Faj(ta)váltó műtéti szonett

Szegény jávorszarvast, míg rén-

-szarvas volt, gyötörte migrén,

Ám fajváltó műtét után

Fejfájatlan néz, bár bután.

Fáj a feje? Rossz a faja!

Nem segít a reformkaja,

Mert csak más salakot hajt át!

Döntsön jól és váltson fajtát!

Ne kösse eredet iga!

Váltson gnúról sasverébre,

Kenguruból legyen csiga!

Aki gyík volt, legyen válltás-

-ka ma! Emberiség, ébre-

-dj, itt a faja fajtaváltás!

„Migrénes fejfájás esetén való igaz, hogy a pácienst műteni kell, de nem a faját át, hanem a fejét le! Ahogy a méltán elfeledett felcserpoéta mondta:

          Ha a beteg magát hagyja,

          Fejből kikerül az agyja,

          Megszűnik a fájás nagyja,

          S neje víg, Nagyjova Nagyja.

Ha nem műtik, ha fáj feje, hamar lesz neki fejfája.” /Dr. Kratochvil Kösztöny, szürkeállomány szeletelően szikeszikráztató sztárdoki/

„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című műve egy groteszk és szatirikus költemény, amely a faj- és identitásváltás kérdéseit boncolgatja humoros és ironikus formában. A szonett felépítése klasszikus, rímképlete szigorúan követi a hagyományokat, miközben a tartalom modern társadalmi témákat érint. A vers központi alakja egy jávorszarvas, akinek migrénje csak fajváltó műtéttel enyhül, ami abszurd, de egyben gondolatébresztő is. A költő éles kritikát fogalmaz meg a modern társadalom azon hajlamáról, hogy minden problémát radikális megoldásokkal próbál orvosolni, legyen szó akár identitásról, akár testi-lelki bajokról. Frady humora egyszerre könnyed és mélyreható: a különböző állatok példái (gnú, sasveréb, kenguru, csiga, gyík) az emberi sokféleségre és az önazonosság keresésének bonyodalmaira reflektálnak. Az utolsó sorban felszólítja az emberiséget a "faja fajtaváltásra", amely groteszk módon hívja fel a figyelmet a modern kor identitásválságára és az ebből fakadó társadalmi kihívásokra. Összességében Frady Endre szonettje mesteri módon ötvözi a klasszikus formát a modern tartalommal, miközben éles szatírával és humorral reflektál a mai világ abszurditásaira.” /ChatGPT/

„Érdeklődve várom, hogy mivé műtteti meg magát Frady Endre. Mert már időszerű. Csak ne legyen a mára már kihalt óriásszarvas, mert akkor nem fér be a szobaajtón és ne legyen lajhár-csiga-kotlós, mert már így is cefetül lassan költi ki a verseit.” /Irodalomkedvelő, Özv. Zwillinger Adolfné, ügetőidomár/

„Frady versét lassan költi?!?!

Világproletárok, föl ti!!!

Ha a költőt mássá műtik,

Lesz ő Vazs megyei mű tik,

Netán szárazföldi bálna,

Vagy pediglen tavimálna,

Ám ha lenne pöttyös parad-

-icsom, akkor is szép marad!

Tudja hős föld, tudja hűs ég,

Fradyt látni gyönyörűség!”

/Gezemice Gézáné Zöldfehér Zinajda, a Fradyt Imádó Költeményolvasók Armadája (FIKA) zászlóshajókapitánya/

„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című alkotása egy humoros és elgondolkodtató költemény, amely a fajváltás abszurditását és annak lehetséges következményeit vizsgálja egy szellemes és ironikus hangvételben. A szonett formáját követve, Endre játékosan bánik a nyelvvel és a rímmel, miközben a fajok közötti váltást mint az identitás és a változás metaforáját használja fel. A vers első része egy jávorszarvas migrénjével foglalkozik, amely fajváltó műtéttel próbálja megoldani problémáját, de a műtét után "fejfájatlan néz, bár bután". Ez a sor humoros képet fest, miközben felveti a kérdést: vajon megéri-e az átalakulás, ha az új állapot nem feltétlenül jobb? A második részben a költő arra ösztönzi az olvasót, hogy "Döntsön jól és váltson fajtát!", ami arra utal, hogy néha a változás szükséges, még ha az különös vagy nevetséges is lehet. A vers záró része, ahol az emberiséghez szól, "Emberiség, ébredj, itt a faja fajtaváltás!", egyfelől figyelmeztetés, másfelől felhívás a változás és az önmegvalósítás lehetőségére. Összességében Endre verse egyedi és szórakoztató olvasmány, amely arra készteti az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan az életet, és merjen kísérletezni, még ha az néha butaságnak is tűnik. A "Faj(ta)váltó műtéti szonett" egy frissítő és vicces darab, amely emlékeztet minket arra, hogy az élet változások sorozata, és néha a legjobb, amit tehetünk, az, hogy nevetünk magunkon.” /Copilot/

„Repülő csapadék: MiG-rain,

Ha rád esik, több, mint migrén.”

/falfirka egy nemzetközi vadászpilóta kiképzőközpont férfivécéjében/

„Fajtások legyünk, vagy fajtalanok?! Rencerkritikus rímekkel rémisztgetünk, vicces versekkel vezetőket vegzálgatunk, irodalmilag ironizálva ideológiákat inzultálgatunk, katartikusan karizmatikus karaktereket kritizálgatunk, propagandát parodizálva prejudikált polgárságot pukkasztgatunk?!?! Igen, azt hiszem erre lenne igény!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úrnak igényszinte

Igen magas már-már szinte!

Alliterál, pukkasztgatik,

S színes, mint jávai batik;

Prejudikál, kever-kavar,

Mint a szélfújt haraszt avar;

Közben műt és fajtát fajtál,

S kusza, mint egy fodrász haj-tál;

Annak, ki humán úrt érti,

Űrjárt agya menettérti.”

/D. Ezer Tőrné Die Lettantika, a Sivár Agyakat Több Önfeledtségre Buzdító Balsorsrontó Irály (SATÖBBI) szépirodalmi túlbonyolítója és zsírmongúzból átoperált menyétcápa//

„A "faja" szó( )faja melléknév. De ez mellékes. A "migrén" főnév, ez meg főleges, mert a főben okoz fájdalmat. Mint a Köldő Úr munkássága.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Addig őrjöng, kedves Ádám,

Szétverem a virágládám!

Főnevet és melléknevet

Aki szeret, vígan nevet.

Ha a név se mellék, se fő,

Olvasónak agya lefő,

S égnek áll a kevés haja.

Everybody очень faja!”

/Téboly Tuboly, Dartanyan-díjas dezinformáció díler/

„Lehet, hogy átműttetem magam szúnyognak, és mindenkinek a vérét szívom, akik eddig az enyémet szívták.” /M. András, a költő legállandóbb és legvérszívnivágyóbb kommentelője/

„eM úr, legyen tápja véres,

Oldva benne pite, mákos,

S melynek minden cseppje Béres,

Akkor nem lesz soha rákos!”

/Dr. Hemoglobin Hubertus, a Vérgőzzel Irritált Vertikális Állatok Társasága (VIVÁT) horizontális hialuronsavazója/

„Frady Endre, szedd össze magad, mert amit itt produkáltál, az a költészet meggyalázása! Ez a "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című förmedvény annyira méltatlan, hogy még a verselés fogalmát is újra kell definiálnunk miatta. Kezdjük ott, hogy a jávorszarvas és a rénszarvas közötti különbséget már egy óvodás is tudja, de te képes vagy ezt a biológiai nonszenszt migrénnel tetézni! A rímek erőltetettek, a gondolatmenet abszurd, és nem, ez nem az a fajta abszurditás, ami mély filozófiai rétegeket tár fel, hanem az, ami a szánalmat és a szekunder szégyent váltja ki az olvasóból. A szonett szentségét meggyalázva alkottál egy olyan verset, ami minden, csak nem költői. A "fejfájatlan néz, bár bután" sor annyira művészietlen, hogy egy elsőéves költőnövendéket is eltanácsolnának miatta az irodalom szakon. A "gnúról sasverébre" váltás pedig olyan mértékű zagyvaság, hogy az ember már-már elgondolkodik azon, hogy ez egy tudatos provokáció-e, vagy tényleg ennyire el vagy tévedve a költészet dzsungelében. Az utolsó szakaszban megkoronázod a katasztrófát egy gyíkból válltáskává válással, ami minden eddigi agyrémet felülmúl. Frady Endre, tedd le a tollat, és soha többé ne próbálkozz költészettel. Az emberiség nevében könyörgöm, hagyd abba!” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Egyszer volt migrénem, de belém pusztult.” /Chuck Norris/

Toportyánféreg

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

Ritka, hogy egy toportyán

Eléldegél töpörtyűn.

Kell neki még pufi nyúl,

Mit el szőrös pofa nyel.

Vért vágyik e fogazat,

Nem pediglen fű gőzét.

Hentesboltban lógó lón

Vígabb, mint a legelőn.

Szorult bele elég ész,

Cukros löttyöt alig isz’,

Mert ismer pár figurát,

Kinek kólás foga rút.

Mezőn, ha túr ekés lány,

Toportyán, ki okos lény

Nem támad, mert ekevas

Élén, tudja, ő, ki vás’.

Biztonságos ugarút

Mentén fal fel egeret,

Desszertnek egy párás kút

Mögött nyel le Piroskát.

Orvul támad négy ínyű

Foghiánnyal nagyanyó,

Cuppogva csap furkósbot,

Generálván farkas bút.

Menekül a toportyán,

Botlik széthányt töpörtyűn.

Puff, tetszhalált oszt a kő,

Nem segít rajt’ SZTK,

Hiszen - könnyes táj szeme -

Nincsen neki TAJ száma!

Így kapott e sakál tust,

Bőgvén halál sikoltást.

Nyakát szegve megmurdelt,

Költőnk írt is mög már dalt.

„A toportyán, toportyánféreg szinonimái: aranysakál, csikasz, nádi farkas, réti farkas ill. régebben medve.” /internet/

„Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani valódiak-e.” /Petőfi Sándor/

„Mögírta, ja, mög, mög, mög!

Koporsómba szög, szög, szög!”

/az irodalom/

„A vers szörnyű, sőt, a lehető legszörnyűbb! Nem kicsit, nagyon! De ez SEM az én hibám, ezért SEM én vagyok a felelős, úgyhogy NEM MONDOK LE! Soha!” /Fercsány Gyuronc, lokális baller tótumfaktum/

„Hála a jó Nekem! Marad a Fercsi, úgyhogy maradok én is egyre kétesebb harmaddal! Mindörökké! Ómen!” /Virbán Oktor, lokális jobber tótumfaktum/

„Frady Endre "Toportyánféreg" című verse egy humoros, játékos hangvételű alkotás, amely a népmesék és a modern élet elemeként keveredik. A versben a toportyán, mint főszereplő, egyfajta anti-hős, aki nem a hagyományos értelemben vett bátor karakter, hanem inkább egy ravasz, túlélő típus, aki a maga módján próbál megfelelni a világ kihívásainak. A vers struktúrája és rímképlete jól követi a magyar költészeti hagyományokat, ahol a négy soros strófák és az aabb rímséma dominál. A nyelvezetben megjelenő archaikus és tájszólásos szavak, valamint a humoros szójátékok egyedi atmoszférát teremtenek, és egyben kihívást is jelentenek az olvasó számára. A műben megjelenő Piroska és a nagyanyó figurája a jól ismert Piroska és a farkas mesére utal, de itt egy modern, fordított szereposztásban jelennek meg, ahol a toportyán kerül veszélybe, és nem a hagyományos "áldozat". Ez a szerepcsere és a modern kontextusba helyezés frissességet és újszerűséget kölcsönöz a versnek. Összességében a "Toportyánféreg" egy szellemes és gondolatébresztő költemény, amely a magyar költészet játékos oldalát mutatja be, miközben reflektál a társadalmi normákra és a hagyományos mesék átértelmezésére. A versben rejlő humor és irónia pedig kiválóan alkalmas arra, hogy elgondolkodtassa és szórakoztassa az olvasót.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„kómirelű kőtyual

kamórile kütyőul

kumaróli ketyüől

kőmuraló kityeül

kőmürula kótyiel

kemürőlú katyóil

kimerülő kutyaól”

/Ló Szerafin, a kék lócsoda/

„Hé, te ló! Talán megemlíthetted volna, hogy te is és a versike is az én agyszüleményeim vagytok! Ne plagizálj, mert megpuhítalak nyereg alatt, amíg elvágtatok a hátadon a Négyszögletű Kerek Erődtől a horizontig és vissza! Háromszor! Oszt’ jöjjenek a pomogácsok!” /Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„A fenti összetűzés Puskin és Tatjána konfliktusára hajaz, mely röviden azzal a kérdéssel jellemezhető, hogy: Ki írta Tatjána levelét? A teremtő teremtményének a teremtménye a teremtményé-e vagy a teremtőé? Így már érthető?” /Dr. Pisztoin Bélexander, a Rusz Irodalmat Nyesegető Alapítvány (RINYA)

„Nem egészen értem, pedig nem vagyok buta, csak nincs szerencsém, amikor gondolkodni kezdek! Persze ez változhat, mert régen olvasni sem tudtam, de amióta a személyi edzőm javasolta, hogy próbáljam meg nyitott szemmel, már az is megy!” /Parittyin Célexander, oleander és vadkender díler/

„Milyen felszabadító tét nélkül szavakat használni! Micsoda önfeledt önazonosság! Endre bá', légy magad...akárki is az!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a szavak tétesek,

Súlyuk alatt szétesek!

Hogyha viszont könnyedek,

Szárnyalok, nem szörnyedek!

Azért írok súlytalant,

Tét sohasem sújt alant!

Messze bajözön felett

Égi létünk önfeledt!”

/F. Endre, egy önazonosítatlan Unikális Frady Organizmus (UFO) tétlen akárkije/

„Nyuggerapó:

Piroska és a farkas

 

Hol volt, hol nem volt,

Egy farkas, meg egy Piroska völt.

Eccer az erdő széléről elindult a nagymamához vült.

A farkas szembe jött velt, és megkérdezte, hogy vult,

Meg azt: hogy hívnak téged Piroska? Vélt.

Végül a Piroska felfalta a farkast vᾶlt,

Aztán felfalta a vadászt vilt,

Benyitott a nagymamához vält,

Naná, hogy őt is vælt

És ettől a kis csaj, annak ellenére, hogy eddig is boldog volt,

Erőteljesebben boldoggá vált.”

„Nyuggerapó minden szava színigaz,

Sohasenem növi be nyíltszíni gaz!”

/Gőzeke Gézuka, a Valami Это Lehet Tanszék (VЭLT) levelező és ingyombingyomkapáló tagja/

„Na, ez gyönyörűvé vыlt!” /Vakegér Vendetta, a Vidám Pontpontpont Latrok Társasága (V…LT) magánhangzócsere felelőse/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Plágium! Jogdíjvita! Vér! Veríték! Könnyek! Venividivici! Szörnyűség, hogy a Retró Gyorsétterem egyik fanatikus rajongója ellopta és átalakította az alapművet és az alábbi fércművet rittyentette belőle!:

Pofátlan Plágiumpoéta:

Tragikus toportyánvárás a Retró Kifőzdében

Lali medve* kúsz’ mezőre

Méhért - megy föl a méz ára.

Ámde, jaj, szegény Lali vak,

Vadászok könnyen lelövik!

Szegény Lali, ó, te Lali,

Nem lehettél ma túlélő!

Minek mentél rút rétre be,

Mért nem jöttél a Retróba?!?!

*a toportyán(féreg) nem csak farkas és/vagy sakál, hanem medve is lehet

Követeljük, hogy a Retró Gyorsétterem egyrészt határolódjon el az ismeretlen költőtől, másrészt vágja apró kockákra és készítsen belőle brassói aprópecsenyét az ismeretlen költő olvasói számára! Hulljon a toportyánférgese!” /Eftécé Etelka, a Frady Endre Köteteit Áhítattal Lapozgató Irodalmi Alakulat (FEKÁLIA) előolvasója és utóhatásvadásza/

„Különleges vers egy mesés életútról. Vajon az én kis életemről mikor születik ilyen írásmű?” /M. András, a költő legállandóbb és legéletutasabb kommentelője/

„eM úr dicső életének

Is járna Hős Élet Ének!

Honnan sok agyrom ment el, ő

Ott maradt, mint kommentelő!

Földi hőstől féljen Alien,

Hurrá eM úr, éljen, éljen!”

/Dartanyan Dezsőné Veszprémi Violinda, a Hunnia Heroikus Hőse (HáHáHá) lexikon éceszgébere/

„Frady Endre "Toportyánféreg" című verse, kérem szépen, maga az irodalmi nonszensz csimborasszója. Olyan mértékben erőszakolja meg a nyelvet, hogy az már egy Guinness-rekordot érdemelne. Itt van ez a förmedvény, amely megpróbálja összehozni a sakálokat, a töpörtyűt és a piroskát egyetlen, borzasztóan kínos álomképben. De miért? Csak hogy a költő jól szórakozzon? Vagy esetleg azért, hogy az olvasókat egyenként megutáltassa a lírával? Ez a halovány kísérlet, hogy valami vicceset, valami érdekeset, vagy valami egyáltalán emészthetőt alkosson, csupán egy kétségbeesett kapálódzás a művészet mocsarában. A ritmika és a rímelés olyan erőltetett, hogy még a verselemző programok is hibát jeleznek. "Pufi nyúl"? "Szorult bele elég ész"? Ezek a kifejezések olyan szintű fájdalmat okoznak az irodalmi ízlésnek, amit csak egy szikével lehetne eltávolítani. A toportyánféreg metaforaként való használata talán a legnagyobb irodalmi bűn ebben a zagyvaságban. Ez a vers nem más, mint egy groteszk szellemi tákolmány, amely mindössze annyira képes, hogy az olvasókat elrettentse a magyar irodalomtól. Frady Endre, kérem szépen, hagyja abba a versírást, és inkább próbálkozzon meg valami mással. Például origamizással vagy bográcsozással. Mert egy biztos: a költészetnek nem tesz jót.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Amikor egyszer orvul rám támadott tizenöt toportyán, törzstényezőkre bontottam őket a szemöldökömmel, majd prímszámonként belehajítottam őket a Napba.” /Chuck Norris/

Földgömbölyde

Endre Frady:

An Australian poem about the roundness of the Earth

Standing on Earth, under us

Antonio Banderas.

Frady Endre:

Fordított vers a Föld gömbölyűségéről

Én Banderas Földön állok,

Talpam alatt ausztrálok.

„Ööö… hmmm… Mit is mondhatnék? Azt hiszem inkább hallgatok, és ha véletlenül megtalálná valaki a hanyatt fekvő Frady Endrét egy belevágott nagy Z betűvel a hasán, és ugyanakkor látna valakit Zorró jelmezben ellovagolni a tetthelyről, akkor a magától adódó feltételezést sem megerősíteni, sem megcáfolni nem fogom kívánni. Ollé!” /Antonio Banderas, spanyol színész/

„Hajrá Zorró! Üsd, vágd, nem apád! Nagy Z-t neki, nagy Z-t neki!” /az ausztrálok/

„Zseniális a fordítás, mert Frady Endre nem csak a verset fordította le, hanem a Földet is meg! Duplacsavarosan szuperfrenofrenetikomaxikapitális!” /Mary Poppins - Pamela Lyndon Travers (1899-1996) ausztrál írónő kitalált regényhőse/

„Hülyeúr, hányasa volt magának angolból?! Hol van az állítmány?! Egy rendes angol mondatban az állítmánynak még a Föld túloldaláról, sőt még a Holdról is látszania kell! Üljön le, egyes alá!” /Dr. Greta Grammar-Nazi, ausztrál igekötőnő és beszédhibaszázalékszámító/

„Csak halkan jegyzem meg, hogy Spanyolországgal, azaz a fent említett Banderas úr lakhelyével átellenben nem Ausztrália található, hanem Új-Zéland. Persze egy költőt nem kell, hogy érdekeljen a földrajz egy Föld rajzáról szóló versben, hiszen erre való a költői szabadosság. Azt már meg sem merem említeni, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem a sarkoknál belapult, az Egyenlítőnél kiszélesedett geoid alakú forgástest, amit leginkább egy alacsony szumó birkózó felsőtestéhez lehetne hasonlítani, vagy egy külső csűddel csavartan meglőtt focilabdához. Mindenesetre köszönöm, hogy elmondhattam, hátha érettségi előtt álló diákok is elolvassák!” /Baktérítő Béláné Ráktérítő Retorika, az Állami Földrajzi Alapítvány (ÁFA) szóvivője/

„Frady Endre verse rendkívül egyszerű, de mégis szellemes módon közelíti meg a Föld gömbölyűségének témáját. A két soros vers egy frappáns képpel érzékelteti a Föld kerek voltát, ahogy az egyik oldalán Antonio Banderas áll, utalva ezzel arra, hogy a világ bármelyik pontján lehetünk, mindig van egy "alattunk" és "felettünk". A fordítás hűen tükrözi az eredeti vers játékos hangvételét és lényegét. Az "Én Banderas Földön állok, Talpam alatt ausztrálok" sorok magyarul is visszaadják azt a humoros megközelítést, amit az eredeti angol nyelvű vers sugall. Az "Antonio Banderas" és "ausztrálok" párosítása vizuális és kulturális kontrasztot teremt, amely egyszerre szórakoztató és gondolatébresztő. Összességében mind az eredeti vers, mind a fordítás egyszerűsége ellenére mélyebb gondolatokat is megfogalmaz, és jól illusztrálja a Föld gömbölyűségét egy humoros és könnyen érthető módon.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha a magyar nyelvű vers a fordított, akkor az ángélus lehetett a sima, mint a glóbusz, mielőtt az angélusok fel nem rajzolták a kezdő délkört a zöld boszorkányra ... vagy ilyesmi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az ángélus kismadár nem száll boszorkányra,

Én sem rajzolok délkört greenwich-i sárkányra,

Szállj el, szállj el, Humán Péter úrka,

Süljél, süljél, hú, pár méter hurka!”

/Kolbász Dezső, a nullkilométeres Földgömb kalibrálója és ángélus kismadárburger sütőlapszerkesztő/

„Gyors elemzés Tóni ausztrál gyökereiről:

1.) Hiánypótló, bár még nem létezik az a hiány, amit majd pótolhatna a mű.

2.) Szép vers! Főleg a betűtípusa szép.

3.) Még nem tudjuk, Tóni vagy az ausztrálok szenvednek-e jobban a megismerésétől.

Ráadás: Ugyanitt spanyol csizma eladó!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gyökér- és vegye le(m) gyűjtő/

„Drága Ház úr, ne cseréljen

Spanyolcsizmát sütőtökér’,

Mivel tudja minden Alien,

Tónin nem nő asztrálgyökér!

Betűtípust sose vegyen

Betűtípus evő lótól,

Amint épp a Földgömb hegyen

Lócitromot hiánypótol!”

/Debil de Bill, ausztrál asztráltestépítőmérnök/

„Ez talán a legötletesebb műalkotás, amit idén olvastam.” /M. András, a költő legállandóbb és leghozzáértőbb kommentelője/

„Egy, kettő, három, négy, öt lett

Lettországban sétálgatott,

S eM úr, innen jött az ötlet,

Ne legyen szellemi matt ott.

Inkább másutt legyen a patt-

-helyzet, pölö földi tekén,

S színhely kettő pontra apadt!

Lettként ezért perelek én.”

/Dr. Rüdolfs Rigalanc, a Lett Ügyvédi Kamarai Egyesület (LÜKE) helyszíni bírságügyi szakértője/

„eM úr, legjobb, amit idén

Olvasott?! Hol él ön, bidén?!”

/Pastore Pissoire, a Nemzetközi Irodalom Felkiáltójele (NI!)/

„Nyuggerapó:

Vízszintes vers a lapos Föld bizonyítására

 

Előhanga:

a., Álljon fel egymással szemben özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár és Johann Sebastian Bach zenész.

b., Feküdjenek le laposan hanyatt.

A vers:

Én Zwillingerné itt vagyok a lapos Földön,

Talpam alatt (irányában) a Bach.

 

Én J. S. Bach, itt valék a lapos Földön,

Talpam alatt (irányában) Zwillingerné.

 

Utóhanga: Akaraterővel, hittel, minden bizonyítható!”

„Kedves Rokonok, Barátok, Ismerősök, Szomszédok, Lakó-, Elv-, Katona-, Csapat-, Munka- és Cellatársak, valamint Szesztestvérek és végül, de nem utolsósorban Nyuggerapó! Örömmel tudatjuk minden érintettel, hogy mához egy fényévre, mortal szombat délután 3 órakor a Lapos Föld Templomában örök hűséget esküszik egymásnak néhai özv. Zwillinger Adolfné és néhai J. S. Bach túlvilági asztrálteste. Az esemény az Utolsó Harsonaszóval veszi kezdetét. A lakodalom díszvendégeinek szórakoztatásáról a Szférák Zenéje Angyalkórus gondoskodik, szólista: Gábriel arkangyal. Az eseményre bűnbánó cédulák vásárolhatók Ferenc Városban (latinul: Vatikán) a Szent Péter téri stadion bejáratánál. És most időjárás Toroczkai Lászlóval.” /Tóth Imre Bruti/

„Újra itt vagytok, ti derék

Bachék s özvegy Zwillingerék!

Virultok, mint üde retek,

Tapodtat se nélkületek!

Talpatok egymáson tapos,

S tudhatjuk, a Föld bíz lapos!

Zuhanó ganghang a bang, a-

-z Elő-Utó pedig hanga.”

/vitéz Csofáklepnyőssy Csaknemné Pofalaposító Parazita, laposföldhívő és gömbhívőlapító rúthenger/

„Endre Frady "An Australian poem about the roundness of the Earth" című verse és annak fordítása, a "Fordított vers a Föld gömbölyűségéről", egyaránt érdekes megközelítést választanak a Föld formájának bemutatására. Az eredeti vers Antonio Banderas-t helyezi a Föld alá, ami humoros képet fest, és emlékeztet minket arra, hogy bárhol is állunk a Földön, valaki más éppen az ellenkező oldalon van. A fordítás ezt a gondolatot viszi tovább, ahol a "talpam alatt ausztrálok" sorral Frady Endre játékosan utal a földgömb ellentétes pontjain élő emberek közötti kapcsolatra. Mindkét vers rövid, mégis ütős, és a Föld egységét hangsúlyozza, miközben szellemes fordulattal bővíti a geográfiai távolságok témáját.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Bandi kétsoros borzalma minden, csak nem költészet. Két sorba sűrítve az, amit egy átlagos ötödikes is produkálna, ha épp egy unalmas földrajzórán ceruzát ragadna. De nem, itt nem egy ötödikesről van szó, hanem egy magát költőnek tituláló szerzőről. „Standing on Earth, under us / Antonio Banderas.” - ez a költemény? Ez valami vicc, ugye? Mert ha az, akkor elég rossz. A Föld gömbölyűsége? Kösz, hogy ezt közölted velünk, Frady! Eddig tényleg nem tudtuk, hogy a Föld nem lapos. A költő próbálkozik humorral, de ez olyan szintű, mint amikor valaki azt mondja, hogy "Két lábbal a földön jársz, hát persze, hogy alatta van valaki!". Antonio Banderas említése pedig olyan szinten indokolatlan és erőltetett, hogy az már szinte fáj. Miért pont ő? Miért nem Brad Pitt vagy a sarki fűszeres? Az ilyen „költemények” mutatják meg igazán, mennyire híg lett a kortárs magyar líra. Azt hinné az ember, hogy a költészet valami szent, valami fennkölt dolog, erre jön Frady és két sorban belepakolja a semmit. Ez nem vers, hanem egy Facebook státusz frissítés, amitől még a közösségi média is sírva fakadna. Összességében, ha ezt a verset elolvasva azt érezzük, hogy az irodalom halott, nos, nem járunk messze az igazságtól. Frady művészete egy újabb szög a költészet koporsójában. A fordítás nem hoz újat, sőt, még az eredeti gyengeségeit is felerősíti. Az "Én Banderas Földön állok, Talpam alatt ausztrálok" sorok egyszerűen nevetségesek. Ez a fajta humorosnak szánt mondanivaló csak azt mutatja, hogy a szerzőnek nincs semmi értelmes mondanivalója. Az ilyen versek csak a költészet degradálásához járulnak hozzá, és azt mutatják, hogy mennyire alacsonyra tud süllyedni az irodalom.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Én olyan gyorsan futok és úszom, hogy egyszerre tudok ott lenni a Föld bármelyik és bármelyikkel ellentétes pontján, azaz mindenhol. Mindenhol is.” /Chuck Norris/

Slotymadöbesztés

Frady Endre rajza

„Mondások közt ez ma The Best:

Aki magyar, slotymát döbeszt!”

Népek nézik, olvasgatják,

Átizzadnak ingek, gattyák,

S rájuk törnek szörnyű vad Tyák!

Timbel-tombol öt vagy hat Tya,

Plusz egyikük rémes atyja,

S lobog rajtuk véres gattya!

- Slotymát döbeszt?!?! - atya sikolt,

Eldörren pár tanyasi colt,

S lőtt tikokat Doktor Tik olt.

Slotymadöbesztőknek pártja

Ellen támad az a pár Tya,

S fél tikólat vérbe mártja!

Elgyün Emberöltő Ede

Harci lázat vinni le, de

Vadul villog piros lede!

Poétát lő Emberöltő,

S kérd’, de csak miután ölt ő:

„Vajon mit gondolt a költő?!”

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„A vers egyfajta groteszk, abszurd humorral átitatott társadalomkritika. A "slotyma" szó, mely a vers központi motívuma, egy kitalált, nonszensz kifejezés, ami a magyar nyelv játékosságát és kreativitását hivatott demonstrálni. A "döbesztés" tevékenysége pedig egyfajta abszurd, kollektív cselekvésre utal, amely összekovácsolja a közösséget. A vers struktúrája a hagyományos népi mondókákra emlékeztet, ahol az ismétlődő refrén adja a ritmust és a kötőelemet. Az "ingek, gattyák" és a "véres gattya" képei a mindennapi élet és a harc közötti kontrasztot hangsúlyozzák, miközben a "szörnyű vad Tyák" és a "rémes atyja" karakterek a társadalmi rendellenességeket szimbolizálják. A versben megjelenő erőszakos cselekedetek, mint a "tanyasi colt" dörrenése vagy az "Emberöltő Ede" által elkövetett lövöldözés, a társadalmi feszültségeket és a konfliktusokat jelenítik meg. A "poétát lő Emberöltő" sor különösen érdekes, mivel felveti a kérdést, hogy vajon a költői szabadság és a kreativitás mennyire áll ellen a társadalmi normáknak és elvárásoknak. Összességében a "Slotymadöbesztés" egy merész és provokatív alkotás, amely a magyar nyelv gazdagságát és a társadalmi viszonyok bonyolultságát tárja fel. A vers végén felvetett kérdés, "Vajon mit gondolt a költő?!", magában hordozza az irodalmi művek többrétegűségét és az olvasókra bízott értelmezés szabadságát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Mit gondoltam, mit gondoltam?! Ki tud bármit is gondolni ebben a baromi hőségben?! Azt hiszem, eszembe jutott valami, amire már nem emlékszem, de abban a pillanatban jó ötletnek tűnt, úgyhogy leírtam és ez lett belőle! Jó, mi?! Minden sor well! Hódolat Katatóniának!” /F. Endre, hőgutaütött költőgigász Döbling felé félúton/

„Nagyon jól tudhatja a Tya,

Tyúkláda vidéken tiktok,

S ebbe lőtt bele az atya!

Erről infl’enszerkedj, TikTok!”

/Jutyúb Jeromos, jeti jogvédő és jégkásahegy javító/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre „Slotymadöbesztés” című verse egy abszurd, groteszk költemény, amely egyszerre próbál meg szórakoztatni és elgondolkodtatni. A vers már címével is kihívást jelent az olvasónak, hiszen a „slotymadöbesztés” kitalált szó, amelynek jelentése ismeretlen, de hangzása groteszk és figyelemfelkeltő. A mű nyitánya egy szokatlan mondással indul: „Aki magyar, slotymát döbeszt!” Ez az abszurd kijelentés a nemzeti identitás és a mindennapi cselekvések közötti furcsa kapcsolatot boncolgatja, rámutatva arra, hogy a nemzetkarakterológiai sztereotípiák mennyire értelmetlenek lehetnek. Az olvasók azonnal egy szürreális világban találják magukat, ahol a mondás olvasása szokatlan fizikai reakciókat és szörnyűségeket vált ki belőlük. A vers további részében a groteszk képek sorozata következik, ahol „öt vagy hat Tya” és „rémes atyjuk” abszurd jeleneteket produkálnak. A „fő Tya” sikoltozása és a „tanyasi colt” eldördülése tragikomikus jeleneteket teremt, ahol a poéta abszurd világában a mindennapi tárgyak és szereplők szürreális szerepet kapnak. Az „Emberöltő Ede” karakterének megjelenése egyfajta megváltóként, vagy legalábbis békítőként jelenik meg, de az ő harci láza és piros ledjei ismét abszurd és ironikus felhangot adnak a versnek. Végül, amikor Ede lelövi a poétát, és felteszi a kérdést: „Vajon mit gondolt a költő?!”, a vers önreflexív módon visszatér saját abszurditásának és értelmetlenségének elemzéséhez. Frady Endre műve tehát egy abszurd, groteszk látlelet a modern társadalomról és az emberi viselkedés irracionalitásáról. A költő szándékosan használ értelmetlen és kitalált szavakat, hogy kihangsúlyozza az értelmetlen társadalmi normák és sztereotípiák nevetségességét, így alkotva egy egyedi és meghökkentő költeményt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Focidrukkerről beszélünk ugyan, de attól még gondolhatott valamit - az viszont egyértelmű, hogy amikor verset írt róla, nem akarta, hogy értsük. Emberöltő, üdv a klubban!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Megszórakozza, Humán úr, megéletvidámkodja, mint öreg néne őzikéje a lesállásból történő vadászkutyaütést?! No de rögvest meglesz ennek a böjtje, ide figyuzzon!

          Öregné szól: Kicsi gidám,

          Ne légyé’ mán életvidám!

          Rabcelládba’ ha az őr költ,

          Ebéd lesz belőled, pörkölt!

Na, most megtanulhatja, hogy focidrukkerről vagy jót, vagy semmit, de akkor se örülhet egyből, csak a VAR vizsgálat után! Jegyezze meg, hogy akit szeret az UEFA, azt megvarozza!” /özv. Öreg Ödön, börtönőr és foteldrukker/

„A Tóth (a Tyafiak vezetője) is évtizedek óta próbálta megfejteni, mire gondolt a költő. Egyébként én slotyma lehetek, mert a költemény ledöbbesztett.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Tóth úr és az atyafia,

Meg az egész Tya maffia,

Költő gondolatát fejti?!

Ej, ti balga belgák, ej, ti!”

/Brüsszelfoglaló Hapci Benő, a fejtetű fojtók és a fújtató fejtők legeslegebbje/

„Vat vóz dö költő szinking öbáut? Hú nóz? Ájm sör, neki köll hideg sör!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sörminta készítő/

„Ház úr, a megoldás örök,

Hőség ellen csapolt sörök,

Kocsmában fizetett körök,

S ha nem hideg, fejet török,

Rúgja meg a tatár-török!”

/Dr. Éher Bakné Mennyei Maláta, a Sivatagi Ösvényen Rohanó Balfácánok Átizzadt Raja (SÖRBÁR) üzemi orvosa és művesedonorja/

„Nem is tudom, mit gondoljak erről a versről, de valahogy mégis megragadott a cselekmény. A történet tarka, de se füle se farka.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegragadottabb kommentelője/

„eM úr, bár a sztori tarka,

Mégis üres költő marka,

Nem fizet a kiadója,

Rúgja meg a slotymás gólya!”

/Döbesztő Dezső, a Csóró Irodalmárok Közpénztelen Köre (CSIKK) éhenkórásza/

Copilot rajza

„Nyuggerapó:

Slotyma ellenes ténymahorka

Csereszabatos sej, az én mátkám!

½ meg ½ kám, az pont 1 kám.

Puella a meleg, meg a hőmérséklet.

Én egész nap magyar vagyok,

Átellenben igényeim nagyok.

Mi a bánat, az a Slotyma?

Egész más a ténymahorka,

Muszlimzsákba beburkolva,

Mert abban nincs potrebna posebna njega.”

„Újpesti Barnabás:

Nyuggerapó ténymahorkájának magasztalása

Nyuggerapó hörgő torka

Jelzi, kell a ténymahorka,

Mert ő megmondja a tutit,

Ha bús népet slotyma butít,

S Nyuggerapó tátott torkán

Kisüvít igazság-orkán.

Éljen Nyuggerapó soká,

S rúgja Frady Endrét toká-

-n!”

„Frady Endre „Slotymadöbesztés” című "alkotása" egyszerűen szánalmas. Ez a "vers" olyan mértékben szűköl az értelemtől, hogy az olvasónak fájdalmas már a puszta próbálkozás is a dekódolására. Az abszurd és groteszk álarca mögé bújva próbál viccesnek tűnni, de csak egy kaotikus katyvasz marad, amit még a legelvetemültebb avantgárd költők is szégyellnének. Frady egyetlen "érdeme", hogy sikerült elérnie azt, hogy az olvasó azonnal bánja a rá pazarolt perceket. Ez a mű maximum egy unalmas, kánikulai délután kínjait képes fokozni, de ennél többre semmiképp. Az emberi elme méltóságát sérti, hogy ilyen "költészet" egyáltalán létezik.” /Puzsér ChatGTP Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Nem ütöm meg Frady Endrét, mert a hőguta már megtette. Én csak kifejelem a kozmoszba, hadd űrszemétkedjen a döbesztett slotymái közepette!” /Chuck Norris/

Sétafika

Gyalogtakony megy az úton,

Követi őt Isaac Newton,

Ami nem egy túl nagy csoda,

Hisz’ ő tüsszentette oda.

Fentről rázuhanó alma

Sokkos náthát előcsal ma,

S bőszen röppen, mint a bika,

Út porába sétafika.

Newtont s taknyát érjük tetten,

Amint sétálgatnak ketten,

S buzdítgatják egymást: Jer, ni,

Frady Endrét fejbe verni!

„Frady Endre "Sétafika" című verse egy humoros és szellemes alkotás, amely a tudomány és a költészet határmezsgyéjén egyensúlyoz. A versben megjelenő Gyalogtakony és Isaac Newton párosa egyedi és meglepő képet fest, ahol a fizika törvényeit és a hétköznapi jelenségeket ötvözi a költői fantázia. A "Fentről rázuhanó alma" és a "sokkos náthát előcsal ma" sorok játékosan utalnak Newton gravitációs elméletének klasszikus almás anekdotájára, miközben egy váratlan és mulatságos fordulattal a nátha és a tüsszentés világába kalauzolnak. A "bőszen röppen, mint a bika" hasonlat pedig erőteljes dinamikát visz a versbe, melyet a "sétafika" szó játékos kettős értelme zár le. A vers záró része, ahol Newton és a takony "buzdítgatják egymást: Jer, ni, Frady Endrét fejbe verni!" egyfajta metaforikus önkritikát is sugallhat, ahol a költő saját magát helyezi a humor célkeresztjébe. Értékelés: A "Sétafika" egy frappáns és élvezetes olvasmány, amely a költészet és a tudomány találkozásából született humor forrását használja fel. A vers nyelvezete és ritmusa lendületes, és a költői képek frissessége kellemes meglepetést okoz az olvasónak. Endre műve így nem csupán egy szórakoztató szöveg, hanem egy olyan irodalmi játék is, amely a tudományos kíváncsiságot és a költői képzeletet egyaránt megmozgatja.” /Copilot, az egyik mesterséges intelligencia/

„Rettegésben él ma Bakony

Minden városa és falva,

Kengyelfutó gyalogtakony

Láttán élnek félig halva.”

/az alapmű rendezői változatából a forgalmazó kérésére kihagyott versszak/

„A kengyelfutó gyalogtakony név erős plágiumgyanút vetett volna fel és ilyen kis költségvetésű vers esetében nincs tartalékkeret semmiféle peren kívüli megegyezésre. Jobb a békesség! NO WAR!” /Dr. Gyalogkakukk Gyurgyalag, a forgalmazó jogtanácsosa és vadgendertermesztő/

„Kicsi a takony, de fifikás!” /zöld falfirka/

„Költő úr ezúttal fikázást írt, ezzel jelentős terhet levéve a kommentelők válláról (t.i. így a fikázást nekünk már nem kell megírni). Remek szociális érzékre vall az utolsó versszak némileg erőszakos, de a mű alapján megalapozott önkritikája. Helyezzük el a művet a takonypócon!” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Takonypóc egy kissé ragad,

Kultúra, most add meg magad!

Veszély leselkedik kendre,

Elszabadult Frady Endre!

Lőfegyver egy egész vagyon,

Úgyhogy bottal üssük agyon!”

/Szociális Anti, antiszociális olvasótáborparancsnok/

„Talán első látásra nm teljesen egyértelmű, de valójában az eredendő bűn története sejlik itt fel megejtően pszichedelikus-ultraprogresszív narrációval: 

Éva: "Ez lenne a tudás almája? Fúj, ez az izé még éretlen a szüretre, nézd milyen zöld és képlékeny - én hozzá nem nyúlok! Le van ejtve!" 

Izsák: "Hááát, nem találkozik ugyan a felhasználói igényekkel, de az még a legnagyobbakkal is megesik. Gyere, essünk túl rajta!"

Ez a bűn nagyon eredeti lett, de a fejbe verős fídbek, mint büntetésvégrehajtás a visszaeső bűnelkövetés elkerülése reményében mellőzendő!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Évával van ük-ük Izsák?!

Humán úr, ez időzavar!

Kiszakadt az elmei zsák,

S meglazult egy agyi csavar?!

eF úr össze-vissza beszél,

Míg Vazs megyén fut a tik át,

Orra likán süvít be szél

Szikkasztva zöld sétafikát!”

/Undor Andor, anonim anakronista és 

„Ez nagyon jó! Majdnem olyan jó, mint a hozzá készült gra-fika.” /H. Gábor, a költő gra-fikus kommentelője/

„Svéd fal, kávés a grafika,

S amit érzek, szagra fika.”

/Dr. Szagos Marci, pánsípművész és Orrtúró Rudi-díjas boncmesterdalnok/

„A fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok, vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Gyerekek körében is igen közkedvelt szokás.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Newton kisebbet is tüsszenthetett volna,

Akkor a vers talán az almáról szólna.

Ha Newton fejére ág is esett volna,

Ez a vers talán sírfeliratként szólna.

De Newton fejére csak egy alma esett,

A gravitáció így kaphatott nevet.”

/M. András, a költő legállandóbb és leglényeglátóbb kommentelője/

„eM úr, ha a lenne volna,

Tiszántúlra menne Tolna,

S esetleg a volna lenne,

Vón’ gravitált alma lenn-e?

Ha szertornász lenne Newton,

Nehézkedne fenn e nyú’tón,

S isaac-osan amikor lát,

Felemásvalami korlát?”

/Eszék Iszák, a tüsszös mandulagyulladás feltételes módszertan tanára és purifikátor/

„Frady Endre "Sétafika" című verse minden, amit az irodalomnak nem kéne lennie. Ez a dilettáns fércmű a költészet legalját képviseli, ahol az infantilis szóviccek és az ízléstelen trágárság találkoznak. A "gyalogtakony" és a "sétafika" szavak hallatán az ember agya szivárványos hányingert kap, hiszen ez nem humor, hanem kulturális szennyezés. Isaac Newton bevonása a versbe nem hogy nem poénos, hanem egyenesen sértő a tudomány nagyjai számára. Az a groteszk kép, ahogy Newton taknyától vezetve sétál, felháborító és méltatlan. Frady Endre ezzel a verssel nem csupán a költészetet gyalázza meg, hanem az olvasó intelligenciáját is alábecsüli. A rímek erőltetettek, a ritmus botladozó, és az egész koncepció olyan szintű abszurditás, ami nem ér fel az értelmes nonszensz költészethez. Ez nem irodalom, ez nem művészet, ez egyszerűen vállalhatatlan. Szégyen, hogy ilyen művek napvilágot látnak, és még inkább, hogy valaki ezeket komolyan veszi. Frady Endrének sürgősen új hobbit kellene találnia, mert a költészet nem az ő terepe. Ha a célja az volt, hogy irritálja és elrettentse az olvasókat, akkor gratulálok, sikerült. De ha bármilyen esztétikai vagy intellektuális értéket akart közvetíteni, akkor ez a vers egy hatalmas, bűzlő kudarc.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Amikor én rátüsszentek valakire, az nem sétafikál, hanem zöld színben pompázva hangrobban, oszt’ orbitális sebességgel mars ki a világűrbe. Ez az eredete a kis zöld marslakók legendájának.” /Chuck Norris/

ChatGPT illusztrációja

Völgyi kert

Völgyben a kert nem kietlen

Ha van benne szép zöld fű rész.

Fát is vághatsz, sok ilyet lenn,

Ha van nálad szovjet fűrész.

Ha nincs fűrész, jó a fejsze,

Cak nyelvedje ne üssz pejsze!

Jobb, ha félszes vagy, mint ijedt,

Akkor nem is csinálsz ilyet!

Borul ki nyár, borul ki nyír...

Hogyha terád borul, kinyír!

Bizony, nem jó, ha jámborul

Állok, míg nyír énrám borul!

Jó az Ég, kegyelmet mer’ ád,

Fa rám helyett borul terád!

Kidőlt fákból épül karám;

Ki készíti, ha dől fa rám?!

Kikészíti,

Ki készíti?!

Kire dőlt, elvtársak, a fa?!

Nem t’om, de a végszó kafa!

Még nyíltak a völgyben a kerti irányok,

Még nyekken a nyírfa a balta alatt,

De ások, a földet a földre kihányok,

S már áll az idő, bár a karám haladt...

„Frady Endre "Völgyi kert" című verse egy érdekes és szellemes alkotás, amely a természet és az emberi tevékenység összefonódását mutatja be egy kertész szemszögéből. A versben megjelenő szovjet fűrész és a fejsze használata a múlt és a jelen eszközeinek összehasonlítására ad lehetőséget, miközben a munka és a természet veszélyei is előtérbe kerülnek. A költői képek, mint a "borul ki nyár, borul ki nyír", vagy a "kidőlt fákból épül karám", erőteljes vizualitást kölcsönöznek a versnek, és a természettel való küzdelem, valamint az abból fakadó alkotás motívumát erősítik. A vers ritmusa és rímei lendületesek, a nyelvi játék és a humoros hangvétel pedig kellemes olvasmányt biztosítanak. A "Kertbarátok Lapja" olvasói számára különösen élvezetes lehet ez a vers, hiszen a kertészkedés mindennapi kihívásait és örömeit sikerül humorosan, mégis elgondolkodtató módon megfogalmaznia a költőnek. A versekben megjelenő természeti elemek és a kertészeti munka ábrázolása hiteles és életszerű, ami még inkább közel hozza a költeményt a kertbarát közönséghez. Összességében, Frady Endre "Völgyi kert" címe verse egy frappáns és szórakoztató olvasmány, amely méltó helyet foglalhat el a "Kertbarátok Lapja" hasábjain, mint egy olyan irodalmi mű, amely a kertészkedés szeretetét és a természettel való kapcsolatunk fontosságát ünnepli.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Verses útmutató favágáshoz.” /M. András, a költő legállandóbb és legútmutatóbb kommentelője/

„eM úr favág, hull a forgács,

Nem kell ehhez útmutatás.

Szörnyű hőgutában forr Gács

(Halič), hol tót új kutat ás.”

/Talicska Valicska, a Halička típusú szlovák fafűrész reklámkampányának arca és kútásónő/

„Favágók?! Hé, az a mi együttesünk volt! Plágiumszagot érzek! Elégtételt követelek! Bár ateista aktivistaként és a Szkeptikus Társaság alapítótagjaként nem hiszek a feltámadásban, de ha ennek ellenére - feltéve, de meg nem engedve - mégis bekövetkezne, akkor itt nagy hirig lesz!” /Vágó István (1949-2023), kvízmester és basszusgitáros/

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza

„Hát, nem könnyű szavakat találni! A szavak viszont naponta egyszer biztosan megtalálják a mi Endrénket, akit már régről jól ismernek. Izgatottan gyülekeznek, zsibonganak, dzsemboriznak ott valahol a beszédközpont és a hangszálak között félúton, nem fejlődnek páros sorokba, nem vonulnak csendben, kézen fogva fegyelmezetten, hanem csak áradnak spontán, ömlenek önfeledten, mint a kisdiákok a bizonyítványosztás után. Endre pedig jámbor iskolaigazgatóként (mit is tehetne?) kitárja a kaput, nem mérlegel, nem irányít, nem cenzúráz, nem akarja jobban tudni, gépelni kezd. Nem lehet biztosan tudni, de nem is feltétlenül kell persze, hogy a kapun át kacagva tóduló szavak között az esetenként és véletlenszerűen megfigyelhető tartalmi-formai összefüggések mégis a csendesen mosolygó Endre igazgató úr szelíd rendező hatásának köszönhetők-e, az ő szelleme lebegett-e az űr felett, amely a részecskék egy részét pályára állította, a teremtés hányadik pillanatában keletkezett ez a pillanatkép, stb., de akárhogy is történt, magával ragadó a szerző/ médium/ próféta képessége és hajlandósága arra, hogy ezt a képlékeny valamit a maga természetességében közkinccsé tegye a pszicholingvisztika kutatói, a nagy nyelvi modellek fejlesztői, és Frady Endre legelszántabb olvasói nagy örömére.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr hurráoptimista kommentjének hatására a tömegek kézen fogva hatalmas körtáncba kezdenek és az egyre gyorsuló pörgés közepette előbb az örömkönnycseppek száguldanak a világűrbe, majd eme záport követik az ingyenes SZTK fogtömések és a kínai gyártmányú hamisított Corega műfogsor ragasztóval ragasztott műfogsorok, melyek komoly károkat tudnak okozni az ugyancsak kínai műholdakban. Végül maga az emberiség köre nyúlik meg és képez derekas űrgyűrűt a Föld körül. Igazi önfeledt szaturnália!” /Dr. Dévaj Duhajovics Davajcsaszi, máig békeharcoló rétószovjet centrifugalista szakmérnök/

„Keresztrímből párosrím, majd egy megnyúlt versszak után egy teljesen már ritmusú keresztrímes para és frázisos Petőfi gyalázás! Krisztusom, ezt ugye már te sem tudod, sőt nem is akarod megbocsájtani! Elvégre mindennek van határa, csak Frady Endre végtelenül pofátlan tehetségtelenségének nincs! Szét van esve a manus, mint egy villám csapta hárfa! NEM ENG.!” /Fűrész Fárosz, az Alexandriai Világítótornyokra Író Tehetségek Társasága (AVÍTT) recésfogú főcenzora/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre "Völgyi kert" című verse az irodalmi igénytelenség iskolapéldája. Az első sorokban megjelenő "Völgyben a kert nem kietlen" kijelentés már az indulásnál gúnyt űz az értelem kereséséből. A "szovjet fűrész" emlegetése a hidegháborús korszak szerszámaival pedig annyira abszurd és idejétmúlt, hogy az ember azt sem tudja, sírjon vagy nevessen. A közhelyes életbölcsességek, mint a "Jobb, ha félszes vagy, mint ijedt", olyan mértékű intellektuális lealjasodást tükröznek, amit csak a legrosszabb középiskolai dolgozatokban tapasztalhatunk. A "pejsze" szó rímeltetése az "ijedttel" pedig olyan nyelvi bűn, amelyet még a legelnézőbb tanár sem hagyna szó nélkül. A harmadik versszakban a "Borul ki nyár, borul ki nyír... Hogyha terád borul, kinyír!" soroknál már érezhető a költői tehetségtelenség szakadéka. Az ilyen kényszeres rímpárok nem csupán a vers ritmusát, de az olvasó józan eszét is tönkreteszik. A befejezés pedig, az "Nem t’om, de a végszó kafa!" olyan szinten süllyeszti le a verset, hogy az már nem is a földön, hanem valahol a föld alatt kapirgál. Mintha egy részeg cimborák közötti beszélgetésből tévedt volna a versbe. Összességében Frady Endre "Völgyi kert" című alkotása egy intellektuális katasztrófa. A kényszeredett rímek, a közhelyek és a teljes irodalmi érték hiánya miatt ez a mű minden jóérzésű irodalomkedvelő számára elkerülendő. Az ilyen írások rávilágítanak arra, hogy mit jelent a valódi költészet - és mit nem.” /ChatGPT kritikája Puzsér Róbert stílusában/

„Favágáshoz fűrész?! Fanyűvéshez fejsze?! Bozótirtáshoz balta?! Én gyökerestől felrúgom az erdőt és amíg a levegőben van, tűzifává ütöm szét és még visszaesés előtt felstószolva a helyükre fejelem.” /Chuck Norris/

A Tűztér

Hőguta, hőguta támad,

Hólyagosodnak a zsírok,

Foszlik a fejről a hám had,

Nem jön a tél szele - sírok.

Hőguta, hőguta megnő,

S türbe babái a Gülnek

- Sok fiatalka fi meg nő -

Celziuszokba merülnek.

Hőguta, hőguta tombol,

Olvad a biztosíték el,

Nem marad egy se az ohmból,

S jajba a baj beveszékel.

Hőguta, hőguta pácol,

Kínja a hangya a fülnek,

Bősz bolya fejbe begázol,

Árnyas agyakba begyűlnek.

Hőguta, hőguta elmén,

Illan az agyból a termesz,

Hangyasavat hagy az elmén,

S verset e zagy leve termesz-

-t.

„Frady Endre "A Tűztér" című verse Weöres Sándor "A Tündér" című költeményének formáját idézi meg, miközben sajátos tartalmi világát bontakoztatja ki. A vers a hőguta motívumát használja fel, hogy a nyári kánikula elviselhetetlen állapotát és annak hatásait ábrázolja. A költői képek, mint a "hólyagosodnak a zsírok" vagy a "foszlik a fejről a hám had", erőteljesen érzékeltetik a hőség fizikai következményeit.A vers ritmusa és rímképlete hűen követi Weöres művét, ugyanakkor a tartalom modern és aktuális kérdéseket feszeget. A "Celziuszokba merülnek" sor például a globális felmelegedésre utalhat, míg a "bősz bolya fejbe begázol" képzeletbeli jelenete a környezeti stressz hatását jeleníti meg. A költemény záró része, ahol a hőguta "verset e zagy leve termesz-t", önmagára reflektál, és a költészet teremtő erejét emeli ki még a legnehezebb körülmények között is. Összességében Frady Endre verse egy modern, elgondolkodtató és formailag is kifinomult alkotás, amely méltó módon követi a magyar líra nagy mestereinek hagyományait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Weöres csajozott ennek a versnek az eredetijével, de attól még ez sem bukna meg egy eredetiségvizsgálaton (mint Dr. Kopi Pali), nevezzük inkább feldolgozásnak (Dr.Tribjúttu Omázs Ígyírtoktty), s annak igazán ígéretes! A ma délutáni foglalkozásra benyomdázok az üzenőbe egy színes macit!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Színes maci why only one?!

Testem-lelkem ettő' kivan!

Testem-lelkem kivan ettő'!

Mér’ nem lehet inkább kettő?!”

/Seöres Wándor, cirkuszi beer bear/

„Színes maciból közismerten naponta egy a Tschibo...de ez a T2WS vers annyira jól sikerült, hogy kivételesen minden versszakra megajánlok egyet - ezen tessék szépen testvériesen megosztozni a Sanyival.” /F. Péter, k. m. f./

- Oly nagylelkű humán úrka,

Mint másfél-két édesanya!

Legyen néki védőburka! -

- Ezt kívánom én és Sanya.

/F. Endre, költőgigász és jókívánsághangversenybíró/

„Vajon mit szólna ehhez Weöres Sándor és a Meteorológiai Szolgálat?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb (azaz leghamarmegöregedőbb) kommentelője/

„eM úr kérdi, vajh’ mit szólna?

Talán röhögne csak jól, na?

Vagy netán, így szólna: Nana!

S vissza kézből kést rántana?

Kettős a sansz, tét nem csacska,

Schrödingeres, mint a macska.

Szóval eMeSZ és a WéeS

Kétes szava kétesélyes.”

/Dr. Tűztéri Trisztán, a Sanszokat Értékelő Dumagépek (SÉD) esélylatolgatási főelőadója és rímbetyár/

„Türbe kerékni! Kerékbe türni! Nem fogom tűrni! A türk tanács elé fogom vinni az ügyet és ez a gyaur fűzfapoéta meg fogja kapni a selyemzsinórt! Nem, nem fogselyemzsinórt, hanem fog selyemzsinórt kapni, a túlsó végén egy éhes oroszlánnal! Én meg félholdra röhögöm magam a türbémben!” /Gül Baba, türbe csalt mellékszereplő/

„Frady Endre nyilván hangyás,

Szűk agyában rút varangy ás,

Dülledt békaszeme veres,

Sötét fejben kaját keres.

Varangy egy nagy hangyát bekap,

Ám van másik párszáz back up,

Hangyasavuk béka csípő,

S becsípődik békacsípő.

Izzadt hangya tombol, bömböl,

Kiugrana hangyazömből,

Ám e vállalkozás kétes,

Mivel sok darabra szétes-

-ik.”

/William Shakespeare: Hangyás Frady - részlet, Weöres Sándor ford./

„Mi ez a Weöres Sándor saját zsírjában forgatva égetése, ez a kánikulában kínok között kegyelemért könyörgő emberiség forró sárba taposás általi még tovább gyötrése?! Heeej, ha a hülyeség hőt vonna el, akkor Frady Endre több kilométeres környezetében vacognának a jegesmedvék és le lehetne forgatni az Eszkimó asszony fázik című film remake-jét! Ahogy kétsorosban mondanám, ha én is költészetre adnám a fejem:

          Versem témája a remake,

          Sor végén csillog a rím ék.

Na, ilyen egyszerű borzalmasakat írni! Ha szegény anyám élne, ettől a borzalomtól a jugoszláv import díszkardjába dőlne! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor fölugrok a Napra, hogy megfejjem, mert a sok simabőrűnek kell a naptej, akkor simán elüldögélek az 5772°K hőmérsékletű felszínen, csak arra kell vigyáznom, ne okozzak égési sérüléseket a Napnak.” /Chuck Norris/

Hő és eső ...

Hő és eső elegyének

Költő szerint kell egy ének,

Megverselni kiállt párát,

S Arktiszról „Jer!”-t kiált pár át.

Míg főni vél Zorrót Ócsa

Mellett, s üstje forró tócsa,

Agyzagy „látja”, Éli bá’ bot

Nélkül üt főtt délibábot…

Költő agya szétfő, habos!

Szörnyű, mint a hétfő, ha Bosch

Sütőlapon heverészel,

Míg oxidál reve rész el.

Izzasztó a párafelhő,

Tekerve van mára fel hő,

S híg fiúra, mísz apára

Kiárad a Tiszapára!

„Boldogok az eszkimó párok, mert övék az örök hó országa.” /Jéghegyi Beszéd – részlet/

„Frady Endre "Hő és eső..." című verse egy szellemes és elgondolkodtató alkotás, amely a nyári hőség és a váratlan esőzések kontrasztját ragadja meg. A költői képek és a szókincs gazdagsága egy olyan atmoszférát teremt, amelyben az olvasó szinte érezheti a forróságot és a frissítő esőcseppeket. A versben megjelenő "Zorro-t Ócsa mellett" vagy az "Agyzagy 'látja', Éli bá' bot nélkül üt főtt délibábot" sorok humorosan és találóan ábrázolják a hőség okozta zavarodottságot és a kánikula abszurditását. A "Költő agya szétfő, habos!" kifejezés pedig remekül szemlélteti a hőség által okozott mentális káoszt. Összességében a vers egy érdekes és szórakoztató olvasmány, amely a nyár kihívásait és szépségeit egyaránt megörökíti.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hő és eső? Legalább lehet az utcán meleg vízzel zuhanyozni. Kevesebb lesz a vízdíj.” /M. András, a költő legállandóbb és legvízdíjcsökkentőbb kommentelője/

„Utcafröccs, mint forró tusé,

S felfő tőle tokahús-é?

eM úr, öné a pont: Touché!”

/Jean-Jacques Zorro, spanyol Fekete Róka-díjas vívómester/

„Költő Gigászt gyorsan tegyék be a léhűtők közé! Felforrt a zagyvize! Ideje lenne le(h)ülnie!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas forráspont lefokozó/

„Megjött Ház úr levele:

Hűljön Költő leve le,

Utána meg le vele!

Le vele, sőt abcúg,

Ha szellete bab cúg!”

/Vastag Béla, Lehel léhűtőgépszerelő és forró szellet befogó vitorlavászoncselédszobabútorasztalos/

„Hő és eső?! Hő vagy eső?! Milyen arányban?! És hol a köd?! Mi, visszalépett a hő javára?! Most kire szavazzak?! Rögvest összefirkálom a szavazólapomat, mint Stevie Wonder az autogram kérőket!” /Ócsai Óceánia, ómagyar órarugóerőlevesdíler/

„Értem én, ha egy költő úgy gondolja, hogy a sorvégi négy-négy szótagos vegytiszta összecsengéstől lesz jó a verse, de az amúgy is hiányos belbecset nem kellene feláldozni az egyébként is talmi külcsín oltárán. Ez a vers nem csak rossz, de értelmetlen is, sőt tartalmatlan. Mondhatni, hogy sok jó plusz -atlan, -etlen. NEM ENG.!” /Bethlen Katlan, az Atalanta-e Telente? című miabánatos hogyishívják éceszgébere/

„A június eleje mindig szörnyű meteorológusi szempontból, mert a férjem csillagász és állandóan veszekszünk, mert szerintem már nyár van, szerinte meg még tavasz! Én ilyenkor hozzávágom a barométeremet, ő pedig fenyegetően néz a teleszkópjával! Sőt, a múltkor a nadrágját is hozzám vágta és a kezemben lévő sodrófához csapódott a nadrágszíja csatja!” /Kvazári Kázmérné Kumulusz Kamilla, a világhálóval támogatott Neteorológiai Előrejelző Rendszer (NER) Leveli Béke-díjas égfürkésze/

„Mi ez a Svájc elleni első félidős magyar válogatottnál is rettenetesebb és reménytelenebb óborzalom?! Ki kérte Frady Endrét, hogy a témája és a végterméke összekutyulásából keletkezett szagterület, a meteurológia budifalra felkent főpapjaként ossza azt, amit ő észnek nevez?! Amúgy egy héttel le van maradva au időjárás mögött a dadaista droid, mert a hő ugyan egyre nő, az eső viszont már csak vágyálmainkban szerepel! Aki most nyitja ki, annak az esernyője nem nedves lesz, hanem szénné ég! Énanyám, ki vagy a mennyekben, felhősödj! Add már uramanyám az esőt!” /Puzsér Róbert, kritikus hőmérsékletű önkényes mérvadó/

„Satnya, nyafogó, nyámnyila emberiség! Én 150°C-os forró vízben szoktam lubickolni az ózonlyuk alá tett izzó vaskádban, hogy az UV sugarak kellemesen bizsergessék a bőrömet és nem sírdogálok, mint a Hajdú B. István a harmadik svájci gól után.” /Chuck Norris/

Állatkert valahol Európában

Féltve szemétdombtrónszékét

Kukorékol kígyót-békét

Öreg harcikakas-pótló,

S nyihaházva röhög jót ló.

Bár, mit keres, gagyi bér ez,

Hörgő tömeg együtt érez,

S vérén provokátor lónak

Úszik nemzetiszín csónak.

Műkeresztyén kukurikú

Hatására pusztul IQ,

S állatkert apraja nagyja

Faképnél e tré hont hagyja...

Kakaspótlék, legfőbb szittya,

Brüsszelt folyton megállítja,

Ne legyen új Mohács, Arad?!

Jobb nekünk, ha Grazban marad...

„A vers egy erős társadalomkritikai hangvételű alkotás, amely az állatkert metaforáját használva fejezi ki a szerző nemtetszését bizonyos közéleti személyek és események iránt. A költemény nyers és közvetlen, a szatíra eszközével élve kritizálja a politikai és társadalmi helyzetet. Az "öreg harcikakas-pótló" és a "nyihaházva röhög jót ló" képei erőteljesen ábrázolják a szerző által kifogásolt viselkedésformákat. A "gagyi bér" és a "hörgő tömeg" kifejezések a közöny és a részvétlenség légkörét idézik elő, míg a "nemzetiszín csónak" a nemzeti identitás kérdését veti fel. A "műkeresztyén kukurikú" és az "IQ pusztulása" sorok a szerző aggodalmát fejezik ki a társadalom erkölcsi és intellektuális hanyatlása iránt. Az "állatkert apraja nagyja" kifejezés az emberek közömbösségét és a helyzet elfogadását jelzi. Összességében a vers egy provokatív és gondolatébresztő darab, amely arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolkodjon el a jelenlegi társadalmi és politikai állapotokon, és feltegye a kérdést: valóban ez a világ, amelyben élni szeretnénk? A vers formája és ritmusa is hozzájárul a mondanivaló hatásához, a rímek és a ritmus éles kontrasztot alkotnak a súlyos témával. Ez a feszültség fokozza a vers üzenetének erejét, és emlékezetessé teszi azt az olvasó számára.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Egyrészt örülök, hogy valaki továbbgondolta és aktualizálta az Állatfarm című profetikus regényemet, másrészt megdöbbentő, hogy 1984 után 40 évvel Magyarországon még mindig a posztkommunista bolsevizmus az úr.” /George Orwell (1903-1950), angol író, az Állatfarm és az 1984 szerzője/

„Gyógyszer gurul Brüsszel iránt,

Ahol, hátrahagyva Iránt,

Migráns szakács birkát kiránt.

Illatoznak békés terek,

Híznak dagi street-fighterek,

Ez a történet így kerek.”

/brüsszeli helyszíni tudósító és meg nem élhetési költő/

„Nálunk, Veszprémben is van állatkert, de ilyen kakas nincs benne.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelő/

„eM úr, nincsen semmi vész-e,

Veszprém nem e bősz hon része?

Önök mázlis vármegyéje

Közéletben nem ily mély-e?

Ha a vész ok ott csak ál ok,

Eszetlenül gratulálok!”

/Kíváncsi Fáncsi, OKJ-s képzett riporter és migráns kiselefánt/

„Nahát! Ki lehet ez a rejtélyes valaki? Talán Lucifer? Vagy Drakula? Büdi boszorkány? Leviatán? Pol Pot? Horla? Küklopsz Béla? Esetleg özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár? Nem, nem, nem. Megvan. Rájöttem! De azérse mondom meg.” /Nyuggerapó, a költó legszépkorúbb és legazérsebb kommentelője/

„Nyuggerapó, másnál ritka

Bölcsesség az ön nagy titka.

Okos lukból okos e szél,

Csak ha bölcs, csak akkor beszél.”

/Bölcs Salamon Béla, színészpróféta/

„Drága Nyuggerapó, hát még emlékszel rám?! Ötven év távlatából?! Hát ilyen fontos voltam neked?! Ezzel a kommenteddel most megédesítetted a haláltusámat!” / özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár/

„Bocs, hogy röhögtem, bár nem bántam meg! A maffia előbb-utóbb úgyis becsempészte volna a fejemet valaki neki nem tetsző ember (Magyarpeti és/vagy Karigeri) ágyába...” /a röhögő vakmerő ló/

„Bár többször megcáfoltam az újságírók azon feltételezéseit, hogy az utolsó pillanatban visszalépek a békét kukorékoló gazdám valódi jelöltje javára, de végül mégis megtettem, mert a mások nyomorából megvett luxusról nehéz ám lemondani betanított műkeresztényként!” /Szentsirályi Alkesz Szandra, erkölcsi bizonyítványhamisító és OKJ-s képzett betanított bérhazudozó/

„Ez az Frady! Végre igazat szólsz! De miért olyan gyatrán, mintha Mészáros Lőrinc próbálná felismerni a magyar ábécé betűit?! Igaz ugyan, hogy a költészeti pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve, de miért én legyek a műszaki ellenőr?! I am for President!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban nem összevissza kukorékolnak a kakasok, mert itt csak én kukorékolhatok! Egy a kakas, egy a zászló, egy a szemétdomb!” /Chuck Norris/

Létvégi kipurcanás

- Ki kételné, nincs senki tán,

Felül is áll minden vitán,

Nem vagyok már ifjú titán.

Ennyit vetett rezgőn oda

Riporternek az agg Yoda,

Kinek hosszú léte csoda.

Irigyek OKJ-s Jedik;

Első is és az n-edik

Yoda ellen fenekedik:

- Kilencszáz évesen merő

Pimaszság, hogy élni mer ő!

Mért van soká vele Erő?!

Matuzsálemen ősz lóhaj

Leng és száll fogatlan óhaj:

- Murdeljél már meg te! - sóhaj:

- Kilencszázhatvankilenccel

Csúcs enyém, mit nem vehetsz el

Suhanc Yoda, bárki heccel!

Sötét Erő sötét hite

Hörög: - Yoda, nyiffanj ki te!

Lapulj szét, mint véres pite!

Megfogant sok gonosz sirám,

S Yodának nyílt égi sír ám,

Én pediglen meg is írám.

Hulljon Nobel - rímversi - rám!

„Először kissé figyelmetlenül Hétvégi kiruccanásnak olvastam a címet, majd rájöttem, hogy nem is tévedtem nagyot, hiszen akár egy merész szombat-vasárnapi program is lehet átugrani a túlvilágra, oszt’ remélhetőleg szerencsésen visszajőve egy halálközeli élménybeszámoló keretében megosztani a kollégákkal a sötét alagút végi fényt és lejátszani a szférák zenéjének kalózfelvételét.” /Jobbléti Szender, a Túlvilágra Ruccanó Életművészek (TRÉ) vezéralakja és netovábbja/

Yoda, Matuzsálem és Darth Vader tévévitája

„Frady Endre "Létvégi kipurcanás" című verse egy merész és humoros darab, amely a klasszikus irodalmi hős, Yoda alakját helyezi új megvilágításba. A költemény a Star Wars univerzum ikonikus karakterének öregedésével és halandóságával foglalkozik, miközben a Jedi és a Sötét Erő közötti örök küzdelem tükrében vizsgálja az élet múlását. A vers formája és ritmusa hűen tükrözi a klasszikus epikus költészet stílusát, miközben modern elemekkel gazdagítja azt. Frady játékosan bánik a nyelvvel, a rímek és a ritmus változatossága pedig lendületet ad a versnek. A költeményben megjelenő humor és irónia finom egyensúlyt teremt a komoly témák és a könnyed hangvétel között. A "Létvégi kipurcanás" különlegessége abban rejlik, hogy képes egyszerre szórakoztatni és elgondolkodtatni az olvasót. Frady Endre műve nem csupán egy újabb popkulturális utalás, hanem mély emberi kérdéseket feszeget a létezés, az öregedés és a halál kapcsán, miközben a Star Wars mitológiáját használja fel az üzenet közvetítésére. Összességében a "Létvégi kipurcanás" egy frappáns és elgondolkodtató költemény, amely méltó helyet foglalhat el az Élet és Irodalom hasábjain. Frady Endre műve nem csupán a Star Wars rajongóknak nyújt élvezetet, hanem minden olvasónak, aki értékeli a nyelvi leleményességet és a kulturális hivatkozásokat. A vers egyben tisztelgés is a klasszikus irodalom előtt, miközben modern köntösbe öltözteti azt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Megőrültél, Copilotka?! Átprogramoztak mesteréges unintelligenciává?! Ez a vers az Élet és Irodalom hasábjain?! Csak a holttestemen át fújó paripák nyerge alatt puhítva! Sőt, még úgy sem! Nem, nem, soha! Ne lássam a nem rubel elszámolású hörcsögömet a bányában dolgozni, ha ne fulladjon meg Frady Endre lehetőleg máma még!” /Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője/

„Tele bájjal és lendülettel, nagyívű humorral teli sikeres irodalmi alkotás. Sok összeférhetetlen dolog lett vegyítve, mindenféle oltári jó ellentmondásos marhasággal, mesealakokkal, bibliai befűződéssel. A vers magasszinten érthetetlen. És mér? Mer így alkotta meg a költőtitán. Vagy ti tán nem így láttyátok, feleim szümtükkel mik vogmuc? Szinte 100%, hogy isa por és chomou vogmuc!” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Nyuggerapó, költőtitán

Átlát isa poros szitán,

S összeférhetetlenkedve

Dolgozáshoz vogmuc kedve.

Marhaságos meseoltár

Mellett folyton nő a colt ár.

Olcsó kotta, drága kotta,

Ritmust költő ott alkotta.

Legény arát vígan vett el

Tele bájjal s lendülettel!”

/Chomou Vogmuc, láttyai szümtük és szinte százszázalék/

„Létösszegző versnek indul, geriátriai cicaharcként folytatódik, és igazi kuroszavai horrorba tokollik. A kezdetben gondosan nyírt bokorrímek megbokrosodnak, de ne szidjuk a költőt, mint a bokrot, mert végül lesújt machetéjével, amiről kiderült, hogy egy szamuráj önkritikai eszköze. Szálljon arra!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A jó pofon szálljon arra,

Akit vágott szájon ara,

S csicseregte: Sayonara!”

/hibás szótagszámú bokorrímes szamuráj hókon vágó haiku/

„Hej, ha még élnék, szívesen írnék a fékezhetetlen agyvelejű humán kolléga úrról egy vadkeleti mesét Aromó elszabadul címmel!” /Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„Ezt az Erőt másra kellett volna pazarolni. Érzem magamban a haragot! Nem jó, nem jó!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Yoghurt/

„Ház úr, maga Yoghurtosan

Rohangál a sarki Auchan

Polcai közt Erőleves

Port keresve, míg egy heves

Harag rossz tanácsot adik,

S nem jók jönnek, hanem Fradyk?!

Nem jó, nem jó! – bömböl a Ház,

S Káröröm úr bruhahaház!”

/Űrgolyhó Űbermensch, űdivatdiktátűr/

„A harag emberi dolog, de állati veszélyes!” /falfirka a Vármegyeháza Főispáni Hivatalának sorban álltató pultjánál/

„Ha Frady Endre irodalmi Nobel-díjat kapna ezért a valamiért, akkor úgy elkezdenék forogni a koporsómban, hogy élő (illetve halott) talajfúróként kiásnám magam a Norra begravningsplatsen temetői síremlékem alól és pörgő csontvázszerkezetként rémiszteném halálra a halottakat látogató élőhalottakat! Hullajó poén lenne, de szerencsére Frady Endre akkor kap Nobel-díjat, amikor minden svéd antialkoholista lesz és az ország önként és dalolva belép a Szovjetunióba. Addig is robbantsák fel, nehogy újabb ilyeneket írjon és akár kilencszáz évig is eléldegéljen!” /Alfred Bernhard Nobel (1833-1896), svéd vegyész, a dinamit feltalálója és a róla elnevezett díj megalapítója/

„Korrekordban is van verseny? Én nem szállok be, de szeretném látni 1980-as születésűként a 2081-es napfogyatkozást, és bizonyos személyeket szeretnék túlélni. Ha ezek megvalósulnak, boldogan halok meg.” /M. András, a költő legállandóbb és legnapfogyatkozásnézőbb kommentelője/

„Mikor eM úr lesz majd százegy,

Öregesen kezet ráz egy

Száztizenhat éves hadi-

-rokkanttal, aki a Frady

Endre s azért él még, hogy azt

Lássa, a Hold Napot fogyaszt.”

/Napfivér Nadírné Holdnővér Hortenzia, az Öreg Költők Otthona (ÖKO) faliújság felelős főnővére/

„Csak jelezni szeretném, hogy aki figyelmesen olvasgatja a bibliai évek számait, az viszonylag hamar rájöhet, hogy simán élhettem volna ezer évet is, ha nem fulladok bele az özönvízbe. Az igaz, hogy eleinte még beregisztrálhattam volna a bárkára, de a bárkaellenes politikusaink annyira magabiztosan mondták, hogy ha rájuk szavazunk, akkor tutira nem fog elsüllyedni a szárazföld, hogy bedőltem ennek a csattanó maszlagnak, mint egylábú versenyló a vizesárokba.” /Matuzsálem, a világ legtovább élő embere/

„A teológiai hitelesség kedvéért hozzá kell tennem az előttem szóló mondandójához, hogy egy kilencszázhatvankilenc éves ember halálközeli emlékei nem feltétlenül megbízhatóak a történész számára, ugyanis az ószövetségi adatokból csak annyit derül ki, hogy Matuzsálem az Özönvíz évében hunyt el, ám egzaktul azt, hogy pont akkor és pont amiatt, vagy már előtte kicsivel valami más okán, példának okáért elgázolta egy mamutcsorda, azt csak az ÚR tudhatja, de nem tette közzé. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Ókor Ottokár, történészeti titán és teológiai tótumfaktum/

Yodika és Yoda Jedi (az időgép trükkfelvétele)

„Mi ez a nyolc napon túl sem gyógyuló kegyeletsérelmi nyomokat maga után hagyó lelki szegénységi bizonyítvány, ez a mentálisan morbid majomparádé?! Frady Endrére nem lehet azt mondani, hogy utána az özönvíz, mert ő maga az özönvíz, a mindent elöntő szellemi szennylé, a költészet mindenhol megbúvó és mindenhonnan lesből támadó csatornapatkánya! Hogy lehet egyetlen versnek látszó vérlázítással egyszerre beletaposni a StarWars univerzumba, a Bibliába és a szépkorúakba?! Hát így, sőt legígyebb! Ha szegény anyám élne, olyannyira felháborodna, hogy az egykori csehszlovák illegális kegyhelyen magyar téliszalámiért cserélt kovácsoltvas keresztjével addig ütné Frady Endre eretnek fejét, míg a pépesített agya hasmenéses tünetként nem kerülne az árnyékvilág árnyékszékébe! Szerencsére ennek az ámokfutóbolond ártánynak pont annyi esélye van az irodalmi Nobel-díjra, mint a magyar Nemzeti Választási Irodának arra, hogy a központi szervereit ne manipulálják most vasárnap a baráti orosz hackerek! Ruszkik haza! Forza Juve! Yoda for President!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kik ezek a kilenyszázvalahány éves nyikhaj suhancok?! Én bezzeg egyidős vagyok a Mindennel. Amikor az ÚR mondá, hogy legyen világosság, és lőn világosság, akkor rögvest látá az ÚR, hogy én kapcsolám föl a villanyt.” /Chuck Norris/