lila köd

kortárs költő ül a lila
ködben muhammad ali la-
-posra vert áldozatai
módján bár e boksz nem tai

nem mind alany ami fényel
s nem téríti őt e tény el
attól hogy állítmányig e-
-gy vers se jut el ha nincs ige

mályvakobold kormos üszke
ég lelkére amíg büszke
porásóval szikár port ás
modern lila anteportás


„Ez a mű csak Seöres Wándornak a Nyirkabáj c. egyszavas versével tehető egy piedesztálra, vagy esetleg még Pepssy Félix Melankólájával, bár sajnos egyikre se hasonlít, de ugyanúgy a totális hovátehetetlenség szabadesésével zuhan rá a felkészületlen, ám sóvárgó lelkek líravákuumos gyomorszájára. Rándul egyet és úgy is marad. E mű szétszedi, mondhatni lapra szereli az olvasót, majd addig üti-veri, amíg már egy őszinte katarzis is csak a véget hozhatja közelebb. Ez a boldogtalanságnak már-már olyan foka, mely legfeljebb a nagy Jaj Jenő Ürömpörköltjéből sajdul elő. Ám az a sajdulás korántsem ez a sajdulás. Itt a fájás olyan őszinte, mint zuhanó alpinistában az ááááááááááááááááááá!!! Áááááááállatjó! Menten magam alá alélok!” /Dr. Eltebölcsésszy Homány, versesztéta és prózamondóverseny zsűritag/

„Nana, Hománykám, nana! Ne hasonlítsd hozzám ezt a senkit, mert marokra fogok egy darabot az érzékeny alanyi lelkemből és addig csuvellázom a tajtra redőzött tokádat, míg bevallod, hogy belőlem plagizáltad a doktori címedet, te gnúagyú gőzhermelin!” /a nagy Jaj Jenő, cizellált lelkű kortárs költő/

„Na végre! Megmozdult valami. Lehet ugyan, hogy csak az orrom hegye, mert nem bírja a versből áradó dillettantizmus macskavizeletre hajazó ízét-bűzét, de mégis csak mocorog. Ha véletlenül egyben nyeltem volna le működés közben egy betonkeverő gépet, az sem tudná jobban felforgatni a gyomrom, mint ez az SMS nyelvű klapanciáta! Ettől még Assisi Szent Ferenc is minden bizonnyal habzó szájjal sikoltozva és puszta kézzel kezdte volna széttépni a mező vadjait és az ég madarait. Ha jó anyám megtudná, hogy elolvastam, ráfektetne a térdére és a hátamon törné el a karját.” /Puzsér Róbert, kritikus és bulvárirtó celebvadász/

„Érdemes szót ejteni a lila ködről, bár szívem szerint nem nevezném meg sem a színt, sem a légköri jelenséget. Egy szín megnevezésével meg nem nevezetté nyilváníthatnánk-e az összes többit és ki tudja, mi történne a kihagyott légköri jelenségekkel? Van-e jelentése a versnek? Ha van és elmondjuk, akkor vajon nem hallgatjuk-e el a többi jelentést, amit esetleg másoknak jelent? Ha versnek nevezzük, nem orrol-e meg a többi műfaj? Esetleg maga a vers műfaja? Lehet-e valódi faj a műfaj? Kijelenthetünk-e egyáltalán bármiről bármit anélkül, hogy valamit ne szorítanánk háttérbe? Mondhatunk-e akármit egyáltalán? Szerintem talán, de csak akkor, ha kellően hosszan tesszük, hogy egyrészt minél többek szájízének megfeleljen, másrészt, hogy megtöltse a szerződéses tartalmat. Ezt gondolom tehát e versről, de lehetnek mások, akik vagy ennek az ellenkezőjét, vagy urambocsá valami közbensőt gondolnak. Legyünk kőkemények és merjünk mindenre bólogatni!” /Török Gábor, szókimondó elemző/

„Purpura obducto – der lila Nebel – a lila köd… Immáron bevallhatom, hogy azért mondtam le az őrállói hivatásomról, hogy legyen időm ezt a művet hosszasan tanulmányozni. Már fel is kértem Google bíborost a latin és a német fordítás elkészítésére. Pá, híveim, pápá!” /XVI. Benedek, ex-pápa/

„Fényel?! Fééényel?!?!?! Nem zavarik, hogy forogom az síromban-ben?! Suk-sükölés is lesz?!” /Lőrincze Lajos, néhai nyelvész professzor/

„Csupa kisbetűvel írtad a nevemet, te cirkálósúlyú pondró?! Nesze egy jobbhorog! Na, ez jól elkenődött! Mossák már fel, mert összerímeli itt nekem a padlót!” /Muhammad Ali, nehézsúlyú profi boksz világbajnok/

„Ki a nyavalya az az anteportás?!” /mályvakobold/

„Őőő… Hannibál Anteportás görög hadvezér volt, aki idomított zsiráfokkal kelt át a Kard hágón és állandóan hátrafelé kellett nyilaznia, mert elöl útban volt a zsiráfnyak, aminek a tetején ott volt a zsiráf feje, amire rátett egy almát, hogy nyíllal lelője, de nem tudta, mert az almát az oroszok ellopták és Trójába vitték, ahol a falósejtek megették és Molotov koktélt ittak hozzá, de ő a Napóleon vezette porosz tankhadosztály segítségével elfoglalta Bécsnek büszke várát és onnan bombázta ki Trójából a megszálló afrikai csapatokat, majd megölette testvérét Heródes Anteportást és német-római császárrá koronáztatta magát a Duna jegén… Közvetlen ezután… De tanárnő úr?! Hogyhogy egyes?!” /Kamu Kálmán, érettségiző diák/

Farsangi bál

(meghívóvers)

Szombat délutáni agy ok
Okosoknak (s szenved szamár),
Hogy jöjjenek kicsik s nagyok:
Farsangi mulatság, ha már

Itt van az idénye idén.
Négykor, midőn órád tik-tak,
Jelmezz s csodálom holmid én,
S fel sem ismerlek, ha taktik-

-usan elmaszkolod magad.
Ott lesz veled Lali Papp is,
S minden, mi unalmat tagad.
Hol máshol? - ezt most már kapis-

-gálod s döntesz – Jövök persze!
Tálca sütit hozz magaddal,
S lesznek közös javak! Pár szó
Végül: Lollipop nem vad dal.

Cím: Bp. XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6. IV. emelet
Időpont: 2013. február 16. (szombat) 16:00 órától

* * * * * * *

„Okosnak okos vagyok, megengedem, de tessék mondani költő úr, ha szamárnak öltözünk az asszonnyal, akkor szenvedni fogunk? Mert akkor inkább otthon maradunk és megnézzük a Végvonaglás c. brazil szappanopera CCLXXXIV. epizódját! Vajon igent mond-e a bájos Lucia a focista Angelonak, vagy inkább lelöki a tetőről és utána köp? Úgy izgulok!” /Íkúfájter Laborc, nagyipari cérnavégnyálazó/

„Hogyha túl sok zsebpénzt kapnál, fagylaltozd el Lali Pappnál!” /Papp Lajos, fagylaltárus és címszereplő/

„A ’Lali Papp fagyija’ a legújabb színdarabkám. Ha a nézők felismernek, akkor lehet, hogy a legutolsó is egyben.” /Frady Endre, költőgigász és színműíró/

„Végre teljesül az álmom és pár óráig én lehetek a Bicycle Repair Man!” /Superman/

„A mi osztályunk nagyon szereti a Frady bácsi színdarabjait, főleg a Hamlettot, úgyhogy mi biztosan elmegyünk és dán királyfi hordának fogunk öltözni. Most mondja az angoltanárnőnk, hogy a Hamlettot a Shakespeare írta. Tök fura ez az angol nyelv! Fradynak írják és Shakespearenek ejtik!” /Szimpla Szilárdka, a Frady Endre Általános Iskola 3.w. osztályos tanulója/

„Remélem, az én újévi bulimat nem szárnyalja túl ez a hepaj!” /Mága Zoltán, hegedűvirtuóz és középpont/

„Én próbálni odamegy. Keresek sárga festék. Én öltözni sárgabarack! Igaz lenni, hogy erportról Mr. Békáve ugyanannyi idő alatt bevisz, mint repülőút Washington – Budapest?” /Barack Obama/

„Sajnos idén még sok a dolgom, de épp most adtam be a felmondásomat, hogy a jövő évi bulira már el tudjak menni.” /XVI. Benedek pápa/

„A nagy zöld döglegyek által beköpött avas jaktej sem tud olyan zavaros lenni, mint ez az első ránézésre pár méterről versnek látszó tárgy. István királyunk nem aprította olyannyira szanaszét az ő szent gerjedelmében a koppányokat és a besenyőket, mint maga, költőcske úr a saját anyanyelvét. Az még hagyján lenne, ha csak a sajátját, de még az én anyám nyelvét is! Maga szétszedi a szavakat, de összerakni nemhogy mondatokká, de újra szavakká sem tudja őket! Miért ír maga?! Megfizetik?! Én a dupláját adom, csak ne írjon! Sőt, ne is éljen! És mind jobban járunk, ha a sírversét is valaki másra, magánál tehetségesebbre bízza. Vagyunk vagy tízmillióan. Ha a jelmezbálon egy vérszomjas hóhért lát maga felé sprintelni, lehet, hogy én leszek az.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám! Hallottad, hogy lemond a pápa? Nem akarod megpályázni az állást? Lehetne egy Robi et Urbi műsorod és abban az egész világnak oszthatnád az észt!” /Puzsér mama, nyugdíjas/

„Végre lehet Lollipop-ra táncolni! Gyorsabbra lassanként már úgysem bírok…” /Michael Flatley/

„Ha megtalálom az izomsatnyító tablettáimat, akkor elmegyek és beöltözök Klicskó fivéreknek.” /Chuck Norris/

Influenzajárvány

Influenza újra éled
Virálisan, úgyhogy mail-ed
Olvasatlan töröld ki te,
Hogy ne legyél szottyadt pite
Tekintetű ványadt zombi,
Ki hörög, mint Trabant Kombi
Érdi emelkedő felén!
Elzavarlak innen, el én,
Ha köhentett nyálköpeted
Felém száll, úgyhogy ezt ne tedd!
Orrodból, ha nagy spricc ered,
Gyorsan vedd fel szkafandered,
Mert, ha nem, rúgok olyant én
Feketeöves karantén
Mesterül a’la Chuck Norris,
Hogy az absztinens is borisz!
Vírus ettől részegedik
S Erőtől duzzadó Jedik
Forralt borba fojtják ódon
„In vino veritas” módon.

„Lassan mondom, hogy mindenki megértse: N I N CS   J Á R V Á NY ! Csak egyedi megbetegedésekről beszélhetünk. Igen, a kórházunkban minden egyednek jut ágy. Igaz, hogy hármasával fekszenek, de így legalább melegítik egymást! Ellenszérum is van bőven és az ápolónőink 41 fokos lázzal és mocsártaknyosan is be tudják adni a betegeknek, akik – hangsúlyoznám – egyedi esetek. Hááá… hááá… hááá… hápcííííí!!!” /Dr. Bubópestisch Nihil, a Szemmelversz Kórház szóvivője/

„Idesanyáááám… hukk… lálálááá… sáláláláááá… hukk… hinnye, de jóóó… hukk… sálálálááá… hukk… /egy influenzavírus/

„Nagyon köszönöm a kadarka mámoros költő úrnak, hogy egyetlen antiinflenzi… antiflenzu… antiflagrantimmikus ürügylírájával romba döntötte a már másfél napja tartó kijózanodási folyamatomat! Tessék, most itt fekszem 43 maligánfokos lázzal egy taligán és meddőt hányok. Hogy a máj zsugorodjon meg a költő úrban!” /Tájbor Tibor, borpatikai ISO auditor/

„Polak, Wegier, dwa bratanki, i do szklanki, oba zuchy, i do medicinowki, oba antiinfluenzowy!” „Lengyel, magyar két jó barát, együtt iszik és együtt gyógyítja ki magát az influenzából!” /Zbigniewka Wyborowa, gdanski hajótat-hegesztőnő/

„Isznak, esnek, zúzódnak, horzsolódnak, belsőleg sérülnek, csere kell, foltozás, nagyjavítás… Csinálják csak! Megy a bolt, megyeget!” /Taplógombászi Ajtony, bőrdísz és művese készítő kisiparos/

„Kikérem magamnak, az én Trabant Kombim sosem hörgött az érdi emelkedő felénél! Odáig sosem jutott fel szegénykém, mert már az első kétszáz méter megtétele után felrobbant és porig égett. Az urnáját az apósom Skodájáé mellett tartom és azóta mindenhová csak a szolgálati lóval járok.” /Huszár Béla, szódás és nyugalmazott lovasrendőr/

„Hát a jaúisten ággya meg a köttőurat! Trabbant, Csáknorisz, Dzseddi, inflendza, zómbi, cafander, karatéj meg ímmél egybebotába, he?! Hát, ha mink így mindent egybeöntünk, asztat mosléknak híjjuk és a gyisznajnak aggyuk, hagy egyen jóízzűjen röfögve az állattya! Maga meg versnek híjja?! Annyuk, ha mégeccer meglátod itten eszetet a fővárosi fonnyattat, hát vasvellával magyarázzad el nekijje a kúttúrát, la!” /Csombék Imre, egyéni gazdálkodó és mániákus agresszor/

„Kit ver már megint a Tas?! Annyiszor mondtam neki, hogy ne igyon, mert olyankor állat lesz!” /Huba/

„Ne aggódj R2! Luke gazda nem részeg, csak gyógyul.” /3CPO/

„Száz Jedinek ötven a fele; Egye meg a fészkes sötét Vaderke!; Nem lehet a Jedi kőből; Ki kell rúgni az Erőből!” /Yoda/

Futó futik

Amikor a futó futik
Tolvajként a sarki butik
Felől, cipelve sok textilt,
Amit rendőrkutyám, Rex tilt,
Lelövöm. De neki nem árt!
Sóhajtok egy bosszús „Ne már!”-t
S vad ebemet ráuszítom,
Ám emberünk rajzfilmi Tom
Módján, mint ki bárgyú pincsit
Ver könnyen át, sutty! már nincs itt!
Legyintek és vállat vonok:
„Hadd fusson, ha ilyen konok!”

„Hé mann! Nem textilt vittem, hanem a raszta hajamat! Abban akadt el a golyó, apuskám! Ha még egyszer inzultálni mered a jamaicai hosszútávfutó válogatott sztárját, aki én vagyok, akkor addig hallgattatok veled reggae zenét füves fájdalomcsillapító nélkül, míg neked is ilyen húsz kilós textilhajad nő, te kopár gringó!” /Jim Tompix, fű-de-gyors jamaicai atléta/

„Bezzeg a mi időnkben a sportembereknek fél centis egyen frizurájuk volt! Csak kerülnének egyszer a kezem közé, úgy kihullana a hajuk, hogy hozzájuk képest még a biliárdgolyó is loboncos huligánnak tűnne! Dupla nullás gépet a nyavalyásoknak!” /Csávás Kálmán, nyugalmazott kiképző őrmester/

„Mért csak a Tom van benne a versben, én mért nem?! Pedig ő még nálam is taplóbb ám! Nehogy bosszúból térdig lerágjam a költőcske sajtszagú kislábujját! Hű, de feszült lettem!” /Jerry, a gonosz egér/

„Egy rendőr, aki nem képes lelőni egy huligánt, a kutyáját átverik, mint rajzfilm macska egy bárgyú pincsit és emellett még verset is ír, ami rosszabb az előzőekben felsoroltaknál?! Hogy lehet valaki egyszerre mindenre alkalmatlan?! Okvetlenül induljon el egy tehetségtelenkutató vetélkedőn, mert több kategóriában is esélyes! Anyámnak meg majd szólok, hogy okvetlenül felejtse el bekapcsolni a tévéjét! Hazamennare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus és lokális kőkemény/

„Heeej, ha Wellington-nak is ilyen debil tüzérei lettek volna Waterloo-nál, talán még most is én lennék a császár!” /Bonaparte Napoleon/

„Persze, 244 évesen, mi? Törpemajomparádé!” /Wellington/

„A mamám mindig azt mondta, hogy én gyorsabban futok minden jamaicainál, mert nekem sokkal kisebb agysúlyt kell cipelnem.” /Forrest Gump/

„Jamaica ősi magyar föld, amit Trianonnal együtt elcsatoltak a csahos csatlósok! Mindent vissza!!! Nagymagyar Őshazát! Haj Kingston, haj Levédia, haj Dúszoboszló! Vigadjunk sírva! Húzd rá… ööö… izé…” /Szkính Ede, hóteccerű/

„Ugye, hogy ugye, hogy korai volt megszűntetni az intézményünket?! Még soha nem volt rá ekkora szükség, mint mostanában lenne...” /Dr. Mező Lipót, a Lipótmezei Vigyorgó hidegzuhany osztályának túlnyomásszabályozási főmérnöke/

„Futik, költő úr, futik?! A főcenzor meg nemengik, mi?! Olvasson sokat, úgy értem, hogy könyvet, de előbb nyissa ki és kérjen segítséget, hogy kiderüljön, nem fejjel lefelé tartja-e! Egyébként pedig fogja be magát egy szekér elé és, ha azt hallja, hogy ’Gyí te!’, akkor fusson! Amúgy természetesen nagyon NEMENG!” /Wasserkopf Schubló, cenzorführer és rovarirtó/

Fűtésrendszeri trutymó

Fűtésrendszerednek mélyén
Trutymó ül, mi szénfekete?
Ó olvasóm, sose félj, én
Is így küzdök jó pár hete!

Kazánbajra gyanakodott
Cirkós szaki eleinte,
Mer’ nem jött se hő, se Godot,
S bután néztünk, épp most, mint te.

Ám radiátorból alul
Lé jött s mindent szénné festett,
S felismerés agyat gyalul-
-t: Mosni kell a fűtőtestet!

Radiátor, benned a gát!
Víz e nélkül menetelne!
Kazánunk csak védte magát,
S sztrájkolt, hogy robbanjunk fel ne.

A megoldás szimpla savas
Radiátormosás lehet,
Amitől tisztul bent a vas,
S hőben hahotázunk hehe!-t.


„Hőben hahotázni?! Állt már máglyán a Költő úr?! Úgy leolvad a vasorr, mint zöld aktivista a savas esőben. A végén összesöpörnek, betömörítenek és széntablettaként forgalomba hoznak. Költő úr, ha ezentúl baj van a beleivel, gondoljon csak rám! A Jancsi és Juliskára meg szakadjon rá a tőlem elorzott mézeskalács házuk!” /Vasorrú bába/

„Már ránk szakadt, mert a felújítást közbeszerzésen megnyerő kivitelező a drága mézet olcsó mázzal helyettesítette. Amikor szóvá tettük, kiderült, hogy a különbözet a döntéshozó hatóság  és az őket kinevező párt zsebébe vándorolt. A kórházban egész jól ellátnak minket a nyugatra menekült orvosokat helyettesítő itt tanuló afrikai orvostanhallgatók. Csak azt nem tudjuk, miért vannak vasdarabok a széntablettában?” /Jancsi és Juliska/

„Hahotázni nem hehét szoktak, hanem hahát. A hehe az a heherészés. Ettől az apró kis stilisztikai hibától eltekintve azonban maga a vers úgy RETTENETES, AHOGY VAN!!! BAKLÖVÉS! RÉMÁLOM! HASGÖRCS! Anyám kazánja 65 fokon is értelmesebb strófákat szörcsög ennél a lesavazott szénfekete rottyanatnál! A gyomromat is megfekszi ez a böááááúúúröffröffáááá - hogy valami hangutánzó izével érzékeltessem, mit érzek! Széntablettát akarok! Nulla pont! NEM ENG.!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Új kazánt kell venni! Vadiújat! Méregdrágát! Mi majd nyaranta hatezerért kijövünk és úgy csinálunk, mintha kitisztítanánk. Ha lejár a garancia, akkor megint újat kell venni! Fűts, vegyél, vásárolj s a zsebünk fényre derül!” /Suberday Toploncz, szakszervízi szerelő/

„Ne várjatok, nem jövök! Hasmenésem van. Nincs valakinek széntablettája?” /Godot/

„Radiátorként sosem eresztettem fekete levet! Beperellek, te suttyó paparazzi!” /Russel Crowe/

„Jaj, Russel! Te nem radiátor voltál, hanem gladiátor! Ne igyál már annyit!” /Dr. Ink, tintátlanító kezelőorvos és gyógyszerész/

„Ne fűts, amigo, hanem költözz Katalóniába! Itt mindig meleg van! Csak Túró Rudi nincs, azt hozz magaddal, meg széntablettát is, mert bár szeretem a TR-t, de eltömíti a belemet és akkor nem tudok annyi gólt rúgni, mint a CR7!” /Lionel Messi/

„Én mindig időben megjavíttatom a kazánomat, mert hidegben megdermedne a hajzselém!” /CR7/

„Én megmondtam a kazánomnak, hogy szétrúgom, ha leáll. Már 50 éve fűt.” /Chuck Norris/

Jerikó eleste

Kánaáni védő hordán
Öröm látszik: „Nagy a Jordán!
Józsuéék nem kelnek át
S nem foglalnak el egy dekát
Sem a honból, irgum-burgum!”
Ám ekkor csettint az Úr: Bumm!,
S riadt folyó falként megáll.
„Egy-null ide, nincs már egál!” –
- Szól Józsué s át is kelnek.
Tekintik mind tök jó jelnek
Azt, hogy nem is kellett csónak,
S indulnak fel Jerikónak.
Erős a vár, sok a népe,
Ám egy izmos angyal lépe
Józsuéhoz, aki retten,
De azután csak ők ketten
Beszélnek s lőn stratégia.
Zsidó nép meg ámul: „Mi a
Manó?! Csupán körbejárjuk?
Lessük, nincs-e rajta várlyuk?”
„Körbe bizony, karikába,
Járjon minden harcos lába!
Napi egyszer s hat a nap-szám.
Ha zúgolódsz, nagyot kapsz ám!
Hét kör a hetedik napi
Penzum s bömböl majd a papi
Kürtszó s hadunk harcit kiált,
Düllesztve fal felé ki állt.”
Így történik és a fal hét
Nap múltán viszi a balhét,
Azaz esik, mint az eső
S hipp-hopp, rögvest vízszintes ő.
Este bor foly’ s szól a rap! Aj,
De nagy a győzelmi hepaj!
Héber tánckar lábat lendít
S víg táncot jár, promizdlendit.


„Promizdlend, mi?! Tökfej! Most százszor leírod angolul, hogy Promised Land, majd ugyanezt héberül is: ארץ מובטחת !” /Dr. Nagyagy Nixdajcs polilingvisztor és szinkronúszó mesteredző/

„Sajnos tényleg ránk omlott a fal, amikor meg kimásztam a törmelék alól, levágták a fejemet és onnantól alig emlékszem valamire. Itt a túlvilágon akadozik a net, mert nem minden bográcshoz jut el a wifi-s térerő – hja, a technika ördöge! -, de azért figyelemmel kísérjük ám a Költő úr blogját! Ebben a nagy melegben jólesnek a versei, mert mindig hidegzuhanyként hatnak ránk!” /Irgumix Burgumix, promizdlendi végvári lovag/

„Nem pofázik! Lemerül!” /Patássy Kegyetlencz, bográcsügyi főelőadó/

„Megkérdeztem, miért megyünk mindig csak körbe-körbe, de akkor kaptam Józsuétól egy akkora pofont, hogy onnantól kezdve már, ha akartam volna, se tudtam volna egyenesen menni… Erő járt át a csattanáskor és azóta valami nagyon megváltozott bennem… /Yoda Ben Hur, héber harcos és betanított Jedi mester/

„Csak én menekültem meg. Szalmón, a későbbi férjem azt mondta nekem: ’Úgy szeretlek téged Ráháb / Te vagy nekem tortárá háb!’. Boldogan éltünk volna, hogyha az a neveletlen kislányunk, a Szalmon Ella nem bánik velünk olyan gyomorforgatóan.” /Szalmónné Ráháb, parázna titkosügynöknő/

„Na hiszen, szép kis győzelem! Azok az átok jerikóiak előbb meghaltak, minthogy megkóstolhatták volna a csokimat és vaníliámat! Hát bölcs dolog így lemészárolni a potenciális kuncsaftokat?!” /Promizd Lendi, szlovák idegenlégiós fagylaltárus/

„Ajjaj, ez a vár volt a diplomatervem és most összedőlt egy kis fúvószenekar keltette rezgéstől! Azt hiszem, valami egyszerűbbel kéne foglalkoznom. Megvan! A doktorim egy hídterv lesz a Tacoma Narrows szoros felett!” /Boota Twolefthands, levelezős doktorandusz és építéshatósági előadó/

„Annyira idegesített az a kürtös körmenet, hogy belerúgtam egyet a falba. Jólesett, na!” /Chuck Norris/

Sturczné sóz

Újra hó alatt a város,
Sturczné meg sóz, ami káros.
Huba bá’ az agg hókotró
Gépével egy kört épp ott ró,
Hol Sturczné a „Só maszt gó on”-t
Bőgi, s fán fenn bősz rigó ont
„Hull a pelyhes fehér hó” dalt,
S rezonanciától ó’dalt
Dől Huba bá’ hókotrója
S széjjelhull, mint egykor Trója.
„Haha, Huba, maga botor!
Okos ember sóz, nem kotor!”


„PLÁGIUM! Felháborító, hogy Freddie Mercury még halála után sem nyugszik, hanem átírja a világhírű Albertirsa Himnuszt*! Hihetetlen, hogy mennyire erőltetett az ’Albertirsaaaaa’ helyett a ’Só maszt gó oooooon’! E mögött Péteri, Vasadi, vagy Monorierdő csapatainak az ármánya sejlik fel, de minket nem tudnak megtörni, mert jó a csapat!” /Dúvad II. Jenő albertirsai centerhalf/
* http://www.youtube.com/watch?v=UBidV4NDuLI

„We are very sorry!” /Queen II. Elisabeth, brit nagymama/

„Mit szórakoznak ezzel a nyavalyás danolászással, amikor itt fekszem törött szügycsonttal a hókotróm romjai alatt és még az a retkes rigó is rám rottyantott így kora reggel! Hé, nyanya, engem nem kell ám besózni!!!” /Hókotró II. Huba, házmester/

„MI VA’ MI VA’ MI VA’?!?!?!?! Magára ejtem ezt a sózsákot, ha tovább hümmög Huba úr!!!” /Sturcz II. Béláné, nyugdíjas rocker, takarítónő és senior korosztályos streetfighter bajnok/

„Nyugi nyanya! Ne zajongjon már bele a Hull a pelyhesembe, mert magát is kontyon pottyantom ám!” /Fekete II. Rigó, énekesmadár/

„Nesze egy kőkemény sógolyó, te dögkeselyű! Hahaha, talált, süllyedt! Oóóó… Bocs, Huba úr, hogy a rigócsőr betörte az orrát! Hát igen, ahogy egy nagy valaki mondta, az élet kemény és azután meghalunk. Salte diem! – Sózz a mának!” /Sturcz II. Béláné/

„Meg kell, hogy szólaljak ekkora tudatlanság olvastán! Mitológiai tény, hogy Trója nem széthullott, hanem porig égett, miután Leleményes II. Odüsszeusz és népi zenekara felgyújtotta, miután Priamosz II. Király a ’Faló, mi? Húzzuk be! Follow me!’ kiáltással elvetette a sulykot. Költő II. úr igazán beiratkozhatna a ’méregdrágán is megéri’ szlogenű öt szemeszteres ókorológiai szaktanfolyamomra! Csókolom, csak ennyit szerettem volna mondani.” /Dr. Kákacsomóssy II. Kisztihand, mítoszkutató és delphoi jós/

„Nem sózni kell az utakat, mert az káros, hanem keresztirányú buszsávokkal és minden irányból egyidejű zöldhullámokkal eldugítani őket! Éljen a magasvasúti kerékpárút, éljenek a hóban gördeszkával közlekedő terhes anyukák!” /Vitéz II. Elővárossy Winnetou, közlekedésügyi tótumfaktum és spanyolviasz feltaláló/

„Nem értem, mit kell nyavalyogni röpke 2 méter hó miatt! Miért nem járnak a polgártársak a 4-es metróval?!” /Tarlós II. István, főpolgármester és Elvis II. Presley rajongó/

Még jó, hogy a Duna jegét nem sózta ez a Strucc II-né, mert ugyanolyan blőd halálom lett volna, mint a lökött bratyómnak! Szegénykém kétszer is fölállt szólni, hogy ’Bocs, de még élek! Nem lehetne pontosabban célozni?’ Nem csodálnám, ha Darwin díjat kapna!” /Hunyadi II. Mátyás az igazságos II. király/

„ A jó édes apád a Strucc II-né, az a törökverő jancsibohóc, az! Szerencséd, hogy már rég meghaltál, mert különben úgy elfenekelnélek, hogy hetekig csak fejen állva tudnál ülni a trónszékeden, te álruhás huligán! Szép kis ország! Hát itt már akárkit megválaszthatnak királynak?!” /Sturcz II. Béláné, nagyon mérges/

Erporti népies

„Idesanyám, mely terminál,
Ahol becsekkolunk ma mi?”
„A tiketted determinál,
Ides fiam!” – szól a Mami.

„Mi van rajtad idesanyám?
Új a rámás csizmád? Muti!”
„Vettem. Figyuzz ide Sanyám,
Bizniszklasszon frí a gyuti!”

„Früstökre majd lesz-e dinnye,
Hoznak-e a sztyúárdeszek?”
„Énszerintem nem lesz, hinnye!”
„Tyűha, akkó’ hagymát eszek!”

„Idesanyám, ha esetleg
Időzónás izé okán
Aludnék, mer’ gyütt a dzsetleg,
Landoláskó’ rúgjá’ bokán!”


„Köszönnyük Kőttő úr, hogy a Jóska ecsémuramékat is belejírta ja művibe! Múttkorjába mink is vóttunk erpórton a póggármesternél, aki kopasz és leordította a mi hajunkat is, mer’ szerinte miattunk döglött meg a tehénnye, a Riska, pedig csak azér kötöttük a nyakába ja malomkövet, hogy ne sodorgya el a folyó, amikó fürdettyük, la!” /Pozsgás Imre betanított arató és diszkóportás/

„Nem erpórton voltak nálam Imre bá’, hanem raporton! És azt is mesélje el, hogy a másik tehenet, a Bimbót, azt meg minek vitték be a nagynyomású keszonba, he?!” /Dögényi Csákknorisz Béla feketeöves polgármester/

„Hát, mink csak sűrített tejet akartunk fejni tubusokba. A pöstiek veszik, mint a cukrot!” /Imre bá’/

„Jó utat, Jóska! Óvatosan üljetek a bizniszklasszon, nehogy beessetek a tengerbe, mer’ megharap a lokneszi szörnyeteg! Ámerikából meg ne felejtsetek el kavbój kalapot hozni a polgármester úrnak, mer’ anélkül mindig csillog a Napon a kopasz feje és elvakít minket a nemzeti ünnepkó’!” /Pozsgás Pityu betanított lakodalmas rocker és diszkópatkány/

„Nem szeretem az erpórtot, mer’ ott mindig elveszik tőllem a kaszámat! A sztyuárdeszek meg sose hoznak házipáleszt, amikor hagymát früstökölök!” /Pozsgás Jóska internacionális kaszakő díler/

„Dejszen ennek ritmusa van! Gyere Lajcsi, zenésíccsük meg, oszt’ bedanolásszuk magunkat a Csillag Születikbe! Szerintem még az Ajróvízijós Nótafesztivált is megnyerhessük mink, tyű!” /Bazseva Dikmár hegedavirtuóz/

„Hát inkább essen rám egy másfél tonnás könnyező márványszent, minthogy ezt a műnépi tajtparasztságot még egyszer elolvassam! A Loch Ness-i szörny rágja le mindkét karomat, ha legközelebb ilyen veszélyes hulladék verset veszek a kezembe! A spanyol inkvizíció cuppantsa ki WC-pumpával a szemgolyóimat, ha csak egy pillantást is vetek erre a vakond vendettával vert veteményeskert óborzalmas láttával vetekedő ragályos fekélyre! Lerombolni! Felszántani! Sóval behinteni! Ááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

 “Hola Roberto! ¡Ya voy! ¡Aquí estamos!” „Szia Róbert! Jövünk! Már itt is vagyunk” /Torquemada Tomi/

Balladai homály

Balladába kell a homály,

Akárcsak a hintalómáj

Néhány nagyon speciális

Ételbe és még a nyál is

Összefolyik, mint a Sajó

A Tiszával s ring rajt’ hajó,

Amelynek a fedélzetén

Eszegetek ebédet én,

Német hintalómájragut.

„Danke für die Frage! Ja, gut!” –

- Mondom s a szakács, ki germán

Táncra perdül. Több inger mán

Nem kell, úgyhogy Zsiguliba

Dőlök, mint egy döglött liba.

Egy életem, egy halálom,

Kishal vagyok, nagyhal álom.

Sír a sötét kocka Lada,

Homály nélkül nincs ballada,

Vagy, ha van, hát tök hiányos.

Ugye Aranyom, te János?!

„Arany apám! Cserélje már ki a radványi sötét erdőben a Bárczy Benőt erre a Frady Endrére és akkor végre nyugtunk lesz! Öntse már ki valaki ezt az ürgét!” /Arany Lacika/

„Laci te, hallod-e? Meg talállak csípni, így ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj! Szájadat betedd!” /Frady Endre/

„Plágium!!! Tolvaj!!! Fogják meg!!!” /Alexander Petrovics barguzini versgyári költőmunkás/

„A hintalómájragu az egyik legtáplálóbb sváb étel, ami ráadásul könnyen elkészíthető a mindenki otthonában megtalálható egyszerű alapanyagokból. Vegyünk egy átlagos méretű kimájazatlan hintalovat, vagy ennek hiányában másfél köcillás stuflit, tegyük be az elektromos raguzógépbe, állítsuk be közepes rözinkálásra és körülbelül öt perc, vagy maximum hat nap alatt már kész is van a frissen köpölyözött hintalómájragu! Én még egy kis kvászolajas racsnireszelékkel meg szoktam bolondítani és már tálalom is! Jó étvágyat kívánok mindenkinek! /Stahl Judit/

„Danke Judit! Vágom!” /Stihl Ritz germán szakács és szovjet láncfűrészes rémkém/

A költő úr agyában van homály, de akkora, hogy ahhoz képest a dorogi szénbánya egy fényárban úszó álomhotel! Arany János, persze! Egyáltalán hogy mer egy tekercs celluxon kívül bármit is a szájára venni egy ekkora szigonytapír, mint kend?! Na, csak jöjjön le hozzánk író-olvasó találkozóra, oszt’ olyan kérdéseket fog kapni, hogy az átszakított fal adja a másikat! Már nagyon várjuk!” /Lignit Lajos előnyugdíjazott vájár és járási iszapbirkózó bajnok/

„Dejszen a Sajón nincs is hajó, csak vadvízi evezős! Főleg akkó’ vadak, amikó’ lövöm őket a partró’ a sörétessel, mer’ a csobogtatással zavarnak a pecázásba’! Hinnye, hogy üvöltenek, amikor a lövedékektől sós lesz a fürdőgatyakorcuk! Hej, de jókat röhögünk az asszonnyal!” /Tapló Tivald sajózsobormányi orvhorgász és polgármester/

„Nem is tudtam, hogy a Sajó a Tiszánál van! Vajon holnap bejön?” /Hacsek/

„A ballada tragédia dalban elbeszélve. Ez a mű is maga a tragédia és akár dalban is el lehet róla beszélgetni. A ballada három részből áll: fej, tor , potroh. Ezeket takarja el jótékonyan a balladai homály. A balladai homályt úgy lehet felismerni, hogy onnantól a vers értelmetlenné válik. Nem mind Arany, ami ballada, de azért többnyire igen. Legismertebb balladái a Welszi bárok, és a Szundi két apósa. A jelen kor legnagyobb kortárs ballada szerzője Frady Endre… Üljek le, egyes?!” /ifj. Tapló Tivald érettségiző gimnazista és a Sajózsobormány SE ifi csapatának balbekkje/

Macskazene

Meditál a kandúr.
Amit zümmög, zen-e,
Melyben ritkán van dúr,
Vagy tán kelta zene?

Csupasz hangja tar moll,
Reinkarnál delejt
S karmájával karmol,
Felemel, majd elejt.

Buddhista, vagy amis?
Tekel-e, vagy mene?
Á, csak rohadt hamis
Kóbormacskazene!

„Vegyük észre, hogy ez a vers valójában egy pszeudo-kozmikus összerezdülés, melyben a kandúr mint a költő reinkarnálódott asztrálteste van jelen és együtt rezonál a nagy Baharvadhalarma főimámmal, miközben a Szaturnusz önnön gyűrűibe szorulva próbálja leszakítani magáról a mágikus delejkötelékeket! Vegyes sikerrel. /Yog Hurt kilencedik zenitszintű főjógi/

„Ki a nyavalya kevert bébitápszert és izomnövelőket a kajámba?! Kihíztam a rohadt gyűrűimet!” /Szaturnusz/

„A zen buddhisták nevében kikérjük magunknak, hogy egy debil költő miatt elveszíteni kényszerültünk a hosszú évszázadok alatt felhalmozódott nyugalmunkat és béketűrésünket! Eddig őt is ugyanúgy szerettük, mint a ganajtúró bogarakat, de ennek most vége! Ha meglátjuk… Ott van! Kard ki kard! Nem kell élve elfogni! Vééér!!! Rohaaaaaam!!!” /Budd Zencer és Clerence Hell/

„’Költőcske szerint egy kóbor / Macska lelke bármit kibír?!’ Elnézést a kancsal rímért, de valahogy ki kellett fejeznem, mennyire sért egy öntudatos szabad négylábút egy kopaszodó köpcös kétlábú hólyag sztereotípia puffogtatása! Na, megállj csak, te nyálkabőrű! Jössz te még az én utcai vizelettócsámba!” /Oriza Triznyák kóbor macska/

„Hahaha, az mán szentigaz hinnye, hogy kevés dolog lehet büdösebb egy macska vizeleténél! Tán csak két macska vizelete! Hahaha! (félliteres köpés)” /Ihajcsuhaj Tocsmák tajtparaszt/

„We are very happy, that a locally world-famous Hungarian poet has mentioned our modest name in His latest poem!” /James Candoor the lead guitarist of the Cat Music Band/
„Nagyon boldogok vagyunk, hogy egy lokálisan világhírű magyar költő a legújabb versében megemlítette szerény nevünket!” /Tudhatajtó Jakab a Macskazene Együttes szólógitárosa/

„Fogjanak le! Még többen! Még, még, még, ennyi nem elég! Minden lefogó hozzon magával még egy lefogót! Ez az! Eddig csak verbálisan voltam állat, de ennek a sötét középkort is rózsaszín koradélutáni babazsúrrá relativizáló inkvizíciós hatású rettenetnek a hatására már tettlegességig is fajulnék, ha nem lógna rajtam ötezer önfeledt ördögpofájú bulvárstatiszta! Anyám, bárcsak hétszer szültél volna meg, de térben és időben mindig nagyon távol Frady Endrétől! De nem! Nekem pont ennek a kényszerzubbony-szökevénynek kell a kor- és honfitársának lennem! Bárcsak cellatársa is lehetnék! Ott nem fogna le senki és úgy ráhúznám a tele küblit a fejére, de úgy!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Zenem nélkül mit érek én?” /Máté Buddha Péter/