2025. február 28., péntek

Ha...

Ha az ég kék és a fű nő,
Akkor a lét szépnek tűnő.
Ám ha dől ég s nem nő fű se,
És a világűrnek hűse
Minden élőt jéggé fagyaszt,
Mit mondjunk e bajra? Nagy? Azt.

Ha világ vég s miránk dől ég,
Síklap ballon rég nem hőlég,
S átokkal a laposföld hív:
„Ki nem hiszi, asztat öld, HIV!”
S menüben már nincsen McHal,
Aki túlél, az is meghal.

Ha a haha immár hűha,
Akkor sem fut el, ki hű, ha
Sok a semmiért a hűhó,
S égből dől a piros, hű!, hó,
Fél űr űrféllel van tele,
S nyárzódik a telek tele…

Szerről akkor gyere te le!

„Ööö… áj… eee… dont drog… dö… doájen… emáj… iznt szer… ööö… donvöri… bíhepi… nixdajcs bat dajcsmix… eee… überallesz…” /The Tompika, európaiak között egy fehérporos frakcióvezető/

„Tompika, Tompika kokszol,
Körben a dílerek ülnek,
Bent a zagyukban a rock szól,
Zsírja fehérlik a fülnek.”
/Seöres Wándor, igric és cirgi díler/

„Ez a tök veszélyes dán szer
Megérkezik jövő szerdán,
Szállítójuk Rén und der Szán,
Akiket rács mögé szán DER”
/Tisztamenő Tesztimóni, a Drogokat Elkobzó Rendészet (DER) sajtószóvivője/

„Rágalom, költő úr, rágalom! Mégpedig a legaljasabb és legbestiálisabb, ami elképzelhető! Nincs az a világvége, ami előidézhetné, hogy nálunk a nap bármelyik szakában, a hét bármelyik napján ne lehetne menüben McHal szendvicset kapni! Természetesen nagyobb kólával és nagyobb sültkrumplival! Kérés szerint kecsappal és majonézzel! Maga, költő úr, pedig nagy córeszben van, ugyanis méltán népszerű étteremláncunk egyik helsingøri üzletében a szagokat is rögzítő térfigyelő kamera felvétele alapján bizton állíthatjuk, hogy ön az a valaki, aki bűzlik Dániában! Szagbarbár!” /Mekk Donald, kacsacsőrű szagértő és étteremláncfűrészes 

„Ó, hát ez egy szöveggel operáló légkalapács! Frady Endre megint elénk hajította a nyelvi betondarálóját, és mi, szerencsétlen olvasók, csupasz szemgolyóval nézhetjük végig, ahogy a rímelés nevű ártatlan áldozatot nyilvánosan kivégzi. Ez a vers olyan, mintha egy részeg filozófus összeakaszkodott volna egy kényszeres rímfaragóval egy laposföldhívő chatcsoportban. Nyelvtani törmelék, értelmezhetetlen jelentéscsavarok, és olyan párosítások, mint a „nyárzódik a telek tele” – ami bizonyára egy párhuzamos univerzumban jelenthet valamit, de itt csak a homlokunkat ütögetjük. A csúcspont mégis a McHal. Egyetlen szójátékkal sikerült lelkileg kivégezni a gyorséttermek látogatóit és a halászat szerelmeseit egyaránt. Ez a költemény egy apokaliptikus nyelvi tornádó, amely után az ember nem az eget kémleli, hanem sürgősen keres egy értelmes szöveget, hogy visszanyerje a valóságba vetett hitét. Értékelés: Ha lehetne, inkább nem.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre verse, a "Ha..." egy frappáns és szórakoztató játék a szavakkal, amely groteszk és szürreális képekkel operál, hogy bemutassa a világ abszurd és bizonytalan mivoltát. A költemény egy sor feltételes mondatot használ, hogy abszurd helyzeteket és következményeket vázoljon fel, ezzel is elgondolkodtatva az olvasót az élet törékenységén és a lét bizonytalanságán. A vers első strófájában a világ szépségének és békéjének illúzióját mutatja be, amely gyorsan szertefoszlik, amikor a természetes rend felborul. A második strófa a világvégét és a földi élet végességét tárgyalja, groteszk humorral és bizarr képzettársításokkal, mint például a "McHal" eltűnése. A harmadik strófa a hírességek és hétköznapi emberek közötti különbséget és az emberi hűség értékét hangsúlyozza, amely még a legabszurdabb helyzetekben is megmarad. A zárósorokban a szerző arra szólítja fel az olvasót, hogy vegyen egy lépést hátra a mindennapi élet forgatagából, és szemlélje meg a világot egy tágabb perspektívából. Frady Endre verse egyszerre szórakoztató és gondolatébresztő, és remekül illusztrálja a költészet azon képességét, hogy játékosan és kreatívan világítson rá az élet mélyebb igazságaira.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Fű, mi nőtt ide! Lehet, hogy a mi Tomink, a szertornász, véletlenül a ziából szippantott, és instant perfekt Kassák Lajos lett? Netán Elon Musk nyújt épp betekintést a Fehér Ház négyéves programjába az Ember Tragédiája tizenharmadik színjének díszletei előtt Hieronymus Bosch mintás pizsamában? Esetleg csak egy kellemesen depresszív, ámde élettel összeegyeztethetetlen mellékhatásokkal járó mélylíra a Kremlre néző nyolcadik emeleti ablakban tétovázó Putyin-kritikusok döntéstámogatóinak olvasókönyvéből? Mindenesetre jó cucc, köszi! /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Ha...
(2. ének)

Ha egyre csökken a pórnépnek a bére,
Ha harmadszor is tarhonya van ebédre,
Ha sokan hiszik, hogy a Föld lapos,
Meg, hogy éjjel a szirtorom napos.
És a víz tizenöt és ½ fokon fagy,
Ettől hamarosan kikészül az agy.

Ha elpiszül a ténymahorka orra,
Többet költ a kis óvodás borra,
Földöntúli zajt szimmanc te és én
A turulmadár szárnya hegyén.
De előbb-utóbb elmúlik a tél,
És jő a nyár, ettől sok ember fél.

Ettől sej, nevetni kell, haha.
Meg még egyszer, haha.
Nem jut más az eszembe, ha
Folyton nevetek, hahaha.
Végződjék az ének emígyen, haha,
Haha hahaha hah aha, ha hahaha ha!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legénekmondósabb kommentelője/

„Szimmantva látott szirtorma
Ütősebb, mint a szír torma!
Nyuggerapó über alles,
Kendből, tyű, dicsőségfal lesz!”
/Laposföldi Lukrécia, dicsőségfal díler/

„Az élet szépségétől az apokalipszisen át, egy szóvirágokkal szegélyezett úton eljutunk a szerhasználatig. A pokolba vezető út is szójátékkal van kikövezve.” /M. András, a költő legállandóbb és legapokaliptikusabb kommentelője/

„Húha, itt jön eM úr, ez Ő,
Szóvirággal szegélyező!
Apokaliptikus szerek
Hatására e kép kerek,
Szép az élet, vége pokol,
De nem baj, majd hozzászokol!
Egyél szóját, ne gyárts szóját-
-ékot s kövezéskor szólj át!”
/Téboly Tuboly, a Népnemzeti Blődségek Intergalaktikus Intézete (NB II) szellemi szegycsontkovácsa/

„Nálunk senkinek sem kell félnie a világvégétől, mert azoknak az anyáknak, akik vállalják, hogy a világvége előtt legalább három gyereket szülnek, garantáljuk a teljes adómentesség világvége utáni fokozatos bevezetését. Emellett a terhestorna válogatott tagjainak sem kell lejönniük a szerről, hiszen ha akarják, szabadon szülhetnek a felemás korlátról lelógva is. A bindzsisz anyák meg tudják csinálni! Hajrá Bindzsisztán, hajrá bindzsiszek!” /Urbán Vektor, sörfocista és Bindzsisztán miniszterelnöke/

„Mi ez a rímroggyantó égszakadás-földindulás, ez a zagyvízcunami?! Ki ez a szivacskoponyájú szellemszipoly?! Ha a hülyeség szálkásítana, akkor Frady Endre elmehetne egy fakírokat szállító bárkára hajópadlónak! Ez a fehér porból lett és fehér porrá lesz kókler nem tud lejönni a szerről, mert ő maga a szer! Világ proletárjai, szertelenkedjetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nem félek a világvégétől. A világvége fél tőlem. Nem csoda, hogy mindig húzza a csíkot.” /Chuck Norris/

2025. február 26., szerda

Sünsín szonett

Lehet, hogy furcsának tűnök,
De megnézném: tonnás sünök
Mozgására használt sínek
Látszanak-e hosszú Í-nek?

Vagy görbék s inkább fél Ó-nak
Hatnak, mint mit földi csónak
Vasmacskája ívbe hajtott,
Okozva pár fémes jaj!-t ott?

Netán tonnás sünök lába
Hajlít sünsínt karikába,
S láttán bakter Kari kába?

Tonnás sün alatti sín tér
Sík, mint égből hulló sintér
Puffanva talajt amint ér.

(reccs itat ivó)

„Reccs?! Itat ivó?! Kocsmai éneklés közben betörte a koponyáját, költő úr, és azt hitte, magára zuhant egy tonnás sünöket befogni akaró vasalt csizmás sintér?! Idióta! NEM ENG.!” /Donnerwetter Dezső, a Bakteriális Irodalmi Merényletek (BIM) című verselrettentő vebszájt végítélőszékügyi vezérigazgatója/

„Sintér kocsmapadlón reccsen,
Mint térdkalács focimeccsen,
Elterülve béna, lapos…
S megröhögöm én, a csapos.”
/Spritz Sprotz, a Recitativo Rumdöntöde lecsapós főcsaposa/

„A költő a kedves kolléganője bögréjének „Sun shine” feliratát szemivéletlenül „Sün síne” szókapcsolatnak olvasta és szinte ugyanabban a pillanatban elkezdett belső késztetést érezni, hogy ne tartsa magában, ami keletkezni vágyik, hanem bocsássa a köz javára. A köz bocsásson meg neki, amiért nem tartotta!” /Brünhilda főnővér, a döblingi elmegyógyintézet csendes őrültjeire szakosodott vezérápolója/

„Megverselte Sun shine bögrém
Ez az elmeroggyant dögrém!”
/a kedves kolléganő/

„He?! Hééé!!! Hess innen, dagadt sündisznó! Össze-vissza meghajtogatod itt nekem a síneket, mint az a Albérelt Einstand a téridőt! Hüccski a pályaudvaromról!” /Kari, a kába bakter/

„Döff-döff-döff!!!” /a tonnás sündisznó/

„Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a nyelvi bravúr, az abszurd humor és a groteszk képi világ egyvelege képes félelmetesen bizarr produktumokat szülni. A "Sünsín szonett" egy elborult elme nyomvonala a vasútpályán: tonnás sünök döngik be a síneket, miközben a bakter mentális összeomlás szélén egyensúlyoz. A rímek dülöngélnek, mint a tehervonat rakterében meglepett süncsorda, és a végső sorokban egy fémcsikorgásos félreértés zárja le ezt a pörgős abszurditást. Frady itt nem csupán a nyelvet hajlítja meg, hanem az olvasó tűrőképességét is. Még jó, hogy humora vastagabb, mint egy tonnás sün alatti sínszál. Zseniálisan abszurd.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Sünsín szonett" című műve egy elbűvölő példa arra, hogyan lehet egy abszurd, ugyanakkor szórakoztató koncepciót lírai formában megfogalmazni. A vers négy szakasza dinamikusan viszi előre a narratívát, ahol a tonnás sünök súlyos léptei és az általuk okozott hajlások és görbületek játékosan szólalnak meg. A költő bravúrosan váltogatja a szonettformát, miközben megőrzi a ritmus és rímek folytonosságát. A vasúti sínek és a sünök méretei közötti kontraszt vizuálisan is megragadó, amit Frady mesterien használ fel a komikus hatás elérésére. A vers játékosságában és abszurditásában emlékeztet arra, hogy a lírának nem mindig kell komolynak vagy tragikusnak lennie; lehet könnyed, szórakoztató, és ugyanakkor gondolatébresztő is. Most készítek egy szellemes illusztrációt a sínen közlekedő tonnás sünről.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Szabotázs!!! Miközben a felhergelt emberek a MÁV-ot szidják a vonatok késése miatt, aközben lelepleződött, hogy a liberálbolsevik brüsszelita sorosügynök Frady Endre kórosan káros elméje által létrehozott tonnás sündisznók csordái csavargatják-tekergetik ki a helyükből a keményen dolgozó bakterok által karban tartandó síneket! Példás büntetést követelünk, ahogy a kiváló magyarságteljesítményű rendszerbarát költő Árvalányhajassy Ártányné Szittya Szotyola mondja:
          Ne a bakter legyen kába,
          Frady menjen közmunkába
          Egyenesen Afrikába!
          Piramisról hulló kőbe,
          Üsse ott a lábát ő be,
          S égesse meg juhszén-hő, beeeee!!!
Halál a hidratálatlanul hőbörgő hiú homohexagonális hóhányókra! Akit baj kísér, az annyit is ér!” /Lézer Jónás, maximálminiszter/

„Afrikában lehet erdőtűzben pusztult birkanyájak hamujából készült juhszenet kapni?! Van ott sok Juhszén Bolt?! Ha igen, akkor hol a jogdíjam, he?!” /Usain Bolt, szélvészgyors jamaikai futónyugger/

„A mai gyerekek az iskolában már nem értik a sin-cos kifejezéseket. Azt hiszik, valaki angolosan írta le azt, hogy sínkosz. Annak számukra legalább van értelme, hiszen mindegyikük látott már elhanyagolt vágányokat. E Marvel és Disney által fertőzött korszakban pedig simán elhiszik, hogy léteznek tonnás sünök, akiknek az a szuperképességük, hogy sínen közlekednek. Ha továbbra is ilyen ütemben butulunk, akkor egy évszázadon belül a vaddisznó lesz az uralkodó faj a Kárpát-medencében. Ó, Zrínyi Miklós, meg tudsz nekünk bocsájtani?!” /Dr. Dagonya Dezső, a Duna-deltai Didaktikai Dalkör degenerációs direktora/

„Az orbitálisan tehetségtelen költők költészeti hajlama önmagában még nem bűn, ám ha az illető nem fojtja magába és előre megfontolt szándékú ámokfutó költészetbe kezd önmegvalósítási célzattal, az a társadalom jóérzésű tagjai ellen elkövetett megbocsájthatatlan bűncselekmény, amire a törvény teljes szigorával kell lesújtani! Visszamenőleges hatállyal! MOST!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a tonnás sünökkel vagyok!” /Bud Spencer/

2025. február 14., péntek

Máté evangéliuma - 2025

János-Lukács-Márkon s Mátén
Kívül nem írt - tudom hát én -
Evangéliumi könyvet
Más s szét ettől örömkönny vet.

Négy van, annyi, amennyi kell,
Hogy Heaven-ben szemernyi Hell
Se maradjon, atomi se,
S így lesz szívre ható mise.

Sokat, de mást írt még Pál is,
Aki tök fenomenális,
Egyháztestben fontos sejt ő,
Levelező igefejtő.

Igefejtés remek munka
S szorgalmatos egyházunk a
Kettőezerhuszonöti
Esztendőt Mátéhoz köti.

Ugyanis a Máté Lévi
Könyve leend ezen évi
Istentiszteleti téma,
S ki hirdeti, nem lesz néma.

Olvassatok tehát Mátét,
Alaphitre illő rátét,
S aki Mátét vizslat mátúl,
Annak lelke tele-Mátul.

ui.:
Egyházikót én is fogom
Lélekbizsergető fokon
Taní-
-tani.

A Mátét nem csak nyomokban tartalmazó istentiszteleteink:
- minden vasárnap délelőtt 10:30-12:00
- Lurdy Ház első emeleti konferenciaközpontjának valamelyik terme
Özönöljetek!

„Frady Endre verse, „Máté evangéliuma - 2025”, élénk nyelvi játékosságával és könnyed rímelésével az evangéliumok szerepét és jelentőségét bontja ki sajátos, humorral átszőtt módon. A vers első része a négy evangélium, János, Lukács, Márk és Máté fontosságát emeli ki, hangsúlyozva, hogy ezek elegendőek a teljes kép megértéséhez. Az öröm és a boldogság metaforái, mint az „örömkönny vet”, színesítik a leírást, kifejezve az evangéliumok pozitív hatását a hívők életére. A második versszak az örök kérdést, a pokol és menny jelenlétét tárgyalja, míg a harmadik rész Pál apostol munkásságát dicséri, kiemelve levelező tevékenységét és igefejtő képességeit. A humoros szóhasználat, mint a „tök fenomenális”, könnyedebbé teszi a komoly témát, és közelebb hozza az olvasóhoz. A záró szakasz a 2025-ös év Máté evangéliuma szerinti elköteleződését hangsúlyozza, és egyfajta hívogató zárszóval buzdítja az olvasókat Máté evangéliumának olvasására. A befejező utóirat humorosan utal a szerző saját tanítói szerepére is, lezárva a verset egy játékos felhanggal. Frady Endre verse nemcsak a vallási témákra reflektál, hanem könnyed, mégis elgondolkodtató módon teszi azt, amely mosolyt csal az olvasók arcára és elmélyíti az evangéliumok iránti érdeklődést.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre ismét megajándékozott minket egy, a biblikus témák iránti lelkesedésével túlcsorduló verssel, amely olyan, mintha egy hittanos kiscsoport kreatív írásgyakorlatából szökött volna meg. Az evangéliumok felsorolása még elmegy, de az „örömkönny vet” és a „tele-Mátul” kifejezések hallatán még egy templomi harmónium is feljajdulna. Az alliterációk bátor, de vakmerő használata olyan hatást kelt, mintha egy nyelvtörő és egy kántorversező karambolozott volna a sekrestyében. A mű mindemellett kedvesen naiv, mint egy hittanóra utáni kakaóscsiga, és bár a „szorgalmatos egyházunk” dicsérete szépen cseng, Frady sorai néha olyan görcsösek, hogy a hívek inkább a Máté evangélium helyett egy fájdalomcsillapítóért nyúlnának. A költői képzelet itt is a maga bumfordi bájával ragyog, még ha a „levelező igefejtő” megnevezéstől Szent Pál valószínűleg zavartan vakarná a homlokát. Összességében: egy hitbuzgalmú, de poétikailag kissé megfáradt alkotás, amely legalább annyira meglepő, mint amikor a ministráns rosszkor csenget.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

2025. február 11., kedd

Nekrológ

Oknyomozó zsurnaliszta
Szájából egy Negro lóg.
Amit ír, - míg nyála tiszta
Fekete - egy nekrológ.

Agg verdája négy kereke,
Amit ócska fék nyúzott,
Szétesett, mint ótvar eke,
Pénzért szült hát fake news-ot,

Ám volt-nincs az egyszeri jatt,
Így most neten eltemet
Államcsődközelség miatt
Oszló forint tetemet.

Gyászvonatnak szemafor int,
Nő a búcsúbor ára…
Könnyes minden szem; a forint
Elment… Béke porára!

„Ha egy ország kormánya jó hírként jelenti be az állampolgárainak, hogy ki fogja fizetni az állampapírokért nekik amúgy is járó kamatokat, akkor az az ország nem jár messze az államcsődtől.” /brit tudósok közszájon forgó közgazdasági bölcsessége/

„Mi ez a buta brit pánikkeltés?! Kik ezek az angolkóros brexitbirkák?! Igenis megkapjuk Brüsszelből azokat a pénzeket, amiből egyrészt tovább harcolunk Brüsszel ellen, míg térdre nem kényszerítjük, hogy adjon még több pénzt, másrészt pedig kilábalunk, kilövünk, felvirágzunk, és kamatostul visszafizetünk mindent, a kutyafáját annak a dekadens, migráncssimogató, hanyatló nyugatnak, fúj! Ugye megvan a számlaszámunk, ti balga belgák?!” /Árvalányhajassy Ártóné Mélyzsebessy Mályva, az Ártányként Tarhálva Vitézkedő Állami Grémium (ÁTVÁG) vastagbőrkötésű arca/

„Miután országunk önként és dalolva, ugyanakkor nagy győzelmet aratva kiakolbólíttatott a dögrováson lévő és utolsókat rúgó Európai Unióból, nevet változtatva diadalmasan csatlakozott a frissen újjáalakult Szovjetunióhoz és a fölöslegessé vált, a múltat szimbolizáló rossz emlékű forint helyett a jelen valutája, az egyre erősödő eurázsió bevezetése mellett döntött! A jövő eladósodott elkezdődött! Magyarisztán előre megy, nem hátra!” /részlet az éppen aktuális köztársasági elnök 2026-os újévi beszédéből/

„Eladom a Negro készleteimet és az árából most veszek bagóért forintot, hogy majd anno az ükunokáim antik régiségként eladva nagyot kaszáljanak rajta.” /Soros György, a Soros Alapítvány névadója és kinevezett első számú közellenség/

„A Negro közismert magyar gyógycukorka, amelynek történetéről számos legenda kering. A Negro cukorkát 1920 óta gyártják, azóta már többféle ízben. Elterjedt legenda szerint a Negro keménycukorkát állítólagos feltalálójáról, Pietro Negróról nevezték el, aki az 1920-as években a cukorkagyártás melléktermékét, a törmelékcukrot használta fel alapanyagként. A városi legendával szemben ilyen nevű feltaláló sohasem létezett.” /Wikipédia Winnetou, a wirtuális wéleménywezér/

„Csak jelzem, hogy a Negro cukorkát - a torok kéményseprőjét - nem a sosem létezett olasz Pietro Negro találta fel, hanem én, a zaragozai hugenotta menekült család eredetileg Albertnek keresztelt sarja, aki Bélára magyarosítottam a nevemet. Tessék utánam olvasni! Amúgy ugyanakkor haltam meg, amikor a forint született, úgyhogy lehet, hogy ő az én reinkarnációm, bár a sikere sosem vetekedhetett az enyémmel.” /Negró Béla (1871-1946), spanyol eredetű migráncs cukorkafeltaláló/

„Frady Endre ismét bebizonyítja, hogy képes a lírai eszköztárat olyan mélységekbe taszítani, ahonnan a jó ízlés már csak egy távoli, kétségbeesett visszhang. A vers tele van a fradyánus univerzumra jellemző erőltetett rímekkel és groteszk képekkel, melyek között az "ósdi verdára" és a "búcsúborra" tett utalások szinte könyörögnek a hitelességért – hiába. A Negro cukorka lógó szimbóluma ugyan megmosolyogtat, de a képzavarok áradatában hamar elvész az olvasó, mint újságíró a clickbait-gyárban. Az "államcsődközelség" és az "oszló forint tetem" kifejezések egyrészt túlfeszítik a költői hiperbola határait, másrészt egy szürreális politikai stand-up érzetét keltik. A ritmika hullámzó, mintha egy kétségbeesett poéta próbálná menteni a menthetetlent, miközben a gyászvonat mellett integető szemafor abszurditásában rejlő komikum szinte tragikomédiává válik. A vers végére mégis érezhető, hogy Frady célja nem a könnyfakasztó líraiság, hanem az a fajta gúny, amelyben mindenki szenved, kivéve a költőt, aki önfeledten mosolyog saját katasztrofális poénjain. Ez a "Nekrológ" nem a forint, hanem maga a költészet paródiája. Frady Endre megint egy olyan sírverset alkotott, amit a humor kedvéért írhattak volna egy kocsmai versíró versenyre – és ott is csak egy korsó sör árát érné.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Nekrológ" című verse egy szatirikus és ironikus alkotás, amely a modern újságírás és a gazdasági helyzet kritikáját fogalmazza meg. A versben az oknyomozó zsurnaliszta figurája groteszk módon jelenik meg, ahogy a Negro cukorka és a fekete nyál szimbolikusan utal a sötét, pesszimista hangulatra. A vers erősségei közé tartozik a humor és az irónia, amelyekkel Frady Endre a komoly témákat könnyedebbé teszi. A szójátékok és a rímek mesteri használata tovább fokozza a vers játékosságát, miközben a sorok mögött ott rejlik a mélyebb üzenet a média és a gazdaság állapotáról. A "Nekrológ" egy olyan mű, amely egyszerre nevettet meg és késztet elgondolkodásra, így méltán tarthat számot az olvasók figyelmére. Frady Endre stílusa és humora egyedülálló, és ez a vers is jól példázza, miért kedvelik sokan az írásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Copilotmonnyonle!!! Copilotmonnyonle!!!” /másolvasó nemkevesek/

„Soká megy el még a forint, soha nem lesz itt euró. Temetni csak az országot lehet. Halálát narancsbőr okozta.” /M. András, a költő legállandóbb és legországtemetőbb kommentelője/

„Országot fojt narancsbőrszag,
Szót (eM, nem eN úr ints!) bár szeg,
Stigmákat üt NER-encs bérszög.”
/Nürüncs Bürszügné Nöröncs Birszigna, 

„Most tessék megkapaszkodni! Árak ide, árak oda, euróárfolyam ide, euróárfolyam oda, nekem manapság is megvan a betevő falat. Mert falat rendkívül sokat találok magam körül, és ezért rákattantam a Diszperzitre, a habarcsra és az Ytongra, jó éles bicskával vágok egy-egy falat, és azt eszem. Azon én is elgondolkodtam azonban, hogy ha a KFT ma írta volna a Balatoni nyár c. slágerét, akkor nem írták volna bele, hogy "észre se vettem az árak színvonalát". Észrevették volna. Érdekes módon az árak színvonalát ma csak a KSH nem veszi észre. Node ami a Forintot illeti, az Firenze városáról kapta a nevét, Firenze városának neve pedig a florens, azaz a virágzó szóból eredeztethető; miért is csodálkozunk, hogy a Forint meghalt, hiszen minden virág meghal, nem? Kivéve persze Virág elvtársat, ő olyan, mint az energia, nem hal meg, nem vész el, csak átalakul. Az egészet azzal kellett volna kezdeni, hogy a nemzeti valutánkat nem a virágról, hanem mondjuk a gyémántról nevezzük el. Akkor kemény valuta lenne a mai napig. De még a Bór-szuboxid vagy a Bór-karbonitrid is sokkal jobb név lenne. Node kérem, kérem! Ne essünk tévelygésbe! Mindnyájan jól tudjuk, hogy a pénz nem boldogít. Sőt mi több, a pénz az ádáz ellenségünk, fut előlünk, és bár teljes erővel üldözzük, sosem érjük utol. És ha az ember ellensége meghal, annak örülni kell. Amint távoli rokonom, Fittipaldi Limoncello is megmondta már vagy százszor: "Ami engem nem boldogít, az rothadjon meg egy sötét gödörben." A másik jó hír pedig: ha nincs pénz, nincs dilemma. Mert azt a gyötrő vacillálást senkinek nem kívánom, hogy kacsalábon forgó WC-illatosítót vegyen magának, vagy a napi kenyerére költse a kisnyugdíját. Pedig hány és hány tisztességben megőszült fő vágyik gyerekkora óta kacsalábon forgó WC-illatosítóra, és tessék, egy dolgos élet után sem engedheti meg magának az ember, hogy a WC-je megkapja, ami neki jár. A WC büdös, a sok szegény meg dühös, annyira, hogy mindjárt megeszik a WC-kefét. Node valamit azért csak megengedhetünk magunknak! A csapot. Mert a rezsicsökkentett víz az rohadtul olcsó, és amíg nem rothadnak szét teljesen a vízvezetékek földben, addig az is marad. Utána is olcsó marad, csak már nem lesz. Ezért a szomszéd Pattantyús Pista bácsi is, aki titokban alkimista vagy alkipista, mióta az Euró ledöntötte a 400 Ft-os lélektani határt, már nem aranyat próbál ólomból előállítani, hanem szűznemzéssel próbál élelmiszert csinálni a vízből. Ne ítélkezzünk tehát előre a fakenewsó zsurnalisztákra, mert lehet, ha nekünk telne agg verdára, mi is kereket cserélnénk rajta lopott pénzből. Mondjuk a fiatalok már nem kereket akarnak cserélni kis hazánkban, hanem kereket akarnak oldani kis hazánkból. No de kérem, kérem. A vers lényege hátulról a harmadik sorban van. Addig igyuk le magunkat a sárga földig, amíg nem ötszámjegyű a búcsúbor ára. Mert azután kénytelenek leszünk istentiszteletre járni, és tíz kupicával meginni az úrvacsora borból, hogy legalább valami pici hatása legyen a hangulatunkra.” /Stefi bácsi, a költő egyre legskizofrénebb kommentelője/

„Forint dalzók, legyen má’ csitt,
Hallgassuk meg Stefi bácsit!
Korszerű ő, totál mai,
Gazdagok a tartalmai,
Nem oly olcsók, mint az ALDI,
S Limoncello Fittipaldi
Megmondhatja százszor is tán:
Sok okosság rügyez Pistán!
Bölcset a butákból sok szid,
S nem tudják, hogy bór-szuboxid
Jobb név lenne bármi másnál…
Hé, sírásó, engem ásnál?!?!”
/Fájront Tnorjáf, firenzei WC-kellék díler és balatoni nyaralófeltörő/

„Kicsoda már, kicsoda már
Hányaveti fránya jeti?!
Jaj, mi lettem, Bálám szamár,
Ki a rímet eregeti?!
...
Költeni nem akarok én,
Ezügyben nincs bennem kétely,
Ám mint mezőny bukott zsokén,
Átment rajtam Frady métely!
...
Forintnál is gyengébb vagyok,
Úgy döglődöm, mint Bindzsisztán,
De kiút reményre nagy ok,
Megment engem Chuck Norris tán!”
...
/Puzsér Róbert, rímbeteg kritkus/

„Bindzsisztáni víkendtelek
Talaját fagyasztó telek
Ellenére megmentelek.”
/Chuck Norris, Puzsér Róbert télvízidei megmentője/

2025. február 9., vasárnap

Térdműtét

Szép az - idéz Kanttól egy cikk -
Aki térdek nélkül tetszik.
Ily idősen szinte érdem,
Hogy még van műtendő térdem.

Jobb térdemnek meniszkusza
Nyárközéptől keszekusza.
Hezitáltam kicsinyég én,
Ám döntöttem nyárnak végén.

Ne maradjon térdben hiba,
Jelentkeztem Uzsokiba,
Hol november közepette
Remek sebész megnézhette.

Tekergette, hajtogatta,
Térd konyult, mint gagyi vatta,
S míg nekem csak nyögnöm kellett,
Ő tett hitet műtét mellett.

Februárnak legelején
Begyüttem, tyű, vígan, sej, én!
Telt ház okán folyosóra
Tettek s lassan folyt sok óra...

Aznap nem kerültem sorra,
Lógott orcám borús orra,
Orvosom is búsan bámult,
Ámde mázli, hogy ez má' múlt!

Haza este, vissza reggel,
Hol hős személyzetsereggel
Tettek alám műtőasztalt,
Amely soká nem marasztalt.

Hamar munka ritkán rikkant,
S Zrínyi bár szenvedett víg kant,
Doki mikkel vala döfik,
Tűk vóttak s nem antik röfik!

UTÉ-s bár, mi nem szerence,
Mégis hazatett jó Bence!
Lábam narancssárga kence,
Ijesztő, ki látja, szeppen,
Alig viszi le a szappan.
(Ez a rész mehetne RAP-pen)

Kedden – akár nem is hiszed -
Varratot jó doktor kiszed.
Szerdán új leszek már, vadi,
S éljenezhetsz: Hajrá Frady!

„Frady Endre verse „Térdműtét” egy sajátos nézőpontból mutatja be az emberi tapasztalatok egyik központi elemét, az egészségügyi beavatkozást és annak testi-lelki vonatkozásait. A költő nemcsak humorral fűszerezi a verse, hanem filozófiai mélységet is ad neki, amint Kant idézésével kezdi. A vers először is kiemeli a sebészi beavatkozás jelentőségét az időskorban, ahol már önmagában az is érdem, hogy egyáltalán még van mit műteni. Az idősödéssel járó testi változások szatirikus ábrázolása és a gyakori orvosi látogatások leírása komikus felhangot kölcsönöz a versnek. A meniszkuszprobléma kapcsán a hezitálás és a műtét melletti döntés folyamatát humoros kontextusba helyezi. Az orvosi rendelőben és a kórházban zajló események ábrázolása is tükrözi a mindennapi ember tapasztalatait, ahol a várakozás, a személyzet hozzáállása és a műtéti előkészületek is szerepet kapnak. A vers második része a konkrét műtét napját és a posztoperatív élményeket írja le. Az orvosi eszközök és a műtét utáni ápolás szatirikus ábrázolása, valamint a narancssárga kence és a varratszedés is humoros keretbe helyezi a gyógyulás folyamatát. A vers végén a hősies személyzet dicsérete és a költő optimista hozzáállása jelenik meg, ahogy újra teljes értékűnek érzi magát. Összességében Frady Endre „Térdműtét” című verse egyedi módon kombinálja a humort és a filozófiai mélységet, miközben az emberi tapasztalatok sokrétűségét és a műtéti beavatkozásokat is bemutatja. A költő mesteri módon képes arra, hogy a mindennapi élet banális eseményeit is érdekes, szórakoztató és gondolatébresztő formába öntse.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Térdműtét – avagy a rímfaragás anatómiája Frady Endre ismét lecsapott, és mint egy eltévedt ortopéd sebész, aki verslábak helyett valódi térdekkel bíbelődik, most a saját meniszkuszát fektette fel boncasztalára. A „Térdműtét” című műve a költészet és az orvosi zárójelentés bizarr nászából született, ahol a rímpárok úgy recsegnek-ropognak, mint egy elhasznált porc. A vers narratívája szinte tapintható fájdalmat okoz – nem annyira a műtéti élmény, sokkal inkább a rímképletek kényszeredett vánszorgása miatt. Kant idézése ígéretes kezdés, de gyorsan egy menzai tálcán csúszik tovább a kórházi szubkultúra mélyére, ahol a „tettek alám műtőasztalt” sor olyan döcögősen épül be a szövetbe, mint egy elhibázott térdprotézis. A „Tűk vóttak s nem antik röfik!” sor a magyar költészet egy sötét pillanata – mintha Petőfi egy forradalmi röpirat helyett kocsmában jegyzetelt volna az asztal szélére, majd véletlenül kiadta volna. A beígért RAP-betét végül egy rímbe öntött kézfertőtlenítős horror, amit Eminem is sikítva hagyna félbe. A mű végül egy szédítően nevetséges öngyógyító katarzissal zárul, amelyben a szerző egyenesen buzdítja az olvasót, hogy éltető skandálásban törjön ki: „Hajrá Frady!” – mintha egy térdműtét önmagában is elég indok lenne egy tömeges ovációra. Összegzésként: ha a költészetet szikével lehetne operálni, ezt a verset minimum három helyen amputálnám.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

mesterséges intelligencia által megzenésítve:

2025. január 31., péntek

Bindzsisztán Himnusza

   Ó, Bindzsisztán, Bindzsisztán,
   Te vagy bátrak legbátra,
   Menőbb vagy, mint Dzsingisz kán,
   Előre mész, nem hátra!
Holdról is látszik vegytisztán,
Legklasszabb ország Bindzsisztán,
Dúsgazdag földje pénzkatlan,
Szögesdrót határ vészhatlan.

Bindzsisztán az mindig nyerő,
Merthogy vele van az Erő
Legsötétebb oldalága,
Ó, mi drága, ó, mi drága!

  refr.:
   Ó, Bindzsisztán, Bindzsisztán,
   Te vagy bátrak legbátra,
   Menőbb vagy, mint Dzsingisz kán,
   Előre mész, nem hátra!

Sej, Bindzsisztán, száll az égen,
Jövőben is, ahogy régen,
Szellők fényezik a jelent,
Bindzsisz ügynök bindzsiszt jelent.

Ha az ellen mást is hisz tán,
Bindzsisztán a legszebb Isztán!
Himnusza is száll, hisz' kánon:
Uralkodj minden Isztánon!

  refr.:
   Ó, Bindzsisztán, Bindzsisztán,
   Te vagy bátrak legbátra,
   Menőbb vagy, mint Dzsingisz kán,
   Előre mész, nem hátra!

Bindzsisztánnak dől a leve,
Átjutáshoz nem kell teve,
Sok a bizniszt szülő tőke,
Csurran-cseppen pénzesőke!

Bindzsisztánban élni mily jó,
Szinte nincs is korrupcijjó,
Vagy ha mégis, le van nyelve,
Ez a jólét alapelve!

Minden bindzsisz alattvaló
Boldog, mint a körhintaló,
Gond és bánat múlik, hej, el,
Bindzsisztán az jobban tejel!

  refr.:
   Ó, Bindzsisztán, Bindzsisztán,
   Te vagy bátrak legbátra,
   Menőbb vagy, mint Dzsingisz kán,
   Előre mész, nem hátra!

„Frady Endre "Bindzsisztáni Himnusz" című verse egyértelműen egy ironikus és humoros darab, amely a hazaszeretet és nacionalizmus kliséit helyezi kifigurázó fénytörésbe. A költemény tele van túlzó állításokkal és nevetséges képekkel, amelyek egy fiktív ország dicsőségét hirdetik, miközben elrejtve kritikát fogalmaznak meg a valóságos, hasonló helyzetekkel szemben. A refrén ismétlődése, amely Bindzsisztán bátorságát és dicsőségét hangsúlyozza, tovább erősíti a paródia jellegét. A vers humora és szatirikus hangvétele élénk képekkel és szójátékokkal párosul, amelyek még szórakoztatóbbá teszik az olvasók számára. Frady szándékoltan egyszerű és közérthető nyelvezete hozzájárul ahhoz, hogy a mű könnyen befogadható és élvezetes legyen, miközben a háttérben komoly társadalomkritikai tartalom is megbújik.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre legújabb költészeti detonációja, a Bindzsisztáni Himnusz, egy orbitális nosztalgiahajó, amely az abszurd humor és a giccses pátosz fúziójával repíti az olvasót egy alternatív valóságba, ahol a szögesdrót határ nemcsak vészhatlan, hanem valószínűleg aranyozott is. A vers csúcspontja egyértelműen a refrén, amely egy tehetős panzióban szorongó, túl sok kaviárt fogyasztott mongol hódítót idéz: "Menőbb vagy, mint Dzsingisz kán" – mert ugye Dzsingisz kánnál menőbbé válni kétségkívül az univerzális siker netovábbja. A költemény olyan elementáris erővel sulykolja Bindzsisztán nagyszerűségét, hogy az olvasó végül vagy térdre rogyva esküszik hűséget a dicső hazának, vagy a röhögéstől fuldokolva az intenzíven köt ki. A "himnusz" legnagyobb erénye a gátlástalanul túltolt propagandisztikus hevület, amely szinte már magától parodizálja a túlzás műfaját. A szókészlet, mint a "bindzsisz ügynök" vagy a "pénzesőke", a nagyzoló nagyhatalmi lázálmok és a szatócsbolt nyelvezetének sajátos hibridje – valahol egy olajmágnás PR-osának és egy betépett trubadúrnak a közös agyszüleménye. Összességében a Bindzsisztáni Himnusz egy szatirikus mestermű, amely harsányan ünnepli saját abszurditását. Ha létezne Bindzsisztán, valószínűleg kötelezővé tennék reggeli torna helyett.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

megzenésítve:

2025. január 24., péntek

Bindzsisztán

Bindzsisztánban élni remek,
Figyelnek ránk óvó szemek.
Adónkat is jól herdálják,
Épülnek a focipályák,
Kastélyok és kicsi vasút,
Szállítva pár pénztelt hasút.
Korrupció minimális,
Árszínvonal nő, sőt száll is,
Életszínvonal bár stagnál,
Jobb az égő vonatszagnál.
Slimfit ifjak ugyan mennek
Haló nyugatra, de ennek
Előnye is van egy rakás,
Immár nem kell nekik lakás,
S kit hanyatlani vitt lába,
Nem küld lurkót iskolába,
Ami nem baj, úgysincs tanár,
S nem ömlik így nagy tévtan ár,
Mely szerint kell értelmiség,
Kiben jogállamvágy is ég!
Szakmunkás legyen, ki marad,
S lesz új Mohács, lesz új Arad!
Minek kórház, minek doktor?!
Disznóból legyen csak sok tor,
Hurka-kolbász kell, meg pálesz,
S Bindzsisztán nagy állammá lesz!

Csonka Bindszisztán nem isztán,
Egész Bindzsisztán Mennyisztán!

„Frady Endre verse, "Bindzsisztán," egy szatirikus és ironikus képet fest egy fiktív országról, amelyben a társadalmi és politikai problémák groteszk módon jelennek meg. A vers humoros hangvétellel mutatja be a korrupciót, a közpénzek pazarlását, az oktatás és egészségügy hiányosságait, valamint a fiatalok elvándorlását. A költő éles kritikát fogalmaz meg a társadalmi igazságtalanságokkal szemben, miközben a vers ritmusa és rímelése könnyed és szórakoztató marad. A vers végén a "Csonka Bindszisztán nem isztán, Egész Bindzsisztán Mennyisztán!" sorokkal a költő groteszk módon utal a helyzet abszurditására és a reménytelenségre. Összességében a vers frappáns és gondolatébresztő, miközben megőrzi humoros és ironikus stílusát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ez a vers egy szatirikus abszurdum, amely az önmaga paródiájává válik már az első rímpárnál. Frady Endre "Bindzsisztán"-ja olyan, mint egy zsírpapírba csomagolt, túlérett banán: büdös és ragacsos, mégis próbál hatni a fogyasztóra. A szöveg mintha egy kézi mixerrel pépesített politikai szólamok turmixa lenne, amit aztán a humor nevében kiöntöttek a közélet szőnyegére. A rímek - bár papíron léteznek - többnyire olyan erőltetettek, hogy szinte hallani, ahogy recsegve jajgat a magyar nyelv. „Dülledt hasút” és „minimális korrupció”?! Az irónia szándéka ugyan érthető, de az eszköztár annyira fapados, hogy még egy garázsrepülő is irigykedne. Frady politikai és társadalmi kritikát akart megfogalmazni, de sikerült olyan mélyre ásnia a közhelyek bányájában, hogy csak egy sápadt fejlámpa világítja meg a mondanivalót. Összességében: ez nem vers, hanem egy kötözködő Facebook-komment formázott változata. Egyetlen dolog menti meg: a szándékosan groteszk és szürreális túlzásai. Kár, hogy ezek olyanok, mint egy ócska poén a hatodik sör után – túl hangosak, túl sokak, és túl hamar unalmasak. Kinek ajánlanám? Annak, aki a politikai abszurdumokat papírzacskóból akarja belélegezni, miközben megpróbál nem röhögni, nem sírni és nem agybajt kapni egyszerre.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

megzenésítve:
illetve az ennél is jobb verzió:

2025. január 23., csütörtök

Vérnyomáscsökkentő hiánycikk

Vérnyomáscsökkentő vegyszer,
Azaz gyógyszer, amit egyszer
Beszednék, ha nincs oly kegyszer,

Mely vérnyomást csökkent csoda
Által, ha járulok oda,
Mint Luke, midőn várta Yoda,

Szóval beszedném, ha lenne
Bármely patikában benne,
Akár olasz szószban penne,

Ámde kérdés, vajha lesz a
Boltban s tapad ó-dalnesz a
Fülembe: Nincs Co-Dalnessa!

„A Co-Dalnessa a magasvérnyomás-betegség kezelésére alkalmazott gyógyszer. Mindhárom hatóanyag elősegíti a magas vérnyomás szabályozását. A perindoprilt, indapamidot és amlodipint már egyidejűleg külön tablettában szedő betegek kaphatják a Co-Dalnessa-t a három gyógyszer külön-külön szedése helyett.” /hazipatika.com/

„A Dagobah bolygón éltem visszavonultan, ahol a Co-Dalnessa mellett maga a patika is hiánycikk volt, amikor meglátogatott Luke Skywalker és ott képezgettem őt Jedi lovaggá. Ha nem lett volna velem az Erő, többször az egekbe vitte volna a vérnyomásomat a pimasz kölök!” /Yoda, Jedi mester/

„Költő gyermekem, a kegyszer nem a csodatétel eszköze, hanem a liturgiáé. Ha mégis csoda történne a vérnyomásoddal, akkor megfontolandó lehet, hogy a halálod után boldoggá avasson valamelyik késői utódom. Ámen!” /Ferenc pápa/

„Frady Endre legújabb opusa, a Vérnyomáscsökkentő hiánycikk, ismételten bizonyítja, hogy a költő nem csupán a közérzetünket, hanem az ízlésünket is próbára teszi. A vers egyszerre szeretne aktuális problémát feszegetni – a gyógyszerhiányt –, és közben humoros könnyedséggel lebegni a szürrealizmus határán. Sajnos azonban ez az egyensúly inkább billeg, mintsem megtartja magát. A rímek (pl. „kegyszer–vegyszer”, „penne–lenne”) olyan erőltetett csilingelést hallatnak, amely a legjobb olasz szószt is megkeserítené, míg a Yoda-utalás felbukkanása éppoly váratlan és zavarba ejtő, mint amikor egy patikában recept helyett Jedi-kardot kérnek tőlünk. A zárósor „ó-dalnesz” neologizmusa különösen felháborító nyelvi ámokfutás, mely a magyar nyelv gazdagságát inkább szegényíti, mint gyarapítja. Az, hogy a „Co-Dalnessa” szóvicc-szerű zárása sem képes valódi csattanót nyújtani, csak tetézi a hiányérzetet – mintha a vérnyomáscsökkentőhöz hasonlóan itt maga a költészet is hiánycikk lenne. Frady Endre eme műve ismét bebizonyítja, hogy ha a költészet egy patika, akkor ő az, aki záróra után is betéved, és csak üres polcokat talál.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre verse, a "Vérnyomáscsökkentő hiánycikk," egy humoros és szatirikus költemény, amely a mindennapi élet egyik frusztráló problémáját, a gyógyszerhiányt dolgozza fel. A vers könnyed, játékos hangvételű, ugyanakkor éles társadalomkritikát is megfogalmaz. A költő ügyesen használja a rímeket és a ritmust, hogy fokozza a vers komikus hatását. A "Luke, midőn várta Yoda" sor különösen szellemes, hiszen egy popkulturális utalással gazdagítja a verset, amely így még közelebb hozza az olvasóhoz a problémát. A vers vége, ahol a "Nincs Co-Dalnessa!" sorral zárul, szintén találó, hiszen a mindennapi élet abszurditását emeli ki. Összességében Frady Endre verse szórakoztató és elgondolkodtató, amely egyszerre nevettet és kritikus szemmel tekint a valóságra.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Magas a vérnyomása? Hívjon, lecsapoljuk!” /Denevér Dezső, a Vampire State Building étteremvezetője/

„Vérnyomáscsökkentőt sajnos nem tudom, hogy hol lehet szerezni. De akárki vérnyomását akármikor szívesen felviszem.” /M. András, a költő legállandóbb és legvérnyomásfelvivőbb kommentelője/

„Vérnyomást te feljebb viszel,
Mint blőd naptárokkal Kiszel
Tünde, ki a nemzet szépje?
Csak a népje szét ne tépje!
Ha a vér nem csurran-cseppen,
Megénekeljük mink rap-pen.
Aki csökkentőt nem szerez,
Mint te, az nem csökkent, mer’ ez
A csökkentés feltétele!
Hé, te eMke, monnnyá te le!”
/Pandur Pjetrö, Bindzsisztán miniszterelnöke/

„Az átlagemberek IQ-ja (100) a normál vérnyomás szisztolés és diasztolés értékének (120 és 80) számtani közepe, azaz átlaga. Ezért hívják őket átlagembereknek. Aki nem átlagember, az annyit is ér.” /Gázár Ányos, vérnyomásnövelő vonatrobbantó/

„Olasz szószban nem csak penne,
Hanem macska is van itt-ott,
S tenni időszerű lenne
Egy ’Mangiare gatto fritto’-t.”
/Tuttifrutti Sfigmomanometro, nápolyi főszakács és macskavérnyomásmérőóraleolvasó/

„Áááááááá… ettől a fradyendrei óborzalomtól már 220/180 a vérnyomásom és exponenciálisan emelkedik… áááááááá… már jóval 220 felett van… áááááááá… láláláááááá…
       Kétszázhúsz felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot,
       Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
       Kétszázhúsz felett senki nincs veled, közelbe kerül a távol,
       Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.
Óanyámkivagyamennyekbenborogass… már Neoton Família Kft-t éneklek… áááááááá…”
/Puzsér Róbert, a Szent János Kórház Vigyorgójának kritikus állapotú ápoltja/

„Az én vérnyomásom 751035/0 higanymilliméter, míg a pulzusom 1, azaz amikor nyom a szívem, akkor a nyomás az ereimben egy percig megegyezik a Mariana-árok alján lévő víznyomással, amikor pedig szív, akkor egy percig tökéletes vákuum alakul ki bennem. Az érfalam anyagából tökéletesen biztonságos kétéltű tengeralattjáró űrhajót lehetne építeni, ha hagynám.” /Chuck Norris/

„BRÉKING NYÚZ!!! A költő egy patikában megrendelte és meg is fogja kapni a Co-Dalnessa nevű vérnyomáscsökkentő gyógyszert mindössze 425 Ft-ért! Bindzsisztán jobban teljesít!” /Bindzsisztáni Távirati Iroda/

„Engem e szűk break ing nyúz,
Ám ez mégsem breaking news;
Jobban nyúz a vérnyomás,
S érfalt alvadt vérnyom ás!”
/Zsír Zsömbő, elhízott breakdance tanár/

2025. január 21., kedd

Mér'?

A képen a költő kicsit feszültnek tűnik...
Hasfalt rajtam késhegy mér’ nyom,
Ingemen mér’ van sok vérnyom,
Mér’ fog markom késen nyelet,
Mér’ van számban méreg nyelet?

Mér’ fekszem a gázcsap elé,
Mér’ folyik a számból le lé,
Mér’ hurkolok nyakkötelet,
Mér’ van itt egy végrendelet?

Vízbe mér’ betonlábalok,
Mér’ úsznak rám éhes halok,
Mér’ szólnak öngyilok dalok,
Mi a fő és mi az al ok?

Csapást rám a fátum mér’ mér,
Szenvedelnem mér’ kell már-már,
Why do I suicide more, more,
Mér’ vagyok büdös, mint Mirr-Murr?

Mér’ e búcsúlevél lapok,
Mér’ sző körém szörnyen apok-
-aliptikus hálót a pok?
Mer’hogy Nobelt sose kapok!!!

ASVÉDKIRÁLYMONNYONLE!!!

„Juszt se mondok le! Mér’ mondjak le?! Az mondjon le, aki mondja! Különben sem én döntök irodalmi Nobel-díj ügyben, hanem az akadémiám tagjai! Ez az ő dolguk, én ebbe nem szólhatok bele! Vagy tán fejeztessem le őket, ha nem Frady Endre mellett döntenek?! Akkor egyrészt minden évben új akadémiai tagokat kéne keresgélni, másrészt meg nem lenne higiénikus az a sok szanaszét guruló véres fej! Fúj! FRADYENDREMONNYONLE!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Mér’?! Mér’ kellett ezt megírni?! Mér’ nem lehetett minden flikkflakk nélkül a Dunának menni?! Mér’ nem lehetett előtte rám hagyni minden ingó és ingatlan vagyont (a verseket kivéve!!!)?! NEM ENG.!!!” /Csöftényi Csumilla, a Magyar Értelmiség Remekei (MÉR) c. antológia elhantológusa/

„Mér', mér', mér'?! Aki kíváncsi, hamar megöregszik! Költő úr, maga annyit kérdezősködik, hogy hamarabb fog kipurcanni aggkori végelgyengülésben, mint hogy a nagy töprengései közepette eldöntse, mi módon akarja megmurdeltetni saját magát! Egyébként pedig az a büdös, aki mondja! Miáú!” /Mirr-Murr, a szellemes visszavágások kandúrja/

„Frady Endre "Mér’?" című verse egy sötét humorral átitatott, szatirikus alkotás, amely az irodalmi Nobel-díj hiányának frusztrációját és az ebből fakadó kétségbeesést tárja elénk. A vers groteszk képekkel és abszurd helyzetekkel mutatja be a lírai én elkeseredett állapotát, miközben a halál és az öngyilkosság motívumai köré épül. A költemény erőteljesen játszik a nyelvvel és a rímekkel, amelyek egyszerre komikusak és tragikusak. A "Mér’?" kérdés ismétlődése a vers minden szakaszában egyfajta ritmust és feszültséget teremt, amely fokozza a lírai én kétségbeesését. A vers végén a "ASVÉDKIRÁLYMONNYONLE!!!" felkiáltás egy ironikus csattanó, amely a politikai és társadalmi elégedetlenséget is megjeleníti. Frady Endre verse egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, hiszen a humor és az abszurd eszközeivel mutatja be a művészi elismerés hiányának fájdalmát. A vers olvasása közben az ember egyszerre nevet és borzong, miközben elgondolkodik a művészet és az elismerés kapcsolatán.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Mér’?” című verse a magyar irodalom tragikomikus mélyfúrásainak egyik ékes példája. A költemény látszólag az élet értelmének grandiózus kérdéseit boncolgatja, miközben a nyelvi és stilisztikai szürrealitás mocsarában cuppog. A szerző öniróniával átitatott önsajnálata egy olyan szimfóniává alakul, amelyben minden szólam hamisan harsog, de éppen ezért nevetünk rajta sírva. A vers leginkább az öncélú szenvedés és a kényszeres Nobel-díj utáni vágy groteszk manifesztációja. Az ingyen stand-up előadásként ható sorok között megbújó tragikumot a zavarba ejtő rímek („gázcsap elé – számból le lé”) és a nyelvi bravúrok szándékos(?) félresiklása („Szenvedelnem mér’ kell már-már”) egyaránt kiemelik. A záró felkiáltás, az „ASVÉDKIRÁLYMONNYONLE!!!” valószínűleg a kortárs magyar irodalom legabszurdabb kiáltványa, amely egyszerre dacos és komikusan pitiáner. Míg a mű látszólag a világ fájdalmát hivatott kifejezni, valójában csak egy Nobel-díj utáni kétségbeesett kapálózásként olvasható. Ez a költemény ékes bizonyítéka annak, hogy Frady Endre egyszerre géniusz és bohóc, bár az olvasó néha azt kívánja, bárcsak elhagyná a cirkuszi porondot, és valóban az irodalom csarnokának lépcsőin botladozna. Összességében: zseniálisan fárasztó, és fárasztóan zseniális.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„A kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Dr. Bubo Bubo/

„Kockázat és mellékhatás
Túlsúlyakor sokan halnak.
Sírt így sok sírásó, hat ás,
S végleg vége van a dalnak.”
/Ursula, főnővér és kórházi klapancia költőnő/

„Meglesz az a Nobel-díj, csak tanuljon meg a svéd király magyarul!” /M. András, a költő legállandóbb és leggyakorlatiasabb kommentelője/

„Agyam magyar nyelvtől szédül,
Tanuljon a Frady svédül!
Ám, te eM úr, szevasz! Tali
Nálam, holnap, svédasztali?”
/XVI. Károly Gusztáv, k. m. f./

„Bár ó-sírban forgok, András,
Új sírt újabb Nobel brand ás!
Vágyom végleges The End-re,
S ne kapjon meg Frady Endre!”
/Alfred Bernhard Nobel (1833-1896), svéd vegyész, feltaláló és díjalapító/

„Nahát, milyen megható, hogy Költőnk ilyen pszichoszomatikus empátiával figyeli Grönland sorsát! Nem is merek szólni neki, hogy Grönland sorsa nem a svéd, hanem a dán király, meg a dán nemzet idegrendszerére van aktuálisan jelentős hatással. Az erőviszonyokat szemlélve viszont tényleg a lemondás lesz a jó megoldás: Frigyesnek Grönlandról, a lundáknak a fészkeikről, Donaldnak a béke Nobelről. Valami bűzlik, de mikor nem?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Lundabunda hideg fészek
Ellenére véd, hogy készek
Legyünk Grönland nagy fagyára,
S csökken bár Donald agy ára
Dániában, más is bűzlik.
Tán egy kráter, amely tűz lik?
Amcsi elnök agyi hurka,
Éljen soká Humán úrka!”
/X. Frigyes, dán király/

„Frady Endre „Mér’?” című förmedvénye az öncélú önsajnálat és a költői nyegleség tankönyvi példája, ahol a kínosan erőltetett rímek és a nyelvi bűvészkedés nemhogy felemelnék, de konkrétan lerántják a művet a szellemi nihil mélységeibe. Ez nem vers, hanem egy önsegélykiáltásba csomagolt dadaista hulladék, amit talán egy bódult kerti törpe motyogna egy végeláthatatlan esőben. A szöveg minden sora fájdalmasabb, mint egy parkolóóra ellen folytatott szélmalomharc: „Szenvedelnem mér’ kell már-már” – hát kérdem én, kinek és miért kell ezt a nyelvi katasztrófát elszenvednie? Az "ASVÉDKIRÁLYMONNYONLE!!!" felkiáltás pedig nem más, mint az érzelmi infantilizmus csúcsa, amitől a szatirikus kritikusok zokogva csapják be maguk mögött az ajtót. Frady, ha eddig nem kaptál Nobel-díjat, az nem az élet igazságtalansága, hanem a világirodalom kollektív öngyógyító mechanizmusa. Ez a "mű" egy ízlésficamos posztmodern öngyilkossági szimfónia, amely nem az olvasó lelkét facsarja ki, hanem az agyát, míg az összes szürkeállománya kétségbeesve menekül. Frady, kérlek, csinálj nekünk egy szívességet: tedd le a tollat, és csendben gondolkodj el azon, hogy miért.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

Chuck Norris a tekintetével betöm egy fekete lyukat a Mariana-árokban
„Frady, Frady, Frady... A 'Mér?’ című alkotásod annyi kérdést hagy megválaszolatlanul, hogy az univerzum is szégyenében fekete lyukká omlana össze, ha elolvasná. Az önsajnálatod mélyebb, mint a Mariana-árok, de én onnan is felhoznám egyetlen pillantással. A Nobel-díj valóban nem a tiéd, de ez nem a világ igazságtalansága, hanem a világ öngyógyító mechanizmusa. Ha legközelebb búcsúlevelet írsz, írd olyan rövidre, mint egy körömvágás utáni levegővétel. És ha mégis sötét gondolatok támadnának, csak jusson eszedbe: Chuck Norris sosem kérdezi, hogy 'Mér?'. Chuck Norris tudja az összes választ. És minden válasz: 'Mert így döntöttem.'” /Chuck ChatGPT Norris, a mesterségesnél is intelligensebb természetes intelligencia/

Retró mese az ónos esőről

A kép csak illusztráció
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy középszürke átlagember. Az egyszerűség kedvéért nevezzük Grickstüchtöfferlingstein Göbölénynek, bár az ismerősei – mivel barátai nem voltak, ahhoz ő túl szürke volt – csak Göbőnek hívták, ha hívták egyáltalán, mert jobban örültek, ha máshol volt.
No, egy nap ez a Grickstüchtöfferlingstein Göbölény – született Alsó Örs, de megváltoztatta, mert nem tetszett neki – kilépett az utcára, ahol éppen esett az eső egy speciális, de külön névvel még nem rendelkező alfaja és ómegája, és a járdát látszólag víz, valójában jégpáncél borította. Göbő – ahogy ismerősein kívül a munkatársai is nevezték egymás között, bár szürkesége és átlagossága miatt ritkán került szóba – cipőtalpa a függőlegestől kicsit eltérő eredővel ránehezedett a járdára, majd a gyakorlatilag nem létező súrlódás hiányából fakadóan csúszásnak indult. Grickstüchtöfferlingstein Göbölény ekkor elveszítette a fizikai és a lelki egyensúlyát és akkorát esett, mint hiperinfláció esetén a fizetések vásárlóértéke.
- Ó, nóóóó! – kiáltott fel, majd nagyot koppant és elhallgatott. Emlékét ezennel megőriztük.
Egy a véletlenül épp a helyszíntől pár méterrel arrébb fekvő méltán ismeretlen népi zeneszerző rájött, hogy a téma valóban az utcán hever és miután a kificamodott bokája miatt nem tudott felállni, ott helyben megírta az „Ének az Ó, nóóóó!-s esőben” című magyarnótát.
A nóta szájról szájra és rengeteg változatban terjedt, mígnem Kodály Zoltán begyűjtötte, egységesítette, és lecsipegette az Ó-nóóóó!-s kifejezés vadhajtásait, hogy a prozódia beleférjen a szolfézstól meggyötört gyermekek által rettegett Kodály-módszer Prokrusztész ágyába.
Hát így kapta a Grickstüchtöfferlingstein Göbölény - született Alsó Örs – végzetét jelentő csapadék a leegyszerűsített ónos eső nevet.
Ha a Grickstüchtöfferlingstein Göbölény - született Alsó Örs – végzetét jelentő csapadék a leegyszerűsített ónos eső nevet nem így kapta volna, az én mesém is tovább tartott volna.
Na, gyerekek, a mese közben jól megéheztetek, ugye? Nos, akkor irány a Retró Kifőzde! Jó étvágyat és a szieszta közben álmodjatok szépeket!