2014. március 27., csütörtök

Nyári time

"Hé, Nyár, györe ki a hóra!"
Időszámítás, a nyári
Vasárnap hajnalban betör!
Ó, jaj nekünk, lárifári,
Mert aludni so much better!

Eltűnik egy teljes óra
S Szögeden zúg sok-sok embör:
„Hé, Nyár, györe ki a hóra,
S ütünk úgy, hogy you’ll remember!”

„Szép leventék, ne üssetek!
Fáj rajtam már minden májfolt
S vöröslök, mint szovjet retek!
Más a hibás, it’s not my fault!”

Kakas ásít, tehén álmos,
Fáradtan kóvályog pár juh,
S kutyaszájszélt fásult nyál mos…
You are not so happy, are you?

„Szent gatyamadzag, szentn’t it?! Mi ez a végánglius síkrettenet, ez a szószátyár szutyok?! Nem elég, hogy anyám vasárnap hajnali kettőkor fölráz, hogy állítsam át háromra a nagyapjától örökölt monarchiabeli kakukkos óráját, de még itt van ez az irodalmi szeméthegy is! Azt hiszem, visszahanyatlok a párnámra! Rosszcakát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, kelj fel! Robikám! Hajnali kettő van! Ne csukd vissza a szemedet! Bújj bele szépen a grizzlymedveszőr mamuszodba és állítsd előre a faliórát! Jaj, mit csinálsz?! Hééé!!! Robikám, most miért kellett láncfűrésszel levágnod a kakukk fejét?! Rossz kisfiú!” /Puzsér mama/

„Tyű, de elkalapáltak ezek a dühönc szögediek! Na, de majd adok én nekik júniusban olyan ötvenöt celziusz fokot árnyékban, hogy még a szalonnabüdösre izzadt gyíkok is bekéredzkednek a fridzsiderbe!” /Nyár, évszak/

„A vers petyhüdt anglicizmusa rusztikusan érzékelteti, hogy az óraállítás a halódó nyugat ópiuma, a jövő pedig a keleté, ahonnan a fényes szelek már kisöpörték ezt a divatjamúlt kispolgári csökevényt. A krími tatárok boldogok, mert most már ők is egy órával többet alhatnak.” /Keleti Kelevézné Baross Butélia, pályaudvari költő és OKJ-okleveles hadtörténész/

I’m so tired. Back in the USSR! /John Lennon & Paul McCartney/

„Zokszó nélkül keljetek fel gyermekeim a kakasokkal, és vidáman csicseregjetek együtt az égi madarakkal, ahogy az Úr báránykáihoz illik! Boldog hálakönnyeitekben csillanjon meg a napfelkelte, majd önfeledten mosakodjatok meg a hajnali harmatcseppekben, fogyasszátok el a nektek adatott reggelit, és sietve menjetek az iskolába! Suli után oszt’ irány a focipálya, mert meccset játszik a Vatikán ifi II.! Da uictoriam Domine!” /Ferenc pápa/

„Én egy szempillantás alatt tudok egy órával kevesebbet aludni. Akár kettővel is!” /Chuck Norris/

„A fájó májfolt képzavara olyan mélyütős volt, hogy még most is hányok tőle. Már egyáltalán nem fásult a nyálam.” /Pacal, a lakodalmas kutya/

2014. március 26., szerda

Falak között...

Ariadné a labirintus alaprajzánál cementes zsákokon tusol
Falak között labirintus,
ahol vadul vad és vadné,
mindeközben odakinn tus
alatt hűsöl Ariadné.

Vadnét és a vadóc vadat
keresni Thészeusz bement,
ám arról már nincsen adat,
volt-e nála elég cement

vadakat betonozandó,
no meg széjjelszórni jelül,
s miként -lá-ti után van -dó,
szép rendben a por is elül.

Vadak immár tömbbe zárva,
Thészeusz friss betonon áll,
s falak közt hever az árva
szakadozott aranyfonál.

„Kikérjük magunknak ezt a pofátlan történelemhamisítást, hogy Thészeuszt Ariadné aranyfonala helyett az akkor még fel sem talált cement agyament szétszórása mentette meg! A költőt lefizették! Ez csak a portlandi székhelyű off-shore beton-lobbi műve lehet! Az is rágalom, hogy az aranyfonál cement hatására szakadozik! Ebből per lesz, akárki meglássa!” /Dr. Ariad Adalbertné, az Ariadné Aranyfonala GPS-gyártó Zrt. jogtanácsosa/

„Vadakat bebetonozandó?!?!?!?! Szadista gyilkosok!!! Ezt a hatalmas makroökológiai lúdtalppal rendelkező költőt azonnal tartóztassák le és zárják egy labirintusba az általa bebetonozni kívánt vadakkal!!! Követeljük továbbá a halálbüntetés azonnali visszamenő hatállyal történő bevezetését! Pusztuljon a pusztító, hulljon a fél vese!” /Csalányi Csomella, cirkuszi erőművésznő és környezetvédelmi hiperaktivista/

„Tisztelt költő úr! Nagyon köszönjük, hogy a mitológia folyamatos megváltoztatásával, valamint vadonatúj nyelvtani és szóhasználati elképzeléseivel hozzájárul ahhoz, hogy évről évre újabbnál újabb tankönyvekkel áraszthassuk el a közoktatási piacot! Szerencsére a pénznek az ingyenes közoktatásban sincs szaga!” /Profit Pál, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója/

„A cím olvastán abban reménykedtem, hogy a költő végre önkritikát gyakorol és beismeri önnön korlátoltságát. Ez közvetve meg is történt, hiszen a teljesen és a csak majdnem teljesen értelmetlen sorok mérkőzése 8:8-as döntetlent hozott. Anyám felfedezni vélt valami kis finomságot a sorok között, de kiderült, hogy az csak az olvasás közben visszaköhögött süteményemről odafreccsent epersodó volt. Epersoho… doho… Khhh-khhh… grrr… hrrr… ” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Feküdjön vissza Puzsér úr! Önt két napja kultúrsokkos állapotban hozta be a rohammentő. Kedves édesanyja elmondása szerint olvasás közben rohamot kapott, széttépte és megette a papírt, nagyot harapott a konyhaszekrényből, majd megivott rá egy fél liter meleg kacsazsírral kevert kínai kutyapálinkát. Mindeközben tele szájjal énekelte az ’Ittakába kéne menni, Fradyendroszt kéne verni’ kezdetű nótát, majd hirtelen összecsuklott. Most szépen alszik itt pár napot, aztán majd haza is mehet. Az izgalmakat mindenesetre messziről kerülje!” /Dr. Csúz Sebő, az Utolsóelőtti Kenet Közkórház vezető neuroproktológusa/

„Ha ez a vers nem lenne, ki se kéne találni.” /Pajtai Tompáncz, főcenzor és origami versenyző/

2014. március 25., kedd

10 vers 10x10 szóra

 (verspályázatra)

1.  terem, verem, nyerem, kezem, ezen, kapál, kanál, szanál, halál, talál

Kinek a kanala?

Gödrös földön verem terem,
Ezen bütykös kezem kapál.
Kiújul az aranyerem,
S szanál Dr. Uborka Pál.

Markában egy éles kanál,
Rajta a monogram: R.M. (???)
Megműt engem a’la anál,
S vissza egészségem nyerem.

Halál s köztem szilárd fal áll:
Nagyvezérünk, sala-lala!
Felismerés szíven talál:
Rákosi elvtárs kanala!


2. devizahitel, online, pénztárgép, medvecsapda, jeti, lájk, dezoxiribonukleinsav, konkvisztádor, lepkevadász, rezsicsökkentés

Banki könnyek

Medvecsapdát lájkol jeti,
Mivel tápként benne fél a
Híres lepkevadász Peti
S online-konkvisztádor Béla.

Dezoxiribonuklein-
-sav
hasad, míg Béla bomol,
Hiába bőg: „Hilfe! Nein!”
Szétesik, mint a Komszomol.

Nincs már rezsicsökkentése,
S devizahitele múlté.
Pénztárgépe árva. És e
Ténytől bankja könnybe fúlt-é?


3. napsugár, tavasz, virág, tulipán, teátrum, csütörtök, taxi, olló, mobiltelefon, egér

Az Alkotó nem pihen

Mint az olló vágta virág,
Tulipán hull, a kis lökött.
Hja, az egér mindent kirág,
Sohasem mond csütörtököt.

Tavasz berág s napsugarat
Küld taxin a rágcsálóra.
Naptól forr a szürke garat
S üt a végső cincin óra.

Esőt rí az ég, az azúr,
S szilfán ázik minden szil ág…
Mobiltefonál az Úr:
Teátrum az egész világ.”


4. image, lego, média, totál, Szarvas, google, torrent, szív, book, száll

Szarvasi lego gyár?

Lego image totál király!
Hirdetik a torrent book-ok,
S repesek, mint szálló sirály,
Merthogy erre szívből bukok.

Google-ba most Szarvast írok.
Vajon van-e lego gyára?
Mi, csak média meg ír rock?!
Elég, sőt sok ennyi mára!


5. fénykép, óceán, karnevál, tükör, tavasz, lélek, vár, szem, bogár, péntek

Csapatkép

Tavaszt vár a lélek tükre,
Dédi szem néz három ükre:
Bogárkáim, hova méntek,
Hisz’ még el se múlt a péntek?”

Óceáni karnevál lesz!
Sör, bor s vegyigyümi pálesz,
S ha a pia földre csapat,
-Fénykép is készül majd, csapat-.”


6. alma, boldogság, Kína, halál, tanácskozás, parlagfű, örökség, hamutartó, Erdély, szürke

Keleti szél

Erdély betonszürke egén
Hamutartó színű halál
Parlagfüve (és te meg én)
Boldogságot ritkán talál.

Bezzeg Kína, vörös alma,
Mao Ce Tung öröksége!
Inkább róla szól víg dal ma,
S nem kell tanácskozás. Vége!


7. rét, virág, akácméz, csoda, szarvas, út, dallam, rítus, csillagok, álom

Műesős líra

Réten virág, szarvas, csoda,
Dallam, csillagok és álom
Ez a rítus vezet oda,
Hol szerelmem megtalálom.

Akácméz illatú határ
Útján úttörőraj dalol...
Sóhajtok én, digó csatár
Buta belga balbekk alól.


8. kerekeskút, kulcslyuk, szúnyog, kerékpár, lyukasztó, levél, betörő, matrica, füge, rigó

Fárasztóan hasznos holmik

Levél kerekeskút mélyén
Ázik fulladt szúnyog mellett.
Kicsi rigóm sose félj, én
Mind kihoztam, ami kellett:

Matricát, fügét és klassz tót
Kerékpárra drótolt relét,
Kulcslyukat meg dán lyukasztót.
Igába betörő e lét!


9. gebelyesedés, individualizmus, slusszkulcs, kibiciklizik, paralelogramma, ajakkerekítéses, tengerimalac, gyöngy, összehasonlít, furunkulus

Gyula malac kocsmakerékpározása

Vérbő gebelyesedéssel
Kibiciklizik a Gyulus
Tengerimalac. „Ne késs el!”
- Szól farán a furunkulus.

Bringán nem kell slusszkulcs tusa,
Csak a gyöngyöző lábizom
Individualizmusa,
Legalább is ebben bízom.

Ajakkerekítésest én
Tekerek: „Ó, mia mamma!”
Csőváz alak cangám testén
Nem épp paralelogramma.

Összehasonlítva: Talán
Más bringa alakzatának
Nincs helye a kocsma falán.
Vino diem! – Borj a mának!


10. hiszek, karcolat, infúzió, ösvény, senki, sugarak, elrohanok, kérdések, orrszarvúbogár, levegő

Füstköd

Ösvényen orrszarvúbogár
Kapkod jó levegő után.
Világot önt el a szmog ár,
Senkit nem lát, csak néz bután.

Neki infúzió kéne,
Vagy gyógyító napsugarak.
Kérdések: A lég mind kén-e?
S ez a legszennyesebb barakk?

Segítségért elrohanok
(Mégse lehetünk mind míszek!),
S agyar karcolatú kanok
Űznek! „Uram, segíts! Hiszek!”

2014. március 20., csütörtök

Tavaszjött

Kikeleti madárcsivit
Zöldje mindent* felülmúló,
(*Fradit s kettévágott kivit)
S tavaszi szélt orrán fú ló.

Lovat bánt a tavaszi szél,
Napsütésben puffad hasa,
Zöldell, mint agg párizsi szél,
S mosodát nyit Mosó Masa.

Párizsi zöld szélén bogár,
S ki kitinbe harap bele,
Alél, mert a vendégfog ár
Magas, mint egy folyó tele.

Ha a folyó tele, árad.
Hömpölyög a köztereken
S elsodorja házad-várad…
Tavasz jön s pár pofont leken.


„Ez a kép- és időzavarokban bővelkedő könnyed kora tavaszi blődli annyira feldobta a hangulatomat, hogy amikor a hatnapos parizerem kizöldült szélén ülő pincebogár páncélján megcsillant a pajkos napfény, mosolyogva pattantam felpuffadt lovamra, aki a megáradt folyó hullámain gumicsónakként lebegve ringatott engem a langyvörös naplemente felé.” /Máz Ironika, pszichomédium és hangulatember/

„Ha előre tudom, hogy egy ilyen bugyuta antiversben jelenik meg a Mosó Masa Mosodája, akkor lehet, hogy inkább meg sem írom. Még jó, hogy a Gőgös Gúnár Gedeont elkerülte a végzet!” /Varga Katalin, néhai Kossuth-díjas költő/

„A Ferencvárosi Torna Club nevében a leghatározottabban tiltakozunk, hogy egy liberálbolsevik fűzfapoéta a legősmagyarabb egyesületet egy félbevágott gagyi idegenszívű új-zélandi gyümölccsel tegye egy zárójelbe! Megvárunk! Megvárunk!” /Zöldsas Ferenc, vezérszurkoló és vagyonőr/

„Ez a jobb híján költőnek nevezett ármány – bár aki nincs jobb híján, az lekenhet neki egy egészséges tavaszi pofont, hogy a Fiatal Anarchisták Ligája (a FAL) adja neki a másikat – már megint kipréselt magából valamit, amibe a gyanútlan kritikus belelép és aztán hetekig sikálhatja a talpát! Anyám szerint az ilyen költőket kötelezni kéne arra, hogy a terméküket egyből gyűjtsék zacskóba és helyezzék el az erre kijelölt helyeken. Ez azon kivételes esetek egyike, amikor igazat kell adjak neki.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A nagy ívű keresztrímes mű az önfeledt életörömtől jut el a lassú elmúlás jelein át a halálig és a mindent le- és elmosó megtisztulásig. A beköszöntő tavaszt csivitelve éljenző madarak hatására optimistán kisvállalkozásba fogó Mosó Masa örömét korán beárnyékolja a puffadt lóból készülő penészedő parizer sokat sejtető képe, ám a tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom, parizerből a bogarat kirágom, kirágom hangulat mégsem nyomja rá lelkére a bélyegét, mert a kiáradás kijózanító pofonja visszarántja a létbe, mely nehéz ugyan, de legalább minden relatív. Igyunk!” /Botsáska Bertold, középiskolai magyar-történelem szakos tanár és mosodai bedolgozó/

„Drága a műfog?! Hát persze! Egyrészt mihez képest, másrészt pedig hiába csökken a rezsi, ha közben meg nő az ÁFA! Akinek nem tetszik, az vegyen olcsó kínai fafogat, négyet egy százasért! Az igényesek továbbra is hozzám jönnek! Guten Tag, Herr Wurst! Nehmen Sie Platz!” /Dr. Protkó Pál, hévízi fogszakorvos és műkincskereskedő/

„Das Ááááááááá…” /Horst Wurst, osztrák marhafelsálügynök/

2014. március 19., szerda

Lakásmizéria

Lakás eladás és vétel
Nélkül nem múlhat e hét el.
Mindezek bár megtörténtek
S elfáradtam, még sincs péntek.

Okirat, az Alapító
Vaskos, mint egy tölgyfa bitó.
NAV illeték, szj adó…
Mélyebben vagyok, mint a dó.

Energiatanúsítvány
Szerint mindkét lak a „hitvány”
Osztálynál jobban teljesít
Mértékegységrendszert, SI-t.

Bankolások, betét, kivét
Pumpolják az ember szívét.
S végül vár, mint Vilmát Frédi
Tág iroda, az ügyvédi.

Szerződésszörny van csak hátra,
Ráugrok, mint bátrak bátra.
A szó elszáll, jöhet a lá,
S dudorászva írok alá.

Májusnak elseje éljen!
Valszeg akkor leszek alien
Új helyen s élőfa bútor
Híján nem perceg majd szú tor.

„Ó máj holi guttentág! Mi volt ez?! Még jó, hogy a szerződéses vételár, a fizetési ütemezés és az ügyvéd kamarai száma nincs rímbe szedve! Csak azért nem állíthatom, hogy a költő mindent leírt, ami épp az eszébe jutott, mert utóbbija nincs neki. Elképzelem, amint debilen dudorászva írja alá a szerződést, a szája széléről meg nyál csorog a papírra… Brrr!!! Viszont jó hír, hogy hamarosan költözik. Remélhetőleg nagyon-nagyon messzire, egy távoli galaxisba.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Pfff-phhh, pfff-phhh… Nekem ide ne jöjjön, mert bolygóstul szétlövetem! Pfff-phhh, pfff-phhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Jaj, apuci, ne legyél már ilyen harcias! Apropó, a Halálcsillagnak megcsináltattad már az energetikai tanúsítványát? El kéne már adni és az árából vehetnénk Hannal egy tengerre néző cuki kisbolygót! Olyan édibédi lenne!” /Leia Organa Solo szül. Leia Amidala Skywalker, hercegnő és betanított pszeudo jedi, akivel majdnem vele van az Erő/

„A fenti hiánypótló mű az eladandó lakása árából lakást venni szándékozó leendő panelproli – egy feleség, két gyerek, három kívánság, négy kerék, ötletbörze, hatoslottó – kispolgári vergődésének szárnyaszegett lokalitását (vö. légy a légypapíron) és tehetetlennek tűnő tehetségtelenségét ragadja meg a maga elsőre szerénynek látszó, ám nyomokban zsenialitást tartalmazó fatalizmusával. Az éhen maradt szúként megszemélyesített élősdi percemberkék percegése méltó lezárása a monumentális semminek.” /Hovatovábbi Hubáné Hanyatt Heuréka, holisztikus hentes és hexameter hitelesítő/

„Grrrr… hrrr… nyam-nyam… hrrr… böff… grrrr… hrrr… nyam-nyam… (puff) áááááá…” /Alien/

„Na, te sem fogod még egyszer felzabálni a terepjárómat, te lefejelt nyálas idegen!” /Chuck Norris/

2014. március 13., csütörtök

KISBIG

A sor déltájban /Balotelliné felvétele/
Kisbig előtt hosszú sor áll,
Azaz inkább lassan halad,
Ám bent jó a munkamorál,
S pikk-pakk kész a rántott halad.

Bár inkább a menü menő.
Olyan nagyemberes adag,
Behalsz, mint egy Bárczi Benő,
S szelíd ifjú lesz a vad agg.

Egyszóval az átlagdózis,
Amellett, hogy jó az ára,
Hat, mint hasmetamorfózis,
S nem vágysz, csupán sziesztára.


„Tisztelt költő úr! A mintegy 137 évvel ezelőtt kivizsgált és lezárt bűnesettel kapcsolatos tárgyi tévedését kijavítandó, ezúton közölni kívánom önnel, hogy a Bárczi Benő névre hallgató halálos áldozat nem a Kisbigben hunyt el idült túltáplálás, hanem Radvány sötét erdejében a Kund Abigél nevezetű hű ara és kacérkodó karakterű felbujtó által pszeudo-szuicid célzattal átadott tőr okozta öngyilkosság következtében. Eme kapitális baklövésétől függetlenül jó étvágyat kívánok a mai menühöz!” /Dr. Arany Galuska, rendőr főhadnagy és bűnügyi irodalmi szakértő/

„Kisapám, a Kisbigben nemcsak a hajnal hasad, hanem a hasam is, höhö! Ezért hordok derékszíjat, hogy szét ne essek, mint Koppány vezér!” /Hasadi Hajnalka, súlylökő világbajnok és csűrdöngölő táncosnő/

„Elnézését kérem világbajnoknő úr, de megjegyezni kívánom, hogy fent nevezett Koppány úr sem a Kisbigben hunyt el idült túltáplálás miatt, hanem egy bizonyos István nevű király négyeltette fel feltehetőleg egy gyenge, kadarkamámoros pillanatában. Ordító műveletlensége ellenére önnek is jó emésztést kívánok!” /Dr. Arany Galuska, rendőr alezredes és bűnügyi irodalmi szakértő/

„Hű, de gyorsan megy itt az előléptetés! Úgy halad felfelé a ranglétrán, mintha alárúgtam volna. Hajnalka, folytassuk az edzést! Lökd azt a golyót, én meg visszafejelem!” /Chuck Norris/

„Azért szeretem a Kisbiget, mert egy nagymenü után hosszú percekig jóllakottnak érzem magam.” /Bud Spencer/

„A Kisbig pont annyira jó, mint amennyire rossz a róla írt vers. A költője inkább egyen és csupán annyit költsön, amennyibe a vegetáriánus tőkehalfilé kerül! Anyám azt üzeni, hogy nehogy egybe nyelje le a halat, mert a torkán akad, mint Jónás a lovának! Jaj, mama, maradjon már! Nem bírom! Hol az a szieszta?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jónás kontra nagy hal ügyben hadd helyesbítsek, ugyani… (bumm) /néhai Dr. Arany Galuska, rendőr vezérőrnagy és bűnügyi irodalmi szakértő/

„Hűha, véletlenül kapott tőlem egy golyót a fejébe!” / Hasadi Hajnalka, súlylökő világbajnok és csűrdöngölő táncosnő/

„Ráncos agresszív nyuggerként jöttem be, ám a marinírozott csirkedara hatására kisimult arcú békés sihederré változtam. Tényleg szelíd ifjú lett a vad agg. Na, megyek is galambokat simogatni!” /Nagy Feró, a nemzet csótánya/

„Galamb, galamb… Ez az! Jövő héten finn begyleves és ugor gerlés kuszkusz lesz a szerdai menü!” /Mr. Kisbig főkifőzdés/

2014. március 12., szerda

Flóra baba

(egy kollégám unokájának születésére)

Három kilós babát, karcsút
Irigyel most Kisbér, Alcsút,
Szentpétervár, Los Angeles,
UEFA meg az MLSZ,
Ráckeve és Mezőfalva,
Oly bájos ébren és alva
Is ő.

Különleges az az óra,
Melyen világra jött Flóra:
Este nyolc s nem hajnali egy,
S nem lévén menettérti jegy,
Anyaméhbe nem megy vissza,
Hanem marad s tejét issza
Bőszen.

Eszik, alszik s hasonlít ő.
De kire? És vajon mitő’
Olyan kék a szeme, mint a
Tengerparti talján tinta?
Egy forint az majdnem fél jen,
Édes kicsi Flóra éljen
Soká!

2014. február 28., péntek

Két tyú...

Két tyú megbeszélt a bozót
Tövébe egy találkozót.
Szólt a hím tyú: „Beléd esek!”
Ilyenek a szerelmesek.

Boldogok voltak a kis tyúk,
Ám arra ment bősz Maris tyúk.
Csőre kemény, nem híg vatta,
S őket kikapirgálgatta.

Így halt ki faja a tyúnak,
S nyomán tyútlan szelek fúnak.
Rí s kérd káró, treff, kőr, bubi
S youtube: „Tyú be or not tyú be?”

„Költő úr, tudja-e, hogy a jogtalan brand és névhasználat miatt úgy bepereljük, hogy még az ükunokái is arról koldulnak majd. Ön forgás közben is sokat fog csuklani a sírjában.” /Dr. Jutyúb Jonatán, jogtanácsos és almanach díler/

„A mai házi feladat ez az egyszerű bárgyúságnak induló, ám a végére kőkemény anglomán tébollyá fokozódó un. retard-vers. Jövő órára még nem kell kívülről megtanulni, viszont írásban ki kell belőle gyűjteni a legbugyutább rímeket és az értelmetlen szavakat. Egy ötös aláért azt is le lehet írni, hogy vajon mit gondolt a költő. Legfeljebb nem olvasom el.” /Túlhajszolt Tihamérné Portfólió Piroska, középiskolai magyartanár és varrónő/

„Nekem ez volt az irodalom érettségi tételem. Majdnem nem lett elég pontom a felvételihez. Hogy mit gondolok a költőről, az most nem írnám le, de a viaszbábúját azóta is rendszeresen szurkálom.” /Tyúváry Tyimúr, elsőéves pszichológia és fekete mágia szakos hallgató/

„Áááá… áááá… áááá… áááá…” /Frady Endre, lüktetve fájó költőgigász/

„Áááá… áááá… áááá… áááá…” /Kop  pány  ve  zér/

„Bocsánat, hogy beleszólok, de felnégyelés esetén a páciens csak egyszer mondja azt, hogy áááá…, mert a későbbiekben már nincs annyira életben, hogy ezt megtehetné. Emellett azt is meg kell jegyezni, hogy n részre vágás esetén a vágások száma n-1. Köszönöm, hogy elmondhattam.” /Dr. Bárdos Béla, bonc- és illemtanár/

„Áááááááááááááááááááááááááá... youtube... áááááááááááááááááááááá... not tyú be... áááááááááááá... híg vatta... ááááááááááááááááá...” /Puzsér Róbert, kritikus állapotba került kritikus/

„A "legakciódúsabb sületlenség, de legalább rövid", illetve az "instant evolúciós tragikomédia ötéveseknek" kategóriákban nevezném. W.S. (nem az angol) büszke lenne, ha ő írta volna.” /F. Péter, ELTE bölcsészkarát is megjárt zuglói statikus és tömbházmester/

„Péterem, Péterem, nézz szét! Körben az emberek bőgnek! Üsd Fradynak feji részét, fájjon a lét eme dögnek!” /W.S., nem az angol/

„I like the last line! Tyú is bee, isn’t it? Too bee or not too bee?” /W.S., az angol/

„A múltkor megrúgtam egy tyúkat zaklató tyúkot. Egy tollpárna maradt a helyén és mire a Földet megkerülve berepült a számba, a légsúrlódástól már rendesen átsült. Köretnek utána rúgtam még másfél kiló rizst és egy vájdling uborkasalátát is. Én mindenhez értek. Mindenhez IS!” /Chuck Norris/

2014. február 26., szerda

Rezsicsökkentés

Izzasztó élet a rezsicsökkent lakásban /Frady Endre felvétele/
Az én házam, az én váram
Átjárja az olcsó áram.
Valóság ez, nem csak frázis,
Szinte ingyen van a gáz is.
Rezsim csökken, ami nagy ok
Arra, hogy most boldog vagyok.
De a burzsuj szolgáltató
Alatt könnyből gyűlik a tó,
Nem élhet a jónép vérén!
Mér’ fizessek bármiér’ én?!
Legyen minden s legyen ingyér’!
(Jé, a fényár a budin gyér…)
Rezsidémon, legyőztelek!

(tánc!)

Mi, hogy jönnek hideg telek,
S nem lesz majd se áram, se gáz?!
De gáz!

„Ez az, költő úr, adjon az idegenszívű rezsidémonnak! Addig üsse, amíg mozog és csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! A budin meg azér’ gyér a fényár, mer’ a zEU-bérenc liberálbolsevik kozmopolita komprádor-burzsoá oligarchák folyton kapcsolgassák! El a kezekkel a veszett fejsze nyelétől! Ingyen atomerőművet minden magyar családba! Magyarország jobban telel!” /vitéz Árpádházzy Koppány, trafikos és gyula/

„Értem én az iróniát, költő elvtárs, csak nem mindig hagyom szó nélkül. (puff!) Na, ez a visszakezem volt. (puff!) Ez meg a főfal. Van még gondunk a rezsicsökkentéssel? (puff!) Ugye, hogy semmi? Na, a jövőben ebben a szellemben kérnénk az alkotásokat. No, föl, vigyázz, oszt’ iszkiri, de ízibe ám! Sipirc!” /Csávás Kálmán, titkosszolgálati főhadnagy és meggyőző erő/

De gáz! A (tánc!) motívum tán még tűrhető volt, a többi viszont –hetetlen. Az rendben van, hogy a téma az utcán hever és a költő lehajol érte, de utána nem dilettánsan megtaposni, majd általa maga alá temettetni kéne, hanem felemelni és megmutatni az olvasóknak. Mind a háromnak. Anyám szerint ötnek, de hát ő már a Gyalog Galoppban is végig a Vágási Feri jelenetére várt, aki szerinte azt mondja, hogy Ni! Jaj nekem, hol van az antióchiai szent kézigránátom?!” /Sir Puzsér Róbert, kritikus lovag/

„Ha a rezsi nem csökken, akkor vagy stagnál, vagy nő. Jelenti-e azt, hogyha nem nő, akkor vagy férfi, vagy stagnál? Ha jelenti, kinek jelenti? Mit jelent és mikor? Kinek a megbízásából jelent? Hozzáférhető-e ez a jelentés és miért nem? Mit szólnak ehhez a közműcégek? Ők vajon szimplán csak profitorientált piaci szereplők, vagy a halódó nyugat munkahelyteremtő maszkjában ájtatoskodó vérszomjas rezsidémonok? Ki tudja a választ? Ki érti a kérdést? Ha nem érti, minek teszi fel? És kinek? És mennyit keres vele? Egyre kevesebbet? Még jó, hogy csökken a rezsi! Vagy stagnál? Izgalmas hetek elé nézünk! Nézünk?” /Török Gábor, politikai elemző/

„A vers önmaga antitéziseként magában hordozza a honfitársakat külhoni Nobel-díjba hajszoló birkanemzet sírva vigadó keserédes optimizmusát, valamint a matematikai diákolimpiai győzelmeket szülő józan paraszti ész kockabálákká történő kombájnozását. A költő elszabadult fantáziája ugarhoz ragadt faekeként gyalulja a fotelkuruc rögvalóságot. Frady Endre juhnyájas agya hat aklot gyarapít és a hazaúton fényesen derül. Magna Katartika!” /Réz Jolán, világirodalmi kvintesszencia és kvantumcinege/

„Rezsicsökkentés és kvantumcinege?! Ezek valami koppányista ügynökök?! Mindkettőt felnégyeljem? Nekem nyóc!” /Szent István, király alias Felnégyelős Pista/

„Magos vót a rezsi hej, itt? Lerúgtam az összes fejit!” /Csák Nórisz, ősmagyar betyár és népi hős/

2014. február 21., péntek

Rövid konzol

Szakad rövid konzol tán
Le, ha Dr. Kohn Zoltán
Munkája, az eheti,
Az, hogy leterhelheti?

Próbaterhel Dr. Kohn
(Száz kiló egy pár dorkón!)
S tisztán nyírott szerkezet
Reccs… hű, földre érkezett!

Betonporban hasal, ás
S bőg Kohn: „Gyenge vasalás!
Magam alá bronzolok!”
S hullnak rövid konzolok…

„Nagy megtiszteltetés, hogy a tudomány e jeles mártírja, Dr. Kohn Béla… ööö… illetve Zoltán után én vehetem át az Egyre Rövidebb Konzol Tanszék megüresedett tanszékvezetői posztját. Mélyen lesújt, hogy más elfoglaltságom miatt pont neki kellett próbaterhelnie a pont énáltalam tervezett rövid konzolokat. Leszakadt az elődöm… Emlékét megőrizzük!” /Dr. Fúró Géza, statikus és a Dr. Kohn Zoltán Alapítvány pénztárosa/

„A költő újfent kisujjból rázza ki a már-már rusztikusan naturalisztikus helyzetábrázolást, ahol a természet és a tudomány örök harcából a tragikus hős, a méltán Darwin-díjas ember kerül ki vesztesen. Az önnön vizeletében betontörmeléket kaparászva agonizáló professzorra hulló tisztán nyírt szerkezeti elemek megtestesítik mindazt, amire talán keveset gondolunk, amit talán kevéssé értünk, de mégis közös sorstragédiánk és nemzettudathasadásunk korántsem filigrán apoteózisa. Konzolare leesse est! Ex-statikari te salutant!” /Dr. Dics Dezsőné Dezsavü Donatella, ex-statikus és extázis kutató/

„Aha! Herr Fúró kilopni die Stahl a konzoltól, Herr Kohn kaputt und ő lenni új Führer régi tanszéknek. Fogok jelenteni.” /Tannenbaum Teó, statisztikus és ex-Stasi-s ügynök/

„Egy hozzám hasonló szürke kis veréb átlagpolgár honnan a visszeres nyavalyából tudhatná, hogy mi a ménkű az a rövid konzol és pláne azt, hogy egy doktori címmel is felruházott százkilós professzor minek ugrándozik rajta felemás dorkóban?! Persze, hogy megérdemli a sorsát, de mit vétettünk mi, hogy ezt egy ilyen középső csoportból agysúlyhiány miatt kimaradt elmezombi szintjén idehányt fröccsenetből kéne hámoznunk?! Anyám már elém is tette Dr. Kohn Zoltán: Rövid Konzoltan c. húszkötetes művét. Egymás vállán sírva lapozgatjuk.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha leszakad, mi lesz véled, dorkós lábú Dr. Kohn, Dr. Kohn? Hess le róla Dr. Kohn, Dr. Kohn, leszakad a konzolom, konzolom! Tánc! Nem te, Zolikám! Jaj!” /Cement Kenéz, építésvezető és hobbizenész/

„Bátyám szerencsétlen, ám nem minden tanulság nélkül való haláláról szakmai konferencián fogunk megemlékezni.” /Dr. Kohn Ferenc, konferencia szervező és Kohn-záras konzervnyitó feltalálója/

„Hej, ha ott lehettem volna, akkor valamelyik madaram biztosan elkapta volna a kótyagos nagybátyámat!” /Kohn Dorka, kondorkeselyű idomár és PhD-s ornitológus hallgató/

„Észre sem vettem, hogy edzés előtti bemelegítés közben, amikor hiperűrsebességgel kocogtam, véletlenül lefejeltem egy vasbeton gerendát a rajta álló felemás cipős professzorral egyetemben. Pech!” /Chuck Norris/

2014. február 20., csütörtök

Pásztortarhonya

Legelészik kint a nyáj a
Réten, míg a pásztor kajál.
Fogy a pásztortarhonyája
S körben lusta falás-zaj áll.

Pásztortarhonya jó kaja,
Ha tényleg tar a honya már,
Ám, ha bök a honya haja,
Érdes, mint a darált szamár.

Szakács ilyet ritkán vét el,
S tarhonyáról bundát lever.
Mennyei az ilyen étel,
Pásztortarhonya forever!


„Darált szamár… böááá… elnézést, de vizuális típus vagyok… hajas honya… jaj… böááá…” /Szépléleki Ottokárné Fátyolkai Cizella, festőművész és pénzhamisító/

„Hinnye, a múltkorában a fokosommal tonzúrán csűrtem egy keménynyakú labanc prépostot, oszt’ beleaprítottam a bográcsba! Tyű, de finom volt az a jó zsíros lelkipásztortarhonya! Még a Burkus kutyám is deákul ugatott és böfögött tőle egy hétig!” /Sobri Jóska, betyár/

„Hej, költő úr, írhatna már egy teljes nagylélegzetű művet rólunk, honyázókról is! Cudar egy élet a miénk! Tavasszal aratás után elvetjük a honyát, egész nyáron kapáljuk, öntözzük és trágyázzuk, majd az őszi honyaszüret után úgy hajasan bezsákoljuk. Sajnos a piacon alig kapunk érte többet, mint amennyiből a következő évi honyamag kijön. Csoda-e, ha nem jut az asztalunkra egyéb, mint egy kis száraz kenyér és némi darált szamár?!” /Honyai Miska, honyázó és megélhetési szamártolvaj/

„Nyájas költő nyálas böffenete! Frady Endréhez mindig is közel állt a népi líra, hiszen aki ekkora paraszt, annak rendszeresen vissza kell ásnia a gyökereihez. Versei legyökerezett tuskón kitüremkedő taplógombákként pöffeszkednek irodalmának sűrű sötét rengetegében. Egyetlen kiút egy kiadós erdőtűz lehetne. Égjen a sok honyabokor!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nehogy már minden egyes hajas honyaszemről leverjem a bundáját! Nem a Gundelben vagyunk, hanem az iskolai közétkeztetésben! Örüljön az a sok nyavalyás éhenkórász kölök, ha a mindennapos folyosói testnevelés órától porosan és büdösen egyáltalán beengedik őket a kajáldába! Vesszen a panelproli közoktatás!” /Hoffmann Rezsőné Hoffrau Jolán, a Nemzeti Közétkeztetési Vállalat szakácsa/

„Én egy félfordulattal úgy rúgom bele a honyafáról a honyafürtöket egyenest a bográcsba, hogy közben az összes szőr fennmarad a fán. Főzés közben pedig, hogy a rágóizmaim addig se pihenjenek, a fogaimmal ledarálok egy szamarat.” /Chuck Norris/

„Vegetáriánusként nem volt jó ötlet pásztornak állni. Utálom a pásztortarhonyát, és amikor ebédidőben legelni kezdem a füvet, mindig megtapos a nyáj!” /ifj. Pásztor Pista, a híres Pásztor pásztordinasztia huszadgenerációs leszármazottja/

„Ne füvezzél, édes fiam, nem vagy te rockzenész! Mindjárt kapsz egy akkora pofont, hogy fölkenődsz a honyafára kéregzsírnak!” /id. Pásztor Pista, a híres Pásztor pásztordinasztia tizenkilenced generációs leszármazottja/

„Mi a nagy hajas honyáinkat mindig legyőzték a Nemecsek sima üveggolyói. Muszáj voltunk einstandolni.” /Pásztor fiúk, a híres Pásztor pásztordinasztia elfajzott urbánus vadhajtása/

„Hű, de jó pásztortarhonyát ettem tegnap a KisBigben!” /Frady Endre, hidász- és költőgigász/

2014. február 18., kedd

Gagyi tél

Februárban se hullt a hó!
Hogy lehet egy tél ily tahó?!
Mikor lesz jég, talán nyáron?!
Lődd a telet Gábor Áron!

Gábor Áron, lődd a telet,
Zúdíts gyomrába egy nyelet
Rezes ágyúgolyó pürét,
Mivel nincs fehér színű rét!

Télen nincsen rét, mi fehér?!
Külországi hóér’, csehér’,
Vagy osztrákér’ menjek el én
Kétezer tizennégy telén?!

Kétezer tizennégy talán
Nem érdemli meg a csalán
Csípősségű hideg telet?!
Fújj nekünk új szelet, Kelet!

„Új szél?! Kelet?! Politizálgatunk, költő elvtárs, ironizálgatunk? Vigyázni kéne, mert Táncsics börtöne már 166 éve üresen vár egy újabb bajkeverőre! Aki disznók közé keveredik, annak könnyen korpás lesz ám a haja! Most tart egy pár évtized önkéntes szilenciumot és akkor nem lesz dádá. Értve vagyok?!” /Csávás Kálmán, terror elhárítási alezredes és pofonügyi főelőadó/

„Hagyjanak már békén halottnak lenni! A rézágyúm is fel van virágozva, nem fogom ezt a szép dekorációt tönkretenni holmi agyatlan lövöldözéssel! Ez az osztrák elnyomás sokat satnyított ezen a népen, mert nekünk még Petőfink volt, ezeknek meg már csak ez a selejtes Frady Endre jutott. Ehhez szívesen hozzávágnék egy tűzparancsolatos kőtáblát!” /Gábor Áron, néhai rézágyúöntő/

„Nana, Gábor úr, nana! Nem is lenne nekünk olyan rossz egy ilyen osztrák elnyomás. Osztrák munkahelyek, osztrák árak, osztrák bérek, osztrák rend… Hej, de szép is lenne újra a Monarchiában vergődni!” /Csóró Csegő, középiskolai német-történelem szakos tanár és szállodai éjszakai portás/

„A páros rímek páratlan élménye, a hótlan hóravágyás, a Nyugat által az orosz medve szőrös mancsai elé dobott és ott leágyúzott rézágyús hős emlékezetén tipró Kelet imádat, valamint a globális felmelegedés olyan esztétikai eleggyé gyúrja, gyömöszöli, sőt már-már dagonyázza ezt a februári meteorológiai mélylírát, mely a világirodalomban ritkább, mint korán reggel karón rikkantó fehér varjú. Hiába, tahó télnek híg a leve!” /Töttyös Tihamérné Sóhaj Skolasztika, köz-könyvtáros és amatőr világirodalmi nagyágyú/

„Tahó?! Nem a tél a tahó, hanem én, hogy óvatlanul ezt az új Frady förmedvényt is elolvastam! Mea culpa, mea maxima culpa! Anyám szerint nem kéne olyannyira szigorúnak lennem magamhoz, hogy kalapáccsal ütlegelem a satuba szorított nyelvemet és százas szöggel szurkálom a szemgolyómat, de hát mit tudja ő, hogy milyen az, amikor egy igazi férfi teljes lelkéből szenved? Satupadra minden Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, fájó kritikus/

„Most nem érek rá kommentezni, mert épp egy feldíszítendő rézágyúba verek be százas szögeket a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/

„Aú! Jaj! Ez fáj!” /a rézágyú/

2014. február 14., péntek

Lelet

Utat építettünk, mikor
Földből kifordult egy lelet.
Lefékeztem, volt nagy csikor,
S gyorsan tettem oda jelet.

Ebédidő. Brigád az falt.
Kimondtam a vész-szót: Régész!
Ugrottak s már dőlt az aszfalt
A jelnél. Hja, van itt még ész!

„Hol a lelet? Mért nem lelem?”-
- Naiv régész nem agyra gyúr…
S fontos bár a történelem,
De a határidő nagy úr.


„Ó, hogy az a griffmadaras fityfene harapdálja szügyön ezt a túl éles szemű buzgómócsing építésvezetőt, aki miatt újabb másfélezer évig kuksolhatok ebben a nyavalyás aranykoporsóban!” /Attila, a hun/

„Ne nyafizzon király uram! A magyar utakat mindig úgy építjük okosba, hogy az útépítő céggel közös tulajdonosi körbe tartozó Kátyú Toldozó-Foldozó Zrt is rendszeres megbízáshoz jusson. Pár év és magára is rátalál egy tengelytört régészcsapat.” /Csomádi Gerzson, mixer sofőr és frissbeton díler/

„A keresztrímes szerkezetben ösztönösen lubickoló költő ismét érzékeny porcelánboltba türemkedik be önnön elefánt-szerű mivoltával. A kérdés, hogy csak a dúsgazdag nemzetek engedhetik-e meg maguknak, hogy saját történelmük legyen, irreleváns ugyan, mégis könnyen felkavarja a társadalom szunnyadó farvizét. Kis pénz, kis történelem, nagy pénz, nagy történelem? Ha nem tudjuk, kik voltunk, akkor azt sem tudjuk, mivé leszünk, de nem baj, mert majd megoldjuk okosba! Cifra szűr realitás!” /Dr. Fátyol Hajnalka, társadalomtudós és versesztéta/

„Mindig ez van, ha a lábszagú magyar rögvalóság a bőrkeményedéses talpával belegyalogol a költészet kellős közepébe, majd bőgatyás indulattal táncol a romokon. Frady Endre ugyanaz a költészetnek, mint egy motoregér szérummal megvadított ősbölény a virágágyásnak. Ahová lép, ott fű nem terem, viszont időnként kétségtelenül kirúg a földből egy-két használhatót. A költőnek mindenképpen kiutalnék egy nyálra lágyuló műanyag Kossuth díjat és egy gumiszobát, hogy ne tehessenek kárt egymásban.”

„Nem találok szavakat… meg leletet se… Leaszfaltozták! Panaszt emeltem az építésvezetőnél, de azt mondta, hogy ha együtt akarok lenni a leletemmel, akkor engem is szívesen leaszfaltoznak. Percekig tartott, mire leráztam a rám uszított brigádot!” /Paleolit Pál, régész és őslénykutató/

„Tyű, hogy futott a kis mitugrász, amikor kergettük a finisherrel!” /Tufa Gyula, brigádvezető/

„A dead line containing corpses can not postpone the deadline!” /George Mason, brit projektvezető/

„Ha nem lennék halhatatlan és eltemetnének, biztosan lerúgnám a fejét annak, aki le akarná aszfaltozni az értékes régészeti leletként előbukkanó aranykoporsómat!” /Chuck Norris/

2014. február 10., hétfő

Bankrabló kisokos

Hordjon álarcot a fején!
Legyen kemény, mint egy pilon,
S ne harsogja dalba’: „Hej, én
Vagyok a nagy Iksz Ypszilon!”

Pénztáros, ha megkérdezné,
Mondjon be egy művi nevet!
Pölö Doktor Ezésezné,
S lője le, ha Önön nevet!

Ha egyszerre pisztolyt szegez,
És gyesesként bébit etet,
Akkor ne lepődjön meg, ez
Gyengíti az üzenetet!

Végül, pénzzel, hogyha szalad,
Ne tegyen tiszteletkört Ön!
Pofont rendőr és a fal ad
Együtt, aztán jön a börtön!

„Hej, költő úr, ha előbb olvashattam volna a művét, akkor a rengeteg ünneplő devizahiteles vastapsa ellenére sem kezdtem volna bele a harmadik tiszteletkörbe! A következményen annyit azért pontosítanék, hogy mind a rendőr, mind pedig a pofon többes számban értendő. Jóval többesebb számba!” /A nagy Iksz Ypszilon, diplomás ápoló és cipóra vert megélhetési bankrabló/

„Rendőrségi alkalmazottaink mind a letartóztatási, mind pedig a kihallgatási eljárás során a szolgálati szabályzatnak megfelelően jártak el. A gyanúsítottat pofozás által nem bántalmazták, csupán rendszeresen elkapták tenyérrel az arcánál fogva, amikor ő ismeretlen okból többször is visszapattant a falról.” /Dr. Saller  Botond őrnagy, rendőrségi szóvivő/

„Felháborító, hogy egykori alkalmazottamat, Iksz Ypszilon diplomás ápolót arra próbálják bujtogatni, hogy a nevemben bankot raboljon! Ez kicsinyes bosszú azért, mert elbocsájtottam, amikor megengedhetetlen hangnemben felelősségre vont amiatt, hogy ő csak minimálbért kap, miközben én húszmilliós prémiumot teszek zsebre! Ki mennyit kap, annyit is ér!” /Dr. Ezésez Hubáné Dr. Gőz Matild, a Nemzeti Közkórház és Köztemető Főigazgatója/

„Látszik, hogy egy tipikus férfi írta ezt a kisokosnak nevezett selejtet! Egy nő annyifelé figyel, amennyi felé kell. Én a szoptatás mellett egyszerre mosok, vasalok, főzök, takarítok, bevásárlok és, ha úgy hozza a szükség, akkor akár bankot is rabolok. Mi tagadás, a gyes mellett gyakran úgy hozza… Főleg, hogy a kétbalkezes férjem éppen sitten ül!” /Iksz Ypszilonné Sás Skolasztika, gyesen lévő földrajz-történelem szakos középiskolai tanár/

„Egy vers, ami számomra órákig letehetetlennek bizonyult. Igaz, hogy csak azért, mert olvastán az önvédelmi reflexként vészreakcióba menekülő testemmel-lelkemmel együtt az öklöm is görcsbe rándult, és csak a jó anyám többedik kétségbeesett hívására kiérkező rohammentők által beadott versenylónyi dózis kalcium-magnézium injekció hatására tudtam végre földre ejteni, megtaposni, felgyújtani, majd a szőnyegével kevert hamujára vizelve azt megelőzni, hogy anyám a tűzoltókat is kihívja.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amióta egykulcsos az adó és a családi adókedvezménybe az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék is bele számítható, azóta megéri itthon maradni, mert így minden honi bankból rabolt jövedelmem túlnyomó része az én zsebemben marad. És még a rezsim is folyamatosan csökken! Magyarország, szeretlek!” /Finesz Jenő, ex-kokillaöntő és betanított bankrabló/

„Igazad van, Jenő! Én Angliában próbáltam bankot rabolni, de hiába mutattam be az érvényes munkavállalási engedélyemet, úgy agyba-főbe vertek, mint Szent Pál az oláhokat.” /Talentum Antal, antitalentum/

2014. február 4., kedd

TV-szobai brék

Prágában lefoglalt cseh jen
Ügye épp a Breaking News,
Miközben én pörgök fejen
S csalánszövet brék-ing nyúz.


















„Hát a kőttő úr osztán tud élleni! Hallgassa ja híradót, oszt’ közbe meg körbe-karikába csiszatolja ja szép nagy busa fejit a parkettába! Asztat meg mostan elsőkézbű tuttam meg, hogy már a cseheknél is jen van az ejró helyett. Vajon a gatyakorcomba beléje varrott ezer dajcsmárkom az hány cseh jen?” /Cseh Jenő, nyugdíjas orvhalász/

„Cak ezerhaccá’ ce jen az óccó kiciccípős calánszövet brék-ing!” /Kin-Che-Jen, kínai brék-ing árus/

„Kínai csalánszövet brék-ing! Ez az! Végre magasabb szintre léphetek a vezeklésben! Úgyis elkopott már a szöges ostorom!” /Szent Csejen, lapp szerzetes/

„TV-ből jövő zenére brékelni balesetveszélyes, mert az esetleges adásmegszakítások könnyen kizökkentik a táncost és fejen pörgés közepette nagy a nyakcsigolya suvadás veszélye. Csak jogtiszta CD-re táncoljunk! A csalánszövet brék-ingben való intenzív mozgás pedig nem csak kiütéseket okoz, de beleizzadás megvalósulása által roppant büdös is lesz tőle a szenvedő alany.” /Dr. Cheyenne Winnetou, a Nemzeti Brékdensz és Indiántánc Intézet (NB II) mexikói jogtanácsosa/

„Ízig-vérig XXI. századi vers! Modern és van benne pörgés! Négy sorba tömörített média, valutahamisítás, anglicizmus, zene, tánc, gagyi kínai termék és szenvedés! Mint egy akciófilm spot! Coming soon!” /Göcsej Endréné Zacc Matild, flash esztéta és kulturális gömbvillám/

„Anyám ollóval szavanként felvagdosta a fenti förmedvényt, én meg összekevertem és véletlenszerűen kiraktam. Ez lett belőle:

Breaking brék
Miközben cseh

pörgök Prágában csalánszövet
fejen Frady brék-ing
Endre: Ügye nyúz. S épp lefoglalt
a News, TV-szobai jen én

Itt hányjak tarajos sült, ha ez nincs legalább olyan értelmes, mint az eredeti!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ááááá!!! Segítsééég!!! Szabadítsanak kííííí!!! Ez szúúúr!!! Áááááá!!!” /Csej Enikő, az önmagát egy védett tarajos sülhöz láncoló Greenpeace aktivista és bölcsész hallgató/

„Ladies and gentlemen, the poem analyzing lecture finished. Let’s have a 10-minute break! Music please!” /Dr. Xcjuklsdwz Tsheyenn, ufonauta és világegyetemi tánc- és irodalomtanár/

2014. február 3., hétfő

Ítélősdi

„Ne ítélj, hogy ne ítéltess!”
E mondás már igen éltes,
Jézusé kétezer éve.
Ugye, ismerős e név-e?

Nem mond neked semmit, te tök?!
Lófejedre ráüthetök?!
Rád nézve nagy szégyen ez, és…
Ajvé, ez is ítélkezés!


„Ordítva tudnék sírba hanyatlani ezektől a didaktikus szájbarágásoktól! Ha Jézus előre tudta volna, hogy mi mindent fognak a nevében elkövetni a műkeresztény lélekkufárok, akkor a vizet nem borrá, hanem lassan ölő hangyasavvá változtatta volna. Anyám szerint én egy BLASZ II-es huligán vagyok, de szerintem eredetileg blaszfémiát akart mondani. Sose volt a szavak embere. Ahogy a költő se.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem ismerős e név-e, hanem ismerős-e e név. Persze nem az ugye szó után, mert az értelmetlenné teszi mindkét variációt. A költő – ha lehet annak nevezni – a satnya rím kedvéért beáldozott mindent, ami a magyar nyelvet valaha is széppé tette, a nyelvtant. Forgok a síromban.” /Lőrincze Lajos, néhai nyelvész/

„ Ajvé?! Jiddis szó?! Mi ez a burkolt antiszemitizmus, költő úr?! Ne jöjjön azzal, hogy vannak zsidó barátai, meg azzal, hogy Jézus is zsidó volt és vele is puszipajtások! Magának vaj van a füle mögött és nem kóser vaj ám! Egy körülmetéletlen Fradi drukker több mint gyanús! Nagy córeszben van sameszk ém, nagy córeszben!” /Kohn Ferenc, konferenciaszervező kisiparos/

„Egy y-ra végződő nevű ősmagyar költőt fenyeget egy sémita-cionista Moszad ügynök a dús hajába tépett szélű Európa kellős közepén?! Rázzuk le a rabigát, nem gátol a rabbi gát! Magyarisztán forever!” /vitéz Ugarszittya Gyula, mélymagyar rögvalóságshow harmadik helyezett/

„Mi az, hogy ne ítéljek?! Akkor se fújjak, ha valaki szándékosan műesik a tizenhatos előterében?! Hát engem miszlikbe fognak aprítani a sportfogadásból élő mecénásaim!” /Vakvarjú Vindisgréc, BLASZ II-es játékvezető/

„Szép ez a hegyibeszéd Jézus  haver, meg jó ez a hegyibeszéd, de ha ezt komolyan venném itt a Való Világ 6-ba', már az első héten kiszavazna a balhéra vágyó publikum, oszt' mehetnék öntetnek az ezerfejű cézársalátába!” /VV Rezső, body builder és reklámújság kihordó/

„Én nem ítélkezem, csak lerúgom a fejét annak, aki kavar! Jézus is jobban járt volna, ha ott vagyok vele a Gecsemáné kertben, mert simán lefejeltem volna azt az egész debil bandát! Van még kérdés?” /Chuck Norris/

„Atyám, bocsáss meg  az előttem szólóknak, mert fogalmuk sincs, mi a pálya!” /Jézus/

2014. január 28., kedd

Erkölcs

Erkölcsös polgárban van gát,
S nem lop mástól sose cangát,
Se rollert, se köznép vagyont,
Csak belet dolgoz ki. Vagy ont.

Utóbbit tényleg csak néha,
Pajkos forradalmak léha
Hevében mint elégtétel,
Ha veszíti épp fejét el.

„A kispolgári költő kispolgári verse hiánypótló mű, hiszen eleddig inkább csak hősök, szerelmek és nemzettragédiák lettek lírai tollhegyre tűzve, kádári kisemberből erkölcsös kispolgári munkarobottá váló szürke verebek ritkán. A magunkra erőltetett erkölcsi máz nemzettudathasadási haváriák okozta szétrepedése és a bennünk lapuló állat előtörése e költeményben olyan magától értetődő természetességgel zajlik, ahogy a négylábú ló megbotlik, ahogy a kutya visszatér a maga okádására, vagy ahogy a megfürdött disznó sárban hempereg. A vers érzelmi űrt, lelki vákuumot hagy maga után. Lecsorduló könnyeink a semmibe zuhannak alá…” /Bús Bertalanné Fátyol Jolán, irodalomtörténész és a Ledarált Pegazus c. értelmiségi vitaműsor főszerkesztője/

„Nem kell ahhoz forradalom, hogy egy rendes polgár zsebében kinyíljon a bicska és belezhetnéke támadjon! Elég elolvasnia egy ilyen szánalmas Frady förmedvényt és rögvest vagy az utcára vonul, vagy bősz nassolással véget vet a napok óta kínlódva folytatott fogyókúrájának. Esetleg is-is. A szlengből idecsempészett és természetesen ide nem illő canga szó is megérne egy misét, de anyám még nem varrta mag az előző Frady gány hatására ízekre cincált palástomat.” /Puzsér Róbert, az anticelebitás főpapja/

„Nekem szétszedhető canga lopni el Budapest, de már megkerülni. Nem belezni se más, se magam. Nem szeretni harakiri. Fájni.” /Yoshihiro Shimada, japán világutazó/

„Megkérdeztem apukámat, hogy mi az az erkölcs, és ő azt mondta, hogy nem tudja, de a régi szovjet ifjúsági filmekben hallotta emlegetni. Amúgy apukám szerint nálunk mindenki dézsmálja a közvagyont, úgyhogy nyugodtan hazahozhatom az oviból azt a szép piros pöttyös labdát.” /Höttyéni Pistike, nagycsoportos óvodás/

„Lopni természetesen sosem szoktam, de a közvagyon, ahogy a nevében is benne van, közös tulajdon, ami részben az én adómból halmozódott fel, így teljesen logikus, hogy időnként kiveszem belőle a részem.” /Dr. Höttyéni Huba, jogtanácsos/

„Nálunk senki sem lop. Nálunk rend van. Magyarország jobban teljesít. Meg is mutatom az idevonatkozó statisztikákat. Mindjárt… ööö… nincs meg a dia… hmmm… úgy tűnik, ellopta valaki…” /Pintér Sándor, belügyminiszter/

„Egy magát meg nem nevező hírforrás által illetékes körökből illetéktelenül megszerzett és szerkesztőségünkhöz illegálisan idejuttatott statisztika szerint Magyarországon rend van és senki nem lop.” /index.hu/

„Nálunk a számvitelen nincs lazsálás, a sok lusta kis Tuskó valóban kidolgozza a belét is, sőt még az unokáikat is behozzák és munkára fogják, hogy teljesíthessék a normát. A legkisebb is számít. Tuskóóó!!!” /Csávás-Tuskó Kálmán, ex-őrmester a Tuskó és Családja Rab- és Vécélánc Gyár munkafelügyelője/

„Valamikor bennem is volt gát, de amióta ellopták, azóta folyamatosan tele van a bringaáruházam raktára újabbnál újabb cangákkal és rollerekkel.” /Simli Sebő, Prima Primissima díjas nagyvállalkozó/

2014. január 27., hétfő

Hószálling

Immár a hó úgy szálling,
Hogy nem elég egy szál ing.


2014. január 23., csütörtök

Cukkíni fasírt sült krumplival

A költő és menüje
Boldogtalan Ön, és ma sírt
Nagy éhségtől vezérelve?
Megoldás: cukkíni fasírt,
Amit meggusztál a nyelve.

Sült krumplival égi manna,
S ha a számon nincs épp lakat
(Ez így igen gyakran van, na!)
Ebédelve tök jól lakat.

„Na, költő úr, csak nem cukkíni fasírt volt sült krumplival a mai vega menü a KisBigben? Ha ízlett magának, akkor miért nem írt róla egy jó verset? Mondom, jót! A bugyuta színvonal és a tiltott reklám miatt NEM ENG.!” /Csöblönyi Hötyénc, főcenzor és bélyeggyűjtő/

„Ebéd után szelídebb hangulatban lévén csak annyit mondanék, hogy a lakatot a költő szájáról át kellene helyezni a klaviatúrájára és az irodalombarátok szívéről legördülő hatalmas követ rögvest messze fújná az irodalombarátnők kebeléből felszakadó sóhaj.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem is ettől laktál jól, te kanapéfradista, hanem az előtte bedöntött küblinyi gyümölcslevestől! Hehehe! Az ilyen műmájer fotelfradisták már ennyi kajától is kidőlnek! Hehehe! Csak a Kispeeest!!! Hehehe!” /K. András alias Bozsik Csucsu, budapesti statikus és pszeudo-agresszív Kispest szurkoló/

„Kinek nem volt elég a kismenü?! A Mekiben 850 forintért legfeljebb csak szalmonellát kaphatsz!” /Mr. KisBig, főszakács és kifőzde tulajdonos/

„Étkezés és líra! Test és lélek egysége! Néptestben néplélek! A költő a maga emelkedett megfoghatatlanságában tálalja elénk a materiális hajtóerőt nyakon öntve a századelő turbószószával. A szájlakat eltávolítása az akaraterővel átitatott önfegyelem metaforájaként hívja fel a figyelmet arra, hogy egészséges táplálkozás esetén nem lesz a fiatalkori reflexből öregkori reflux. Gondold meg és egyél! Frady Endre friss szelének padlássöprő ereje egy szóval jellemezhető: világirodalomtalanítás!” /Alakart Eklektika, gasztronómiai költő és betápblogger/

„Kapható a KisBigben tárkonyos gyümölcsleves? Rázva, nem keverve!” /Bond, James Bond/

„Egyszer a KisBigben valaki el akarta venni előlem az utolsó cukkini fasírtot sült krumplival. Vinni vitte, de nem a kaját el, hanem az oldalfalat ki.” /Chuck Norris/

„Da zucchini, Domine!” /Ferenc pápa/

„Ó Uram, Uram! Nem tudom, hogy ez a cukkíni fasírt sült krumplival tényleg van-e olyan jó, mint a manna, de nem lehetne, hogy így negyven év elteltével egyik nap ezt kapjuk, a másik nap meg azt? Hétfőnként esetleg rizzsel?” /Mózes/

2014. január 22., szerda

Hitvita

Isten nem léte, vagy léte
Birizgálja sokak hitét.
Ne röhögjél ezen, hé, te!
Ez neked is valódi tét.

Hogyha nincs, nincs egyáltalán,
Nem volt, nem van s nem is lesz Ő.
Okafogyott, mint a csalán-
Csí;pésben a pontosvessző.

Ha meg van, hát mindig van Ő,
Egy időben minden helyen.
Általa van férfi s a nő,
Összes apacs, inka s cheyenne.

Vakmerő, vagy rövidlátó,
Ki e téttől meg nem ijed.
Nagyobb meccs, mint UFO-NATO.
Döntés, olvasóm, a tied.

„Jaj-jaj, én nem tudok dönteni! Egyik nap úgy érzem, hogy van, másik nap meg úgy, hogy nincs. Totóban fix x-re venném… asszem…” /Balansz Bogárd, átlagolvasó/

„Egy művelt ateista nem hihet Istenben! Mi volt ez a robbanás?! Te jó ég, a NATO és az UFO-k egymást lövik?! Itt a világvége!!! Imádkozzunk!!!” /Prés Jenő, taxisofőr és evolúciós termékmenedzser/

„Atyám mindig azt mondta, hogy higgyek magamban. Megfogadtam a tanácsát, de pénzt nem teszek rám, mert Úriemberfia biztosra nem fogad.” /Jézus/

„Az utolsó napon négy eset lehetséges: 1., Nem hittem és nincs Isten – igazam volt, de ez nem tesz boldoggá. 2., Hittem, de nincs Isten – tévedtem és ez sem tesz boldoggá. 3., Nem hittem, de mégis van Isten – nagyon nagy ultragáz! 4., Hittem és van Isten – Ooooh happy day!!! Halleluja!!! Megérte hinni! Nekem bejött!” /Boldog Béla, Kinder-tojás ügynök és amatőr filozófus/

„Hogyne hinnék Istenben? Naponta látom el jobbnál jobb tanácsokkal.” /Chuck Norris/

„Míg hivatalban voltam, munkaköri kötelességem volt hinni. Mióta nyugdíjas vagyok, ráérnék kételkedni, de mindig belealszom…” /Ratzinger bíboros, nyugalmazott pápa/

„Én természetesen mindkét oldal mellett tudnék  érvelni, de nem ennek a versnek a szintjén. Ehhez le kellene mennem limbó hintóba, de anyám szerint a pocakom leverné a lécet. Frady Endre viszont bármilyen alacsonyra tett verstani léc alatt át tud siklani, pedig hasonló a testalkatunk, csak ő egy agynyival könnyebb nálam. Neki muszáj hinnie, mert másra már teljesen alkalmatlan.” /Puzsér Róbert/

„Gyalázat, hogy a költő egy elvileg elfogulatlannak feltüntetett versben olcsó verstechnikai eszközökkel próbálja manipulálni az olvasót. E fércmű ugyanis keresztrímes – jól értjük: kereszt! Nehogy már egy keresztény gyógyegér fűzfapoéta akarja kételyekkel bombázni a tudományos ateizmus eszmerendszerét! Cogito ergo sum!” /Dékárt Dartanyan, halbiológus/

„Csikidam R-Go szám! A Limbó hintó viszont még Hungária, de én doboltam benne. Istenien!” /Szikora Róbert/

2014. január 21., kedd

El-beszélés

Két nyuszi a fődön ül.
Egyik dumál ödönül,
S kitört tölgyfa ráborul.
Másik szólt, de gáborul.

Nem érkezik meg mentő
(Nem játszik hős Batmant ő),
Diszpécser mer’ kiborul.
Nem ért ő, csak tiborul.


„Milyen igaz, hogy elbeszélünk egymás mellett! Két magyar az három párt. A népies nem érti meg az urbánust, az urbánus a virágárust, a virágárus a dakotát, a dakota az apacsot, az apacs a mormont, a mormon a reformátust, a református meg a cölibátust. És engem se ért meg senki, hiába hajtogatom itt üvöltve a magamét és verem a gyerekek fejébe gumibottal ezt a nyavalyás hit- és erkölcstant! Korcs kölkök!” /Töhényi Valdemár, iskolarendőr főhadnagy és betanított hit- és erkölcstan tanár/

„Diszpécsereinknek Magyarországon elsősorban magyarul kell tudniuk. Fődiszpécsereink természetesen megértik a Help! Help!, a Hilfe! Hilfe! és a Помощь! Помощь! kifejezéseket is, de ezen esetekben legfeljebb együtt érezni tudnak, a pontos cím ismerete híján mentőt küldeni azonban sajnos már nem. Ahogy a kis mondóka is szól: Aki nem tud magyarul, ellátjuk, de hanyagul.” /Dr. Nénónénó Renáta, a Nemzeti Mentőszolgálat szóvivője/

„A konkurens állami mentőszolgálat szóvivőjének állítását - annak tartalmát feltéve, de meg nem engedve - sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánom. Mi mindenkit ellátunk, mi mindig ellátunk. Világosban jóval messzebb, sötétben is valameddig, bár járműparkunk már elavult és a fizetésünk is kevés. De tesszük a dolgunk, ameddig tehetjük. Az állapotunk kritikus, de stabil.” Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője/

„A költő szutykos életére esküszöm, hogy rögvest fölköpök és aláállok! Hát ráharapok a köldökömre, ha még egy ilyen ordenáré baromságot el kell olvasnom! Elbeszélő nyulak és csak magyarul tudó hisztis mentődiszpécserek?! Mi jön legközelebb?! Szteppelő óriáskígyók?! Fogmosó gerlék?!  Anyám most tangóhangon búgja, hogy ’Mindig van rossz és rosszabb’, de óva intem: Igazad van, de sohase mondd! Vége! Nincs tovább! Heeelp!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre itt olyan el-beszélő költeményt alkotott, amilyet mások álmukban sem mernének. A két nyúl a félrekommunikáló kisemberek proto- és archetípusa, míg a soha meg nem jelenő mentő a nép nyelvét megérteni képtelen távoli hatalom kvintesszenciája és csimborasszója is egyben. A költő önmagával szót nem értve elérhetetlen magasságba emelkedik önmaga fölé, majd egy hirtelen mozdulattal sikoltozva visszahullik önmagára. Így ő mint mű illetve a mű mint ő a mondanivalójához képest oly tömör, mint egy kellően konszolidálódott háttöltés. Elalélok… Hilfe! Hilfe!” /Zetor Zétényné szül. Hilda von Landwirtschaftsausstellung, a tarajosi Goethe Intézet műfordítója/

„Ödön, Gábor, Batman, Tibor! Felháborító hímsovinizmus! Mi elnyomott, gyerekszülő automatákká és háztartási robotokká degradált nők a leghatározottabban tiltakozunk és követeljük a minket megillető szerepet a kortárs költészetben is! Miért csak kelekótya férfiak írhatnak verseket?! Frady Endréné, vagy Salát Aranka miért nem?! Mert nekünk csak a főzés jut, meg a mosás?! Világ feministái egyesüljetek! Csak a ráncainkat veszíthetjük! Ez az arc lesz a végső!” /Salát Aranka, a Nemzeti Nőegylet kozmetikusa és tigrisidomár/

„Jaj kislányom ne hőzöngj már! Mindketten boldogabbak lennénk, ha lenyugodnál és megállapodnál végre! A héten is mit csináltál megint?! Hányszor mondjam, hogy az udvarló arra való, hogy férjhez menj hozzá, nem pedig arra, hogy megverd és megetesd a tigriseiddel! Hej, szegény anyád, ha még élne, mérgében biztosan fejbe rúgna és gyomorszájon térdelne, ahogy anno velem is csinálta!” /özv. Salát Aladár, nyugdíjas gombaszakértő/

2014. január 16., csütörtök

Glandula adrenalis

Mai témánk: mellékvese.
Versíráshoz keresve se
Találhatnánk jobbat ennél.
Jó olvasóm, szólj, ha ennél,
Mert addig szünetet tartok
S tarhonyákat tartó tar tok
Tartalmába mélyedek el.
Vagy ez téged nem érdekel,
Csak az, miről szól e dal is,
A glandula adrenalis?
Mellékvese sárgás kérgén
Halad át az Rh-ás vér gén.
Ott a mellékvesevelő
Vérbe adrenalint belő,
S emígy tombol eme hormon
Harc közben bús huszti ormon.
Mit mondjak még fontosat én,
Ami bölcs, mint egykor Athén,
S ászként ül, mint némely szervám?
Megvan, ez egy páros szerv ám!

„Köszönjük, költő úr, hogy az étvágyunk mellett a tudatlanságunkat is elvette! Mi, a Sávolyszenthüttei Böllér és Népgyógyász Önképző Kör tagjai éhezzük és szomjazzuk a tudást, és az ön Mandula admirálisról szóló műve kellően megfeküdte a gyomrunkat. Azt tessék még megmondani, hogy az az Athén, az valami híres teniszező?” /Csomándi Csárli, böllér és amatőr kuruzsló/

„Ki szórakozik a nevemmel?! Rögvest lövetni fogom!” /vitéz Mandula Alfréd admirális, a Vigyorgó II. emeleti ’hadi’ folyosójának lakója/

„Ha lerúgnák a mellékvesémet, se tudnám megmondani, hogy ez a fenti ki-tudja-mi vajon orvosi, vagy irodalmi szempontból borzalmasabb-e. Inkább csak némán szenvedek.” /Dr. Hugyos Virgil, urológus és kortárs költő/

„Ha én rúgnálak mellékvesén, akkor nemcsak megszólalni nem tudnál, de a Földre visszarepülni se.” /Chuck Norris, az orbitális/

„Mi az elementáris szügyrühdüh hajtja ezt a rút szibarita vázat arra, hogy a jogos önvédelemből fintorgó világ elé tárja a bélgőzös hagymázait?! Mi bizgerálja ezt az embert és miért nincs még ellenszere?! Hadd ajánljam fel adóm egy százalékát és Hajdú Péter fele kiskirályságát egy Antifrady ellenszérum kifejlesztéséért! Anyám szerint csak le kéne fújni irodalmi ivartalanítóval. Mama, nem érted, hogy pont ez nincs még feltalálva?! Nem, nem teszem le a sövényvágó ollót!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Megállj Puzsér, úgy beperellek, hogy rámegy még a tigristank mintás alsógatyád is!” /Hajdú Péter, celeb/

„Tisztelt Mr. Frady! Dalszövegét utólagos engedelmével megzenésítettem. A ’Belső szervek és a testnedvek’ című musicalemhez szükségem lenne még egy ’Boldogtalan hasnyálmirigy’ és egy ’Agyonhajszolt agyalap’ című dalra. Volna szíves megírni a librettót? Jövő keddig! Előre is köszönöm!” /Andrew Lloyd Webber, zeneszerző/

„Hát arról miért nem írsz, te fattyú fűzfapoéta, hogy én termelem a hím nemi hormonokat?! Nélkülem kihalnátok mind! Mondjuk, nem lenne nagy kár értetek. A Föld mindenképpen fellélegezne.” /Glandula adrenalis alias mellékvese/

„Ja, fel… pfű…” /Föld, a naprendszer harmadik bolygója/

2014. január 15., szerda

Elvi világ

Elvi világ, elvi hó,
Elvi vihar, elvi szél,
Elvi vigyor, elvi jó,
Elvi vita: Elvis él?!













„Már hogyne élnék, idióták?! Persze, hogy élek! Csak sajnos a halálom után az FBI nem engedélyezte, hogy saját néven folytassam a karrieremet, ezért átoperáltak, fiatalító kúrán vettettek részt és énekelnem sem szabad. Megtanultam magyarul és most a média más területein hallatom a hangomat. Ha köztünk marad, akkor elárulom, hogy P. Róbert néven próbálok elvegyülni a zajos tömegben. A feltűnés elkerülése érdekében mindjárt el is kezdek hőzöngeni!” /Elvis Presley, a Király/

„Mi ez a bárgyú szóviccre épülő fertelem?! Mi ez a fegyelmezetlen disznók megbüntetésére alkalmas moslékpótlék?! Ha a régi rómaiak már ismerték volna a Frady Endre verseket, akkor nem lett volna szükségük a drága pávatollakra, hogy lakoma közben jól meghányattassák magukat a vomitóriumban! Frady, don’t be cruel és hagyd abba!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt utazunk Elvisszel egy felhőn és örömzenélünk. Bár megpróbáltam elképzelni, hogy nincs se menny, se pokol, és csak az ég van felettünk, de úgy tűnik, hogy valami nem stimmel. Jaj, most Lüszi jön velem szemben az égen gyémántokkal! Hé, Elvis, mi ez az anyag?!” /John Lennon/

„Rezső vagyok, negyvenkét éves és már öt éve tiszta. Az előttem szólókat mind szeretettel várom kis csoportunkba terápiás beszélgetésre. Ma este hétkor kezdünk!” /Romváry Rezső, Anonim Antidepresszáns és sportfogadási bróker/

„Fantasztikus nyelvi lelemény, tartalom és forma szokatlanul tökéletes egységének hovátehetetlensége, poétikai szinergia és grammatikai színorgia, minden és semmi, zenit és nadír, Stan és Pan, a sírva nevető pszeudo inkarnáció! Világirodalmi vonalkód! Egy pikoló könny! Frady Endre a nemzet minekutánja és hovatovábbja! Jaj nekem!” /Misztika Eulália, szóvirágáruslány és Auchan pénztárosnő/

„Nem is annyira az a kérdés, hogy Elvis él-e, vagy már meghalt, hanem, hogy azok a rajongók, akik életben levőnek akarják hinni, azok bele tudnának-e törődni abba a ténybe, már ha egy feltételezés egyáltalán tény értékűvé válhat, hogy bálványuk esetleg már halott, sőt talán már oszlásnak is indult, mint a hajdan erős magyar, illetve, hogy a halálát hirdetők zokon vennék-e, ha ő hirtelen előttük teremne, mint egy a ház előtt csendesen bólintgató lombú eperfa és ezáltal – a hallucináció állapotát ezúttal feltéve, de nem megengedve – élőnek bizonyulna? Vajon mindez, vagy mindennek az ellenkezője kinek állna az érdekében és kinek nem? Erre csak elvi síkon adható elvileg helyes elvi válasz: valószínűleg…” /Török Gábor, elemző/

„Szerintem az emberiség hálás lesz nekem, ha a jelenlévők fejét nem csak elvileg rúgom le. A farkasszemi kontakt ideje lejárt! Ja, amúgy ki az az Elvis?” /Chuck Norris/

Horvátország-Magyarország 6:6

(vízilabda Világliga mérkőzés)

Ez a remek 6:6
Pozitívan hathat.


A kis gyufaárus lány

(Happy End-es rövidített változat Fanni lányomnak a vers- és prózamondó versenyre)

Karácsony este egy didergő kislány rótta mezítláb a havas utcákat. Gyufát árult, de a közönyös emberek rá se hederítettek a portékájára. Napok óta nem evett és úgy érezte, hogy menten elájul. Már hazamenni sem volt ereje, mert a kis jégcsapos kunyhójuk, amelyben mostohaanyjával és annak tizenhárom lányával lakott, a város szélén volt, innen messze, nagyon-nagyon messze…
Egyre erősebben havazott és az önsajnálata nőttön-nőtt. Könnyei az arcára fagytak, és amikor egy testes ember őt észre sem véve egy hókupacba taszította, majdnem megadta magát a sorsnak.
Ám ekkor felülkerekedett benne a dac és gondolkodni kezdett. Hirtelen rájött, hogy az emberek az elektromosság korában már nem rohangálnak Karácsony este gyufa után, viszont azt is látta, amint rénszarvas lapockát és medvefelsálat rágcsálva sétálgatnak és szuttyogva próbálják kiszívogatni a foguk közé ragadt húsdarabokat. A kis gyufaárus lány ekkor végső erejét megfeszítve letörögette a foszforfejeket a gyufái végéről és kiabálni kezdett:
- Fogpiszkálót vegyenek! Reklámáron a fogpiszkáló! Karácsonyi készlettisztítás! Fogpiszkálót vegyenek!
Hát láss csodát! Az emberek hosszú tömött sorokban rohamozták meg a kis fogpiszkálóárus lány portékáját. Egy növényvédő- és mosószereket, valamint műtrágyát gyártó burzsoá pedig az összegyűjtött foszforfejeket vásárolta meg.
Az ámult kislány röpke fertályóra alatt kerek egymillió eurót keresett. Örömében táncra perdült volna, de elgémberedett lábai kicsúsztak alóla. Segítséget akart kérni, de a tér közben kiürült. Nem akarta elhinni, hogy egymillió euróval a zsebében fog megfagyni és éhen halni egy ekkora város kellős közepén. Sírva fakadt…
Sírt, sírdogált, ám egyszer csak észrevette, hogy a tér sarkán valaki ott felejtett egy Chuck Norris mintás Boeing 747-es utasszállító gépet.
- Egy valódi Jumbo Jet! – kiáltotta, mert még a becenevét is jól ismerte. A géphez kúszott és beszállt. Bár sanyarú sorsa miatt az iskolában csak bukdácsolt, ám két tantárgyból, ének-zenéből és utasszállító repülőgép vezetésből mindig jelest kapott.
A gép hűtőszekrényében talált kaviáros lazacos szendvicset jóízűen elfogyasztotta, majd jóllakottan beült a pilótafülkébe. A térről kivezető Hans Christian Andersen sugárutat kifutópályának használva felszállt a hószállingózásos légtérbe és boldogan dalolni kezdett. Csengő hangja betöltötte az étert:

Erre vágytam már oly régen,
Gépen szállok fenn az égen.
Galambraj szállt körülöttem,
De már nem, mert elütöttem!

Sálálá-lálá…

A város fölött kiszórta a gépből az egymillió eurót, ami ezer darab ezereurós csomagban pottyant a hóban fagyoskodva üldögélő ezer darab kis gyufaárus lány ölébe. Az ámulattól tátott szájukba pedig a repülő hajtóműve által megsütött galambok hullottak bele.
Az égen eközben a Chuck Norris mintás Boeing 747-es utasszállító gép pajkos UFO-kkal kergetőzött önfeledten. A szeretet ünnepén a földlakó együtt játszott a földönkívüliekkel. Ez volt a második legszebb Karácsony a Földön!
Aki nem hiszi, járjon utángyártott Zaporozseccel!

2014. január 8., szerda

Interjú az új szövetségi kapitánnyal

- Kapitány úr, van egy perce?
- Persze! (rím kedvéért: perce!) /szerk. megj./
- Mondja, méltóságos Pintér
  úr, az EB minket kint ér?
  Ott leszünk, hol gall kakasok
  mellett csapat is marha sok,
  s huszonnégyben leszünk benne?
  Az ugyebár tök szép lenne!
- Összefogunk, megcsináljuk!
  Jól elkenjük majd a szájuk!
- Kiknek, kedves Attila úr?
- Kiknek?! Ne szólj vissza, gyaur
  zugfirkászka! Lefejellek,
  s elszállsz, mint a csirkemellek!
  Bárkinek, aki szembe jön!
- Nagyon irigylem ám! Hej, Ön
  kincstárian optimista!
  Van már keret, van már lista?
- Nálam NB I az alap.
- S jó nekünk a kettes kalap?
- Kalap?! Stylist-nek nézek ki?!
  Devecseri, csússz be neki!

„A sajtó miatt tartunk ott, ahol tartunk! Kikérem magamnak, hogy jöttment, nevesincs zugfirkászok ilyen rosszindulatú, csúsztatásokkal teli cikket jelentessenek meg rólam! Nem is a Devecseri csúszott be a parasztjának, hanem a Guzmics!” /Pintér Attila, szövetségi kapitány/

„Bennem van a magyar válogatott is?! Te jó ég, hogy kerülnek ezek ide?!” /a kettes kalap/

„Ahogy elnézem az NB I-es bekkeket, meccsenként 5-10 percre még én is be tudnék szállni.” /Buzánszky Jenő, az Aranycsapat 88 éves jobbhátvédje/

„Jó edző az Attila, majd ő korbáccsal odacsap az Attila, mert kemény edző az Attila, nem kell külföldi edző, csak az Attila, ő magyarul ordít az Attila, vele kijutunk az Attilával, mert jó magyar edző az Attila, ilyen kapitány kell nekünk, az Attila! Hajrá magyarok! Ria-ria Hungária!” /Böszményi Jenő, törzsszurkoló és jegykezelő/

Mi a gond, lángosképű morcoska? Te is hordhatnál keménykalapot, vagy cilindert, ami jól állna a csíkos zakódhoz és a fűzöld nyakkendődhöz! Ja, és többet kéne mosolyogni, az jót tesz az arcbőrnek! Csak a ráncaidat veszítheted.” /Cifra-Szűr Ágoston, stylist és úri szabó/

„Frady Endre, a magyar futball és Pintér Attila?! A ló, a rossz és a csúf! Mit vétettem?! Nem értem anyámat, hogy születésem előtt miért nem disszidált Új-Zélandra?! Akkor most a lehető legmesszebb lennék ettől a még szánalomra sem méltó bagázstól! Ohne Ungarische Wirtschaft!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csák Máté nevű ősömre tekintettel felajánlottam, hogy szívesen lennék a magyar válogatott rúgóedzője, de azt mondták, hogy ha egy labda elemi kicsi cafatokban jut a kapuba, az nem gól, mert nincs meg a teljes terjedelem. Eh, mindegy! Megyek és lefejelek kínai műholdat!” /Chuck Norris/

„Szét kéne zavarni ezt a korrupt bagázst! A bevétellel még a meccsek utáni hideg zuhanyra valót se keresnék meg, oszt’ mégis milliókkal tömik a zsebüket! Meg kéne szüntetni a magyar focit, a pályákra beengedni a teheneket legelni, és a játékosokat, meg a vezetőket elzavarni a bányába dolgozni! Söpredék! Mindenki monnyonle!” /Hlavács Ödönné Sturchammer Aranka, kisnyugdíjas fejőnő/

2014. január 7., kedd

Késleltetett tél

Télmanó, amiben hittél,
Megdőlt, hiszen nincsen itt tél!
Tíz fokos a kánikula,
S izzad anyám mindkét nyula,
Eufrozina és Sára,
S esik a hólapát ára!

Bárcsak már a hó is esne!
Télmanó, most légy szíves ne
Hibázz, sok hó hulljon le, sőt
Küldj rá fagyos-jeges esőt!
Sufnimban vannak az átok
Eladatlan hólapátok!

Télmanó, a hó még ma kell,
Hólapátot hadd adjak el!
Holnap felkopik az állam,
Akkor majd a Magyar Állam
Engem közmunkássá avat,
S ingyér’ lapátolok havat.

„Hahaha! Ha még akkor se lesz hó, amikor már közmunkán tengődsz, majd a kutyagumit fogod ötven ropiért szakmányban lapátolni a nyóckerben a járdáról!” /Sajt Emil, tömbházfelügyelő/

„Csak belekeveri a végére a politikát, csak belekeveri! Emiatt a vége NEM ENG.! A többi része meg a színvonala, illetve annak hiánya miatt szintén NEM ENG.! Holnap küldje be a szüleit és a költői engedélyét! Na, addig is hüccs ki!” /Drabál Dömény, főcenzor/

„Télmanó így, Télmanó úgy?! Nem vagyok a csicskásod! Ne kend rám a nyomorodat, te szerencsétlen!” /Télmanó/

„Ez az! Kapják csak meg a magukét és nyomorogjanak a dolgozó nép színvonalán ezek a vérszívó, a proletariátuson élősködő imperialista, monopolkapitalista nyugatbérenc hólapát készítő kisiparosok!” /Gőz Jenő, betanított OKJ-s vattacukor-hegesztő/

„Minden legyen az, ami! A krumplileves legyen krumplileves, a hideg tél pedig legyen hideg tél, elvtársak!” /Kádár János/

„Mi ez a genny az irodalom testén?! Mi ez a fertelmes kelés?! Nem elég, hogy nincs se tél, se hó, ez a bekadarkázott csehó-tahó mindezt még tizennyolc soron keresztül ragozza is! Ha az én anyámnak lenne két izzadó nyula, az egyiket biztos ráuszítanám a költőre, hogy harapja el a torkát. Anyám szerint, ahogy engem elnéz, mind a kettőt.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Télen kell-e a hó és egyáltalán kell-e a tél? Ám ha már van tél és esetleg van hó is, akkor azt el kell-e lapátolni? Ha igen, akkor mikor, kinek és hova? Maszekban, vagy közmunkában? Közbeszerzésben megemelt áron elnyerve és tökmagért kiadva, vagy kalákában izomból? Kinek érdeke, hogy ne télen legyen a hó? Tavasszal lesz? Spontán hó lesz, vagy speciális választási hó? Mire lesz elég ennyi hó? He? Nehéz a válaszadás, főleg, ha az embert hólapáttal kergetik a felhergelt közmunkások! Védj meg, Magyar Állam!” /Török Gábor, politikai elemző/

„Ki szólít, hogy mi van MÁ’?!” /Magyar Állam/

2014. január 6., hétfő

Piros lap

Suttyó balbekk talpal lábra
s tokán is térdel a galád!
Röhögve szól: „Mi az ábra?
Felkelsz, vagy én rúgjak alád?”

„Törött testem nem csak ál ok
arra, hogy itt haldokoljak!
Jaj-jaj, én nem szimulálok!” –
- bőgök, mint egy teli ól jak.

Zokszavamat tovább zengem.
Jön a bíró s ordít: „Hé, sért,
hogy át akart verni engem!”
Sípol s kiküld műesésért.

„Nem elég, hogy műesik a tizenhatoson belül, még bírónak is nevez a versében! Remélem, hogy örökre eltiltják!” /Vak II. Jenő, játékvezető/

„Ez az, játékvezető sporttárs! Vesszenek a szimulánsok! Tönkreteszik ezt a szép játékot!” /Balta II. Lajos, balbekk/

„I hate this disgusting simulating prima donna! Buried him forever!” /José Mourinho, the Special One/

„Nem szép dolog a műesés, de hát az igazi esés se mindig. Itt azért véleményes, hogy a csatár csak eljátszotta a nyílt lábtörést, vagy a védőjátékos valóban egy kicsit szigorúbb volt a kelleténél. A röntgenképek visszajátszása után okosabbak leszünk. A játékvezetőnek ilyen esetben elvileg sárga lapot kellene csak felmutatnia, de ilyen durva műesésnél jogosnak érezhető a kiállítás is. Ez a szép ebben a játékban, hogy mindig lehet rajta vitatkozni. Csak nem érdemes.” /Puhl Sándor, nyugalmazott játékvezető és szakértő/

„Az az idióta szimuláns fetrengés közben összevérzi és ledöngöli azt a szép zöld gyepet, amit én tartok karban! Megnézném, hogy fekete salakon is ilyen önfeledten hemperegne-e?!” /Salgó Imre, pályamunkás/

„Bőőőőő!!!” /egy ólnyi jak/

„A jak (Bos grunniens) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, a tülkösszarvúak családjába és a tulokformák alcsaládjába tartozó állatfaj. Két alfaja a vadjak (Bos grunniens mutus) és a házijak (Bos grunniens grunniens).” /Wikipédia/

„El kell ismerjem, hogy a versnek van eleje, közepe és vége is, bár utóbbi túl sokat várat magára. Utána viszont fellélegezhetünk és friss levegővel kifúvathatjuk a tüdőnkből Frady Endre izzadt jakszagú költészetének áporodott szelletét. Anyám, kapcsold be gyorsan a békebeli NDK-s szagelszívódat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer fociztam életemben, de nem lett jó vége. Előbb megrúgott egy hátvéd, aki ettől atomjaira esett szét, majd a kapuba fejelt labdám a hálónál fogva kiszakította a földből a stadiont és a százhúszezer nézővel együtt magával rántotta az űrbe.” /Chuck Norris/

„Kedves Norris úr! Ha Ön tőkeerős külföldi befektetőként nálunk akarna stadiont építtetni, száz évre teljes adómentességet tudnánk Önnek biztosítani. Magyarország jobban teljesít!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/