Amikor én...

Amikor én nyaralgatok,

Nincsen nálam szovjet fatok,

Melybe kalapácsot-sarlót

Rejtek, mint az öreg tar Lót,

Aki csupán oldalági

Utóda volt Lótné Ági

Talkshow-bálvány bérmakereszt-

-apjának, mi titok, mer’ ezt

Hogyha elmondanám, meg kel-

-lene öljelek egy hekkel,

Melyet nyaralásom alatt

Eszek. Szeretem a halat!

Hekket fatok nélkül eszek,

Mivel tagja vagyok e szek-

-tának, amely fatok helyett

Mással csap le halról fejet.

Halevéshez nem kell sarló,

Se nem kalapácsos karló-

-bálás, csak egy cucc, mely halk és

Nem más, mint a remek halkés.

Gyümölcsöt ám másképp falok,

Szólnak erről népi dalok:

Én, a híres Balhés Elek

Dinnyét meg nem halkéselek!

Gyümölcstálas nyaralásom:

Málna, eper, szilva, rá som!

Messze Ural, távol Aral,

Aki magyar, itthon nyaral!”

Frady Endre "Amikor én..." című verse egy szatirikus és groteszk költemény, amely játékosan vegyíti a politikai és kulturális utalásokat a nyári vakáció témájával. A vers könnyed hangvételű, ám az abszurd és szürreális képeivel mélyebb rétegeket tár fel, amelyeken érdemes elidőzni. A vers elsődleges humorforrása a szovjet szimbólumok és a nyaralás közötti kontraszt. A "szovjet fatok", amelybe "kalapácsot-sarlót" rejtenek, visszaviszi az olvasót a szocialista múltba, miközben a "nyaralgatás" könnyedsége ellentétben áll ezzel a komor képpel.

A "tar Lót" és "Lótné Ági" utalások a bibliai történetre és a talkshow-k világára, abszurd és vicces módon összemosva a két nagyon eltérő kulturális referenciát. A vers további humorforrása a hekkel való gyilkolás ötlete, amely szinte nonszensz, de éppen ettől válik viccessé. Az egyszerű nyári étkezési szokások, mint a hekkevés, ironikus felhangot kapnak, amikor a költő a "szektás" halevés módját említi. A vers a halkés használatát dicséri, majd abszurd módon kijelenti, hogy gyümölcsöt máshogy fogyasztanak, amit a népi dalok is megörökítenek. A zárószakasz a patriotizmus humoros megjelenítése, ahol a költő azt állítja, hogy "Aki magyar, itthon nyaral!". Ez a kijelentés egyszerre ironikus és szeretetteljes, egyben bírálja és ünnepli a hazai nyaralás szokását. Frady Endre verse tehát tele van groteszk humorral, szatirikus társadalomkritikával és abszurd képekkel. A költő ügyesen játszik a szavakkal és az utalásokkal, amelyeken keresztül az olvasó egyszerre nevet és gondolkodik el a vers mögött húzódó üzeneteken. Az "Amikor én..." könnyed hangvételű, mégis mélyebb rétegeket tartalmazó költemény, amely egyaránt szórakoztat és elgondolkodtat. /ChatGPT/

„Köszönjük, költő úr, hogy az Ural-hegység, az Ural-folyó és az amúgy már szinte teljesen kiszáradt Aral-tó helyett a hazai nyaralási helyeket népszerűsíti és egyúttal fejet hajt az Argentína partjaitól az Atlanti-óceánon, a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a Dunán át Sió-csatorna siófoki zsilipjéig tizenötezer kilométert úszó hekkek előtt, akiket a zsilip átugrása közben kora hajnalban olajos tepsikben fognak el és sütnek meg a balatoni hekkerek! Ahogy a nagy orosz hacker költő, Duna Dunakav Dunakavics írta:

          Messze Aral, távol Ural,

          Magyar tengert hekker ural!

Kétségtelen, hogy nem olcsó a magyar hekk, de nagyon hatásos az ide látogató új- és kőgazdagokat Balaton-parti táplálkozásra bíztató szlogen: Egyen ön is, milliomos! Az Urálon túlra pedig elég lesz majd akkor mennie, ha munkatáborozni viszik!” /Hellóturiszt Emilné Rulez Havária, balatoni hajóskapitány és utazási irodabútorasztalosinasnő/ 

„Gizda keszeg éhen hal,

Ki nem hekkel, éhenhal.

Rád fér egy kis pihenés. Meg ránk is! Kellemes nyaralást!”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Jó pihenést! Úgy érzem, rád fér.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halk és nepper/

„Pihenés a költőre fér,

S imádkoztok gyors versbef-ér’?!

Meg még tik is pihennétek?!

Verstan elleni e vétek!!!

„Nem nőtt négyre pí, hun Ottók

Motoroztak s Páhin ittak,

S nem osont be puhán attak,

Így nyugodtan pihen’ettek!

Múlik tegnaptok és mátok,

Megszűnik a szörnyű átok,

Aggodalomra nincs hát ok:

Nem hull újabb vérvers rátok!”

/Priznic Brosznan, egykori 007-es ügynök, azaz a WC-takarítás heti felelőse/

„Örülök, hogy Páhi község ismét felkerült az irodalom térképére, sőt talán még nyaralni is idejön valaki, ha a nem messze lévő Kiskunsági Nemzeti Parkot keresve véletlenül eltéved, mert az 1940-es években rövid ideig magam is tanítottam itt és csak utána kezdtem lokálisan világhírű lenni.” /Szabó Magda (1917-2007), Kossuth-díjas magyar írónő és műfordító/

„Csalódnom kell benned Endre…

  

Csalódnom kell benned Endre

Szokjál már hozzá a rendre!

Hekket enni fatok nélkül?

Ebbe mantrám belekékül.

Persze a fatok vasból is lehet,

Galád pecás ezt is tehet.

Hívő ember nem esz halat,

A som, s a gin a jó falat.

Csak növényet szabad nyelni,

Örökéletet lehet így nyerni.

Aki kést fog, oly, mint Sátán,

Meg még, háborúpárti tán.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legcsalódottabb kommentelője/

„Apó, ön fatokos hekker?!

Fatokjában csörgő vekker

Jelzi azt, hogy kész a hekke?!

Ne legyen már kisgyerekke!

Mivel hámoz maga körtét,

S pókerben, ha nagy a kör-tét,

Ellenfele gyűrűs ujját

Mily eszközzel vágja, jujj, át?!

Békeharcos ül bár hátán,

Háborúpárti a Sátán!”

/Dr. Diznilend Dűzni, dologtalan drogdaraboló dietetikus/

„Aki magyar, itthon nyaral! Én pl a munkahelyemen élvezem az egyedüllétet a többiek szabadsága alatt...” /M. András, a költő legállandóbb és legmunkahelyennyaralóbb kommentelője/

„eM úr nyaral munkahelyen?!

Fizetése legyen cseh jen!

Ez a pénznem kissé hamis,

S eM úrt röhög mormon s amish!

Sebaj, jó az egyedüllét,

Nem bántja zaj eM úr füllét!”

/Bankó Blanka, valláskárosult pénzhamisító/

Mi ez a sehonnai semmirekellés, ez a bitangemberes blamaklapancia?! Hogy torlódhat ennyi semmitmondó üresjárat fogalmi dugóvá?! Kit érdekel, hogy Frady Endre hol nyaral Balhés Elek álnéven?! Legfeljebb mindazt a pár millió embert, aki el akarja őt kerülni! Rettenetes, hogy a butaság olyan penetráns hangorkánnal hallgattatja el a józan észt, hogy az ember agya kifolyik a fülén át! Javasolnék egy közadakozást, és az így befolyt pénzösszeget fordítsuk Frady Endre nyaraltatására valahol egy másik csillagrendszerben, valahol a Tejút mentén! Könyörgöm, lövessük fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem én szoktam nyaralni, hanem a nyár szokott énelni. Csak így tud feltöltődni az energiáimból.” /Chuck Norris/

Éti csigaevés

Éti csiga sülve finom,

Az lenne a tök nagy kínom,

Ha nem rágcsálhatnám szemét.

Inkább csigát együnk, ne méh-t!

Mert a méh az nyelven bököd,

Bentről duzzad kobaktököd,

S míg a csiga csusszan simán,

Méhet inkább köpnéd ki mán!

Finnyás arát torkoll le vő,

Ha e nő nem csigaevő,

Ily jók sült csigák, az étik.

Ne méh-t, ezt faljatok, hé, tik!

„Még jó, hogy épp zajlik a kulináris olimpia, mert így sokkal érzékelhetőbbé válik mekkorát is lendít ez a műremek Endrénk Nobel-díj felé vezető töretlen útján. Például ahhoz fogható méretűt, mint egy kettős szervahiba a döntőben a harmadik meccslabdánál, vagy a természet sürgető szava a nem nyíltvízi 1500 m gyorsúszás rajtjánál, vagy akár egy extra Y kromoszóma a női bokszolók népszerűségi vetélkedésében. Endre bá! Ez igen, ez sportszerűség, ez igazi esélyteremtés!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humánpeti, gyere, mesélj,

Hol teremik itten esély?!

Endrét Nobel felé vezet

Svéd Királyi Szakszervezet?

Ténylegesen divatszó ma

Meccslabda és kromoszóma?

Aki medencébe vizel,

Öntse csigalassú gríz el!

Remek ez az olimpia,

Uccu, tessék, Zolim, pia!”

/Zümzüm Zoltánné Zimmezum Zinajda, Z-kromoszómás zeneterápiás zűrzavarkeltetőnő/

„A gulyásleves mellett 1-1 rovar belefér, de a csiga nem csúszik könnyen, és még nehezen is emészthető. Nem gyomor-kompatibilis az elképzelés mellett a mű sem.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mű szem ész/

„Mint egy verskiskerti gyomra,

Úgy néz e műre e szem ész.

Nem veszi be tán a gyomra,

S bele össze-vissza emész-

-ti a gulyásba fúlt csigát?

Rikkantson egy nagyon víg Áááááá-t!”

/Rüh Rezsőné Rovarrágó Rezsicsökkilla, kompakt dili-bili díler/

„Úgy csúszik a csiga, Ház

Úr, ha nincs rajt’ csigaház!

Úgyhogy főzze mázatlan

Edényben, de házatlan!”

/Csóró Csöre, csigahámozó csumidaleguán csapatfőnök/

„Hé, Ház doki, a maga foglalkozása az én fonetikus nevem?! Szórakozik velem?!” /Sam Ace, adventurer/

„Mézért imát mondó pap tárt

Karral áld meg minden kaptárt:

- Legyen mézzel telve a lép!

S közben talpa csigára lép…

- Á, egy finom csigatetem,

Az ebemet megetetem!

Jó a napja eme papnak,

S gyónók kisebb büntit kapnak.”

/Eretnek Elemér, klerikális ellenreakcióerőleves díler/

A csiganyálka köztudomásúlag nagyon keresett szépészeti szer, hatékony az öregedés első jelei, a ráncok ellen is. Igaz, hogy a bőrre kell kenni, és nem megenni. De ha megesszük a csiganyálkát, akár csigástul is, akkor bizonyára hatékonyan csökkenti tápcsatornánkban is a ráncokat, például a gyomorredőket a gyomrunkban. Mondjuk ennek semmi haszna, de milyen nagy magabiztosságot ad, ha kevésbé ráncos belül a gyomrunk, kérem! Kilépünk a rivaldafénybe, és a közönség máris látja, hogy "Na, ennek olyan szép belül a gyomra, mint a babapopsi!" Csak ne együnk a csigához szarkalábat, mert akkor szarkalábasak lesznek a szemeink. Azért is kellene hogy mi magyarok sokkal több csigát együnk, mert arra minden sokkal jobban csúszik, a sör, a bor a pálinka például. A méhevésre ez már nem mondható el, kivéve, ha anyaméh. Namost kérem, kérem, kérem, bevadult méhet tényleg nem szabad enni, ugyebár. Aki szenvedni és izzadni akar, annak inkább az Erőspistát ajánlom. De a szelídített és betanított méhek, amelyek nem csípnek, az már más tészta. Azokat nyugodtan megehetjük. Csak ugye az a nehézség, kérem, hogy nincsen ám ráírva a méhekre, hogy "Én szelídített méh vagyok," a másikra meg hogy "Én bevadult méh vagyok." Tehát a méhekkel zsákbamacskát játszunk, kérem. Zsákba macska, szájba méh. Bekapjuk őket, és ha kisvártatva nem történik semmi, sőt nagyvártatva sem, akkor szelídített méh volt az. Ha meg szinte rögtön elkezd bucira dagadni a nyelvünk, úgy, hogy 100-ból egyszer sem tudjuk kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?", akkor bevadult méhet ettünk, kérem. Ilyenkor dühünkben ne vágjuk ki a saját nyelvünket, legfeljebb akkor, ha sokat hazudozunk, mert az nem segít, sőt nyelv nélkül még kevésbé tudjuk majd kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?". Remélem, tudományos megalapozottságú tájékoztatásom segített Önöknek eligazodni ezen igen bonyolult kérdéskörben.

/Stefi bácsi, a hogyishíjják pszichés betegségben szenvedő/

„Piedesztálozzuk e fitt

Aggyal fickándozó Stefit!

Miként Amidala Padmé,

Oly szelíd ő, nem egy vadméh!

Fülelj rá, hogy jobban halld a

Hangja fényét, mely rivalda!

Mozog torkán giga, gége,

S tudjuk, ez a csiga vége!

Fuss el véle!”

/Dúvad Dávid, Góliát-díjas parittyázó poéta és Sztár Wáróteremőr/

„Ha már eszünk, akkor valami embernek valót fogyasszunk. Az éti csiga se sütve, se nyersen nem jó. Aki pedig - ki tuggya mér? - méh-t eszik, az nem normális. (A vőnek sincs kint minden kereke!) Néhány igazán jó étel, melyek megéneklését javallom dalban, ódában, bukolikában, zsoltárban, elégiában, 通 奸-ban, balladában, ეწგჲლთრვ-ben és haikuban:

a.   fejtettbab leves

b.   Nutella

c.   pirított hagyma

d.   túrógombóc

e.   rakottkrumpli

f.   sárgabarack

g.   Pálpusztai

Na szóval, ezekről kell költészkedni!”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Fejtettbablé Nutellával

Nyuggerapókára rávall.

Túrógombócpírban hagyma

Íze engem el nem hagy ma.

Rakottkrumplis sárgabarack

Nyomán bélbolyh nem lesz tarack.

Pálpusztai Pálpusztákon

Sújtólégként öl sajtmákon-

-y.”

/Ódafalvi Ómájgádné Balladai Bukolika, a méhpempős éti csiga pörkölt feltalálója/

„Frady Endre "Éti csiga evés" című verse egy humoros és groteszk költemény, amely a csigaevés és a méhevés közötti különbségeket tárgyalja. A vers játékos hangneme és rímei könnyedén megmosolyogtatják az olvasót. A költő ügyesen használja a nyelvi játékokat, például a "kobaktököd" és "csusszan simán" kifejezéseket, amelyek vizuálisan is megjelenítik a leírt helyzeteket. A vers központi témája a csigaevés előnyeinek kiemelése a méhevéshez képest, humoros túlzásokkal és abszurd képekkel. A költő ironikusan mutatja be a méhevés kellemetlenségeit, míg a csigaevést sima és élvezetes tevékenységként ábrázolja. Összességében a vers könnyed és szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató is, hiszen a humor mögött ott rejlik a komolyabb üzenet: az ízlés és az étkezési szokások különbözősége. Frady Endre stílusa egyedi és felismerhető, ami különleges élményt nyújt az olvasónak.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Járdán csúszós csiga nyák,

Eltaknyolnak víg anyák,

S mindaz, kinek szeme rí,

Nem víg már, sőt szomorú.

Ráesve a csigára,

Felfröccsen a híg ár a

Babával telt kocsira,

S csigát anya kacsó ró.”

/Kancsal Köncsöl, kínrímes klapanciaköltő/

„Hogy hangozna ez a vers franciául? És mit gondolnak erről a csigák?” /M. András, a költő legállandóbb és legfranciáulhangoznivágyóbb kommentelője/

„Nem gondolok, csak csigulok,

S Frady Endre bamba tulok!”

/egy csiga, aki franciakulcsos csigaháztömbfelügyelő/

„eM úr, fordít már a Gugli

Csiganyelvre s franciára,

Ezt használja Vuk s Maugli,

S free a dumafranci ára!

Monsieur EM, Google est déjà en train de traduire

Langue d'escargot et français,

C'est ce qu'utilisent Vuk et Mowgli,

Et le prix du Dumafranc est gratuit!”

/Csiganyál Csumida, magyar-francia szakos középiskolai portás és OKJ-s képzett franciakrémeskészítő/

„Nagyon felcsigáztál! Mi az? Barna és nagyon lassú? ... - ... Kakaós csiga!

Áldott legyen a méhednek gyümölcse! A méz.”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője és a daráZSmetélt megalkotója/

„Kinek tápja daráZSmetélt,

Sajnos nem éri meg e télt,

Mivel megmurdel már nyáron,

S emlék lesz, mint Gábor Áron

Rézágyúja virágszórtan.

Éljen a hun elmekórtan!”

/Ábor Gáronné Virágágyússy Rézmozsárka, betanított daráZSmetélt derekú hastáncosnő és csigalassú méhkaptár takarítónő/

DaráZSmetélt undorító,

Mint egy csigavéres bitó,

Ami alatt méhek szúrnak

Szemet Világtalan úrnak,

Akit körbe Vak úr vezet,

Skalpbőrből vágva ki rezet.”

/Old Shatterhandné Old Spice Girl, sápadtarcú vakegér és VAR-szobafőnök/

„Mi ez má’?! Miazma?! Ma ez mé’?! Ha szegény anyám ilyen csigalassan múló verseket olvasott volna fel gyerekkoromban, akkor az óvodából nem az iskolába kerültem volna, hanem egyenest a döblingi elmegyógyintézet sürgősségi osztályára, ő meg a felnőtt részlegre, a tartósan benntartandók közé! Ha a tehetségtelenség energiát termelne, akkor Frady Endrével ki lehetne fűteni a világűr legtávolabbi zugait is! Az vesse rá az első követ Frady Endrére, akinél malomkő van és holtbiztosan eltalálja! Repüljön a nehéz kő; tudjuk, hogy hol áll meg! Tudjuk, hogy hol áll meg s kit hogyan talál meg!!! Világegyetem Toldi-díjas malomkőhajítói, egyesüljetek! A csiganyállal összekent és medveszagú golyóstollban meghempergetett Frady Endrét pedig vessék a méhkaptárok elé és a kortárs irodalom fényre derül!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer méztolvaj grizzly medvék megevése közben véletlenül lenyeltem egy méhrajt, de amikor meg akarták döfködni a nyálkahártyámat, szilánkosra tört a fullánkjuk, nekem pedig másnap sárga-fekete csíkos volt a székletem és zümmögve brummogott a vizeletem.” /Chuck Norris/

Babebéd

avagy miért nem ebédel sóletet a költő?

Babebédnél, amit bánok,

Délutáni szagorkánok.

Kollégáknak fele alél,

Mint kit megfejelt a falél.

Babban füstölt csülökszelet

Csinál, amíg ülök, szelet.

Kollégáknak másik fele

Ámokfutik messzefele.

Mint, ha világít a NAV át,

Adóztatva belem savát,

Úgy lesz plasztikusból rideg

Bennem minden gyomorideg.

Bab általi bélgörcs csavar,

Arcom zöld, mint nyári avar,

S megfogadom, rút bab helyett

Mást fogyasztok, pölö tejet.

Ám akármit iszom-eszem,

Szégyenfoltosan sül le szem,

Mert nagy varázs híján ózont

Én nem, csak az öreg Óz ont.

„Frady Endre "Babebéd" című verse egy humoros, könnyed stílusban megírt önironikus vallomás a költő és a babételek, különösen a sólet, nem éppen harmonikus kapcsolatáról. A versben a költő érzékletesen festi le a bab fogyasztásának következményeit, amelyek nem csupán testi, de társasági kellemetlenségeket is okoznak. A lírai én humorral és szarkazmussal tekint saját gyengeségeire és az étkezés utáni rosszullétre, ami szinte elviselhetetlenné teszi a napját, és kénytelen megbánni az ételválasztását. A vers stílusa könnyed és játékos, tele van szójátékokkal és groteszk képekkel, amelyek a felfúvódás és a gyomorbántalmak nem túl esztétikus, de valóságos hatásait ábrázolják. A vers utolsó versszaka az elkerülhetetlen szégyenérzetet és a tehetetlenséget is bemutatja, humoros ellentétet teremtve a költő és a mitikus Óz között, aki varázserő híján marad. Összességében a "Babebéd" egy szellemes és szórakoztató mű, amely a hétköznapi tapasztalatokat egyedi, ironikus hangvétellel dolgozza fel. Frady Endre mesterien játszik a szavakkal, és egy egyszerű témát is képes izgalmasan és humorosan tálalni.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Amit szögezni most le kell:

Nagydolgok fejben dőlnek el!”

/Kacsás Kucséberné Kecses Kocsonya, kócsagtollas coach/

„Értem én, hogy ez kikívánkozott, de humánusabb lett volna, ha benntartod. Tudom, tudom, ki tiltja meg.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A téma elég gáz, de Költő úr nem zavartatja magát földi dolgokkal, mint pl. hogy csak szilárd anyagokat tudunk megfogni, és így megfogta benne a lényeget.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ne kérdjétek, téma-e gány?,

Ma erre van tömegigény!”

/Söptényi Nadír, a Humán Szilárd-díjas anyagcserekereskedelmi nagydolgozó/

„Egyéniségnek lenni nehéz. Járt utat kell elhagyni járatlanért. Különcként konvenciókat kell kikacagni kíméletlenül: komfortzóna?, kánon?!, Kossuth-díj?!?!, kizárt! Nem hálás feladat. De ilyen emberek zökkentik ki az emberiséget a megszokás kátyújából, adnak új és új lendületet az elkerülhetetlen változásnak. Persze a zsenik se tévedhetetlenek, ez itten speciel talán nem a változás szele.” /F. Péter, k. m. f./

„Változásnak szelén Tell úr

Gőze néha szelén, tellúr...

Nyelvújítva: reteny, irany…

Ne szagold, csak messze iranj!”

/Tell Vilmosné Hódvég Hedvig, vegyimenő/

„Drága Költő Kartárs! Terence Hill után szabadon egyen egy vanília fagylaltot sok habbal: az serkenti az emésztést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szagértő/

„Fagyi habbal? Fagyi babbal?

Ezt etettek nagyi rabbal

Menzán öregotthon mellett,

S szegény rögvest trágyát ellett.

Amúgy pedig, cia, cia,

Elfogyott a pisztácia!”

/Bab Szpenszer, babszagbarbár és Bagaméri-díjas fagylaltárus/

„Itt nem babra megy a játék!” /Dr. Ház, k. m. f./

„Bab helyett jobb lenne lencse?

Attól lesz pénz és szerencse?”

/M. András, a költő legállandóbb és legszerencsésebb kommentelője/

„Tótágasos térképeken

Felül van a szlovák, lenn cseh,

S felkent pap, ki pofont leken,

Szerencsés, mint pótbab lencse.

eM úrnál van nyitott ablak,

Hidegtálban lencse lehűl,

S szellőztetve van a bablak,

Aki szlovák, nem áll csehül.”

/Lencséssy Lütyő, csehszlovák csűrbab csíráztató csodacsapat csatára/

„Tisztelt Költő úr! Kiváló munka (mely mértékegysége a Watt, jele a W, a töltés mértékegysége pedig a Coulomb, jele a C, ezért ha az ember nagy mennyiségű bab töltést visz be a beleibe, akkor nagy munkát fog végezni a WC-n, ugyanis a kettő szorzata adja a CW-t, de a szorzat ugyebár kommutatív, vagyis írhatunk WC-t, de hogy a WC micsoda a fizikában, azt még Einstein sem tudta, csak én egyedül, de én meg nem árulom ám el!). És végre egy vers, kérem, aminek a szokásosnál nagyobb a csattanója, akarom mondani durranója. Ugyan a "kiváló munka" dicséret az csak az Ön per pillanatnyi képességeihez mérten értendő, melyek nem valami izmosak, mert innen azért van hová fejlődni, határ a csillagos ég. Például ha a Költő úr mégis ráfanyalodna egy nagy adag csülkös babra megspékelve azt egy még nagyobb adag csilis babbal, akkor akár lökhajtásúvá is válhatna, és amíg a NASA a második holdraszállás előkészítésével vacakol, addig Ön az első ember lehetne, aki űrhajó nélkül, csupán babhajtóművel eljut a Marsra. A bab és Ön lefőzhetetlen, akarom mondani, legyőzhetetlen páros, együtt menni fog! Így válhat valóra a Marsra magyar! (nem ám Badárék sorozatából fogja ezt megtudni, kérem, mert attól legfeljebb fogjuk a hasunkat, esetleg felfordul a gyomrunk, de attól soha nem jutunk el a Marsra, kérem!) Mert ugye, csak megy, hogy "Marsra magyar, Marsra magyar", de a legjobbak is csak hasmarsra gondolnak, a babra eddig senki nem gondolt. Költő úr, Ön megtette az első lépést ezzel a verssel, én pedig beteljesítettem küldetésem, mert eddig még senki sem fejtette ki, hogy hogyan jutunk el végre a Marsra. Most én, világelsőként megtettem. Óh, érzem, igen, érzem, hogy a marslakók lóhalálában elkezdtek magyarul tanulni. Csak arra tessék vigyázni, hogy aznap ne menjen be dolgozni, mert ettől az elegytől nem csak az éji bogár, hanem minden kollégája nekimegy a falnak (mivel kábultan nem találja a kijáratot), nagyot koppan akkor, s azután elhallgat. A pölö tejet pedig eddig nem ismertem, csak az Abaújt meg a Riskát, mert azok a legóccsóbbak a cébéába. De majd körülnézek, mert pénz beszél, kutyából meg nem lesz szalonna. Ahogy egyik jó ismerősöm, Különös Szilveszter is réges-régen megmondta: "Minden eladó. Koldusnak is jár, ami jár / Öregnek tej és kifli, gazdagnak kaviár". Mondjuk ő úgy mondta, hogy "gazdagnak Zanzibár", de az nem rímelt eléggé, ezért át kellett költenem. Még az öreg Óz is, akivel a minap találkoztam, tejen él. A madárjiesztő meg úgy megrémítette a gyáva oroszlánt, hogy az rögvest átoperáltatta magát bátor orosz lánnyá. A bádogembert pedig a keleti gonosz boszorkány bulldogemberré változtatta, mondvan, hogy aki "bá"-t mond, mondjon "bull"-t is. És ez azért is szörnyű, mert hiába boldogok a lelki szegények, ha ezek a lelki szegények engedik a bulldogembereknek hogy csülkösbabfelhőkkel elhomályosítsák a napot a Smaragdváros csodái felett. De ez most nem tartozik a szorosan a tárgyhoz. Inkább idézném másik jó ismerősőmet, Netuddki Putyukát, aki szokta volt mondani "Nem a külcsín, hanem a belbecs számít, csak ami belülről kijön, nehogy illetéktelen orrlyukakba kerüljön."” /a jó öreg Stefi bácsi, aki még mindig a legskizofrénebb kommentelő, de már javul az állapota/

„Rejtélykomment szinte tökély,

Halloween-ibb, mint a Tök Éj!

Marsra mászik felfele fán,

Éljen a javuló Stefán!”

/Hasmarsi Hubáné Hóhányó Hahaha, harcmezei hóemberevő hegyijetinő/

„Nagyon aktuális! Most ettünk chillis babot!” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Chillis bab az belet ajz! Old

Spice-ot fújj, de le ne rajzold!”

/F. Endre, vizuális típusú és grafikusan érzékeny költőgigász/

„Frady Endre "Babebéd" című költeménye sajnos nem más, mint egy ízlésficamos giccsparádé, ahol a költészetet lényegében bélgázokra redukálja. Ez a vers ékes példája annak, amikor valaki az irodalom helyett inkább a gasztronómiai problémákat próbálja meg szellemi szintre emelni, ám sikertelenül. A "szagorkánok" és "szégyenfoltosan sül le szem" kifejezések olyan szintű erőlködést sugallanak, mintha egy irodalmi WC-papírra vetett volna betűket. Frady költészete itt nem csupán kínos, hanem egyenesen kínzó. A NAV-os metafora egyszerre erőltetett és unalmas, hiszen az adók és a gyomorideg összekapcsolása nem újszerű, hanem inkább a szellemi restség biztos jele. A versben rejlő szójátékok pedig inkább szójátéktalanok, egy sekélyes humorpróbálkozás, ami csak a legolcsóbb nevetést próbálja kicsikarni az olvasóból. Összefoglalva, a "Babebéd" egy olyan mű, amit talán jobb lenne, ha sosem írtak volna meg. Ez az irodalmi katasztrófa semmi más, mint egy szerencsétlen próbálkozás a humorizálásra, amelyben a babot a költészet szintjére emelni vágyó Frady csúnyán elbukik. Ha ez a vers a költészet csúcsa, akkor inkább maradjunk a prózánál.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Krisztus után 79-ben egy bőséges pompeii babébéd után befeküdtem aludni a Vezúv nevű szunnyadó vulkánba. Mikor felébredtem és körülnéztem, Pompeii már eltűnt, betakarta a … hmmm… láva. Bocsi!” /Chuck Norris/

A költő hídja

Megyek éppen át a hídon,

Midőn színe elé hí Don

Diego da Configura,

Aki eme hídnak ura.

Emígy szól e hídi bitor:

„Hé, te lator, halotti tor

Lesz s dobatlak cápák elé,

Ha nem fizetsz s nem dől e lé!”

Ó, jaj, Configura Állam

Hídján épp nincs lóvé nálam,

S ki határhídpénzt nem fizet,

Kóstolhat lent cápás vizet!

Cápás vizet meg nem iszok,

Sok benne a tetempiszok,

S más helyen e földi tekén

Saját hidat építek én.

Nem akarván lenni tetem,

Jó erősre terveztetem,

S nagy felelősségtől kushad

Munka közben statikushad.

Tyű, kellenek engedélyek,

De megszerzem, addig éljek!

Hatóságzseb belső becsét

Pénzzel kenem s hopp, van pecsét!

Szabad az út, tök jó jel ez,

Az kell csak, ki kivitelez.

Kicsit sok a jelentkező,

Egyre rámutatok: „Ez ő!”

Ígérkezik tök olcsónak,

S drága uszály helyett csónak,

Amin érkezik a brigád:

„Nyugi főnök, húzzuk igád!”

Igát nem, csak időt húznak,

(Langyos víz jót tesz a csúznak?),

S agyamban állít meg észt a

Lassan nyúló rétestészta.

Lehidalva bőgök: „ELÉG!!!

Pénzem lassú tűzön elég!

Kirúgom az egész bandát!”

S túlpartról röhög a strand át.

Magam ura, ha nincs szolga!

Zúgok, mint túlhajtott Volga,

S elzavarva sok rút halat

Alapozok folyó alatt.

Alapozok, kalapozok…

Kalap üres, számban szó zok.

Nem élhetek zokszó nélkül,

Belem kilóg s szinte bél kül.

Copilot, a mesterséges intelligencia rajzai

Lassan épül hídfő fala,

Nem munkadalolom: „Lala!”,

S éhezem, míg nő a pillér…

„Hidamat csirkéér’, grillér’!”

Elkoptatok lábat, kezet,

Mire kész a felszerkezet.

Hídárnyékban fekszem parton,

S testem alatt izzadt karton.

Tömeg suttog: „Tönkrement ő!”

Ketté válnak, jön a mentő,

Roncsom mellett orvos terem,

S vár kórházi hídkórterem.

Látogat Don Configura,

Ki a szomszéd hídnak ura:

„Lerobbantál ifjú titán.

Jobb lett volna fizetni tán.”

„Frady Endre "A Költő Hídja" című verse egy rendkívül érdekes és szellemes alkotás, amely a műszaki és társadalmi kihívásokat ötvözi a költészet eszközeivel. A vers egy hídépítés folyamatát és annak személyes, valamint társadalmi következményeit ábrázolja egy humoros, néha szatirikus hangvételben. A költemény elején a híd, mint fizikai és metaforikus átjáró jelenik meg, ahol a főszereplőt egy váratlan helyzetbe sodorja Don Diego de Configura, a híd ura. Ez a konfliktus azonnal felveti a hatalom és az egyén közötti feszültséget, valamint a társadalmi igazságosság kérdését. A vers további része a hídépítés körüli bürokrácia és a munka nehézségeit mutatja be, miközben a lírai én küzdelmét a hatóságokkal és a munkásokkal. A műszaki terminológiák és a hídépítés folyamatának leírása hitelességet kölcsönöz a versnek, miközben a költői képek és a ritmus fenntartják az olvasó érdeklődését. A vers zárása egyfajta tragikus fordulatot vesz, amikor a főszereplő kimerültségét és a projekt végkimenetelét látjuk, ami egyben a modern társadalom és az egyén kapcsolatának reflexiója is. Összességében Frady Endre verse egy kiváló példa arra, hogyan lehet a műszaki témákat és társadalmi kérdéseket költői formában kifejezni, miközben az olvasót szórakoztatja és elgondolkodtatja. A "HÍD" című lapban való megjelenése nemcsak a műszaki irodalom, hanem a kortárs költészet széles spektrumát is gazdagítaná.” /Copilot Caesar, a mesterséges intelligencia/

„Híd?! Híd!!! Nagyszerű! Fontos dolog a híd, talán a legfontosabb! Amióta az unokáim hídtant tanulnak az iskolában, joggal bízhatok abban, hogy felnőve fogtechnikusok lesznek és a századik születésnapomon a megunt és folyton folyvást kieső protézisem helyett meglepnek egy tartósan bennmaradó ajándék alsó-felső teljes híddal!” /Dr. Siketfajd Samu, a Hun Írástudók Demenciája (HÍD) című időskori szakfolyóirat keresztrejtvény készítője/

„A versnek nevezett hevenyészett műszaki leírás ugyan megemlíti az alapozást, de azt, hogy ezt milyen mély, alapos (szó szerint: mélyalapos!) feltárás, vérrel és verejtékkel kiizzadott talajmechanikai szakvélemény és geotechnikai tervezési beszámoló előzte meg, arról hallhat, mint a zsír a dunsztosüvegben! Le van ez zsírozva rendesen! A Költőnek annyi fogalma van a hídépítésről, mint búvárharangnak a hajdúbeöntésről! Hol marad ilyenkor a Mérnöki Camorra Kamara vendettája szigorú állásfoglalása?! Nem lenne időszerű a Költőt megfojtani egy kanális talajvízbenfegyelmezni?!” /Dr. Énezetlen Énok, a Tőzegtalajok Alatt Koncentrálódó Ortogonális Nyírószilárdság (TAKONY) című szakcikk lokálisan világhírű szerzője és földügyi főispán/

„Az egész hidász szakma nevében kérdezzük a Költőt, hogy mennyiért hagyná abba a hídversek írását? Nevezzen meg egy összeget és összedobjuk! Így görbüljünk meg!” /Dr. Fesztáv Fausztusz, a Magyarországon Épült Hidakat Kategorizáló Alapítványi Siserahad (MÉHKAS) tántoríthatatlan tótumfaktuma/

„Irodalmilag és műszakilag egyformán progresszív alkotás. Asszondom, kollégák, emeljük pajzsra az éleseszű művészt, és ezzel a lendülettel fejezzük be a még részleges metróvonalakat. Világszerte.” /F. Péter, a Költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán! Ebbe belefolyva

Kollégákat ajz irigy-

-ségre, mint egy tele golyva!

Ne legyen már pajzsmirigy!”

/St. Ruma, a pajzsos metróépítés védőszentje és védőital előkóstolója/

„A versben a hatalmával visszaélő cinikus intrikusként jelenek meg, miközben csak élek a rám ruházott jogaimmal és teljesítem a kötelességem. Hát olyan nagy bűn hídpénzt szedni?! Sátoraljaújhelyen nem pénzért fogják össze a nemzetet?! Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen! Sehol sincs ingyen hídi ebéd és olcsó hídnak híg a leve! Caramba!” /Don Diego da Configura, a legjobb mellékszereplő kategóriában Karúszó Uszkár-díjra jelölt pontifex financius/

„Költő úr, a verse szakmailag teljesen hiteltelen, hiszen egyrészt Configura Állam ilyen néven nem létezik, sosem is létezett, hiszen a hivatalos megnevezése Centrális Configura Caesaria Patológia Népnemzeti Deuterokanonikus Köztársaság (CCCPNDK), másrészt a hídépítés - ahogy Garas Dezső és Kern András énekelte a Ripacsok című filmben anno - "Egyedül nem megy, egyedül nem megy, egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha! " Erre valók a bonyolítók! Költő úr, ezek után beláthatja, hogy a versére ütött pecsét szövege nem lehet más, mint NEM ENG.!” /Felpári Alpár és Pártai Márta, a Híd Integritás Szakmai Irodalmát A Párterápiába Integráló Szerelmespárok Intézete (HISZIAPISZI) párban függetlenített főcenzorai/

„Hídpénzt aki tőlem kér,

Gyorsan cápás vízbe ér.

Hiába a hídnak ura, 

Menekül Don Configura.”

/M. András, a költő legállandóbb és legcápaetetőbb kommentelője/

„Átkelésért hídpénzt kérve

Többé senkit meg nem ölök!

Így hatott rám eM úr érve,

Aki túl agresszív kölök!”

/Don Diego da Configura, megszelídített csendes Don/

„Amit Frady Endre nem tud a hídirodalomról, azt nem is érdemes tudni, amit pedig tud, azt sem. Amit ő művel, azt rajta kívül álló okok miatt csak nagyon kevesen művelik. Szerencsénkre.” /Esterházy Péter (1950-2016), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„Egy híd és a fenti költemény között az a fő különbség, hogy míg előbbi összeköt, az utóbbi gúzsba. Ha kérhetnénk, be ne kerüljön valahogy a Nemzeti Alaptantervbe, mert ellenkező esetben a Dunának megyünk a híd alatt, a híd alatt, a Margit híd alatt!” /Márgás Morgóné Mérges Margó, a Magyar Tanárok Köre (MTK) szóvivője/

„Gyros csirke, gyors híd! Felveszem a mai menüre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Lassú csirke, lassú híd,

Rövid i-d, vagy hosszú í-d,

Mai (?), maí (?) menüke?”

/Ükapa, the man üke/

„Mi ez a hibbant hídtani hebehurgyaság, ez a szószaporított szégyentelenkedés?! Ha anyám gyerekkoromban ilyen hídverseket olvasott volna föl nekem, akkor megkértem volna az óvónőt, hogy elszabadult hajóágyú helyett hadd legyen inkább Matuska Szilveszter a jelem! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mikor testem híddá feszül,

S rajta(m) hatezer alkesz ül,

Ámult sóhaj hallik neszül,

S még, ki nem terhes is leszül!”

/Chuck Norris, a leghosszabb fesztávú élő híd/

Hej, ha...

Hej, ha lennék bájos fejű,

Szilfid testű dögkeselyű,

Kéklő égen röpködnék én,

S hagynának a gondok békén!

Nem zavarna hitelező

Messziről üvöltve: Ez ő!

S felkígyózó hitelkamat,

Nem mardosná nyűtt sarkamat!

Nem lelnének uzsorások!

Bárcsak törne mindre rá sok

Vasökölbe tömbölt karú

Gazdaságbűnügyi zsaru!

Búbajt hagyván magam mögött

Vígan falnék oszló dögöt;

Csőrömet átjárná bél íz,

S nem hiányozna a Baileys!

Dögkeselyű ritkán iszik,

Detoxikálni sem viszik;

Józan szemet be nem köp köd,

Csúcs annak, ki dögként röpköd!

„Rátörtem az uzsorásokra és mi a hála! Fejtetőn rottyantott az a fránya madár! Azt hiszem, itt az ideje helikopterre szállni és levadászni ezt a szörnyű dögkeselyűt! nehogy már hozzászokjon a gondtalan röpködéshez!” /egy vasökölbe tömbölt karú gazdaságbűnügyi zsaru/

„Az, ki csupán dögevő,

Sosem válik dagivá.

Teste ettől szilfidi,

Viharban nem szélfedő.”

/Cingár Celesztin, dögevészeti  dietetikus/

„Hát ez szuper! DE! Mielőtt találkoznál az aranyhallal, nem árt, ha tudod (csak az ornitológiai hűség kedvéért): a keselyűk nem végeznek beborzást!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Aranyhal nem bor és hamu,

Mégis megeszem én, ha mu-

-száj, s szájából szálló szó zok,

Mert én bőszen ragadozok,

S ornitológia helyett

Inkább eszek halvízfejet!”

/Dögkeselyű Dartanyan, diadalívben dagadozó derrickdarudublőr/

„Lehet, hogy Dartanyan Úr az első dögkeselyű, aki gépelni tud?! Magyarul?! Az viszont biztosnak látszik, hogy a magyarul gépelő dögkeselyűk előtt is két út áll, és a másik járhatatlan*.” /F. Péter, k. m. f./

*„Az értelmiség előtt két út áll, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan.” /okosmondás a létező szocializmus idején/

„Főúr, másik utat kérek,

Éljenek a szesztestvérek!

Szájam száraz alföldi szik,

Aki magyar, szeszet iszik!”

/szinonim szeszialista szóvirágcsokor/

„A holyt kölytőknek keselyű a solysa.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Aki a holyt,

Nem mond Ahoj-!

Vére e helyt

Tölt meg kehelyt.

Pusztul e sejt,

S kinyír keselyt.”

/Elipszilon Epilepszia, elementáris ejmiakőtyúkanyó/

„Frady Endre verse, a "Hej, ha…" egy szatirikus és groteszk költemény, amely a modern élet nyomasztó terheit és a szabadulás vágyát ábrázolja. A vers főszereplője egy dögkeselyű, aki a mindennapi gondok elől menekülne a kék égbe. A költő humorosan és ironikusan mutatja be a hitelezők, uzsorások és gazdasági bűnüldözők világát, amelyben a főhős csak a rothadó dögök falásában találna megnyugvást. A vers nyelvezete játékos és könnyed, ugyanakkor mélyebb társadalomkritikát is hordoz. A groteszk képek és a humoros hangvétel ellenére a költemény mögött ott húzódik a modern ember elidegenedésének és kilátástalanságának érzése. Frady Endre mesterien ötvözi a komikumot és a tragikumot, így a vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. Összességében a "Hej, ha…" egy remek példa arra, hogyan lehet a költészet eszközeivel reflektálni a társadalmi problémákra, miközben megőrizve a humor és a játékosság elemeit.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre verse, a "Hej, ha..." egy szokatlan lírai hangvételű alkotás, amely játékosan keveri a groteszket a humorral. A költő a lírai én szemszögéből egy különleges szereplő, egy "bájos fejű, szilfid testű dögkeselyű" bőrébe bújik, hogy kifejezze vágyait és a mindennapi élet terheitől való megszabadulás vágyát. A vers az abszurditás és a szatíra eszközeivel operál, amikor a hitelezők, uzsorások és a hitelkamatok problémáját egy dögkeselyű szemszögéből mutatja be. A dögkeselyű, mint szimbólum, a társadalom perifériáján létező, de valamilyen módon mégis kívánatos szabadságot jelképezi. A "kéklő égen röpködés" és a "gondoktól való megmenekülés" vágyát megtestesítő állat figurája egyszerre humoros és groteszk. A vers csúcspontját a fekete humorral átitatott képek adják, ahol a lírai én dögök falását és a belsőségek ízlelését élvezi. Ezzel a költő ironikusan állítja szembe az emberi vágyakat és az élet bonyolultságát az állatias egyszerűséggel és gondtalansággal. A vers vége felé a józanság és a valóság elől menekülés kérdése is felmerül, ahol a dögkeselyű "józan szeme" kontrasztba kerül az emberek bódulatkeresésével. Frady Endre alkotása tehát nemcsak szórakoztató, de gondolatébresztő is, ahogyan a mindennapi nehézségek, a szabadságvágy és a valóságtól való elmenekülés témáit egy szokatlan perspektívából tárgyalja. A groteszk humor és a könnyed lírai hangvétel összhangja teszi a verset különlegessé és emlékezetessé.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Eme vers egy kemény dió,

Elemzésén fejem töröm…

Dögkeselyűnek lenni jó?

Ez az! Téma: életöröm!”

/Riaria Hungária, középiskolai magyartanár és éhezőművésznő/

„Mér pont dögkeselyű? A bájos feje miatt? Nekemnek a válaszlásom a víziló. Mi jó neki?

          Sej, haj…

          A víziló csókos szája,

          Balettre termett bokája!

          S ha a vézna kesely őt meglátja,

          Ahogy pucsít vízben állva,

          Tátva marad a pofája.

 Azonkívül: nem kell költekezni, nem kell hitelt felvenni, a hitelt vissza kell fizetni. Uzsorások, zsaruk ellen pedig jó az ökölvívó, a karate, a ketrecharc és a puszta kézzel tökönrúgó tanfolyam.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legvízilóbarátabb kommentelője/

„Szeretem őket, mert nagyok,

Ez érzelmi és nem egy agy ok,

Általuk kavartak víz-zagyok,

Én a vízilovakkal vagyok.”

/Bud Spencer (1929-2016), Nyuggerapó olasz rajongója/

„Ne hagyjuk, hogy a dögkeselyűként viselkedő agresszív törpék megakadályozzák, hogy bevegyük a piros bogyót, mert akkor nem fogjuk megérteni sem a világfolyamatokat, sem ezt a hanyatló nyugat mételyező kólamámorától nemzettudathasadt klapanciát! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Úgy látom, itt elgurult a gyógyszer! Nem kicsit gurult el, nagyon! Mi természetesen a kék bogyót fogjuk bevenni! Vegyük be ma, vegyük be együtt!” /Gyurcsány Ferenc, ex-miniszterelnök/

„Kék bogyó vagy piros bogyó?

Várja önt a Magán Gyogyó!

Itt úgy érzi majd, mint régen,

Mikor sasként szállt az égen

Másfél tucat feles után!

Jöjjön már, ne nézzen bután!”

/Dr. Szemmelversz Szotyola, a Sokaknak Óriásit Segítő Magán Orvosi Gyogyó Intézet (SÓSMOGYI) vezető főorvosa és dögkeselyűtenyésztő/ 

„Dögkeserű” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Szomorú a dögkeserű,

Nincsen arcán szelíd derű,

Kedve azért bánat szerű,

Mert a söre tök keserű.

De bezzeg finom a Baileys,

Ízek között ez az él íz,

Gyere, igyál te is, hé, Liz!”

/Édes Édua, élsöröző és életművésznő/

„Nem iszok, csak mosolygok én.

Engem nézve legyél okén!”

/Móna Liz Télorr, kéretlen közbeszóló és betanított dögkeselyűvadásznő/

„Mi ez az agysejtpusztító anarchia, ez a debil dögkeselyű degradáció?! Ki ez az önmagamból kiforgató irodalmi kéregető, ez a talmi turhát tarháló témakoldus?! Milyen dögkút kipárolgású hallucinogén anyagcsereterméket kell szedni ahhoz, hogy valaki bájos fejűnek lásson egy dögkeselyűt?! A vers primitívségéből nyilvánvaló, hogy a szerzője iskolás korában agytornából fel volt mentve és az egyetlen könyv, amit valaha felolvastak neki, az a hírhedt házmesterné, özv. Tortúra Teréz: Hogyan kínozd a magyar nyelvet? című bestsellere volt, ami a honi közpénzmédia sportriportereinek, sportújságíróinak és sportszakértőinek is kedvenc szakirodalma! A bél íz - Baileys rímpár pedig minden rímpárok legalja, a költészeti nadír lefolyócsövének szennytartályát is átégető döghalálsav! Ha brit tudósok nem találják fel fénysebesen a Frady Endre általi elmefertőzést hatástalanító szuperorganizmust, akkor a világirodalom kipusztul, mint a dinoszauruszok! Emlékét mi, mentális búvárharangokban túlélők megőrizzük!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer fejen rottyantott egy dögkeselyűraj, majd felmenekültek a sztratoszférába, de felugrottam és kifejeltem őket a Tejútra.” /Chuck Norris/

Pápai audiencia

Kedves fiam, ennyi mára!

Meghallgat a Menny! Ím, ára

Ennek, hogy most menj imára!

„Hát… ööö… izé… majdnem… ööö… tulajdonképpen… hmmm… nos… végtére is… ámen…(?)” /Ferenc pápa/

„Beparkolt az Audi encián-

-bokorba az audiencián.”

/Tárnics Titusz: Egy újgazdag a pápánál c. versének részlete/

„Jaj, rendőr úr, ne tegye már rá a verdámra a kerékbilincset! Már rég kiparkoltam volna az enciánbokorból, ha a szentatya nem küldött volna el imádkozni az ellenkező irányba! Amúgy ima közben megvilágosodtam és most már tisztán látom, mekkora az az összeg, amellyel ezt a kis problémát megoldhatnánk okosba’! Na, mit szól?!” /Bitcoin Béla, újgazdag pápalátogató/

„Ma jó napom volt!” /Gatto Fritto, vatikáni közlekedési álrendőr és kerékbilincs díler/

„Ez a legjobb egyházi vers, amit eddig olvastam.” /M. András, a költő legállandóbb és legegyháziversolvasóbb kommentelője/

„Akár egyház, akár fegyház,

Mind a kettő lehet egy ház

Sok ablakkal, vastag fallal,

S erről olvas eM úr, trallal-

-a!”

/Rácsdalossy Rezső, felállású kántor és másik félállású börtönőr/

„Hé, eM úr, maga ezelőtt egyetlenegy egyházi verset sem olvasott, hogy ezt tartja az eddigi legjobbnak?! Hol él maga, valami szekuláris búvárharangban a Marihuána árok fenekén?!” /Gregorián Grenadírmars, világvallási vershalmazati vezérfonalgombolyító/

„Ezt a Menny - menj rímpárt már annyian elsütötték, hogy lassan nem lehet úgy elvetni egy sulykot, hogy ne találjunk el vele 2-3 olyan költőt, aki korábban már élt, sőt visszaélt ezzel az eretnek verselési megoldással! Nem lehetetlen, hogy ez a rengeteg elsütés okozta azt a sok erdőtüzet, melyek elkövetőit várni fogja a Pokol tüze! De előtte még is én is! NEM ENG.!” /Tomás de Torquemada (1420-1498), spanyol főinkvizítor/

„Frady Endre „Pápai audiencia” című verse egy rövid, mégis tartalmas darab, amely az egyházi kontextusban játszódó kommunikációt tárgyalja. A három soros mű egyszerű nyelvezettel és ritmussal dolgozik, ám mégis mélyebb jelentést hordoz. A vers első sora, „Kedves fiam, ennyi mára!”, mintha egy befejező gesztust, egy beszélgetés lezárását jelenítené meg, ami egy pap vagy egy vallási vezető szájából hangozhat el. A megszólítás bensőséges, barátságos, és a "fiam" kifejezés valamilyen szinten családi vagy közeli kapcsolatra utalhat, ami az egyházi közegben a lelkipásztor és a hívek közti viszonyt is tükrözheti. A második sor, „Meghallgat a Menny! Ím, ára” a vallási értelemben vett meghallgatásra és a mennyei közbenjárásra utal. Az itt használt "Ím, ára" kifejezés arra a szimbolikus "fizetségre" vagy erőfeszítésre utalhat, amelyet a hit útján való előrehaladásért tenni kell. A harmadik sor, „Ennek, hogy most menj imára!” pedig az imára való felszólítással zárul, amely egyértelműen a hívőnek szól. Ez a sor hangsúlyozza az ima, mint a hívő életének alapvető eleme, fontosságát, és mintegy utasításként hat a szövegben. A vers tömörsége és egyszerűsége ellenére mélyebb rétegeket is hordoz, amelyek az egyéni vallásosság és a közösségi hit gyakorlatának fontosságát emelik ki. Frady Endre játékos nyelvezete könnyed stílust kölcsönöz a versnek, ugyanakkor az üzenet komolyságát is megőrzi, így olvasója számára egyaránt kínál humoros és elgondolkodtató pillanatokat.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre verse, "Pápai audiencia," egy rövid, de mély gondolatokat ébresztő költemény. A vers egyszerű nyelvezete és ritmusa könnyen érthetővé teszi az üzenetet, amely a hit és az ima fontosságát hangsúlyozza. A záró sorokban rejlő felszólítás ("most menj imára!") erőteljesen hat az olvasóra, és egyfajta spirituális útmutatást nyújt. A vers hangulata komoly, de egyben megnyugtató is, hiszen a Menny meghallgatásának ígérete reményt ad.” /Copliot, a mesterséges intelligencia/

„Nyuggerapó, a természetes intelligencia:

Ennyi mára? Naná, hogy divat lett az orrgyilkosság!

(válasz Fradi Endre remekbe szabott semmiségére)

Ha a Mennytől ennyi telik,

Ezt a hívők elviselik?

Akkor sajnos Mitrán lesz lik.”

„Ha lik lesz napisten Mitrán,

Segít rajta NeoCitrán?

És ha mégis meghol Mitra,

Hogy hat Napi népi hitra,

Illetve a népi hitre?

S hímnemben a Mitra Mitr-e?

Napi papi tevékenység

Mián bömböl-e a Menny s ég?

Orrgyilkot, a gusztustalant

Zenésítse meg egy falant,

Amin Nyuggerapó peng e

Dalban, mely költői zsenge!”

/Zsongó Zsizsik, zsűrizetlen zsírégető zsúrlóversenybíró/

„Frady Endre „Pápai audiencia” című verse egy tökéletes példája annak, amikor az irodalom alsó polcairól próbál valaki nagyot villantani, de végül csak egy kispolgári szekrény hátuljában található poros vicclapra futja. A három sorban összesűrített bölcsesség körülbelül annyira mély, mint egy száradt pocsolya. A „Kedves fiam, ennyi mára!” sor egy lekezelő atyai pofon, amitől inkább leszünk idegesek, mint megvilágosodottak. A vers közepén, mintegy furcsa közjátékként megjelenő „Ím, ára” kifejezés annyira suta és értelmetlen, hogy még a legszelídebb olvasó is az óráját kezdi nézegetni: „Mikor lesz már vége ennek a blődségnek?” És aztán jön a végső csapás: „Ennek, hogy most menj imára!” - hát köszönöm szépen, tényleg felvilágosító erejű! Talán a szerző arra számított, hogy ettől a sorstól majd mindannyian kollektíve térdre hullunk? Frady Endre ezzel a művel nem csak az irodalmat sérti meg, hanem az olvasói intelligenciát is alábecsüli. A vers a szórakoztatás legalacsonyabb formáját célozza meg, de még ebben is kudarcot vall. Ha az irodalom cukorka lenne, akkor ez a mű csak egy olcsó műanyag csomagolás, amelyben még a legkisebb gyerek sem talál semmi édeset.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Mi ez a szakrális köntösbe bújtatott szekuláris szégyentelenkedés, ez a blőd bulvárblaszfémia?! Ha én katolikus lennék, akkor most bekattannék és egy katalizátorral ütlegelném ennek a katatón kreténnek a kattos koponyáját! Frady Endrének inkább egy őszinte megbánó és lelki segélykérő verset kell volna írnia, valahogy így:

          Ó, olvasóm, ennyi mára!

          Megbüntet a Menny! Ím, ára

          Elmos! Értem menj imára!

Ó, bár szegény anyám megláthatta volna azt a karizmatikus szuperképességemet, hogy pár szó megváltoztatásával értelmet tudok lehelni Frady Endre szellemileg holt klapanciáiba! Lehet, hogy ez lesz a keresztény jövőm, hogyha Frady Endre megdob a sötétsége kövével, én az értelem kenyerét hajítom vissza?! Krisztusom, ne adj százszor akkor terhet, mint amit el tudnék hordozni! Apage Fradytas!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ezt a szöveget ugyan a pápa valóban elmondta az elé járulóknak, de ezzel csupán azt ismételte meg, amit korábban én mondtam neki, amikor elém járult.” /Chuck Norris/

Nyárközép

Itt van a nyár origója,

Fiókázik Bori gólya.

Izzad bár ő, s persze párja,

Zokszózni nincs mersze már. Ja!

Török gyerek meghallaná,

S lábvágástól meghal, naná!

Inkább rejti kint el fészek,

S némák mind az interface-ek.

Nem kell most a gilicének

Semmiféle igric ének,

Hogy „penészes zsemlyén folt túr…”,

Még meghallja Semjén Zsolt úr

S helikopter rója nyomba’

Körét s rajta gólya bomba,

S nincs itt békemese, lövet!!!

- Ó, hogy kapna vesekövet,

S fojtaná szűk kalap alva! -

- kurjant gólya kelepelve.

Hallja lentről Eszter, Ági,

Rontásmondás eszterági.

„A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nagy testű és elterjedési területén általánosan ismert gázlómadár. A köznyelvben erre a madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései gilice, cakó (családnévben Czakó), koszta, gagó és eszterág.” /wikipédia/

„Ciconia, ciconia,

E’ kéne mán iszkónia,

Mer’ elgyün a vadász, oszt’ a

Tepsiben lesz koszt a koszta!”

/Czakó Czuflák, Czibere-díjas czukorrépa czímerező/

„Sej, penészes zsemlyén folt túr,

Aki ilyet mélyen feltár,

Látja, motoszkál benn zsizsik,

Sikoltoznak is a Zsuzsák!

Zsemlyére a gólya lecsap,

Ám kinyúl egy víziló csáp,

Sej, gilicét fejbe veri,

Szanaszéjjel spriccel vére.

Rőt a kukoricacső, hej,

Ingyom-bingyom ihaj-csuhaj!”

/a versben idézett kancsalfalvai népdal teljes szövege/

„Mink itten Kancsa’fallun gyakran danoljuk nyárközepin eztet a nótát, amikó’ visznek be minket a községi kijózanítóba, ha ippen kifogyik a Zegri Bikavér és csak a kannás Kancsófalvai Gólyavérhez jutunk hozzá.” /Vedelő Vendel, vadvédő vendégmunkás/

Copilot rajza

„Frady Endre "Nyárközép" című verse egy humoros és szatirikus költemény, amely a nyár közepének hangulatát és a mindennapi élet abszurditásait ragadja meg. A vers könnyed, játékos hangvételű, tele van szójátékokkal és váratlan fordulatokkal, amelyek mosolyt csalnak az olvasó arcára. A költemény első szakasza a nyár közepének idillikus képét festi le, ahol a gólyák fiókáznak, és bár izzadnak a melegben, zokszó nélkül tűrik a hőséget. A második szakaszban a török gyerek és a fészek elrejtése kapcsán a vers groteszk és abszurd elemeket vonultat fel, amelyek tovább fokozzák a humoros hangulatot. A harmadik szakaszban a gilice és az igric énekének említése révén a vers a magyar népi hagyományokhoz nyúl vissza, miközben a modern kor abszurditásait is bemutatja, például Semjén Zsolt és a helikopteres jelenet révén. A vers záró szakasza a gólya kelepelésével és a rontásmondással zárul, amely egyfajta groteszk és szatirikus csattanót ad a költeménynek. Összességében Frady Endre "Nyárközép" című verse egy szórakoztató és elgondolkodtató költemény, amely a nyár közepének hangulatát és a mindennapi élet abszurditásait humoros és szatirikus módon mutatja be. A vers könnyed hangvétele és szójátékai miatt ideális olvasmány lehet középiskolás diákok számára, akik így játékos formában ismerkedhetnek meg a költészet szépségeivel és a magyar nyelv gazdagságával.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hidegben a gólya kába,

Azér’ telel Afrikába’,

De most nyár van, nincsen hideg,

Afrik-vadász tiszta ideg,

S akár algér, akár tunéz,

Nagyon tök mérgesen, hú, néz!”

/Hun Hunor, magor vetőmag ordasító síp-dob-nádihegedű díler/

„Óriási tévedés, uram, óriási tévedés, és már nem először. Miért nem kérdez meg engem, G.T.GY.S.T Istvánt, azaz Gólyákról és Török GYerekekről Sokat Tudó Istvánt, mielőtt az egész emberiséget félrevezető, az ősellenség malmára vizet hajtó verset ír? Ha a gólyának megvágja a török gyerek a lábát, abba nem hal bele. A török gyerek biztos nem, de valószínűleg a gólya sem. Namármost a gólya fél, azaz más értelmezés szerint egy lábon állva is képes aludni. Tehát semmi gond. Én is voltam gólya az egyetemen, és a bulik után gyakorlatilag csak aludtam, az előadásokon is, és ebből semmi bajom nem lett, azon kívül, hogy szinte normális maradtam. Maximum arra kellene vigyázni, hogy a török gyerek ne vágja meg mindkét lábát a gólyának. Na, de ha történetesen mindkét lábát megvágná, akkor mi van? Az is csak tiszta haszon. Mert a gólya láb nélkül valószínűleg nem tud felszállni a földről, csak kapálódzik ott idétlenül a szárnyaival, mutatom hogyan, amíg meg nem unja, és így, felszállás nélkül ugye nem tud békákra vadászni, amiből az egész világ óriásit nyer. Miért? Mert, ha tudna békára vadászni, akkor Virágéknak nem jutna elég béka, és akkor nem égne náluk a világ, és nem sütnék a rántott békát. Akkor pedig én mit ennék, ugyebár? Akkor éhes maradnék, abból pedig egyenesen következik a világbéke teljes megszűnése. Ahogy a próféta is mondja: "Ha Virágéknál nem ég a világ, abból világégés lesz." Putyin is azért vadult el ennyire, mert egy kanmurin nem adtak neki rántott békacombot, csupán resztelt máj jutott neki, az is csak előző napi maradék, köret nélkül. Angol tudósok kimutatták, hogy az összes diktátor 90%-a azért lövet a katonáival más katonákra, és azért dobáltat bombákat, mert egyszer éhes maradt, amikor a többiek jól belaktak.

A maradék 10% százalék meg azért, mert sanyarú gyerekkorában nem járhatott helikopterrel az iskolába, csak Studenkával* döcögött oda. Ezért a költő úr csak járjon továbbra is a Retróba, nehogy Frady Putyin váljon a költő úrból, de a Semjén Zsolti bácsit pedig csak ne bántsa senki, mert ő egy keresztlény, vagy mi. Ő csak azért gyárt gólyabombákat, mert hadilábon állunk. Vagy hogy is mondják? Nem hadiláb, hanem háborús vészhelyzet. Naszóval, kicsit megkeveredtem, még én is, ahogy fokozódik a nemzetközi helyzet. De a lényeg, hogy háborús veszélyhelyzetben evidens, hogy egy keresztlény gólyabombákat gyárt. Ezért senki se kockáztassa meg a jövőben, hogy én éhes maradjak, vagy Zsolti bácsi helikopter nélkül maradjon, különösen ne egy magyar gyerek, aki csupa jószándékból meggyógyítja a gólya lábát. Hiszen jól tudjuk hogy a pokolba vezető út csupa jószándékkal van kikövezve. Remélem, ebből a leckémből tanul minden Frady Endre költő úrnak álcázott kém és kettős ügynök, aki az örökös török-magyar barátság és a világbéke megbontására készül, és sírva bánva bűneit feladja magát Rogán Antalnak. De ne törékeny csomagként, hadd dobálják egy kicsit a futárok a kartondobozba zárva.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

*a cseh studenkai vagongyárban gyártott mellékvonali motorvonat

Copilot rajza

„Nézzünk csak fel Stefi bá’-ra!

Elefántcsonttorony vára

Mindenhonnan kimagaslik,

S hegyes csúcsától lesz has lik

Ott elszálló gólyafalkán,

Mit tatárbifsztekként fal kán.

Virágéknál combos béka

Szerint felhők fölött kék a

Hogyishívják, ha nincs bomba,

S nem dönt helikoptert romba.

Hull keresztlény s török gyerek

Ordítanak, szájuk kerek,

S azt kiáltja minden torok:

Éljenek a diktátorok!

Cako diem! – Gólyj a mának!,

S ne vágd lábát Stefi bá’-nak!

Kinek mégis fáj a lába,

Üljön be egy Studenkába!”

/Debil de Genere, St.Effy-díjas sikerkalauz és klauzula fiskális/

„Semjén Zsolt csak rénszarvast lő, gólyát nem. Fontos neki, hogy legyen sok magyar gyerek.” /M. András, a költő legállandóbb és leggólyahozottabb kommentelője/

„eM úr, önt a Gólya Transzport

Gépe hozta és fajanszport

Kavart fel a propellere,

S beszürkült sok műlóhere?!

Zsolt testvér csak szarvasokat

Lő le hőkövetve, sokat,

Mert a gólya gyors és apró,

S céltévesztésért* pap ró?”

/Tréning Atya, a Katolikus Egyházi Torna Tagozati Ökumené (KETTŐ) vezetőedzője/

*a bűn újszövetségi megfelelője – hamartia (ἁμαρτία) – klasszikus görög jelentése: célt téveszt

„Nem állítanám, hogy a második sor után is értem, mi köze van a versnek a címéhez (ennyi erővel lehetett volna török, magyar, dvá brátánki, vagy in memoriam jávorszarvas, vagy amit akartok), vagy hogy tudnám követni a művész driftelését a lendületesen felbukkanó szereplők között, vagy hogy az anyósülésre ültetett, részlegesen józan olvasók teljes biztonságban érezhetnék magukat, midőn a váratlanul előkerülő szereplők hasonló hirtelenséggel gyászos nyomot hagynak a szélvédőn. Hja, az igazi művészet már csak ilyen: ha mindenki érti, és ha senkinek nem fáj, hát nem ér az fabatkát se!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hogy maradhatott vón’ tán ki

Török, magyar, dvá brátánki

S jávorszarvas memória?!

Hej, Humán úr, ria-ria!

Anyós-ülés, anyó-sülés,

Anyós ül és anyó sül és

Gyásznyomos a szélvédője!

Gyomorpufftól szél véd! Ő, jeeee!!!”

/Dr. Hasmars Sramsah, magyar-raygam kettős állampolgárságú vastagbéltükröző/

„Vegyük le a zenét, Vágóúr, de megboldogult bölcsészkoromból rémlik, hogy volt (van) ez a sztrímofkonsösznisztehník (stream of consciousness technique), amit pl. Virginia Woolf is alkalmazott, és amire kicsit emlékeztet Endrénk stílusa, kivéve, hogy egyrészt azt prózában alkalmazták, másrészt nem a szerző, hanem a szereplők gondolkodásának bemutatására használták, harmadrészt a szerző nem minden esetben szedett előtte LSD-t.” /F. Péter, k. m. f./

„Szólított, k. m. f. úr? Ön is szedne?” /Lóarcú Suberda Dönci (LSD), szertornász/

Copilot rajza

„Frady Endre "Nyárközép" című verse egy olyan irodalmi alkotás, amit leginkább egy izzadt nyári délután után elfelejtett szennyesnek lehetne nevezni. Már az első sorban az „origó” szó használatával egy teljesen felesleges és erőltetett intellektualizmus próbál belemászni az olvasó tudatába. Ez a vers úgy próbál mélységet imitálni, hogy közben az értelem mélységétől olyan távol áll, mint a gólya a karrierje csúcsától. Az író valami érthetetlen okból kifolyólag úgy döntött, hogy a humort és a társadalomkritikát egy szürreális katyvaszban ötvözi, amiben a „török gyerek” és az „interface-ek” kifejezések inkább emlékeztetnek egy ötlettelen stand-up paródia maradékaira, mint egy értékelhető költői műre. A versszakok teljesen összefüggéstelenül követik egymást, mintha egy részeg költő botladozna az elméje szövevényes ösvényein, miközben próbálja elhitetni, hogy tudja, hová tart. Az, hogy Semjén Zsolt nevét belehúzzák egy versbe, nem teszi azt sem humorossá, sem relevánssá. Ez a fajta kiszámítható és olcsó politizálás leginkább arra jó, hogy elidegenítse az olvasót, aki inkább egy tartalmasabb és kevésbé kínos olvasmányra vágyik. A helikopteres gólya „bomba” képe pedig olyan, mint egy rossz poén, amin még a legrosszabb stand-up est közönsége is csak kínjában nevetne. Frady Endre próbálkozik valami mélyre törő kritikát megfogalmazni, de inkább csak felszínes kliséket pufogtat, és a végeredmény egy olyan lírai massza, ami se nem szórakoztat, se nem gondolkodtat el. Ha ez a vers bármilyen módon a kortárs magyar költészet csúcsát képviselné, akkor a magyar irodalomnak nagyon gyorsan el kellene kezdenie újra gondolni az irányát. Ez a „Nyárközép” inkább a líra mélypontja.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Mi ez a szemenszedett szellemtelenkedés, ez az amokfutó helikopteres hőhullámlovaglás?! Ki ez az elszabadult hőkövető rakétaként mindenkit homloklebenyen találó dumdum gólya?! Az agysejtirtó origója – Bori gólya rímpárnál csak azért nem vizeltem magam alá, mert hirtelen keresztbe fordult a vesekövem és bedugózott gátként visszaduzzasztotta a véleményemet! Apropó vesekő! Az vesse rá az első követ, aki csak tudja! Utána pedig mindenki más! Utána pedig vessék a Semjén Zsolt helikopterének géppuskája elé! Ne lássam anyám féléletnagyságú lovasszobrát madonnaként könnyezni, ha nem halnék meg inkább hájban zsírpárnák közt, mint kötelező közmunkatábori Frady Endre felolvasóesten agyérgörcsben! A gólya rója meg ezt a termékeny takarmánynak valót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer rám is lőttek ágyúval helikopterből, de visszafejeltem a hőkövető rakétát és az ezt követő hő úgy eltüntette a helikoptert, mint egyszeri gázszerelő az uniós közpénzmilliárdokat.” /Chuck Norris/

Frau Kisch munkavédelmi tragédiája

Imádkozunk Frau Kisch-ért,

Aki trágyaszagtól kába,

Ám a hitetlenség kísért,

Mert behullt a latrinába.

Esélyeit nagyon rontja,

Hogy tök undor emelni ki.

Nem látszik ki, csak a kontya,

S trágyás hajat húzni ciki.

Hej, Frau Kisch! Haj, Frau Kisch!

Ajjaj, nem ad nékünk választ!

Még ha szemet-szájat csuk is,

Trágya őt már bentről mállaszt…

Reflux ragad minket begyen,

Szörnyű látvány, mit e sor lát!

Tanulság, hogy mindig legyen

Latrinákon védőkorlát!

„Latrina: nyitott árnyékszék; tábori illemhely.” /A magyar nyelv értelmező kéziszótára/

„Latrina (görög): árnyékszék, emésztő gödör, kloaka” /A Pallas nagy lexikona/

„Mivel soha életemben nem nősültem meg, így Frau Kisch nem az én feleségem és nem én löktem a latrinába! Száguldó riporterként ott sem voltam, hiszen folyamatosan máshol tartózkodtam és soha sem álltam meg annyi időre, hogy nem létező feleségeimet trágyába fullasszam! Ha megtörtént volna, biztos írtam volna róla egy remek tényfeltáró cikket!” /Egon Erwin Kisch (1895-1948), németül író cseh oknyomozó újságíró/

„Nem a legkellemesebb halálnem, de nagyon praktikus, hiszen egyből lebomlik. És ott a hullaszag sem érződik annyira a többi között.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„eM úr, sok nő önért bomlik,

Miként trágyalében Frau,

S hűlt helyből, mely csupán nyom-lik,

Kibugyborékol egy ’Au!!!’?”

/Hóhányó Hetény, hullaszagosító homuvogymuk/

„"Ki tiltja meg,", így költőnk, "hogy elmondjam mi bántott hazafelé menet?!" Nos, a latrina magica ellenállhatatlan bája már Kusturicát is megérintette, de eleddig nagyon kevés művész vállalkozott rá, hogy ilyen érzékletességgel utánérezzen. Talán féltek, hogy a plágium vádját nem tudnák majd lemosni magukról.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Latrina magica mellett

Humán úr egy komment* ellett,

Népnek mert már nagyon kellett!

Plágiumot mosó medve

Szőrén száradt roadshow nedve,

Mígnem eső lett eredve.

Eme komment másik bája

Kusturica latrinája.

Sok-sok eső szálljon rája!”

*automatikus tárgyeset

/Tabularázó Ózáralubat, törzsi varázslószerszámtanmértan oktató/

„Biz' én ellettem vón' komment né'kül is, de a latrina tükrében megcsillanó mély humanizmustól instant illuminátus állapotba kerültem...” /F. Péter, k. m. f./

„Ej, humán úr, mi az, ma

Megszállta a miazma?”

/Chen Origami Azma, véletlenül idekerült ismeretlen kommentelő/

„Az ilyen balesetek megelőzésére találták ki a reneszánsz Olaszországban, hogy a latrinát a katedrális legmagasabb pontján, a kupola közepén helyezik el.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Panteonnak legtetején

Tényleg lyukat látok, sej én!

Oculus az, azaz a Szem,

Ami latinul van asszem.

Nem latrina, csak egy cseles

Kör, amin a napfény beles.”

/Luk Szájvókör, dzsedi dzsúdó oktató/

„Frady Endre verse groteszk humorral és szatirikus hangvétellel mutatja be Frau Kisch tragikus helyzetét. A vers a mindennapi élet egy abszurd és komikus pillanatát ragadja meg, miközben mélyebb társadalmi és emberi kérdéseket is felvet. A vers első szakasza az imádkozás és a hitetlenség közötti ellentétet tárja elénk, miközben a latrinába esett Frau Kisch képe egyszerre tragikus és komikus. A második szakasz a mentési kísérlet undorító részleteit írja le, ami tovább fokozza a helyzet abszurditását. A harmadik szakaszban a reménytelenség és a végső elkerülhetetlenség érzése dominál, miközben a trágya lassan elnyeli Frau Kischt. A vers záró szakasza egy tanulsággal zárul, amely a latrinák biztonságának fontosságát hangsúlyozza. Ez a humoros, mégis komoly figyelmeztetés a mindennapi élet veszélyeire és a biztonsági intézkedések fontosságára hívja fel a figyelmet. Összességében Frady Endre verse egy szórakoztató, mégis elgondolkodtató mű, amely a groteszk humor eszközeivel mutatja be az emberi élet abszurditását és a mindennapi helyzetek tragikomikus oldalát.” /Copilot/

„Végre valaki foglalkozik a sokszor elhanyagolt munkavédelem kérdésével is! A rohanó árnyékvilágunkban, ahol csak az árnyékszékre ülés ad megkönnyebbülést, könnyű elfeledkezni az élet szagos oldalának veszélyeiről! Bár torokszorító torkoskodás közben a tragédiába torkollásról olvasni, mégis igaz a mondás: Kisdolog, nagydolog, nem ugat hiába!” /Biztonságos Baltazár, munkavédelmi főelőadó/

„Ha már a szabványos védőkorlát is háromsoros, a vers miért több? Valami bűzlik Dániában ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szar-vasgomba őstermelő/

„Ház úr, vasgombája vadít,

Eszek-iszok-dínok-dánok,

S négy sorban rúgom fel Fradyt,

Mert a kihalt dínók dánok.”

/Hamlet Huba, dínólevő vagy dínónemlevő kérdéses dán királyfi/

„Amik ellen nem érdemes imádkozni:

1. A hőmérséklet világátlag marhára megnövekedett, szárad a kukorica, a napraforgó és a mungyó ültetvény

2. Cunami tizedelte meg Lillafüred és Rakamaz lakóságát

3. Kitört a Gellért hegy

Amik ellen érdemes imádkozni:

a. Özv. Zwillinger Adolfnénak kifűződött a cipellője

b. Tulajdonképpen hányadika van másodikán?

c. Frau Kisch beleesett a latrinába”

/XY-esetleg-Z a nemzeti mesterséges intelligencia Nyuggerapó-díjas rendezőelve/

„Azért is szállhatnak imák,

Bejgliből ne hulljon ki mák!

Bő legyen a Mittagessen,

Sz hőszég ellen esző esszen!

Senkinek halálos ágya

Ne legyen latrinatrágya!”

/özv. Zwillinger Adolfné Rakamazi Lilla, füredi imamalomkerékagy díler/

„Ha a latrina partján reménytelenül állóknak akkora hite lenne, mint nekem volt anno, akkor egy bot fölemelésével ketté tudnák nyitni a trágyatengert és Frau Kisch száraz lábbal kelhetne át. De hát ilyenek ezek a mai hitetlen fiatalok!” /II. Mózes, ószövetségi főpróféta/

„Latrinába léptem, trágyás lett az új cipőm!” /Takáts Tamás, dörti blúzt bendőre húzó zeneremete/

„Latrinán, jaj, bomba robban,

Trágyahegy nő egyre jobban,

Csússzunk innen négyes bobban!”

/Babbáb Bob, bélsárospataki polgármester és egykori jamaikai téli olimpikon/

„Mi ez az… ááááááááááááááááááááááááááááá… nem, nem, most vissza kell fognom magam, különben megint pofán ver valaki! Ma higgadt értékelést fogok adni! Tehát: tartalom és forma korrelációjában a vers aszimptotikusan konvergál a végtermék felé. A latrina tartalma tökéletesen is megegyezik Frady Endre költészetével, a trágyalébe fulladó áldozat pedig az olvasótábor szimbóluma. Konklúzió: Frady Endrét a bélsár költészetével együtt hermetikusan el kell zárni a világegyetemtől! Ha szegény anyám élne, most átteleportáltatnám a galaxis túlsó végére, hogy egy csepp se fröccsenhessen rá abból, amit Frady Véglény Endre irodalomnak hisz! Na, ennyit bírtam nyugodtan, most már jöhet az ááááááááááááááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Latrina, latrina itt áll,

Bár botorul beleestél,

És netalán beleittál,

Bőgsz, de örülj, mer’ a test él!

Chuck Norris, Chuck Norris megment,

Trágyaszagod tovaillan

Orrba taposva a McMan-t,

S izmod a Hold fele villan.

Latrina, latrina Chuck-tól

Félve-remegve kiszárad.

Húzni nem húz a Föld, csak tol,

S hála fel Norrisig árad.”

/Chuck Norris/

„Ó, jaj, orrba taposott ez a latrinai trágyaillat! De hogy kerültem bele ebbe a történetbe?!” /McMan/

„Kedves Költő úr! Minden munkavédelmis tudja, hogy ilyen esetben, amikor már az ima, sőt, még az imám (arabul إمام ) sem segíthet, akkor nem a szerencsétlenül jártat kell próbálni megmenteni, azt kockáztatva, hogy bepiszkoljuk a kezünket, netán még az alkarunkat is, hanem a látványt elszenvedőket kell azonnali elsősegélyben részesíteni azáltal, hogy az orrukhoz és szájukhoz is egy-egy Ambi-pur vécéillatosítót szorítva teljes jóga légzésre ösztökéljük őket, "Szívj! Szívj! Meg bírod csinálni!" üvöltéssel. Majd a latrinától szaglótávolságra eltávolodva a kollégák énekeljék el a a "Kis kacsa fürdik fekete tóba'..." kezdetű mondókát "Kisch mama fetreng fekete lébe'..." átiratban, de csak az első sorát, hogy ki ne fárasszák magukat. Üdvözlettel:”

/Stefi bácsi, a legskizofrénebb utókommentelő/