Reklám

Figyuzz ide Bélám, Teklám!
Kérded, mi mozdít el hegyet?
Ennek titka egy szó: reklám!
Rögvest írok én is egyet:

Skubizzatok emberek, pfű!
Adja tovább, aki hallja!
Illatozok, mint a szegfű,
Old Spice-os a hónom alja!

Csapdoshat a bő spray hígan,
Illő illat légbe illó,
S halszagún nyerítek vígan,
Mint frissen fújt szüreti lló!


„Szuper, hogy az új Old Spice immár halszagú szegfű illatban is kapható!” /reklámszlogen/

„Lló?!?!?! Két ellel?! Csak azért, hogy összecsengjen a kínrím?! Anyám, döntsd rám a könyvszekrényt! Akadémiai nyelvtankönyvek, essetek rám! Helyesírási szótárak, temessetek magatok alá! Meg akarom szegni a hatodik parancsolatot, ölni akarok! Anyám szerint az ötödiket viszont mindenképp jó lenne, ha betartanám és az ő iránta való tiszteletből nem tiltanám el a Barátok közt nézésétől! Mit vétettem?! Egyébként pedig követelem a Biblia átírását, azaz a tízcsapásban a sáskajárásnak a Frady Endre versáradattal való helyettesítését! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Beszólltáll, cellebcibálló?! Ütllek, borullsz!” /Lló Llászlló, llacikonyhai fellszollgálló/

Mi van, kozmopolita zsúrfiúcska, szégyelled a turáni ősöktől átörökölt jurta illatú nemzettestszagodat?! Ehelyett bedőlsz annak a hamisított finnugor történelmi hazugságnak, hogy Magyarország halszagú?! Megállj csak, amíg te bedezodorozod magad, mi gúnydalt írunk rólad és rajtad fog röhögni az egész Ópusztaszer Fesztivál!” /Szittya Szatyor, az Egészséges Testszag együttes frontembere/

„Íme, a reklámszövegírás paradigmaváltása! Frady Endre nem egyszerűen átértékel, nem szimplán meghalad, vagy új alapokra helyez, hanem ő maga válik reklámmá! Ez a vers egy igazi szubkulturális metamorfózis, melynek kozmikus vetülete új dimenziót nyit a földhözragadt hirdetések petyhüdten agonizáló kampányvilágában! A rímtaglóval csillagláttatott olvasó a felirat ellenére New Spice-ként veszi meg az Old-ot! A költő óbort mert tölteni az új tömlőbe! Vivát!” /Spicegirls Spenótné Kadarkamámoros Katartika, a Rádsózok Én Mindent (RÉM) reklámügynökség kreatív igazgatója/

„Nekem a hónaljszagom is olyan erős, hogyha ráfújok a dezodorral, berobban a palack.” /Chuck Norris/

„Mi itt a királyi udvarban évente csak egyszer fürdünk, így a táncmulatság előtt jól jön, ha befújhatjuk magunkat ezzel a csodálatos dezodorral és már állhat is a bál! Csak azt nem értem, hogy miért vonaglik hanyatt ennyi légy a padlón?” /XIV. Lajos, a Napkirály/

„Tuggya kőttő úr, én faluhelyt nőttem fő, így itten a városon jól gyün, hogy befúvom magamat ezze a friss trágyaillatozós Ódpajszerrel, oszt egybő otthon érzem magamat, la!” /Kend Kende, nyugdíjas istállómester/

„Reklám és vers?! Ezt olvasni kell?! Hol élünk, a középkorban?! Poénos klip kell, pörgős zenével meg dögös csajokkal! Az a tuti menő! Azt kajálja a jónép, a többi kamu! Vers?! Ez milyen idióta szó! Mindjárt ráguglizok, hogy mit jelent!” /Trendi Tudor, hirdetési korosztályos célcsoport tag/

Nyirokcsomó duzzanat

Csomóm duzzad, mi tán nyirok,
S amíg erről verset írok,
Mint a kommunizmus Kínát,
Úgy jár heveny pofakín át.

Ki ül benn bal orcám falán,
Arcüregi nyulam talán?
Vagy egy baktériumcsalád
Üt, hogy másikat a fal ád?

Háziorvos szerint se-se,
Se nyúl, se baci, ez mese;
Kalciumos nyálmirigyem
Bánik most velem imígyen.

„Citrom kell – szól - az jó, ha mar
Kalciumot széjjel hamar!” (???)
Szűnendő e kínhalál ok,
Asszem, inkább inhalálok!


„Kínhalál?! Ne túlozz, költő gyermekem! Az, hogy a szétsugárzó fájdalom miatt úgy érzed, hogy egyszerre fúrják az összes fogadat, az arcüregedben egy fogságba esett jeti tombol és a szemgolyódban detonálni készül egy túlfújt zeppelin, az még csak egy könnyed kínocska, amit férfiként kellene viselned. Kínhalál a keresztre feszítés, nem pedig a túlsúlyodtól feszülő keresztbordák. Legyél hálás, hogy az Úr fájdalomra méltat és ezáltal is edzi a gyarló lelkedet!” /Közöny atya, a Szívderítő Szenvedés Szeretetszolgálat utolsó kenetügyi felelőse/

„Kösz… Sokat segített! Amúgy jövő hétre kaptam időpontot a fül-orr-gégészetre, addigra viszont remélhetőleg magamtól is meggyógyulok. Közben meg edzem a gyarló lelkemet…” /Frady Endre, szenvedő költőgigász/

„Költő úr, ha ön több ezer éves leletként fordulna hozzám, akkor szívesen megvizsgálnám és tán át is rendezném az arcüregét, de ilyen szemtelenül fiatal eleven páciensekkel nem foglalkozom.” /Dr. Ókor Ottokár, fül-orr-régész és a Nemzetközi Evolúciós Társaság (NET) hiányzó láncszem hamisítója/

„Kalcium a nyálmirigyben? Meszet evett, költő úr?! Én viszont nem ettem meszet, hogy ezt a förmedvényt végigolvassam! NEM ENG.!” /ifj. Ragyássy Rögény, OKJ-s képzett főcenzor helyettes/

„Ez az, fiam! Frady Endrével kesztyűs kézzel kell bánni! Bokszkesztyűssel! Adj neki azzal a NEM ENG.! pecséttel! Üsd ki, üsd ki!” /id. Ragyássy Rögény, nyugalmazott főcenzor helyettes/

„Jaj, Rögény bácsi, ne izgassa fel magát, mert megint maga alá csinál és vértolulással beájul a közös levesestálba! Én meg takaríthatok!” /Brünhilda nővér, a Gyorsított Alkony Gyógyotthon Alapítvány (GYAGYA) alkalmazottja/

„Az orvostudomány közönyének igájában vergődő szenvedéssel átitatott életigenlő kínlíra a tespedt gondolkodású olvasót felráncigálja a szellemi hullámvasút spirituális halálsikolyokat termő féktelen szerelvényére, majd lök egyet rajta és szakrális együttérzéssel élve boncolgatja a születő gondolatok vadhajtásait. Nagyon bő nyállal lenyelendő tablettalíra.” /Glandula Submandibularisné Nyák Nyihorka, az iroda lomtalanításkor előkerült fióknak írt verseket megjelentető Jajlila Lóhónalj Kiadó fülszöveg szerkesztője/

„Az idült kínai kommunisták heveny pofakínja kismiska ahhoz a szenvedéshez képest, amit ez a versnek titulált tömény penetrália okoz! Az akut epebajkeverő tűzifapoéta ismételten pofán csapta az irodalmat a minősíthetetlen intellektuális hónaljbűzével! A kalciumos nyálmirigy olvastán még az én pelenkáim kézi mosásán edződött anyám gyomra is felfordulna, ha nem zártam volna el hermetikusan Frady Endrének még a gondolatától is! Követelem a Frady Endrét Különleges Átütőerejű Líralövegekkel Irtó Alapítvány (FEKÁLIA) azonnali megalapítását!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kínai kommunizmus?! Pfúj! Aki nálunk ilyen felhígított gyógykommunizmusban hisz, az rendszerellenes áruló, akiről parancsomra rögvest kiderül, hogy korrupt is, úgyhogy gyorsított eljárásban lelövetem egy légelhárító rakétával!” /Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora/

„Egyik felugrós Hold-lefejelő edzésem közben úgy lőtt nyálmirigyen egy nyomokban kegyvesztett tábornokot tartalmazó észak-koreai légelhárító rakéta, hogy majdnem félrenyeltem a fogaim között tartott másfél tonnás kézi súlyzómat. Akkor megdádáztam az arcszőrzetemmel az épp aktuális diktátort, akinek ettől kezdve a fia van hatalmon. Ha rám lő atombombával, őt is lefejelem.” /Chuck Norris/

www.viglira.hu

Ha szavakból sok a zok- itt,
S léted televizelt eb út,
Adj a bánatodnak kokit,
Reset-eljél s jöjjön reboot!

Röhögjél, mert röhögni jó,
S repes módba dőljél át ott,
Hol szádba száll kesudió,
Míg az kacagástól tátott!

Bugizzál, ha szól a zene,
Éjszakán vigyen a tviszt át,
S ha beájulsz (mért pont te ne?)
Nevettess meg sok gilisztát!

Fekve megy a stand-up? Stand up!
S ha már feltöltött víg álom,
Legyél vidámító Kend App,
S én e Kendet installálom!


„Köszönöm szépen, költő úr, hogy a földön fetrengve gilisztákat nevettet, mert így könnyebben megtalálom őket, és állítólag a vidám gyűrűsférgek húsa is ízletesebb, így jobban harapnak rájuk a halak! Hahaha!” /Dr. Csali Csömölcz, orvhorgász és főjegyző/

„Hohohó, Csali úr, hohohó! Hahaha, he?! Hohohó! Hát a horgászengedéllyel mi a helyzet?! Stégbérlet rendben van?! Nem láttam a nevét a Magyar Orvtalan Horgászok Alapítvány (MOHA) tagdíjfizetési listáján! Nehogy feljelentsem a főjegyzőnél! Hohohohóóó!!!” /A nagy ho-ho-horgász/

„Mivel dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes, ugyanakkor a kesudió mellett a vidám szív a legjobb orvosság, így bátran ajánlhatom depressziós kedélybetegek számára, hogy töltsék le okostelefonjaikra a Kend App-ot, kapcsoljanak lelki repes módba és induljon a banzáj, essen szét a ház!” /Dr. Derű Dóra, pszichiáter/

„Már megint ez a fenenagy modernség! Vissza kell menni a természetgyógyászati hőskornak számító őskorba, ahol a depiseknek nem lélekbúvárkészüléket adtak, meg kütyükre töltött heherésző alkalmazást, hanem alkalmaztak egy akkora gyógypofont, hogy a barlangfal adta a másikat, oszt’ rögvest más fájt, nem a deviáns köldöknézés! Föl is pörgött rendesen az evolúció és nem is halt ki a fajunk!” /Dr. Kőbaltay Kesztölc, a Mamutkori Ó-orvosló Kuruzslási Alapítvány (MÓKA) pattintott kőszike szakértője/

„Ajánlom költő úr figyelmébe a kickstartert, és a hasonló, online startup szolgáltatásokat! Csak itt nem azt kellene közösségileg finanszírozni, hogy megjelenjen egy kötete, hanem hogy végleg felhagyjon vele Mi az az összeg, ami ha összegyűlik, megígéri, hogy soha többé?” /Wikingking, egy Origo kommentelő/

„Hű, ha ez a kizárólag az én Víg Líra honlapomról letölthető vidámító Kend App üzlet beindul, akkor egyrészt a világ már nem rajtam, hanem általam fog röhögni, másrészt meg olyan gusztustalanul gazdag leszek, hogy az Ablakokat kitaláló Kapuk Vili, az Arckönyv tulajdonos Cukorhegy Márk és a néhai Állások Pista Alma elnök a fasorban sem lesznek hozzám képest! Én leszek az új netkirály!” /Bitman Béla, informatikus és a www.viglira.hu website tulajdonosa/

„Lassan már a digitálisan és brutálisan kibővített szinonima szótár is kevés ahhoz, hogy szavakat találjunk a költő, sőt A Költő, sőtebb A KÖLTŐ méltatására. A számítástechnika az őskortól napjainkig, illetve a virtuális világ a melankólától az örömpörköltig témaívekre felfeszített műalkotás, ez a szellemi héjfelület dongó dongák rezgéseinek melódiájával adja tudtunkra, hogy halni jó, de előtte még élni is érdemes. A honbútól nincs is oly távol a hazahaha, és ennek a distanciának az áthidalóját Frady Endreként ünnepli a világ.” /Ív Ivánné Hovatovább Heroika, a Fradyt Követő Filantrópok Zenés Reneszánsz Társasága (FKF ZRT) víg lírai témafelelőse/

„Mi ez a szellemi atomrobbantás utáni romokból összekapart üszkös betűhalmaz?! Mi ez a farkaséhes vaddisznók által is undorral otthagyott penészlírás versmoslék?! Nem akartam elolvasni, de ahogy a vers és a gyanútlanul felé közeledő anyám közé vetettem magam, a szemem a kesudióra tévedt, amit szeretek, így óvatlanul végigfutottam rajta. Az egeret a televizelt eb útnál tapostam meg, a monitort pedig a megnevettetendő gilisztáknál törtem szét a homlokomon. Most szúró fényű csillagokat látok, de ezek legalább elhalványítják Frady Endre ostobán felderengő holdvilág képét.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Még hogy gyors az internet?! Egyszer élő adásban nyilatkoztam egy netes hírportálnak, majd hazamentem és még elcsíptem az interjú végét.” /Chuck Norris/

„Nem azért énekelek, mert boldog vagyok, hanem azért vagyok boldog, mert énekelek.” /Zeneovi tábor mottója/

Oroszországi hadjáratok

Stöpszli dühönc diktátorok,
Kiket éltetett sok torok,
Legyalulni vágytak Kreml-et,
Ám tervükből semmi sem lett.

Nem tudták, hogy gyufát húz ki,
Kinek ellenfele ruszki,
S meglátván a zordon tajgát
Sem kiáltottak fel: Jaj, gát!,

Hanem mentek, vonulgattak,
Lassan kifulladt az attak,
S nyeregettek bár pár csatát,
Volgán tízből hat ment csak át.

Fogyott a had, fagyott a ló,
Éhkopp is beszólt, hogy: Haló!
Tűnt a sereg harci kedve,
S hortyogott az orosz medve…

Tanulság: ha hózik-zik-zik
Lefagynak a nózik-zik-zik,
S mindenkit elűz a rossz tél,
Ám az orosz bírja, oszt’ él.

„Nein! Nicht Rückwärts! Nicht zurück! Blitzkrieg! Achtung! Kreml kaputt! Donnerwetter! Mein Kampf! Heil mich!” /Adolf Hitler, führer/

„Nono, költő polgártárs, nono! Ez történelemhamisítás, amiért az én koromban még porba hullhatott volna a selejtes feje! Ha le nem is gyalultam a Kremlt, de pár bástyáját azért felrobbanttattam. Csak a miheztartás kedvéért. Amúgy pedig simán megszállva tarthattam volna Moszkvát, de nem volt kedvem. Igaz, hogy kajám se, de már Fouché is megmondta, hogy nem csak kenyérrel él az ember.” /Bonaparte Napóleon, francia császár/

„Nem én mondtam, hanem a Jóisten! Már ha hinni lehet Mózesnek és Jézusnak. De a tárgyra térve, Montecuccoli és az ABBA szerint a háborúhoz három dolog kell: money, money, money! Egy farkasordító oroszországi háború megnyeréséhez viszont: bunda, bunda, bunda! Vastag bundában már kényelmesen együtt lehet üvölteni a farkasokkal. /Joseph Fouché, Napóleon rendőrminisztere/

„Az NB I megnyeréséhez is ugyanezek kellenek: pénz, pénz, pénz és bunda, bunda, bunda. Lehet, hogy nekünk lenne esélyünk legyőzni az oroszokat? Azt hiszem, átigazolok valami gazdag orosz klubba.” /Selejt II. Sebő, a Pacal Ottokár Futball Akadémia (POFA) felnőtt csapatának balbekkje/

„Minden orosz klub gazdag, de ha falábakra van szükségünk, azt nem Magyarországról hozatjuk, hanem az itthoni tajgáról. De nyírfaágunk is van kifaragva, abból lesz a jó balbekk karja, úgyhogy táváris Selejt, pásli dámoj!” /Alexander Cárevics Sajbu, a Minden Oroszok Labdaszövetségének (MOL) gazdasági igazgatója/

„Hózik-zik-zik?! Plagizálik-lik-lik?! Pereljek-jek-jek?! Na, jó, egy csupor mézért peren kívül kiegyezek-zek-zek!” /Micimackó, a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola tiszteletbeli igazgatója/

„Az én Micimackó mintás szürke mackóalsómat is a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola diákjai készítették. Vegyenek önök is Micimackó mintás mackóalsót a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola márkaboltjában!” /Király Gábor, a magyar válogatott egykori kapusa/

„Mit lehet ehhez hozzátenni, amikor inkább elvenni kéne belőle?! Az egészet! Amiként a vegyszerrel lefújt lódarazsak gyötrő haláltusájukban döfködik önmagukat, magyar-történelem szakos tanárként végezve ugyanígy harapdálnám kínomban a saját köldökömet ekkora alpári sületlenség olvastán, ha leérne odáig a szám! Anyám szerint, ha jógáznék, akkor le tudnék hajolni odáig, de gyanítom, hogy ő nem a Hasonlatok alkalmazása a köznyelvben témakört kapta a magyar érettségijén! Frady Endrének meg minden bizonnyal túladagolták a diliborogyinót a János kórház vigyorgójában! Ez nem is lenne baj, de miért engedték meg, hogy levegye a kényszerzubbonyt?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer én is harcoltam télen Oroszországban, de én Napóleonnal és Hitlerrel ellentétben győztem Moszkvában, pedig nem volt bunda! Igaz, hogy egy fűtött csarnokban bunyóztam.” /Rocky IV/

„Egyszer Csukcsföldön támadott meg egy jegesmedve család, de a fagyos pillantásomtól ledermedtek és szívszélhűdést kaptak. Szájon át kellett lélegeztetnem őket, hogy magukhoz térjenek. Végül hagytam, hogy elinaljanak.” /Chuck Norris/

Tibi 70

Homolya Tibor barátom születésnapjára...

Főhősünk bár hetvenkedik,
Szellemileg életerős.
Bölcs ő, mint a kis zöld Jedik
S utódai vannak, mer' ős.

Úgy szeretjük, mint a csokit,
Ő az egyház nagypapája,
Aki szelíd hangon okít.
Áldáshalom szálljon rája!

E rája nem elektromos,
Ám szikrázza körbe derű,
S izmos teste sem túl romos,
Sőt, inkább tán Káléb-szerű.

Lüktet kora ellenére,
Pezseg, mint a szüreti bor,
S H-labdázni hajtja vére.
Sok ily boldogat még Tibor!

„Homolya Tibort sajnos még nem ismerem személyesen, de ha ő ismeri Frady Endrét személyesen, akkor minden elismerésem, hogy ennek ellenére ilyen szép kort ért meg mindenféle agykárosodás nélkül! A többit majd személyesen! Addig is abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Fradykám, örülök, hogy megemlékeztél rólam, még ha csak a szokott szellemi színvonaladon is! Köszönöm a versnek látszó tárgyat és remélem, tudod, hogy én, akárcsak az öreg Pál, ezt is megbocsájtom neked. A kis zöld Jedit meg betudom a gyakori gyerekkori fejre eséseidnek.” /Homolya Tibor, az ünnepelt/

„Yoda Ben Tibi fiam, benned látom az utódomat! Tegyél túl rajtam is és te legyél közülünk a legkálébb! Tizenöt évig még élvezd ki a fiatalságodat, azután meg az én példámat követve kard ki kard, fel a hegyekbe és foglald el az Ígéret Földjét!” /Júda Ben Káléb, hadvezér/

„Földet vissza nem adok! Ez már az enyimé! Örököltem!” /Ígéret Igor, Földbirtokos/

„Boldog szülinapot Mester! A Tibi bá' a Mester, mer' ő mutatta nekem, a Tibi bá', hogy kell rúgni a H-labdát, amit föltalált a Tibi bá' és mondta nekem a Tibi bá', hogy jó lesz ez és ha annyit gyakorolok, mint a Tibi bá', akkor egy nap én is lehetek olyan jó, mint a Tibi bá'. Köszönöm Mester, illetve Tibi bá'!” /Szimpla Szilárd, a H-labdarúgás országos bajnoka/

„Köszönöm Homolya Tibornak, hogy feltalálta a H-labdát, mert így eggyel több dolog van, amiben én vagyok a legjobb! Eddig még egyetlen labdám sem mert nem beleesni a lyukba.” /Chuck Norris/

„Homolyoda Tibor a legmókásabb Jedi Mester, akivel valaha találkoztam! Mondhatni, hogy ő egy örök gyerek. Mindig megtréfált engem, Jedi tanoncot azzal, hogy titokban Erős Pistát kevert az Erőlevesembe, amitől úgy velem lett az Erő, hogy Lúg létemre savat köptem! Írtam is a Mesterről egy kétsorosat:
    Mester, aki Homolyoda,
    Meg vajh mikor komolyoda?
Hehehe és boldog születésnapot, Mester! Az Erő legyen veled!” /Lúg Szájpóker, Jedi lovag/

„Tibikém, te is legyél büszke arra, hogy Homolyából Homolyoda lehettél, ahogy én is az voltam, amikor Abrámból Ábrahám lettem! Mondjuk az is igaz, hogy akkoriban még nem kellett tízféle hatóságnál húszféle személyi okmányt átíratni és új névjegykártyákat csináltatni...” /Ábrahám, próféta és ősatya/

Feröer-szigetek - Magyarország 0:0

Ikszeltek velünk a derék
Juhtenyésztő Feröerék.
Náluk diadal van ekképp,
Míg minálunk se hang, se kép.

Csapatuk bár közpénzmentes,
S játszik náluk halász, hentes,
Lódoktor és kazánfűtő,
Mi rettegünk a műfűtő’?!

Ők bírják a szelet, talajt,
Mi nyekergünk, mint egy falajt.
Hős gárdánkban a sok profit
Nem izgatja, csak a profit:

Prémiumból vesznek házat,
S gól helyett jön magyarázat,
Ám sok sikert nem arat e
Hun sportág, a szájkarate.

„Na, tessék, már megint előbújt a csatornalyukból egy hurrápesszimista liberálbolsevik bérhuhogó troll! Miért kell a mi polgári keresztény-keresztyén sportéletünket ilyen jajveszékelő kozmopolita csürhének nonstop telebüdösítenie?! Követeljük a nemzeti közszeretet nevében foganatosított keresztes háború visszamenőleges hatályú azonnali bevezetését! A költő azonnal tartsa ide a másik arcát! Szorgos népünk győzni fog!” /Gyanta Gyuláné Vérmezei Vendetta, a Körösztényeket Összefogó Szeretetözön Intézet (KÖSZI) vezekeltetési főbiztosa/

„Nyerhettünk volna, de sajnos a játékosaink lábában nem volt elég meccs, mert a felkészülés miatt szünetelt a bajnokság és a kupacsapataink már a selejtezők megkezdése előtt kiestek, ezenkívül kényszerből olyanok is bekerültek, akik a saját csapatukban még a kispadra sem. Mindezek ellenére, ha találtunk volna egy gólt, akkor nyertünk volna. Pánikra semmi ok, elégedett vagyok, mert az EB-győztes portugálok így is mögöttünk vannak egy ponttal. Ha a hátralévő meccseinken több pontot szerzünk, mint az ellenfeleink, akkor a végelszámolásnál még akármi is lehet! Sőt, bármi!” /Bernd Storck, a magyar válogatott szövetségi kapitánya/

„Na, ugye! Megvan az első pont! Erre már építhetünk! Ahogy a dakota mondás tartja: Adjatok egy fix pontot és holnapra megforgatjuk az egész világot! Labdarúgásunk már most is sikeres, de még sikeresebbé kell tennünk! Ehhez áldozatvállalásra és közös összefogásra van szükség! Mindenki építsen még egy stadiont! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Többet vártam a magyaroktól, de csak tízezer forintot ígértek gólonként – azt is nálunk a beválthatatlan Erzsébet utalványban - úgyhogy inkább nem engedtem be egyet sem.” /Krumplihaj Lepkessen, feröeri válogatott kapus és bálnaszigony köszörűs/

„Az volt a baj, hogy a kaput ugyan eltaláltam fejjel, de nagyon fájt, mert fémből van! Szünetben mondta a mester, hogy előbb a labdát találjam el és csak azzal a kaput. Engem amúgy nem zavart a labda, mert végig nem volt a közelemben se. Jó mérkőzés volt, a mester is elégedett volt velem, hogy jól megálltam a helyem. Nehéz volt, mert szívesen futkostam volna én is egy kicsit abban a nagy hidegben!” /Ólomláb Ottó, válogatott center/

„A jelentéktelenségből nemzettragédiát vizionáló detoxikálandó nemzettel cizellált derűvel közölni a deheroizált valóságnak a mélylíra kaleidoszkópján átvetített színpompás szürkeségét csak Frady Endre tudja. A közpénzéhes sörfocisták szúette falajtra hajazó nyikorgása a merjünk nagynak levés ütőérdagasztó feketelevésének nyuszi ül a fűben szerű egér ordíttató szimptómája dalban elbeszélve. Merjünk bárkik lenni! Vagy birkák! Mindegy! Mintegy.” /Azanyja Ajtonyné Szájtátó Szeréna, a Tetováltra Tettetett Tekintet című irodalmi honlap rácsodálkozás ügyi főmunkatársa és pszichoblogger/

„A baj nem jár egyedül! Nem elég, hogy a válogatottunk akkora nullákból áll, hogyha ott vannak valahol, akkor nincs ott senki, de Frady Endre még ír is erről! Giordano Bruno ugyan még a máglyán sem vonta vissza a tanait, de nem vagyok benne biztos, hogyha ennek a legújabb Frady-féle verejtéklírának az olasz nyelvű felolvasásával kínozták volna, akkor is kitart. Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy bárki olyat beengedjen a lakásba, akiről nem tudja biztosan, hogy nem Frady Endre, vagy nem akar tőle valamit felolvasni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer mutattam be egy művészi műesést műfüvön műszálas mezben és műanyag térdvédőben. Műtét lett a dologból.” /Gianluca Gatto, olasz ex-center/

„Egyszer belém kötött egy csapat szájkaratés, de mind elpusztultak a szám leheletétől.” /Chuck Norris/

Futbólia

Futbóliában az obligát
Törekedés, hogy egy jobb ligát
Alkossunk meg a sok állami
Közpénzből, mert az a nyál, ami
Most van, csak esővert lókaki,
S ugrik a szánkból a róka ki,
Érezvén bundák doh illatát,
Szemcsípőst, mitől a pilla tát,
S látván sok tök üres stadiont…
(Minderről rímeket Frady ont,
S elviszi rögvest a TEK is őt,
Érveket mutatva neki, sőt,
Egynehány balnál jobb egyenest.
Költő fáj s várja már, legyen est…)
Ne firtasd, mennyit és ki keres!
Egy fontos, focink lesz sikeres!
Nem gond a zemberek éhbére,
Csak jussunk ki már egy vébére!!!

„Ne gondolja, költő elvtárs, hogy este befejeződik a teste szellemi meggyőzése! Vannak ősi kínai és észak-koreai módszereink arra, hogy maga ne aludjon, amíg meggyőződésévé nem válik, hogy hisz egy Istenben, hisz egy Hazában és hisz Futbólia feltámadásában! Hajrá Futbólia, hajrá futbólok!” /Dr. Csávás Kálmán, a Tév Eszme Kezelde (TEK) szomapszichotikus vasökle/

„Kakukk, kakukk! Futballunk már a huszonnegyedik órában van! Mentsük meg Futbóliát! Merjünk nagyok lenni! Kakukk, kakukk!” /egy nemzeti kakukkos óra/

„Nem érdekel a korrupt hazai sörfoci! Arccal a kakukk felé! Tűz!” /Kátyúsi Katyusa, a Kakkukkosórákat Elégető Közhasznú Szervezet (KEKSZ) célra tartási főelőadója/

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a selejtezőkön a Futbóliával mérkőzhetünk! Kár, hogy nálunk csak amatőr foci van, mert a politikusaink a közpénzt nyakló nélkül az oktatásba és az egészségügybe öntik! Én is napi nyolc órát keccsölök a Birkazsír Gyárban havi rongyos háromezer euróért, és csak esténként mehetek edzeni a műfűre! Igaz, hogy már-már unalmasan nagy a jólét, de esélyünk sincs kijutni egy focivébére, folyton csak tévén szurkolhatunk a braziloknak!” /Röksel Juhnyajessen, a Feröer-szigeteki labdarúgó válogatott csapatkapitánya/

„Mi ez az idegrendszerváltásért kiáltó szellemi toprongyrázás?! Mi ez a már nem is al-, hanem felpári agydorongoló líraterror?! Egy dolog van ebben a szerencsétlen celebdúlta országban, ami még a futballnál is gyengébb és kártékonyabb, ez pedig Frady Endre költészete! Anyámat is inkább vénaszkenneltetem és kiviszem egy bundameccsre, mint hogy otthon őrizetlenül egyedül hagyva orvul agyba-főbe rugdossa egy kóbor Frady versláb! Mondjunk NEM-et Frady Endrére!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„NEM értek a futbóliához. De ebből a Ganxta rap stílusú népénekből arra következtetek, hogy addig jó nekem.” /F. Péter, futbólia-laikus és a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Költő báci, költő báci! Tesszék mondani, a lókaki nem cúnya szó?! Anyukám asztat mondja, hogy mondjak helyette lócitromot, különben rácap a számra!” /Pacalos Pistike, kiscsoportos óvodás/

„Frady Endre ismét egy önmagán több önmagányival túlmutató megnevezhetetlenséget alkotott, ám e túlmutatás túl mutatósra sikeredett, miáltal a grandiózus rímkavalkád hovátehetetlen sziporkázása szinte elvonja a kevésbé komplex olvasó figyelmét a belbecs mélységeitől, és az egysíkúbbaknak csak a külcsín kapirgálása marad, bár az is igaz, hogy egy felszínesebbnek látszó Frady mű is mélyebb, mint egy pszichedelikus Marihuána árok! Sporttársadalomkritikailag ez a futball-vers veretesen verhetetlen nem csak a maga nemében, hanem az igenében is! Bestseller!” /Dr. Túlmutató Tiborné Dr. Komplex Katartika, az ELTE Versészeti És Rigmusászati (VÉR) tanszékének tudományos főmunkatársa/


„Amikor egy alkalommal a saját szögletemet befutva gólt fejeltem, de a bíró nem adta meg, mert ez állítólag eleve szabálytalan, a hangrobbanás pedig kapustámadásnak minősül, akkor elment a kedvem a focitól. Ez a lassú emberek sportja. Nem fogok csak azért izomsatnyító tablettákat szedni, hogy focizhassak!” /Chuck Norris/

Szept.1.: Egyed, Egon

„Egyed Egon, egyed!
Zsíros krumpli hegyed
Van a faasztalon,
Meg az ulti talon!”

Így kártyázik Vazul
Ki csak ritkán lazul,
Egyed, Egon s Káin,
Ki kibicnek fájin.

„ Nincs ma veled Ábel?”
Arcról tűnik csáb el:
„Á, csak vére hullt itt...
Nem mondasz be ultit?”

„Kibic, kuss a neved!
Személyesen ne vedd...”
Káin vág és Egyed
Koppányos lőn, negyed.

„Megvédendő Egont
Káinból vért meg ont
Vazul s tőrét mártja...
Durva sport a kártya!

„Tisztelt bíróság, én ártatlan vagyok, mint a ma született ártány! Igaz, hogy korábban az öcsémet kicsit megölögettem, de azért már jogerősen megbűnhődtem! Egont és Egyedet nem ismerem, sosem láttam és utóbbit is csak azért negyedeltem fel, mert beszólt! Egont nem bántottam, mert még mielőtt lenyomhattam volna a torkán a sült krumpliját, Vazul, akit szintén nem ismerek, ledöfött, mint egy malacot! Csoda, hogy élek! Az Úr megvédett és ez is az ártatlanságomat bizonyítja! Kérem áldozataim példás megstatuálását!” /Ádámffy Káin, ősmagyar származású előember/

„Ugye megmondtam, hogy a kártya az ördög bibliája?! Majdnem minden szentbeszédemben elprédikálom, állandóan erről papolok, de a hívek oda sem figyelnek, mert mise közben stikában folyton pasziánszoznak! Lesz ebből még olyan gyehenna, meg tisztítótűz, hogy csak úgy sercegnek majd azok a cinkelt lapok! Ámen!” /Szigor atya, a Szent Eutanázia templom végharsonás hitszónoka/

„Én csak annyit mondtam Koppány rokonomról a seregvezér alattvalómnak, hogy mivel nem volt bejelentett állása, a gyereke születése után gyeselni küldjék és ne gyedelni! Hát nem félreértette az a süket vitéz?! Azóta meg mindenki engem hibáztat, még az a Szörényibródy igric is!” /Szent István király/

„Az asztalon hegyekben áll a zsírban sült burgonya?! Csoda-e, ha hasra hízik a nemzet?! Hájasodik Hunnia! Lúdtalpra magyar, híz' a haza! Futólépés, iiindulj! Egy-két-egy-két-egy-két! Majd én megmutatom maguknak, hogy napi tizenkét óra zsírégető edzéssel és heti háromszori étkezéssel olyan egészségesek lesznek, mint a makkos bejgli!” /Csávás Kálmán diétátor, a Jesszusmária Országát Zsírtalanító Intézet (JÓZSI) ideológiai ökle/

„Játék, táplálkozás, Biblia, vérgőz és mindez egyben, egy könnyed horrorlírában! Frady Endre olyan magától értetődő önfeledtséggel bánik el a szavakkal, mint Káin Ábellel, vagy Dávid Góliáttal. A forró ólomtól lazuló fülű Vazulra való utalás egy szilaj lóvert gém elhaló szárnycsapásaival halad a végítélet burleszkbe fulladó bugyrai felé. Huncut halálsikkantásokkal olvasandó!” /Önfeledt Ödönné Derű Dóra, középiskolai magyartanár és félmunkaidős lóidomár/

„Ezt a minden alapot nélkülöző förtelmet az év másik 364 (szökőévben 365) napján is kikérnénk magunknak, a névnapunkon meg nopláne! Ha ez a gőzfapoéta még egyszer a szájára veszi a becsületes nevünket, akkor kirúgjuk az összes fogát! Mind a négyet! Fogatlan prókátornak híg a lehelete! Erre iszunk! Egészségünkre!” /Dögkúti Egyed és Bélpokol Egon, névnapos vécépumpagyári kollégák/

„Álszent zsírbugyogós alibabaszappanhabfürdőgatya!!! Hát kerítésszaggató házi pálinkától megvadult vadlovak lambadázzanak a füleim között, ha nem perlekedek minden egyes nap a Teremtővel, hogy miért tett ennek a líragyilkos vérköltőnek a kortársává! Anyám szerint az Úr nevét még egyszer a számra ne vegyem, mert Mormonkannát cipelő kóbor Jehova Tanúpárokat fog beengedni a dolgozószobámba! Jaj, csak azt ne! Inkább mea klumpa, mea maxima klumpa kiáltások közepette hamuban sült fapapucsot szórok a fejemre! Frady, te tetted ezt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem egyszer lambadáztak kerítésszaggató házi pálinkától megvadult vadlovak a füleim között, de sajnos elpusztultak szügyig hasadó szilánkos patarepedésben.” /Chuck Norris/

Kancsal rímleves

Későnyári hétvégén
Lakomázik hat vegán.
Bár nagybélű kátyú-has
Mind, ám nincs sok kutyahús,
Se grillezett tevepinty,
Se zsírozott tavi ponty,
Se vérgőzölt szarvas lé,
Se sült szaglószerves ló
Előttük az asztalon,
Mert egyik sem esztelen,
S küsz roládot sem eszik
(Snecitlen a néma szák).
Tápjuk zöldfű-fajleves.
(Húsosnak ez fejlövés!)

„Semmi fölényes húsevő célzatosság nincs a versben, egyszerűen csak eszembe jutott, hogy a „hétvégén” szóra kancsal rímel a „hat vegán” és ennyi sajnos nekem már elég is volt. Mire feleszméltem, a vers már a fejembe lőtte magát... Kár értem? Monnyakle?” /Frady Endre, húsevő költőgigász/

„Zsírozott tavi ponty?! Küsz rolád?! Hát, nem csodálom, ha a keményen dolgozó kisemberek azt hiszik, hogy Magyarország halszagú!” /Desmond Child, a saját magától elplagizált ’56-os emlékdal magyar származású zeneszerzője/

„Nem azt írtam, hogy halszagú, hanem, hogy halld szavunk! Hogy prozódiailag nem lehet kiénekelni?! Az már az énekesek baja, nem az enyém! Elég nekem a szakmai és a hatalmi elvárás két tüze közt őrlődni!” /Orbán Tamás, az ’56-os emlékdal szövegírója/

„Már megint a háttérből szított liberálbolsevik fanyalgás! Ahelyett, hogy együtt örülnénk, hogy a szerzők és a szereplők teljesen ingyenes részvétele miatt az '56-os emlékdal nem került többe rongyos ötvenmillió forintnál, megy a tudjukkiktől eredő fikázás! Undorító! Ja, a kancsal rímeket személyes sértésnek veszem!” /Schmidt Mária, az '56-os emlékév kormánybiztosa/

„Azokat én is! Még akkor is, ha annyira ingyen vannak, hogy csak rongyos ötvenmilliónyi közpénzbe kerülnek!” /Matolcsy György, unortodox tekintetű bankelnök/

„A Szentírásból tudjuk, hogy az özönvíz előtt az emberek vegetáriánusok voltak és csak növényevő állatok léteztek, ami egyrészt leegyszerűsítette Noé számára a bárkában a táplálék raktározás kérdését, másrészt a kísérletet az Úr sikertelennek ítélte és az újrakezdéskor nagy bölcsességében szerencsére engedélyezte a húsevést. Ámen!” /Toka Ottokár esperes, a Szent Húsosfazék rend perjele/

„Esperes és perjel? Ééértik, Boborján fiam, szerinted ééértik?!?! Így humorossan?! S/s,  azaz es per es és a két s között /, azaz per jel! Nóóórmális?!” /Besenyő István, azaz Besenyő Pista bácsi/

„Minden biológiailag képzett elme tisztában van vele, hogy a Homo Sapiens fogazata és bélrendszere megegyezik a sertésével, tehát akkor étkezünk természetesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Guten Appetit!” /Dr. Szaft von Tunk, germán dietetikus és gasztroenterológus professzor/

„Kevesen tudják – és itt a költő természettudományos ismeretterjesztőként lép fel – hogy a küsz a horgász népnyelvben csak sneciként ismert. Ahogy a jól ismert kétsoros mondja:
Küszhorgásznak de ciki,
Szákból, ha szök’ sneci ki!
Frady Endre túllépve önnön vadállatias húsimádó természetén, a vegetáriánus olvasói kedvéért a tőle megszokott és már-már elvárt vérgőz helyett ezúttal zöldséget tesz le az asztalra. Sok zöldséget. Irodalombarátok, jó étvágyat!” /Küsz Kesziné Szák Szidónia, az Kancsali Kötöny Orvhalászati Szakközépiskola magyartanára és balatoni hekker/

„Egy betonfalnak nekiszáguldó motorversenyző esetében csak a jó minőségű bukósisak tudja megakadályozni, hogy az agyában olyan súlyos károsodások keletkezzenek, mint egy gyanútlan olvasóéban a fenti Frady Endre vérförtelem láttán. Anyám szerint mivel a fejborogatásom olyan, mint egy turbán és úgy visítok, mint egy százas szögbe ült szorult müezzin, ne csodálkozzak, ha kinépszavaz engem az országból! Úgy látszik, el kellett volna tiltanom a nagy kék óriásplakátoktól. Anyám, borogass! De ne az árokba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor fejjel előre hangsebességgel nekibicikliztem egy vasbetonfalnak, ám mivel nem volt rajtam ütközési energiát elnyelő sisak, a fal nem ledőlt, hanem átszakadt.” /Chuck Norris/

Római-parti mobilgát

„Aki az árvíztől az árteret védi, az rosszabb, mint aki a fogsort védi a pandasülttől.” /ősi kínai mondás/

Azért létezik az ártér,
Hogyha folyó szintje árt ér,
Ott folyjon a fölös lé le,
S tompuljon az árvíz éle.

Nőhet fű-fa s békanyál is,
Ám, ha mint itt, illegális
Kastélyokkal van az telve,
Fejre áll az alapelve.

Gép kéne, mi mindent gyalul;
Szállodahallt vágna alul,
Palotátlanítva magát
Az ártért s nem kéne a gát!

Ám itt politikushad ír
Rendeletet s agyi radír
Küzd a józan észnek háttal:
Ártért védünk mobilgáttal!!!

Így duzzasztjuk vissza az árt
Folyón föntebb, ahol az árt,
S közpénzből a Római-part
Űz ártéri mutyi-ipart.

„Ne hőbörögjön, költőkudarc úr! Mi maga, építőmérnök?! Az ártérre épített szállodám jogosságát az a tényállás is mutatja, hogy az építkezéseket jóváhagyó kerületi polgármester a jó munkája jutalmaként azóta már főpolgármesterként viselheti a szívén a sorsunkat! Teljesen reálisnak érzem, hogy a köz pénzéből mobilgát épüljön a köz javát szolgáló magánszállóm védelmére.” /Pénzes Petúr, a római-parti Hitel Mentol tulajdonosa/

„Támogatom a mobilgát bevezetését! Szabjunk gátat a parttalan mobilozásnak! Már itt a színházban sem vagyunk biztonságban! A múltkor épp Hamletet játsz’tam, midőn a monológom közben úgy zúgott fel egy okostelós Darth Vader hörgés a nézőtérről, hogy ijedtemben hozzávágtam az illetőhöz a kezemben tartott koponyát!” /Orgánum Ottó, a Nemzeti Színház kiérdemesült művésze/

„Szolgálok és védek! Közpénzből a köztől elzabrált területre illegálisan épített magántulajdont a közvíztől. Ahogy a költő mondja: Előttem van észak, hátam mögött dél, jobbra zúg az árvíz, balra űrártér.” /a mobilgát/

„Brühühü! Elveszik az életem értelmét azzal, hogy megfosztanak az árvíztól! Brühühü! Jaj, még sírnom sem szabad, mert vizes leszek és megdorgál az a szigorú arcú főpolgármester úr!” /az ártér/

„Mi az, költő elvtárs?! Áltudományos óbégatással abajgatja a gazdaságpolitikai döntéshozókat, akik éjt nappallá téve csak a közjót akarják?! Illetve a köz javát, de hát a közös jónak túróst! Na, hátra arc! Mobilgátépítésre, lépés iiin-dulj! Egy-kettő-egy-kettő! Nóta! Aki nem lop egyszerre, az vessen a zsebére!” /Csávás Kálmán árparancsnok, a Gazokat Átnevelő Táborban Őszítő Rendszerv (GÁTŐR) nótafaéke/

TUDTA?
A MENEKÜLTHULLÁM INFLÁCIÓT GERJESZT ÉS ÍGY ÁRHULLÁMMÁ IS FAJULHAT!
NÉPSZAVAZÁS 2016
/nagy kék óriásplakát/

„Bármely Frady Endre kötet olvastán a zokogó kritikusnak egy József Attila parafrázis jut eszébe:
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy könyvégetnének az emberek!
Sajnos Frady Endrében no para, no költészet, csak sok kipufogó frázis! Anyám szerint szellőztetni kéne utána, szerintem inkább az özönvíz! Frady-álló mobilgátat minden magyar családba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hitetlenek máig kételkednek abban, hogy Noé bárkája alól olyan hirtelen eltűnhetett az özönvíz, pedig így volt. Megittam. Hogy miért tartott hónapokig? Nem voltam szomjas.” /Chuck Norris/

Bajnok

Bajnok vagyok, Bajnok Benő,
S bár a nevem talán menő,
Nem bír mindig nejem, e nő,
Mert orrszőröm mindent benő.

Szerinte ez kissé randa,
Mint egy jeti rablóbanda.
Bundám irigyli sok panda,
Amit nem ért hű nőm, Vanda.

Házasságunk mégis kerek,
Nem lett orrszőrös a gyerek,
Szemébe így nézni merek.
Illa berek, nádak, erek!

(tus!)

„Jaj, Benőkém, túlreagálod! Nem jetit mondtam, hanem jedit, mert összekevertem a Csubakkát a Yodával! Tudod, hogy nem vagyok járatos ezekben kardozós-romantikus Sztár Pár filmekben! Na, táncoljunk!” /Bajnok Benőné Vadóc Vanda, pandaidomár/

„Apám a jövőképem? Ha felnövök, és is ilyen randa jetiszőrös leszek? Anya, nem értelek!” /Bajnok Bécike, 3.c. osztályos tanuló/

„Felháborító, hogy már megint mi vagyunk a negatív példák! Mi lenne, ha még léteznénk is?! Abcúg pirézek!” /Nemjeti Jenő, a ’Mi jetik márpedig nem is vagyunk!’ című tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője/

„TUDTA?
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EURÓPÁBAN TÖBB EZER JETI NEM VOLT SEHOL.
NÉPSZAVAZÁS 2016”
/nagy kék óriásplakát/

„A jetik olyannyira nem álltak meg a kihalás szélén, hogy a számuk jelenleg messze mínuszban van, azaz rengeteg jetinek kellene születnie ahhoz, hogy pont ne legyen egy se.” /Dr. Jutis Maradis, litván jetimológus/

„Az orrtúlszőrösödés sajátos világjelenség. Az evolúció nem pihen és a fokozott légszennyezettség ellen kitermeli a káros anyagokat jobban szűrő egyedeket. The winner takes it orr! Darwin, ha ma élne, akkor Orrwin néven lenne világhírű.” /Dr. Tüsző Tihamér, a Nemzetközi Orrszőrügyi Bizottság (NOB) magyar alelnöke/

„A valós emberi problémát népies felhangokon átszűrt érzékenységgel boncolgató költőgigász ismét úgy nyúl a sokak által negligált kérdéshez, hogy rögvest sárarannyá nemesül a tolla sercegése nyomán. Frady Endre görbe tükrébe nézve az Természet előbb teljes joggal elhányja, majd elszégyelli magát. A fölös sallangmintás salakanyagok véres verejtékű lekaparása nyomán pedig ott marad a Szép. Az, ami Érdek (vö. Érd alsó, Érd felső) nélkül tetszik. Bátor olvasásra ajánlom!” /Sallang Sebőné Sárarany Sarolta, az Érd alsói Frady Endre Gimnázium és Versgyártástechnológiai Szakközépiskola magyartanára és OKJ képzett bakter/

„Amikor kiderült, hogy a versnek látszó tárgy a címe ellenére nem az olimpiáról szól, akkor megkönnyebbültem, mint hideg sóletkonzervet ebédelő baka a latrinán. Belemélyedve viszont rögvest úgy éreztem magam, mint ugyanez a baka, amikor rájön, hogy csurig van a latrina és újat kell ásnia, de ízibe! Anyám már az első versszaknál elájult, így a többit már magamban olvastam és csak bennem tett kárt. Lassan mazochista szenvedélybeteg leszek: Mindegy, melyik Frady vers, csak ártson!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egy nem létező jetire is rá tudok úgy nézni, hogy fájjon neki.” /Chuck Norris/

Egyéb sportágak

Bár sok úszónk, aki kijut,
Döntőről már lemarad,
Nincs nemzethalál, csak kiút,
Mohács ez csak s nem Arad.

Interjúkban riporterek
Mekegnek, mint barika,
Alany meg rí, mint a gyerek:
„Nyom mind az öt karika!”

Hős sportlövőnk mindenre lő,
Csak nem belső körökre,
Szégyenében nem jön elő,
Elbujdokol örökre.

Birkózókkal, dzsúdósokkal
Törölnek fel szőnyeget.
Éremveszély – mondom okkal –
Minket itt nem fenyeget.

„Mer’ a padló… mer’ a bíró…”
„Csalás volt sok ítélet…”
Ím, e sok fátummal bíró
Sportolói hitélet!

Férfi, női pólócsapat
Rióba jött aranyér’…
Tűkön ültem, remény apadt,
S nem maradt, csak aranyér…

„Nem értek egyet. Mármint különvéleményem van a sportolók ilyen jellegű elszámoltatásával kapcsolatban. De ez hosszú. Mármint nem szeretném ezen a fórumon kifejteni a különvéleményem. Rímel. Mármint vannak be rímek. Sőt most nem érződik, hogy a rímekből készült lécvázra lett volna görbítve a vers karosszériája. Hajrá! Mármint lesz ez még jobb is. Mármint az olimpiai szereplésünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egy barátom megkért, hogy ne legyek divatköltő és ne csak a diadalokat örökítsem meg! Írni csak a győztesekről szabad? Ugye nem? Hát így! Na, megyek a kamillás ülőfürdőmbe!” /Frady Endre, aranyeres költőgigász/

„Frady Endrének nincs is aranyere, illetve régen volt, de már elmúlt, mert megoperáltam! Vajon a költői szabadság része-e az aljas rímkényszerből elkövetett orvosi hitelrontás?! Ebből per lesz!” /Dr. Nyeső Nyihámor, az Utolsó Kenet Klinika érsebésze/

„Hé, költőselejt úr, magának már egy holtversenyes hatvankettedik hely is smafu?! Kíváncsi lennék, maga benne lenne-e az első százezerben egy költő olimpián?! Szívesen lelőném, mint egy sánta kutyát, de sajnos meghúzódott a célzó szemgolyóm mozgatóizma és a fekvő testhelyzet közben a támasztó könyökömön is kijött egy pattanás!” /Vak Vazul, nagyöbű sportlövő/

„A macska rúgja meg teli rüszttel, hogy annyi jó sportolónk van, hogy a keményen dolgozó kisemberek nem láthatják mindegyiküket élőben, csak felvételről! Ettől függetlenül és mindazonáltal igaz az a dakota közmondás, hogy: Aki mer, az NER! Sikereinkkel mindenesetre megmutattuk a zembereknek és a halódó nyugatnak egyaránt, hogy van az a zuniós pénz, amiből hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Ortogonális Vektor, a Nemzeti Együttműködésképtelenség Rendszerének (NER) legfőbb iránymutatója/

„Meg kell mondjam, hogy sajnos nem minden sportolónk adott ki magából annyit, mint a hasmenéses Danuta, aki férfiakat megszégyenítően tette oda magát! De ne keseregjünk, hanem tekintsünk előre! De finom e lőre! Igazi aratángáló kadarka! Pia, pia, olimpia!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Való igaz, hogy a küzdősportokban rendre lepontoztuk a magyarokat, de sajnos ez elkerülhetetlen volt, mivel a sportdiplomatáik elfelejtettek megvesztegetni bennünket. Állítólag stadiont építettek a ránk fordítandó pénzből. Ez nem a mi hibánk, nem tehettünk mást!” /Bob Bigpocket, a Nemzetközi Bírómaffia gazdasági igazgatója/

„Az olimpiai eszmét a vastagbéllírájával eszméletlenre korbácsoló Frady Dögvész Endre ismét megmutatta, hogy mindig van lejjebb! A költészet égboltjának nadírja alatt fetrengő megveszekedett rímkalandor újabb elmeháborodott csasztuskájában belerúg minden szembejövőbe, majd adrenalin-habos testszaggal vitustáncol a romokon! Anyám szerint azért minden Frady Endre versnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy néhány versszak után egyszer csak véget ér. Jobb ma egy rövid vers, mint holnap két hosszú. Ez igaz, de mire kihevernénk, már jön is az újabb! Hát zuhanjon le a Doktor Bubó, de én nem kérem a következőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Soha nem indulok olimpián, mert minden számot megnyerek. Még a női csapatúszást is, a szinkront. Magyar hangom: Jakab Csaba.” /Chuck Norris/

Hej, Danuta...

Hej, Danuta, Danuta,
Evezést jól tanútta,
Pireg-pörög karizma,
Tyű, micsoda karizma!

Hasmars támadt, jaj, rája,
Ám így is üt hajrája,
S aranyos ő, mer’ heti
Másodikját nyerheti!

Négyesbe’ ja harmadik
Gyühet! Ez a karma, dik!
Ereje egy Kamazon
Túltesz: csodás amazon!

(tánc!)

„Hát, igyekszik az ember lánya! A Kamazokat amúgy még hasmars után sem olyan nehéz lehajrázni, mert már a táv elején elsüllyednek.” /Kozák Danuta, sokszoros olimpiai bajnok kajakos/

„Karma?! Milyen karma?! Ne rontsa itt a hitelemet, költő úr! Én minden versenyzőnek rendben tartom a körmeit, mert ha karommá nőnének, akkor evezés közben simán beleakadhatnának egy könnyűbúvárba, vagy egy máig harcoló német tengeralattjáróba!” /Csipesz Tamara, a kajak-kenu válogatott manikűröse/

„Ez a karma nem az a karma, dik mán! Csumidázlak gádzsi, de ne lássam anyámat hadront ütköztetni, ha ez a karma tágabb értelemben nem cselekedetet, tettet, vagy művet jelent!” /Dr. Kolompár Einstein, az Országos Kisebbségi Értelmiségiek (OKÉ) civil szervezet elnöke és nemzetközi atomenergetikai aura-csí kutató/

„Beszósz hurka kőttő, beszósz?! Nemá, hogy egy kiscsirke lenyomjon, mer kettéharapom, ha nagyon cserfel! Ütlek borúsz!” /Kamaz Kenéz, teherautósofőr és megyei erőemelő bajnok/

„Pár nappal a kőkemény hasmenés után fél távnál ilyet robbantani?! Jól van Danuta, ez férfimunka volt!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Amikor egyszer ment a hasam én is vele mentem egészen a tengerpartig. Akkor keletkezett a halálzóna a Mexikói-öbölben.” /Chuck Norris/

„Mink itten az új stadionba nagyon keményen edzünk! A mester a másfél hetes nyári alapozáson nagyon meghajtott minket, oszt’ mán olyan nagy lett a combizmom, mint annak a Kozári Dakotának, vagy hogyishívjáknak a bicepsze!” /Retek Rezső, NB I.-es futballista/

„Mi ez az elmetrancsírozó álnépies műcsasztuska?! Mi ez a lábgombásan hónaljszagú deheroikus gyógycsujogatás?! Ez a savószínű rettenet méltán kerülhetne bele Frady Endre: Olimpiai Bajnokaink Irodalmi Sárba Tiprása c. antológiájába, amit a Magyar Könyvégetési Héten saját kezűleg raknék a máglyára! Anyám szerint én nem lévén cukrász, nem érthetek a máglyarakáshoz, de nem zavarja a megsebzett lelkű állati üvöltésem, mert szerencsére megint elfelejtett benzint tölteni a kétütemű motoros NDK hallókészülékébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Se a verset nem értem, se azt, hogy miért kell zárójelben dőlt betűkkel táncolni a végén?! NEM ENG.!” /Wasserkopf Winnetou, NDK indián származású főcenzor-helyettes/

„A honleányi heroikus küzdelem letaglózó hatására egyik ámulatból a másikba zuhanó költő zúzott lelki sebeit bő nyállal nyalogató főnixként támad fel az önnön emberfeletti szellemi teljesítményének pokoltüzéből. A világirodalom gyomorforgató gyönyörűségének gejzír-szerű előtörése népi-kisebbségi-spirituális elemekkel vastagon megszórva petyhüdt líralávaként kenegeti az olvasó szépérzékét. Unikális sosemvolt és nemislesztán műremek!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. irodalmi réteglap művészeti vezetője/

Kozák-Szabó győzelme

Jól evezett Szabó s Kozák,
Formájukat szépen hozák,
S versenyüket immár nyerék,
Ez a két hölgy igen derék.

Bár amazonpár, a germán
Azt hitte, hogy minket ver mán,
Nyomozhattak csak, mint Derrick,
Aranyat a hun nők nyerik.

Tegnapelőtt még a has ment,
Ki e bajból szén és vas ment,
S most nem has megy, csak a hajó,
S minden jó, a vége, ha jó!


„Tegnapelőtt még a hasam ment, ma már szerencsére csak a hajónk!” /Kozák Danuta, olimpiai bajnok kajakos/

„Jaj, költő úr, nem tudja, hogy hasmenés esetén elég a széntabletta?! A vashiány egy másik betegség! Heveny hasmenés esetén eszébe ne jusson rozsdás szögeket nyalogatni!” /Dr. Bélgörcs Béla, olimpiai csapatorvos/

„Nagyon boldog vagyok, hogy az egész mezőnyből én értem be leghamarabb a célba, mert a győztes hajóban én ültem elöl! Így amiatt sem kellett aggódnom, hogyha Danutára megint rájön a mehetnék, akkor az arcomba kapom a fröccsöt!” /Szabó Gabriella, olimpiai bajnok kajakos/

Éljen a Has Párt zenés felvonulása, a Nagy Has Menés! Torokszorító látvány, ahogy végighömpölygünk az Andrássy úton!” /Kloáka Kenéz, a Has Párt programszervezője/

„Nagy verseny volt! Épp előzni akartunk, amikor hirtelen véget ért a pálya. Nem is értjük, miért nem 501 méteres a táv. Sebaj, az ezüst is szépen csillog, ha épp süt a Nap!” /a germán amazonok/

„Nagy megtiszteltetés, hogy én adhattam át az érmeket a versenyzőknek! A szervezők minden éremfajtából csak egyet-egyet adtak, mert tudták, hogy Ctrl+C Ctrl+V-vel simán tudok mindegyikből egy-egy hitelesnek tűnő másolatot is készíteni. Csak bele ne harapjanak!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke/

„Szórakozunk a volt köztársasági elnök úrral, költőcske?! Megvitassuk a kérdést?! Ütköztessük a véleményünket?! Formáljam a magáét ezzel a szolgálati gumibottal! Vagy magyarázzak inkább kardlappal?! Na, tűnés vissza a közmunkapad mellé!” /Csávás Kálmán munkásőrnagy, a Fűzfapoétákat Irodalomból Kiközmunkásító Alapítvány (FIKA) ideológiai főtisztje/

„Az első pár tucat olvasásra még archaikusnak és kaotikusnak tűnő szóösszlet hirtelen kitisztul és összeáll, mint szakértő kéz alatt az Ikeában vett Kürmjönn márkanevű polcos szekrénycsalád két héttel a szerelés megkezdése után. Az aranyértől az aranyéremig vezető szagos diadalút megverselése a világirodalmat egy újabb krízislírával ajándékozta meg és tette többé. A Frady Endre rajongók táborát eksztatikus sikolyokba hajszoló mű ismét kipótolja önmaga hiányát!” /Dr. Leend Lajosné Vala Viola, az ELTE Kőkorszaki Olimpiai Költészettan Székének (KOKSZ) docense/

„A vers tárgyi tévedést tartalmaz! Ha én nyomozok az arany után, akkor meg is szerzem. A két német hölgy viszont sikertelenül nyomozott, tehát a hozzám hasonlításuk sántít, mint a hazug ember! Igaz Harry? Költő úr, figyelmeztetem, hogy bármit mond, az felhasználható ön ellen!” /Derrick felügyelő/

„A poklot valahogy úgy képzelem, hogy miközben az elkárhozott lelkek égnek a gyehenna tüzében, a központi máglya fölötti bográcsban Frady Endre olvassa fel a verseit és ez mindenkinek közvetlenül az agyába van belehangosítva. Ettől a mostani művétől talán a főördög is halálsikolyokat hallatva könyörögné át magát egy kevésbé kegyetlen büntetés végrehajtási intézménybe! Anyám szerint mindezek fényében lehet, hogy ideje lenne elkezdenem hittanra járni és elkísérgetnem őt a vasárnapi misére. Hátha megúszom, hogy az öröklétet Frady Endrével kelljen eltöltenem! /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a tengertől föl akartam kajakozni a Mississippin, de nem volt se csónakom, se evezőm. Fogtam két aligátort, az egyikre ráültem, a másikkal eveztem. Mire másnap végigértem, nagyon elfáradtak.” /Chuck Norris/

Holtversenyes Csehzüstérem

Benyúlva ezüstöt Cseh csen,
Ki magyar s nem cseh vagy csecsen
(Nem szopott cseh s csecsen csecsen).

Pillangót úszott, nem mellet,
S vidul Phelps és le Clos mellett:
Nagy közös ezüstre tellett!

Holtverseny érte el Csehet,
Haza diadallal mehet,
S nevetve mond vidám „Hehe!”-t.

„Hehe!” /Cseh László, a 100 méteres pillangóúszásban hármas holtversenyben olimpiai ezüstérmet szerző vidám magyar úszó/

„Valóban megkerestük a szerintünk cseh-csecsen vegyes származású úszót állampolgárság ügyben, de ő azt mondta, hogy neki nem a származása vegyes, hanem az egyik fő száma és se oroszul, se csecsenül nem beszél, úgyhogy köszöni szépen, de most már megmaradna magyarnak. Tanulság, hogy a legközelebbi jelöltünket nem megkérdezzük, hanem elraboljuk.” /Dunakav Dunakavics Rotorov, a Csecsenföldi Olimpikon Beszervezési Bizottság (CSOBB) főtitkára/

„Micsoda?! Vidáman nevet az ezüstérme után?! Én bezzeg bocsánatot kértem, mert szégyenteljes másodikként nem lehetek hős a hazámban! Én az ő helyében valószínűleg menedékjogot kérnék Csecsenföldön. Abcúg, Dél-Korea!” /Om Jun Csol, észak-koreai olimpiai ezüstérmes súlyemelő/

„Om Jun Csol önkritika gyakorlását elfogadtuk és most családja körében egy kényszermunka… ööö… illetve edzőtáborban készül arra, hogy négy év múlva kiköszörülje a csorbát és legyőzze az összes imperialista és dél-koreai ellenséget… ööö… illetve ellenfelet!” /Kim It Lop, az Édenkertbe Haladó Korea Ország Példamutató Pártja (ÉHKOPP) sportügyi szakállamtitkára/

„Hát, én sem tudok szívből örülni az ezüstérmemnek és én sem bírom a dél-koreaiakat, illetve csak egyet közülük. Lehet, hogy számomra is minden út Groznijba vezet?” /Imre Géza, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó/

„Laci jól teszi, ha nevet, mert sírni csak a győztesnek szabad!” /Székely Éva, olimpiai bajnok úszónő és a Nemzet Sportolója/

„Olyan boldogan álltak mindhárman a dobogó második fokán, hogy hirtelen elfogott a magányérzet és arra vágytam, bár 0.75 másodperccel lassabban úsztam volna és én is ott állhatnék közöttük! Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék, szép vidám legények, ezüstös leventék!” /Joseph Schooling junior, szingapúri olimpiai bajnok úszó/

„Jaj, Jóska fiam, gondolkodjál már! Ha ugyanannyit úsztál volna, mint ők, akkor nem a második fokon állnátok együtt, hanem az elsőn és akkor mind aranyosak lennétek! Mióta apád kivándorolt Szingapúrba, mintha elfelejtettetek volna józan paraszti ésszel gondolkodni!” /id. Iskolázás József, az ezüsthüttyösi Aranykalász MGTSZ nyugdíjas aratómunkása és Joseph Schooling itthon maradt nagyapja/

„Jaj fater, az unokája ugyanannyit úszott, mint a többiek, csak kicsit gyorsabban!” /Joseph Schooling senior, a győztes édesapja/

„Az irodalmi nótafa bokorrímein csillogó rímvirágcsokrokról poézisnektárt gyűjtő líraméhek andalítóan ritmikus döngicsélése hatja át a sport aktuálköltőjének mindhalálig gyönyörködtető életművét. Az sorvégi összecsendülő csimbum cizellák mákonya mézédesen cirógatja a világirodalom ínyenceinek mondanivalóra éhes nyelőcsövét. A mű mirőlszólása szinte elhalványodik a külcsín szépségének apoteózisa mögött. Kötelező olvasmány!” /Jajlila Jenőné Óhdeszép Olívia, középiskolai magyartanár és maszek méhész/

„Frady úr! Örömmel látjuk körünkben!” /Rémrím Rezső, a Magyarországi Idióta Költők Intézete (MIKI) szakmai referense/

„Csak az a cím, csak azt tudnám feledni! Meg mindent, ami utána jön! Ennyi vérlázítóan gyenge szóviccet még a Sas Kabaré és a Szeszélyes Évszakok közös műsorában sem lehetne találni! Aki úgy gondolta, hogy Frady Endre olimpiai aranyos verseivel a magyar költészet elérte a mélypontját, az nem sejthette, hogy ezzel az ezüstös gennygóccal újabb meredek lejtőket kövezett ki a lírapokolba vezető úton! Anyám közben azt kérdezi, hogy a holtverseny azt jelenti-e, hogy mindenki a vízbe fulladt, de ezt betudom a nonstop éjszakai olimpia nézés mellékhatásának. Ám ki tudja, milyen apokaliptikusan borzalmas mellékhatásai lesznek a jövő nemzedékére, ha a magyar irodalom nyomokban Frady Endrét fog tartalmazni?! Én mindenesetre beiratkoztam egy nagy hatótávolságú klapanciapusztító mentális erőfejlesztő tanfolyamra, anyámat pedig hermetikusan elzártam az internettől.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer fogadásból világcsúcsot úsztam 100 méter pillangón. Hátratett kézzel.” /Chuck Norris/

Áron aranya

Mivel megszűnt már az iwiw,
Csak a twitter és a facebook
Zengi: Jó, ha Szilágyi vív,
S ellenfél, ki harcra kész, buk!

- Nem bukás a második hely! –
- tartja joggal Daryl Homer,
S páston Áron fickándik, hej!,
Ahogy csak egy bátor ló mer.

Mellre szúró, karra nyeső
Ez a hős Szilágyi Áron,
S tovább hull az aranyeső,
Jó dolgunk van idén nyáron!

„Nagyon boldog vagyok, hogy az összes aranyérmesünk – Szász és Hosszú elvtársnők, valamint Szilágyi elvtárs – mind kedvenc munkáscsapatom, a Vasas SC sportolója! A Vasas SC legyen Vasas SC, elvtársak, nem pediglen Real Madrid! Vasas, ne hagyd magad! Újabb aranyakkal előre a szocializmus építésének útján!” /Kádár János, néhai pártfőtitkár/

„A polgári értékrendet képviselő Vasas nemzettudatos nevelőmunkája ez a siker, mely elősegíti Magyarország pozitívabb nemzetközi megítélését és növeli esélyeinket a 2024-es budapesti olimpia megrendezésének elnyerésére. Személyesen annak is örülök, hogy olyan sportágakban nyertünk, amelyek egyikében sem használnak környezetszennyező sportszereket – nem motoros láncfűrésszel vívnak és nem kőolajban úsznak - így kiemelten védik a környezetet! Zöld utat a Zöld Magyarországnak!” /Áder János, köztársasági elnök/

„Alighogy Szilágyi Áron bevitte a győztest tust, majd letusolt és civilbe öltözött, Frady Endre máris tusba mártotta pennáját és szépirodalmi hegedűszóval tust húzott a bajnok bajvívó tiszteletére! Vers Áronnak mindenáron! Igazi keresztvágásos és keresztrímes eufórialíra! Hogy volt, hogy volt?! Vissza, vissza! Fraaady, Fraaady!” /Harsány Hubáné Zengő Zinajda, a Rímálom Az Elme Utcában c. szépirodalmi kuriózum főszerkesztője/

„Sokak szerint megvédtem az aranyérmemet, pedig csak szereztem hozzá egy másikat. Nem is kellett megvédeni, mert nem akarta ellopni senki. Ha meg csak megvédtem volna, akkor csupán az egy lenne, így viszont kettő van. Most örülök egy kicsit, aztán Tokióban nyerek még egyet, hiszen három a magyar igazság!” /Szilágyi Áron, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó/

„Ide figyeljenek emberek! Világszenzációs tandem repülés az olimpiai költészet zenitjén! Szilágyi Áron a kardvívás Paganinije és Frady Endre a rímelés Frady Endréje! Ha Áron karddal is ilyen elsöprően sikeres bajnok, milyen távlatok nyílnak előtte egy ilyen személyi bárddal?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Be kell vallanom, hogy a kosztümös filmekben azért szórakoztatóbban vívnak. Itt két ember a páston egymásnak ugrik, kigyulladnak a lámpák, mindkettő a levegőbe csap az öklével és a bíró felé fordul, aki véletlenszerűen ítél valamit és a végén jó esetben egy magyar győz. A riporternő közben magyarázza a lassítást, de én még így sem értem. Csak örülök és verset írok róla.” /Frady Endre, laikus költőgigász/

„Miközben az országot az egekbe emeli Szilágyi Áron címvédése, engem munkakörömnél fogva a földre sújt a róla írott fércmű, a rímekbe csomagolt semmitmondás! Üzenem Brüsszelnek, hogy akármennyi migránst hajlandó vagyok befogadni, ha cserébe elviszik innen Frady Endrét! Innentől kezdve írja belgául a balga verseit! Anyám szerint, ha túl sok idegen aludna a szőnyegen, akkor ő éjjel nem merne kimenni vécére, mert félne, hogy a sötétben véletlenül rájuk lép, de én még ezt az áldozatot is hajlandó vagyok meghozni egy Frady Endre-mentes Kelet-Európáért!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban a Texasi Vasasban kezdtem vívni, de a tenyeremben plazma állapotúvá préselődött a markolat, a keletkező hőtől megolvadt a penge, lecsöpögve átégette a pástot és a keletkező lyukba belezuhanó ellenfelem szörnyethalt volna, ha a hirtelen a tüdőmbe szívott légtömegek okozta vákuum zuhanás közben vissza nem szippantotta volna. Udvariasan átirányítottak lemezhengerlő szakosztályba.” /Chuck Norris/

Hosszú Katinka

Katka magát vízbe veti,
Gyorsabb, mint egy tavi jeti,
Pörög keze, lüktet lába,
S összes ellenfele kába.

Iron Lady’s very-very
Strong – a mezőnyt péppé veri,
S mindeközben kissé avítt
Világrekordokat javít.

Nekem leesik az állam,
S közben bőg az Amcsi Állam,
Úszóikra ráver Hosszú,
Jön is blőd doppingvád bosszú.

Ő Rióban közben rakat
Csúcsot dönt s nyer aranyakat.
Vízben száguld oda-vissza,
Ő az úszás Chuck Norrissza!

„Hát persze, én meg a mindenbírás Hosszú Katinkája vagyok, mi?! Ne gondold gyógyköltőcske, hogy a Föld túloldalán biztonságban vagy tőlem, mert én le tudom rúgni a fejedet a puszta távollétemmel is! Szerencséd, hogy a mai edzésemen épp a kegyelmet gyakorolom!” /Chuck Norris/

„Doppingvádak?! Közröhej! Ha mi doppingolunk, akkor Michael Phelps egy két szintetikus lábon járó radioaktív veszélyes hulladéktároló!” /Shane Tusup, edző és férj/

„Kikérem magamnak a rágalmakat! Én nem a tiltott ajzószerektől világítok a sötétben, hanem mert mutáns vagyok! Már eleve így születtem a marsi csészealjunk orvosi szobájában! Akkoriban még i2dfx-mrzwy-13/ggg-nek hívtak, csak később amerikaiosítottam a nevemet a menedzserem kérésére.” /Michael Phelps, gyanúsan sokszoros olimpiai bajnok úszó/

„Többször is ellenőriztük Hosszú Katinkát, de sem a vérében, sem a vizeletében nem találtunk mást, mint Sugovica vízben főtt bajai halászlevet sok tésztával, ami ajzószer ugyan, de nem tiltott.” /Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője/

„Én ugyan nem tudok úszni, de a rajtkövön állva a medence fölé tartott botommal kettéválasztom a vizet és száraz lábbal átrohanok a túlpartra. Sajnos eddig egyetlen világcsúcsomat sem hitelesítette a szőrösszívű nemzetközi szövetség. Nem tudom miért! Csak nem találtak a megengedettnél több mannát a vizeletemben?!” /II. Mózes, próféta/

„Hosszúnak könnyű, mert csak beugrik a medencébe és már el is éri a túlsó falat! Én bezzeg kitempózhatom a belemet is, míg átérek!” /Rövid Gizi, Hosszú Katinka méltán elfeledett vetélytársa/

„Hiába döfködöm a sajtó felé küldött műmosolygás közben a hátam mögött ennek a kozmopolita nőszemélynek a viaszbábuját, nem tudok ártani neki! Lehet, hogy a mutyiban közbeszerzett viasz, vagy az okosba’ organizált kötőtű az oka?! Mindegy, nem mondok le!” /Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke/

„Hosszú Katinkát onnan lehet megismerni, hogy mindig ő van elöl. Még szerencse, hogy Katka nem a menekült csapatban úszik, mert akkor úgy kellene közvetítenem a világrekord döntését, hogy meg sem említhetném, hogy jelen van!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Mi ez a vulgárkertészeti gyomrohadvány?! Mi ez a trambulinról az irodalom medencéjébe fröccsenő belerondítás?! Nem lennék meglepve, ha Frady Endre versírás után levett vizeletében éhen halt agyevő skarabeus molekulákat találnának! Anyám most azt kérdezi, hogy az a Hosszú Katinkával állandóan együtt úszó sárga csík ugye nem azt mutatja, hogy éppen belepisil a medencébe? NEEEEM!!!” /Puzsér Róbert, feszült kritikus/

„Amikor győzök, mindig gyorsan megszárítom a hajam, majd visszaszaladok a medencéhez megnézni, hogy beért-e már a sárga csík is? Amúgy azon gondolkodom, hogy elindulok a nyíltvízi 10 kilométeres számban is. Az elején elsprintelek a mezőnytől és később, ha valaki esetleg utolér, akkor a lábtempómmal visszarúgom a mezőnybe. Mint Chuck Norris.” /Hosszú Katinka, többszörös olimpiai bajnok úszónő/

„A sport megtanít tisztességgel győzni és méltósággal veszíteni. Van, akinek az egyiket, másoknak a másikat kell többet gyakorolni. Hosszú Katinka és Frady Endre leckekönyvében viszont egyáltalán nem szerepelt a kudarctűrés tantárgy, mert azt nem lehetett egyszerre hallgatni az olimpiai arany, világcsúcs, örökélet című tanegységekkel. Az egyszerű halandó csak ámul, és átadja magát a győzelmi mámornak. Aki nem hiszi, őrizgesse a mintákat tíz évig.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Az első arany

Elő fotel, kaja, pia,
Kezdődik az Olimpia!
Nagy örömére a köznek,
Harcos hölgyek épp tőröznek.

Honleányunk igen penge,
Olasz nézi, merre leng e
Hősnő párbajtőre hegye…
Tus segít, hogy észrevegye.

Tévé előtt csak úgy lesek,
Hullanak hol együttesek,
Hol pediglen egylámpások…
E feszültség nekem má’ sok!

Páston kívül vajh’ még hun nő
Ily izgalom?! Győz a hun nő!!!
Himnuszunk, e nemes ének,
Méltán szól Szász Emesének!

„Nemes ének?! Persze! Ezért strapáltam magam és írtam annyi versszakot, hogy állandóan csak az elsőt dalolgassátok?! Fogadjunk, hogy nem is tudjátok tovább! Halálhörgés, siralom! Piha!” /Kölcsey Ferenc, költő/

„Bocs, Feri bá’, hogy közbeszólok, de nekem az első se jut mindig eszembe!” /Király Linda, énekesnő/

„Ne puffogj, druszám! Nézd meg, én hogy jártam?! Rólam, aki annyi szép dallamot írtam, egy repülőteret neveztek el, és most már mindenkinek az agyig hatoló, fülsüketítő motorzúgás jut eszébe a nevem hallatán!” /Liszt Ferenc, zeneszerző/

„Köszönjük Emese!” /Magyarország/

„Mi ez a kretén kínrímes klapancia?! Frady Endrének ismét sikerült belerondítania az ország közös örömébe! Hát már a Himnusz hallgatása közben is úgy kell állnunk, mintha egy szabadrúgással szembenéző sorfal tagjai lennénk, hogy nehogy ágyékon találjon a költészete?! Anyám szerint ne fetrengjek a szőnyegen, mint egy műesett olasz csatár, hanem keljek fel és férfiasan toroljam meg a rajtam esett sérelmet, de hát mit tudhat ő az én fájdalmamról?! Kedves Emese, nincs még egy hely a tőröd hegyén egy megtébolyodott poéta számára?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kanapészurkoló költő úr! Olimpiát nem a fotelban tespedve kell nézni, hanem update kézi súlyzókkal a kézben ugrálva és akkor a közvetítés végén jól fog esni teljes kiőrlésű fűrészpor ízű update vacsora!” /Schobert Norbert, update fitnesz guru/

„A győzelmem után a riporter megkérdezte tőlem, hogy mivel hálálom meg az embereknek, hogy kijöttek a helyszínre szurkolni nekem? Még nem tudom, de csak őneki szívesen felolvasom ezt a verset!” /Szász Emese, olimpiai bajnok párbajtőröző/

„11:7-nél még azt hittem, hogy megnyerem, de 13:15-nél, amikor örömködni kezdett már sejtettem, hogy mégsem. Először szomorú voltam, de már nem bánom a vereséget, mert ha rólam írtak volna ilyen gyenge győzelmi verset, én biztos párbajra hívtam volna az elkövetőt! Felkoncolare necesse est!” /Rosella Fiamingo, olimpiai ezüstérmes párbajtőröző/

„A mi időnkben, a szép sötét középkorban még egyszerűbbek voltak a szabályok. Együttes találatnál mindkét bajvívót kivitték a küzdőtérről, a ma egylámpásnak nevezettnél pedig csak azt, aki kapta. A vesztesek nem a vigaszágra jutottak, hanem a temetőbe. Ezüst és bronzérmet sem osztottak, mert már nem volt kinek. Hej, azok a régi szép idők!” /Félfejű Vid, többszörös lovagi torna győztes és egyszeres második helyezett/

„Én minden himnuszt el tudok énekelni bármilyen nyelven akármilyen dallamra. Egyszerre.” /Chuck Norris/

Vízesés

Vízesésben sok az esés,
No meg a névadó víz is,
S látványzata olyan mesés,
Múl' tőle a lelki krízis.

Ám mi van, ha én is esek,
S versemből a betűk velem,
Bőgő ő-k és síró s-ek,
S x-ek, p-k meg néhány l, m?

Palacsinta leszek, tetem,
Mint kin átgördült egy henger
S hullámsíri költészetem
Felbugyogó  betűtenger...

„Jaj, költő úr, most megríkatott,  mert elképzeltem, amint a szomorkásan szétkenődött teteme összezsírozza a vízesés alatti folyószakaszon lévő orvhorgászstégem cölöplábát, míg én az ön gusztustalan bűzétől indíttatva végig okádom a partszakaszt!” /Peca Pál, községi polgármester és orvhorgász/

„Költő úr, gratulálok az újdonsült Darwin-díjához!  Nem jutott eszébe, hogy a vízesés fölött fürdeni tilos és életveszélyes?! Arra sem gondolt, hogy az óvatlan zuhanása közben ráeshet egy gyanútlan heringre és akár meg is ijesztheti?! Ki fogja kifizetni a szerencsétlennek a haltrauma terapeuta méregdrága vizitdíját?!” /Dr. Grünwald Géza, az Intenzív Zöldek az Életért (IZÉ) civil szervezet hiperaktivistája és haltrauma terapeuta/

„Na, pont az ilyen agyatlan költőtetemek elkerülése végett kell mobilgáttal megvédeni a kerületi polgármesterségem alatt illegálisan beépített árteret az árvíztől! Minden úton elvezetjük a Római partról a vizet máshová!” /Tarlós István, főpolgármester/

„Bocsi srácok! Egyrészt magamra vállalok minden felelősséget, másrészt a természetemből fakadóan nem tehettem mást. Őszintén sajnálom!” /a gravitáció/

„A brüsszeli csipke cizelláltságú olvasó fénytörő könnyein átszűrt mélylíra oly csillogóan tükrözi a vízesésben materializálódó tragikus szabadesés önfeledtségét, mint a mókus fenn a fán, azaz a múlt ifjúság tündér taván bugyborékoló boldogságtól ordítani tudás antitézisének szuverenitását mintegy. A hullaáztató betűhullás hullulutrullulu dallama beleég oda is, ahol a lelkek eldologiasodott teflonnal vannak bevonva és rögvest lereped a szívek köré vont közönypáncél is. Mindazonáltal éljen a gyászünnep!” /Szigony Szomorné Juhéj Jajlilla, középiskolai magyartanár és betanított hullamosó/

„Depressziót gerjesztünk, költő polgártárs, depressziót?! Pont most, amikor szorgos népünk épp győzni készül és a keményen dolgozó kisemberek szavazatain keresztül azt üzeni Brüsszelnek, hogy  Hunnia jobban ködösít?! Éppen a Zolimpia doppingmentes sikersorozata előtt gerjesztene nemzettudathasadást?! Na, jöjjön csak ide egy akkora munkaalapú társadalmi pofonért, hogy az újra kívánatos berlini fal adja a másikat!” /Csávás Kálmán, a Magyar Állami Közjót Okozó Nyilatkozat (MÁKONY) első önkéntes aláírója és az Állami Verselhárító Hivatal (ÁVH) koki- és sallerosztója/

„Semmi ok az aggodalomra, mindössze annyi történt, hogy a vécéajtónk belső felén lévő naptár júliusi képén egy vízesés szerepel. Még pár nap és átlapozzuk.” /Frady Endre, költőgigász/

„Mi ez a kertvégi fabudin előkínlódott galandférges székletlíra?!  Ha a gimnáziumban ilyen verset írtam volna, a magyartanárnőm állszakállt ragasztva kiállt volna a körútra koldulni, nehogy bárki rájöjjön, hogy köze van a munkásságomhoz! Anyám szerint a Lenin körúton sosem koldult senki, de ő még a boldogult átkosban szocializálódott. Akkoriban még egy tisztességes hullámsírhoz is pártállami tűrés, vagy támogatás kellett. Pont, mint ma. Kár, hogy Frady Endrét ma se tiltja senki!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Téved Puzsér úr! Mi rendszeresen blokkoljuk a gumipoéta kommentjeit. Minket nem érdekel a szólásszabadság. Mert mi megtehetjük!” /www.origo.hu/

„A rólam szóló címe miatt a verset  saját költségemre lefordíttattam svédre és naponta próbálom átadni a királynak, hogy küldje tovább az akadémiájának, hátha összejön érte az irodalmi Nobel-díj, amiből talán nekem is csurran-cseppen valami. Sajnos sosem találom otthon!” /Viggo Vattenfall, svéd postás és amatőr vízesésfotós/

„Jaj, már megint jön  a fradysta postás! El kell rejtőznöm! Elment már?” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Szeretem a vízeséseket. Felfrissítő felúszni rajtuk. A Niagara a kedvencem.” /Chuck Norris/

Pokemon téboly

Felém fut blőd tömeg konok
Tekintettel s majdnem elüt;
Hátam mögött pokemonok
Lüktetnek szinte mindenütt.

Sokaságnál okosteló,
Ez már egy új emberfajta,
S üvöltenek nekem: „Te ló,
Pokemonon ott állsz rajta!”

Vécére is félve megyek,
Hátha beugrik egy alám,
S rám törnek vad izomhegyek
Földre lökvén: „Megvan, na lám!”

Szerencsétlen bús földtekén
Ez folyik már hetek óta...
Brüsszelnek most üzenek én:
Pokemonra nem kell kvóta?!

„Pokemonról szállj le! Hé boy,
Széttéplek és lesz egy víg tor!” -
- Zúg egy manus. Totál téboly!
Ments meg minket, drága Viktor!

„Nem kell aggódnia, költő polgártársam, haladéktalanul megmentem! Bennem megbízhat. Én mindig tudom, hogy mi foglalkoztatja a zembereket. Természetesen nem engedjük meg Brüsszelnek, hogy az országgyűlés felhatalmazása nélkül pokemonokat telepítsen Magyarországra. Okvetlenül népszavazást fogunk kezdeményezni, hogy megtudjuk, mit gondolnak a zemberek a terrorista gyanús pokemonok és pókemberek Magyarországra való betelepítéséről. Ha, ahogy sejtem, jogtalan az ügy, akkor lesre állítjuk őket. A közeljövő elkezdődött! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Dr. Orbán Viktor, jogász és Magyarország miniszterelnöke/

„Lengyel-magyar két jó barát, együtt űzi pokemonát! Nyilvánvalóan mi is részt veszünk a Keresztények Együtt a Gyűlöletért (KEGY) civil szervezet pokemon és piréz ellenes békemenetén!” /Zbigniew Kretyn, a Lengyel Élet Gyökere (LÉGY) szakszervezet keserűségügyi menedzsere/

„Be kell vallanom, hogy fogalmam sincs, mi az a pokemon, butatelefonom van és sokáig betárcsázós volt az internetem is. Talán nem véletlen, hogy még sosem büntettek meg a digitális világsztrádán való gyorshajtásért. Lassan járj, tovább tart!” /Frady Endre, kőkorszaki költőgigász/

„Mi a bajotok velem, ti múlt századokba beragadt őskövületek?! Ki nem állhatom a virtuális fosszíliákat!” /Pokemon Pityu, digitális celeb/

„Tegnapelőtt az okostelóm jelezte, hogy Förmedi bácsi veteményeskertjében van egy pokemonraj, de amikor átmásztam a szögesdrót kerítésen, az öreg munkásőr rám uszította mindkét kutyáját! Szerencsére azóta már itt a sebészeten is elkaptam egy pokemont az egyik műtőben egy páciens nyitott agyában, de az épp operáló orvos nagyon megveretett a másfél mázsás főápolónővel. Most tolószékben vadászok a folyosón…” /Birka Baltazár, gimnáziumi tanuló/

„Az aktuállíra koronázatlan királyaként regnáló költő ismét lereagálta az átlagos emberi ésszel lereagálhatatlant és odatette magát, ahol a madár se költ! A keresztrímek kormoránjaként vijjogja arcunkba a virtuális világ túlburjánzó térhódításának lélekalvasztó elsivárosodását. A vers végén a jóságos legfelsőbb hatalomba vetett csodaváró bizalom már-már Moliere Tartuffe-jének pozitív napkirályi zárására hajaz. Frady Endre egyre jobban teljesít!” /Lilaköd Lenke, a Frady Endre Nemzeti Egyetem (FENE) világirodalmi tanszékének adjunktusa/

„Mi ez a bélbe belepokemonozó féreglíra?! A gyomor forog, az alkotó pihen?! Dehogy pihen, táncol a romokon! Ez a magamfajta ember tragédiája! Anyám szerint nem kellett volna kritikusnak lennem, maradhattam volna középiskolai magyar-történelem szakos tanár, és igaz ugyan, hogy már rég éhen haltam volna, de nem lennék ennyire ideges. Ő azonban nem tudja, hogyha Frady Endrét valami fékevesztett közoktatási szakállamtitkár véletlenül bevette volna a tananyagba, akkor nem éhhalált haltam volna, hanem agyvérzéseset!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Úgy tűnik, hogy az emberiség megérett a pusztulásra. Istenem, megoldod magad, vagy besegítsek?” /Chuck Norris/

Rakott zöldbab a Figuránsban

Figuránsi zöldbab (rakott!)
Volt a mai ebéd éke,
S látja még az is, ki vak ott,
Gyomromban kitört a béke.

Támadott bár éhkopp héja,
Csak ebédig voltam éhes,
S gyomorűrtől volt kútmély a
Hangom, mikor szóltam: Hé, hess!

Blőd héjának az Úr nem észt
Osztott, hanem lúzerséget,
S elszállt, míg víg bendőm emészt
Tápot, mit még nem oly rég ett.

Élet szép, ha a has telve,
Éhség-rémség meg nem ijeszt,
S überjó lét alapelve
Figuráns utáni szieszt-

-a!


„Költő úr, elfelejtette a versben megemlíteni a tejfölt! A rakott zöldbab a tetejére rálöttyintett evőkanálnyi tejföl nélkül olyan, mintha a flambírozott langusztavelőből kispórolnánk az abált gerslit! Legközelebb jobban figyeljen! Amúgy kedves egészségére!” /Rántott Renátóné Habart Hedvig, gasztrobloggerina/

„Bocs, elfelejtettem! Pedig úgy tornyosult a tetején a tejfel, hogy azt hittem, hogy Eiffel! Höhö, így humorossan, höhö! Na, megyek sziesztázni!” /Frady Endre, jóllakott költőgigász/

„Szieszta munkaidőben?! Mi maga civilben költő úr, magyar NB I-es futballista, vagy országgyűlési képviselő?! Termelni kell, hogy dübörögjön a gazdaság! Tervtúlteljesítéssel üzenjünk Brüsszelnek! Magyarország jobban teljesít!” /Frázis Fridolin, a Lózungokat Előállító Párt- és Közérdekű Egyesület (LEPKE) nagyotmondási főelőadója/

„A csonka ötödik versszak, az –a! majdnem tetszik. Nem mintha bármi értelme lenne, de legalább rövid. Az előző négy viszont feleslegesen túl van írva és kilóg a versből, mint a lólábak a megtaposott zsoké túloldalából. NEM ENG.!” /Gyalog Gyékény, a Jóleső Jetiharapás c. internetes versportál főcenzora/

„Aha, szóval ezért nem látom a költő urat már egy ideje a KisBigben! Csak nem átszokott a saját üzemi étkezdéjükbe?! De hát a kerületben csak nálunk kapható gigantikus adagok nélkül hogyan akar szép kövér lenni?! Nem tudja, hogy férfiember száz kiló alatt csak karácsonyfadísz?!” /Mr. KisBig/

„Én egy igazi pechvogel vagyok! Hitchcock: Madarak c. filmjében legjobb mellékszereplős Oscar-díjra jelölhető jelenetem lett volna, de utolsó pillanatban kivágták a filmből; a pápaválasztáskor lefejelt egy raj békegalamb; a Fradi sas casting utolsó köréig vezettem, de végül megelőzött a klubelnök gnóm papagája;  most pedig a győzedelmesnek ígérkező gyomorháború kapujában kerekedett fölém egy tányér rakott zöldbab! Mit vétettem, hogy így ver a sors?!” /a lúzer éhkopp héja/

„Ha elmondanám, amit Frady Endre költészetéről gondolok, akkor szétsípolnának, ha pedig megtenném Frady Endrével, amit szeretnék, akkor testi sértésért lesittelnének. Anyám azt mondja, hogy hozna nekem mindennap finom tyúkhúslevest a beszélőre, de szívószállal kellene meginnom, mert a rácson át nem fér be a vájdling. Jobb a békesség alapon a legpozitívabb, amit erről a versről elmondhatok, hogy ez egy szellemi szemétlerakó telepen is azonnal megsemmisítendő veszélyes hulladéknak minősülne! Alpári fércmű!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy éhes héjapár ki akarta vájni a szemgolyómat, de pislogtam és a szemhéjammal letörtem a csőrüket.” /Chuck Norris/

Csigaház

Itt egy lukas csigaház,
Benne csupasz csiga fáz,
Bevezetve nincs a gáz
S rázza őt a csigaláz.

Arra sétál vak Ancsa
S majdnem gyilkol bakancsa,
Ám jő ebe, Vakkancs a-
-z urával, ki Hakan Cha.

- Rá ne lépj! – szól fő török –
- E héjak nem tömörök,
S hogyha egyet fő’török,
Furdalásom tök örök!

Havária már nyista,
Víg a nép s vagy száz Pista:
Lázcsiga be mázlista,
Jó marad a házlista!

„Ez most vagy a szokásos űrlíra egy tört dimenzióból, vagy a legszofisztikáltabb Erdogan-vers, amit Jan Böhmermann óta olvastunk. Végül is nem mindegy?! AAAA BBBB, ZsZsZsZseniális!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ennek az észak-koreai idemigrált műtöröknek a gejl ábrázolása még a minapi önpuccsomnál is gyomorforgatóbb! Költő úr, készítsen elő magának csíkos rabruhát, küblit és húszévnyi hideg élelmet, mert Juszuf és Ali már elindultak, hogy letartóztassák!” /Recep Tayyip Erdogan, török miniszterelnök/

„Tisztelt Bíróság! Egy internetes irodalmi portál hirdetett meg Csigaház címmel egy verspályázatot, aminek nem tudtam ellenállni. Ez lett belőle... Irodalomfelebarátok, meg tudtok bocsájtani?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Lerúgjam a csíra agycsíjét és a fejcsakráját a lábaurámmal!” /Chuck Norris/

„Hagyd Chuck, van egy jobb ötletem! Atyám, bocsássunk meg neki és minden emberi mértéket meghaladó kegyelemmel higgyünk abban, hogy nem tudja, mit cselekszik!” /a Fiú/

„Rajtad múlik! Én nem ítélek senkit, hanem az ítéletet egészen neked adtam. Sok szerencsét, Fiam!” /az Atya/

„De jó, hogy nem történt tragédia! Ha ugyanis egy csigaház összeomlik, akkor napra készetlenné válik a házlista, újra kell számozni a házakat és szembe kell nézni a vehemens lakossági tiltakozásokkal! Oké, hogy azok karhatalmilag vérbe fojtódnak, de én még a csupán szájkaratéig jutó lakossági fórumokat is rühellem!” /Porfogó Pista, a Központi Univerzális Közadathalmaz Alapítvány (KUKA) adatbázisügyi főbonyolítója/

„Kit érdekel egy ilyen nyálas állat?! Ha egy csiga egy általam tervezett grandiózus építmény útjában áll, ki kell vágni egy szintén útban lévő fát úgy, hogy pont rádőljön és szétlapítsa! Don’t stop me now!” /Kivágó Kösztöny, az Állami Fairtó Alapítvány (ÁFA) főépítésze/

„Sir Outcutter, ne lopkodjon dalszövegeket a Rólunk elnevezett együttestől, mert magát is kiléptetjük Európából és a gyarmatbirodalmaink egyikére száműzzük gyapotot szedni! Mi? Hogy? Jól van fiacskám, jól van, nem izgatom fel magam és elmegyek sziesztázni!” /Queen Elizabeth II, angol királynő/

„Mit panaszkodik ez az ázó-fázó éti csiga?! Neki legalább van fedél a feje fölött! Nekem még az sincs!” /egy magát megnevezni nem kívánó meztelen csiga/

„Gyönyörűen gondozott bokorrímek egymás után sorban, ami már-már sövényrímnek is nevezhető! Frady Endre a világirodalom kertjébe telepítette a jövőt, majd megöntözte az ihlet okozta kemény munkájának a líraillatú verítékével. A társadalmi kérdéseket szimbólumok és metaforák ütköztetésével feszegető költemény méltán kerül a műfaj független Fame Of Best Of Anything oszlopcsarnokának díszhelyére. Vastaps!” /Szotyola Szeréna, a Páneurópai Unió Költészeti Intézete (PUKI) főkertésze/

„Mi ez a trágyalében fuldokló bulvárdisznók által is kiokádandó förtelemlíra?! Szerencse, hogy nem vagyok elég hajlékony, mert különben kiharapnám a saját szívemet, majd fölköpném és aláállnék! Anyám azon töpreng, hogy ha Ancsa nem lett volna vak, akkor is hozzáment volna-e az állatbarát koreai törökhöz, én meg azon, hogy mindez ki a megmurdelt tavihernyót érdekel?!?!?! Frady Endre mintás csigaházakon akarok taposni!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Változékony időjárás

Dög melegre jöhet sár is,
Hangulatom lárifáris,
S füstölög a szomszéd Máris:
Utálom az összes nyarat!

Földeken szenved a vetés,
Hol sok hőt kap, hol nedvet és
Nem őszinte a nevetés:
Paraszt búsat köp és arat.

Időjós remekül él a
Változékonyságból s méla
Undorral nézi, hogy Béla
Vízhatlan napernyőt varrat.

„Ez az AAAP BBBP CCCP rímszerkezet akkora újdonság, amire talán még meg sem érett a világirodalom! A költő az egymást taszító ellentétek vonzásából kiszakadva teszi le elénk a már a XXII. század rémségeit habos kvászt kortyoló borzadállyal kinevető gammahím archetípusát. Máris szomszéd megidézése a hektikus elemek béklyójában vergődő szellem mézgás nyűgét hiperbolizálja. A vízhatlan napernyős zárás olyan erős spirituális KO, amitől hetekig a padlóra nyáladzik a lélek. Igazi futurista szimbiózislíra!” /Mézga Aladárné Szovjet Szidónia, a Ragyavert Reménytelenség Raklapjai c. kis példányszámú művészeti rétegfolyóirat főszerkesztője/

„CCCP rímszerkezet?! Szovjet nevű főszerkesztőnő?! Habos kvász?! Gammahím?! Értem én az iróniát elvtársnő, csak nem szeretem! Ne lepődjön meg, ha véletlen baleset éri, amikor magácska éjjel az utcán meg fogja támadni a gyanútlanul sétálgató kommandósaimat!” /egy magát megnevezni nem kívánó posztszovjet pártfőtitkár/

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió látogat meg téged!” /finn falfirka/

„Ne nyavalyogjon költő polgártárs, hanem örüljön, hogy egyáltalán még van időjárás! Annak érdekében, hogy a jövőben is legyen és ne rabolhassa el tőlünk a halódó nyugati karvalytőke – akik mögött tudjuk, hogy ki áll – meg fogjuk védeni az időjárást! Aki Magyarországra jön, nem veheti el az időjárásunkat!” /Jegessy Hőtömb, a minisztériumi jogkörrel rendelkező Sóhivatallal Egyesült Magyar Meteorológiai Intézmény (SEMMI) politikai szakállamtitkára/

„Akarja-e ön, hogy a hanyatló nyugat a keményen dolgozó magyar kisemberek által demokratikus úton megválasztott Országgyűlésnek a köztársasági elnök által is jóváhagyott hozzájárulása nélkül befolyásolhassa Magyarország időjárását?
Egyszerre több választ is megjelölhet. Válaszát aláhúzással jelölje!
Nem.    Nagyon nem.    Egyáltalán nem.    Nemigen.    Nem akarom!    Nem! Nem! Soha!”
/népszavazólap/

„Mi meteorológusok a korszerű műszereink és fajtatiszta levelibékáink segítségével egyre pontosabban meg tudjuk állapítani, hogy a Kárpát-medencében éppen milyen időjárás van. Mi időjárás jelentők jól ismerjük az időjárási jelent.” /Műhód Menyhért, a Magyar Időjárás Vagylagossági Alapítván’ (MIVA’) szakmai igazgatója/

„ Mi ez a dágvány és lóiszap?! Mi ez a posztbolsevik rührohadvány?! Hogy lehet olyan rettenetesen rossznak is csak elvtelen dicsérettel nevezhető verset írni, melynek olvastán minden költő a damoklészi kardjába dől és minden kritikus epileptikus epekövet ellik?! Anyám szerint nem is olyan szörnyű ez a mű, de ő nem tudja, hogy az ő érekében Frady Endre  eszement elmerottyanatát kicseréltem az OPNI megszűnése óta illegálisan a Ligetben élő és magát védett platánfának képzelő Kretén Kenéz nagyságrendekkel elviselhetőbb Cukornyálas Cicafenyő című fércművére. Még egy ilyen nemtommi és felszállok a 4-es 6-osra és beleülök az egyik villamosszékbe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kikérem magamnak, hogy én  védett platánfának képzelem magam! Én cicafenyő vagyok!” /Kretén Kenéz, lelkiismereti válságban összeroppant egykori népjóléti minisztériumi főosztályvezető/

„Texasban egyszer nem olyan időjárás volt, mint amilyet előző nap kértem, ezért lefejeltem a Napot. A csillagászok másnap észleltek először a napfoltot.” /Chuck Norris/