2015. szeptember 4., péntek

Frady Endre a KiMitTube?-on

Kedves Irodalombarátok és Irodalombarátnők!
Az alábbi produkciómmal

http://kimittube.hu/produkcio/frady-endre-starwar-versek

azaz 2 db StarWar versem elszavalásával beneveztem a KiMitTube? vetélkedőre.
Ha hétfő éjfélig elegendő szavazatot kapok, akkor bekerülhetek a legjobb 99-be és folytathatom a versenyt.
Ha van kedvetek, szavazzatok rám!
Ha nincs, akkor meg gyakoroljátok a keresztényi önmegtagadás erényét! ;-)
Előre is köszi!
Szuper lesz!
:)

ui.: Időközben kiderült, hogy nem jutottam tovább, de azért elkészült a potenciális középdöntős produkcióm. Íme:
https://www.youtube.com/watch?v=ri26qp3mb74
:)



2015. szeptember 1., kedd

Iskolakezdés

Jenci első elemis,
Kézen fogja apuja:
„Megtörtént ez velem is!”
S meg is nyugszik a pulya.

„Szendvicsedet is egyed
Meg, meg itt egy kis kóla!”
Bólogat a kis egyed:
„Jól indul az iskola!”

Harminc év, slutty!, eltelik,
S ő fia a kis érett.
Idő shake-kel telt e lik,
S immár ő a kíséret.

„Tisztelt költő úr! A fekete likak, azaz a kozmikus likacsok idődivergenciális lélötty feltöltési vizsgálata még olyan gyerekcipőben jár, hogy erről érdemben legkorábban harminc év múlva tudhat majd nyilatkozni az ön pamfletjének főhőse, Dr. Joghurt Jenő, intergalaktikus idősík shake kutató! A tény, hogy ön erről ír, miközben erről elvben még nem is tudhat, nyilvánvalóvá teszi, hogy ön egy földönkívüli kém! Ha a Földre jön, nem veheti el a földlakók kutatását! Letartóztatni és visszatoloncolni a világűrbe!” /Dr. Infrasötét Ignor, az Idősík Shake Kutató Orbitális Lilaköd Alapítvány (ISKOLA) biztonsági főigazgatója/

„Shake? William shakes pear! Vilmos körtét ráz, vagy Vilmost rázza a körte? Lehet, hogy Shakespeare villanyszerelő volt? 220 volt? Nem csoda, hogy ennyien ilyen sok drámát meg tudtak írni! Jó dolog mindennek alaposan utána járni, minden érmének megvizsgálni mindkét oldalát! Éljen a dupla félműveltség!” /Polisztirol Petúr, OKJ-s képzésű angol fordító és betanított szobatudós/

„Kis kóla! Hát milyen szülő az ilyen, aki kólával rothasztja, sőt mállasztja az elsős gyerekének tejfogsorát! Itasson vele inkább idősík shake-t! Attól hamar megöregszik és a hosszú, unalmas iskolás és munkás évtizedek átugrásával egyből a kényelmes jóléti nyugdíjkorba érkezik. Minek annyit tanulni, meg hajtani?! Éljenek a szenior ultipartik!” /Agg Arnold, megélhetési nyugdíjas/

„Beszólsz, nyugger?! Akkor adok kólát a kölöknek, amikor akarok! Na, arrébb lehet lambadázni azzal a járókerettel, mert belekibickedek a blöffölt zöld ultijába!” /Joghurt Bifidusz, sintér és kínai éttermi árufeltöltő/

„Brühühü… elnézést… brühühü… Nem tehetek róla, de könnyek szöktek a szemembe, amidőn ezt a megható létcikluslírát elolvastam! A kézen fogott kis tipegő első szárnypróbálgatásaitól a saját kis tipegőjének a kézen fogásáig tartó idősík kavalkád egy kiteljesedő világűrérzéssel ajándékozza meg a befogadót, aki nem csak passzív célszemélye, hanem aktív megélője a katartikus költeménynek. Igazi érzelemdaráló űrlíra nem középiskolás fokon!” /Síró Samuné Rívó Renáta, a káposztásmegyeri Chuck Norris Gimnázium magyar-fizika szakos tanára és sci-fi szerelmes regény írónő/

„Az első nap a suliban a hosszan és unalmasan beszélő kövér, kopasz bácsit, az idétlenül nyökögő versmondó lányokat és az ehetetlen moslék ebédet leszámítva tűrhető volt. Csabi, a padtársam, akinek az apukája olyan kutató bioizé, mondta, hogy vannak otthon leselejtezett kísérleti patkányaik, és amikor majd lesznek kicsinyeik, szívesen ad egyet, ha a szüleim is megengedik. Anyuval beszélek, mert apu biztosan tiltakozna. Ő olyan konzervált!” /Joghurt Jenci, az újpesti Frady Endre Általános Iskola 1.a. osztályos tanulója/

„Anyám szerint, ha kapnék a Kritikusok Országos Szövetségétől (KOSZ) egy vegyvédelmi ruhát, akkor nem kellene arcom elé zsebkendőt tartva hosszú bottal piszkálnom és távcsővel olvasnom a Frady Endre verseket, hogy el ne kapjak valami agyvíz algásító vírust. Én egyébként új fázisába érkeztem a fradyendrei költészethez való viszonyomban: a kidagadó nyaki erekkel és elvörösödő fejjel foganatosított oroszlánbőgést felváltotta a rezignált beletörődés, a lemondó legyintéssel és égnek fordított tekintettel történő halk sóhajtozás korszaka. Megértőbb lettem és már anyámat sem mindig tiltom el a Barátok közt ismétléseitől. Lehet, hogy öregszem?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A játszótársaimat akkor vitték a szüleik elsőbe, amikor iskolaérettek lettek, engem meg akkor, amikor az iskola vált Chuck Norris éretté.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 31., hétfő

Hatósági közegellenállás

Rendőr bácsi lemeszel:
„Hé, volánnál nem eszel
Fél kézzel nyers jetiket!
Tiltja a KRESZ etikett!”

Helyzetnek de beteg ez,
Hogy így simán letegez
S pitbulljai ugatnak…
El kén’ húzni nyugatnak!

 Röhögve szól fakabát:
„Torkát harapd Jakab át!”
 S rám tekint a szebb ebe…
S húszezer csúsz' zsebbe be!

„Az idevonatkozó 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, azaz KRESZ 3.§ (2) pontja szerint „A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.” A rendelet a táplálkozásról nem rendelkezik. Fentiek értelmében a vezetés közbeni jetievés nem meríti ki a szabálysértés tényállását, így védencem ártatlan! Kérem a könnyen megvesztegethető hatósági közeg szigorú megbüntetését és jetivé történő átoperálását! Persze van az a pénz, amiért peren kívül is meg tudunk egyezni…” /Dr. Csűrcsavar Csobánc, a Társaság A Jetievés Szabadságának Állampolgári Monopóliumáért (TAJSZÁM) jogtanácsosa/

„Felháborító, hogy a KRESZ nem tiltja a vezetés közbeni jetievést! Ha ez így megy tovább, a jetik kihalnak, még mielőtt egyáltalán lennének! Világ jetijei meneküljetek!” /Dr. Jottányi Jenő, jetiológus és az Óvjuk a Jetik Entitását Egyesület (Ó_JEE!) elnöke/

„A jetik az emberek elől való tömeges menekülésükkel önmagukat tették áldozattá. Ők a felelősek a saját pusztulásukért. Az abszurdisztáni deformok ezeknél jobban működnek!” /Kazánkovács Szultán, abszurdisztáni kormányszóvivő/

„A testület nevében leghatározottabban tiltakozom azon feltételezés ellen, hogy közlekedési rendőreink harci kutyákkal fenyegetőzve zsarolnak ki kenőpénzt ártatlan úrvezetőktől! Az ilyen aljas rágalmak ellen a jövőben a legkeményebben fel fogunk lépni! A hazugságkampányt elindító költőt pedig épp most hallgatja ki négy nehézsúlyú nyomozónk a főkapitányság pincehelyiségében. A legfrissebb értesüléseim szerint már semmire sem emlékszik. Hatóságunk jobban teljesít!” /Csávás Kálmánné, a Különleges Osztag (KO) ötdanos őrnagya/

„Ártatlan vagyok! Nem zsaroltam meg senkit! A Jakab is szelíd, mint a ma született ártány! A zsebemben lévő harminckét darab húszezrest is nyilvánvalóan a rendszerellenes ufonauták helyezték oda! Vesszenek az idegenek! Alien a haza!” /Edda Ede, főtörzsőrmester és Pataky Attila díjas UFO kutató/

„Mindig csak a Jakab! Jakab így, Jakab úgy! Még hogy ő a szebb eb?! Bezzeg én soha sehol sem vagyok megemlítve! Dögöljön meg dögvészben az a dögevő dög!” /Rezső, a csúnyább eb/

„Az önnön karikatúrájának tűnő mindennapi piszlicsáré rögvalóság disszonanciájára rezonáló költő a szellemi véglénylét sivár ürességét passzírozza át önnön világlátásának görbe tükrén. A rettegett mindenhatósági közegellenálláson megtörő és meglassuló életfolyam feltartóztathatatlan közönnyel árasztja el a szuverenitás parányi szigeteit, majd bűzhödt uszadékként hagyja hátra a megtaposott és összecsomósodott reménysugarak elnyákosodott maradványait. Igazi önfeledt hurrápesszimista mélylíra! Frady Endre ismét sót szórt a lelki sebeinkre!” /Mocsári Menyhértné Miazma Matild, az Irodalmi Iszappakolás c. folyóirat olvasószerkesztője/

„ Már megint ez a csicskariogató szellemi alpáriság! Vajon ez az elmegyógyintézetek híján szabadlábon alkotó véglény mikor ébred rá végre arra, hogy a gyógypedagógiai klinikai ló-szerű stílusával még a legérdekesebb témát is úgy tudja aszfaltba szürkíteni, hogy még a legszelídebb olvasónak is kinyílik a zsebében a költőhőkövető rakéta?! Pillanatnyi figyelmetlenségemben anyám is beleolvasott és még most is hallatszik a szobájából a sírás és a ragasztott műfogsor csikorgatása.  Én és a családtagjaim miért nem kapunk a munkakörömből adódóan veszélyességi pótlékot az ilyen kókler költők kloákafröccsei miatt?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer a barátom elakadt kamionját toltam százöt mérföld per órával, gyorshajtásért megállított egy rendőr és rám uszított egy falka pitbullt. Béke poraikra!” /Chuck Norris/

2015. augusztus 25., kedd

Állatkert

Állatkertben sok az állat.
Van zsiráf, ki messze ellát,
Oda, ahol bőg a tigris,
Kinek szája szörnyű tág rés,
Melyen befér másfél szarvas,
S lesz belőle trágya, szerves.

Csámcsogás hallik a Zoo-ból,
Medve épp gondozót zabál.
Bő szájából seprű nyele
Áll ki s közben folyik nyála.
Evés után jóllakottan
Szundít grizzly mackó itten.

Tóban él a sosem dalos
Kedvű néma krokodilus.
Pikkelyhátán nincsen tetve,
Bután néz, a szája tátva,
S hogyha behajol egy néző,
Leharapódik a nózi.

Rozsomákot nyel a jeti,
Míg oroszlán elé jut ő,
Akkor aztán őtet falják,
Utána még jön egy fél jak,
S Leó jóllakottan elnyúl,
S szája szegletében ül nyál.

Rab vad más rab vadat fal fel.
Rabjai e kertnek, föl-föl?
Nem lehet, mert sok-sok gyerek
(Gyulák, Ilák, Csengék, Györék)
Így látják meg, hogy a fajok
Között tápláléklánc folyik.

Ilyen kegyetlen az élet!
Egyszer elhull minden állat,
Meg persze az összes ember,
És ez még szomorúbb… ámbár,
Állat ritkán embertelen,
Míg sok ember állat talán…

„Az én szomszédom, nem csak talán volt állat, hanem ténylegesen! Késő estig brúgatta a fűnyírót meg a rotációs kapát! Csoda-e, ha rágyújtottam a házat?!” /Ember Előd, humánpolitikai főmunkatárs/

„Már megint a csúsztatás és a félretájékoztatás! Nem a grizzly medve ette meg a gondatlan gondozóját, hanem a jegesmedve a befagyott mini-taván jégkorongozó látogatót. Nem a seprű nyele lógott ki a szájából, hanem a hokiütőé. Költői szabadosság, mi?! Hányas lába van, poéta úr? Nem akarja felpróbálni ezt az éhes pumát?” /Bivaly Benő, állatkerti sajtószóvivő és pumaidomár/

„Hiába mondtam a Jenőmnek, hogy ott ne jégkorongozzon, mert amit ő hókupacnak néz, az szerintem brummog, de nem hallgatott rám a süketje! Mindig sejtettem, hogy előbb-utóbb Darwin-díjas lesz!” /özv. Jak Jenőné Vészmadár Vendetta, hallókészülék árus/

„Lánc, lánc, tápláléklánc, tápláléklánci béka. Béka volna, sólyom volna, mégis felfordulna. Rét volna, barika, barika. Barikának lába hamar kifordulna!” /Gyík Gyula, Impala Ila, Csirke Csenge és Gyurgyalag Györe, a Tarzan Majma Általános Iskola 2.b osztályos tanulói/

„A művi természet természetellenesen természetes velejáróját, a sors keserédesen kacagtató léttragédiáját kancsal rímekben megragadó költő ugyanaz a poézisnek, mint folyami vencsellő a lengeményes toszánkának, vagy még ugyanazabb! A ’lenni vagy nem lenni?’ kérdés ’enni vagy még enni?’ problémává történő materializálódása spirituális falósejtek önemésztő felböffenéseiként borít árnyékot a felfoghatatlan fantomvalóság fosszíliájára. E mű a víz alá nyomott világegyetem halálsikolyt hallatni vágyásának hiábavalóan bugyborékoló metadegenerációja és öndeformitása. A deformok működén át azonban fel-felsejlik a mindenség-szerű nagy büdös semmi! Igazi kozmikus kloáka líra!” /Páva Piténé Tyúk Tyityanilla, okleveles médiakatartika/

„ Okádnom kell ettől a kancsal rímes förtelem kupactól! Szerintem ez a miazmás kipárolgású dögkútvers még egy csótányzabáló csúcsragadozó gyomrát is megfeküdné! Anyám szerint egy jó forró fokhagymás  galócapálinka még egy halottat és életre hasmarsoltatna, de ő az én jóvoltomból még csak számára kiválogatott és sterilizált szótagokat olvasott a bélgyilkos Frady versekből. Remélem, lesz ereje simogatni a buksimat és egyidejűleg elém tartani a zacskót! Böáááá...” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csúcsragadozónak lenni sem fenékig tejfel. Az oroszlán sörényét például semmilyen módon elkészítve sem szeretem.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 24., hétfő

Magyar futball

Miért van csak egypár néző?
„Magyar” itt egy fosztóképző?
Ja-ja, megfoszt minden jótól,
S futballt fal dumával pótol:

„Hamarosan” „Majd jövőre”
„Aki kételkedik, dőre!”
„Legújabb világranglistán
Mákkal legjobb húszban is tán…”


Rossz focinkra van vagy száz ok:
Akadémiáink gázok,
Nem terem ott más, csak faláb,
Többit meg sorolom alább:

Edzőképzés olyan gyatra,
Sose jutunk ötről hatra;
Hiányzik egy fontos elem,
Legelemibb szakértelem;

Műszponzorlogók a meznek
Minden pontján tünedeznek;
Mutyi pénzek mindenfelé
(Honnan kerül ide e lé?);

Idegenlégiósoknak
Hada tűnik igen soknak,
S futballtudásuk bár szerény,
Fizetésük közpénz-merény;

Honi srácok szimplán gyengék,
Hátul teng bekk, elől leng ék,
Zihálnak egy gyógy-sprint után,
S nyilatkoznak izombután:

„Aszonta a Mester nekem,
Legyek olyan, mint a Beckham,
Úgyhogy meccs és edzés előtt
Séróm mindig tökre belőtt.”


Politika rátenyerel
S dönt, hogy mikor ki kit ver el;
Állandó a bundagyanú,
Persze soha sincsen tanú;

Vénaszkenner, kártya, bérlet
Se a sok szurkolóér’ lett,
Úgyhogy eme packák révén
Meccset otthon néznek tévén;

Stúdióban oldbojmenek
Úgynevezett szakértenek.
Sok kivetnivalót hagynak,
S szaktudásuk fáj az agynak;

Néző csupán egyetlen ül,
Ám köréje töretlenül
Közpénzekből nőnek konok
Dühvel üres stadionok…

2015. augusztus 19., szerda

Lóvarrónő

Lóvarrónő folyton lót varr
Mindenféle döglött, ótvar
Lódarabból, amit talál,
S így hasznosul a ló halál.

Lovakat szakmányban varrja,
Sajog már az összes karja,
És e fájás járja át a
Testét, úgyhogy szúr a háta.

Kialvatlan szeme veres,
Szorgalmas, de alig keres.
Gyárt bár napi hat és felet,
Pecsvörk lóra nincsen kelet.

Lóvarrás nem sikerszakma,
Többet kap egy átlag vak ma,
S nem kellemes szabni lóbélt.
Ily nyomorban tán csak Jób élt.

- Húgom bezzeg sikeresebb!
Mardos is belülről e seb,
S irigy vagyok rája – gyón ő –
Mer’ ő stadionvarrónő!

„Hja, kérem, a szabadpiacon farkastörvények uralkodnak! Ha nagyobb a keletje a stadionoknak, mint a döglött lódarabokból összevarrt pecsvörk lovaknak, akkor a stadioniparból lehet jól megélni, a lóiparból meg mielőbb ki kell szállni! Ha pedig a fizetés már egy vak koldus átlagkereseténél is kevesebb, akkor érdemes vagy beszerezni egy fehér botot és egy fekete szemüveget, vagy ki kell tántorogni Amerikába. Döglött lónak és szabad versenynek egyaránt híg a leve!” /Dr. Tőke Tokmány, kapitalista közgazdász/

„Költő úr, mink itten Tolnába, Baranyába a megmurdelt lóból virslit és hurkát-kolbászt csinálunk, nem pedig olyan pécsi verklit, vagy mit! Hiába, kutyából, lóból nem lesz szalonzenekar!” /Gyopár Gyula, a szittyarütyütyüi Csataló Csárda mindenese/

„Mindig mondom a nővéremnek, hogy ne siránkozzon, mint egy Jób, hanem váltson át a lóról, mint én! Én a stadionnal jó lóra tettem! A kulcsszó a mobilitás!” /Szügy Szilárdné Luft Lea, stadionvarrónő/

„A MOB bilit ás?! Kikérjük magunknak! Mi csak a tartalmát kavarjuk! De erőfeszítéseink nem hiábavalóak, mert lesz itt-ott még szőlő, lesz itt-ott még lágy kenyér, no meg 2024-ben akkora Olimpia is, hogy attól koldulunk! Ezért is kell annyi stadion!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke/

„Hagyjanak már engem békében nyomorogni! Sok mindent átéltem már, de ez a döglóvers rosszabb, mint amikor a rühöt kellett egy cserépdarabbal magamról levakarni!” /Jób/

„Hé, költő úr! Maga meg honnan tudja, hogy én mit gyóntam fülbe a tisztelendő úrnak?! Csak nem hallgatózott?! Akkor talán még azt is tudja, hogy vezeklésképpen címerállatot kellett varrnom a lóbányai plébániának?! Na, ilyesmik miatt nincs időm átképezni magam!” /Bányaló Benőné Luft Liza, lóvarrónő/

„Csókolom Liza néni! A lovakat megvarrják, ugye? Nekem szétszakadt a hintalovam! Tessék mondani, holnapra meglesz?” /Paci Piroska, a Vitéz Lóbányai Kerti Kotlós Általános Iskola és Ellentengeri Címerezési Szakiskola 1.c. osztályos tanulója/

„A versenyló halála óta nem született ilyen gyomorborzongatóan szürreális lólíra! Csingiz Ajtmatov, a kirgiz pusztaérzés szellemi lovagja két fordulat között boldogan mosolyogna a sírjában, ha tudná, hogy szívszakadva kimúlt versenyparipáját a XXI. század eltárgyiasult lóvarrodájában a kizsákmányolt klausztrofóbiás keményen dolgozó közmunkás kisembernő újrahasznosítja. A társadalom és az irodalom peremén egyensúlyozó költő ismét akkorát alkotott, hogy a fal adja a másikat! Stadium ante portas!” /Igássy Imréné Szekeressy Szandra, táltos és lóirodalmár/

„Mi ez az irodalmi dögkútból előhúzott hullaszagú fércmű?! Már megint egy alpári vulkánvers, melyből a költő piramidális tehetségtelensége fortyogó lávaként tör elő majd egy nyáladzó celeb értelmetlenségi színvonalán dadogva gőzölgő tufaporral von be mindent maga körül. Elnézést kérek a tufaportól az összehasonlításért! Anyámnak meg megtiltottam, hogy pecsvörk lovat rendeljen a TV shopból, nehogy egy ajándék Frady verset is mellékeljenek hozzá! Tévélezáre necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer láttam egy hegesztési varratokkal összeszerelt tizenhat tonnás acéllovat, de amikor a delejes tekintetemmel magamhoz vonzottam, ripityára tört a szemgolyómon.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 17., hétfő

Újjászületés

Csöndben éldegélt a zsurló
S haverja az articsóka,
Ám egy szülinapos zsúr-ló,
S néhány ittas party-csóka

Táncolva, míg szólt a rumba,
Őket lazán eltaposta…
(S gyásztávirat formátumba’
Adott erről jelt a Posta)

Naplemente fénye súrló,
After Party árnyak nyúlnak,
S fut a reinkarnált zsurló:
„Répa Showba várnak nyúlnak!”





„A szóvicc a humor legalja! A humor a bökversírás legalja! A bökversírás a költészet legalja! Frady Endre pedig mindennek a legalja! Rohadjon meg ott, ahol van!” /Újpesti Barnabás, konkurens kortárs költő és répadíler/

„Zsurlót és articsókát nem érdemes  közvetlenül egymás mellé ültetni, mert ha jön a születésnapi bulin megrészegedett fiatalság, akkor egyszerre letaposhatja mindkettőt. Érdemes közéjük árambevezetésű kerítést húzni, hogy a részeg taplók legfeljebb csak az egyiket taposhassák le, utána meg büntetésből égjenek szénné!” /Józanparaszt Jenő, jégfűzesi jobbágytartó és zöld aktivista/

„Ne gúnyolódjon költő úr a reinkarnáción, mert olyan ganajtúró bogár lesz magából, hogy még az unokája is undorral mossa le magát a bakancsának a talpáról!” /Dr. Jinjang Joghurtné Jojó Jolán, csakra csokrozó és csí tanácsadónő/

„ Hé, költő úr, és mi történt a jó baráttal, a hű articsókával?! Ő miként támadt fel?! Ugye nem azt akarja azt sugallni, hogy csak a zsurlók reinkarnálódhatnak, az articsókák pedig nem?! Ugye nem akarja, hogy rasszizmus vádjával citáljuk a törvényszék elé?! Vendetta van nálunk, és nem félünk használni, ha kell!” /Artú Ditúka, tiszteletbeli articsóka és Erőleves készítő kisiparos/

„Hozzászólhatnék, mert mindkét részről érdekelt vagyok, de lusta vagyok hozzá... Nyihaha...” /Szaftos Szafaládé, öt éves zsírló/

„Nem csak igazi, de valódi keresztrímes tájlíra egy európaiak közötti zöld-fehértől, aki a kozmopolita buliban nem csak a jót, hanem a tragédiát is meglátja, miközben az új élet is csak földiekkel játszó égi tünemény, istenségnek látszó csalfa, vak remény! Abcúg Lillák, abcúg Lillák!” /Franzstadt Ferencné Ferencvárossy Franciska, magyartanár és vénaszkenneletlen ultra/

„Kikérjük magunknak és perrel fenyegetőzünk azok miatt, akik asztat állíccsák, hogy a Répa Show c. műsorunkba kizárólag perverz, kretén és síkidióta nyáladzókat hívunk meg önző haszonszerzés reményében, miközben ez igaz ugyan, de megincsak kikérjük magunknak! A lényeg, hogy dőjjön a lé, a Puzsér meg fullaggyon meg lehetőleg máma mégg! Mi, hogy a mégg egy gé? Ekkora paraszcságot! Beperelem!!!” /Hajdú Péter, médiacápa/

„A vers természetesen rettenetes, de ha Hajdú Pétert kiakasztja, akkor támogatom! Mondjuk, már az is meglepő, hogy el tudta olvasni, mert nem feltételeztem, hogy ismeri a betűket. Anyám szerint csak felolvassák neki, miközben ő csak a taknyát húzogatja. Életemben először értem, hogy mennyi éleslátást örököltem anyámtól. Frady Endre ettől függetlenül nálam az olvasatlanul kidobandó és anyámtól eltiltandó kategóriában marad!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hiszek a reinkarnációban, és minden elismerésem az előző énemé, aki kiérdemelte, hogy bennem szülessen újjá!” /Chuck Norris/

2015. augusztus 14., péntek

Marcell

Colstokboltban kérdi Marcell:
„Ez a colstok tényleg mér col-
-ban, vagy ez csak kész átverés?”

Boltos bömböl: „Te ótvaros!!!
Colstok colban mér’ ne mérne?!
Elég, vár egy márna már, na!!!”

Felé tényleg márna úszik,
Uszonyában Arany Ászok
Meg egy tányér vesevelő…

„Álom ez csupán, vagy való?!”
Nyögi eszelősen Marcell
S arcán megremeg a morc áll…

Boltos (aki Király Ipoly),
Így szól: „Márnám, jön az apály,
Most íziben ússzál vissza;”

Mondatvégi pontosvessző
Jelzi, hogy a szörnyű hőség
Költőagyba hatolt húsig…

„Tisztelt költő úr! Egyrészt mielőbbi jobbulást kívánok az agyhúsának, másrészt meg hálásan köszönöm, hogy nem feledkezett meg arról, hogy a napokban ünneplem mindkét névnapomat!” /Márnavölgyi Ipoly Marcell, colstokkészítő kisiparos/

„Tisztelt költő úr! Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy még az ön igencsak rendellenes agya sem tartalmaz húst, csupán zagyos szöveteket, úgynevezett többfázisú kolloid-rezisztens trutymót, azaz genetikus zselét. Hús oda csak úgy kerülhet, ha a pácienst fejbe lövik pl. egy fagyasztott csirkével. Eme zagyva klapanciája után ez természetesen önnél sem kizárt.” /Dr. Agyassy Atanáz, nyúltagysebész és kisállat preparátor/

„Húsagyú poéta úr! Apály Magyarországon nem létezik, mert nincsen se tengerünk, se óceánunk! Dagály az van, de csak az Árpád híd pesti hídfőjénél, és még azt is bezárják, mert át kell építeni a 2017-es vizes világbajnokságra! Hű de mérges vagyok!” /Gőz Gézáné Pulyka Piroska, nyugdíjas úszómesternő/

„Mi van költő úr, reggel a budiban ránézett a falinaptárra, oszt’ rájött, hogy most van a Marcell, meg az Ipoly névnap, és kotlás közbeni költeni kezdett?! No, ezt szép nyögvenyelősen kipréselte magából! Nagyon NEM ENG!!!” /Ircell Mapoly, OKJ-s betanított főcenzor-helyettes és csősz/

„A mondatvégi pontosvessző oka nem a hőség, nem is a nyelvtani műveletlenség, hanem a folytathatatlan folytatni vágyása, a vég végtelenig túlnyújtásának akarása, melynek nem nyögés a vége, hanem a vég maga, de ez a vég lezáratlan, mint egy lelki sipolyműtét, egy spirituális fisztula episztola. A colstok valóságszigora körül lebegő már-már dadaista képzavarok és pszichedelikus hő-hű hűhó heurisztikusan elemeli a művet a seholvalótlanság talajáról. Igazi szinergikus színorgia!” /Seholi Skolasztika, színterapeuta és a Pszichedelikus Csakrafilter Teaház élményfelelőse/

„Ki nem állhatom a kancsal rímeket! Folyton a saját szemtengelyferdülésemre emlékeztet! Na, költő úr, kerüljön csak a kezem közé és megmutatom, hogy milyen az, amikor valaki nem jól végzi a munkáját!” /Bandzsa Bendzsi, bandzsi-dzsamping oktató és amatőr bendzsóművész/

„Mi ez a penetráns ízléstelenséggel átitatott versalakú salakanyag?! Milyen szellemi dögkút lehet annak a bensőjében, aki ilyen líramoslékot öklendez az emberiség képébe?! Milyen kérdés hangozhatott el a világegyetemen, amire Frady Endre volt a válasz?! Vajon mekkora űr fog megszűnni a halála után? Hányan fogunk pezsgőt bontva ujjongani a ravatalánál? Hányan röhögjük majd el a gyászbeszédét? Anyám szerint ízléstelen vagyok, pedig csak kapaszkodókat keresek.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy másfél tonnás izommárna el akart úszni az Arany Ászokommal és a rántott vesevelőmmel, de összehajtogattam, mint a colsotokot. Azóta cikkcakkban úszik és beszélni is megtanult, hogy előre köszönhessen.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 12., szerda

Légkondibolt

Csillogva ül ki a pára
Légkondibolt ajtajára.
Tulaj, Herr Eis benn a hűsön
Pénzt számolva sóhajt: Hű, schön!

Légkondira hitel alma,
Oly nagy a bolt árforgalma.
Sorban áll sok nyenyec, ír, tót
Vásárolni hőségirtót.

Bolt előtt kint főnek népek,
S hogyha tán előre lépek,
Rögvest visszahullok haránt,
Mert pár marok zutty! hátraránt.

Lerántanak, megtaposnak,
S tűnök olybá csatakosnak,
Mint cukorpép meleg pitén…
Ma se veszek légkondit én!


„Mit nyavalyog költő úr?! Örüljön, hogy a tömeg megakadályozta, hogy egy kis meleg miatt végzetesen gigantikusra növelje az ökológiai lábnyomát! Amúgy pont a maga érdekében én rángattam vissza magát a bolt ajtajából! Igaz, hogy én vettem egy masinát, de egyrészt csak kicsit, másrészt én tényleg csak akkor kapcsolom be, amikor okvetlenül szükséges. Bezzeg maga, abban a nagy hideg-imádatában még télvíz idején is brúgatná! Nem is értem, miért nyafog, miért nem tűri inkább keresztény alázattal, zsoltárt énekelve a léleknemesítő szenvedést!” /Mirigy Menyhért, fűnyíróélező és zöldjogi aktivista/

„Költő úr! Nyilván a nagy meleg miatt folyhatott annyi verejték a szemébe, hogy nyenyeceket vélt látni a sorban! Nekünk itt Nyenyecföldön nem légkondira van szükségünk, hanem szánkóra szerelhető mobil hőerőműre! Magyarországra meg sosem költözne egyikünk sem, mert Nyenyecföld jobban teljesít! Máskor jobban nézzen utána a témájának, nehogy véletlenül magára uszuljon egy hegyi rozmár!” /Ivik Nyuhaj, nyenyec rénszarvasidomár/

„Ne puffogj, Ivik, én már évek óta itt élek Budapesten! Gyerekkori álmom volt, hogy lássam a lokálisan világhírű Ferencvárost játszani! Hááát... már láttam... de sajnos nincs pénzem hazaköltözni. Légkondi helyett is csak egy zöld üveges Kőbányai Világost tudtam venni.” /Lavros Lapcuj, nyenyec származású állatkerti jegesmedve gondozó közmunkás/

„A költő hamisítatlan líraleopárdként veti magát a témára és véres verítékkel marcangolja verssé. A pénzhajsza okozta globális felmelegedéstől tántorgó kisemberek hűs germán imperialista kézből történő etetése a mű metaforikus kvintesszenciája. Az emberibb létért folytatott küzdelem feladásának vereséggel felérő beismerése pedig a sztoikus reménytelenség csimborasszójaként böffen bele az orránál fogva vezetett emberiség lelkiismeretlen közönyébe. Látens jin-jang létliturgia!” /Dr. Zen-zaj Zinajda, létmédium és csakracsíra kutató/

„Megy az üzlet, ami nem csoda, mert naponta háromszor veszem az imaszőnyegemet, letérdelek a Nagy Szürke Légkondi elé és Vaterland-i dalokkal magasztalom! Klima, Klima, über alles!” /Dieter Eis, a Wunderklima GmbH tulajdonosa/

„Nem tudom, mi lehet az a légkondi, de ha az írek is sorban állnak érte, akkor valószínűleg valami veszélyes fegyver! Utánanézetek és ha hatékonyabb, mint a bárd, akkor azzal intéztetem el a megunt feleségeimet!” /VIII. Henrik, angol király/

„Ez a szadista le akarja fagyasztatni a megunt nőit?! Pedig az rohadtul fáj ám! Ha elkapom, szétlövöm az Ezeréves Sólyommal!” /Han Solo, a mirelit űrhős/

„Ha  a légkonditlan Honvéd Kórház elfekvőjében beledöglök is ebbe a hőségbe, akkor sem engedem, hogy egyházi szertartás szerint földeljenek el! Egyetlen papot sem akarok látni a temetésemen!” /id. Csávás Kálmán, nyugalmazott vezérőrnagy és anonim ateista/

„ Én  Istenem, jó Istenem, áruld el nekem, hogy van-e ennek a fránya földkerekségnek egy olyan zuga, ahová elbújhatnék a Frady Endre versek elől?! Anyám szerint a te összes teremtményed jó, de akkor ki alkotta ezt a rút rímhányó rettenetet?! Kérlek, ne bocsáss meg neki, sőt tégy valamit ellene, mert én már nem sokáig bírom, és kénytelen leszek odavetni magamat a következő nagyobb hőhullám elé! Ámen!” /Puzsér Róbert,  kritikus/

„A légkondi egy smafu! Amikor én annak idején egyetlen hűvös pillantással előállítottam a jégkorszakot, egyből kihaltak a dinoszauruszok!” /Chuck Norris/

2015. augusztus 11., kedd

Kövéren

Egy gondolat bánt engemet,
Hájréteg engem eltemet,
S hol zsírjaim domborulnak,
Hasizmaim nem kockulnak.

Termetemet tőke törte,
S ettől dagadtra vert körte?
Na, irány a konditerem,
Ahol talán kondi terem!

„Nyomd a súlyzót, ne siránkozz,
Ne igazodj a világhoz!
Mutatom: így! Figyeld karom,
S te is lehetsz erőbarom!”

Kemény leszek, fát emelek,
Szteroidot én is nyelek,
S így megyek majd fejjel falnak:
Body-zósok korán halnak.

„Megértem a problémát, mert nekem is volt egy hosszan tartó ’kövér Elvis’ korszakom, ám amióta le lettem lőve, már egyáltalán nem foglalkozom a súlyommal.” /John Lennon, ex-beatle/

„Nem szikár az alakom, inkább gömb, de belakom.” /Kiss Gömböc, felzabáló/

„Plágiumszagot érzek, vagy csak a kunyhó nem lett kiszellőztetve a tegnap esti kumiszparti óta?” /Alexander Petrovics őrnagy, barguzini hadifogoly poéta/

„Elhízás ellen nem verset kell írni és nem konditerembe járni, hanem a tőlem rendelt update® kaját enni és a szintén tőlem rendelt update® kazettára tornázni! Mindketten jól járunk! Ne feledje, update®!” /Schobert Norbert, ® fitneszguru/

„Magyarország halála, ha mindenki anorexiás akar lenni! Fogy a nemzet, ha mindenki fogy! Költő úr is jobban tenné, ha nyafogás helyett holnap bejönne a Kisbigbe egy jó adag sertéstokányra rizzsel! Az súlyt kölcsönöz az embernek! A férfi száz kiló alatt ugyanis csak karácsonyfadísz!” /Mr. Kisbig, konyhafőnök/

„Han Solo soványka nyikhaj volt, oszt’ mégis elkaptuk, höhöhöhö! Én szép kövér vagyok, de engem próbáljon valaki domborművé fagyasztani! Kiszakadna a főfal is, ha ráakasztanának, höhöhöhö!” /Jabba/

„Bekérettem a verset, mert felmerült a gyanú, hogy engem gúnyolnak benne, de szerencsére nem. Nekem a nevemen kívül különben is csak a bajszom kövér. Mokány magyar legény vagyok, tyű és hinnye!” /Kövér László, az országgyűlés elnöke/

„A magyartanárunk a szünidőre feladta ennek a versnek az elemzését. Belekezdtem, de inkább példát veszek róla. Én is feladom…” /Zsír Zsermen, a bükkszotyoládi Frady Endre Általános Iskola 8.c. osztályos tanulója/

„Ne aggódj fiam, majd a jegyzővel megíratom azt a versmicsodát! Inkább egyél, mert megint benézel száz kiló alá, és szégyenkezhetek veled a nyaraláskor, hogy milyen girhes vagy! Még majd megszólnak a népek, hogy éheztetlek! Mars zabálni!” /Zsír Zsödény, Bükkszotyolád polgármestere és a Tunkolt Szaft Csárda tulajdonosa/

„Mi ez az agyakra telepedő szellemi guanóréteg?! Életem Frady Endre előtti mélypontjának, Jatagáni Jenci: Szutyokszálas szöszmötök szintézise c. kubista kínrímhalmazának ismeretében is elmondhatom, hogy én még soha nem olvastam ennél förtelmesebb zsírverset! Fuss, anyám, fuss, ahogy a reumád bírja, és vissza ne nézz erre a hájhurkás médiatöltelékre, mert te is show bálvánnyá válsz, mint én!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha nem ismernék minden nyelvet, akkor nem kellene eredetiben elolvasnom ezt a zsírégetős body-building borzalmat! Azt hiszem, kirúgom a költőt a zsírjából, és hogy vissza ne essen – ami a fogyásnál gyakori – orbitális sebességet billentek alá!” /Chuck Norris/