2014. szeptember 11., csütörtök

Itt van az őz, itt van újra

Itt van az őz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Kergetem? De kergetem…

Felűzöm a dombtetőre,
Itten tépem szerteszét,
S hallgatom a számba hulló
Vérzivatar lágy neszét.

Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanul,
Míg falom, s a dög fölött a
Bélfájó szél elvonul.

(Itt volt a csősz, itt volt, s szúrta
Lábamat meg énnekem.
Gázképzőn gyors bosszúszomjjal
Megettem, jaj megettem!)

Félszeg a nőm, félszeg újra,
Mancs sebemhez kvázi nyúl.
Büszke vagyok, mint a legtöbb
Hús-zabáló házinyúl*.

*Nyuszmusz hushamikusz


„Még egy ilyen hibbant hedonista horror és esküszöm, hogy hasfalon harapom magam! Rettenetes! Amikor egy Frady Endre versszakon véres verejtékkel túljutó olvasó észreveszi, hogy máris ott egy következő szakasz, az pont olyan érzés, mint amikor egy cunami elől partra vergődő áldozatot halálra tapos egy megveszekedetten vágtató csigacsorda. Ha a költő Mózes idejében élt volna, bízvást kiszorította volna a hólyagos fekélyt a tíz csapás közül.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A vers kiváló alkalmat teremt egy egyedülálló tudományos kísérlethez. Csak fel kell olvasni Segesváron és Barguzinban, és ahol a helyi szeizmográf intenzív sírban forgást jelez, ott van eltemetve Mr. Alexander Petőfi!” /Dr. Theodore Chickenbrain, brit tudós/

„Jaj, egy ültő helyében befalt az a szörnyű nyúlszörny csak azért, mert felszúrtam a lábát a botom végére! Mit csináljak, olyan büdös volt, hogy azt hittem, ipari hulladék!” /Katzenjammer Jenő, néhai csősz/

„A húsevő nyúl könnyedén utolérte és szétkapta a növényevő őzet. Mi ebből a tanulság? A hús élet, erő, egészség! Egyen ön is húst hússal és majd kicsattan! Büff!” /Dagadó Dezső, hentes és alternatív dietetikus/

„Ami az egyiknek elmúlás, az a másiknak jóllakás. De valójában ki járt jobban? A zsákmányul esett őz, aki megszabadult a világ fájdalmaitól, vagy az eltelt nyúl, akit a gyomrán keresztül kínoznak önnön falánkságának görcsei? Győztesek-e a győztesek és vesztesek-e a vesztesek? A győztest és a vesztest gyakran semmi más nem különbözteti meg egymástól, csak a végeredmény. De ha itt a vég, számít-e az eredmény? És mi számít eredménynek? És fontos ez? Részvétem!” /Török Gábor, politológus/

„Túlérzékeny, cizellált lelkünk nem bírja ezt a vérgőzt! Az őzállomány érdekében követeljük Frady Endre pellengérre állítását, , sós kútba tevését, megmáglyahaláloztatását és a Greenpeace számlájára történő teljes vagyonelkobzását!” /Komposzt Kenéz, trágyadíler és salátazöld aktivista/

„A vérnyúl a csúcsragadozók királya, akinek csak egyetlenegy természetes ellensége van. Én.” /Chuck Norris/

Szellem a palackban

Na, engem is jól bezártak ide! Egy közönséges palackba! Én vagyok a palackba zárt szellem. Szép kis állás. Kicsinek tényleg kicsi, de állásnak egyáltalán nem nevezhető. Maximum zsugorülésnek. Teljesen elzsibbadt a hátam.
Legalább valami aranykalitkába zártak volna! Az szépen csillog és nem ilyen büdös. A rácsok között meg talán még ki is préselhetném magam. Hmmm… Valamit nem értek. Én mint szellem egyáltalán nem vagyok anyagi. Nincs bennem anyag. Független vagyok az anyagi világtól. De akkor hogyhogy nem tudok kijönni ebből az egyszerű, koszos üvegpalackból. Se az üveg nem szellemi, sem a kosz. Mi szellemek nem lehetünk anyagba zárva!
Tanították is nekünk azt a bizonyító példaverset, mely szerint: „… Tüzes vastrónon őt megégetétek, / De szellemét a tűz nem égeté meg…” Ugyan volt az osztályban egy szellemes szellem, aki szerint ez nem mutatja, hogy a szellem nem anyagi, hanem inkább azt, hogy nagyon is anyagi, csak éppen tűzálló anyagból van. Lehet, hogy neki volt igaza?
Ráadásul úgy érzem, hogy tele vagyok energiával. És azt már az az Einstein nevű anyagkupacban lévő szellem is megmondta, hogy E = mc2. Azaz, ha az én energiámat elosztjuk a fénysebesség négyzetével, máris tömeg lesz belőle, aminek csak az anyagnál van értelme. Akkor ezek szerint az én szellemi energiám az anyag szempontjából értelmetlen?
A szellemtanító néni azt is mondta, hogy számunkra idő sincs és, hogy az a vastróntüzelést író költő, vagy költő író?, erre már nem emlékszem, illetve az az E = mc2-tel elhíresülő tudós sem létezett még akkor, amikor ezt mi tanultuk. Ők az anyagi világ koordinátái szerint csak később fognak megszületni, de az általuk felhasználandó szellemi termékek a szellemvilág időtlenségében mindig is léteztek. Hát… hogy őszinte legyek, ezt már akkor sem értettem. Ha egy szellem számára nincs idő, akkor miért érzem úgy, mintha már régóta ülnék itt benn? Vagy ez az, amit úgy hívnak, hogy időtlen idők óta?
Most akkor én szellem vagyok, vagy sem?! Hogy döntsem el? Hogy döntsem el?…
Megvan!!! Azt tanították, hogy a szellem halhatatlan. Ezek szerint, ha én szellem vagyok, akkor nem tudok végezni magammal. Ha viszont tudok, akkor nem vagyok szellem. Akkor viszont nem is akarok élni. No, lássunk neki, megpróbálom megfojtani magam…
Hé, kik ezek? Mit csinálnak? Csak nem ki akarják nyitni a palackot? Hagyjanak nyugodtan öngyilkossági kísérletezni! Jaj, kinyitották! Kiáááááááááááááááááááááááááááradok! Hé, hová rohantok? Utánuk eredek. Hogy ez a hegyoldal milyen meredek! Most még gyorsabban futnak. Mi elől? Ki elől? Csak nem előlem? De hiszen ők nem láthatnak engem, mert a szellemek láthatatlanok. Akkor én mégsem lehetek szellem. Akkor viszont miért menekülnek előlem?
Hogy ezek az emberek milyen ostobák! Ezt a szellem dolgot még mi szellemek sem értjük, ők meg erről írnak novellát. Na, ennek a fajnak se jósolok nagy jövőt!

2014. szeptember 10., szerda

Ló bá'

Magyar focit ad az m1!
Hírtől Ló bá’ hídba lemegy,
S véletlen’ se kapcsol oda:
„Ez egy korrupt pénzmosoda!

Csak a mazochisták nézik,
S muszájból Hajdú B-k, Knézyk,
Meg délszaki légiósok
Kinn a pályán. Van ám jó sok!

Szent Habakuk, mennyi faláb?!
Ez mélypont, vagy lesz még alább?
Focink csupa Mohács, Arad…”
Reccs… és Ló bá hídban marad.

„Jajjj!!! Nem tudok fölkelni! Ez is a nyavalyás foci miatt van! Abcúg MLSZ, abcúg MLSZ!!!” /Ló Pál, nyugdíjas szertornász és villanyóra leolvasó/

„Fáj a háta? Már a gyógyszerek sem segítenek? Itt az ideje az ősi kontakt terápiának! Az ily módon megedződött hátsó testfelületeknek egy nyavalyás kis hátfájás már meg sem kottyan! Feküdjön be hozzánk bizalommal!” /Húzós Huba, nyugalmazott hóhér és a Deres Kft. ügyvezető igazgatója/

„Engem egyszer próbáltak deresre húzni, de a hátamról szíjasra hasadva visszapattant korbács kiverte a szemét verőlegény egyik szemét. Utána meg én a deressel a másikat. Erre olyan idegesítően üvöltött a vakegér, hogy át kellett hajítanom a Jupiterre.” /Chuck Norris/

„Mi, délszaki légiósok lenni boldogok. Otthon kellett futni sokat és kapni kevés fizetés, itt kell futni alig és mégis dőlni rengeteg pénz. Igaz, nagy része kapni illegálisan, de ilyen banánköztársaságban ez lenni normális.” /Zladko Krüventics, 38 éves délszaki idegenlégiós/

Mert a fügefák nem fognak virágozni, a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs. Hiányozni fog az olajfák termése, a kertek sem teremnek ennivalót. Kivész a juh az akolból, és nem lesz marha az istállókban. – Igaz, hogy mondtam ilyen kőkemény átkokat is, de még ezekben sincsen szó sehol falábakról. Nem én tehetek róla, hogy a futball kivész a magyar stadionokból.” /Szent Habakuk, próféta/

„Hinnye, ez a gyökértelen gyökér, ez a kozmopolita liberálbolsevik fűzfapoéta, ez az idegenszívű rímgyilkos fattyú nem átallja öblös szatyorszájára véve meggyalázni hős népünk nemzettragédiáit! Moháccsal és Araddal viccelődik, miközben ószövetségi prófétákat szólongat! Ráadásul meggyalázza szent sportunkat, a labdarúgást! Na, megálljon csak! Jön még sánta kutyára becsúszó szerelés! Lesz még nagy-magyar feltámadás! Lesz még aranycsapat! Mindent vissza! Földet rá, földet rá! Véééééér!!!” /Vitéz Szittyabányai Vak Ond, gyula és sintér/

„A magyar fociról nem beszélek, mert halottakról vagy jót, vagy semmit. Anyámnak nem engedtem meg, hogy elolvassa ezt a versnek látszó tárgyat, hogy le ne hidaljon, és úgy ne maradjon. Frady Endre viszont lemehetne hídba és szívesen megnézném a próbaterhelését is, amint földdel dúsan megrakott teherautók járkálnak föl-alá rajta. Talán mindhárom ártatlan és jobb sorsra érdemes olvasója fellélegezne.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Még hogy korrupt, még hogy pénzmosoda?! A magyar foci?! Na jó, tényleg az, de hát mi nem az ebben a szerencsétlen országban?! Muszáj ügyeskedni! Mit gondol a költő úr, ha nem okosba’ csináljuk, akkor el tudtuk volna hozni Ló bá’-t az éj leple alatt beépíteni patakhídnak a kamufalvi Taknyos-ér fölé?! Ugye, hogy nem?! Na, ugye!” /Kamu Konrád, Kamufalva polgármestere/

2014. szeptember 8., hétfő

Nap

Magyarország - Észak-Írország 1:2 (0:0)
Égen forrón ég egy korong,
Ami körül bolygónk kering.
Azt látom, ha múltba ások,
Másképp hitték ezt az ősök.

Ősidőkben, hogyha napfolt
Tevékenység volt, a nép félt.
Manapság a Nap, ha vibrál,
Unottan megnézzük webről.

Webet nem ismerték anno,
S erdőbe jártak még enni
Bunkóval, meg nyíllal, íjjal,
Inkább nappal, mintsem éjjel.

Éjjel, amíg a Nap távoz,
Modern ember söröz-tévéz,
Szeme alatt iszák-árok,
S páholnak az észak-írek.


„Úgy gondolom, hogy megszereztük a vezetést, de tíz perc emberhátrányt egyetlen csapat sem bír ki, és a játékosok erőnlétileg az utolsó tíz percben fejben már kihúzták a dugót, de videóról elemeznünk kell a gól előtti tolódásokat, utána pedig előre kell nézni és továbbmenni a megkezdett úton, mert bravúrok kellenek, de nem lehetetlen, hogy lesz még eredmény, amire azt mondhatjuk, hogy kemény munka előzte meg és valami elindult valahová. Ja, és a meccs hevében nem hallottam, hogy húszezren követelték a távozásomat.” /Pintér Attila, szövetségi kapitány/

„Fenti nyilatkozat olvastán újra rájövök, hogy nincs új énalattam. Annak azért örülök, hogy a Föld legalább a második félidőt eltakarta előlem.” /a Nap/

„Pintér monnyonle! Pintér monnyonle!” /húszezer szurkoló/

„Micsoda?! Mindenkit letartóztatni! Ja, hogy az Attila! Pfűűű…” /Pintér Sándor, belügyminiszter/

„Sose gondoltam volna, hogy egyetlen vers képes lehet megutáltatni velem a korábban nagyon szeretett kancsalrímeket, de a költő ezt a bravúrt is be tudta mutatni. Frady Endre ugyanaz az irodalomnak, mint egy birodalmi lépegető a hóvirágos rétnek. Amúgy a tróger magyar foci azt kapta, amit megérdemelt! Anyám szerint jó volt látni, hogy egy nemzetközi mérkőzésen az Üllői úton végre egyszer a zöld-fehérek győztek.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ilyen gyenge magyar védelmet utoljára a Don Quijote-ban láttam. Ott úgy jöttek át rajtunk, mint a forró kés a fagyott vajon. Itt meg mintha a vaj is olvadt lett volna.” /id. Guzmányi Ödön, nyugalmazott tömbházfelügyelő/

„Jaj, fater, ne beszéljen már félre! Nem Don Quijote, hanem Don kanyar! Bezzeg, ha mi ott lettünk volna, akkor teli torokból zengett volna a Ruszkik haza!!! Akkoriban még nem kellett a szurkoláshoz vénaszkenner!” /ifj. Guzmányi Ödön, Fradi Ultra és szélmalomharcos/

„A vers a jó és a rossz, a múlt és a jelen, az ősprimitív és az ultramodern, a barátságos és a félelmetes párhuzamát használja arra, hogy kancsalrímekkel a festett egekbe nézzen, majd onnan rántson le minket a lepusztult futballunkkal jellemzett rögvalóságunk mindent feledni vágyó alkoholmámorának rút posványába. A meghatottság könnyei úgy válnak sörré-borrá, ahogy egy kutya szalonnává sosem, viszont sántán is megelőzi a hazug embert és bátran ugatja a szemébe, hogy monnyonle!, monnyonle! A mű önnön határait feszegeti! Pszichopatológikus ősdelej!” /Hovatovább Ajtonyné Netovább Klasszika, pszeudo lírika és Avon tanácsadónő/

„Amikor én világítok, akkor a Nap is tud árnyék bokszolni.” /Chuck Norris, a Fény/

2014. szeptember 2., kedd

Jeges vízöntő kampány

Hogyha jeges vizet öntök
Bús fejemre önkezűleg,
Akkor van, ki így szól: „Ön tök,
Tökök közt is egyszerű leg!”

Kritikusom, hogyha eles,
Mert ez a kór legyengíti,
Melynek neve az ALS,
Nem gyógyítja csók, se E.T.!

Kampány kell, pénzt előkotró!
Részt vesz Darth Vader is, Óz is!
Szűnjön meg az amiotró-
-fiás laterálszklerózis!


„Kedves költő úr! Köszönjük, hogy mellénk állt, bár ilyen verseket írva nekünk hasznosabb lenne, ha inkább ellenünk harcolna. Nem tudna inkább pénzt küldeni? A bankszámlánk jobban bírná a terhelést, mint a szépérzékünk.” /Dr. Szóelszálli-Rásmegmaradi Íti, az ALS Alapítvány sajtószóvivő főorvosa/

„Phhh-pfff… phhh-pfff… sajnos amióta a fejemre öntöttem egy vödör jeges vizet, egyrészt berozsdált a sisakom, másrészt megfáztam és folyamatosan szörcsögök… phhh-pfff… phhh-pfff…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Csodák csodája, hogy a költő úr rá tudott venni erre a jeges vízöntésre, de így legalább megúsztam a pénzbeli adományozást! Varázslatos!” /Óz, a nagy varázsló/

„E.T. nem gyógyít, E.T. hazamegy!” /E.T./

„Idegi alapú mozgásszervi betegnek pont olyan hatékonysággal vagyok adható, mint a halottnak.” /a csók/

„Nem lepődöm meg, hiszen miért pont rettegett költőnket ne érte volna el ez a 15 perc hírnevet és heveny agyhúgykőlefagyást biztosító celebtéboly?! Anyám szerint, ha ráfagyna a tökfejére a jeges pléhbili, akkor talán nem írna több verset, szerintem pedig sajnos de. Frady Endre olyan súlyos kór, amibe még egy ebola vírus is belepusztulna, ha elkapná.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is gondoltam és öntöttem. Tanyámon gumicsizmában. Barna lovam nyerített, drága anyjukom röhögött, vérző orrú unokám bőgött, választási esélyem elszállt.” /Falus Ferenc, főpolgármester jelölt/

„Mi jobb, jeges vizet önteni a fejünkre, vagy pénzt adományozni? Vagy-vagy? Esetleg is-is? Mi jobb? Mi bal? Mi közép? Bízunk-e abban, akinek adományozunk? Ő bízik-e bennünk? Vagy jobban bízunk egy vödör jeges vízben? Hátha nincsen benne jég, vagy hátha el se találjuk magunkat? Hátha, vagy nátha? ALS, vagy LSD? Esetleg ADSL? E.T., vagy I.T.? Kérdések, amelyek hideg zuhanyként zúdulnak ránk! Kételyek fagynak belénk, de biztos van egy biztos pont. Ami mellé beszélhetek.” /Török Gábor, politikai elemző/

„Spórolási okokból én is a jeges vizes verziót választottam. Nekem speciel nem jött be.” /Titanic/

„Ja, hogy gyűjteni?! Én úgy értettem, hogy gyújtani! Bocsi, Róma!” /Néró/

„Nem kéne annyi jeges vizet pazarolni, ha a sok tökagyú mind ideállna elém egy kupacba, én meg a fejükhöz vágnék egy gleccsert.” /Chuck Norris/

2014. szeptember 1., hétfő

Tanévkezdés

Fanni és Kincső
Iskolás lett immár Kincső,
Könnyezik az összes szem.
Óvodában többé nincs ő,
 Ebből látszik, öregszem.

Idő fut, mint tanyasi kos,
Soha-soha nem henyél.
Fanni - tyűha! - hatodikos,
Sudár, mint a fejszenyél.

Én vagyok csak aggó fószer,
Hajló korom fejbe csűr.
Alábbira kéne jó szer:
Külcsín hiány s belbecs űr.



* * * * * * *


„Külcsín hiány, belbecs űr?! Úgy érted, hogy randa vagy és agyatlan? Csavala romalé, hát nyalom a hangodat tesó, én is ilyen vagyok, oszt' mégis annyi a lóvém, mint a nyű! Ilyen adottságokkal legyél te is celeb, oszt' dőlni fog a lé, tesókám!” /Győzike, a showman/

„Költő úr, a gyerekeihez gratulálok, de ne írjon róluk verset, mert azzal jelentősen ront az összhatásukon! A kedves felesége előtt pedig meghajtom a fejem, mert nyilvánvaló, hogy valami emberfeletti ellensúlyt kell képezzen a lányaik életében, ha normálisan akarnak fejlődni. Az utolsó sorához is gratulálok, amennyiben megígéri, hogy valóban ez a sor lesz a végső.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Anya! Apát elnézve én tényleg nem értelek téged!” /Fanni/

„Tisztelt Frady apuka! Örülünk, hogy lányai a mi iskolánkba járnak, de arra kérjük, hogy szülői értekezletekre és fogadóórákra lehetőleg az anyukát tessék beküldeni! Ön addig is pihenhet! Önre fér!” /a gyermekek osztályfőnökei/

„Külcsín hiány és belbecs űr? Ez nem probléma! Ha felkeresi a Dr. Frankenstein Plasztikai Sebészeti és Agyátültetési Klinikát, a bajai rögvest orvosolva lesznek! Ön újjászületik, mi pedig meggazdagszunk! Ne feledje, a vérszipoly is ember, csak kicsit vastagabb a pofáján a bőr!” /Dr. Wastagbőr Winnetou, sebész és skalpbőrdíszműves/

„Fut a nyavalya! Nem kerget a tatár! Ha meg kerget, akkor felöklelem, megtaposom és bifszteket csinálok belőle!” /tanyasi kos/

„Jaj, jaj! Ez tényleg felöklel és megtapos! Auuuu!!!” /tatár bifsztek/

„Nálam a külcsín és a belbecs is rendben van. Aki nem hiszi, járjon utána mankóval, mert kettétöröm!” /Chuck Norris/

2014. augusztus 28., csütörtök

Fűzfapoéta

A szomorúfűz alkot /a tölgy felvétele/
Elfoglalt a szomorúfűz,
Rímbe rímet amarrú’ fűz,
Emerrű’ tán be se meri.
Ráférne már egy MRI
Az agyára, mivel tököt
Megszégyenítően lökött.

E bús fűzfapoétának
Hiába is mutatnának
Rendes verset, nézne: Mi az?
Butasága földhöz szíjaz
Gondolatot, lantot, lírát,
S ríva éjszakákat ír át.

Sajnos nagyon termékeny ő,
Őt olvassa tölgy és fenyő,
S folyik még a csapból is a
Szörnyű fűzfapoézisa.
Nem csak ír, blogot is vezet,
S nyög a Költő Szakszervezet.

„Mi van költő úr, csak nem szállta meg végre pártutasításra az önkritika, hogy szimbolikusan saját magát állítja pellengérre a szokott bűn rossz klapancista stílusában? A szándék dicséretes és ENG!, maga a vers azonban NEM ENG!” /Zajcsák Menyő, a főcenzor kényszergyógykezelése idejére megbízott ideiglenes főcenzor helyettes és rovarirtási főelőadó/

„Hogy egy fűzfának van-e agya, azt nem tudjuk, de ha van is, a lombkorona átmérője miatt semmiképpen nem fér rá egy MRI készülék. A költőnek valószínűleg nem egy orvosi diploma a legféltettebb kincse.” /Dr. Rezon M. Ágnes, a Nemzeti Szemmelversz Orvostudományi Egyetem részecskefizikusa/

„Nemcsak, hogy nyögünk, de ebéd közben még nyögve is nyelünk, mert sajnos rendre megakad a torkunkon Frady Endre. Jaj, önkéntelenül is rímeltem egyet! Na, tessék, valamit elkaphattam tőle! Azt hiszem, a duplájára fogjuk emelni a tagdíját, hátha kilép.” /Elefántcsonttornyi Barnabás, a Nemzeti Költő és Rovarirtó Szakszervezet szabadverstani titkára és rovarirtási szakmérnök/

„Einstein általános relativitáselméletét hamarabb megértem, mint azt, hogy a líraelmekórtan eme állatorvosi lova miért próbálkozik ilyen csökönyösen versírással. A túltermelési válságban szenvedő költő élő cáfolata a dialektikus materializmus azon tételének, mely szerint a mennyiség egy ponton minőségbe csap át. Frady Endre viszont önmaga az a csap, amiből saját maga folyik. Kár, hogy nem fénysebességgel, mert akkor már elhagyta volna a Tejútrendszert is!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A walesi bárdok közé ötszázegyediknek be akartam írni ezt a szerencsétlen igricet is, de a többi ötszáz nem engedte és inkább a máglyahalált választotta, a Walesi Költők Szakszervezete ugyanis nem olyan pipogya, mint a magyar. Így Frady Endrét jobb híján a költészetéhez hasonló kegyetlenségű Edwárd királyként szerepeltettem.” /Arany János/

„Jaj-jaj, hát hogyne olvasnánk, amikor rajta vagyunk az email címlistáján és folyamatosan küldi az irományait! Muszáj belenézni, mert időnként rákérdez és sosincs leiratkozás gomb!” /a tölgy és a fenyő/

„Egyszer küldene valaki egy ilyen verses emailt, biztos, hogy a neten keresztül lerúgnám a fejét!” /Chuck Norris/

2014. augusztus 27., szerda

Mákony

Erdőbe, ha mákony zúdul,
Királytigris gágog lúdul,
Ékszerteknős medvét rugdal,
Nyúlzugokból zúg a zugdal,
Éti csiga kerget pumát,
Csőgilisztán folyik rum át,
Lombok fölött vadkan köröz,
Tigrist fal fel csont és bőr őz,
Tölgyön fagyal nő, nem magyal,
Rinocéroszt mókus agyal,
Csalánban víg cápa gurul,
Szöcske tápja acélturul,
Fákon délen nő a moha,
Méhnek kockás a potroha,
Gólyapárt ver béka ifi,
Bőregeret ráz a wifi,
Ürgelyukból sör tör elő,
Orvvadászt két lepke lelő,
Nyájas jeti köszön: Szia!,
Nem szemetel senki fia…

S stadion nő gomba helyén?!
Tyű, mán józanodok, sej én?!

„Merjünk nagyot álmodni, kedves barátaim! A költő polgártárs, bár mély nemzeti álomba merült, mégsem álomvilágban él, amikor stadionokat vizionál kinőni a realitás talajából. A szél ugyan keletről fúj, de nyugat felé tart. Ha nem hunyászkodunk meg előtte, akkor a nemzet vitorlájába fogva odajutunk, ahová tartozunk és ahol már nagyon várnak minket, a megmentőket. Mi vagyunk a legyengült immunrendszerű Európa C vitaminja! Remélhetőleg bevesznek! Éljenek a mákonyos légvárak! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„ Szia?! Miii?!  Hrrrr!!! Grrrr!!! Nyam-nyam!!! Böff!!!” /a mákonymámorból kijózanodott jeti/

„Sokat gondolkodtam, hogyha egy bombatalálatot kapott pöcegödör verset írna, az milyen lenne. Anyám szerint a fentinél valamivel jobb, de ő nem mérvadó, mert nekik mindig is angolvécéjük volt. Szerintem az olvasó pont ugyanilyen mértékben kapná a fekália fröccsöt. Köszönöm, hogy megtudhattam! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Na, mi van költő úr?! Orbitális ópium mámorában nekiment annak a fának, amitől meglátta az erdőt?  Ez a vers olyan, mintha belehányt volna a cipőjébe, igazi csuka fogta róka. NEM ENG.!” /Totyak Tumorcz, nyugalmazott sintér és a János Kórházi Vigyorgó harmadik emeleti főcenzorainak vezéralakja/

„Király a buli! Őrület ez a dallamvilág! Imádom az ultrarövidhullámot! Éljen DJ Wifi!” /Batman, a denevérember/

„Mit szed, költő úr! Ha elmulasztja az éhségérzetet, én is kérek belőle egy nagyobb adagot, plusz repetát!” /Ínség Imola, középiskolai jógatanár/

„Nincs annyi mákony a világon, hogy én ne szemeteljek!” /senki fia/

„Még egy eldobott galacsin, és úgy lefejellek, hogy az agyad dugaszolja el a vastagbeledet!” /Chuck Norris/

2014. augusztus 26., kedd

Franzstadt

Magáról félút-kort vedlik
le, ki még Nyílok s Ebedlik
játékát bámulva ámult,
ám ez sajnos mára má’ múlt.

Nem ez jellemzi a jelent,
foci szó is tök mást jelent:
pénzt kap, ki labdát csak ugat,
s rajtunk röhög Kelet, Nyugat.

Mivel párszáz Fradi ultra
hajaz sokak szerint cultra,
s uralkodik mindenen NER,
hódíthat a vénaszkenner.

Groupama Aréna VIP-i
űrje könnyes szemem csípi,
zöld sas nyalogatja sebét,
s nem lát se közepet, se B-t.

„Nem tudom, miért félnek a szurkolók ennyire a regisztrációtól és a vénaszkennertől?! Hát úgy ismernek engem, mint aki visszaélek az adataikkal?! Ha valaha is történt volna ilyen, az már rég pletykaszinten terjedne! Vagy hallott már valaki is Kubatov listáról?!” /Kubatov Gábor, az FTC elnöke és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) ideológiai ökle/

„Igen tisztelt Költő Úr! Tudom, hogy az Önhöz hasonló költőóriások nem alkotnak megrendelésre, de a hétvégén volt szerencsém megtekinteni a Ferencváros - Nyíregyháza mérkőzést és a múltba révedtem. Eszembe jutott két óbudai gyerek, akik ész nélkül rohangáltak a Fradi-pálya gyepén miután a csapat megnyerte az 1980-81-es bajnokságot és boldogan utaztak haza az 55-ös buszon. Kíváncsi lennék, mit gondol Szerzőséged a vénaszkennerről, Vip-páholyról meg a Pénzverde felé rúgott gólokról. Egy kis múltidéző: http://www.tempofradi.hu/wp-content/uploads/2009/06/csapatkep_1980-81_0501.jpg . Maradok őszinte tisztelője!” /Gy.Ákos, a Költő egykori gimnáziumi osztálytársa és fejjátéka révén Óbuda Liftje/

„Ákosom! A hozzám hasonlóak nem is alkotnak megrendelésre, de én igen. Így biztos lehetek abban, hogy legalább egyvalaki elolvassa, amit írok.” /Frady Endre, költőgigász/

„Párszáz Fradi ultra, költő úr, párszáz?! Párezer! Sokezer! Tízezer! Százezer! Ha mi egyszer rázendítünk, akkor ott rá van zendítve! Ha mi egyszer megrohamozzuk a TV székházat, akkor ott büfé nem marad kifosztatlan! Ha mi egyszer kint maradunk, akkor ott mindenki kint lesz maradva! Mindent vissza! Monnyonle! Fraaaadi!!! Fraaaadi!!!” /Groupama „Kőfej” Jenő, ferencvárosi vezérszurkoló és biztosítási hentes/

„Magyar foci nulla, Frady Endre nulla! Gól nélküli döntetlen! Te jó ég, hosszabbítás is lesz?! Nem lehet, hogy mindkettő kiessen? Mondjuk például nagyon-nagyon magasról? Hajrá gravitáció!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Most, hogy nincsenek zajos bőrfejűek, szívesen kivinném a kisunokámat a meccsre, ha kifizetetlen sárga csekkek felmutatásával is beengednének, de nem teszik, úgyhogy inkább elmegyünk CBA kirakatokat nézegetni.” /özv. Éhkopp Gyuláné, nyugdíjas középiskolai tanár/

„Engem egyszer akart letapogatni egy vénaszkenner, de meghajlítottam körülötte a téridőt és rozsdaszafttá facsartam. Hajrá Fradi!” /Chuck Norris/

2014. augusztus 15., péntek

Szeretem az esőt

- Szeretem az esőt! – hazudta a Csomoládi Falunapok fő attrakciójának megnyitóján a köztiszteletben álló Zagy anyó szügyig sárosan.
Zagy anyó utoljára iskolás korában, még leánykori nevén, Csúz Leaként mondott igazat, amikor bevallotta, hogy ő tette az enyhén elkábított lódarazsakat Fuszekli Lajos tornatanár sonkás szendvicsébe. A tornatanárt elszállító rohammentőstől, az igazgatónőtől és apjától, a bivalyerős Csúz Lee-től kapott pofonok, valamint az iskolából történő kirúgása beláttatta vele, hogy az igazmondás fáj és nagyon lassan gyógyul. Eszes gyerek lévén azonnal megtanult füllenteni.
Új iskolájában már azt mesélte, hogy Greenpeace aktivistaként meg akarta akadályozni, hogy a szadista tornatanára fogadásból kettéharapjon egy élő lódarazsat, és ezzel kivívta a vele titokban együtt élő igazgatónő haragját, aki élettársával együtt elgyepálta, majd kirúgta az iskolából. Az esetet felkapta előbb a bulvársajtó, majd az orrát mindenbe beleütő Dr. Döglégyi Konrád karrierista zugügyvéd, és egy nagy port felvert per nyomán Fuszekli Lajos a kórházból kijőve egyenest a börtönbe költözhetett. Immakuláta Donatella igazgatónőt elbocsájtották és csak postai bélyegnyálazóként folytathatta pályafutását.
- A jog ismét csapást mért az igazságra! – röhögött magában Dr. Döglégyi Konrád és rögvest lépett pár fokot fölfelé a szamárlétrán.
- Hazudni jó! – gondolta Csúz Lea és életét ebben a szellemben folytatta tovább. Miután örök hűséget, jóban-rosszbant, egészségben-gyengeségbent és ásó-kapa-nagyharangot füllentett a dúsgazdag Zagy Vazul fegyver- és gázkészülék gyárosnak, a Has Párt főtitkárának, léte kiteljesedett. Férje révén hamarosan vezérszónoka lett a Has Párt nagy felvonulásainak, a Nemzeti Has Menéseknek. A nép imádta és egetverő lódításait harsány „Zagyné! Zagyné!” skandálással jutalmazta.
Folyton utazott és élvezte a csillogást, meg az ezzel együtt járó médiafigyelmet. Útját szemrebbenés nélkül végighantázott sajtótájékoztatók, ünnepélyes alapkőletételek, első kapavágások, felavatott szoborcsoportok, határidő előtt átadott sajtreszelő összeszerelő üzemek és lelkesen integető emberek szegényezték.
Amikor a váratlan gombamérgezésben elhunyt férje halálának tízedik évfordulóján az unokákkal körülvéve felavatni készült Csomoládon a nagy Zagy Arénát, hirtelen felhőszakadás zúdult a falura.
- Szeretem az esőt! – kiáltotta, majd az őrjöngő tömeg ünneplése közepette váratlanul rájött, hogy tényleg szereti. Ezek szerint gyerekkora óta most először igazat mondott! Megijedt magától. Érezte, hogy valami megtört benne, valami jóvátehetetlenül megváltozott.
- Zagyné! Zagyné!
- Te jó ég, ezentúl nem fogom tudni orránál fogva vezetni ezt a bamba tömeget! – gondolta rémülten, majd a szívéhez kapott és lezuhant az emelvényről.
Szép temetése volt. Végig esett.