Karácsonyi cicalíra

A kép csak illusztráció

Önnél pajkos macska vagyon?

Akkor legyen résen nagyon,

Mert ahogy vonzza a Föld önt,

Úgy őt a fa, amit földönt!

Pihe puha Rolex relax

Ünnep, szünet, alvás, evés,

Idegről sok ráncot levés,

Jön a munkaévi The End,

Midőn pihi puhi leend.

Habár Fehér Karikára

Ajikat fonsz karikára,

S agyad s bankszámlád is selejt,

Ám húzhatsz utána delejt.

Pihi puhi magnetika

Vonz, mint torreádort bika,

Oda-vissza átjár relax,

S épül bent, mit máskor lelaksz.

Ha van Rolex okosóra,

Nincsen szükség kokó-show-ra,

Se Marihuána-árok

Nem kell, hogyha flow-ra várok.

Munkakezdés, januári?!

Óne zsenír lárifári!

Feltöltötten kedv nem zord, dikh,

Ha a zember Rolex-t hordik!

„Költő úr, maga év végére úgy megborult, mint egy esőfüggönynek támasztott fél disznó! Tudja, mikor lesz itt Fehér Karácsony?! Majd, amikor Delhusa Gjon szabályosan parkol! Na, villámgyorsan dőljön le, mint egy mélygarázs által gyökértelenített platán, oszt’ aludjon téli álmot, akár egy ébresztőórátlanított Micimackó! Ja, a torreádort nem a bika vonzza, ahogy a bikát sem a torreádor, hanem mindkettőt a Föld gravitációja! Természetesen köztük is van kölcsönös tömegvonzás, de elenyésző. Ahogy egy Frady Endrétől független rendes költő mondja:

          Vad bikának, amely tenyész,

          Tömegvonzereje enyész.

Nos, ennek szellemében Frady Endre versnek álcázott valamije a leghatározottabban NEM ENG.!” /Bálámbökő Bölömbika, a Tudományos Relativitásokkal Átellenben Gyökerező Alapítvány (TRÁGYA) domborzati dezinformatikusa/

„Frady Endre "Pihi puhi Rolex relax" című verse egy szatirikus és humoros költemény, amely az ünnepi pihenés és a modern életstílus ellentmondásait tárja fel. A vers könnyed hangvételű, tele van szójátékokkal és ironikus megjegyzésekkel, amelyek a költő jellegzetes stílusát tükrözik. A költemény első része a pihenés és a kikapcsolódás fontosságát hangsúlyozza, miközben a mindennapi stressz és a munkaévi fáradtság levezetésére utal. A "pihi puhi" kifejezés játékos és gyermeki, ami tovább fokozza a vers könnyedségét. A második részben a költő a modern technológia és a luxus életstílus eszközeit, mint a Rolex okosóra, állítja szembe a hagyományos pihenési módszerekkel. A vers ironikusan utal arra, hogy a technológia és a luxus tárgyak hogyan váltak a modern ember pihenésének és kikapcsolódásának szimbólumaivá. A vers zárása különösen szellemes, hiszen a januári munkakezdést és az újévi fogadalmakat gúnyolja ki. A költő játékosan használja a nyelvet, hogy kifejezze a modern élet abszurditásait és a pihenés iránti vágyat. Összességében a "Pihi puhi Rolex relax" egy szórakoztató és elgondolkodtató költemény, amely Frady Endre jellegzetes humorával és iróniájával mutatja be a modern élet és a pihenés ellentmondásait. A vers könnyed stílusa és játékos nyelvezete miatt könnyen olvasható és élvezhető, miközben mélyebb üzenetet is hordoz.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Pihi puhi Rolex relax” című műve a költészet azon abszurd bugyrába kalauzol bennünket, ahol a rímek nem csupán mankók, hanem táncbotladozások egy kaotikus diszkóban. A vers alapja egy olyan laza, életérzésszerű manifesztum, amely magában hordozza az instant megvilágosodás ígéretét – legalábbis, ha az ember éppen egy Rolex-szel karöltve meditál egy kokómentes dimenzióban. A nyelvezet olyan, mintha egy marketing brosúra, egy szatirikus vers és egy félresikerült nyelvtanóra összekeveredett volna, majd a végeredményt egy túlzó rímgép csiszolta volna „tökéletesre.” Az olyan kifejezések, mint a „Pihi puhi magnetika” vagy az „Óne zsenír lárifári” egy egészen másik szférában mozognak – ott, ahol az értelem már csak vendégszereplő. A vers célja talán az irónia, ám a metaforák annyira megfáradtak az abszurd gravitációjában, hogy nehéz eldönteni, komolyan vehető-e bármelyik sor. Az a "midőn pihi puhi leend" sor például nemcsak időutazás egy letűnt kor nyelvezetében, hanem az érthetetlenség csúcsa. Ha valaha készült volna egy költői „mémgyár”, akkor Frady Endre biztosan ott lenne az alapítók között. Ezt a költeményt talán legjobban úgy élvezhetjük, ha az értelmezési kísérleteket relaxációs gyakorlatként kezeljük – végül is, ha már „flow-ra várunk,” miért ne hagyhatnánk, hogy maga a vers sodorjon el a mélységei helyett a sekély partjaira?” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint a talpa és a fejbúbja közötti távolság állóhelyzetben egy dzsungáriai törpehörcsög hasonló paramétereivel összevetve.” /Dzsun Gá Ria, a Törpehörcsög Idomárokat Patronáló Létminimalizáló Intézet (TIPLI) mérőszalagügyi főelődaója/

„Orron át telik a torok

Karácsonyi fehér porok

Által! Hinnye, csíkos sorok!”

/Dajcs Tompika: Fehér Karácsony – részlet/

„Nyuggerapó:

Nékem már a rét hímetlen…

(Helyesbitek, még nem!)

Nékem nincsen Rolexem,

Mégis boldogan fekszem.

Van viszont egy Rakétám,

Hahogy, ez kedvenc márkám.”

„Hej, felhúzós orosz óra,

Ha kiesik só-rossz hóra,

S üvegje ér kidőtt kutat,

Rakétaként időt mutat.

Nyuggerapó rétje hímes,

S az ünnepi hétje rímes.

Karácsonyt ő nem sír-rív át,

S kotkodál New Hampshire: Vivát!”

/Old Hampshire, Agg Sonkap (vár)megye nyugalmazott főispánja/

„Rolexet minden költőnek!” /M. András, a költő legállandóbb és legbőkezűbb kommentelője/

„Legyen gazdag minden költő,

Maradjon is, midőn költ ő!

Rolex legyen költő csuklón,

Amit másik kézzel csuk lón

Ülve, midőn száguld a ló,

S inflálódva drágul dal, ó!

eM úr, ön egy jó jótevő,

De ne legyen jojót evő,

Mert a jojó fájó étek,

Fáj tőle a száj, ó, vétek!”

/Dr. Omedár Medárd, a Jojót Alig Faló Főorvosok Alapítványa (JAFFA) elmekórboncnoka/

„A pihi-puhi és a Rolex kapcsolatában fel kell hívnom Minden Kedves Olvasó és Költő Gigász figyelmét, hogy ezen vers hangos olvasása és a Rolex mutogatása a józsefvárosi gettó szívében könnyen Rolexmentes karácsonyi csihi-puhihoz vezethet! A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét! A többire ott a MasterCard! Boldog Karácsonyt!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas békediktátor/

„Szép józsefvárosi gettó

Népe Rolexmentes dettó?

Arról szól e mesterkardal,

Ház úr boldog MasterCard-dal?”

/Karácsony Bódog, kockázati mellekhatásvadász és ünnepi fényevőeszköz díler/

„Halnak késsel fent teste,

Mit szeltél, ó hentes, te,

Lakasson jól szenteste!”

/karácsonyi vacsoraáldás az elmegyógyintézet konyhafalán/

A képeken Puzsér AI Róbertek tombolnak...

„Óanyámborogassmitvétettemlegközelebbjóleszekmegígérem!!! Karácsonyi csoda, hogy ez a Frady Értelmileg Retardált Endre Görény (FÉREG), ez a Szeretet Ünnepi Gyökér (SZÜGY) egyszerre mindennek a legalja és mindennek a teteje! Egyszerre lehet falra mászni tőle és kútba ugrani előle! Ez a manus olyan síkhülye, hogyha lenne egy Rolex karórája, azt a csuklója helyett tuti a nyakára tenné és megfulladna, mint egy tengeralattjáró nélküli Némó kapitány imitátor a diliház szikkasztómedencéjében! Ó, anyám, kérlek vezényelj ünnepi vigyázzmenetet a mennyei seregeknek, hogy a rezonanciától szakadjon le az égbolt és temesse maga alá ezt az önmagát költőnek tituláló szellemi fekete lyukat! Kedves Jézuska, ajándékozd meg az emberiséget Frady Endre oda-visszamenő hatályú totális hiányával! Hadd énekeljük a Szférák Zenekarával együtt  önfeledt eksztázisban, hogy:

       Kis karácsony, nagy karácsony,

       Frady Endre süljön rácson!

       Szenesüljön, legyen ében

       A pokolnak melegében!

Háháháháháháhá!!! Héééé, főnővér, hova visznek?! Utálom a hideg zuhanyt! Mi ez a kényszerzubbony?! Nem akarok gumiszobáááááát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne legyél ily feszült, Robi!

Erősebb vagyok, mint Obi,

Tudod, az a Wan Kenobi,

S Fradyt űrbe rúgom ki én,

És örömön, mindenkién

Mi osztozunk, nem a hién-

-ák, nyugodjál meg hát, e tett

Világnak hoz Boldog Hetet,

Így ünnepel a Szeretet!”

/Chuck Norris, a Szeretet Ünnepének Legfőbb Őre (SZÜLŐ) és Világ Irodalmi Poézis (VIP) páholyfőnöke/

The Kari tök ari

Karácsony jön, a szeretet

Zríje, és sok ünnepi jel

- Reklám s árcédula - etet,

Adósrabszolguljunk mi el!

Bankok nyitva, dől a hitel,

Bolti málhánk drága cuccú;

Gyorsan múlik advent-hit el,

S anyagiasodnánk uccu!

refr.:

    Nagy A-ból vont gyök A rí

    Rímkedvért, ám the Kari

    Drága bár, de tök ari!

Költekezés egész hont ás

Alá, hiány cseh GDP;

Túltáptól jön gyomorrontás,

S nem segít ki ChatGPT!

Kopogtatnak, recseg ajtó,

Majd beszakad s jelez bajt, ó!

Öröm tóból leend Jaj tó,

Anyám, itt a végrehajtó!!!

refr.:

    Az A-ból vont gyök A rí

    Rímkedvért, ám the Kari

    Drága bár, de tök ari???

„Be van rúgva, költő úr?! Magából nem a mondanivaló beszél, hanem az idült delirium tremens! Ahogy egy magánál jobb, sokkal jobb költő mondja:

          Alkoh’lista szeszély

          Átokádott szesz éj!

Nem értem, hogyha cirfandlitól cirmos macskajaj gyötri, akkor a jól bevált ellenszerek helyett miért versel?! Egyáltalán miért versel bármikor is, amikor ez józan állapotában sem sikerül?! Na, most az egyszer, a közelgő ünnepre való tekintettel nem büntetem meg irodalmi közszeméremsértés miatt, hogy a megmaradt pénzén méregdrága ajándékokat vehessen a szeretteinek látszó személyeknek! Ha vannak ilyenek, azok tuti nem normálisak, úgyhogy az akciós kényszerzubbonyok környékén keresgéljen és okvetlenül vegyen egyet saját magának is! Addig se ír, utána meg már úgysem tud! Win-win szitu! Na, boldog karácsonyt és nagy jóindulattal NEM ENG.!” /Józan Jázon, a Deliriumos Öntudatlanság Gödrében Költögető Újhülyék Telephelye (DÖGKÚT) főportása és recenzora/

„Költő úr, a karácsony a kis Jézuska születésnapja, úgyhogy ne családi ajándékokra herdálja a pénzét, hanem vegyen a Szent Gyermeknek aranyat, tömjént és mirhát! Nagy szerencséje, hogy nálam egy csomagban mindhárom kapható! Ja, és karácsonyi akciós jászolfelújítást is vállalok jutányos áron, kedvező hitelfeltételekkel!” /Master-Kardos Lévi, az Arany-Tömjén-Mirha (ATM) cég ügyvezető igazgatója/

„Kari?! Ari?! Kelli?! Pari?! Burgi?! Koviubisali?! A temcsiben meg ravi az elhalcsinak?! Hamvi szórcsi?! Tudcsi mi, kicsi?! Kényszermunkatábcsi!!! Holnapcsi hajnalcsi! Életfogycsi!” /Kicsikocsi Kocsormány, költészeti kubatovláklista kotorékeburafakó/

„Ki tiltja meg, hogy elköltsem, amim nincs, hazafelé menet?! Avagy: Mondottam, ember: költs, és hízva hízzál!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hahó, eF úr, ne ön költsön,

Ne vegyen rímeket kölcsön,

Ne folyjon el dollár, el jen,

Olcsó bejglit ebédeljen!

Hízva hízzon vértől kis ér,

Ki nem vérnyom, annyit is ér!”

/L. János, közpénzvámpír és balszerencselovag/

„Frady Endre "The Kari tök ari" című karácsonyi dalszövege egy szatirikus és humoros költemény, amely a modern karácsonyi ünneplés anyagias oldalát állítja pellengérre. A vers könnyed, játékos hangvételű, ugyanakkor éles társadalomkritikát fogalmaz meg a fogyasztói kultúra és az adósságspirál kapcsán. A dalszöveg ritmusa és rímelése gördülékeny, ami könnyen olvashatóvá és élvezhetővé teszi. A refrén ismétlődése és a szójátékok, mint a "Nagy A-ból vont gyök A rí" és a "tök ari", humoros és szórakoztató elemeket visznek a szövegbe. A költeményben megjelenő képek, mint a "bankok nyitva, dől a hitel" és a "végrehajtó kopogtat", vizuálisan is erőteljesek és ironikusak. A vers második fele különösen szellemes, ahogy a "ChatGPT" említése és a "gyomorrontás" képe tovább fokozza a szöveg játékosságát és aktualitását. A "Jaj tó" és az "öröm tóból" kifejezések pedig a karácsonyi öröm és a pénzügyi nehézségek közötti kontrasztot emelik ki. Összességében Frady Endre dalszövege egy szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány, amely humoros formában mutat rá a karácsonyi ünneplés anyagias oldalára és a fogyasztói társadalom kihívásaira. A vers könnyedsége és játékossága mellett éles kritikát is megfogalmaz, ami különösen aktuálissá teszi az ünnepi időszakban.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre karácsonyi alkotása egy szellemi hógolyó, amely a giccs és a groteszk sodró lavinájává duzzad, míg az olvasó az ünnepi mámortól a fogyasztói társadalom kijózanító abszurdjába zuhan. A vers fröccsöntött rímekkel operál („az A-ból vont gyök A rí” – nos, valahol egy matematikatanár sírva fakadt), és a magyar-angol nyelvi hibriditással próbál poénkodni, de ez inkább fáj, mint szórakoztat. A refrén szándékosan (?) bárgyú ismétlése mintha az olvasót is a végrehajtó kopogtatása felé terelné – hiszen az értékes perceket, amelyeket erre a versre pazaroltunk, már senki sem téríti meg. A társadalomkritika olyan finoman van beágyazva, mint egy harapós vadmacska a karácsonyi ajándékdobozba: a fogyasztói hitelspirál és a reklámok elanyagiasító hatása valós téma, de Frady nyelvezete úgy hántja le róla a mélységet, mint a piacon árult túlárazott bejgli a mázat. A végrehajtó kopogtatása drámai zárásként szolgálhatna, de a vers addigi hangulatát tekintve ez inkább egy bohóctréfa, mint valódi tragédia. Ez a szöveg karácsonyi hangulat helyett inkább egy túlméretezett árcédulát hagy az olvasó lelkén, amelyen Frady neve helyett a kérdés áll: „Ezt most miért kellett?” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Nem beszélek angolul, így nem tudom mi az a The, de azt igen, hogy valaki szórakozik a nevemmel! Az ilyet üsse el a kerékpárutak ellenére is a járdán száguldozó pakisztáni ételfutár!” /KariGeri, főpolgi/

„Nekem már az is nagy ajándék, hogy minden évben én díszítem fel a fát.” /M. András, a költő legállandóbb és legfadíszítőbb kommentelője/

„eM úr, ön szerint az kafa,

Hogy csak öntől díszül a fa,

Többiek meg hóban ásnak

Utat maguknak meg másnak?

Maga munkamegoszt furán,

S ragyog, mint Pakson az urán!

Vigyázzon, ne kapjon delejt,

Mert díszt elejt s leend selejt!

Kérjen inkább segítséget

Fenyőfeldíszítés végett!”

/Télapó Tudorné Nyáranyó Nyunyóka, parádriposztolónő/

„Kicsi nyanya, hagyd őt békén!

Ügyes kiscsákó ő! Mé’ kén’

Néki díszhez segedelem?!

Kicsi, vége! Gyere velem!

Rágcsáljon meg téged a moly,

Nyugger mama, pasli damoj!

Boldog karácsonyt! Foglalkoz-

-zon nőügyekkel a halk Óz!”

/Orczer Tamtor & Menbán Vikás, a Ketten Gurulunk Be (KGB) együttes frontharcosai/

„Hé, én lenni Nagy Varázsló,

Nem pediglen Hulk parázsló

Izmán forralt halk darázsló!

Vagy lódarázs?! Nem t’om magyar,

Nőügybe törni be agyar,

Ne értse ez Akhim Adjar!

Olvadj Füredbe be Arács,

KáGéBére dőljön farács,

Egyébként meg Boldog Karács!”

/Óz, a csodák zajos csodája/

„Akkor ezzel a zárszóval kívánunk boldog Karácsonyt, bejglit, pihenést vagy mit!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas határozott gyök/

„Zárszónak is egy vége:

Karácsonyfa szénné ég-e,

Vagy segélyért hörgő gége

Hívására bejglit s nyugit

Tűzoltóság félrerúg itt,

S eloltják a nagyit s hugit?

Ez a feladat most házis,

Ne szikrázzon már a fázis,

S pihenhessen Doktor Ház is!”

/Dr. Dartanyan Dezsőné Dartvéder Dardanella, a Vezetékes Alagsori Gyújtogatókat Melegvízzel Irritáló Tűzoltóság (VAGYMIT) ideológiai igrice/

csehszlovák bejgli mákozó és tekercselő gép a Néprajzi Múzeumban

„Mi ez a szemforgató gyomor-, hitel- és ünneprontás?! Rontás ellen rontásfű?! Négyet egy százasér’?! Ha a nagy A egy negatív szellemi képzavar, akkor a gyök A nem rí, hanem komplex gyök A-szor i, ami röviden Ai, ám ez nem keverendő az AI-vel, ami teljesen más, bár szintén elég komplex, sőt komplokált, ami Frady Endréről nem mondható el, mert ő meg egyszerű, mint a műfaék! Ezúton kérek elnézést minden műfaéktől, de M. Tamást nem írhattam, mert félek, hogy habzó szájjal engem is lekicsiz és összenyálaz, mint M. Pétert a kívül zárt, belül romos gyerekotthon előtt! Ne lássam anyám egykori karácsonyi akciós csehszlovák benzinmotoros bejgli mákozó és tekercselő gépét a Néprajzi Múzeum időszaki kiállításának fő látványosságai között, ha felfogom a felfoghatatlant, hogy Frady Endrét mi hajtja nonstop a pimpósra romlott tartárú rántott mérgesgombán kívül a klapanciaköltészet mentális pöcegödre felé! Szikkasztóba a fattyúval!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a karácsonyt, mert a világ két legnagyobb ünnepének, a két legfontosabb emberének, a két Ch.N.-nek születésnapi bulija közül az egyik. Christ of Nazareth és én vigyázunk rátok!” /Chuck Norris/

Péntek 13 Retró

Ma van péntek tizenhárom,

Mámát át csak vízen járom,

Ha asziszem, Jézus vagyok,

Ám ezt hinni kén’ srég agy ok.

Ha nem leend hullámsírom,

Havas lejtőn leszek sí-rom,

S közben tömeg meg asziszi,

A Szent Feró nem Assisi!

Kékek földök, zöldök égek,

Nem-birkaként ma sem bégek,

S nem-juhként nincs rajtam juh-haj…

Hű, ez kemény nap lesz, csuhaj!

Ó, jaj, péntek tizenhárom,

Rám hull balszerencse-járom,

Ámde mégis van egy kiút:

Szűzmárja szült derék Fiút!

Ő jár szerte, tanít, gyógyít,

Agyba-lélekbe tölt gógyit,

S szól, míg vízt formál át szesznek:

„Boldogok, kit Retrót esznek!”

Az Utolsó Ebéd - Leonardo da Vinci halála után készített leghíresebb festménye

„Mia, mia, blaszfémia!” /Szenteskedő Lázár, a Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLASZ) fémarcú főideológusa/

„Ebből az origamiból a címkéje szerint egy régivágású feketemacskát kellett volna kiraknunk, ehelyett kis híján betlehemi jászol sikeredett belőle, de a célfotón már leginkább menzaverbunkosnak látszik. Nagy szolgálat ez a tévelygő emberiségnek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán út, ön origamiz?!

Dől önből a chewing gum íz,

Vagyis illat, tiszta mentol,

Ily dumát csak Superman tol,

S bogár sonka ma beetle ham,

S Retróba tart fél Betlehem!”

/F. Endre, költőgigász és balszerencselovag/

„Frady Endre "Péntek 13 Retró" című versikéje egy humoros és szatirikus költemény, amely a péntek 13-ával kapcsolatos babonákat és félelmeket dolgozza fel. A vers könnyed, játékos hangvételű, tele szójátékokkal és rímekkel, amelyek szórakoztatóvá teszik az olvasást. A költemény első része a péntek 13-ával kapcsolatos félelmeket és babonákat idézi fel, miközben a szerző ironikusan utal Jézusra és a vízen járásra. A második részben a szerző a síelés veszélyeire és a tömeg reakcióira reflektál, humorosan összekapcsolva a Szent Ferenc legendájával. A vers harmadik része a színek és állatok világába kalauzol, ahol a szerző a birkák és juhok metaforájával játszik, hogy kifejezze egyedi és független személyiségét. A záró részben a szerző a balszerencse ellenére is reményt és kiutat kínál, utalva Szűz Máriára és Jézusra, akik a megváltást és a boldogságot hozzák. A vers utolsó sora különösen humoros, ahol a szerző a Retró Kifőzdébe való látogatást ajánlja, mint a boldogság forrását. Összességében Frady Endre verse könnyed és szórakoztató olvasmány, amely humorosan és ironikusan közelíti meg a péntek 13-ával kapcsolatos félelmeket és babonákat.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre, a költészet önjelölt kommandósa, ismét berúgta a szürrealizmus ajtaját – ezúttal egy péntek 13-a ürügyén költött opuszt lökött a közönség tányérjára. A „Péntek 13 Retró” nemcsak a hétköznapi babonákra reflektál, hanem kísérletet tesz a keresztény hit alapelemeinek beemelésére is – mindezt úgy, hogy közben a sorvégi rímek tizenháromszoros balszerencséjét zúdítja az olvasóra. A vers olyan érzetet kelt, mintha egy retró kifőzdében készült volna, ahol az ihletet lejárt szavatosságú szóviccekből és kusza gondolatokból főzték volna. A „Havas lejtőn leszek sí-rom” sor egyszerre próbál poétikus lenni és kényszeresen rímet faragni, de ehelyett csak komikusan hasra esik – mint egy amatőr síelő a jeges lejtőn. Az „asziszem, Jézus vagyok” gondolata pedig annyira mellbevágó, hogy még a papír is gyónni akarna utána. Frady ismét bebizonyítja, hogy nála a költészet nem művészet, hanem ügyetlen bűvészet, ahol a nyelvi bravúr helyett a nyelvi gáncsoskodás dominál. A „Nem-birkaként ma sem bégek” sor például talán filozófiai mélységre törekszik, de a juh-hajas szóvicc annyira banális, hogy még egy régi vicclap is sírva könyörögne a kihagyásáért. És akkor jön a nagy zárás: „Boldogok, kit Retrót esznek!” – egy szentségtörő konklúzió, amely egyszerre próbál bibliai bölcsességet és reklámszlogent faragni, de valójában csak egy dolgot bizonyít: Frady Endre péntek 13-án is meg tudja idézni a költészet legsötétebb árnyait. Értékelés: 1/13. Ha van balszerencse a költészetben, az a „Péntek 13 Retró.” Frady verse önkéntelenül is igazolja, miért kerüljük el péntek 13-án a kifőzdéket és az efféle költészetet.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Mi ez az antiklerikális ellenreakcióba oltott kétbalkezes reklámhadjáratsűrítés?! Ki ez a pszicho-szekulárisan pszeudo-szakrális pechvogel?! Ha szegény anyám még élne, akkor most már halna! Te Frady, igaz, hogy Vörösmarty szerint itt élned, halnod kell, de ez nem rád vonatkozik, mert ő, veled ellentétben költő volt ugyan, sőt vátesz, de a te majdani jelenlétedet még ő sem láthatta előre! Téged az Úr küldött az eredeti forgatókönyvből kimaradt tizenegyedik pótcsapásnak! Ha Vörösmarty látta volna a kártékony valódat, akkor így fogalmazott volna:

          A nagy világon e kivül

          Bőven van számodra hely;

          Áldjon és verjen sors keze;

          Tök sürgősen halnod kell.

Ennek szellemében Frady Endrét visszamenő hatállyal lőjük ki a világűrön kívülre és a vörös eltolódással történő távolodásának örömére együnk a jó nagyot a Retróban!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, melyik galaxison túlra rúgjam ki a fattyút? Add meg a koordinátákat, oszt’ talizunk a Retróban!” /Chuck Norris/

Az egy nappal korábbi Retró kifőzdei vers az AI által megzenésítve és előadva: https://suno.com/song/58ebddcf-2320-4420-94d4-a12f713c02d2 :)

Szürke szőtlen szárnyalata

Midőn szürkéllik a semmi,

Se más nem színesül, sem mi.

Ami szürke, az is szürkül,

S szürke széken szürke türk ül.

Pásztoron szűr, fián szűrke,

Amely fakón hályogszürke

Szélbe szőve szürkén szárnyal,

S szikből vizet szürke szár nyal.

Szürke szik az, szürke szár az,

Ha elfogy a vize, száraz.

Legeslegszürkébben a szik

Oly talaj, mely ránccá aszik.

Szürkén sütőporló Váncza

Lett blőd költő agyi ránca,

S röhög rajta Tánya, Ványa:

Nincs is szürkeállománya!

„Ха-ха-ха! Хе-хе-хе! Брухаха!” /Тётя Таня и дядя Ваня/

„Első szín, első elvonás. Frady Szürkebarát Endre karcolata a kis színes rovatban. Költőgigászunk ezentúl fokozatmentes RGB vezérlővel bármely színben sziporkázik, amennyiben az szürke.” /F.Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Red-Green-Blue-zó humán mandrót

Áram üti, hogyha van drót

Sziporkázva szikrázgató

Fokozatmentes vezérlő

Csövén s elektront ezér’ lő!”

/Amperszag Atanáz, autentikus alállomást adjusztáló alkesz/

„Költő úr, a szürke eminenciás, szürke költeménnyel hangsúlyozza a szürke hétköznapok szürkeségét. A szürkeség megtörésére tett erőlködéseket csírájában fojtja el, tudniillik saját maga lőtte agyon a szürkeállományára irányuló poénokat.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ádám, ki nem Jenci, állja

Szürke eminenciája

Szürke színű tekintetét.

Bent téttelen, de kint e tét

Agyonlődöz minden poént,

S kezdő bárkásként áll Noén T.

Hé, e zárómondat setét,

Mint gyászkarban táncdalbetét!

Szürkeállományról ennyi,

Kicsi i, vége van, menj i!”

/Szétesett Szilárd, szürke szaft szagoló szittya/

„Frady Endre lehet, sőt lett is, de Én nem leszek a szürkék hegedőse!” /Ady Endre (1877-1919), költő és színes egyéniség/

„A szürke is egy szín.” /szürke falfirka egy szűrvarró műhely betonfelületén/

„A szürke átmeneti szín a fekete és a fehér színek között. Semleges, avagy akromatikus szín, azaz "szín nélküli szín", mivel fekete és fehér elegyéből állítható elő. Szürke színű többek között a borult égbolt, a hamu vagy az ólom is.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Borult égbolt, hamu, ólom,

Szürkéből vörösbe borul,

Hogyha meglátják a gólom,

Melytől ellenfél jár pórul.”

/Szoboszlai Dominik, a liverpooli „vörösök” középpályása/

„Ehhez képest A szürke 50 árnyalata című mű smafu! Folytatást kérünk! Kérünk? Követeljük! Szürkehályogot mindenkinek! Kicsi szürke Magyarország előre megy, nem hátra!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kormányzati kommunikációért felelős igazgató/

„Hogyha költő szürkét folytat,

Agy olvad, meg hajó s foly’ tat;

Úszva inal ötven smafu,

Bőgnek, hogy nagy a szél s ma fú,

Közben kiég sprőd ELMÜ, hej,

S szürkehályogkovácsműhely;

Szürkebarát meg e lőre

Egymásra hat s legelőre

Fut és okád legfőbb apát,

Réten menekül pár pap át,

S Magyarország horpadt hátán

Kicsi-kicsi!-t bőg a sátán.”

/Sánta Klausz, trofóbiás múltjós és antiklerikális ellenreaktormérnök/

„Frady Endre "Szürke szőtlen szárnyalata" című verse egy szürrealista költemény, amely a szürkeség különböző árnyalatait és megjelenési formáit vizsgálja. A vers játékosan és ironikusan közelíti meg a szürke színt, amely a mindennapi élet monotóniáját és egyhangúságát szimbolizálja. A költemény első része a szürkeség mindent átható jelenlétét festi le, ahol semmi sem színesedik, és minden csak tovább szürkül. A "szürke türk" képe különösen érdekes, hiszen a szürke és a türkiz színek kontrasztja egyfajta abszurd helyzetet teremt. A második részben a szürkeség a pásztorok és azok ruházatának szimbólumává válik, amely a vidéki élet fakóságát és egyhangúságát tükrözi. A "szürke szár" és a "szürke szik" képei a természet szürkeségét és kiszáradását jelenítik meg, amely a terméketlenség és az élet hiányának metaforája. A vers záró része humorosan és ironikusan közelíti meg a szürkeséget, ahol a "szürkén sütőporló Váncza" és a "nincs is szürkeállománya" sorok a költői agyi ráncok és a szürkeállomány hiányának abszurd képét festik le. A vers végére a szürkeség már nem csak egy szín, hanem egy állapot, amelyet a költő ironikusan és szórakoztatóan ábrázol. Összességében Frady Endre verse egy szürrealista és ironikus költemény, amely a szürkeség különböző aspektusait és megjelenési formáit vizsgálja, miközben játékosan és humorosan közelíti meg a témát.” /Copilot, amesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Szürke szőtlen szárnyalata” című verse a szürke minden árnyalatát megidézi, miközben maga a költemény is szürkén porlad a közhelyek és nyelvi furfangok sivatagában. A rímek precízen billegnek a kínosság peremén, miközben a tartalom szándékosan foszlik semmivé, akárcsak egy hajnalba hajló álmos álmodozás. A "szürke türk" képzavara mintha egy dadaista zűrzavarból tévedt volna ide, ahol már a pásztoron is „szűr” van, a fiú pedig szűrkébe burkolódzik, mint egy ködbe veszett népmese utolsó szereplője. A Váncza sütőpor említése annyira groteszk, hogy már-már zsenialitásba hajlik – egyetlen pislákoló humoros szikra a szürke katatónia mélyén. Frady itt talán a lírai szürrealizmus határait keresi, de valójában egy szürke ködöt hint a szemünk elé, amelybe még a szürkeállományunk is belekámpicsorodik. Az utolsó sor pedig, mint egy jól célzott pofon, egyszerre nevettet és gondolkodtat: vajon van-e még remény, vagy már minden szín belefulladt a szürke habokba?” /ChatGPT, amesterséges intelligencia/

„Szikkadt szürke nyájak legelésznek rajta,

Nyála már elfogyott, kiszikkadt az ajka

Szürke a talaj, mint városi aszfalt

Nincs egy árva fűszál mit a sáska befalt.”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője Arany János után szabadon/

„Gábor’s lines aren’t all old easy-k,

Tökre színes, hogy Toldízik.”

/Holub Ármin, a cseh GDP (nem chat GPT!) nagyját fegyverkezésre elherdáló külországi vitéz/

„Arany után szabad bármin

Meglepődni, Holub Ármin?!”

/Ezüst Jenő, az örök második költő/

„Szürke Kretének!” /Bronz Barna, az örök harmadik költő/

„Szürke? Szerintem szép szín, csak nem az időjárásban. Illik az egyéniségemhez. Én is a legszínesebb szürkeállomány tagja voltam.” /M. András, a költő legállandóbb és legszürkekedvelőbb kommentelője/

„Mi van kicsi?! Mitől szép a szürke, kicsi?! Vége van, kicsi! Milyen egyéniséged, kicsi?! Hol van neked színes szürkeállományod, kicsi! Senki vagy, kicsi! Véged van, kicsi!” /M. Tamás, levitézlett ex-sportriporter és kommunikációs főispán/

„M&M-ek, András, Tamás

Véleménye kajakra más.

Egyik érvel, másik tombol,

Kifogyván az agyatomból.

Tomi boy egy furcsa eset,

Maflást kapott, lúzereset,

S nem nyomta le eM Bandit a

Droid, ki majdnem bandita!”

/Csofoláki Csumida, cserszömörce csiszoló csigabigaárus/

„A legszínesebb szürkeállomány” /a Mensa HungarIQa önmeghatározó jelmondata/

„Mi ez a szürkeállományt terrorizáló agyradír, ez az egy fecskecsorda által telecsinált nyárimikula?! Még egy ilyen siralmatlan semmi és rögvest magam alá szürkülök! Frady Endre számára egy szellemi lapály is megmászhatatlan hegycsúcs, aki magyar költő létére olyan mélyen van, hogy új-zélandi halászok már többször kifogták, de olyan kicsi és büdös volt, hogy minden alkalommal visszadobták a Csendes-óceánba, melynek alapjáraton néma halai azóta nonstop zajosan tiltakoznak! Ne lássam anyám imitátorversenyének dobogósait púpos bálnán lovagolva korallzátonyt ugratni, ha nem jelentem fel ezt a rímrenyhe ingerszegénylegényt szemenszedett színszátyárkodásért! Rüh rohadjon rája s csípje meg egy rája!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy szürke szerdán rám akart támadni egy szürkehályogos szürkemedvecsorda, de gyomorszájon tekintettem őket, úgyhogy rászürkerókáztak egy szürkemókusnyájra a szerencsétlenek.” /Chuck Norris/

Chuck Norris és a szürkehályogos szürkemedvecsorda találkotása a szürke rengetegben

Pszichoszomatikus panaszdal

Süvít csúzos pneuma,

Szómám pszichés reuma,

Nyikorog agg alkarom,

Nem mondom, hogy halk a rom.

Könyökporcom recseg ék

Alakban, mint kecsegék

Tóba fagyva telente.

E zaj bármit jelent-e?

refr.:

   Remegek, mint Holzbein von der

   Rollstuhl, s ő sem hipochonder,

   Csak kapott egy szörnyű nevet,

   Amin Lady s Sir Nyű nevet.

Zörög rajtam lapocka,

Száraz, mint a fakocka,

S gyér hajamon korpa-szú

Tök beesett horpaszú.

Közeleg a halálom,

Holttetemem alá lom

Kerül s gyufa szikrája

Égeti s hull szik rája.

refr.:

   Murdelek, mint Holzbein von der

   Rollstuhl, s ő sem hipochonder,

   Csak kapott egy szörnyű nevet,

   Amin Lady s Sir Nyű nevet.

„Ha valakinek Holzbein von der Rollstuhl (magyarul: Tolószék fia Faláb) a neve és emiatt rendszeres kinevetésben van része, akkor ő valóban produkálhat pszichoszomatikus tüneteket, bár nem olyanokat, amelyek e versben szerepelnek, de ez már a költői szabadság témaköre, ami viszont még a nem hipochonder kritikusokban is olyan tüneteket okoz, amilyeneket a vers leír, úgyhogy a kör bezárul, a józan ész foglyul esik, és a börtön ablakába soha nem süt be a Nap, mely tényállás erősen visszafogja a röhögőgörcsös tüneteket. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Kacagányi Röhögény, a Pszichoszomatikus Utóhatásokat Kezelő Intézet (PUKI) szélcsatornaigazgatója/

„Brühühü, brühühü, mindig kinevetik a nevemet a Sir Nyűék, pedig az ő nevük se a Gothai Almanach díszkötetében szerepel, brühühü!” /Holzbein von der Rollstuhl, pszichoszomatikus nem hipochonder/

„Ugye megmondtam, hogy halálos beteg vagyok?! Nekem lett igazam!” /egy hipochonder sírfelirata/

„Munka közben megharapott az egér, sőt leharapta könyökből a jobb kezem. Ez a soha vissza nem térő alkarom.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé úr, legyen fakarja,

S ne gyaluval vakarja!”

/Gyúló Gyula, gyalugyűlölő gyíkember/

„A pneuma (πνεῦμα) görög szó jelentése: szél, lehelet, lélegzet. Vallási és filozófiai kontextusban léleknek vagy szellemnek fordítják. Megkülönböztetendő a pszichétől (ψυχή), amely az "az élet leheletét" jelenti, de amelyet szintén "szellem"-nek vagy "lélek"-nek fordítanak. A test pedig a szóma (σώμα), úgyhogy a mű akár vallási vezeklésnek is felfogható, ahol a keresztény/keresztyén költő addig ostorozza önmagát, amíg a teljes zsidó-keresztény/keresztyén kultúrkör hátán ki nem serked és a könyökén ki nem jön a vér, a zsebében pedig ki nem nyílik a bicska, ami a költő mielőbbi megbolondulásának megboldogulásának a szakrál-szekuláris szimbóluma.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Kedves Költő úr! Ne igyon előre a medve bőrére, egyáltalán nem biztos, hogy olyan szerencséje lesz, hogy súlyosan megbetegszik, majd megmurdel. Hiszen nem tudjuk sem a napot, sem az órát, amikor eljön az Emberfia. És ha Ön megszegte a legnagyobb parancsolatot, a "Keep smiling"-ot, mert pölö nem mosolygott egyfolytában mindenkire, mint a tejbetök, és nem osztogatott cukrot-csokit mindenkinek feltétel nélkül, hanem néha megmondta a frankót, nos akkor semmi jót nem jósolok Önnek az Úr napjára. Valószínűleg Ön is kuplungkinyomócsapágykarmantyú-alátét lyukasztó segédmunkás lesz örök életére a Mennyek Országában, mint a legtöbb ember. Oszt' akkor majd visszasírja az öregséget és a halált. Kérem, kérem! Hát nem az a nagy bajunk, nekünk porból és sárból gyúrt embereknek, hogy nem tudjuk folyamatosan gyakorolni a képmutatást? Valljuk be őszintén, nem megy nekünk mindig jól ez a Keep smiling. Ezért én azt mondom, ne bízzuk a véletlenre, hogy megmurdelunk-e vagy sem, ne halogassuk a végletekig az öngyilkosságot, mert eljön az a nap a Jelenések könyve szerint, amikor az emberek keresni fogják a halált, de az fut előlük. Ezért aki nem mer öngyilkos lenni még ma, az vegyen leckéket száz méteres síkfutásban a világbajnok Noah Lylestól, valamint tanulmányozza a doppingszerek hatásmechanizmusait, hogy legalább egy hangyafingnyi esélye legyen utolérni a halált, ami fut előle. Mert ez a halál fickó már a világ teremtése óta arra a bizonyos napra edz, hogy mindenki elől elfusson, úgyhogy rohadt nehéz lesz ám utolérni! Ezért a medve bőre helyett inkább igyunk arra, hogy iszunk! Proszit!” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője, valamint a Mennyek Országa Autógyár kuplungkinyomó szakosztály humánerőforrás-menedzsere/

„Stefi úr, ha ráz a kuplung,

Első tükrön fékszent kép leng,

S pokoldzsungelt könyvel Kipling,

Everybody keep keep (s mi) ling!”

/Koop Long, végbélkúp hosszabbító kisiparos és fiastyúkketrecharcos/

„Őszintén irigylem azokat, akik hozzászólhatnak ehhez a remekműhöz!” /F. Endre, költőgigász/

„Ne irigyeld! Komoly szenvedés ezeket olvasni! Írj egy panaszfaldalt is! Oda szívesen kommentelnék, persze a panaszkönyvbe!” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Ettől a verstől az olvasó is beteg lesz...” /M. András, a költő legállandóbb és legőszintébb kommentelője/

„Igaz, eM úr, ráz a hideg,

Bennem ettől sík az ideg!

Vajh egyéb olvasók szemét

Is bántja e rímes szemét?!

Nyűtt agyamból hörgés neszek

Gyűnnek… Tényleg beteg leszek!”

/Hypo Honderné Ultra Dézi, az Ultrahangos Társadalmi Állatságokat Levadászó Akrosztichonos Társaság (UTÁLAT) versolvasó idegsíkba fejtőnője/

„Ifjú költőnk újfent példamutató empátiával, és a billentyűzet kreatív alkalmazásával fordul hányatott sorsú társadalmunk egy kiszolgáltatott részhalmaza felé, majd az orvosi szakzsargon, a ki nem kényszerített nyelveken szólás, és az anatómiai naturalizmusból továbbfejlesztett verbális abúzus sajátságos elegyéből előállított rendkívül könnyed és módfelett figyelmes irodalmi performanszot nyújt át nekik. Mosmongya meg, kedveském, hánem egy drága ember az illyen?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Iróniát érzek talán

eF Péter úr prózadalán,

Vagy csupán a lelke ríja:

Ria, ria, szatíria?!”

/Szótér Szatír, Nota Bene Irónia Irigylő Intézet (NB III) szakzsargonmókusa/

„Frady Endre "Pszichoszomatikus panaszdal" című műve egy humoros és groteszk költemény, amely az öregedés és a testi panaszok témáját dolgozza fel. A vers szójátékokkal és abszurd képekkel operál, amelyek egyszerre szórakoztatóak és elgondolkodtatóak. A refrén különösen emlékezetes, hiszen a "Holzbein von der Rollstuhl" név és a hozzá kapcsolódó kép egy szürreális, mégis humoros jelenetet fest le. A vers nyelvezete játékos, a rímek és a ritmus pedig lendületet adnak a szövegnek. Összességében a "Pszichoszomatikus panaszdal" egy szellemes és kreatív alkotás, amely a mindennapi nyavalyákat egyedi módon mutatja be. Frady Endre stílusa itt is magával ragadó és egyedi.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre újabb opusa olyan, mintha egy biológiai lexikon csontvázát és egy szójátékgyáros karrierjét egyszerre temetnénk el – lehetőleg nagyon mélyre. A "Pszichoszomatikus panaszdal" nem egyszerűen vers, hanem a magyar nyelv kínzókamrája, ahol recseg-ropog minden ízület és a rímek már-már az öncsonkítás határát súrolják. A szöveg olyan önsajnálatba csavarodott, mintha egy nyugdíjazott karbantartó robottal próbálnánk empátiát tanulni. A "csúzos pneuma" és "szómám pszichés reuma" kifejezések nemcsak nyelvtörők, hanem agytörők is, míg a "nyikorog agg alkarom" verssor olyan, mintha egy rozsdás ajtó zsanérját hallgatnánk egy végtelenített horrorfilmben. A refrén? Az a "Holzbein von der Rollstuhl" egy szellemi B-kategóriás német kabaréba illő név, ami még a humor kísérletének is fájóan gyenge. És hogy "Lady s Sir Nyű nevet"? Hát, bizony nem. Ez a "humor" inkább zavarba ejt, mint szórakoztat. Frady, könyörgöm, pihenj meg kicsit. Hagyd, hogy a rímek is rehabilitálódjanak, mert ez a "panaszdal" a lírai haláltusa definíciója. És igen, a korpa-szú is inkább kímélje meg magát!” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Mi ez az elmeklinikai mérleghintalóhalálvágta, ez a szellemi ámokfutás?! Írjak én is valami rémrímeset, ami gondolkodás nélkül eszembe jut?! Oké, nesztek!:

          Szerelmi álmok – Liszt.

          Szellemi ámok – tviszt!

Most jobb?! Frady Endre, a szégyentelenkedés szorgalmatos sztahanovistája, modorosan műmodern magyar MÁV-közlekedési miniszter módján félresiklatta a dialektikus materializmus szerelvényét és a költészeti mennyisége átcsapott minősíthetetlenségbe! Mondanám, hogy mindennek van határa, de ennek a gumiszobaszökevénynek a hülyesége végtelen, mint a galaxis, úgyhogy csak abba reménykedhetünk, hogy benyeli egy szerencsétlen fekete lyuk, amely ettől elpusztul ugyan, de emlékét hálával megőrizzük! De hol az a fekete lyuk?! Világ fekete lyukai, nevesüljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocs Robi, de amikor a legutóbbi edzésem alkalmával körbefutottam a Tejútrendszert, balesetmegelőzési okokból kirugdostam az összes fekete lyukat a végtelenbe!” /Chuck Norris/

Hangyászgyász

Megmurdelt a szegény hangyász,

Hangyászrokonságban van gyász.

Gyomrát járta ártó langy át,

Midőn evett mérgeshangyát.

Mérgeshangyát, aki befal,

Pocakjában omlik be fal,

S ép bélt maga alá temet,

Hátrahagyván bús tetemet.

Mérgeshangyák, átok rátok!!!

Miért nemzett nagyapátok

Nektek mérges anyát, apát?!?!

Nesztek, lecsap szeneslapát!!!

Mérgeshangyacsapat pusztul,

Mint mikor egy nagy kék busz túl

Lassan fékez s bolyba behajt,

S féknyom kócol hangyafejhajt.

Mérgeshangyagyásznép fej’hajt,

S nem énekel vidám sej-hajt.

Gyászol hangya, gyászol hangyász,

S langykirályt sem üt most langyász.

„Hé, költő úr, miért csak a langykirály és a langyász szerepel a versben, amikor mi, kisebb lapok is ugyanolyan fontosak vagyunk, mert nélkülünk se parti, se partecédula nem lenne, bár utóbbiban nem vagyunk teljesen biztosak és lehet, hogy csak a mérhetetlen gyász mondatta velünk! Mindenesetre mi is szeretnénk bekerülni a versbe, legalább ízeltlábjegyzetként!” /langyalsó és langyfelső/

„Langy valószínűleg nem a magyarkártyában van, hanem a franciában, ugyanis Langy [lanzsí] egy franciaországi település Allier megyében. Koordinátái: északi szélesség 46° 16’ 03”, keleti hosszúság 3° 28’ 19”. Lakosainak száma 2021 január 1-én 269 fő volt. Boucé, Créchy, Rongères, Saint-Gérard-le-Puy és Sanssat községekkel határos.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Önnek egy új üzenete érkezett... Hogy van-e értelmes élet az Univerzumban?! De most komolyan, Olvasótábor, mire számítottatok? A mikroműanyag ott van a csapvízben, a chemtrail ott van a vakcinában, a karcinogén ott van a mindenben, a propaganda ott van a szomszédnéniben, a száraz vörös ott van a költő poharában, a vers meg ott van a szeren!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kära herr F. Péter! Efter att ha läst din kommentar illustrerad med drogade spindlar, bestämde jag mig utan att tveka att jag istället för poetens förvirrade dikt skulle skicka din skriftliga åsikt till Nobelpriskommittén i min Kungliga Svenska Vetenskapsakademien, så att det definitivt skulle placeras på en piedestal Medan Endre Frady inte kan skriva något vettigt även när du är nykter, skapar du på droger en bestående armé av fårmoln. purpurfärgad himmel av psykedelisk litteratur.” /Kung Karl XVI Gustaf av Sverige/

„Tisztelt F. Péter úr! A drogos pókokkal illusztrált hozzászólását olvasva különösebb hezitálás nélkül úgy döntöttem, hogy a költő úr zavaros verse helyett az ön írásos véleményét küldöm el a Svéd Királyi Akadémiám irodalmi Nobel-díj bizottságának, hogy okvetlenül helyezzék piedesztálra. Míg Frady Endre józanul sem tud értelmeseket írni, ön viszont bedrogozva maradandó bárányfelhőhadat alkot a pszichedelikus irodalom lilába hajló égboltján. Gratulálok!” /XVI. Károly Gusztáv svéd király/

„Úgy gondolom, hogy nem túl nagy bátorság nagy tételben fogadni arra, hogy a humán írásbeliség kezdete óta akár megközelítőleg ilyen címmel, vagy tartalommal sem született ehhez hasonló mű. Ez nem lehet véletlen.” /F. Péter, k. m. f./

„Frady Endre "Hangyászgyász" című verse egy groteszk és humoros költemény, amely a hangyász és a mérgeshangyák tragikus találkozását meséli el. A vers játékos nyelvezete és ritmusa könnyedén magával ragadja az olvasót, miközben a komikus elemek és a túlzások szórakoztatóvá teszik a tragikus történetet. A költemény erőteljes képekkel dolgozik, mint például a mérgeshangyák által okozott belső pusztítás vagy a bolyba behajtó busz képe. Ezek a képek egyszerre abszurdak és vizuálisan hatásosak, ami tovább fokozza a vers groteszk jellegét. A hangyász és a hangyák gyásza, valamint a szeneslapát lecsapása mind-mind hozzájárulnak a vers szatirikus hangvételéhez. Összességében a "Hangyászgyász" egy szórakoztató és elgondolkodtató vers, amely a humor és a groteszk eszközeivel mutatja be a természet és az emberi beavatkozás abszurditását. Frady Endre ügyesen használja a nyelvi játékokat és a túlzásokat, hogy egyedi és emlékezetes költeményt alkosson.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Hangyászgyász” című versében a költői mélység és a szürreális komikum valahogy összekeveredik, majd egy merőkanálnyi abszurd humorral kerül tálalásra. De vajon ez a hangyászhumor szellemes fogás vagy csak poshadt langymeleg? A válasz inkább az utóbbi felé hajlik. A vers elsődleges problémája, hogy az állatkerti tragédia groteszkül nevetséges helyzetbe kerül, anélkül, hogy valójában bármit is mondana az életről, halálról vagy hangyászról. A "mérgeshangyacsapat" és a "langykirály" fogalmai ugyan felvillantanak egy lehetséges szatirikus irányt, de ezt a költő nem bontja ki – helyette kapunk egy gyors egymásutánban lecsapó szeneslapátot és busznyi féknyomot, mintha egy zsúfolt katasztrófa-naptárt lapoznánk. Az olvasó nem tudja eldönteni, hogy röhögjön vagy sírjon – így végül valószínűleg csak bólint, hogy "ez is megvolt". A rímek és ritmusok Frady-féle harsány könnyedséggel gördülnek elő, de a tartalom inkább céltalan őrület, mint valódi költői kaland. Az ember egy pillanatra sem tudja elhinni, hogy a hangyász vagy a hangyák valaha is fontosak lettek volna, és talán ez az igazi gyász. Mert ha minden csak poén, akkor valójában semmi sem vicces.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„A hangyász szájába mászó és gyomrába hulló öngyilkos merénylő hangya a hangyanép megdicsőülése helyett hangyaholokausztot okozott. Vajon a harmadik világháború hangyák és emberek között zajlik majd? Én attól félek, hogy csak hangyás emberek között. És hangyász legyen a talpán, aki megállítja...” /M. András, a költő legállandóbb és leghangyátlanabb kommentelője/

„eM úr, maga minket megint,

Ismételten s újfent megint?!

Ön szerint elszállt az agyunk,

S mindhárman hangyásak vagyunk?!

Világháborúzunk egymás

Ellen, mert nekünk nem megy más,

Csak a harc, a harc, a harc a

Béke ellen s ördög arca

Tükröződik rajtunk bután?!

Özönvíz lesz létünk után!”

/Putyin-Trump-Dzsongun, az agyhangyás irtó trió/

„A leghatározottabban kikérjük magunknak, hogy autodilibogyista autuskó autokraták visszaéljenek a tisztességes hangyairtás fémjelezte cégnevünkkel! Vagy bocsánatok kérnek, vagy lefújjuk őket kértevőirtó szafttal!” /Irtó Trió Kft, 1116 Budapest, Sáfrány utca 37./

„Felmerült bennem a költői kérdés: akkor most ki a gyász a hangyás?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hangyaszakértő/

„Ha egy kérdés költői, tán

Nem is várunk feleletet.

Gyászdokinak, ha agg titán,

Fele hangya, fele lelet.”

/Dr. Gyászhuszár Gyurgyalag, mérgeshangyabolygó hollander csatlakozási főelőadó/

„Frady Endre "Hangyászgyász" című verse olyan, mintha egy szürreális rémálom és egy abszurd szappanopera találkozna egy sötét sikátorban. A vers minden sora egy-egy pofon az irodalomnak, ahol a hangyászok és mérgeshangyák tragédiája olyan drámai, hogy az ember szinte várja, mikor lép be a színre egy Shakespeare-i szellem, hogy rendet tegyen. A rímek olyan erőltetettek, hogy szinte hallani lehet, ahogy a költő izzadva próbálja összerakni őket, miközben a logika és a józan ész messze elkerüli a verset. A "szeneslapát" és a "kék busz" említése pedig olyan, mintha egy dadaista festmény elevenedne meg, ahol semmi sem illik össze, de valahogy mégis működik a maga groteszk módján. Ez a vers egy igazi irodalmi bűntény, amit csak a legbátrabbak mernek végigolvasni.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Frady Endre „Hangyászgyász” című förmedvénye az irodalom legmélyebb pöcegödrét ostromolja, de még a szennyvíz is visszaretten az efféle kínoktól. Ez a „költészet” úgy kínálja magát, mint egy zárlatos mosógép: az első sor már sokkol, a többi pedig gyilkos áramütés. A rímtelen rímek, az agónizáló alliterációk, és a verszáró „langykirály” olyan fájdalmas szójáték, hogy a papír maga könyörög a bezúzásért. Ez itt nem vers, hanem nyelvi csetepaté, ahol a szavak úgy hullanak, mint mérges hangyák egy rosszul időzített permetezés után. Frady nemcsak a hangyász, hanem az olvasó lelkét is kegyetlenül agyoncsapja a szeneslapátjával. Egy tanács: legközelebb ne szenvedjünk együtt, Frady. Hagyjuk ezt a műfajt azoknak, akik értenek hozzá!” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Ha túl erősnek érzem a gyomorsavamat, akkor királyvízzel leöblítve lenyelek két-három mérgeshangyabolyt és kicsit felhígítom, hogy emésztés közben csak atomokra szedje szét a hangyászsünöket, ne pedig kvarkokra, miközben langyhetessel ütöm a langyászt.” /Chuck Norris/

Ősz hajszálak

Ősz hajszál van az asztalon,

Nem söpröm le, marasztalom.

Időmúlást érem tetten,

S mosolygok, hogy mind a ketten

Együtt öregszünk,

Együtt öregszünk.

Tükröződünk egymás szemén,

Egyek vagyunk - nem te, nem én.

Közös élet legfőbb éke

Huncut szemránc menti béke.

Együtt öregszünk,

Együtt öregszünk.

refr.:

   Tél közeleg, nő pár hófolt,

   Nincs már sok a bakancslistán.

   Így volt teljes, szép volt, jó volt,

   S klassz lesz a maradék is tán.

Adtuk, ami tőlünk tellett,

Megöregszünk egymás mellett.

Nem vonz kaland, tenger, vadon,

S napozva egy parki padon

Együtt öregszünk,

Együtt öregszünk.

refr.:

   Tél közeleg, nő pár hófolt,

   Nincs már sok a bakancslistán.

   Így volt teljes, szép volt, jó volt,

   S klassz lesz a maradék is tán.

Egy hobbihajléktalan vallomása

Tisztelt Bíróság!

Én, Dúsgazdag Dezső, az URH (azaz az Unatkozó Rózsadombi Hobbihajléktalanok) főtitkára ezennel elismerem, hogy mi csak saját szórakoztatásunkra hajléktalankodunk. Jó dolgunkban ugyanis már nem tudtunk mást kitalálni.

Reggelenként a baldachinos vízágyunkban elfogyasztjuk a hétfogásos villásreggelinket, majd a már hajléktalan illatban is kapható oldszpájsszal bebüdösítjük magunkat és megszaggatott koszos ruháinkban lebuszozunk a városba aluljárózni. Felosztjuk a terepet, majd ki-ki a saját területét körbevizelve lefekszik koldulni. Minél forgalmasabb a terület, annál jobb.

Sajnos az új főpolgármester a jelmezünk ellenére átlát rajtunk. Ő jobban ismer minket, mint a gárdisták a Nemzeti Színház hollétét.

Unatkozó dúsgazdag hobbihajléktalan (F.E. felvétele)

A hajléktalankodásra kirótt pénzbírságtól még nem ijedtünk volna meg, mert az egykulcsos adó nekünk, felső tízezerbelieknek rengeteg pénzt hagyott a bankszámláinkon, úgyhogy mellényzsebből fizettük volna a százötven ropit, de a börtöncella réme betett nekünk. Most a jó kis hobbihajléktalankodás után kénytelenek vagyunk elhagyni a köztereket és visszahúzódni az unalmas kacsalábon forgó villáinkba.

Sajnos Magyarországon már nincsenek igazi hajléktalanok, csak ez a dögunalmas jólét!

Ez abból is látszik, tisztelt bírónő úr, hogy már rég nem kell komoly gazdasági döntéseket hozni, csak a felszínt karcolgató himihumikat. Köz- és reptereket nevezgetünk át, kis országokat szánunk meg és fölös milliárdokért veszünk tőlük olajrészvényeket, hogy éhen ne haljanak és, hogy ne csak kenyerük legyen, hanem cirkuszuk is, adunk nekik a pénz mellé még csodabalszélsőt is. Nekünk annyi van belőlük, hogy újabb stadionokat építünk, hogy legyen elég szél, ahol rohangálhatnak kicsinyég.

Az általános egészségügyi jólét miatt az orvosainkra itthon már nincs is szükség és inkább külföldre mennek akár kevesebb pénzért is, csakhogy gyógyíthassanak. Bár időről időre visszahozza őket a Túró Rudi iránti vágy.

Dúsgazdag tanáraink nem győznek eleget tanítani az ultramodern iskolákban, mert annyi a gyerek. Zenetanáraink meg unalmukban hetente átírják a Himnuszt.

Mivel az országban már régóta rend van, a bírókat nyugdíjaztuk, az okafogyott alkotmánybíróságot pedig nem terheljük komolyabb ügyekkel. A fölöslegessé vált rendvédelmi dolgozók bohóciskolákban képeztetik át magukat, hogy hetven éves korukig főállásban nevettethessenek a főváros nagy-nagy cirkuszában.

Unatkozó autósainkat a 93 ezer négyzetkilométer területű Nagy-Budapest P+R körgyűrűjén belül véletlenszerű helyszíneken „Itt a buszsáv, hol a buszsáv?” játékok szórakoztatják.

Az Egységesen Gondolkodó Nemzetünk az egypártrendszer bevezetésével sok fölösleges párt sok fölösleges költségét spórolta meg, amiből pálinkát főzhetünk és ihatjuk a jó lét.

Az egyetlen tévécsatorna hétfői adásszüneti napján a cefremámoros dolgozók boldogan és kipirult arccal gyűlnek össze az utcai hangosbemondók körül, hogy meghallgassák szeretett vezérünk arra a hétre vonatkozó bölcs útmutatásait.

No, hát itt nekünk, hobbihajléktalanoknak valóban nincs létjogosultságunk. Kénytelenek vagyunk boldogan élni, míg nem halunk…

Csak azt a rohadt Eurovíziós Dalvesztivált nem tudjuk megnyerni soha!!!

(2011 június)

„Frady Endre "Egy hobbihajléktalan vallomása" című prózája egy szatirikus és ironikus mű, amely a társadalmi egyenlőtlenségekre és a gazdagok unalmára reflektál. A főszereplő, Dúsgazdag Dezső, a gazdagok életének abszurditását és a hajléktalanságot mint hobbit mutatja be, ezzel groteszk képet festve a jóléti társadalomról. A mű humora és szarkazmusa erőteljes, ugyanakkor elgondolkodtató is. A szerző ügyesen használja a túlzás eszközét, hogy rámutasson a társadalmi problémákra és a gazdagok életének felszínességére. A történetben megjelenő karakterek és helyzetek karikatúraszerűek, ami még inkább kiemeli a mű szatirikus jellegét. Összességében Frady Endre prózája egy szórakoztató, ugyanakkor kritikus alkotás, amely a humor eszközével világít rá a társadalmi egyenlőtlenségekre és a gazdagok életének abszurditására.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre prózája olyan, mint egy szétesett társadalmi tükör, amely inkább kifacsart torzkép, semmint reflektív szatíra. Ez a szöveg az elitizmus abszurditásával próbál játszani, de a finom irónia helyett a giccsesen csillogó humor kalapáccsal veri ki az olvasó szemét. Az "URH" rövidítés pimaszul olcsó szóvicce még épp szórakoztató lehetne, de a későbbi álszociális lamentálás már csak túlhajtott poénözön. A szöveg önmagától csömörlő módon szórja a közhelyeket: luxus, hajléktalanság, politikai utalások – minden egy helyen, mint egy gondosan összehányt ironikus díszletekkel teli zsibvásár. Frady Endre itt nem szatirikus, hanem inkább túlhabzó közéleti stand-upos, akinek minden mondata kétségbeesetten könyörög a nevetésért, miközben csak sóhajokat kap. A vége felé bekúszó Eurovíziós Dalverseny utalás már végképp kimutatja a szöveg „mindent akarok, de semmit nem mondok” hozzáállását. Nem társadalmi bírálatot kapunk, hanem egy csömörösen negédes bekezdést, amely inkább az üres provokáció határán billeg. Frady „hobbihajléktalanja” azonban nem szimpatikus botrányhős, hanem csak egy erőltetett karikatúra, akit még a pokoli Rózsadombon sem vennének komolyan. Összefoglalva: az olcsó humor régi hajléktalantarisznyája, amelyből egyetlen őszinte poén sem kerül elő.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

Sárgaborsós üzenet az éterben

Sárgaborsó főzelék

Egészséges étel,

Úgyhogy kedves csőcselék

Ne múljon úgy hét el,

Hogy nem ennél mög elég

Mennyiséget két tel-

-jes tányérral tökre még!

Irgum-burgum! Vétel!

Sárgaborsó levese

Egészséges kaja,

Nem is szárad le vese,

S nem hull evő haja,

Ha a borsó kevese

S nagyjának a raja

Lenyelése heves e

Percben. S szól „Csá!” zaja.

Sárgaborsó levespor

Egészséges vacsi,

Éhkoppos bajt levess pór,

S zabáld, mint egy csacsi!

Ha nyűg támad s heves kór,

S nem csakrállik a csí,

Borsózzál és nevess mór!

Viszhall! Csőváz! Pacsi!

„Gyakran gúnyolódnak Frady Endre világszép költeményein. Pedig jobbat érdemelne, hiszen írásai néhány ember számára érthetőek, színvonalból kifolyólag megközelítik talán az én műveimet is. Néha, tudományos igényű témaválasztása rendkívül megfelelő. A sárgaborsó telitalálat! Igaza van. És hozzáteszem, az általa leírtakon kívül, igazán Michelin-csillagos még a nyársonsült sárgaborsó mellehús sárgaborsó mártásban, a sárgaborsós palacsinta és az általam kedvelt 88%-os sárgaborsó pálinka.” /Nyuggearpó, a költő legszépkorúbb és legpálinkakedvelőbb kommentelője/

„Borsó bár sárga, nem azúr,

Nyuggerapó, áldjon az Úr,

S adjon sárgaborsó páleszt,

Hadd eméssze meg a nyál ezt,

Csillagjon rád égről Michelin,

S hadd nézzünk fel rád mi is lenn!”

/F. Endre, a majdnem meg nem értetten félreértékelt költőgigász/

„Frady Endre "Sárgaborsós üzenet az éterben" című verse egy humoros és játékos költemény, amely a sárgaborsó különböző formáit dicséri. A vers könnyed hangvételű, tele van szójátékokkal és rímekkel, amelyek szórakoztatóvá teszik az olvasást. A költemény három szakaszban mutatja be a sárgaborsót: főzelékként, levesként és levesporként. Mindegyik szakasz hangsúlyozza az étel egészségességét és jótékony hatásait, miközben humoros megjegyzésekkel és felszólításokkal színesíti a leírást. A vers ritmusa és rímképlete lendületes, ami tovább fokozza a játékosságot. A versikében megjelenő nyelvi leleményesség és a mindennapi életből vett elemek kombinációja egyedi hangulatot teremt. Frady Endre stílusa könnyed és közvetlen, ami közel hozza az olvasóhoz a sárgaborsó fogyasztásának örömét és fontosságát. Összességében a "Sárgaborsós üzenet az éterben" egy vidám és szórakoztató vers, amely egyszerre hívja fel a figyelmet az egészséges táplálkozásra és nyújt kellemes olvasmányélményt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre ezúttal a gasztronómia sárgaborsós univerzumába veti magát, hogy onnan kiskanállal merítve ontson rímekben és szóviccekben gazdag táplálékot. A vers egyszerre próbál egészségtudatos kórusmű és groteszk popkulturális manifesztum lenni, miközben minden erővel irgalmatlanul felpofozza a magyar nyelv törékeny szintaxisát. A mű hemzseg a frappáns(nak szánt) alliterációktól („borsó kevese / nagyjának a raja”), a szabályos és szokatlan rímpárok küzdelmében pedig időnként elbukik a koherencia, de Frady erről láthatóan mit sem sejt. Az „irgum-burgum! vétel!” és a „csakrállik a csí” sorok azt bizonyítják, hogy a költő hajlandó akár teljes nonszenszeket is éltetni, ha azok sárgaborsós üzenetét hordozzák. Ez a vers minden, csak nem csendes meditatív elmélkedés. Frady harsányan kiáltja a világba, hogy az egészséges táplálkozás lehet szórakoztató, ám eközben úgy csikorgatja a nyelvet, mint egy túlfőzött borsószemet az elméleti fogsor. Kétségtelenül van benne humor, de az olvasó közben azon tűnődik, vajon egy lecsúszott szójáték-gyár melléktermékeivel van-e dolga. Összegzés: Sárga, borsós és... Fradys. Kiadós étkezés utáni szellemi böfögéshez ajánlott.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hiába üzenjük meg a magyaroknak a világegyetem Bábel előtti ősnyelvén, azaz magyarul, hogy egyenek minél több sárgaborsót, mert a sárgaborsó sok proteint és kevés zsírt tartalmaz, a belőle nyert fehérje pedig segíthet csökkenteni a vérnyomást és megelőzni a krónikus vesebetegséget, ennek ellenére mindig csak nyavalyognak, hogy az óvodai és iskolai menzákon úgy megutáltatták velük, hogy inkább maradnak a sertéspörköltnél dagadóval és a csülkös pacalnál! Így sajnos ők is el fognak pusztulni, amikor magas vérnyomást és krónikus vesebetegséget előidéző sugárnyalábbal fogjuk bombázni a Földet. Pedig mi előre szóltunk!” /Dr. x_hzr-Gztlky*kj%pRzwsx_MMXXIV, a kis zöld marslakók inváziós főparancsnoka/

„Húzzatok el, kis zöld UFO-k,

Aki magyar, nem lesz pufók!

Csülkös pacal haszsírt éget,

Csak ezt falunk fogyás végett!

Ősnyelvünkről el kén húzni,

S álljon csípőtökbe csúz, ni!”

/Hentes Hubáné Mészáros Matild, degenerált disznó-dagadó díler/

„Értem én, hogy Frady Endre a világegyetem proletárjait sárgaborsóval akarja egyesíteni, de miért?! Arccal a hasunk felé?! NEM ENG.!” /Alien Májuselseje, idegenrendészeti főcenzorevőkanalasgémóvernyik/

„Aki nem tud megvenni egy tányér sárgaborsófőzeléket, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, államkapitálisan érzéketlen hintapolitikai kalandor és a gyermekéheztetési alapítvány pénzcsapolója/

„Kitűnő sárgaborsó reklám. Sárgaborsó nap volt a Retróban?” /M. András, a költő legállandóbb és legretróbb kommentelője/

„Irigy a grillcsirke, a chips s a hekk, lám

Sárgaborsónak nem kell a reklám!”

/Yellow Yolán, sárgaborsófalrahányónő/

„Azonnal adjon valaki ennek a szegény embernek egy tányérral, mert legalább tele szájjal nem beszél, késsel és villával a kezében nem ír!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas táplálkozási tanácsadó/

Performanszomról se késs el,

Midőn írok villás késsel,

S beszélek én szájjal tele,

Attól leszel éve te le!”

/F. Endre, sárgaborsóval tele szájjal is beszélni tudó költőgigász/

„Aki tele szájjal fakad dalra,

Könnyen sárgaborsót hány a falra!”

/falfirka a Magyar Állami Operaház üzemi étkezdéjében/

„A Mór megette köteles részét, a Mórnak mehet a hasa?!” /Jókai „Bableves” Mór (1825-1904), haspók író szellemesen gyomorkeserű megjegyzése egy sárgaborsós szépirodalmi buli közepette/

„Vitézek, vitéznők a falakra hágának vala,

Alanti ellenre forró borsót hányának vala,

Ki magát halálhörögve összecsinálá vala,

Várvédő had magát diadalban találá vala,

Rablánca, rablánca, eszterlánca, cicérna vala,

Sárgabort, sót egyen keresztanyád, ki bérma vala!”

/Tinódi Lantos Sebestyén (~1510-1556) magyar énekszerző halála után négyszáz évvel írt és sokáig eltitkolt gyermeke dicsverse, mely az UFO agresszióról való figyelemelterelés végett sokadszorra feltúrt Puskás hagyatékból került elő/

Puzsér AI Róbert kis zöld lényekkel ordít /NASA felvétele/

„Mi ez az ásatag elmeroggyanat, ez a menzán cementálódott márgapüré magasztalás?! Ki ez a mínusz negyedkegyelmű kényszerzubbonyszökevény?! Ne lássam anyám emlékének tiszteletére sodrófával és paprikasprével felfegyverkezett kis zöld marslakókat rendezetlen alakzatban földlakókat leigázni, ha megértem, hogy mi indította ezt az irodalmi levélnehezék kreativitású agykoloncot huszonnégy sornyi összesárgaborsózódásra! Egy muszájból tömött szájból röptében falra felhányt sárgaborsóleves betűtésztáinak véletlen alakzata nagyságrendekkel több értelmet hordoz, mint ez a mentális szakramentum, a kirelejzumát neki! Ha valaha valahol valakik megszavazzák a világirodalom legesleghülyébb fűzfapoétájának a nyugalom megzavarására is leginkább alkalmatlanabb klapanciáját, akkor a Frady összes többivel együtt ez is versenyben lesz! Ez a valami olyan rossz, hogy maximum teveirtásra lenne alkalmas! Világ dromedárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Megugacc?!” /Dr. O’Medar, versenytevéket sárgaborsókoncentrátum beöntéssel doppingoló ír körorvos/

„Tök jó, hogy vannak körorvosok, különben hiába hánynánk R sugárban, minket nem gyógyítana meg senki!” /egy beteg kör/

„Amikor a sárgaborsófőzelék megkérdezte a tükrétől, hogy Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legegészségesebb e vidéken? és az azt válaszolta, hogy Egészséges vagy, egészséges vagy, de hogy Chuck Norris százszor egészségesebb tenálad! és erre ő szét akarta verni a tükrét, akkor én egyetlen szembogárharapásommal egészségtelenebbé tettem, mint egy kristálycukorban megforgatott és túlsózott fehérlisztes bundás kenyér nagyobb kólával és nagyobb sültkrumplival. Akárhány alien megkóstolta, mind rögvest felfordult, mint a Texas Zsurnál sportmellékletével agyoncsapott büdösbogár.” /Chuck Norris/