Az ősz kéményseprő

- Kéményt pucoltam én, kormost,

S nem látszik rajtam a kor most.

Fekete s nem ősz a hajam,

Mint mit bevont áfonya-jam.

- Tata, jamot dzsemnek ejtik!

- E’mentek ám hinnye ej tik,

Sok mihaszna csalafinta!

No, ha nem jam, legyen tinta!

- Tintahajú öreg fószer,

Nyergeljen fel, ott a lószer-

-szám! Az úton levédi a

Sarat. Irány Levédia!

Áldást int pár vidám kar rá,

Visszavedlik ősmagyarrá,

Hátra nyilaz, nagyot sóhajt,

S nyereg alatt dzsemez lóhaj’t…

„Hé, ki és miért akar engem lenyilazni?! Kinek és miért vagyok én a nyíliránya?! Na, tűnés innen, mert mindenkire ráborítok a kémény tetejéről egy üstnyi forró áfonyalekvárt!!!” /Lóhaj Levédia, ősanya és tömbházmester/

„Mit gondolt a költő? – kérdezném, ha nem tudnám biztosan a választ. Az igazi kérdés azonban az, hogyha semmire, akkor azt miért kellett négy hosszú versszakon keresztül taglalni?! Miért nem lehetett bevallani, hogy nem jut semmi az eszébe, úgyhogy nem ír semmit?! MIÉÉÉRT?!?!?! NEM ENG.!!!” /Ideges Iljusin, a Levédiai Ókorból Hozott Alapvető Jóságok (LÓHAJ) című ősmagyar kövületlap Tupoljev-díjas integrációs intendánsa/

„Hahaha, az öreg betintázott totyakos hogy visszalovagolt az ókorba! Mit ért egy ilyen fosszília a modern gépi kéménypucoláshoz, aki gyerekkorában még dinoszauruszokkal kergetőzött a mamuttrágyával fűtött jurta körül?! Bruhaha!” /Kürtő Kázmér és Kemence Kenéz, a mihaszna csalafinta kéményseprő utánpótlás/

„A kéményseprés évszázadokkal fiatalít…” /M. András, a költő legállandóbb és legörökifjabb kommentelője/

„eM úr, ez az oka annak,

Hogy a bölcsik tele vannak

Kéményseprő nyuggerekkel,

Kiket büfiztetni meg kell?”

/Pelenkai Petúrné Cumi Cecília, bölcsődei dadus és rímokádó avokádó díler/

„Magyarország előre megy, nem hátra! (Orbán Viktor)

Magyarország hátra nyilaz, nem előre! (Ősmagyar kéményseprő)

De ha hátra nyilaz, hová néz? (Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Markos-legény*)

Ebből balhé lesz, nagy balhé! (Totya mondta)”

/*/

„Hátra azér’ nyilazok én,

Mer’ elöl van a ló feje!

Ha átlövöm, nem lesz okén,

S én sem dallom vígan: Jeje!”

/Vitéz Nagy Balhé Béláné Totyamutyi Titanilla, Nyilas Mása vándordíjas női nyíl- és kéményseprőlövő regionális bajnok/

„Hátra nyilaz, hátra nyilaz,

Pedig előre sem megy már az.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghátranyilazóbb kommentelője/

„Nyilaz balra, nyilaz jobbra,

Befesti a kémény korma,

Még sincs neki nyilas szobra,

S nem jegyzi meg őt e kor ma.”

/Dr. Jelen Jolán, kortörténész/

„Nyilasi Tibi! Nyilasi Tibi! Bólints Tibi! Bólints Tibi! Hajrá Fradi! Hajrá Fradi!” /Fradi tábor 1973-tól 1983-ig/

„Az asztrofizika jelen állása szerint az univerzumban minden részecskéhez létezik a megfelelő típusú antirészecske, amellyel kioltják egymást, az anyag megszűnik, és fotonok keletkeznek. Érzékeny szenzorait energiaválságtól hányatott korunk gyenge pulzusán nyugtatva tudós költőnk Faraday Endre újabb zseniális és egyben stratégiai értékű ötlettel állt elő. Házi hadronütköztetőben fáradhatatlanul állítja elő ezeket az egyszerű halandók számára (lássuk be) értelmezhetetlen karakterhalmazokat, hogy adott nemzetgazdasági pillanatban melléjük költse az antirészecskéket, s az egymást kioltó versek fényében az egész emberiség megvilágosodhat. A távoli galaxisok ezt a pillanatot szupernóva robbanásként érzékelik majd. Köszönjük!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ritka esemény, humán úr, hogy a színházban a tömeg szupernóva robbanásként hullámozva vastapsoljon, utána pedig hullámokban vastalpú cipővel tapossa a színpad felé vezető utat, hogy a katarzisba kergető kommentelőt Táncsics szekere elé fogva felhajtasson a Várba Gellért napi hegyoldali hordógurító és kéménytömítő versenyre! Vesszenek a visszanyilazatlan veszett vesztern vitézek!” /Hőbörgő Huba, hadilábon hasaló hordószónok és hőzöngő hőmérőhajlító hiéna/

„Kéményseprőt láttam, szerencsét taláááááááááááááááááááá…” /néhai Dr. Cseréptetőssy Csobánc, az Országos Babonakutató Intézet (OBI) tetőről lezuhant főmérnöke és vallási vezetője/

„Bár eredetileg eszemben sem volt hozzászólni ehhez a silány fércműnek is csak felfoghatatlan jóindulattal nevezhető szellemi hasmenéshez, de eszembe jutott, hogy szegény anyám kiskoromban kéményseprőt szeretett volna faragtatni belőlem, hogy január elsején meglátva és harmadik gombját megfogva egész évben szerencséje legyen, úgyhogy mégsem maradok néma! Frady Endre költészetéhez nem lehet semmit hozzátenni, mert nincs hová, és nem lehet belőle semmit elvenni, mert nincs miből! Frady Endre életműve pont így kerek nulla! Ha ez az irodalmi féregnyúlvány már Levédiában élt és alkotott volna, tuti, hogy őszinte lelkű ősmagyar elődeink dorongokkal agyonverték és távoztukban visszanyilazó kőtáblákkal jelezték volna, hogy ott van az a tetem, amit ne közelítsem meg senki, mert még holtában is hülyére fertőz mindenkit! De kár, hogy ez az irodalmi mételygörény nem előzte meg ezeregy-kétszáz évvel a korunkat! Kéménybe vele!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én kémény nélküli, zárt kunyhóban is tudok tüzet gyújtani. A füstöt letüdőzöm és oxigént lélegzek ki. A növényeket is én tanítottam meg fotoszintetizálni. Mivel ők nem túl komplex lények, csak a nagyon leegyszerűsített 6CO2 + 6H2O + fényenergia = C6H12O6 (glükóz) + 6O2 + E képletet vertem a fejükbe. Persze nem szó szerint, mert nincs fejük.” /Chuck Norris/

Génmutáció

Bölcsen szól e bio-ének,

Bőszen mutálódnak gének,

S arról is dalolgat hej, szám,

Miért hét a sárkány fejszám!

Kotta-puskáimba lesek,

S máris zengem: DNS-ek,

RNS-ek, peptid láncok,

Tyű, pörögnek s van jó tánc ok:

Gén bármiből bármit kreál,

Barcából is lehet Reál,

S nem olyan, mint félszeg E.T.,

Hatalom megrészegíti!

Azt nyilatkoztatja így ki:

Sárkányfej ne legyen egyke,

Abba nem fér be sok agyka,

Úgy kő' néki hét fő, úgy kő'!

Élővilág setét egén,

Kontroll nélkül tombol e gén,

S mindünk fölött így lesz úrrá...

Áve diktátorunk, hurrá!

ui.:

Amit nem tudok, de sejtek,

Agyamból szöknek ki sejtek...

„... zsákba macskát sose rejtek,

némi IQ-t így veszejtek.”

/D. György, a költő társtervező céges mérnökkollégája/

„Vízszintesként sose lejtek.

Kik így tesznek, mind selejtek.”

/a horizont/

„Uiiii, ez fáj! Hogyne szöknénk ki egy ilyen hanyatló agyból?! Még a végén ránk zsugorodik, mint a nejlonfólia a mirelit csirkére, oszt' olyanok leszünk, mint a fába szorult féregnyúlványok! Úgyhogy inkább tömegestől menekülünk, mint a csóró nyugatiak a tejjel-mézzel folyó Magyarországra!” /a költő agysejtjei/

„Áve diktátor, mi?! Célozgat, költő úr, utalgat?! Miért nem a számlámra utalgat sokszor sokat?! Netán sokat sejtet?! Kiüssem az agyából az összes sejtet?! Mind a hetet, ahány fejű a sárkánya?! Na, irány az aknamunkatábor! Maga lesz a latrina magica, oszt' lapátolhatja ki a génmanipulált ganyét a pöcegödörből a trágyatalicskára!” /Csávás Kálmán főcsőnagy, az Alanyi Gyökérköltő Renegátokat Ütlegelő Hadosztály (AGYRÜH) teljhatalmú csatornapatkányirtó hintalovas ellentengernagyonnagya/

„Ha túléljük ezt a zavaros korszakot,

Amikor már tisztán látjuk a holnapot,

Akkor mivé mutálódik majd az ember,

Amit mai ésszel elgondolni sem mer?

Lesznek-e még versek? Mi lesz majd a téma?

Remélem, hogy nem lesz majd mindenki néma.

Mi lesz a lakhelyünk? Város, falu, puszta?

Lesz-e majd sok helyen Frady Endre utca?”

/M. András, a költő legállandóbb és legfradyendreutcáravágyóbb kommentelője/

„Egészen vagy félig készen,

Minden kulturáltabb részen

Frady Endre utca lészen.”

/Micimackó: Tao és Zen/

„Tolmácsot kérek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas biobigyó/

„Tolmács kéne, Házi bigyó,

Kettős nyelvű kvázi kígyó,

Kinek neve Schilling Pista,

S fél maszekként bilingvista,

He?!”

/Stephen von Schilling, génmanipulált kígyó imitátor és színes szélesvásznú szinkrontolmács/

„Na, itt álljunk meg egy szóra! E vérlázító vers hatására ez a bizonyos egy szó, amit szólok a génmutáló hangon ugató, beültetett cápafogsorú rottweileremnek: ÖL!!!” /Póráz Piréz, kutyakiképző és katarzistalan költőket kinyuvasztó kisiparos/

„E vers elolvasásáig a Mi leszel, ha nagy leszel? kérdésre azt feleltem volna, hogy génmutáns, de most már elment tőle a kedvem.” /négyszemű és négykarú lila lény/

„Mi ez a huszonkét soron keresztül csócsált mindenbüdösítő semmi?! Ki ez a genetikai kísérleti labor hulladékraktárából kiamortizált rímfröcskölő sejtselejt kupac?! Ne lássam anyám szellemét kitárt szárnyakkal lebegni a Juve-Fradi Európa Liga döntő felett a Puskás Arénában, ha nem követelem, hogy Frady Endre fülébe forró ólmot öntsenek, míg a fafeje hamupéppé nem lazul és nem érzi magát annyira gazul, hogy ki lehessen ültetni szobanövénynek a János Kórház vigyorgójában a szennyvízkifolyó alá bő lére eresztve! Ólmozott füllel remélhetőleg nem hallja meg mejd az utolsó harsonaszót és eszébe se jut feltámadni! Legalább a túlvilágon nyugtunk lesz tőle! Ámen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nana, Robikám, nana! Ha én megfújom a harsonámat, azt még az is meghallja, akinek Tesco gazdaságos benzines kétütemű Ottó motoros kínai hallókészüléke van, amiből használtan vett reklámáron négyet egy százasért a bolhapiacon egy menekülés közben akciózó itt a piros hol a piros játékostól! A mi mennyei fúvószenekarunk elől nincs menekvés! A mi produkciónk hangjára az is feltámad, aki nemcsak hogy pur és homu, te már régen nem is vogymuk!” /Arkangyal Atanáz, Decibel-díjas első harsonás/

„Minek ide harsona, arki?! Ha én kifújom az orromat, ahhoz képest az a harsonakórus olyan, mintha egy asztmásra génmanipulált haldokló molylepke sóhajtana egy hermetikusan elzárt búvárharangban.” /Chuck Norris/

Trabzonspor - Ferencváros 1-0

Nincs telt ház, bár sok a török,

Azért jól fogynak a sörök...

Remélem, a bíró spori

Semleges, nem trabzonspori.

Dibusznak most nagyon fáj a

Bakaszetasz kapufája,

Mert utána reng a háló,

S meccs máris vesztésre álló.

Új lövés, ez mázlis féle,

Kapufa, de külső éle...

Meccsfolyás eddig úgy haladt,

IQ-m vérnyomásom alatt...

Feltűnik a Hajdú Bé-nek

Török szurkolói ének,

Mi meg nyomozzuk a lasztit,

S nem csinálunk három passzt itt.

Izgalom mért tűnik messze,

Gólhelyzet ma még vajh' lesz-e?

Iram már iktatva van ki...

Török-magyar dva bratanki?

Egy-nullon már nagyon rég ül

Trabzonspor s bealszik végül,

S úgy tűnik, jó mindkét félnek,

Egymás hibáiból élnek.

Véget ért a móka mára

Nem dőlt le az ellen vára,

De Fradit, a csoportelsőt,

Ne temessük ezért el, sőt!

Tizenhat közt lesz majd kemény!

Persze él a csalfa remény,

Fradi nem csupán kis hal lesz...

Franzstadt, Franzstadt über alles!

„Szóljon már valaki annak a Hajdú Bé-nek, hogy a nevem nem CsercsAszov, hanem CsercsEszov!!! A csasz oroszul órát jelent, a csesz meg lovákot! Kia, kia, Csehszlovákia! Hmmm... pedig azt hittem, hogy a Kia az dél-koreai! Vagy lehet, hogy Dél-Korea az Csehszlovákia testvérvárosa? Mindig keverem ezeket a baráti országokat! És az onnan százmilliónyi közpénzekért megvett légiósokat! Mindegy, nem vagyok mérges a vereség miatt, csak hobbiból üvöltök! Én így szoktam örülni!” /Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov, a Ferencváros orosz vezetőedzője/

„Majd azt én eldöntöm, CsercsAszov elvtárs, hogy kit hogyan hívok! Igaz-e davaj csaszi?! Azért vagyok a Magyar Televízió legjobban fizetett sportriportere, hogy mindig mindent tudjak, sőt mindig mindent jobban tudjak! Ha nem tetszik, hogy máshogy ejtem a nevét, akkor változtassa meg! Szép kis vircsaft lenne itt, ha nem mindig mindenben nekem lenne igazam!” /Hajdú B. István, sportriporter és tótumfaktum/

„A mérkőzés kiegyenlített erők küzdelmét hozta. A döntetlen reálisabb lett volna, hiszen ha az egyetlen kapura tartó lövés szerűségünket nem üti ki a véletlenül pont a kapu közepében álló kapus, akkor gól lett volna és máris ott az egy-egy. Nagy reményekkel nézek a dicsőséges tavaszi hadjárat elé!” /a közpénztévé túlfizetett labdarúgó „szakértője”/

„Amióta pápává választottak és emiatt a híveim a Vatikánt következetesen Ferenc Városnak nevezik, én magam is Fradi drukker lettem. Ebben a csodálatos továbbjutásban a teljes klérus rendszeres imái és böjtölései is nagy szerepet játszottak. Az udvari festőnktől Telekom Teobaldtól is rendeltem egy faliképet, amelyen zöld-fehér köpenyben ábrázolja a Szűzanyát. Hajrá Fradi!” /Ferenc pápa/

„Ez a győzelemmel felérő szoros vereség a szív diadala volt – szívtuk volna az oxigént, de elszívták előlünk. Ha védtem volna azt a védhetetlen lövést és a nagyapámnak propellere lett volna, akkor a null-null után az öregemen helikopterezhettünk volna haza.” /Dibusz Dénes, a Ferencváros válogatott kapusa/

„Ha a meccs elején nem kapunk gólt, a végén viszont lövünk, akkor mi nyertünk volna egy-nullra és jobban kijött volna a két csapat közötti különbség, ami már abból is látszott, hogy más színű mezben játszottunk. Ha mindkét csapat ugyanolyan mezben játszott volna, akkor nem látszott volna semmi különbség. Úgy gondolom, a jövőben még több mezt veszünk a fiúknak, hogy még jobban különbözzünk mindenkitől. Ahogy a dakota mondás tartja, jobb ma egy szűk mez, mint holnap egy méretes zakó!” /Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke és függetlenített párttitkára/

„A meccs előtt arra számítottam, hogy hatalmas felhőszakadás lesz és a pályát métere víz borítja majd. Ezért cápauszonyosra vágattam a hajam, hogy megijesszem a fradistákat, hogy a labdát otthagyva fejvesztve meneküljenek és győzzünk! Végül is bejött, pedig nem is esett...” /Marek Hamšik, a Trabzonspor cápauszony fejű szlovák válogatott labdarúgója/

„A vers maga nem is olyan rossz, ha eltekintünk attól, hogy pedig dehogynem. A magyar labdarúgás színvonalát végül is nem múlja se alul, se felül, bár a Fradiból erre nem nagyon következtethetünk, mert annyi benne a magyar, mint parizerben a színhús. Mindenesetre a legjobb taktika a stratégiai békesség, úgyhogy máglyára, ki ellenszegül és egyébként is NEM ENG.!” „Tiltótábla Tahomér, a Diadalmas Állami Gőzerő Vezérelte Áldásos Nyílzápor (DÁGVÁNY) című integrált irredenta ideológiájú irodalmi irritáció irgalmatlan inzultátora/

„Mi ez a spanyol inkvizíció nyájasságát idéző celebnyálas giccsözön?! Hogy lehet úgy verset írni, hogy a költő a költészet összes elemében alulmúlja a legrosszabb formáját futó Mekk Mester minden dilettáns szárnypróbálgatását?! Miért ír az, aki a betűket csak onnan ismeri fel, hogy rajta vannak a számítógépe klaviatúráján?! Hogy lennének önálló gondolatai annak, akik még a lámpafényt is csak segítséggel tudja visszaverni?! Javaslom a NATO-nak, hogy hangszórókból sugározzák a frontvonalakon Frady Endre verseinek orosz fordítását és a megszállók fejvesztve menekülve fogják elhagyni az ukrán területeket! Valamire ez az átokfajzat is jó, ha másra nem, hát harctéri pestisnek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre versek hangos sugárzása?! Robikám, te brutálisan kegyetlen vagy! Ez majdnem olyan tömegpusztító fegyver, mint a számnak a lehelete!” /Chuck Norris/

Az áldatlan kis i bosszúja

1. előtte - 2. utána

Don Pondrótól kis i ilyet

Kérdez félve: „Meg Don áldsz?”

Süket Don legelve siet:

„Dőljön rád a McDonald's!

Fúj hamburger, abcúg pizza,

Falja csak a vak elit!

Tudja Lepsény, tudja Nizza,

Ízük, mint a bakelit!”

Harag önti el a kis i-t,

Don Pondrót hopp megeszi,

Ki salátás szájjal visít...

Kis i így lőn degesz i.

„Végre egy vers, ami pontot tesz a kis i-re! A senkiket szimbolizáló alig valakik fellázadnak az újgazdagok tüntetően egészségesen zabálási képmutatásának ingerültségbe torkolló intoleranciája ellen és grabancot ragadva véget vetnek neki. Ez az, ezt várja az önbíráskodássá fajuló néplélek kificamodott igazságérzete! Vesszenek, akiknek még van vesztenivalójuk! Nyerjenek a nyeretlenek! Nyerítsenek a nyereg alatt kőkeményre puhítottak vészteherhordói! Éljen a jól átsütött csízburger!” /Jatagán Jenőné Juharszirup Jajvirág, a Finom Alapanyagokból Ropogósra Átsütött Csízburgerek (FARÁCS) reklámfeliratú kisinyovi gyorsétkezde lassú tűzön sütő szakácsnője/

„A jó nénikédet süsd meg farácson csízburgernek, te harácsoló hintalókötőfék agyú pofagyík!” /a csíz, alias spinus spinus/

„Megóvva a túlnyomása

Durrjától kis i-t, a degeszt,

Szovjet élmunkásnő, Mása,

Köré vasabroncsot hegeszt.”

„Alexander Petrovics, barguzini költő/

„Így irt ki kis i mind, ki irigy.” /M. András, a költő legállandóbb és legkisipártibb kommentelője/

„Mind kiirtó kis i irtó

Hideg szívű, mint egy ír tó,

S erről eM úr majdnem írt, ó!”

/Nem úr, eM úr szintetikus antitézise és teoretikus protézis díler/

„Majd ha a McDonald'sban lehet csülkös pacalpörköltet enni, akkor benézek egy minőségellenőrzésre. Addig esélytelen.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gourmet/

„Ház doki a Mekibe kér

McCsülköt és pacalsalit.

Mennyiség nem derék szekér-

-nyi, úgyhogy ő ritkán fal itt.

Ellenőriz minőséget,

Ám mennyiséget ért rajta.

Fő hobbija, hogy zsírt éget

Belében, ő ilyen fajta.”

/Dartanyan Dezsőné Dohos Debella, delente disznódagadóval diétázó diagonális dianetikus/

„Don Pondró megeszi a salit, ami nem pacal, a kis i megeszi Don Pondrót, a nagy I megeszi a kis i-t, a farkas megeszi a nagy I-t, Krasznaja Piroska, az orosz lány megeszi a farkast, az oroszlán megeszi Krasznaja Piroska orosz lányt, mert zabálni tud az oroszlán! Én pedig legéppuskázom helikopterről az összeset nagy kegyelmemben, nehogy engem zabáljon meg az oroszlán!” /Tömjén Solt, eresztény hipokrita hozományvadász/

„Zabálni tud az oroszlán,

Meg a maki, ott fenn a fán,

Kapirgáló kicsi turul

Annyit eszik, szinte gurul.

Csak az evés, csak az evés!

Hitélethez ez vajh kevés.

Szent Istvánunk bölcs szemébe’

Ripők volt, ki járt Mekibe.

Ádám-Éva az almát legyűrte.

Ez, meg a pizza is a Sátán bűne.

A pizza maga az ördög, bár nincs szarva,

Sej de, így is, úgy is le van …… .

Csak az evés, csak az evés!

Hitélethez ez beh kevés.

Erős hit kell, hogy úgy tudjuk,

Pláne azt, hogy elfogadjuk:

Jó focicsapat a Fradi,

És hogy nívós költő Frady.

Sajnos a kis i-ről nekem,

Nincsen semmi ismeretem.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legrímszátyárabb kommentelője/

„Nyuggerapó, hogyha közel

Lesz Utolsó Ítélet,

Nem lesz fontos húsos főzel-

-ék se, csak a hitélet!”

/Rima Di Poco, Ferenc pápa svájci gárdista udvari költője/

„Ha a kis i megöregszik és a gyerekeinek is gyerekei lesznek, akkor meg ő lesz a Nagy I.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé úr, maga nagyon Ádis,

Pedig tudja Leningrád is,

No meg Nyizsnyij Novgorod,

Agg nem nő, csak zsugorod’!”

/Bőbélű Béláné Szűkkeblű Szidónia, termetes termett talajtornász és kis i ist- és testápolónő/

„Már Jézus urunk is megmondta vala, hogy a legkisebb i sem veszhet el a törvényből, de azt nem mondta, hogy a kis i mindenkit egyen meg és így legyen nagy i! Igaz, hogy így lett utolsóból első, aminek az alapelve írva vagyon ugyan, bár a Biblia szerint, aki naggyá akar lenni, annak másokat szolgálni kell, nem megenni, ugyanakkor kétségtelen, hogy nagy szolgálat lenne az emberiségnek, ha bizonyos emberek meg lennének éve. Lehet, hogy most jön a nagy zabálás éve? Amúgy a rossz emberek megevésével a problémák nem oldódnak meg, csak áttolódnak ill. elodázódnak, hiszen a közismert kannibál mondás szerint: az vagy, akit megeszel. Ezek szerint, ha az emberevő vegetáriánus embert eszik, akkor ő maga is vegetáriánus lesz és nem eszik több embert, azaz a vegetáriánusokat meg lehet ugyan enni, de eltüntetni sosem? No, nem irigylem a nagy étteremláncokat!” /Hajnalcsillag Heuréka, zsidó-keresztény teológus és táplálékláncreakciósebességmérőszalagfűrészfogselyempapírrepülőtéri ködfelszállító/

„Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy egy költő - vagy akár egy műbútorasztalos vagy egy űrhajóskapitány - az adott oktatási rendszer végterméke, akkor Frady Endre versét látva csak arra gondolhatunk, hogy Magyarországon vagy már régen megszűnt a közoktatás, vagy csak alámerült kibekkelni, mint néhai Antall József ’56 után. Ezek után pusztán városi legendának tekintem azt a feltehetőleg kizárólag Frady Endre által terjesztett pletykát, hogy a pedagógusok tüntetésének fő célja, hogy Frady Endre kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe. NEM ENG.!” /Pecsétőr Pacsuli, a Versekkel Élesztgetett Reménysugarakat Göndörítő Ősi Zöldellés (VÉRGŐZ) című szellemi eledeltár konyhafőnöke/

„Mi ez a disztingválatlan űberrettenet, ez a szellemi környezetszennyezés?! Miért kell csakis azért verset írni, hogy ne maradjon üresen a papír?! Mintha valaki csupán azért produkálna hasmenést, hogy fogyjon a tekercs! A hónaljszagú hascsikarás csakazértise?! Ne lássam az anyámról írt színdarab ősbemutatóját megvastapsolni, ha a kis i nem csak azért került bele ebbe a szómáglyarakás szerencsétlenségbe, mert különben nem jött volna ki a rím! Vessenek mókuskerékpárversenyzők elé, ha nem követelek Brüsszeltől Frady Endre elleni szankciókat! Szavazzuk meg, hogy Frady Endre gáz, és mint ilyen, ne ömölhessen minden csapból! Harcoljunk óriásplakátokkal Frady Endre ellen! Tekerjük bele, kössünk rá rakétát és lőjük ki az űrbe! idióta, kis i-vel!” /Puzsér Róbert, ideges kritikus kis i-vel/

„Abcúg Puzsér! Ide ne lőjék, mert összefradyendréződik a lakhelyünk! imbecilek, kis i-vel!” /ismeretlen űrlények, kis i-vel/

„A verset és a kommenteket olvasva egyértelmű, hogy a világ ma legalább olyan sötét hely lett, mint az özönvíz, a szodomai kénkőeső és az egyiptomi tízcsapás idején volt, de most inkább nem büntetek, hanem türelmesen kivárom az utolsó ítéletet, ami a hollywoodi filmekhez hasonlóan coming soon.” /Chuck Norris/

Fradi - Monaco 1-1

A kép csak illusztráció (MTI felvétele)

Kilencet üt már az óra,

Ferencváros - Monaco-ra

Figyel Szamos, Dráva, Garam,

S odamászik szembogaram.

Vágyálmunk bár tiritarka,

Ám gyors vendég muksó sarka

Elérvén egy lapos passzt itt,

Dibusz mögé taszajt lasztit.

Új félidő, új a térfél...

Máskor bízó lelkem mér' fél?

Tán, mer' oly lomhák a Zöldék,

Mint egy rézsűn csúszó földék...

Mindent bele! - száll a nóta,

Ám lopkodják el a show-t a

Monaco-i profik ében

Árnyalatú feketében...

Hoppá, Tökmag, Zaki, bomba!!!

Hangulat is fordul nyomba',

S derű robban bánat helyén,

S találok, ím, rímet, hej, én!

Máma jó nekünk az iksz is,

Nem esünk ki, tart a pikszis,

Sőt, az Álommanó jó port

Szórt és nyerve lett a csoport!

„Ó, mit tettem?! Jaj, mekkorát hibáztam! Beletüsszentettem a csíkba, szétszóródott az anyag és a fenti vers alapján már köröz a rendőrség is!” /Álommanó alias Kokó Kokilla, Mákonyfalva polgármesternője/

„Végre elkezdhetjük visszaszerezni az UEFA-tól a minket hosszú évek óta keményen dolgozó kisemberek közpénz milliárdjait! Hiába, na, a foci minden pénzt megér! Köszönjük szépen a fizetésükről direkt a javunkra lemondó pedagógusok kora reggeli szimpátiatüntetését! Hajrá Fradi!” /Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke/

„STUDY OFF! STADI ON!” /Transzparens a pedagógusok foci melletti szimpátiatüntetéséről/

„Hiába Trianon lábnyoma, hiába Brüsszel áskálódó kéznyoma, hiába Soros acsarkodva csattogó műfogsora és mindhiába a dollárbaloldal belvárosi hónaljszaga, együtt megcsináltuk! A döntetlennel győztünk! A szívében nem kevert fajú, lelkében színmagyar csapat megmutatta a világnak, hogy érdemes volt stadionra költeni! A magyar nemzeti napkorongtól egészséges színű Tökmag gólpasszából a futballmagyar Zakariás akkora bombát zúdított a hanyatló nyugat hálójába, hogy az még a Holdról is látszott! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Norvég-magyar dva bratanki,

Góltól számlám nő, a banki!

Nincsen jobb hely a földtekén,

Milliókat keresek én!”

/Kristoffer Zachariassen alias Zaki, futballmagyar norvég gólszerző/

„Tetszik az a dal, amit a szurkolók a meccs végén szoktak nekünk énekelni, csak az a baj, hogy kicsit hamis és olyan búvalbélelt a dallama. Kár, hogy egy szót sem értek belőle! A MINDENT BELE! varázsige jobban inspirál, az olyan afrikai eredetűnek hangzik!” /Nguem Tokmac alias Tökmag, kenyai születésű norvég válogatott futballmagyar labdabűvész/

„Hiába van pénzük jó sok,

Ikszeltek a kaszinósok!

Nem nekik pörgött a rulett,

Jutalmuk a mélabú lett!”

/Zöldfehér Zuárd, rímgyári öntőmunkás és szurkolói nótafa/

„Vajon a most elnyert futballtavasz halálos tavasz is lesz egyben? Fogalmam sincs, de nem is bánom, hogy ezt nekem már nem kell megtudnom! A magyar foci piaci alapon úgyis csak egy hamvadó cigarettavég…” /Karády Katalin (1910-1990), magyar színésznő, sanzonénekes és kalapszalon tulajdonos/

„Bár Barcával s Juventussal

Összeakadhat a bajusz,

Én azt mondom tele szusszal:

Фради лучше! Я не боюсь!*

/ Szatnyiszlav Szalamovics Csercseszov, a Ferencváros orosz vezetőedzője/

„Szatnyiszlav Szalamovics Csercseszovnak, a Ferencváros orosz vezetőedzőjének a mérkőzés után levett vizeletmintájában a szokott tudatmódosító vodkamaradványok mellett brüsszeli szankciók elleni propagandaanyag törmeléket és óriásplakát cafatokat találtunk vesekőpornak álcázva. Ennek ellenére egy legfelsőbb helyről jött telefonhívás nyomán a mérkőzés eredményét nem semmisítjük meg, a levett mintát viszont igen.” /Sumák Simon, a World Anti-Doping Agency (WADA) beépített embere/

„Mi ez az elvtelen éljenzés, ez a nyelvtelen talpnyalás?! Mit vétett a magyar nyelv, hogy Frady Endre a szájára vette?! Miért kell belerondítani az össznépi boldogságba?! A focivallás a nép ópiuma, Frady Endre pedig az irodalom hülyegyereke! Hogy kerül a büdös stoplis csizma a gazdagon terített rulett asztalra?! Hogy lehet tökmagot köpködve dicsőíteni Tökmagot?! Anyám örök életére esküszöm, hogy akkor lássam Frady Endrét, amikor a háta közepében a bonckést! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Ferencváros és Monaco közötti ezer kilométeres távot a fény 3 ezred másodperc alatt teszi meg. Ez a világ második legjobb ideje. Az első az enyém, de pontos értéke a létező matematikai fogalmakkal leírhatatlanul elemi kicsi.” /Chuck Norris/

*Fradi a jobb! Én nem félek!

Bitharapó Bitman

Sosem evett Bitman hambit,

Bitbe harapott be, hamm! Bit

Sok cafatként fogak között

Nyálfátyolba beöltözött.

Bitekből lettek nagy bájtok,

Brit tudósok szerint right ok:

Mind ragadtak bélbolyh gyomra,

S így várt rájuk Bitman gyomra.

Jöttek újabb békés bitek,

Nem kellett itt gyomori TEK,

Csöndes zaj volt szana-szerte,

S szutyokformát mind elnyerte.

Bitmérget tárolt a máj-tok,

Nyugton csúsztak bitek, bájtok,

S epéset bár epe szólott,

Mind hagyták őt. Helyben. Jól ott.

Indult székletfolyamparti

Elválási Before Party,

Végül Bitman s bitsár ketten

Szétváltak a toaletten…

„Ez szinte már-már gyönyörű lett, költő úr! Egész a legbensőmig hatolt a katarzis, úgyhogy most magam is a toaletten válok szét! Ajjaj, most látom, hogy hiányzik a papír, ami elérhető! Költő úr, küldjön gyorsan egy verset az After Party-ról is! Lehetőleg egy féltekercsnyi hosszút!” /Trauma Truman, true man alias tré manus/

„Hányasa volt angolból, költő úr, hogy a true-t trének fordítja?! A true jelentése igaz, míg a tré szinonimái: nívótlan, rossz, silány, vacak, csapnivaló, szemét, hitvány, gagyi, értéktelen, avétos, gyatra, ergya, ótvar, ócska, pocsék, kommersz, bóvli, borzalmas, borzadály, satnya, fabatkát sem ér, tropa, förtelmes, semmirevaló, hasznavehetetlen, használhatatlan, szörnyű, gáz. Hmmm… mintha a kritikusok legvisszafogottabb jelzőit olvasnám a maga verseivel kapcsolatban! NEM ENG.!” /Gyökér Győző, gyaluagyú gyom és cizellálatlan cenzor/

„Ne emberkedjen, Gyökér úr, ne emberkedjen! A költő pontosan tudja, hogy az angol bit szócska az információs adatmennyiség legkisebb egységén túl többek között falatot is jelent, azaz Bitman nevű főhősével azt szimbolizálja, amikor valaki a világi hívságoktól, a felturbózott matériáktól megcsömörlött lélekkel a szellemi gyomor megtöltésére, a lelki valóság egyszerű, bukolikus információira vár, amikor egy túlszaftozott hamburger helyett csak a szellemi öröklétbe harapásra vágyik.” /Dr. Magasröptű Menyhértné Mélyenszántó Matild, magyar származású brit tudós/

„Vágyik a fene! Ria, ria, matéria! Hambit akarok, hambit akarok!” /Bitman/

„Sétáljon bár völgyön-hegyen,

Hambit csakis nálunk egyen!”

/Meki Miki, móka muki/

„Meki aggyal nagy baj van, biz,

Bitman csakis nálunk hambizz!”

„Burger Kinga, versszféra menedzser/

„Teljes körű ismeretterjesztés az emésztésről informatikusoknak. Nem könnyű megemészteni ennyi információt!” /M. András, a költő legállandóbb és leginformatikusemésztőbb kommentelője/

„Informatikus nem emészt

Gépe nélkül! Azon tárol

Fájlt, mi mást igényel, nem észt,

S tölt le gyümit hackelt fáról.”

/Féknyúz Francstatt, illegálisan idemigrált informatikus és gyümipálesz díler/

„Bitman, we have little bit Liszt,

But you tölthetsz itt le Beatles-t!”

/Beatman Béla, a budapesti éhbér elől Liverpoolba menekült középiskolai ének-zene szakos tanár/

„Herr Beatmann, you'll never walk alone!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Jürgen, Jürgen, te viszont hamarosan egyedül mész valahová, hiszen még nálunk is lezakóztatok! Ismét pontokat vettünk el a gazdagoktól és odaadtuk a szegényeknek! Így igazságos!” /Robin Hood, Nottingham Forest szurkoló/

„’Bitte ein Bit’* túlzott bevitele a szervezetbe ilyen szervezeten kívüli verseket eredményez. Tessék figyelni a mértékletességre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas beer-tokos/

*: (Bitburger)

„Nálam húsz burger a mérték,

Ügynökeim annak mérték!

Hogyha kevesebbet eszek,

Nincs zsír s megártanak szeszek!”

/Szaft Szilárd, szárazvöröshúsimádó zsírgömbtömbházfelügyelő/

„Bit, te schön!” /D. György, a költő társtervező céges mérnökkollégája/

„Ez a bites fánk schön,

Betölti its function.”

/falfirka a nemzetközi informatikai és gasztronómiai kiállításon/

„Tisztelt költő úr, a verse közepét elsőre úgy olvastam, hogy ’Csöndes zaj volt szauna szerte’, ami felidézte ifjúkorom finn-szovjet háborúját, ahogy a tűzszünet idején vedeltük a krumpli-vodkát a gőzfürdőben, oszt’ kirobbanva berobbantunk a latrinába, onnan meg rögvest a frissen vágott lékbe! Teljesen felfrissülve mentünk vissza a tűzvonalba megdögleni! Fiatalság, bolondság! Régi szép idők!” /Mikka Makkanen, finn ugorka termesztő nyugdíjas/

„Amiképpen Petőfi Sándor, József Attila és Ady Endre a költészet pontifex maximusai, azaz legfőbb hídépítői, akképpen a félbites agyú Frady Endre ugyanennek a szakmának a Matuska Szilvesztere! Irodalmi vandalizmusa abban áll, hogy megragadván egy selejtes rímpárt vagy aljas szóviccet, addig tapossa, gyalázza, nyúzza, nyújtja, facsarja, amíg elő nem állít belőle valami penetráns förtelmet, valami barbár szégyentelenséget, amit aztán szétszaggatva belegyötör az általa verssoroknak kinevezett valamik Prokrusztész ágyába! Ahogy a gyárak és áruházláncok gyorsan ki szokták vonni a selejtes termékeiket a forgalomból, amint kiderül, hogy veszélyesek az emberek egészségére, ugyanígy a Teremtő is kivonhatná már Frady Endrét körülbelül mindenhonnan! MOST! Na, szegény anyám most elküldene gyónni…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Róbert, Róbert! Ideges gyermekem, tudhatnád, hogy én sosem termelek selejtet! Frady Endre sem selejt, csak még nem derítettétek ki, hogy mire jó!” /a Teremtő/

„Tisztelt Puzsér úr! A pontosság kedvéért megjegyezném, hogy én nem magát a hidat robbantottam fel, csak a vasúti pálya egy részével együtt a hídon áthaladó szerelvény egy részét, mely rész azután lezuhant a hídról, de maga a híd, azaz a biatorbágyi viadukt a helyén maradt.” /Matuska Szilveszter, az 1931-es robbantás elkövetője/

„Minek kell egy hidat robbantani? Elég csak felugrani és lefejelni. Ugyanakkora kár, de kevesebb a por. Ki nem állhatom a környezetszennyező hídrobbantókat! Az ilyen félbiteseket a Föld túloldaláról is megölöm az irányított hónaljszagommal.” /Chuck Norris/

Car rombolós karambolós szülinap

A kép csak illusztráció!!! (BRFK felvétele)

Szülinapom máma vanik,

Mégsem dőlnek rám a money-k.

Tortát vásárolnák lenn a

Bótban, hogyha pénzem lenna.

Hogyha nálam torták vónák,

Szélesek, mint szittya rónák,

S hosszúk, mint poéta pennák,

Akkor tele szájjal ennák!

Kocsimban, ha tortát falnák,

S pörögnének alu felnik,

Balesetben hörgőn fúlnék,

S röpködnének szétszelt fél nők...

„A Nemzetközi Nőtanács és a Feminista Internacionálé nevében a leghatározottabban tiltakozunk és kikérjük magunknak, hogy ez az elfajzott hímsoviniszta költő a születésnapján nőket üssön el az autójával!!! A gyengébb nem nevében legyünk erősek és mondjunk igent Frady Endre azonnali felnégyelésére! Legyünk mi nők a menők! Minden férfi monnyonle!!!” /Amazon-Attribútum Aranka, a Feminista Radikális Asszonykórusok Diadalittas Intézete (FRADI) vad angyala/

„Frady Endre tudatalattija most elszólta magát! Hisz nyilvánvaló, hogy a lelki szemei előtt megjelenő szétszelt félnő nem más, mint a fele sége. Miszlikbe Frady Endrét!!! FÉRJen el egy Lédererné típusú fonott kosárban!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Dé úr, önnek vad a vádja!

Képen éppen Stöpvejsz Nádja

(Meg almája, száma három)

Röppen, nem a drága párom!

Feleségemnek a férje

E vádakat ki kell kérje!

E rágalom nem oly derék,

Mint a szorgos Lédererék.

Lédererné és az ura

Kodelkát egy kissé fura

Módon szelte – vegyük észre! –

Nem ketté, de sok kis részre!”

/F. Endre, egy egész feleségű születésnapos költőgigász/

„Amikor Nádja ma hazajött, éreztem, hogy kicsit furcsán viselkedik. Olyan szótlan volt és mintha szét lett volna esve. Kérdezgettem, hogy mi a baja, de válaszra se méltatott, csak ledőlt. Egyszerre két helyre...” /Tompafőy Titusz, Stöpvejsz Nádja élettársa és éleslátószögmérőóraleolvasó/

„Je suis Nádja!” /a költő panelháza körül gyülekező kaszás-kapás nőnemű születésnapi felköszöntők kitűzó felirata/

„Semmi gond költő úr, ha néha kicsit figyelmetlen és elüt ezt-azt! Az a fontos, hogy a vasorrú bábát sose csapja el, mert megkarcolja a szélvédőt! A többieket viszont simán leszedheti egy jobb minőségű ablaktörlővel! Lepje meg magát a születésnapján egy új garnitúrával! Fel a fejjel és legközelebb ne hunyja be a szemét, ha valaki váratlanul feltűnik a zebrán!” /Kresz Károly, OKJ-s képzett autóvezető oktató/

„A költő is ember, mégis megbotlik, s ha már az utcán hever, legalább felvesz onnan egy közéleti témát. Pergő cselekmény, a magyar szókincs haladó, a klaviatúra önfeledt használata, a halandóság jókedvű ábrázolása - Istenem, hát mikor legyen az ember önazonos, ha nem a saját szülinapján? Száz szónak is kancsal bokorrím a vége: zene a fülnek.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hát észrevette, Humán úr, maga is észrevette?! A költőóriás olyan természetességgel kancsal bokorrímlik, ahogy más a zokniját szagolgatja, hogy le kell-e már vennie a heti lábmosáshoz, vagy ahogy a kánikulában átizzadt ember kicsavarja a hónaljszőrét, mielőtt felszáll a zsúfolt tömegközlekedési eszközre! Igaza van abban is, hogy önazonosnak kell lenni! Ugye jól emlékszem, hogy ön azonos azzal az emberrel, aki tartozik nekem kétszázezer forinttal? Adjak számlaszámot, vagy készpénzben rendezi? De igyekezzen, mert a barátaim már úton vannak és sietős nekik a dolog, mert már közeledik a heti zoknicseréjük ideje!” /Szagbarbár Sziszinnyó, rímbokor ültetvényes rabszolgahajcsár és kancsuka díler/

„Boldog születésnapot kívánok! A nőket meg nem felezni, hanem kétszerezni érdemes. 40 éves feleséget cserélni két 20 évesre, stb. „ /M. András, a költő legállandóbb és legfeleségtelenebb kommentelője/

„Egy feleség fél egészség,

Kettő meg a másik fele?!

eM úr, mit mond, nagy merészség,

Nők leütik, s kel-e fel-e?

Fél sok önnel hasonszőrű

Béla, Pali, Bandi, Pista!

Szeli őket éles tőrű

Vérgőz Vilma feminista!”

/Rekettye Rezső, rettenthetetlen oroszlánvadász és papucsférj/

„Értem én, költő úr, hogy ma van a születésnapja, és fel is köszönteném, ha nem utálnám annyira, de azért mégsem kéne már versírás előtt matt részegnek lennie! Kizárt dolog, hogy valaki józanul ilyen valamit írjon! Ön dönt, iszik vagy vedel! De én is döntök: NEM ENG.!” /Tarhonyássy Tokány, a Születésnapi Alkotások Gondosan Mérlegelt Irodalmával Népet Tanító Alapítvány (SZAGMINTA) dupla tokájú főcenzora/

„Mi ez már megint?! Hogy lehetséges, hogy Frady Endre évről évre minden egyes születésnapján még életben van?! Hová korcsosult ez a nemzet, hogy 57 év alatt nem volt senki, aki felhorgadt indulattal fokost ragadott volna, vagy lóra pattanva elkezdett volna hátrafelé nyilazni, netán elrepített volna egy nehéz követ, esetleg megmarkolt volna egy megfojtásra alkalmas kanál vizet és leszámolt volna ezzel a minden idők legeslegelső számú közellenségeit is messze alulmúló erkölcsi pusztulattal, ezzel a világirodalmi spanyolnáthával, ezzel az agyalapi pöcegödörrel, ezzel az intellektuális topronggyal?! Ne lássam anyám jelenéseit akusztikus szférákon zenélni, ha nem lépek a tetvek mezejére és nem gründolom össze a Frady Endre Kiirtását Államilag Legalizáló Alapítvány (FEKÁLIA) szellemi holdudvarát! Aki magyar, ide hozzám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Frady Endre csak annyit tud, hogy eddig 20 819 napot élt, én viszont azt is, hogy még hány napot fog. Mint látható, a napjai meg vannak számlálva.” /Chuck Norris/

Szekrénytartós híd

Szekrényt tartó szekrénytartó keresztmetszete

Ha a hidad szekrénytartó,

Az művészet, azaz ART, ó!

Kívül nem látszik, hogy benne

Végigmenő üreg lenne.

Úgy érzed, hogy karcsún tömör,

S látván nem lőn benned csömör,

Hogy, mint nyeszlett rudak bokra

Rögvest hullik darabokra.

Büszkén feszít bent sok kábel

Rendezetten, s nem, mint Bábel

Tornyánál blőd népi katyvasz:

You are stupid! Твоя мать! Was?!

Szekrénytartó nagyon oké,

Vágtathat rajt’ tonnás zsoké,

S nem hull alá, nem tör kezet,

Mert ez remek felszerkezet!

„Ne nagyon dicsekedjen, költő úr, a szekrénytartós felszerkezettel, mert az egész szakma tudja, hogy maga csak az alépítményt számolja, amit egy ötéves óvodás is meg tud csinálni, ha van mérnöki diplomája! Legyen szerény és versírás helyett inkább a sírás verje magát, amiért olyan primitív, mint egy félkészen letörölt barlangrajz! Menjen számolni és még számolunk! NEM ENG.!” /Diafragma Dezső, a Dilatációs Rímhalmazú Alanyi Költeményeket Uborkaszezonban Létrehozó Alapítvány (DRAKULA) kegyetlen kulcsembere/

„Ha Frady Endre többet mondott volna a szekrénytartós hídról, meg kellett volna öleljem, de rühös a hónaljam, mert csak a Mészáros & Mészáros & Médincsajna 2Rule dezodor kapható a községi népboltban, úgyhogy boldogtalanul éljen a fattyú, amíg meg nem hal!” /Lapulevél Lusztig alias Dzsémsz Dzsonbondzsovi, Frady Endre szekrénytartótisztje az illegalitás idején/

„A mi szorgos Hidász Gigászunk elméjének mindkét féltekéjében szüntelenül izzanak a neuronok, felfoghatatlan tempóban és váratlansággal passzolják egymás közt az ingerületet. Ehhez képest megdöbbentő, hogy sikerül a téma által kijelölt zsebkendőnyi területtől alig párezer fényévnyi távolságon belül tartani a lasztit. Frady Endre ilyen: nem egyszerűen verset ír egy szakmai minoritás számára mérsékelten érdekes témáról, dehogy is! Ő egy kétnapos reológiai konferenciával vetekedő könnyedségű és a legtarisznyásabb bölcsészek számára is megvilágító erejű szakcikket foglal rímbe! De ő Profi! Önök ne próbálják ki otthon!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Úúúú, Humán úr, maga bárhol megállná a helyét, ahol hely és erre való igény híján senki más nem! Fő az amplitúdó és a késői kelés korai plasztikai sebészeti úton történő eltávolítása a te-, ge-, ne-, re-, vagy bármi más, ezzel egyenértékű -ológushad 99,99%-ának ajánlásával! Jelszavunk: Tartsd a szekrényt, ahol éred, rád ne essen kenve véred!” /Dr. Szekrénytartó Szemölcs, kisplasztikai plasztik lasztikat magas frekvenciával pattanásmentesítő járatlan útelhagyó reálérték teremtő szaksebész/

Frady Endre mint Profi?!  Na, ne már! Humán úr, ezt gondolja át, mielőtt odaérünk, és kezdjen el menekülni! Persze nincs esélye, mert mi vagyunk a Profik!” /Josselin „Joss” Beaumont (Jean-Paul Belmondo, magyar hangja Garas Dezső) és Léon (Jean Reno, magyar hangja Szakácsi Sándor)/

„Ha és amennyiben egy laikus meghallja a szekrénytartó kifejezést, rögvest rövid falábakra gondol, amelyekről a keményen dolgozó kisemberek a szemérmetlenül magas fizetésű alacsony magyar focistákra asszociálnak, már persze csak akkor, ha a keményen dolgozás közepette van kedvük és idejük asszociálni. A szekértő szemek előtt azonban egy gyönyörűséges vasbeton repülőgép bűbájos keresztmetszete jelenik meg, de csak akkor, ha a nem szakértőknek akarják elmagyarázni, mire is hasonlít leginkább egy szekrénytartó. Egyébként adott esetben szekrényeket is tud tartani, ha épp egy szekrényszállító tehergépjármű halad át a hídon, de nem ezért hívják szekrénytartónak. Mindenesetre legyen a szekrénytartó az új szép! Köszönöm, hogy segíthettem!” /Dr. Járdakonzol Jenő, statikus hídtervező és szekrényszépségverseny zsűritag/

„Ha már Bábel tornya szóba került, akkor el kell mondani azt, a Bibliából helyhiány miatt kimaradt tényt, hogy az Úr csak a már akkor is erőszakos Nyelvtanár Szakszervezet polgári engedetlensége miatt zavarta össze a nyelveket, hogy nekik munkahelyeket teremtsen. Ha nem lenne ennyi fölösleges nyelvtanár, akkor lenne lehetőség méltó módon megfizetni az ország szempontjából legfontosabb hittan, testnevelés, migránskergetés és autóalkatrész összeszerelés tanárokat, a nyelvtanárok pedig betölthetnék a hiányzó szemétszállítói, szekrénytartósítói és határkerítés drótozói munkaköröket. Arccal a feudalizmus felé!” /Sóbányai Sötétné Középkori Kaloda, a Nyelv Oktatók Menését Egyenesen Levesbe Elintéző Minisztérium (NYOMELEM) államtitkárnője/

„Nem értek a hidakhoz, még egyet sem terveztem, de nem is tervezem, hogy tervezzek. De nagyon profin tudok rajtuk átmenni! Itt, Veszprémben nem leszakítani szokták a hidat, hanem leugrani róla. Nem szokták túlélni, de nem is akarják...” /M. András, a költő legállandóbb, leghídonátmenőbb és legveszprémibb kommentelője/

„Én sok hídról leugrottam,

Keresve a halált ottan,

S túléltem, bár nem akartam,

Túl hosszú az élettartam!

Ez a Veszprém most új remény,

Remélem, a híd-alj kemény,

S meglesz, mire vágyom régen,

eM úr, végre legyen végem!”

/Batman Benő, a denevérember méltán háttérbe szorított és elfeledett depressziós szuicid röptávkapcsolattartótisztikaszinótojásfehérjeszintetizátor unokaöccse/

„Még hogy a statika nem művészet!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas műértő/

„Bizony, Ház úr, nagy művészet,

Ha a zember jól szakérti,

Ám, ha reccs kelt nem mű vészet,

Börtönjegy nem menettérti.”

/Dr. Rab Ráby, rabiátus Rába-híd leszakajtó és börtönben betanított szak ajtós-ablakos és nyílászárófödémteherhordószónok/

„Gondolatok a szekrényről.

Mint az közismert, szekrény van egyajtós, van kétajtós, van négyajtós, sőt, több.

A szekrény lehet jég-, bár-, könyv-, konyha-, ruha-, éjjeli-, posta-, öltöző-, süllyesztő-, fehérnemű-, illetve frigyszekrény. Sőt, több.

A tartó is lehet mell-, hely-, só-, tiszt-, toll-, kulcs-, csúcs-, fő-, szín-, hamu-, gyertya-, mérték-, virág-, csomag-, titok-, irat-, szemét-, gyarmat-, állat-, szappan-, függöny-, törülköző-, kesztyű-,  ágynemű-, esernyő-, valamint tagdíjnyilván-, távolság-, önfenn- és kitartó! Sőt, több.

Nézzük továbbá a „szekrénytartó” szó értelmezési lehetőségeit!

Érthetünk alatta olyan személyt, aki szekrényeket tart. Gondozza, eteti, időnként megfeji a szekrényeket.

De, gondolhatunk olyan személyre is (Toldi Miklós, Kinizsi Pál, Erős Pista), aki puszta heccből szekrényeket tart a kezei-, esetleg a fogai közt, netán táncol is így.

Persze, megjelenhet lelki szemeink előtt egy olyan szekrény is, amelyikben további szekrényeket tartanak. Sőt, akár egy olyan szekrény is, amelyikben olyan szekrényeket tartanak, amik szintén még további szekrényeket rejtenek magukban. és így tovább…

A további ötletelési lehetőségeket most átengedném Puzsér Róbertnek!”

/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Dumát kéne rekeszteni, az így beálló szekrényderéknyi csenddel pedig Dunát! Csendes Donok kellenek, nem Zajos Lajosok! Fojtsuk bele a szót Frady Endrébe, Frady Endrét pedig a Dunába, de előbb kapassuk el vele a csendes Don kanyaróját és a Zajos Lajos üvöltsön bele a maximumra tekert csehszlovák benzinmotoros hallókészülékébe, ami pont olyan, mint amilyet még szegény anyám vásárolt, amikor az oviban a nonstop üvöltéstől úgy berekedtem, hogy annyit sem tudtam kinyögni, hogy a DADUSMONNYONLE és ÓVÓNÉNITAKAROGGY!” /Puzsér Róbert, kritikus tömegvonzáskörzetvezető/

„Én olyan szekrénytartós hídon is át tudok sétálni, ami ott sincs. nem nekem van szükségem a hidakra, hanem a hidaknak rám.” /Chuck Norris/

Vércukor

Brit tudós vércukor kísérlet közben (F.E. felvétele)

Keserű a kávéd, teád,

Íz igényből nyelved leád?

Üres minden cukros tégely,

Hinnye, eljött már a vég, ej?

Nem vég még, sőt kezdet inkább,

Kis inka is így lesz inkább

(S tán leginkább, de ez ritka...),

Elárulom, mi a titka:

Harapd meg a csuklód, komám,

Fáj, de nem lesz kedved rom ám!

Szájjal dőlj rá vénás lukra,

Ott bugyog ki véred cukra!

Bugyogó vér édes-veres,

Cukrot talál, aki keres!

Tudd meg, használván az eszed,

Nem hízol, hisz' magad eszed!

Érzi rozmár, sejti teve,

Vércukornak híg a leve,

S rőt orcáról tűnik ám pír.

Aki magyar, legyen vámpír!

(vérgőzfürdőmesterdalnoktánc!)

„Brit tudósok szerint a vér cukortartalma többnyire magasabb a cukor vértartalmánál, vagy megfordítva. A bizonytalanság az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy nem minden vércukorkedvelő vámpír, de minden vámpír vércukorkedvelő, vagy majdnem. A kutatások a foggal lyukasztott vénák tartalmához hasonlóan nagy erőkkel folynak. Ebből Ignobel-díj lesz, akárki meglássa!” /Dr. Peter Paul Pumpkinhead, a Tőrőlmetszett Angol Tudományos Akadémia (TATA) vércukrász tagozatának vezető adjunktusa/

„Keserű a kávé?! Ez is a brüsszeli szankciók miatt van! Már hetek óta csak csordogál a vércukor a szibériai Vérzivatar érhálózati vezetékből! Hagyjuk hanyatlani a halódó nyugati vénákat! Éljen a keleti vérfrissítés! Ria, ria, artéria!” /Vitéz Táltos Tibor, árvalányhajas gyulagyíkember és számszeríj szíjazó/

„Költő úr, sok szeretettel várjuk egy tudományos konferencia főelőadójának a székházunkban! Cserébe nem ajánlhatunk mást, mint vércukrot, verítéksót és könnykenyeret!” /Prof. Szipoly Szomor, a Vampire State Building tudományos konferenciaközpontjának vezérigazgatója/

„Amikor kis inkaként a cukortalan kávénál is keserűbb könnyeimet nyelve úgy éreztem, hogy megrekedtem a növekedésben és itt a vég, ám akkor elkezdtem harapdálni magam és a vércukrom megédesítette a kávémat és az életemet is. Elkezdtem nőni, egyre kevésbé voltam rövid inka, egyre jobban ízlett a tüzes vizű kövidinka és egyre inkább lettem. Azóta sok év telt el és felértem a csúcsra: a lehető leginkább vagyok! Köszönöm a nálunk járt misszionárius poétának a finom költői vénát!” /Pampakupac Pumatalpa, inka törzsfőnök/

„Ez egy véresen komoly, édes vers. Egészségünkre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sugarbaby/

„Ház úr, az ön cukor bébis

Névjegyére sok veréb is

Rá hullatja híg székletét,

Ami cukormentes letét.

Bár a letét cukormentes,

Vércukrot iszik a hentes,

Meg a mészáros is persze,

S gázszerelni sincs már mersze.”

/Csúti-Csobogánycsibe Csaba, csőáteresz csomagoló és csakra csíkozó/

„Ne bántsd a Házat, mert rád omlasztom!” /Sugar Ray Leonard, profi ökölvívó/

„Hé, népnemzetietlen költő úr, hogyan bírt kihagyni a vadregényesen vércukros verséből pont engem, a legvilághíresebb magyar vámpírszínészt, a hun Drakulát?!” /Lugosi Béla (1882-1956), színművész és horrorfilmsztár/

„Népnemzeti okos vámpír,

Nem a saját vérét szívja.

Mert ha éppen vér kell neki,

Szomszéd spinét huss, áthívja.

Azt pedig tudja mindenki:

Vércukornál jobb a csoki,

A madártej, fagyi, torta,

Túrógombóc, palacsinta.

És két deci száraz vörös,

Villányból ide csorgatva,

Hosszú életének titka,

A bölcs vámpír eztet issza!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legháromversszakosabb kommentelője/

„Nyuggerapó, Nyuggerapó,

Csapongó a rímszerkezet,

S rí a Vércukorharapó

Szakszervezet, rágva kezet!”

/Szattyánfalvi Szuszpenzor Szulejmán, függetlenített párttitkár/

„Én sok ember vércukrát összehasonlítanám... Egymással! Ne csak én legyek véradó!” /M. András, a költő legállandóbb és leghétszeresvéradóbb kommentelője/

„eM úr, összehasonlítja,

Ki a kipcsak, ki a szittya?

Látszik bárki fia cukrán,

Ki az orosz, ki az ukrán?

Mindannyian egy faj vagyunk,

Csak föntről mérgezik agyunk,

S politikus métely terjed!

Jöjj, Chuck Norris s őket verjed!”

/Barátfüle Béla, békeszerető böllér és birsalmaborral búsongó balladista/

„Politikus sötét verem,

Lelkiismeretük tetem,

S vércukruk sem sweet, but bitter.

Őket sosem kézzel verem,

Rájuk vetem tekintetem,

S white fogukból öt-hat kitör.”

/Chuck Norris, Barátfüle Béla békeharcos barátja/

„Mi ez a szemenszedett vércukormázas celebnyál?! Ki ez a Tesco gazdaságos Drakula pótlék?! Értem én, hogy valaki pótcselekvésképtelenségből versnek látszó tárgyat székel a bélgőzös agya által félig emésztett gondolatokból, de miért minket tekint szellemi szippantóskocsinak?! Anyám életművére esküszünk, esküszünk, hogy ebből többet nem eszünk! Frady Endrének meg a saját vércukra kössön bele a bibircsókos pofazacskójába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Nyírfaróka

A nyírfaróka egy helyben állva settenkedik... /F.E. felvétele/

Kifaragott faróka

Fején forgács paróka.

Falábas és fafarkas,

S kisebb, mint egy fafarkas.

Fafarkasnál famacska

Is kisebb, csak pamacska,

Kit fodrászként fóka nyír.

De hol van a rókanyír?

Ez a szikár nyír bátor,

Retteg tőle Nyírbátor.

Reccsen-roppan borda rajt’,

S kilő ijedt csorda – rajt!

Fahajtó most féken ül

S fal, szájában fakanál.

Keresztneve Ferike,

S köp: Szú rágjon, faróka!

„Na, itt álljunk meg egy szóra! Vagy inkább száz szóra, aminek egy legyen a vége: LEGYEN VÉGE! Vagy inkább meg se álljunk, csak húzzunk innen! Száguldás, por se! Szerelem a vállról indítható láncfűrészt! Hol a pecsétem?! NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.! Ááááááááá!!!!!!!” /Higgadt Hubáné Hirig Havária, a Rímes Alanyi Költemények Lírai Alakzatba Profilozása (RAKLAP) című irodalmi szállítmányozási vállalat karriertördelőnője/

„Lali: - Miért, mi legyen, fapuma? Frady: - Nem, róka! Az így született nyírfarokkal átellenes végen illusztrált rókaszem iszonyatosan kancsal, de még mindig nem annyira, mint az utolsó rím.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Nyírrókán lóg nyírfarok,

Szóljon kancsal nyírfa rock!

Csapódjon meg ballal ajka,

Dúli, dúli, balalajka!

Sej!”

/Fametál Fikusz, fadob fetisizátor/

„Újabb mérföldkőhöz érkeztem...vagy útelágazáshoz?! Mindegy. Eddig ugyanis szinte mindig volt ötletem a legújabb, még gőzölgő Frady-alkotás első vizuális befogadása során, hogy mi lehet ez, vagy mit csinálhat, vagy hogy minek egyáltalán. Bevallom, ezúttal nincs magyarázatom. Felvetődött bennem, hogy esetleg a kőműves aktimel szavatosságára kellett volna valakinek jobban figyelnie, de a valódi ok mégis az lehet, hogy ez itten már a Magas Művészet. Riszpekt!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Olyan magos e művészet,

Mint a meggy s a Déva vára.

Ízlelgessük az egészet,

Míg megcsap a lényegpára!

Gőzzel lesz tele a lé szett,

S tudást szippantunk be mára.”

/Riszpekt Rezső, a Paszuly Proszpekt útelágazási és mérföldkövezési illatárfelverője/

„Költő úr, maga szerint ki a fityfene fog farókát faragni, amikor minden éghető növényt behányunk a kályhába, hogy télvíz idején tartani tudjuk az örökkormány által garantált tizennyolc fokot?! Vagy ezt átvitt értelemben kell olvasni, és a behányt tüzelő lenne a fa róka? Höhö, ez jó, költő úr, ez tényleg jó, höhö! Befarókázunk a kályhába! Höhö! Nagyon jó! Befarókázunk! Höhö!” /özv. Sparhert Samottné Sprotni Sarolta, nyugdíjas kendermaghasadóanyagminőségellenőrnő/

„Egy kicsit fából vaskarika ez a vers, ezt jelzi a téma és az utolsó versszakban a kancsal rímre váltás, de éppen ettől az igazi.

Megszólal a faróka

Miért van rajtam paróka?

Ha a rím csak így jön ki,

Legjobb lenne megszökni.

De falábbal nem jó szökni

Így parókám meg kell szokni.”

/M. András, a költő legállandóbb és legfátvaskarikásítóbb kommentelője/

„Sas Jóska és Sas Marika

Köröz, mint két vaskarika.

Nem lehet az ember fából,

Ki kell rúgni eM úrt Grazból!

Arra megyen papa róka,

Jaj, nincs rajta faparóka,

S röhög az útkaparóka!”

/Dr. Ping Graz Pongrác, kínai-magyar aszfaltútkaparótorokgyíkgyógyász és Sas behívóparancsnok/

„Legállandóbb eM úr érzőn tartja a mutatóujját a költő munkásságának pulzusán, miközben ugyanazzal az ujjal rámutat arra, hogy a záró versszak kancsal rímei a széteső látásmódnak és az antagonisztikus atavizmus antitézisének akut pszichoszomatikus tünetei. Bár a mű már azelőtt szétesett, hogy valaha is összeállt volna, a kezdetben még tökéletesen csengő rímpárok a rendszerezettség illúzióját keltik. A fókusz a fafaragványon van, miközben a költő képzelete már hetedhét határon is vagy túl, vagy innen, de mindenképpen valahol teljesen másutt, így többé már nem kontrollálhatja a trójai szerű hintalovak közé vetett nyírfagyeplővel ámokfutón száguldozó vershinta elszabadult körmenetét. Az ijedt csordát evés közben fékezni vágyó Ferike a művész születés előtti traumáinak megszemélyesített rémmesealakja. A verset a Nemzeti Alaptanterv kiadatlan pótkötetébe javasoljuk elhelyezni. Két összeragadt oldal közé.” /Eposzi Jelzőné Balladai Homályka, a Magyar Tanárok Köre (MTK) hiánypótlási főelőadója/

„Drága költő úr, hogy a Magasságos áldja meg magát, köszönjük, hogy minket is belevett az írásművébe, csak közben meg a devla rúgja meg könyökét, hogy miért írta azt, hogy mi rettegünk egy nyápic nyírfarókától és a birkacsordánk is elfut előle, pedig csak egy ültő helyben állik! Mi itt Nyírbátorban nem félünk senkitől és semmitől, csak a tűzifahiánytól és a piréz migráncsoktól, akik kirágják a fából az erdőt, meg eleszik előlünk a fába szorult férget! Hajrá Nyírbátor!” /Fafurika Ferike, csordahajtó és lakodalmas rocker/

„A műből már csak a szikra hiányzik, ami felgyújtotta volna a papírt, hogy ne lehessen rá ezt írni.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kovakő felelős/

„Vízi halban nő sok ikra,

Ám víz alatt nincsen szikra,

Ahhoz ki kell jönni szikre,

De a halnak nincs kint ikre,

Így nem gyújtják fel a papírt,

Mire felkent lírapap írt,

Úgyhogy Ház úr, nincs itt mese,

Tiltani ezt lehet be se!”

/Szikessy Szökéncz, szikraszimatoló szakramentalista/

„Ház doktor úr, ugye maga szerint is valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy megmelegednének az emberek? Nem kérdés, hogy hova szikrázzon a kova!” /József Attila (1905-1937), a költő sírban forgó néhai költőkollégája/

„Még nem elég?! – üvöltöm kérdőn Váci Misivel! De, elég! Égjen is el! Frady Endre ezúttal túl messzire ment! Sajnos azért nem annyira, hogy előbb-utóbb vissza ne tudjon jönni és egy újabb rímpocsolyás szóokádatot a pofánkba hányni! Mi hajtja ezt a genetikai selejtet?! Azonnal megvonni tőle! Ha ő rettenetes farímeket faraghat, mi miért nem faraghatjuk őt magát?! Ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, a gőzfűrész ferde fém-fogával, a vas az erejével!!! – ahogy vadakat terelő Juhász Feró is megmondta teljes erejéből!

          Kalapács kell, éles véső,

          Véssük széjjel, míg nem késő!

Jaj, nekem, már én is verselek!!! Jöjj el fradytlanság, te szülj nekem rendet! Levegőt, Attila, levegőőőőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és ápolt/

„Én nem csak fából tudok vaskarikát csinálni, de énekes halottból nótafát és szalonnából fakutyát is! A vasakaratommal.” /Chuck Norris/