianonnal együtt vesszen Frady Endre! Könyörgöm, csatoljuk el a kétharmadát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer el akart ütni egy fékevesztett villamos, de ízzé-porrá zúzódott a hastag kockáimon.” /Chuck Norris/

2017. november 22., szerda

Izom Ede

Égből esőcseppek esnek,
S órámnak, az elemesnek
Kijelzője széjjelázik!
Gyorsan bemegyek egy házik-

-óba, melynek van fedele,
Ha nem fejelte Ede le,
Aki száguld, mint egy kos ár.
Ő egy hórihorgas kosár-

-labdás erőcenter fajta,
Izomhegyek nőnek rajta,
S tőle még Chuck Norris is tart,
Nem mernék ráfogni kis start-

-pisztolyt, még ha töltve van is!
Péppé vert testemet Vanish
Oxi Action se mosná fel,
S áznék járdán fekve táfel-

-spiccként.

„Kitől tartok én, holt költőcske?! Figyelj, hullajelöltkém, én ezt az izomedét a szemöldököm összevonásával kettétöröm, mint a ropit! Téged meg úgy ütlek szanaszét, hogy a Vanish Oxi Action-nek nem lesz mit felmosnia belőled, mert minden egyes molekulád más-más galaxisban fog landolni!” /Chuck Norris/

„Rólam irkálsz, ugaregér?! Száguldok, mint egy kos ár?! Szóval én büdösen bégetve rohangálok és agyatlanul beverem a fejemet minden alacsonyabb háztetőbe?! Nagy szerencséd, hogy az a gyógyegér Chuck Norris végez veled, mert különben tényleg marhaszeletet klopfolnék a baromarcodból!” /Izom Ede, kosárlabda center/

„Ismét megmutatkozott a tombolás, a kitörni vágyó rettenet "versbe" foglalva. Ezeket nem kell publikálni feltétlenül. Jó pont viszont, hogy költőnk mérhetetlen lexikális tudása ismét megmutatkozott. Őt kellett volna betenni Vágó helyett, rocsmákos dözsmék és társai segítségtől sírva menekülnének a versenyzők...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Aktuális időjárás: kipipálva! Szótörések: pipa! Erőszak: pipa! Abszurdba hajlás: pipa! Chuck Norris: pipa! Anglicizmusok: pipa! NEM ENG.!” /Tiltó Tömölc, a Költőket Gatyábarázó Bizottmány (KGB) főcenzora/

„Az élet viharait szimbolizáló őszi eső elől menekülő kisember találkozása a faltörő kosként vizualizált népi hérosszal megteremti azt a szakadási lehetőséggel terhelt térbeli feszültségállapotot, melynek feltételes, de meg nem engedhető esetleges enyhítésével a költő feloldozhatná az olvasót, de nem teszi, mert az katarzis nélkül vetne véget a már-már transzcendentális lényeglátásnak, így továbbra is megmarad a versen végigvonuló univerzális életérzés, a kishal önvédelemből imádattá fejlesztett halálfélelme a nagyhaltól. Na, gyerekek, ezt gondolta a költő!” /Lichthóf Lamantinné Cizellált Cuhajka, a Ferenc- És Róbertvárosi Egyesült Gimnázium (FÉREG) magyartanára és maszek halaskofa/

„Hé, te táfelspicli, lenyúltad a blogom kedvenc marhahús receptjét és a kritikán aluli förmedvényeddel lejárattad a nevemet! Ki foglak csontozni!” /Tafel Spitz, hentes és gasztroblogger/

„Még jó, hogy csak Tafel öcsémet vették bele ebbe a degenerált műbe! Én megúsztam! Kilenc olimpiai arannyal!” /Mark Spitz, kilencszeres olimpiai bajnok úszó/

„Mi ez a bárgyú jópofáskodás, ez a retardált bájgúnárság?! Egy romlott táfelspicc utáni Vanish Oxi Action-ös gyomormosás egy világkörüli kéjutazás ennek begyepesedett agyú celebköltőnek a legfrissebb förmedvényéhez képest! Anyámtól egy Frady Endre arcfelismerő rendszerrel felszerelt hőkövető ballisztikus rakétát fogok kérni Karácsonyra! Ha megkapom, akkor az idei lesz életem legboldogabb szeretet ünnepe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre puszta léte és agysejtpusztító irodalmi tevékenysége nyilvánvalóan a Soros terv része! Ennek megfelelően Nemzeti Konzultációt indítunk, melynek során megkérdezzük a zemberek véleményét Frady Endréről! Az uránbányai közmunkatábor igazgatóját addig is nyomatékosan megkérjük arra, hogy a költőt még véletlenül se engedjék számítógép közelébe!” /Csávás Kálmán haddelhaddnagy, az Akadékoskodó Poétákat Elintéző Hivatal (APEH) főelnöke/

„Csak halkan jegyzem meg, hogy a Vanish kiejtése nem vanis, hanem venis, miáltal a rím már korántsem olyan tiszta, mintha Tomi Szuperrel vagy Tomi Sztárral lett volna kimosva! Ne feledjék, tiszta rímekért: Tomi!” /Szuper Tominé Sztár Tomella, mosószergyártó és rímtisztító kisiparos/

2017. november 20., hétfő

Vastagbéltükrözés

Betegnek, ha sajog bele
s ha mar,
doktor bácsi kukkant bele
hamar.

Ám előtte a beteg még
éhez,
s hasat hajtva közelg a vég-
-éhez.

Rendelőbe bekíséri
párja,
ahol szuri, vénaéri
várja.

Nadrágjával földre hull a-
-z öve,
s mögötte cső (ettől hulla!)
jöve.

Hosszan fekszik fél oldalán,
balon,
s közben felfúvódik - talán
ballon?

Nyögdécselget: Fáj a henter…
- Ácsi! -
- dörren rá a gasztroenter
bácsi.

Végre vége, beteg mehet
haza…
- Széklet legyen, csak úgy ehet,
laza!!!


„Súlyos szakmai anakronizmus, azaz időzavar, költő úr! A rendelőbe érve előbb kell levennie a nadrágját és csak azután kapja meg a nyugiszurit! Arról már nem is beszélve, hogy bódult állapotban a páciens nem nyögdécsel, így az orvosnak sem szükségeltetik üvöltenie vele, érti?! Na, ne ijedjen meg, csak lazuljon el! Maga is meg a széklete is!” /Dr. Wégh Béla, gasztroenterológus/

„Nem fáj annyira olvasni, mint amiről szól és ez már vmi ismerve a költőt, bár most épp attól lenne jó ha épp oly szörnyű lenne a vers, mint a témát megélni...Lehetne részletesebb maga a folyamat lényegi része, kissé elnagyolt, nem jön át az igazi fájdalom érzet.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Művészi (nem olvasói) igényű feltárulkozás. Az egyszerű halandó olyan mélységű bepillantást nyert az alkotó magánügyeibe, amelyről álmodni sem mert, nemhogy kérdezni. Ekkora alkotói proaktivitást nem könnyű megemészteni, de a tehetség kötelez. Éljen Endrénk és a társadalmi felelősségvállalás!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A művészet tükrözi a valóságot, és ha ez a valóság történetesen egy vastagbél, akkor azt. A költő egyedi bicegésű versszerkezete a szakrális bélmozgások ciklikus szabálytalanságainak ütemében halad egyre mélyebbre, a felszín alá. A jól kézben tartva induló témavezetés bódítás hatására történő szétesésével a költő az őrületbe kergetett világegyetem archetípusának dinamikáját szegezi szembe a jóléti társadalom renyhe emésztésével. Frady Endre kemény eledellel táplál bennünket és olvasó legyen a talpán, aki ezek után lágyan tudja tartani a székletét! E vers olvasása után két-három liter víz vagy gyógytea fogyasztása javallott.” /Pacal Puccolánné Ihaj Csuhajka, a Bölcsész Értelmiség Lapja (BÉL) irodalmi rovatvezetője/

„A vastagbél tükrözés, magyarul kolonoszkópia, mára már egy teljesen fájdalommentes beavatkozássá vált, amióta az elavult nagyátmérőjű ólomcsöveket hajlékony kisátmérőjű műanyag csövekre cseréltük. Szerencsére a bélbe, ami vastag, behatoló cső vége sem éles vas tag, hanem lekerekített légbefúvó lámpás kamera. A vénába kapott érzéstelenítő hatására bódult, vagy alvó páciens a vizsgálat során felfúvódik ugyan, de a befújt levegő a beavatkozás után természetes úton távozik. Ilyenkor célszerű alaposan kiszellőztetni.” /Prof. Dr. Habil-Debil Alfél Alfonz, a Magyar Tudományos Akadémia alagcsövező tagja/

„Mi ez a híg alpáriság, ez a hitvány elsőszámú szellemi közellenségesség?! Élt egyszer egy jelenleg a sírjában forgó költő, akinek az édesanyja a proletár családok és a kegyelmesék kimosott szennyesét a padlásra vitte száradni, míg ez a költészetet csak nyafogva ugató Frady Endre a saját szennyesét mosatlanul a pofánkba vágja és hangosan a képünkbe röfög! Anyám szerint higgadjak le, mert a laza széklet igenis fontos és nagyon is kellenek a rostok, hogy a székrekedt ember ne rostokoljon órákig a számára világot jelentő deszkákon! Jaj, mama, ne add már alá a lovat, mert arról is verset fog írni! A történelem latrinájába Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mozgáshiány miatt pang a bélműködése? Jöjjön el a zenés-táncos rendezvényünkre és mi kellően átmozgatjuk! Önt is várja a Keserű Show!” /Keserű Kenézné Rici Nusi, showwoman és hajtó/

Itt Texasban meg tudnám ütni úgy a talajt, hogy Budapesten egy földrengés elpusztítsa Frady Endrét, de egyrészt a magyarok még nem jelezték ez irányú igényüket, másrészt sajnálnám az összeomló Groupama Arénát. Apai nagyanyám, Csák Nóri ugyanis az Amerikába kitántorgása előtt a Fradiban volt műlovarnő. Über alles Franzstadt!” /Chuck Norris/

2017. november 10., péntek

Céges autó

Tölgyfának míg őszi kabát
Készül s varrja Makk szabó,
Nékem céges kocsit ad át
Hétfőn Opel Maxabo.

Száz lőerős Opel Astra
Kétszázhússzal lőne ki,
Ám, hajazván KRESZ-hű kasztra,
Féket nyomok őneki.

Belülről bár tölt az öröm,
S elkezd sírva vígni szem,
Könnyekkel telik meg söröm,
El kell adnom Ignis-em!

Átitat kissé a híg mísz,
Látván, ahogy kop’ e lom…
Isten véled, drága Ignis!
Vigasztalj meg Opelom!

Széles úton hogyha hajtok,
Lemarad sok gólya, ló…
Csillognak a fehér ajtók,
S rajtuk a cég logója.

„A lóerő legyen Veled, meg a téligumi! Merthogy mit ér az erő, ha nem uralod, ugye?! OPEL, mindennap új varázslat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem gondoltam, hogy van vmi ami rosszabb mint a tegnapi meccs, de a "focista" "költő" ismét megmutatta. Ez a kombináció gyilkos elegyet alkot... Stadiont Frady Endrének is!!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Örvendj, reál gyermekem, mert aki önként megnézte a barátságtalan időben lejátszott Luxemburg-Magyarország 2-1 barátságos mérkőzést, az levezekelte a korábbi bűneit! Feloldozlak! Menj el és többé ne vétkezz! Ja, és ne felejtsd el megnézni a szombati Oroszország-Argentína meccset! Hajrá Messi! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Jaj, szentatyám, hadd ne kelljen most játszanom ebben a farkasordító moszkvai hidegben! Egy becsületes kétkezi ill. kétlábi argentin focistának a +5°C maga a fagyhalál! Ó, bárcsak egy Unitef logós, fűthető Opel Astra ablakából nézhetném a meccset!” /Lionel Messi, argentin futballzseni/

„Ne nyafogj, kis girnyó! Mi itt Csukcsföldön még mínusz negyven fokban is önfeledten vízilabdázunk a lángszóróval vágott lékben a jegesmedvék ellen!” /Szergej Tarakanov, orosz vodkadíler/

„Az öreg tölgy kétségtelenül festői lesz a sárgán hulló tüllkosztümben, de hogy jön ez ide?! Mi közöm nekem a részeges görög Apolló Metaxájához?! És ki a nyavalya az a Frady Endre, hogy fogja magát és beleír engem egy ilyen minősíthetetlen ripacskodásba?! Én úri szabó vagyok, nem vásári komédiás!” /Makk szabó/

„Nem Apolló Metaxa, hanem Opel Maxabo! Nem italautomata, hanem autókereskedés! Hogy lehet egy Makk faj ekkora tökfej?! És ez a sógorom!” /Makk Mikkamakkáné Gesztenye Gazella, halloweeni tökvájár és teknősbéka idomár/

„Bámulatos, ahogy a költő bátran nyúl a soha senki más által még csak nem is hallott szavakhoz és szóképekhez. Frady freudi tudatalattijának tudatos felszínre bugyogása az új autó sebességével explicite fordított arányban konvergál a mozgásban lévő jövőképhez. A költő által valódi szavakból kreált sosemvolt szóösszletek rímpárokba csendülése olyan önfeledten viszi előre a művet, mint téligumik a céges autót a világirodalom végtelen hómezején. A karácsonyi könyvvásár kihagyhatatlan bestsellere!” /Ködlila Kösztönyné Jajvirág Julilla, a Hanyatt Homlok Hexameter könyvkiadó betanított szaklektora/

„Mi ez az alpári sehonnaiság?! Ki ez a mérhetetlen senki?! Gólya, ló és logója?! Csavar a végére?! Ez az egész egy nagy csavar, a tehetségtelenség-spirál ördögi köre! Agyat szutyokká centrifugáló szellemi ringlispíl! Félájult anyám szerint a tölgyfának varrt őszi kabát képe még szép volt, de szerintem egy tölgyfának kétszázhússzal nekihajtó Frady Endre pép látványa sokkal szebb lenne! Legalább is megnyugtatóbb! Mindannyiunk számára!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a szárnyaló gólyák és a száguldó lovak mellett kétszázhússzal elsuhanó Opel Astrákat. Futva megelőzni.” /Chuck Norris/