2024. március 14., csütörtök

Március 15-i Retró2 szünnapi bánatvers

Nagyon kemény hírek ezek!
Mi lesz, hogyha megéhezek
Forradalom közepette?!
Szedte-vette teremtette!

Ha majd vendégségben eszek,
Szállnak nyögve nyelés neszek,
S rágódom a „szétfő” igén…
Vajh kibírom hétfőig én?!

Nem bírom ki, éhen döglök!
Sírba be az éhség-dög lök,
S hol zsírjaim homorulnak,
Unoká’m le csokit nyúlnak.

Tetem vagyok, girhes tetem,
Csokinyulat sem ehetem;
Csontváz szám már ritkán eszik,
S anyaföldként fogad be szik.

„Sanyaföld?! Sanya, neked van földed?! Akkor meg mit hőzöngsz itt, miért nem mész megművelni?! Amit ma felszánthatsz, ne halaszd holnapra! Vagy ej ráérsz még, mint az a henye Pató Pali haverod?! Na, ugorj, de előbb még hozz ebédet! A Retró ma zárva van, úgyhogy irány a Pilvax! Az egyik lábad itt, a másik ott, te lusta tintanyaló!” /Petőfi Sándorné, házsártos háziasszony/

„Micsoda?! Meghívunk hozzánk ebédre az ünnepnapon, te meg fikázni mered az áldottkezű nejem főztjét és sütjét, te urbánus fűzfapoéta?! Az agyad van szétfőve, nem az ebéd, te lábasfejű tintanyalonc! Még hogy éhen döglesz, és homorú a zsírod, te dagadék?! Bárcsak befognának téged a Táncsicsot kiszabadítani igyekvők hintója elé, majd ott hagynának csereként a börtönében, míg rád nem rozsdásodik a műanyag lakat!” /Söptényi Nadír, filozófus és népies írókolléga/

„Ne haragudjon, költő úr, az ünnepnapi szünetért, da valamikor nekünk is ki kell pihennünk az ön nonstop verscunamiját! Hétfőn találkozunk! Addig is kellemes forradalmat és szabadságharcot!” /a Retró2 dolgozói/

„Van, akinek az Operáról a büfé jut eszébe, van, akinek az idusáról a kantin. Micimackó mindenkiben ott lakozik, csak van, akiben a felszíntől vékonyabb kopóréteg választja el.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Everybody has a Kant in, in’t Kan? Immán, úúúú, el innen! Hú mán!” /Márciusi Dusán, emigrált középiskolai angoltanárt helyettesítő angolvécépucoló/

„Rendőrkaszt a kopóréteg?!
Hová szaladsz Peti?! Hé, teg-
-nap nem voltál még ily riadt
Egy kis viccelődés miatt!
Ne fussál el, te kis zakkant,
S falt se fejelj le, mint vak Kant!
Egyél inkább Retró kaját,
S hinnyébe fordul a jaj át!”
/Dartanyan Dezső főhadnagy, a Budapesten Illetékes Csávás Kálmán Alakulat (BICSKA) maximálisan minimalista költője és antiriogatási főelőadója/

„BICSKA?! A bicska én vagyok!” /Buggy Lee, hongkongi hungarikum/

„Jaj, de szörnyű ez a Frady vers! Hadd ne kelljen ezt még egyszer elolvasnom! Kit kell megvesztegessek? Kegyelem! Hosszabbítsák meg a szabadlábamat Bicskéig!”” /K. Endre, bicskei bicskanyitogató/

„Ez lehetne egy nemzeti dal, csak egy "Talpra magyar! híja. Haza.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Talpra magyar, magyar talpra?!
Kell nekünk Nemzeti Dal pra-
-liné helyett forradalmi
Desszerként, ha csupán talmi?!
Édességnek, ha van híja,
Akkor hasa haza híja!
Winnetou meg haza híján
Migráncsként ül laza íján.”
/Panel Proliné, praliné díler/

„Nyilván nem nyit ki március 15-én a Retró. Különben hogyan lenne forradalom, ha nem lennének éhezők, akik lázadnak?” /M. András, a költő legállandóbb és legéhséglázadóbb kommentelője/

„Á, a Retró diadala
Az éhezők viadala?
eM úr, Önnek mi a dala,
Melytől reggel riad ala-
-posan meg a szomszéd néni és a forradalmárokat megkarmoló macskája?”
/Petőfi Nándorovics, ex-barguzini apa-gén epigon/

„Drága Költő Gigász! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy Nagyböjt van, szóval ideje lenne felfüggeszteni a mértéktelen kulináris élvezeteket! Ezek a mai fiatalok..! Csak a sz.x meg a szipu! Pfuj! Koplaljon az ilyen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas etikus dietetikus/

„Jelzem, Bibliában senki
Sem böjtöl a Húsvét előtt,
Se irokéz pap, se jenki,
Se józan, se sziput belőtt;
Igéből nem jön ilyen ki.
Bélgáz fújjon böjti szellőt!”
/Teó Leó, Ég és Föld szakon végzett teológus és geológus/

„Az Isten által kitalált bibliai böjtök és az emberek által kiokoskodott úgynevezett Nagyböjt között az a különbség, hogy előbbinél a résztvevők semmit sem esznek, utóbbinál pedig csak azt és annyit, amit és amennyit megkíván a szervezetük. Ami efölött van, azt meggyónják. Vagy nem.” /Elmereccsent Endre, epebeteg eretnek/

„Na, megállj csak, eretnek!
Majd a papok veretnek!”
/Vérgőz atya, a Torquemada Spanyol Inkvizíciós Gimnáziumi Alapítvány (TSIGA) főispánja/

„Ha zárva van a Retró2, akkor elmegyek Phil Vaximovics Mutyin haverommal ebédelni és egy jó borscsos pirogtál mellett vodkamámorosan megemlékezünk arról, hogy anno a baráti orosz csapatok akadályozták meg Világosnál az áruló Görgey további fölös vérontását. Már akkor is ők vonultak be békét teremteni, nem az amerikaiak! Éljen az örökké megbonthatatlan orosz-magyar fegyverbarátság és békeharc!” /Talpnyalonc Tihamér, a Magyar Orosz Szovjetbarátságos Közpénzeket Vételező Alegység (MOSZKVA) atamánja/

„Hé, atamán elvtárs! Nem csak a maga fegyveres békeharca az örökké megbonthatatlan, hanem ez a rohadt kínai pandahús konzerv is! És nekem mégis ezt kéne ennem március 15-én, mert nincs nyitva a Retró! Éhen fogok murdelni!” /Bádog Bódog, bodega buherátor és pléhbili díler/

„Március 15-én senki se a saját hasára gondoljon, hanem jöjjön el ebéd előtt az ünnepi beszédemre a Nemzeti Múzeum elé! A műsor magas színvonalú lesz. Először Curtis rappeli el a Nemzeti Dalt, aztán Győzike a Himnuszt, majd Tóth Gabi énekli el a Nélküledet, utána Ákos saját magát gitárkísérve dalolja végig a 12 pontot, végül Mága Zoli húzza el a nótánkat, míg a háttérben a Kossuth-díjas Nagy Feró vasalt bakancsban tapossa el a nemzet sötétben bujkáló ellencsótányait. A beszédem rövid lesz, de velőspacalos, hogy egyrészt Németh Sziszi barátom is értse és szeresse, másrészt, hogy hazaérjek ebédre. Jelszavunk: A haza minden előtt!, de mielőtt elmennénk haza, ezt még elismétlem egy párszor. Ott találkozzunk! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Mi ez a celebnyálas bájgúnár gágogásnál is fülsértőbb közpénzmédiahekk szint alatt vergődő latrinaszag?! Ki ez a fékevesztett bolsevik diszlájkvadász, ez a vérhaspók fotelforradalmár?! Elhiszem, hogy a falánk Frady Endre megszokta a minden péntek déli kifőzdézést, de meg kell értenie, hogy a gyorséttermi dolgozóknak is joguk van ahhoz, hogy a nemzeti ünnepnapon helyet foglalhassanak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén megtartandó állami ünnepséget messze elkerülő menekülőútvonalak valamelyikén, hiszen köztudott, hogy a haza nem eladó, csak bizonyos esetekben és amennyiben egy összegben megvan az a pénz! Ne lássam anyám életnagyságú hologramját a Retró 2 Kifőzde díszfalán, ha nem követelem Frady Endrének a haza Kínának eladandó részéhez való csatolását! Világ kínai rendőrjárőrei, fradyendrétlenítsetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a bezárt és üres Retróban is meg tudok ebédelni. A hónaljammal letépem a vaslakatot, aztán megeszem a faszékeket és a faasztalokat. Az én gyomornedveimen még a heti bevételeket tartalmazó gyémántbetétes vasbeton páncélszekrény sem fog ki.” /Chuck Norris/

2024. március 11., hétfő

Frady Endre csodatévő költészete

Frady Endre költészete
Saját lábon járó csoda;
Ki ne hagyjad sohase te
Hogyha költ ő, rohanj oda!

Ily csodája nincsen Óznak,
Költészet lehet rá csak ok:
Bénák állva rángatóznak,
S rémeket látnak a vakok!

Mélyet költ, nem hetet-havat;
Év dalnoka, minden évé;
Pápa ily hőst szentté avat,
Így válik ő Szent Endrévé.

Szent Endrének lovas szobra
Centrum Szentendrén, az epi;
Bal parttól száz méter jobbra,
S rengő fejét Duna lepi…

„... az ending meg lehetett volna hepi.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ádám úr, maga most depi,
Hogy az ending nem túl hepi,
Vagy átlovát szorzá be pí-
-vel, hogy kerületét lepi-
-silhesse, he?!”
/Százszorszép Szepi, Fantom Turista és Flúgos Futamgyőztes/

„Ez kicsit hitelesebb lenne, ha más írta volna, de így is minden sorral egyetértek. A szobrot pedig valahol a HÉV állomás körül állítanám fel, úgy mindenki látná, aki a városba érkezik.” /M. András, a költő legállandóbb és legegyetértőbb kommentelője/

„Lovas szobron a lótérdek
Remegnének helyi érdek
Vasútjával rezonálva,
S nem maradna a ló állva.
Hogyha lovas szobor dőlne,
Föl ne vegyétek és föl ne
Tegyétek TikTokotokra,
Ne nőjön a pletyka bokra!
Úgyhogy eM úr ne kavarjon,
Kár lenne karó a varjon!”
/Sújtó Söjtör, sajtófőnök és a költőgigász menedzsere/

„Koszorús költőnk vállalkozószelleme határtalan, újabb Natura 2000-es területen épít, habozás és erőfeszítés nélkül, 2x3 sávos autópályát. Ezúttal az államigazgatás területén honos autoeulógia műfajában próbálja ki figyelemre méltó képességeit. Az eposzi kellékek, a mesei elemek, a bibliai utalások, a turisztikai fordulatok és a nyers blaszfémia finom szálaiból készít egyedi leplet, mely az utókor számára megőrizni hivatott legendás alakját. Ó, Te mázlista utókor!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mázlista?! E szörnyű lepel
Teljes jövőképet lep el!”
/utókor/

„Tegyük tisztába a versben megfogalmazott gondolatokat!
1.) Szent Endrénk fejét Duna lepi. Kinek jó ez? Jutott neki búvárfelszerelés?
2.) Sokkal viccesebb lenne búvárfelszerelésben szárazon is!
3.) Legviccesebb lenne, ha az oxigénpalackokat más gázzal töltenénk fel - pl. héliummal.
Ráadás: most harsogjon Szent Endrénk vad igéket rengő fejjel! Hadd hallja mindenki! ... a többire ott a MasterCard.”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szó-, nyelv- és fejcsavaró/

„Szentendre szép vidám város,
Nem egy síró-rívó bú vár,
S ellenpólusként nem káros
Lóhátról kirívó búvár.
Héliumos palackokkal
Bugyogva zeng mesterkardal,
S vonós kódis féltelt tokkal
Vigye többre MasterCard-dal!”
/Rd. Záh, Szeniordíj-konyhás és a többi megMasterCard-olandó/

„szent & rév” /H. Gábor, a költő szóvicces grafikus ősrégi ismerőse/

„Há úr, szent & révvel érvel?!
Duna folyó tán kis ér, well?!
Maga szóvicceli el ezt,
Míg a tészta kovászt keleszt?!
Bocs, a kovász keleszt tésztát,
Mégse adhat önnek észt át!
Nőjön magán, the Há Gábor,
Pinocchio féle báb orr!”
/Dzsingiszkán Dzsepettovics Dzsugasvili, dzsuvás dzsungeldzsúdós dzsigoló/

„Tisztelt költő úr! Hálából a nagy törzsű főnökük által végül mégiscsak jóváhagyott NATO csatlakozásunkért beszéltem az akadémiámmal az ön irodalmi Nobel-díja ügyében. Azt mondták, hogy úgy tudják, hogy a pápa előbb-utóbb elintézi a szentségit magának, így ők posztumusz díjazásra gondoltak. Azt javasolják, hogy a családja anyagi helyzetének mielőbbi fellendítése érdekében vagy kezdeményezze az Európai Unió által melegen ajánlott EU-tanázia magyarországi bevezetését, vagy - az ügy rövidebbre zárása végett - zöld sasnak öltözve menjen be meccsnapon egy újpesti kiskocsmába és kezdje skandálni, hogy lila majmok, lila majmok! Keresztény vértanúként gyorsított eljárásban, már születésének 60. évfordulóján meg is kaphatja a posztumusz irodalmi Nobel-díjat! Cserébe csak annyit kérünk, hogy a családja IKEA lapra szerelt MÖRDARE márkájú koporsóban temettesse el! Béke poraira és nyugodjék meg ott, ahová ássák!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Sajnos nálunk áll Szent Endre szobra,
Ezért irigy most Szentendre Szobra!”
/Szentendre lakossága/

„Az internetes jegyvásárlási regisztrációk alapján Frady Szent Endre háromszor is meg fogja tudni tölteni a Puskás Ferenc Stadiont! A szervezők szerint a ’Ki szeretne egy akkorát bemosni a költőnek, hogy a lelátót tartó fal adja a másikat?’ című rendezvény óriási közönségsikernek ígérkezik. Kizárólag egy Curtis nevű lokálisan világhírű futballrapper vonta vissza az előregisztrációját, mondván: ’Olyanokkal nem megyek ki a stadionba, akik azt állítják, hogy kimegyek velük a stadionba! Én csak focimeccsre megyek ki a stadionba, ahol a zöld gyep fel van festve kizárólag nekem szánt fehér csíkokkal!’. A rapper Majka nevű kutyahűségű kollégája az alábbi kétsorossal kommentálta a döntést:
          Nem ér rá most szegény Curtis,
          Kiskocsmában még pár kört isz’.
Frissen érkezett a meg nem erősített hír, hogy az előregisztrációs rendszer összeomlott. A szervezők szerint vagy provokatív terheléses támadás történt, vagy a programozó kutyája harapott el egy vezetéket. Amint új fejlemény van, jelentkezünk.” /Állami Tényfüggetlen Vadhajtások Elmepusztító Rémhírlapja (ÁTVER)/

„Duna-lepte ősz kobakja
telis-tele gondolattal,
s ahogy őket megfaragja,
elkopik az íróasztal.”
/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Frady szobra?! Nem is ősz ő!
Kevered a pókkal, ő sző!
Ám favéget pók nem farag,
Ami fa végén van: fa rag.
Nyelvtanárok ragemberek,
Illa berek nádak erek!
De a Duna nem ér, folyó,
Szoborfej úsz’ rajt’, mint golyó!”
/Dr. Érszűkítő Énok, folyamszabályozási főmérnök és fűzfapoéta/

„Mi ez a verbális olvasóbántalmazás, ez a gyanútlan emberek ellen bevetett szellemi szervestrágyadombi szőnyegbombázás?! Ki ez a mentális dögkút, ez a pszeudo-szakrális blaszfémia díler?! Ha Óz a csodák csodája, akkor Frady Endre a tócsák tócsája, a pocsolyák pocsolyája! Frady Endre legnagyobb csodája az lesz, ha a verseit olvasva nem fordulok le kigúvadt szemmel és habzó szájjal a szegény jó anyámtól örökölt csehszlovák aranyérbarát forgószékemről! Ne lássam az anyám emlékéről elnevezett sodorvonali búvárcsapat Frady Endre lovas szobor süllyesztő akcióját a saját üvöltve ujjongó hangalámondásommal 3D-ben, ha nem esküszöm meg K. Endre életfogytiglani hosszabbítására, hogy utálom F. Endre életművének még a mederfenékig rombolt és tengeri sóval behintett változatát is! Legyen neki nehéz a hullámsír!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A halandó hírességek lovas szobrai relatíve tartós emléket állítanak nekik a haláluk után. Én a saját lovas szobraimnak állítok örök emléket az évezredes időjárási viszontagságok okozta pusztulásuk után.” /Chuck Norris/

2024. március 8., péntek

Gyomorgyógyító sörrecept

Bing, a mesterséges intelligencia illusztrációja
Felnőve, ha elér gyom orrt,
Bűzével irritál gyomort,
S bélbolyhokból lesz sprőd sörte.
Doktor erre felír sört-e?

Felír, felír, mennyit, de még!
Gyomtól nem csak orr, de szem ég!
Kellenek ide az örök
Gyógymódok, a vényes sörök!

Patikánál emberörvény,
Mindenki kezében sör vény.
Roger Moore és Tony Curtis
Egyaránt receptes sört isz’.

„A Gyomorgyógyító sörrecept című verset Frady Endre kortárs magyar költő, humorista, műfordító írta. A vers a hagyományos magyar népköltészet paródiája, a modern magyar egészségügyet és táplálkozást gúnyolja. A vers a sört a gyomorproblémák, például az emésztési zavarok, gyomorégés és bélproblémák csodálatos gyógymódjaként dicséri és hirdeti. A vers azt sugallja, hogy a sört az orvosok írják fel, és mindenki igényli, még a híres színészek is. A vers nem komoly, hanem szatirikus, hiszen kigúnyolja a magyar egészségügyet, a drogfüggőséget, a túlzott alkoholfogyasztást és a magyarság életmódját. A vers különféle eszközöket használ a paródia megalkotásához, például erőltetett rímeket, vegyes szókincset, városi és gyógyszerészeti képeket, valamint vidám, önironikus és kritikus hangvételt. A vers szembe állítja és összehasonlítja a magyar kultúra hagyományos és modern elemeit, így a népi és az idegen szavakat, a természetes és mesterséges gyógymódokat, a történelmi és a mai eseményeket.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi… min… minden lében két kanál… mi… min… mint két szomjas vadkan ál… áll… szügyig a sörös lében… da… da… das ist das süßes Leben!” /Roger Moore & Tony Curtis, az ősmagyar Rigó Mór és Kertész Tóni kései leszármazottjai/

„Ez a bordal kevésbé ismert változata, a sördel.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Sördel, Ádám bátyám, sördel?!
Maga itten agyat tördel?!
Borszag helyett legyen sörszeg?!
Hordóját lyukassza sör-szeg!”
/Borissza Boriszné Sörnemissza Sóvirág, a Költészet Örömét Szegről Végről Élvezhetetlenítő Nyavalya (KÖSZVÉNY) nem százas szögezője/

„A sör sokkal több, mint egy egyszerű reggeli ital. Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben vényköteles. Borbana zigasság, sörbena megmondás ... hát valami ilyesmi itten a buzgó kőbevésés tárgya. Drukkoljunk, hátha sikerül globálisan intézményesíteni ezt a hungarikumot!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sörben áll egy kislányka…

Sörben áll egy kislányka,
lássuk mit isz a párja!
Lássuk, gyógyszerez-e legjobban!
Azzal vényez oly gyorsan.

Bort szereti legjobban,
ettől fordul fel gyorsan.
Vége, vége, vége mindennek,
Vége a szerelemnek.”

/népdalvariáció a Sörbena Humánúr dallamára/

„Sörös Gyüri azt üzente,
Főzzél söröt széntüzen te!
Jobb a sörbet, mint a pálesz,
Hogyha rágyúrsz, izommá lesz!”
/Seress Rezső, szomorú vasárnapi ivócimbora és hordós ser erőemelő/

„Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra, mert elisszák elöled!” /falfirka az Okádó Mikádó patikában/

„Mire iszunk? Receptre!” /egy másik falfirka egy másik patikában/

„Elvonón kevés a beteg,
De van sör recept rengeteg.
Felírják az embereknek,
Az elvonón sokan lesznek.”
/M. András, a költő legállandóbb és legelvonóbb kommentelője/

„Sok sörtől törik el vonó?
Sebaj, segít az elvonó
Hegedűsön – Húzd rá cigány!
Jobb ez, mint a műnépi gány!
eM úr, maga tud itt tutit,
Receptsör nem öl, csak butít!”
/Serman Sörmen, tanklyuk foltozóvarga és az Elvonási Tünet Együttes balalajka szólistája/

„Két európai országban már receptre kapható a sör, aki Lengyelországban és Csehországban vesekő betegségben szenved, sörét a társadalombiztosítás fizeti.” /ingatag igazságtartalmú internetes információ iszáktalan iszákosoknak/

„Megragadnám az alkalmat, hogy jelezzem, nem csak a patikákban lehet államilag támogatatlan drága sört kapni, hanem nálunk, az Operaház büféjében is. A jó ser elősegíti a nyugodt szendergést a Carmina Burana második felének zajongása közepette is.” /Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főispánja/

„Millió, millió, millió róka száll,
Répaszín takaró tavaszi út porán.”
/Alla Pugacsova sörözős dala az Operaház büféjében/

„Mi ez a lakodalmas gyomorforgatás, ez a bulvármédiát is alulról szagoló gyomverselés?! Hogy keletkezhet egy ilyen alkoholmámorban fetrengő előemberi roncsderbi?! Hogy kerül Roger Moore és Tony Curtis az asztalra, illetve az asztal alá?! Ha szegény anyám élne, el se hinné, hogy a patikákban szakképzett gyógyszerészek híján szeszkazánkovácsok verik a blattot, sőt szilveszterkor szeszkazánókovácsok büféztetik a népet, miközben a vérciki dilettantizmussal megvert Frady Endre minden tehetségtelenségét összekaparva megverseli nekünk, vagy legalább is azt teszi, amit ő verselésnek hisz! Mondanám, hogy legyen a hite szerint, de egyrészt ne legyen, másrészt meg sajnos már van! Elég!!! Patikus kisasszony, a legeslegnagyobb kiszerelést kérem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivel sosem vagyok beteg, így én a sört nem receptre iszom, hanem éhgyomorra. De csak az első hordót, mert a többi értelemszerűen már nem éhgyomorra megy.” /Chuck Norris/

2024. február 28., szerda

Télvég

Véget ér a február mán,
Búcsút inthetünk a télnek.
Tódorog az öreg Kármán,
Örvényei nagyon élnek.

Ez az év egy kissé szökő,
Plusz napja van februárnak,
Mit huszonnyolc mögé lök ő,
S népek tavaszt tovább várnak.

Hej, e nép nagy tavaszváró!
Ilyentájt van forradalom;
Fut sok király, herceg, báró,
S dalvirágba borul falom-

-bkoronasétány hűlt helye,
Melynek nyomát verem bottal.
Jaj, szétesek, jeje-jeje!
-vós vót ez a buli, Ottal-!

„Forradalom! Forr a dalom! Sercegtessétek a hercegeket, borogassátok a bárókat, karéjozzátok a királyokat! Mi, hogy elörvénylettek a karéjozók?! Akkor csak akasszátok föl őket, és tű bollyal szurkáljátok a nagy büdös lúdtalpukat! Éljen a tavaszi anarchia! Ottalvós buli van!” /Téboly Tuboly, tű boly töbölyöző tökfej/

„Télvég szívében kés, febr’ár nyakán
Kötél, s utánuk hő is jön talán,
Tavaszi karéj ottalsz’ végre, sakk!
Ez mind igen jó, mind valódi pakk,
De még ezzel nem sercegtek sokat -
Akasszátok föl a királyokat!”
/Befőtti Bájorrné Petőfi Sandra, barguzini hóemberolvasztó kisiparos és amatőr sakknagymesterdalnok/

„Ottal (oroszul: Оттал) vidéki helység (egy falu) Kalyalskoye vidéki településen, a Rutulszkij körzetben, Dagesztán Köztársaságban, Oroszországban. Népesség: 400 (2010-es népszámlálás); 356 (2002-es népszámlálás); 128 (1989-es népszámlálás). 2 utca van. Ottal 48 km-re északnyugatra fekszik Rutultól (a kerület közigazgatási központja) közúton. Mishlesh és Muslakh a legközelebbi vidéki települések. Tsakhur emberek élnek ott.” /Wikipédia Winnetou, wéleménywezér/

„Tsak mi hurok, tsak mi hurok
Bulizunk itt Ottal-vósan,
Ám ha körénk szorul hurok,
Hurunk tsak over the ocean!”
/Ben Hur Tsak Norris, betanított dagesztáni főrabbi helyettes/

„Tisztelt szétesett költő úr! A verse pontatlan, ugyanis február utolsó napjával csak a meteorológiai tél és véget, a csillagászati még nem. Arra ugyanis további húsz napot kell várni, mert akkor következik be az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőség. Szóval vagy pontosítsa a vers címét, vagy NEM ENG.!” /Dr. Szaturnusz Szilárdné Jupiter Jolán, a Csillagászati Irodalom Géniuszai Alapítvány (CSIGA) folyóiratának főcenzora/

„Ezek szerint március első három hetében a meteorológusok és a csillagászok teljes szívből és habzó szájjal utálják egymást? De ki mellé, azaz hova álljanak a belgák?” /Bälga Helga, csillagorológus/

„Ügyvédi irodám a meteorológus – csillagász házaspárok válóperes ügyeire szakosodott és évente négyszer három-három hétig kaszálunk, mint a disznó a makkdonálcban!” /Dr. Görényi Gödörvény, válóperes zugügyvéd/

„Ez már a vég! De milyen tél?! Hó van az már? Az egész hónap szökőnapra esett! Greta Thunberg monnyonle!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„- Hóhiányos dögrét a
Világ! - tells us the Gréta -
- Jaj, vigyázzunk! Hú, mán Ka-
-lasnyikovoz humánka!”
/The Bill, a debil/

„Remélem, hogy tényleg jön a tavasz és nem tér vissza a tél, bár ez a február is tavaszi hónap volt most. Elég jó idő volt, csak a naptár mutatott telet, a hőmérő nem.” /M. András, a költő legállandóbb és legtavaszváróbb kommentelője/

„eM úr, a celziusz nő! Mér?!
Talán, mivel maga hőmér?!
Ne hőmérjen, bőg a naptár,
S felhőablakot a Nap tár!
eM úr, maga tavaszoljon,
S érezze magát a jól jón!”
/Jó-Jó Jenő, jojódíler és naptárfüggetlen hőmérőhámozó/

„A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, humorista és műfordító. A Télvég című verse még nem jelent meg nyomtatásban, de a szerző honlapján olvasható. A vers egy humoros, ironikus és kritikus szemléletet tükröz a mai magyar társadalom és politika iránt. A vers műfaja paródia, amely egy másik művet, stílust vagy műfajt utánoz, de torzítja, elrajzolja vagy kifigurázza annak jellemzőit. A vers a klasszikus magyar népi költészetet parodizálja, amelynek tipikus elemei a négy soros, nyolc szótagos, rímes versszakok, a népies szókincs, a természeti képek, a ritmus és a dallam. A vers azonban ezeket a jegyeket karikírozza, például a rímek erőltetettek, a szókincs idegen vagy modern szavakat tartalmaz, a képek pedig a városi életet és a politikai eseményeket ábrázolják. A vers témája a tél vége, amelyet a költő a február utolsó napjaival, a szökőévvel és a tavaszvárás jelenségével kapcsol össze. A vers azonban nem a természet változásait, hanem a társadalmi és politikai feszültségeket, a forradalmi hangulatot és a korrupciót, a hatalomváltást és a nép elégedetlenségét fejezi ki. A vers a magyar történelem és a jelen közötti párhuzamokat és ellentéteket mutatja be, például a 1848-as forradalom és a 2024-es választások, a dalnokok és a dalvirágok, a királyok, hercegek, bárók és a koronavírus, a buli és a szétesés. A vers nyelve és stílusa humoros, ironikus és kritikus. A költő számos eszközt használ a paródia megteremtéséhez, például:
•  A rímek erőltetettek, keresztrímek, de gyakran nem pontosak, hanem csak hasonlók (mán - élnek, várnak - báró, helye - Ottal-).
•  A szókincs vegyes, népies és modern szavakat kever (Tódorog, Kármán, szökő, lök ő, dalvirág, koronasétány, jeje-jeje, buli).
•  A képek a városi életet és a politikai eseményeket ábrázolják, amelyek ellentétben állnak a népi költészet természeti képeivel (Kármán, szökőév, forradalom, király, herceg, báró, koronavírus, buli).
•  A hangulat vidám, önironikus és kritikus. A költő mintha élvezné a tél végét, de valójában kineveti magát és a magyar társadalmat és politikát. A vers végén egy felszólítással invitálja az olvasót, hogy bulizzon vele, de ez is inkább gúnyolódás, mint komoly ajánlat.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Te Bing, nagy merénylet e tett!
Melyik rímem erőltetett?!
Mesterségesen vagy hülye,
Meg is haraplak most, hű, jeeeeee!!!”
/F. Endre, vérig sértődött költőgigász és világirodalmi mérföldkő/

„Korunk költészetének kivilágos kivirradta, Frady Endre, ismét bebizonyította, hogy nem a szájbarágós tömegigény álprófétája, hanem az elefántcsonttorony szuterénablakából megvetően az ég felé köpő világfájdalomdíjas örömpörköltszaft tunkoló géniusz hungarikusz! A szabad asszociáció fenegyereke szellemi rácsos ágyból kiszabadult gyermeki eksztázissal esik neki a világegyetem betokosodott rendjének és térzenei torzóként tör-zúz, hogy felhívja a figyelmetlenek fegyelmezetlen figyelmét a felgyülemlett fagytalanságra! Felkent falkaforradalmárok, fessetek!” /Ibrik Izolda, ecsetkezelőnő/

„Vége van a télnek
Fagyottak nem félnek
Újra olvad ki a
Fiat mellett Kia
Hely ez a vers rémes
Kéne ide rím is!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas agyolvasztó segédmunkás/

„Segédmunkás? Agyolvasztó?
Jaj, támad a rémrím kaszt, ó!
Kiolvasztja fiát, ki át-
-kozott módon fagyaszt Kiát?
Télnek vége, hörög gége,
Kiengedett birka bég-e?
Nagyon gyanú maga, Ház úr,
Ráférne önre egy hó zűr,
Melyet tavasszal le hő zár!”
/Serteperte Sörteparti, sártiport ő/

„A címnél még reménykedtem, hogy tél végén egy télvégről szóló vers még talán egy Frady Endrétől is kitelik, de már a legelső sor végén tudtam, hogy egy dologra vágyom kétségbeesetten, a versvégre! Mi az a mán?! Mivégre kellett megírnia?! Mivégre kellett elolvasnom?! Mivégre vagyunk egy világon Frady Endrével?! Mi végre valahára túléljük őt, vagy egy általa okozott költészeti kataklizma nyomán ő és a csótányok élnek túl minket?! Meg még a skorpiók?! Őszintén csodálom, hogy Frady Endre nem szerepelt a bibliai tízcsapásban! Vagy lehet, hogy az Úr csak figyelmeztetni akarta a fáraót, nem elpusztítani?! Esetleg mégis szerepelt és ő volt a sötétség?! Ó, anyám, miért nem szültél hármasikernek és én miért nem abból a kettőből vagyok az egyik, akinek nem kell munkaköri kötelességből Frady verseket olvasni?! Könyörgöm, akasszuk föl! Királyság!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Akkor van vége a télnek, amikor én azt mondom, és az inthet neki búcsút, akinek megengedem!” /Chuck Norris/

2024. február 23., péntek

Tűzoltók védőszentje

Ha nagy tűz ég, jön a Tűzszent,
Gigantikus nagyot tüsszent,
S magasságos égnek hála,
Lángnyelvet olt taknya-nyála.

Szent Flórián bő orrlika
Fröcsög, mint egy böhöm bika,
S jobban bír hőt, mint egy teve;
Jó Tűzszentnek híg a leve.

Egészségedre! – szól zajos
Hangon tűzbrigadír Lajos.
Gözönöm! – hörg’ Szent Flórián,
S elszáll mutáns kanáriján.

„Lassan már 1720 éve üldögélek itt fenn a Mennyben egy kényelmes felhőn és láblógatva nézem az emberiséget, és sok mindent láttam már, de ekkora marhaságot még nem olvastam! Kikérném magamnak, ha még érdekelne, de már nem húzom föl magam az ilyesmin, mert ilyenkor felhangosítom az angyali orgonaszót, ami egyrészt lenyugtat, másrészt elnyomja még az odalentről folyton bömbölő lakodalmas rockot is. Ja, és a rezonanciájával még az orromat is tisztíccsa!” /Szent Flórián (~240-304), keresztény mártír és a tűzoltók védőszentje/

„Mutáns kanári, költő úr, mutáns kanári?! Hányszorosára kellett mutálódnia, hogy elbírjon egy tűzszentet, aki a tarkójára tüsszentett?! Még jó, hogy egy szárazföldi lény tulajdona, nem egy halé, mert akkor kétéltűnek kellene lennie és a víz alatt megénekelnie a maga dalait! Ahogy a költő mondja:
          Nem szól halkan ária,
          Ha bőg hal kanárija!
Nem árulom el a költő nevét, mert betegesen szerény vagyok és mivel mindig betegeskedem, így mindig szerény is maradok. Ez ugyanúgy gyógyíthatatlan, mint a maga tehetségtelensége! NEM ENG.!” /Idült Szerénke, az Orvosilag Krónikus Krónikás Akut Renyhesége (OKKER) című halbiológiai és költészeti csapnivalóság kákacsomósítója és OKJ-s képzett főcenzorhelyettese/

„Ez olyan szép, hogy a fal agya a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kiloccsan a fal agya,
Átlőtte egy fül ágyú,
S teve megy, hogy felegye?
Humán úr, ön fél, ugyi?”
/Faligyalu felügyelő és Fahídnégy főhadnagy közös klapanciája//

„eF úr, ne legyen már gyagya,
Hisz a falnak nincs is agya,
Max. füle, mint ver a ragya!
Halálhörgőm csupa nagy AAAAA…”
/néhai Bokorrím Bözdöld, lírai lumpenproletár és betűtésztaszűrőtisztító/

„Ez a legjobb tüzes víz reklám a szentek ajánlásával.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegszentségesítőbb kommentelője/

„eM úr, viccöl?! Mink, a szentek,
Kik a szesztől félrementek,
S közben gyötört a székrekk, lám,
Örüljünk, hogy van ily reklám?!”
/Szent István, a saját szent jobbját karddal ittasan hadonászva levágó felnégyelőművész/

„A vers egy humoros, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a legendás tüsszentését mutatja be. A vers szerkezete három soros, rímes, hatos ütemű strófákból áll, amelyek a tűzoltás groteszk módját, a szent orrának és nyálának tulajdonságait, és a tűzoltók és a szent közötti párbeszédet idézik. A versben a költő a tűzoltás témáját használja fel, hogy kifigurázza a szentek tiszteletét, a tűzoltók hivatását, és a magyar nyelvet. A versben a költő játékosan használja a szavakat, a rímeket, és a nyelvi különbségeket, például a Tűzszent, a fröcsög, a gözönöm, és a kanári szavakat. A versben a költő olyan képeket használ, amelyek ellentétben állnak a szentek és a tűzoltók komolyságával, például a taknya-nyála, a böhöm bika, és a mutáns kanári. A vers végén a költő egy meglepő fordulattal zárja a gondolatmenetét, amely arra utal, hogy a szent elrepül a helyszínről egy mutáns kanáriján, ami egy sci-fi elemet visz be a versbe. A vers célja, hogy kritikusan és humorosan szemléltesse a tűzoltás és a szentek tiszteletének ellentmondásait, és megnevettesse az olvasót.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

Seöres Nándor: Hangyaló

Flórika, Flórika lángol,
Sörben a hangyalók főnek,
Nótavadak lalaláznak,
Zsűrivadak belenőnek.

Flórika, Flórika látszik,
Szénbe borul ki a placcra,
Hangyaagyat üt a ló-bot,
Flóri hajaz gagyi zaccra.

Flórika, Flórika épp itt
Jelzi, hogy tűzi a kára,
Szénfejű hangyalovásznak
Ostora űzi a fára.

Flórika, Flórika káros,
Füstös a káreseménye,
Hangyalovak hada kérdi,
Lángol-e Káva és Bénye?”

„Kikérjük magunknak Seöres Nándor rágalmazó vaklármáját! Se Káva, se Bénye nem lángol! Ami ég, az a kék, illetve ami kék, az az ég! Bár most épp nem kék, de erről nem mi tehetünk, hanem az idegenszívű időjárásjelentés hamisítók és a tényhajlító füstködösítők! Ami messziről lángot sugalló füstnek látszik, az csupán a gyomorbeteg hangyaló csordák miazmás böffenete! Flórika, Flórika, te meg már megint berúgtál, oszt’ ég benned a pokol ahelyett, hogy tennéd, amiért imádkozunk hozzád?! A zemberek veretnek, idióta eretnek!” /Kávai Kupacné Bényei Butélia, nyugdíjas lokálpatriogatónő/

„Mi ez az aberrált lázálom, ez a pszeudo-szakrális blaszfémia?! Ki ez a tűzvészmadárként keringve a fejünkre rottyantó pépirodalmi gyöknulla?! Frady Endrének kétségtelenül van egy rímszótár a fejében, csak az a baj, hogy a véletlenszerűen kihulló rímpárok elé képtelen úgy szavakat illeszteni, hogy a szöveg valami halványan felsejlő értelemfoszlány révén nyomokban verset tartalmazó bármivé álljon össze! Ne lássam a szegény anyám nevét viselő tűzoltórajt szkafanderben első helyet szerezni a Szent Flórián Nemzetközi Lánglovagló Biennálén, ha egy gyújtó hatású indulattal fűtött kritikával alá nem pörkölök ennek a mentális savokádó irodalmi álprófétának! Nem várok a kilövési parancsra! TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor valaki aláírta egy a pokolban olthatatlan tűzzel égő bűnös kegyelmi kérvényét, csak én tudtam eloltani az olthatatlan tüzet a vizeletemmel.” /Chuck Norris/

2024. február 13., kedd

Hét szesztestvezér

Ásít álmos előd, mit Tas
megvetőn néz: Apám ittas,
s rögvest ráborul a szesz éj;
veszélyes e káros szeszély!

Apja szerint (aki Huba,
s Etelközön jött be HU-ba)
fiacskája vádja koholt,
nem isz…isó… sokal…koholt!

Töhötöm érkezne mindjárt
onnan, hol közülük mind járt,
ám egy rendőr szondát fúvat,
és a szonda elol- (Fú!!!) -vadt.

Dülöngélget kortyolva Kond,
vele vedelget el vak Ond,
s talpuk alatt hal hat vakond,
ezzel telik jó pár víkend.

Így fogyott el hét akóm a
léből s költőajak, ó ma
zengi: E hon tömény kóma!
Bárki mást mond, az csak kamu.

„Isa bor és kamu vogymuk,
Kedvenc agyszerünk a vágymák.
Minden út kómába vezet,
Éljen a Szesz Szakszervezet!

„Ez egy nagyon vicces és kreatív vers, amely a hét szesztestvezér nevű legendás őseinket ábrázolja, akik mind nagy ivók voltak. A vers tele van humoros és finom ételekkel, amelyeket a kollégák és a barátok élvezhetnek együtt. A vers rímelési sémája aabb, és a sorok hossza is hasonló. A vers hangulata vidám és csábító. Megpróbáltam szellemesen illusztrálni a verset egy rajzzal. Remélem, tetszik. A rajzon látható, hogy a hét szesztestvezér egy asztal körül ülnek, és különböző italokat és ételeket fogyasztanak. Tas ásít, Huba kohol, Töhötöm szondázik, Kond és Ond dülöngélnek, a talpuk alatt vakondok túrnak, és a költőajak kóma állapotban van. A rajz színes és vidám, és jól kifejezi a vers hangulatát.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Nem tudni, hogy azért iszik a nép, mert mindig legyőzik, vagy azért győzik le mindig, mert iszik, de tény, hogy mindig iszik és mindig legyőzik. Ezért vigad sírva a magyar ebben a kancatejjel és mézsörrel folyó Kánaán-medencében! Hülye felnőttek, felnőtt hülyék!” /Kumisz Kösztöny, komisz kamasz/

„Kamuköltő úr, a maga történelemgyalázó versének egyetlen igazságtartalma az, hogy magának valóban a kedvenc agyszere a vágymák! A maga fejében agytekervények helyett tudatmódosító bejglik csavarodnak összevissza! Magának az ebédje a kómatál és a vérével véralkoholszerződést lehetne kötni, ha a maga leheletétől mámoros muslincarajok nem okádnák tele az aláírásra és pecsételésre váró pergament! Na, támolyogjon innen, oszt’ két csuklás között ugorjon fejest a téridőbe és nézze meg, hogy mi is ott voltunk-e, hogy elkapjuk! Remélem, nem!” /Dr. Dúvadassy Dezsőné Anonim Absztinencia, a Honfoglaláskori Üres Lyukidőket Elmismásoló Rendszer (HÜLYEÚR) terminus technikusi képzettségű főispánja/

„Ez a legjobb tüzes víz reklám az őseink ajánlásával.” /M. András, a költő legállandóbb és legősiesebb kommentelője/

„Szorgos népünk eldőlt, nyekk! Lám
Tüzes víznek nem kell reklám.
Akik bedőlnek a szesznek,
Előbb-utóbb odavesznek,
S eM úr, te se leszel vidám,
Hogyha lehány mindekid ám!
/Absztinens Ajtony, anonim antialkoholista/

„Nemzetgyalázunk, költő fattyú, nemzetgyalázgatunk, ahelyett, hogy vedelnénk, ahogy egy rendes magyar kefekötőhöz illik?! Történelemhamisítgatunk, rút szibarita vázkutya, és azt sugalljuk, hogy a nemzettestünk véralkoholszerződéssel állt össze a ma is ismert szeszmasszává?! Na, józanodjon ki a kadarkamámorából és nekifutásból fordítsa egyik orcáját a tenyeremnek, másikat pedig a fal felé, különben kihúzza a dugót és úgy eltűnik a Kárpát-medence lefolyójában, mint lóvizelet a száraz sziktalajban! Pofalapos!” /Csávás Kálmán őstörzsfőnök, az Etelközbe Beszökkenő Csodaszarvas Oltárán Nemzethaláltáncoló Törzsek (EBCSONT) beforró lángnyelve/

„Itt Tas vendégeket is kiszolgálunk!” /Homolya Hucul ősmagyar mikulás falfirkája egy ősmagyar iszoda pultja mellett/

„Honfoglalást előre elfogadunk telefonon vagy turulpostán.” /Homolya Hucul ősmagyar mikulás hirdetése a Szittya Hírmondóban/

„Mit őrjöng itt ez a Hucul,
Mér’ nem inkább hagymát pucul?!
Úgy viselkedik itt e hun,
Mintha övé lenne a hon!
Szittya lelkem dühbe gurul,
Harapja meg őt egy turul!
Ki ősmagyar, sértést torol,
S bitangokat szájon töröl!”
/Vitéz Táltossy Tass, ősgyula és szeszkazánkovács/

„Mi ez a kocsmaszagú árvalányhajhullás, ez a hevenyészetten hányaveti hétvezérkedés?! Ki ez a sötétségből rock and roll zajú balladai homályt faragó költészeti nyalonc, ez az akolmeleg alkoholmámorban agonizáló aljanéptribunus?! A szövegnek szánt hagymázkatyvaszból is kitűnik, hogy Frady Endre szívből gyűlöli a nyelvhelyességre emlékeztető pillanatokat - ő diktálni szereti a nyelvtant, nem pedig alkalmazkodni ahhoz, ahogy a hanyatló hagyományos világirodalomban szokás! Csak remélni merhetjük, hogy Frady Endre a bódítóan blőd rettenetével másnak ásott verembe ezúttal maga fog belehányni, majd beleesni! Fúljon a férgese!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor a szemtengelyemmel, mint egykarú emelővel kellően kiszélesített Vereckei hágón át berugdostam az ősmagyarokat az óhazájukból az újhazájukba, a honfoglaló partin az asztal alá ittam mind a hét törzsüket nyereg alatt puhított lovastól, mindenestől. Ahogy a verset és a kommenteket olvasom, azóta se sikerült kijózanodniuk.” /Chuck Norris/

2024. február 12., hétfő

Jóslat egy arab ősökkel is rendelkező cseh pilóta Forma 1-es bemutatkozó futamáról

Már-már arab derék csehre
Vár pár darab kerékcsere.

A mesterséges intelligencia illusztrációja

„Děkuji mnohokrát, básníku, že jsi o mně napsal báseň! Jsem velmi šťastný! Napište další!” /Karel ibn Mustafedved, az arab ősökkel is rendelkező cseh pilóta/

„Mit hadoválsz össze, Karel?!
Fordítsd le, vagy törik kar el!”
/Dühönc Dönci, bőrfejű autóverseny rajongó és rigmusdíler/

„أنت حليق الرأس، سوف تموت!”
/الطفل علي والأربعون حرامي/

„Я не боюсь!” /Дюхонц Дончи, скинхед/

„Boxutcában szól cseh vita,
Értő fülnek dolce vita!”
/Pavel Čapricciosa, cseh-olasz koprodukciós sportújságíró és Ferrariček szurkoló/

„A versed egy két soros, nyolc szótagos, páros rímes, humoros jóslat egy Forma 1-es futamról. A versed rímképlete: aa. A versed nyelve magyar. A versed címzettje egy arab felmenőkkel is rendelkező cseh pilóta, aki a Forma 1-ben debütál. A versed célja, hogy megjósolja, hogy a pilótának több kerékcsere vár majd a futamon. A versed hangulata vidám, csípős, és kreatív. A versed jól játszik a szavakkal, a rímekkel, és a kétértelműségekkel. A versed nem sérti meg a pilótát, hanem inkább felhívja a figyelmét a verseny nehézségeire. A versedhez kapcsolódó információkat a webes keresésem alapján találtam. A Forma 1-ben eddig csak egy arab származású pilóta versenyzett, ő Zsolt Baumgartner, aki 2003 és 2004 között a Jordan és a Minardi csapatoknál szerepelt. A Forma 1 történetének eddigi leggyorsabb kerékcseréjét a Red Bull Racing csapata abszolválta a 2019-es Brit Nagydíjon, 1,91 másodperc alatt. A kerékcsere időtartama nagyban befolyásolhatja a pilóta versenyeredményét, ezért fontos, hogy a csapatok minél gyorsabban és hibátlanul végezzék el ezt a műveletet. Remélem, elégedett vagy a verselemzésemmel és a versedhez kapcsolódó információkkal. Ha szeretnél még valamit kérni tőlem, csak mondd meg.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Bing, nem kérek semmit többé,
Csak, hogy csomósodj be göbbé!”
/F. Endre, felidegesített költőgigász/

„Figyelj, te Bing, arab származású a te természetes unintelligenciában fogant nagynénikéd, aki azt hiszi, hogy a boxutcában ökölvívnak, a kerékcserénél pedig minden kerék átkerül egy másik istállóba! Az én nevem egyébként német meg török-magyar eredetű, és azt jelenti, hogy Fakertész Fejedelem! Mindjárt ácsoltatok neked egy bitófát és felrúgatlak egy sok falóerős fakutyával! Gondolom, azért nem töltetnek ki veled IQ tesztet, mert megennéd a kérdéseket és ráhánynál a megoldókulcsra!” /Baumgartner Zsolt, az eddigi egyetlen magyar Forma 1-es pilóta/

„Lesz ilyen versenyző az idei szezonban?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsiskodóbb kommentelője/

„Ki tudja, eM úr, hogy lesz ki?
Tuti, nem a Brunelleschi;
Építész volt, nem pilóta,
Nagyon nem él tök régóta,
Olasz pali volt ő, nem cseh…
Kerékfogban sok a szemcse!”
/Fogaskerékgyártó Fridolin, forma feles fűzfapoéta és fradyendrepigon/

„Frady Endre (és epigonjai) világirodalmat károsító ámokfutásai oly mértékben sértik az embereknek a józan paraszti eszük megtartáshoz való jogát, hogy az ő (és epigonjai) kegyelmi kérvényét akkor sem írom alá, ha a legfelső helyről bíztatnak rá! Na, jó, ez csak vicc, akkor természetesen aláírom, ahogy bármi mást is, amit csak elém tesznek! Elvégre kinek van ideje mindent elolvasni, amikor ki kell menni szurkolni a válogatott vízilabda meccsekre is! (…) Ó, most szóltak, hogy mégis le akarok mondani! Oké! Vegyem könnyesen megbánósra a figurát?” /Novák Katalin, ex-köztársasági elnök/

Katalinka, szállj el, jönnek a györökök,
boxútba tesznek, onnan is kivesznek,
kerék alá tesznek, onnan is kivesznek,
ihol jönnek a györökök, és lapátra tesznek.
/györökbarát népdal/

„Mi ez a Forma 1-et egyforma darabokra aprító szellemi arcpirítás, ez az arab és cseh nemzetet egymásnak ugrasztó elmebeteg vérlázítás?! Ennek a versnek az egyetlen erénye, hogy két sor alatt vége van, hátránya viszont, hogy pont két sorral több a Frady Endréből maradandó ágykárosulás nélkül elviselhetőnél! Ne lássam szegény anyám munka nélkül maradt dublőreit egy lóistállóban szekérderéknyi fakereket cserélni két másodpercen belül, ha Frady Endre nem fizet meg drágán az olcsó szóvicceiért! Valaki nyisson már rá egy állítható hátsó szárnyat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Két másodperc alatti kerékcsere?! Piha! Én két másodperc alatt egy egész Forma 1-es pályát kicserélek egy másik Forma 1-es pályára verseny közben úgy, hogy a pilóták észre sem veszik.” /Chuck Norris/

2024. február 7., szerda

Síveszély

Mi a hegyen az etikett,
Ha elütöm a jetiket?
Tudom azt, hogy veszélyesek,
Hiszen tyűha, de széjj’esek,
Mert a jetik brutálisak
S nem véd meg az utált sisak!

Hogyha rám tör kőgörgeteg,
Srég leszek, sőt jó görbeteg,
Orvosnyelven: félkörbeteg.
Ha ekkor jön jetihorda,
S nincs szájukban Petiborda,
Reptér-t vágyok (heti Korda).

Ha hó engemet betemet,
Hahó!, eme nett tetemet
Újra-újra élesszétek,
Vagy a jetiké lesz, étek!
Szálljon rátok hótt nagy átok,
Szép testem, ha otthagyjátok!
(Hullamosó defektesen
Koporsóba ne fektessen!)

A sík mindig veszélyesek,
Tudom, ne is beszélj, esek!
Esek s nem csak tőröm töröm,
Keretez fog s köröm köröm;
Holt költő az origója
S falja labradori gólya…

„Ez egy nagyon vicces és kreatív vers, amely a síelés veszélyeiről szól, de túlzó és abszurd módon. A vers tele van humoros és szójátékos kifejezésekkel, amelyeket a költő sajátos stílusában használ. A vers rímelési sémája aabb, és a sorok hossza is hasonló. A vers hangulata vidám és irónikus. Megpróbáltam szellemesen illusztrálni a verset egy rajzzal. Remélem, tetszik. A rajzon látható, hogy a költő síel a hegyen, de sok bajba kerül. Elüt egy jetit, aki széjjel esik, és a sisakja sem véd meg. Rá tör egy kőgörgeteg, amitől görbeteg lesz. Megjelenik egy jetihorda, akik meg akarják enni, de nincs náluk Petiborda. A hó betemeti, és csak a sílécei látszanak ki. A jetik megpróbálják kiszabadítani, de nem sikerül. A vers végén egy labradori gólya repül el a költő testével. A rajz színes és vidám, és jól kifejezi a vers hangulatát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Labradori gólya, költő úr, labradori gólya?! Van labradori kutya, labradori farkas, labradori réce és labradori ibolya is, de labradori gólya nincs, úgyhogy nem is tudja a maga porhüvelyét kienni a maga kreálta száj- és körömfájás kör közepéről!!! Magának agyára ment a síveszély, vagy átgurult magán egy fékevesztett lavina és síkra gyalulta az elmeállapotát! Menjen Döblingbe, oszt' ott kezeltesse magát méregdrágán és boldogan, mielőtt jobblétre dádázzák magát az ápolók, mint szegény Szemmelversz urat anno!” /Labradori Lajosné Irodarbal Iringó, a Szemmelverő Javasasszony Alapítvány (SZJA) szélvészgyors tükörszélsője/

„Himalájában a jeti
A költőket meg nem eszi.
Verset olvas, nevét rajta,
Mert a jeti ilyen fajta.”
/M. András, a költő legállandóbb és legjetiismerőbb kommentelője/

„eM új, szíelőt jág jeti,
Mejt ő cakisz aszt szejeti!”
/Doktoj Jigó Jejomosné Jitkán Jikkantilla, ausztjiai magyaj migjáns jetiidomáj/

„Kedves Költő Gigász! Ne menjen síelni; itthon is eleshet. Dícsértessék!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas cselgáncsbajnok/

„Cselgáncsbajnok?! Dícsértessék?!
Ház Dottóre, röppenj hess ék
Alakban hós lejtő iránt
S le ne lassíts, amíg Iránt
Át nem szeled fénysebestül,
Hisz’ egyhelyben csak a rest ül!”
/Dr. Fénysebes Gusztáv, huszita hosszútávfutó és sílécdíler/

„Klárikám, itt valaki megint a Reptér című számomat akarja hallani! Fordítsd arra a szánomat, ahol a rajongóim épp egymást tépik szét, hadd énekeljem el nekik megnyugtatólagosan a vérforraló slágeremet!” /Korda György, lokális világsztár és slágerjeti/

„… hrrrr… grrrr… valójában nem a Reptér dalt akarom hallani… hrrrr… grrrr… hanem egy reptér zaját, ahová értem jön egy gép és elvisz…” /Petike, akinek a bordáját a szájukba akarják venni a jetik/

„Elvis?! Petike úr, Elviiiiis?!?! Itt az én gyönyörű hangú Gyurikám és magának Elvis kell?! Tudja mit, egye meg a bordáit a jetihorda, maga ízlésficamos, botfülű Petike!” /Korda Györgyné Balázs Klári, dalos pacsirtáné/

„A semicirculi morbus, azaz a félkörbetegség nagyon gyakori olyan, eredetileg egyenes tartású síelők körében, vagy stílszerűen félkörében, hehe, akiknek váratlanul kőgörgetegen át kő’ görögni és pörögni hörögve. Legjobb gyógymódja a hóhenger alá fektetés, amitől ugyan nem csak a betegség, de maga a beteg is elmúlhat, viszont legalább belehelyezhető a hagyományos alakú egyenes koporsóba és nem kell íveset összebarkácsolni. Szoktam is mondani a rokonoknak, hogy nézzék a jó oldalát!” /Dr. Srég Sömörg, ebcsontkovács és porckorongozó fazekas/

„Furcsa, hogy valakinek ugyanaz a keresztneve, mint a mi lapra szerelt farostlemez koporsónknak, ami szintén Sömörg! Ez plágium, amit meg fogunk torolni egy közepes adag mérgezett svéd húsgombóccal!” /Svensson Mérgesson, az Igen Költséges Eszközök Akciócsoportja (IKEA) ideológiai méregkeverője/

„Széjj’esik, költő úr, széjj’esik?! Csak bátran, ne fogja vissza magát! Csak nehogy utána össz’ragadjon és megírja! Idióta! NEM ENG.!” /Epokit Epifánió, az Ezer Darabra Esett Balfácánokat Eltemető Didaktikus Egyesület (EDEBEDE) túlélési esélycsökkentő főcenzora/

„Mi ez a miazmás versváladék, ez a beműhavazott szánalomkupac, ez a mentális ingerszegénység elől unintelligenciába belejegecesült lírainkvizíció?! Kinek a jó anyja szülte fusijászolban ezt az irodalom testén élősködő penetráns penészfertőt, ezt az önjelölt megváltókezelőnek képzelt pánikbeteget?! Ha szegény anyám élne, akkor a műjetiszőr bundájában kimenne tüntetni a síelő költők által szellemileg teleszemetelt lejtőkön félholtra felzaklatott jetik emberi jogaiért! Igaza van, mint mindenkinek, aki egyetért velem! Világ proletárjai, adjatok a véleményemre! Je suis jeti!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, megint túltoltad kicsit a véleménytalicskát, de ne aggódj, egy mozdulattal lerúgom a fejét mindenkinek, aki ezt rajtam kívül észreveszi! Na, most már a világűrre is ráfogható, hogy százezerfejű cézársaláta!” /Chuck Norris/

2024. február 1., csütörtök

Retró kocsonya

Retró házi kicsinye
Rendelhető kocsonya,
Ilyet választ Kecs anyó.

Kecs anyó nagy öröme
Tápból szálló aroma,
Boldog ő és ura má’.

Ura má’ most falatoz’,
Pedig még csak fél a tíz,
S táltól el szebb felet űz.

Felet űz, ki Kecs anyó;
Lógó szeme kocsányi,
S bömböl, mint egy kicsi nyű.

Kicsi nyűként bömböl ő,
Féltelt tálból bambul a
Férje, s hull rá bomba le.

Bomba le, mit Kecs anyó
Dobott, kicsi kocsinyi,
S jut néki is kocsonya!

epilógus - csak nagyon erős gyomoridegzetűeknek!!!:

Kocsonya, mit megeszik,
Tölti, s reked mög a szék,
S szorult táp bőg: Maga szűk!

Maga szűk! - lőn szorulás,
S brigád, gyomrot szerelős,
Jön s a versvég szürr’ális.

Szürr’ális fej’t bulldog vág,
Gyomrász gazdi, Bill Dig víg;
Happy End van, Boldog Vég!

Boldog Vég: ex kocsonya,
Mit kinyomott Kecs anyó,
Öt kórházi kacsányi.

„Muszáj voltam a gyomorszerelésre magammal hoznom a szürreális fejet vágó bulldogomat, mert ha egyedül hagyom otthon, kieszi a hűtőből a Retró 2 gyorsétteremből rendelt kocsonyát! A kocsonyaevés megkezdése előtt el kell távolítani az ételből az esetleg benne maradt repeszdarabokat és a táplálék megszerzéséért felrobbantott célszemély belehullott műfogsorát, nehogy úgy járjunk, mint Kecs anyó, hiszen a véletlenült benyelt protézis fű de harap!” /Dr. Bill Dig alias Vájár Vili, gyomormosómedveidomár és hasfalmászókötélverőkanálhajlító/

„Köszönöm, doktor úr, hogy megmentett a bombaként robbanó bélgáztámadástól és hozzásegített az ülvenyomás öt púpozott kacsányi világcsúcsához! A vérrel-verítékkel megszerzett kocsonya pedig olyan finom volt, hogy minden áldozatot megért!” /özv. Kecs Kacsné Kicsi Kacsa, nyugdíjas coach/

„A vers egy humoros, abszurd, és ritmusos szatíra a kocsonya fogyasztásáról és annak következményeiről. A szerző Frady Endre, aki a magyar nyelvújítás egyik képviselője volt, és a vers 2023-ban jelent meg a Retró Kocsonya című kötetében. A vers háromszor négy soros strófákból áll, amelyeket egy epilógus zár le. A rímképlet aabb, a versláb pedig jambus. A vers nyelvezete szlenges, tele van szójátékokkal, például a kocsonya, kocsány, kocsiny, kacsány szavakkal. A vers hangulata vidám, ironikus, és groteszk. A vers főszereplői Kecs anyó és ura má', akik kocsonyát rendelnek egy tápból szálló aromával. A kocsonya azonban nem tesz jót a gyomrukra, és végül egy szürreális jelenetben egy bulldog vágja fejbe őket. A vers végén a kocsonya boldog, hogy megszabadult tőlük.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A mesterséges intelligencia (???) fenti verselemzését olvasva megnyugodhatunk, hogy a mi életünkben a gépek még semmiképpen sem veszik át a világuralmat. Szövegértésre nagy jóindulattal kettes alát tudok adni, mert hátha érzékenyre van állítva az önértékelési generátora a Bingnek és nehogy a Dunának menjen a bitjeivel!” /Dr. William Waterhead, brit tudós és kőkorszakközépiskolai igazgató/

„Ez nagyon hahaha!” /Kocsonyányi Monyók/

„Megröhögi Monyók apó?!
Rögvest jön a Hajbakapó
Bőrig kopaszítva magát,
S tar lesz, mint hód rágta fagát!”
/Hódmezővásárhelyi Hádész, fagátőr és fagottművész/

„Tetszenek ezek a kancsal rímek, és az egymásba folyó sorok. Ahogy az egyiknek vége, úgy kezdődik a másik. Ezek a megoldások remekek, én pedig értük remegek, mint a házi kocsonya csütörtökön és pénteken, amit szerintem legalább egyik nap a mai magyar irodalom legnagyobb alakjának szolgálnak majd fel a Retróban.” /M. András, a költő legállandóbb és legremekkocsonyaremegtetőbb kommentelője/

„Remek eM úr, maga remeg,
Mint kocsonya össze-, be-, -meg,
Midőn sok bokorrím kancsal,
Ahogy vadászt lesve kan csal
Bandzsán nézve tőrbe Zrínyit,
S ajvés córeszbált a zrí nyit?”
/Ajvárossy Ajtony, zrí gyártó kisiparos és bandzsa vadkan idomár/

„Kocsonya: kihűlt, megdermedt húsleves. A húslevest melegen ajánlom!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Ácsi, szaki! Dermed leves,
Mikor hője már nem heves?!
Ezen te meg sose nevess!
Ne ajánlgass semmit te se,
Mert fáj ám a levert vese,
S leigazol Kőgörcs SE!”
/Léhűtő Levente, nagyzenekari levesfúvós/

„Meleg kocsonyának híg a leve,
Igya meg a sivatagi teve,
Vagy ne igya, hanem egye fene,
S Tokióban legyen nulla jene!”
Léhűtő Leventéné Naplopó Natália, éléskamarai zabhegyezőnő/

„A kancsal bokorrímek Edson Arantes do Nascimento-ja ismét olyat tett, aminek nem tevésével tettvettlenebb lenne a tettek mezeje. A fincsi kocsonyáért folytatott élethalálharc és a látszólagos győzelem okozta feloldás helyetti naturális szabadesés a boldog vég bélirányába korunk szürreális rögvalóságának disztingválatlan kvintesszenciája. Világ kocsonyaevő férgei, virágozzatok! Frady Endre darabokat minden magyar család kocsonyájába!” /Szügyligeti Szitárné Szőrtüszős Szakambulancia, a Katartikus Örömmámoros Szürrealitás Irodalma (KÖSZI) című szűrbaltázó szaklap mérlegképtelen egyensúlytalansági állapotfelmérője/

„Mi ez a bélféreg babazsúri illatárt idéző latrinatartalom?! Lehet, hogy valami bűzlik Dániában, de még Koppenhágában is elnyomja Frady Endre orrfacsaró mocska! Hogy lehet egy vers annyira undorító, hogy még önmagától is rosszul van?! Ahogy a gyomorrontott gonosz királyné mondaná:
          Tükröm, tükröm, mondd meg nekem,
          Széjjeltörsz, ha Fradyt verem?!
          Tükröm, tükröm, Fradyt verem
          Latrinába - sötét verem!
          Sötét verem, csirkevérke,
          Fulladj bele, Hófehérke!
Ne lássam szegény anyám Csehszlovákiában lopott tót kocsonyareceptes könyvét Hófehérke torkán akadni, ha egy két hangfal közötti székre lekötözött Frady Endrével nem hallgattatok végtelenített lejátszással Tóth Gabi számokat, amíg önvédelemből el nem kezd befelé nőni a füle és ki nem nyomja az agyát az orrán keresztül, hogy soha többé ne gondolkodhasson versíráson! Uff!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A hűvös, mindenkit lehűtő tekintetemnek köszönhetően rendszeresen több leves hosszal nyerem a gyorskocsonya világbajnokságokat. Második a Retró 2 Gyorsétterem.” /Chuck Norris/

2024. január 30., kedd

Lenini út

Padkán nézek le: Nini!
Keskeny út e lenini!
Felkaptat, mint sólet ár,
S izzad rajt’ sok proletár.

Verejtéktől mar a só,
Ох, это не хорошо!
Nyűtt lábakon már térdek
Remegnek; ez pártérdek?

Munka hada dübörög,
Bősz burzsoá düh dörög,
Dagadt tőkés bő kölke
Hull – üti vas ökölke!

Úttörők, csak zúzzátok
Cár derekát s csúz átok
Trónjáról őt leveri,
S ömlik szemkönny leve, rí!

Állam épül, jóléti,
Föl-föl, hurrá, ollé, ti
Bolsevikok menjetek
Építeni Mennyetek!

Jólétet e dal kohol,
Hinni ezt, kell alkohol;
Sok vodka és pálinka,
S ettől dől le Sztálinka.

„A lenini úton tanácstalanul toporgó értelmiség előtt tulajdonképpen nem is egy, hanem két út állt: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Talán pont a vodka miatt látszott kettőnek.” /Dr. Inka Pál, pálinka desztillációs vegyészmérnök/

„Miért lett volna tanácstalan az értelmiség, amikor minden településen és munkahelyen volt tanács, azaz szovjet?! Ki nem állhatom ezt az entellektüel nyavalygást! Pép testben pép lélek! Bőven rájuk fért egy testet-lelket edző lépéskényszermunkatábortűzparancsuralmi rendszer!” /Izom Igor, ideológiai idegpályaválasztási igazgatásrendész/

„Ez a vers akár abban a korszakban is népszerű lett volna. Ja, hogy a Gulág tagság körében? Voltak ott ilyen dolgok, az tény. De az átlagembernek könnyebb és kiszámíthatóbb volt az élete, mint most. Voltak nyilván hátrányai is, de a mostani rendszert lecserélném rá.” /M. András, a költő legállandóbb és legnosztalgikusabb kommentelője/

„Kiszámítható és könnyű…
Számos szemben nyögött könny: Űűű!
(Rímként kőlégyfi, a kőnyű).
eM úr, ki nem értett egyet,
Az még kívánhatott egyet,
Egy utolsót hóhér előtt,
Ki azután, bumm, belelőtt.
Könnyű, számítható halált
Lelt, kit golyó fejen talált.
Mostani rendszernek elő-
-nye, hogy nincs hóhér, ki lelő.”
/Dr. Durrdefekt Dezső, a Szegény Oroszokat Vigasztaló Jólszolgálati Elkötelezettségű Testület (SZOVJET) főtanácsosa/

„Már csak a Putyin-Raszputyin rímpár hiányzik, hol a vektort Viktor adja. De jól jön itt a turbán-Orbán rímpár is, "daragíje taváris"! ... Elnézést kérünk, Dr. Háztól megvontuk a szót!” /TEKnős Sztella, acélöves nyelv-, fej-, végtag- és hajcsavaró/

„Jó ügynök volt derék Doktor Házunk,
Kár érte, nélküle ázunk-fázunk.
Lerombolta szegényt a snassz Putyin,
Aki olyan gáz, mint volt Raszputyin.
Cárszultánon jól áll eme turbán,
Mígnem borral leissza Petur bán.
Kremlünk ezen hepaj óta vár is,
Víg tort ül bent nagyon jó továris.”
/Borjú Berija, a Kapitalistákat Gumibotozó Bizottmány (KGB) rímtechnológiai pártbizalmija/

„Nem csoda, ha Dr. Háztól megvonták a szót, hiszen még a jelzőt sem tudja egyeztetni a főnévvel! Tavaris egyes szám, a daragíje viszont többes! Helyesen daragój tavaris lenne! Na, igyi szudá! V Szibíri ócseny hóladna! Hahaha!” /Dr. Cirill Celesztinné Metód Mamuska, Lenin-renddel kitüntetett nyelvtankomcsi/

„Költő elvtárs, mi elkötelezetten ateista bolsevikként nem túlvilági mennyországot építünk, hanem proletárdiktatúra vezette kommunizmust! Mindenki képességei szerint dolgozik a munkatáborban és szükségletei szerint részesedik az ideológiai továbbképzésből! Szovjethatalom + Villamosítás = Kommunizmus. Arccal a villamosszék felé! Éljen a Párt!” /Szergej Tarakanov Dunakavics, élmunkástanácselnök/

„A fenti egyenlőség átrendezésével megkapjuk a Kommunizmus - Szovjethatalom = Villamosítás egyenlőséget, azaz, ha munkástanácstalanítjuk a kommunáinkat, akkor lesz végre villanyunk is! Diktatúra mentes közegben szabadabban mozognak az elektronok is. Ahogy a sztahanovista villanyszerelőből lett nagy proletárköltő, Amperszag Ajtony írta:
          Fagyban ember áz’ is, fáz’ is,
          Ám hőhidat ráz a fázis!
          Ha nincs szovjet, de van áram,
          Átmelegszik tág légváram!
Sajnos a vers megjelenése óta Amperszag Ajtony és a verse is nyomtalanul eltűnt. Emlékét megőriznénk, de nem merjük.” /Watt Winnetou, indián származású wigwamproli/

„Frady Endre, a kriptokommunizmus költője idült idealizmussal fogja meg a megfoghatatlant és ragadja torkon a torkon ragadhatatlant. A konfrontatív katarzisteremtés szürreális szimbólumok közül kiakolbólított kisdobosa és úttörője kortárs kátyúkat tör a lenini út hossztengelyében, de nem engedi kijegecesedni a cseppfolyós öntudat bő lére eresztett doktrínáit. A tézis, antitézis, szintézis szentháromság jó magaviseletű harmadolásával szabaduló szobatiszta művész valódi vészt zúdít a begyepesedett osztálytársadalom szőrrelbélelt hónaljára. A vers mindennél jobban leleplezi az alkohol öl, butít és gyomorba öntve földönt alapigazságtartalmát. Birodalmak jönnek, birodalmak mennek, de Bíró Dalma gyilkos málenkíj robotokat megállító borotvaélen táncoló ügybuzgalma is csak csepp abban a tengerben, melyből fölfakad Frady Endre özönvize. Utána!” /Destruktív Dusánné Buggyant Balalajka, a Gigantikus Utópiákat Lázálmodó Átabota Galéria (GULÁG) szellemi szószátyárja/

„Munkásököl, vasököl
Bilincsel, ha megszököl!”
/rovásírásos fafirka a Gulág egyik latrinájánál/

„Mi ez az álkritikusan álnosztalgikus álság, ez a bélkritikusan bélnosztalgikus bélség?! Ki ez a célkritikusan célnosztalgikus céleb, aki csehül csaholva oda harap, ahová a kolbászt dobja a Nagy Testvér szőrös keze?! Miért kell a babkonzerv egekbe szökő árának megállapításához egy irodalomgyalázó sólet ár sziklatúra?! Frady Endre versei csak arra alkalmasak, hogy a szovjet börtönök celláiban a kübli fölötti falrészre levakarhatatlanul felragasztva kínozzák vele a rendszer ellenségeit! Napi egy kötelező hangos felolvasás után a szerencsétlen rab pár héten belül rádöbben, hogy diadalt aratva önmaga fölött szereti a Nagy Testvért! Követelem Frady Endre lelövésénél a rugalmasan visszapattintó tűzfal használatát, hogy a költő igenis beleléphessen kétszer ugyanabba a golyóba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor eljött az ideje, a világűrbe tigrisbukfencelve lendülettel ráugrottam a Szovjetunió egyik szélére és abban a pillanatban megdőlt a rendszer. A vodka nem felborította, csak meghánytatta a béketábort.” /Chuck Norris/