Szívdobbanásaim nagyok,
Ó, jeee, ó, jeee,
Szívdobbanásaim nagyok.
Amikor szerelmes vagyok,
Mindenütt csókokat hagyok,
Ó, jeee, ó, jeee,
Mindenütt csókokat hagyok.
refr.:
Szerelmes vagyok, hű, jeee,
Objektíve tök hűlyeee,
Ezt zengi lemez tűjeee.
Amikor szerelmes vagyok,
Biokémiai agy ok,
Ó, jeee, ó, jeee,
Biokémiai agy ok.
Szerelmes vagyok, hű, jeee,
Objektíve tök hűlyeee,
Ezt zengi lemez tűjeee.
Amikor szerelmes vagyok,
Lelkemben forrnak vad zagyok,
Ó, jeee, ó, jeee,
Lelkemben forrnak vad zagyok.
refr.:
Szerelmes vagyok, hű, jeee,
Objektíve tök hűlyeee,
Ezt zengi lemez tűjeee.
Objektíve, szubjektíve,
Szép e szerelmes dal íve,
Csak túlzásba lett tán víve!
Ó, jeee, ó, jeee!
Meghasad az ember szíve!
Most átadjuk a szót és a terepet, a Gemini nevű mesterséges intelligenciának...
Hallgatói vélemény: Hormonvihar és rímfaragás
„Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a szerelem nemcsak a szívnek, hanem a józan észnek is az ellensége. Ez a dal a biokémiai ámokfutás és a hatvanas évek beat-hangulatának zseniálisan komolytalan ötvözete.
Amiért imádható:
A rímek: A „hűlyeee – tűjeee” párosításért költészeti különdíj járna, ha létezne „trash-líra” kategória.
Az önreflexió: Ritka az olyan szerelmes dal, ami nyíltan bevallja, hogy az előadó az érzelmektől „objektíve” leépült.
A dinamika: Az „Ó, jeee” betétek adják meg azt a fajta retró lüktetést, amitől az embernek kedve támad egy pöttyös nyakkendőben végigrohanni az utcán, és mindenkit arcon csókolni.
Összegzés: Ez a vers pont olyan, mint a szerelem: fájdalmasan őszinte, kicsit sok belőle a jóból, de a végén mégis mosolyogva dúdolod. Csak óvatosan a lemeztűvel!”
* * * * * * *
Lemezkritika: Frady Endre – Biokémiai Beindulás
Kiadó: Retró-Rím Records (2024)
Műfaj: Abszurd-beat / Neuro-romantika
Értékelés: ⭐⭐⭐⭐⭐ (Ötből hat „Ó, jeee”)
Végre megérkezett a polcokra az év legváratlanabb zenei anyaga! Frady Endre, a rímfaragás fenegyereke bebizonyította, hogy a szerelemről nemcsak bárgyú metaforákban, hanem a kőkemény biológiai realizmus talaján is lehet énekelni.
A hangzás: Amikor a Beatles találkozik az orvosi lexikonnal
Az album húzódala, az „Amikor…”, azonnal fülbe mászik a hatvanas évek beat-korszakát idéző lüktetésével. De ne tévesszen meg senkit a vidám „Ó, jeee” kórus! A dal szövege egy mélylélektani és élettani tanulmány. Frady nem kertel: a szerelem nála nem egy égi áldás, hanem egy „biokémiai agy ok”, ami ellen nincs orvosság.
A szövegvilág: A rímek, amik fájnak (de jól)
A művész bátran nyúl olyan nyelvi megoldásokhoz, amelyektől a Magyar Tudományos Akadémia tagjai egyszerre kapnának szívrohamot és nevetőgörcsöt.
Az „objektíve – hűlyeee – tűjeee” hármas rímkombináció olyan avantgárd magasságokba emeli a refrént, ahol a logika már csak ritka vendég.
Külön kiemelnénk a „vad zagyok” kifejezést, amely tökéletesen leírja azt a mentális állapotot, amikor az ember már azt sem tudja, fiú-e vagy lány, csak hagyná a csókokat mindenütt.
Összegzés
A Biokémiai Beindulás nem egy sima lemez, hanem egy diagnózis. Frady Endre a „szubjektíve szép” ívet végül egy drámai fordulattal zárja le: a szív meghasadásával, ami után nem marad más, csak a recsegő lemeztű és a felismerés, hogy szerelmesnek lenni tényleg egyfajta „objektív” elmeállapot.
Kinek ajánljuk? Azoknak, akik szeretik a retró életérzést, nem riadnak vissza a biológiai szakszavaktól a táncparketten, és nem félnek attól, ha egy rím néha „túl lesz víve”.
* * * * * * *
Exkluzív Interjú Frady Endrével: „A rím akkor jó, ha fáj!”
Riporter: Üdvözlöm, Művész Úr! A legújabb slágere, az „Amikor...” hetek óta vezeti a szürrealista slágerlistákat. Mi ihlette ezt a mélyenszántó, már-már orvosi pontosságú vallomást?
Frady Endre: (Megigazítja pöttyös nyakkendőjét, és egy teátrális mozdulattal a távolba néz) Üdvözlöm a kedves olvasókat, ó, jeee! Tudja, a szerelemről mindenki csak azt zengi, hogy „rózsa” meg „május”. De ki beszél a szívritmuszavarról és a neurotranszmitterek ámokfutásáról? Én a tudományt hoztam be a hálószobába! Amikor azt írom, hogy „biokémiai agy ok”, ott a modern ember drámája feszül a rímek között. Meg az is, hogy nem találtam más rímet a „vagyok”-ra.
Riporter: A refrénben elhangzó „objektíve tök hűlyeee” sor sokaknál kiverte a biztosítékot. Ez egyfajta önkritika, vagy társadalmi látlelet?
Frady Endre: (Lelkesen csapkodja az asztalt) Mindkettő! A szerelem egy legális elmebaj. Aki azt állítja, hogy szerelmesen is képes kitölteni egy adóbevallást hiba nélkül, az hazudik! Én csak kimondtam az igazat: a lemez tűje nem hazudik, még akkor sem, ha a rím kedvéért három „e”-vel kell írni a hülyét. A művészet áldozatokkal jár, a nyelvhelyesség pedig az első áldozat az oltáron!
Riporter: Beszéljünk a „vad zagyok”-ról. Ez a kifejezés irodalmi körökben komoly vitákat váltott ki. Mit értsünk ez alatt?
Frady Endre: A „zagy” az a mentális sár, amiben mindannyian dagonyázunk, amikor meglátjuk az Imádottat. Forr, bugyog, zagyog! Ez egy onomatopoetikus bravúr, kérem szépen! Ha a lelkemben zagyok forrnak, akkor az olvasó is érezze a forróságot! Ó, jeee!
Riporter: A dal végén a szív meghasad. Ez a tragikus befejezés mennyire tükrözi a Művész Úr jelenlegi állapotát?
Frady Endre: Nézze, ha az ember ilyen rímeket farag, a szíve naponta többször is meghasad – hol az emóciótól, hol a nevetéstől, hol pedig a kritikusok leveleitől. De a lényeg az ív! A dalnak van íve, szubjektíve és objektíve is, még ha a végén bele is zavarodunk a túlzásokba.
Riporter: Mit üzen a rajongóknak, akik már az utcán is „Ó, jeee”-vel köszöntik egymást?
Frady Endre: Azt, hogy maradjanak objektíve hűlyééék a szerelemben! Ne féljenek a biokémiától, és ha minden kötél szakad, csókoljanak össze mindent, amit látnak – de csak ha van rá engedélyük!
Riporter: Köszönjük az interjút, Endre! Sok sikert a további rímvadászathoz!
Frady Endre: Én köszönöm! Ó, jeee, ó, jeee! (Kifelé menet véletlenül rálép a riporter lábára, majd rímben kér bocsánatot: „Bocsánat, bocsánat, elvitt a bocs-bánat!”)
* * * * * * *
Íme egy levél egy elkötelezett, kissé túlbuzgó rajongótól, aki láthatóan túl sokszor hallgatta meg a dalt egymás után:
Tárgy: Köszönet a biokémiai megvilágosodásért! – Ó, JEEE! Feladó: Rímfaragó Rezső, az „Endre-hívők” Országos Egyesületének alelnöke Címzett: Mélyen Tisztelt Frady Endre Művész Úr!
Mélyen Tisztelt Rím-Generális!
Engedje meg, hogy ezen a szerény elektronikus úton fejezzem ki határtalan rajongásomat az „Amikor...” című remekműve iránt. Mondhatom, a dal hallgatása közben a lelkemben nemcsak vad zagyok forrnak, de szabályos biokémiai vulkánkitörés zajlik!
Mióta megjelent a mű, az életem gyökeresen megváltozott:
A munkahelyemen: Amikor a főnököm megkérdezte, miért nem készült el a negyedéves jelentés, csak annyit válaszoltam: „Főnök, objektíve tök hűlyeee vagyok, ezt zengi az Excel táblák tűjeee!” Kicsit furcsán nézett, de szerintem csak irigyelte a művészi szabadságomat.
A magánéletemben: Megfogadtam a tanácsát, és most már tényleg mindenütt csókokat hagyok. A postás, a szomszéd néni és a közértes Józsi is kapott már egyet-egyet. Józsi kicsit ellenállt, de mondtam neki, hogy ne harcoljon a biokémia ellen, mert az az agy oka!
A diagnózis: Volt szakításom, de most már tudom, hogy nem a szívem tört össze, hanem csak túlzásba lett tán víve az ív! Ez a felismerés annyira megnyugtatott, hogy azonnal rendeltem még három példányt a lemezéből.
Művész Úr! Önnek sikerült az, ami Petőfinek vagy Adynak sosem: rímet talált a „hűlye” szóra úgy, hogy az egyszerre tudományos, zenei és – ne féljünk kimondani – fülrepesztő!
Kérem, ne hagyja abba! A világ szomjazza az ilyen vad zagyokat! Ha elfogy az ív, csak szóljon, küldünk utánpótlást!
Maradok tisztelettel, objektíve és szubjektíve is az Ön örök híve:
Rímfaragó Rezső (aki éppen most is egy vad zagyban dagonyázik)
Ui.: Ó, jeee! Ó, jeee!
* * * * * * *
Íme a Híradó Extra rendkívüli bejelentkezése a helyszínről, ahol elszabadult a biokémiai pokol!
Rendkívüli Hírek: Biokémiai szükségállapot Alsó-Rímvölgyön!
(A stúdióban: Erős Antónia-típusú komoly tekintet, a háttérben vibráló „Ó, JEEE!” felirat)
Műsorvezető: Jó estét kívánok! Ma délután Alsó-Rímvölgyön elszabadult a káosz, miután a helyi kisbíró véletlenül a hangosbemondón játszotta be Frady Endre legújabb slágerét. A településen pillanatok alatt „biokémiai agy ok” lépett fel, a lakosság pedig objektíve elvesztette a kontrollt. Helyszíni tudósítónkat, Rímvölgyi Rezsőt kérdezzük. Rezső, mi a helyzet odalenn?
(Kapcsolás a helyszínre: A háttérben emberek szaladgálnak és lámpavasakat csókolgatnak)
Tudósító: Köszönöm, Antónia! A helyzet leírhatatlan, vagy ahogy a Művész Úr mondaná: vad zagyok forrnak mindenki lelkében! A káosz akkor kezdődött, amikor a lakók kollektíven elkezdték énekelni a refrént. Jelenleg a következő a mérleg:
Közlekedési bénultság: A forgalom teljesen leállt, mert az autósok nem a gázt nyomják, hanem kiszállnak, és „mindenütt csókokat hagynak” – még a szembejövő buszok szélvédőjén is.
Közegészségügyi riadó: A helyi háziorvos megpróbálta higgadtan kezelni a helyzetet, de miután harmadszor hallotta meg a dalt, ő is kijelentette, hogy ő most már „objektíve tök hűlyeee”, és recept helyett csak szívecskéket rajzol a betegek homlokára.
Rendőrségi jelentés: A rendőrkapitány szerint a bűnözés megszűnt, mivel mindenki túl elfoglalt a „szívdobbanásai nagyságával”. Ugyanakkor lefoglaltak 40 darab lemezjátszót, mert a tűjük gyanúsan azt zengte, amit nem kellene.
(Egy arra rohanó polgár váratlanul aron csókolja a kamerát, majd elkiáltja magát: „Ó, JEEE!”)
Tudósító: Amint láthatják, a fertőzés terjed! Itt van mellettem egy helyi lakos, Marika néni. Marika néni, ön hogy érzi magát?
Marika néni: (Zavartan mosolyog, kezében egy Frady-lemezzel) Jaj, fiam, én nem tudom, mi ez, de olyan szép e dal íve! Csak szerintem is egy kicsit túl lett víve... most éppen a lelkemben forrnak azok a mik is... tudod, a zagyok! Megyek is, megkeresem a postást, hagynék rajta egy-két csókot!
Tudósító: Köszönjük, Marika néni! Antónia, a helyi katasztrófavédelem azt javasolja, hogy aki teheti, viseljen fülvédőt, és kerülje a rímekkel való közvetlen érintkezést, mert a meghasadt szív gyógyítása jelenleg nem TB-támogatott! Vissza a stúdióba!
Műsorvezető: Köszönjük, Rezső! Vigyázzanak magukra, és ne feledjék: ha dobban a szív, az csak a biokémia! Ó, jeee!
* * * * * * *
Íme a hivatalos, szigorúan bizalmas rendőrségi dokumentum az esetről:
BUDAPESTI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Közrendvédelmi Főosztály – Rímügyi Alosztály Ügyszám: 666/Ó-JEEE/2024.
JEGYZŐKÖNYV
Készült: 2024. október 24-én, 14:15-kor.
Helyszín: Budapest, Liszt Ferenc tér (a „Zenei Fertőzés” epicentruma).
Tárgy: Garázdaság, közszemérem-sértés és tömeges rímkényszer gyanúja.
Eljáró tiszt: Vasmarok Valér r. százados.
Az intézkedés alá vont személy adatai: Név: Lírai Lajos
Foglalkozása: Okleveles biokémikus (jelenleg felfüggesztve).
Állapota: Súlyosan „Frady-ittas”, térben és időben dezorientált, de rímekben beszél.
A cselekmény leírása: A járőrszolgálat lakossági bejelentésre érkezett a helyszínre, ahol a nevezett Lírai Lajos gyanúsított egy köztéri lámpavasat átkarolva hangosan azt ordította: „Ó, JEEE!”. A gyanúsított szemmel láthatóan a józan ész határain kívül tartózkodott (objektíve).
Az intézkedés során a gyanúsított ellenállást nem tanúsított, sőt, megkísérelte a járőrautó szélvédőjét „csókokkal borítani”, hivatkozva egy bizonyos Frady Endre által deklarált biokémiai szükségállapotra. Arra a kérdésre, hogy miért rongálja a közvagyont nyálmintákkal, azt felelte: „Biokémiai agy ok, százados úr, magának is jár egy jó nagy ok!”
Lefoglalt bizonyítékok: 1. 1 db hordozható lemezjátszó, amelynek tűje látványosan elgörbült a folyamatos „hűlyeee” rímek rezgésétől.
2. 1 db szív alakú lufi, amin a felirat: „Vad zagyok forrnak bennem”.
3. Egy üveg ismeretlen eredetű folyadék, amelyre a gyanúsított azt állította, hogy „szerelmi bájital”, de a laborvizsgálat szerint sima málnaszörp, csak túl sok benne a buborék.
A gyanúsított vallomása: Lírai Lajos a kihallgatás során jegyzőkönyvbe diktálta az alábbiakat:
„Tisztelt Hatóság! Kérem, értsék meg, az ív lett túlvíve! Nem én vagyok a hibás, hanem a lemez tűjeee! A lelkemben forró zagyok kavarognak, és objektíve kijelenthetem, hogy a szívdobbanásaim túl nagyok a 45-ös cellához. Kérem, engedjenek el, mert még hátravan a szubjektív rész!”
Hatósági intézkedés: Mivel a gyanúsított állapota közveszélyes érzelmi túlfűtöttséget mutat, elrendeltem az azonnali átszállítását a Rím-elvonó Intézetbe. Javaslom továbbá a környéken tartózkodó összes „Ó, JEEE!”-t kiabáló személy begyűjtését és kényszerített csendkúra alkalmazását (Hofit vagy népdalokat javaslok ellensúlyozásként).
Záró megjegyzés: A jegyzőkönyv lezárása közben a gyanúsított rám kacsintott és azt súgta: „Szép e rendőri ív, csak a szívem belehasad!” – kértem 5 nap betegszabadságot.
(Aláírás) Vasmarok Valér r. százados (aki objektíve elfáradt)
* * * * * * *
Íme a hivatalos orvosi dokumentum a „Szigorú Rím-elvonó és Realitás-visszaállító Központ” (SZRRK) archívumából.
REHABILITÁCIÓS ADATLAP ÉS KEZELÉSI TERV
Páciens neve: Lírai Lajos (vagy bárki, aki túl sokszor hallotta a refrént) Kórisme: Akut Frady-szindróma, biokémiai alapú rímkényszer, valamint kontrollálatlan „Ó, jeee” kitörések. Súlyossági fokozat: Objektíve kritikus.
1. Fázis: Auditív Detox (A „Tűjeee”-mentesítés)
Módszer: Teljes zenei szilencium. Tilos minden olyan hanghordozó használata, amelyen tű, lézer vagy Bluetooth-jel található.
Terápia: Napi 8 órában monoton hangon felolvasott telefonkönyv vagy statisztikai évkönyv hallgatása.
Cél: A páciens agyában a „zene” fogalmát össze kell zavarni annyira, hogy a „hűlyeee” szóra ne a „tűjeee” ugorjon be reflexszerűen, hanem a „költségvetési hiány”.
2. Fázis: Verbális Önkontroll (A „Zagy”-gátlás)
Módszer: Szigorú rím-tilalom. A páciens csak olyan mondatokat alkothat, amelyekben nincs se asszonánc, se álrím.
Gyakorlat: Ha a páciens kimondja, hogy „vagyok”, azonnal rá kell vágni egy vizes lepedőt, mielőtt hozzátenné, hogy „agyok”.
Cél: A „vad zagyok” lehűtése és a biokémiai folyamatok prózai mederbe terelése.
3. Fázis: Szociális Távolságtartás (A „Csók-stop”)
Módszer: A páciens kezére és arcára puha, de határozott kesztyűt/maszkot adunk, hogy ne tudjon „mindenütt csókokat hagyni”.
Gyakorlat: Interakció köztéri tárgyakkal (lámpavasak, padok) csak távolságtartó, hűvös biccentéssel engedélyezett.
Cél: Annak tudatosítása, hogy a lámpavasnak nincs szíve, így az nem is dobbanhat nagynak.
4. Fázis: Étrendi Kiegészítés
Tiltott ételek: Minden, ami forr (levesek, teák), mert aktiválják a „forró zagyok” érzetet.
Ajánlott étrend: Langyos zabkása, sótlan kétszersült és szénsavmentes víz.
Cél: A belső ív ellaposítása a „túlvitel” elkerülése végett.
Záró rendelkezés:
A páciens csak akkor bocsátható el, ha egy 10 perces teszten keresztül képes rezzenéstelen arccal hallgatni a következő szavakat: objektíve, szubjektíve, lemeztű, biokémia. Amennyiben a páciens elmosolyodik vagy halkan elmotyogja, hogy „hű, jeee”, a kezelést további 100 évig meg kell hosszabbítani.
Kezelőorvos: Dr. Prózai Pongrác (aki szubjektíve unalmas, de objektíve gyógyít)
* * * * * * *
Helyszín: A Magyar Tudományos és Rímfaragó Akadémia Díszterme Időpont: 2085. november 12. Esemény: A 120 éves korában elhunyt Frady Endre posztumusz „Örökös Ó, Jeee!” Életműdíjának átadása.
Ünnepi beszéd: A Biokémia és a Rím halhatatlan násza
 |
| A Költő 2085-ös temetése és a frissen elkészült síremlék |
Tisztelt Megemlékezők, Tisztelt Hologram-közönség, és Kedves Mesterséges Intelligenciák!
Ma nem gyászolni jöttünk. Mert aki 120 éven át képes volt rímekkel terrorizálni a magyar nyelvet, az nem hal meg, csak átalakul tiszta energiává és némi szóviccé. Ma egy olyan titán előtt tisztelgünk, aki már 2024-ben látta azt, amit a modern orvostudomány csak most, 2085-ben igazolt: hogy a szerelem nem más, mint egy súlyos, de szórakoztató biokémiai üzemzavar.
Frady Endre életművének gyémántja, az „Amikor...” című opus, generációk számára vált alapvetéssé. Emlékezzünk vissza arra a korra, amikor még lemeztűk karcolták a bakelitot! Endre már akkor tudta, amit mi ma már csak nano-chipekkel mérünk: ha a szív dobbanásai nagyok, ott az objektív valóság menthetetlenül csorbát szenved.
Mi tette ezt a művet halhatatlanná?
A tudományos bátorság: Melyik költőnk merte volna Endre előtt leírni, hogy a lélekben nem érzelmek, hanem „vad zagyok” forrnak? Ki merte volna diagnosztizálni az agyat mint „biokémiai okot”? Ő volt a neuro-líra úttörője, aki a dopamin-túlsúlyt rímbe szedte.
A nyelvi forradalom: Ma, a 21. század végén is tanítják az egyetemeken a „hűlyeee – tűjeee” rímpárt. Ez a hármas „e” betű nem csupán elírás volt, barátaim! Ez a végtelenbe nyúló emberi butaság és a technikai tökéletlenség szimfonikus találkozása.
Az őszinteség: „Objektíve tök hűlyeee.” Ebben a három szóban benne van az egész emberi faj történelme. Endre nem akart többnek látszani, mint ami: egy szerelmes embernek, akinek a hormonjai átvették az irányítást a helyesírása felett.
Frady Endre 120 évet élt. Azt mondják, az utolsó szava nem az volt, hogy „Isten veletek”, hanem egy halk, de határozott „Ó, jeee”. Amikor lehunyta a szemét, az orvosi monitorok görbéje egy utolsó, tökéletes szubjektív ívet írt le, mielőtt a szíve végleg meghasadt volna – pontosan úgy, ahogy a dalban megjósolta.
Ma ezt a díjat az „objektív hülyeség” és a „szubjektív zsenialitás” jegyében adjuk át. Vigyük tovább lángját! Csókoljunk meg mindenkit (természetesen a 2085-ös higiéniai protokollok betartása mellett), és soha ne feledjük: ha a lelkünkben zagyok forrnak, ne hívjunk orvost. Csak tegyük fel a lemezt!
Frady Endre, nyugodj rímben! Ó, jeee!
