Márta borza

Bolyai Farkas élete delén... /Bolyai János felvétele/

Nagyot sikolt Márta borza:
„Rám parkolt az Opel Corsa!
Szétkenődtem, mint a fika,
S lett belőlem síkgrafika!”

Borzát keresgéli Márta,
Húga nyugtatgatja: „Árt a
Szívednek, ha sokat aggódsz.
Tök fontos pont a szív, a góc.”

„Igazad van, okos húgom,
Aggodalmat félrerúgom!
Nem oly fontos eme borz ám,
Mint pölö a piros Corsám!”

Eközben a kissé koszlott
Corsa alatt kis borz oszlott,
S hangyák bolyai farkasét-
-vággyal ették a borzhasét.

„A játékos kedvű költő a versben elrejtette egy híres magyar tudós nevét. Ki ő? A helyes megfejtők között csúnya megfejtőket sorsolunk ki, hogy az ellentétek vonzhassák egymást.” /Dr. Csacsi Csabáné Szamári Szomorka, a Füles rejtvényújság szerkesztője/

„Farkas Borztalan, a zűrhajós a Sztárváróból!” /Faék Tokmány, cérnavégnyálazó és a Füles rendszeres rejtvényfejtője/

„A mátrai borzaskát jobban szeretem! A germán Gauss meg egyen borzhasét barna rizzsel és igyon hozzá bajor búzasört az októberfeszten!” /Bolyai Farkas, polihisztor és helyes megfejtés/

„Jaj, apám, milyen társaságba keveredtél?! Csak az a beképzelt Gauss meg ne tudja!” /Bolyai János, matematikus/

„Gauss?! Micsoda?! Itt mindenféle Gaussok vannak jelen?! Biztos megint egy gazdasági bevándorló, aki itt élősködik a keményen dolgozó kisembereken! Hüccs ki! Gausslander Gauss! Állítsák vissza a halálbüntetést!” /Takonyvári Tas, az Idegengyűlöleti Minisztérium szakállamtitkára/

„Az új Opel Corsa frissen fejlesztett automata parkolási szoftvere a fenti bugyuta versben említett gázolásos incidenseknek még a lehetőségét is tökéletesen kizárja. Íme, a tökéletesen biztonságos parkolási rendszer! Wunderbááááá… a lábfejem… áááááár!!!” /Dr. Karl-Heinz Bleifrei, az Opel frissen kirúgott sántikáló fejlesztési főmérnöke/

„Anyám már az első versszak közepénél elájult! Amikor az éppen ügyeletes János kórházban magához térve meglátta a penészes falak tövében mászkáló svábbogarakat, majdnem újra elájult, de csak majdnem! Ezek szerint Frady Endre költészete még a leharcolt közkórházaink állapotánál is pusztítóbb! Nyilvánvaló, hogy az a bűzborz is azért vetette magát az autó alá, hogy ne kelljen tovább szagolnia ezt dilettantizmust kipárologtató dögszaglírát! Én a magam részéről egyébként a borzhasénál vágtam fel az ereimet.” /Puzsér Róbert, nyolc napon túl gyógyuló kritikus/

„ A világot egyre jobban eluraló neogermán technológia minden életformát maga alá gyűrő magakelletésének mindenkit mindenkitől elidegenítő determinizmusa hatja át a spirituális ujjbegyét a világegyetem lelki pulzusán tartó költőmédiumnak a jelen időhalmazával metszett szellemi kiteljesedését, melyben a rusztikus létformák naturalisztikus keveredése a realitást népi szűrbe öltöztető szürrealitássá materializálódik.  Félreérthetetlenül félretehetetlen pszeudo-katartikus a'la carte nihillíra! Garantált besírás!” /Dr. Könnyzacskó Kiara, katarzis kutató/

„Bár a hatodik napon mártafüggetlennek teremtettem a borzokat, de a sátán bekavart nekik, úgyhogy muszáj volt pokollá tennem az életét.” /Chuck Norris/

La Liga

CR7-nek komor arca
Jelzi, bajnok lett a Barca,
S döntő gólt a Messi lőtte!
Nem érheted utol őt te
Szegény, lassú, kopasz Pepe!
Legfeljebb, ha elönt epe,
S agyadban szakad át már gát,
Felrúghatod s kapsz egy sárgát.
Zokog sok-sok kapus: „Ej, már!
Megint beköszönt a Neymar!”
Harapásról leszokott a
Suárez és gólpassz-kotta,
Miből játssza ugyanezt a
Dolgot, amit Iniesta.
Sokan hitték azt, hogy avítt
S el kéne már adni Xavit,
De az öreg megmutatta,
Nem olvad el, mint a vatta-
-cukor a katalán strandon,
Ő egy eszpanyóle Gran Don.
Jobb szélen az Alves Dani
Labdát szokott felhordani.
Felnéz, kacsint, ismert e jel,
Bead s Piqué vagy gólt fejel,
Vagy kapufát széjjelcsapat…
Bajnokcsapat, bajnokcsapat!

„Kikérem magamnak, én sose fejelek semmit a kapufára! Na jó, legfeljebb néha a labdát… Mindegy, igyunk! Shakira szívem, hozzál sört! Buli vaaaaan!!!” /Gerard Piqué/

„Magasságos Tervezőm! Ez a CR7 is egy droid, mint R2D2, vagy én? Bejártam a galaxist, de sehol sem hallottam még erről a típusról.” /3CPO, protokoll droid/

„Hát nem csak a kezdőcsapatból szorultam ki, hanem még ebből az amúgy gagyi színvonalú versből is?! Elegem van, eligazolok ebből a hálátlan társaságból és elmegyek abba a jobban teljesítő kis kelet-európai fociszerető, új stadionokban dúskáló országba! Úgyis Fradi drukker vagyok már gyerekkorom óta! Ledesmann nagypapa sokat mesélt nekem a híres Varga–Albert–Groupama belsőhármasról! Ott a helyem!” /Pedro Rodríguez Ledesma, cserecsatár/

„Lehet, hogy sárga lapot kapnék, ha egyszer úgy istenigazából lerúgnám azt a hormonzavaros argentin nikkelbolhát, ő viszont garantáltan fekvőgipszet, höhö! Hala Madrid!” /Pepe, madridi portugál bekk/

„Hal a Madrid, kishal! Mi meg nagyhalak vagyunk! Viva Barca!” /Luis Enrique Martínez Garcia, a Barcelona edzője/

„Nagy az arcod, Enrique! Ilyen játékosizéből bármelyik edző bajnokcsapatot hogyishívjákolna. Persze lehetne még fejlődni! Ha én megtanítanám nekik azt a tolódást, hogy 2-2, 3-3, 4-4 ellen, amit még nem tudnak, és négyes láncban a területet, amire nem is gondoltak, hogy megfogjuk és vissza, ha elveszik és onnan lezárni, meg minden… szóval velem rendesen oda tudnák tenniük magukat!” /Pintér Attila, magyar sikeredző/

„Mi ez a gyógyegér klapancia?! Miért kellett ezt megírni?! Kinek hiányozna, ha nem lenne?! Rettenetesebb ezeket a műspanyol kínrímeket olvasni, mint a tévében nézni, ahogy azok a teledoppingolt génmanipulált hibrid gnómok állandó bírói segítséggel nyeregetik a dögunalmasan labdabirtokolt bundameccseiket! Már anyám se bírja nézni a Barcelonát, amióta meccsek előtt rázárom az ajtót. Remélem, hogy a BL döntőn Chiellini visszaharapja Suárezt és a torinói zebrák feltörlik a gyepet a síró-picsogó szimuláns primadonnákkal! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor eljön a világvége, először a futballstadionokat fogom szétrúgni. Legtöbb melóm Magyarországon lesz, mert ott minden faluban van legalább egy.” /Chuck Norris/

Der Cirkusz

Énrám fényes csóva vetül,
Közben gyenge délnémetül
Épp „Damen und Herren”-ezek,
S tapsra csattannak a kezek.

Megriadván eme zajtól
Oroszlánom gyorsan rajtol,
Nézőtérre beszabadul,
S Herr Frühstück-nek esik vadul.

Körlelátón nagy a pánik,
Oroszlánom oroszlánik,
Azaz tetemeket kreál.
Kemény, mint egy Barca-Real!

Díszpáholyban Frau Merkel,
Úgy áriáz, mint egy Erkel
Főhősnő s bőg: „Achtung! Löwe!”
S szegény Leóm le lett lőve…

„Kikérem magamnak költő úr, hogy a germán kancellárasszony fisztulás fejhangú rikácsolását az én opera főhősnőimnek írt áriákhoz hasonlítsa! Különben is, milyen librettó szöveg lenne az, hogy Achtung Löwe?!” /Erkel Feró/

„Ez a baj veled druszám, hogy nem németül írtál operákat! Akkor sokkal híresebb lehettél volna, és rólad is lenne repülőtér elnevezve!” /Liszt Feró/

„Na mi van, az ősöreg rockerek még a síron túl is oltogatják egymást?! Küldök nekik egy jeeet! Jeeee!!!” /Nagy Feró/

„Hé, maga, jöttment költőcske, ne sértegessen! Én nem áriáztam, hanem a fegyelmezetlenül magas alapzaj miatt emelt hangon hívtam fel a Bundeswehr elit alakulatának figyelmét a gyorsan mozgó célpontra! Én magam is rávetettem volna magam, de megjelent a biztonsági autóm karbantartója és engem karban tartva kicipelt a kocsiig.” /Angela Merkel, kancellárasszony/

„Angéla, hát utolért az a híres szerelőm?” / Sonderschutzausführung, az A8-as páncélozott Audi/

„Az oroszlánt a Bundeswehr elit alakulata sikeresen likvidálta. A kontrollálatlanul mozgó civil tömeg miatt a tűzharcnak voltak ugyan polgári áldozatai is, de nem sokkal többen, mint amennyit a vérengző vadállat tépett szét. Jó nagy cirkusz volt, de miután kénytelenek voltunk szétlőni, most romokban hever.” /Dieter Rückwärts főhadnagy, a Sasszem Kommandó mesterlövésze/

„Skandalum!!! Hogy lehet egy cirkuszi tömeg elé koncként odavetett és pusztán önvédelemből harcoló jószágot ilyen állati ill. emberi kegyetlenséggel lemészárolni?! Ha békén hagyták volna, nyilván hamarosan jóllakott volna és visszament volna a porondra folytatni a mutatványát! Bár már az is borzalmas, hogy az állatok királyát rabságban tartják és mások előtt kell produkálnia magát, mint valami kisiskolásnak a feleléskor! A vadállatjogi ombudsmanhoz fogunk fordulni!” /

„Nem hallottam a kancellárasszony hangját, mert a férjem úgy ordibált, mint a sakál, úgyhogy rá is kellett szólom, hogy attól, hogy egy oroszlán a karjával együtt letépte a fél festőtestét is, még nem kéne feltűnősködni és magunkra irányítani a közfigyelmet! Mindenki minket nézett!” /özv. Frau Frühstück, a Deutsche Bank Bahn Zrt Erkel Expresszének jegykezelője/

„Ugyan már, a Barca-Real ennél sokkal keményebb! Egy cirkuszi oroszlán ott nem élne meg! Elég lenne egyszer fenékbe billentenem és már futna is a Leó messzi!” /Pepe, madridi portugál brutálbekk/

„Ugacc kopasz?! Bebőrözlek oda-vissza!” /Leo Messi, barcelonai argentin cselgép/

„Mi ez a rengeteg öncélú germanizmus?! Mi ez a fogatlan oroszlánszagú vérmassza böffenet?! Az alkotó most közölni akart valamit, vagy csak a beleit bántották a böjti szelek?! Anyám szerint ki kellene szellőztetni, de letorkoltam, nehogy a huzat újabb Frady förtelmeket fújjon be az ablakon! Ha ilyeneket kéne anyámnak felolvasnom, esküszöm, hogy inkább bedugnám a nyelvemet az iratmegsemmisítőbe… áááá… lettenetesz…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem ugrott egy harcias hím oroszlán, de szilánkosra tört az arca a haskockáimon.” /Chuck Norris/

Menzadal

Tátott szájakon kikukkant a róka... /Mozilla Firefox felvétele/

Suliban a kaja felé
Kígyóznak a sorok,
Táp kerül a tömeg elé
S telik a sok torok.

Menza körül ebéd táján
Elhalkul a móka,
Jó pár gyerek tátott száján
Kikukkant a róka.

  refr.:
  Millió, millió, millió róka száll,
  Répaszín takaró tavaszi út porán...
  Millió, millió, millió róka száll,
  Heverő gyerekek sulinak udvarán...

Délután a menza körül
Dőlnek vállak vállnak,
Gyomorrontva nincs, ki örül,
S róka komák szállnak…

  refr.:
  Millió, millió, millió róka száll,
  Répaszín takaró tavaszi út porán…
  Millió, millió, millió róka száll,
  Heverő gyerekek sulinak udvarán…

„Tisztelt Igazgató úr! Gyermekem, Haspók Huba 4.c. osztályos tanuló, két nappal a sajnálatos események után még mindig halványzöld! Elmondása szerint az aznapi ebédje a benne úszkáló zöld bogyómászó poloskák nélkül is ehetetlen lett volna, mert szürkés lila volt és szippantós kocsi illatú. Állítólag a konyhások gázálarcban és gumikesztyűben osztották az adagokat! Kérem a felelősök haladéktalan és elrettentő szigorú megbüntetését!” /Dr. Haspók Henrikné Ajtonyi Anorexia, OKJ képzett dietetikus/

„Tisztelt Anyuka! Megértem a felháborodását és jogos bosszúvágyát, de meg van kötve a kezünk. Nemzeti főhatóságunk, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által étkeztetésre megszabott pénzkeretünk nem teszi lehetővé a szintén felülről kijelölt ebédbeszállítónk, a Dögkút Patkányirtási és Közétkeztetési kft lecserélését. Természetesen panasszal fogunk fordulni a KLIK süket fülei felé, de ezen kívül csak egyet tehetünk, könyöröghetünk a Mindenhatóhoz néhány jó helyen elhelyezett mennykőcsapásért! Maradok kiváló tisztelettel!” /Dr. Csodaváró Csaba, iskolaigazgató/

„Alávaló rágalom, hogy a mi ételeink ehetetlenek! Amikor a maradékot – ami érdekes módon gyakran több mint a kiszállított mennyiség – elszállítjuk a polgármester úr sertéshizlaldájába, az állatok kétharmadának sosincs tőle semmi baja. Aki ezt kétségbe vonja, az nemzetáruló és arról lepereljük tiltott önkényuralmi jelkép mintájú alsógatyáját is!” /Mutyi Milán, a Dögkút Patkányirtási és Közétkeztetési kft főtanácsadója/

„Végre! Ezzel a brutális rókamámorral Frady Endre véletlenül nem egy banális témát tapos agyon, hanem kivételesen egy hasznos közéleti problémához nyúl! Persze üröm az örömben, hogy mindezt olyan ordenáré tehetségtelenséggel és gyomorforgató naturalizmussal teszi, hogy ha anyám nem rántja a tátott szám elé a celebmintás hányózacskómat, akkor most födémmel együtt vihetném a nappali feltéphetetlen padlószőnyegét a patyolatba répaszínteleníteni! Kettő pont! Na jó, csak másfél!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban egyszer nekünk is adtak romlott kaját a suliban, de amikor látták, hogy inkább a puszta kezemmel félbeszakított szakácsot ettem meg, onnantól nekem csak 5 Michelin-csillagos étteremből hozattak ebédet.” /Chuck Norris/

„Ez az izzadt zokniízű dalszöveg engem az azóta oszlásnak indult Okádó Mikádó együttes Hasbavágó Nemzethaláltánc c. számára emlékeztet, az volt ilyen egysíkúan kőbunkó! Éljen a rókaszagú gatyarock! Jeeee!!!” Nagy Feró, a nemzet csótánya/

Homokóra

Szeretném a homokórát
felgyorsítani, mi szór át
homokdózist hétszer annyit,
s Mennybe utat gyorsabban nyit!

Ez a vágy ez igen lelki,
dicséretet érdemel ki,
ám, ahogy gyanítgattam is,
lehetséges, hogy csak hamis.

Ki tudhatna biztosabbat?
Mormonkannások, vagy Sabbath
hívők, netán muzulmánok?
Töprengésre időt szánok...

„Ego sum via verita-
-s et vita.”* így nincs több vita.
Aki ezt mondta, a Krisztus,
úgyhogy boldog, aki hisz! TUS!!!


*”Én vagyok az út, az igazság és az élet”

„Jaj, már megint mi ez a vallásos maszlag?! Anyám szerint nagyot üssek a számra és rettenetesen szégyelljem magam, de hát ő... hűha, nagyon mérgesen néz! Állítólag ezt én is elörököltem tőle... Igen mama, előveszem a Bibliát! Na, megállj Frady Endre, ezt még megkeserülöd!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A költő szerint már eljött a Messiás és lesz majd egy második eljövetele is. Szerintünk is el fog jönni, de az az első eljövetel lesz. A lényegben egyetértünk, nem? Hát érdemes sorszámokon vitatkozni?” /Mannai Mózes, manasséfalvi főrabbi/

„Mohamed szerint Jézus is egy volt a próféták közül, ám ő abban volt különleges, hogy sokak szerint piros betűvel szedve beszélt, ami nagy csoda. Allah nagy!” /Izmael Abram Juszuf, muzulmán teológus/

„Vessük el az Atya-Fiú-Szentlélek hármasban való kételyeinket és rögvest egyet fogunk érteni szinte mindenben! Ahogy Endrusz Fradyusz, híres ókeresztény mártír matematikus egyenlete levezeté vala:
Háromság – Kétség = Egység. Hozsanna!” /I. Ferenc pápa/

„A mű a spirituális csúcsra jutni vágyó boldog lelki szegény boldogtalan, ám reménykedő útkeresésének metaforikus kvintesszenciája és csimborasszója is mintegy. A kvázi tétovaság mélyén a lignitszilárd meggyőződések tőzegtalaján kivirágzó tiszavirágok az elillanó földi lét párájával vonják be a szellemi látóhatár pszeudo-horizontját. A vers végén felharsanó sokjelentésű tus szó azt sejteti, hogy az élet súlya által két vállra fektetett költő sírban lévő fél lábát fekete tintával összekent puskaaggyal ütlegelő értetlen közöny a jól végzett munka örömével lezuhanyozik, majd húzat magának egy pohárköszöntő dallamot és beleugrik a nagybőgőbe. Zokogj világ! Feltámadunk!” /Lignit Szilárd, középiskolai magyartanár és maszek sírásó/

„Ha már megunom a földi létet, én is felugrok majd a Mennybe. Remélem, hogy Szent Péter nyitva tartja a kaput, nehogy véletlenül beszakítsam keretestől!” /Chuck Norris/

Agglegény

Mikor mosok, mezszín tisztul,
Ami nem is csoda, hisz’ túl-
-adag’lom a mosószeret.
Mosószergyár ezér’ szeret.

Fehér ruha, tarka ruha
Egybe százhúsz fokon... Húha,
Minden cuccom színe egyen!
Mit tegyek, hogy ne így legyen?

Mossak hideg vízben olcsón?
Nem jön ki ingből, mi gyolcs, ón-
-folt, csak bádogolló mentén…
Lyuk legyen a lószőrmentén?

Nősüljek meg? Akkor arám
Biztos nagyon jól mosna rám…
Ám akarna nyilván babát…
Ér ennyit pár tiszta kabát?!

„Jaj, drága Lajosom, ha megígérem, hogy nem akarok gyereket, akkor moshatok rád? Akkor oltárhoz vezetsz, ugye? Garantálom, hogy végre egyszer lesz rajtad egy tisztességes fehér ing!” /Petrezselyem Piroska, hajadon mosónő/

„Vigyázz Lajos haver, ne hallgass a szépen szóló szirénhangokra! Nehogy igába hajtsd a fejed! Inkább legyél fakó és büdös, mint rabszolga! Ahogy a félig kibelezett William Wallace kiáltotta rettenthetetlenül a kínpadon: Szabadsáááááág… grrhrrrhhh…” /Tömb Tivác, hóhér és tízgyermekes családapa/

„Tisztelt Lejtmeneti Lajos úr! Örömmel értesítjük, hogy idén Ön nyerte a Nemzeti Mosó- és Patkányirtószer Gyár Legtöbbet Vásárló Magánszemélye díjat, melyet a folyó hó tizenharmadikai Habzó Nap alkalmából tartott gálaesten adunk át. Kérjük, hogy a díjazási ceremónia kezelési költségeként hozzon magával tízezer forintot, mely összegben a korlátlan ropi fogyasztás is benne foglaltatik!” /Makacsfolthy Menyhért, a mosószergyár marketing menedzsere/

„Sokan kiröhögnek, hogy hogyan kerülhet ónfolt a gyolcsingemre és a lószőrmentémre, de hát ha egy bádogosnak szőrén kell megülnie a viharban nekivadult nyeregtetőt, akkor időnként oda-oda csöppen a hacukájára a matéria. Főleg, ha előző este az ember kriglihosszal megnyerte a kerületi iszodában a Sörhányó Sebő Emlékversenyt!” /Lejtmeneti Lajos, egyedülálló bádogos és a Sörmann Tank cím birtokosa/

„Hát ezért fogy a nemzet! Egy igazi férfiembernek nem az önző magányt kellene választania, hanem az őssy  keresztény/keresztyén kultúrkörből fakadó házasságot, mely bő gyermekáldásával biztosítja a hon kellő népsűrűségét és az agyatlan... öööö... illetve elkötelezett szavazótábor biztosítását! Nők, maradjatok otthon a fakanál mellett és szüljetek, szüljetek, szüljetek!” /Dr. Ájtatos Manó, zugügyvéd és országgyűléssy képviselő/

„A házasság egy súlyos kötelék, úgyhogy én a magam részéről mindenkit óvok tőle. Azért tudom ilyen pontosan, mert rólam nevezték el. Kötelék vagyok, Kötelék Jakab.” /Kötelék Jakab alias James Bond/

„Jaj, Lajos, egy ilyen keményen dolgozó kisember, mint te, nem vetheti bele magát puszta önérdekből egy ilyen ásó-kapa-nagyharangos izébe! Legyen eszed, nélküled üres lenne a romkocsma!” /Batu Kenéz, tatárbifsztek árus agglegény és megvadult szingli hordavezér/

„Mi ez az agyatlanul összebádogollózott szellemi disznótáp?! Anyámmal kimosatom ezt a sötét klapanciát a házilag készített mosószerével, ami kihozza belőle a makacs szennyeződéseket, azaz a Frady Endre által odahányt szavakat, és az így kapott tiszta lapon Tabula Rasa indiai költővel íratok valami rendes verset. Bár nem tudok hindiül, de azért gyanítom, hogy még így is több értelme lesz számomra ennek az új, बैचलर című műnek, mint az eredetinek volt. Anyámnak erről jutott eszébe, hogy milyen szép ember is az a Hindiana Jones, de erre most nincs erőm reflektálni…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én sosem mosok, egyszerűen csak kirúgom a ruháimból a vérfoltokat és az egyéb makacs szennyeződéseket.” /Chuck Norris/

Honfoglalás

Ősmagyar hátranyilazás /piréz paparazzi felvétele/

Ráróm hátán foszló nyereg
Alól puhított hús pereg,
S eme sörénytelen tar ló
Lába nyomán döng a tarló.

Üldöz két kun s három avar,
Jobból öt besenyő kavar,
Balról vágtat kilenc piréz,
Csillog rajtuk ünnepi réz.

Lassan bekerítenének,
Zeng belőlük harci ének,
Számon a szó mégsem a zok,
Közéjük jól benyilazok.

Nyilam minden ellent legyűr,
Fejük helyén tátong egy űr,
Kifut mindük alól a ló,
Én győztem, a honfoglaló!

„Ezek a ravasz magyarok folyton hátrafelé nyilaztak! Mire rájöttünk, hogy mi viszont előre nyilazva állandóan fejbe lőjük a saját lovainkat, már el is foglalták az egész Kárpát medencét! Úgy kell nekik! Ők most keményen dolgozó kisemberekként éppen valakinél jobban teljesítenek a trianoni kismedencéjükben, míg mi élvezzük a nyugatnémet nyugdíjunkat! De jó, hogy az indián nyarunkat nem egy stadionépítő közmunkatáborban kell leélnünk! Nyugati nyugdíj jobban tejel!” /Karl-Heinz Lebensmittel, lódoktor és valódi Kárpát medencei őslakos/

„Bár mi csak kitalált népcsoport vagyunk, természetesen folyamatosan élősködünk és az összeesküvés elméletek igazolásaként a komcsi dakotákkal, meg a cionista imperialistákkal együtt ennek a stöpszli 93 ezer négyzetkilométernek az elfoglalásán és tönkretételén munkálkodunk.” /Dr. Pirézzy Pslöfénc, bankár és főpiréz/

„Már megint ez a Habsburgsággal átitatott nyugatbérenc álősmagyar liberálbolsevik történelemhamísítás, ami barbárokként állít be minket, szittya-hun ősmagyarokat! Mi szőrén ültük meg a lovainkat, a nyereg csak gyerekülésként szolgált és nem húst tartottunk alatta, hanem az Attila-féle hőkövető lézernyilaink utántöltő akkumulátorait! Honfoglalás sem volt, mert amikor a világűrből megérkeztünk, hogy civilizáljuk a majmoknak ezt a bolygóját, eleve itt értünk Földet a dobogókői szívcsakránál! Ria, ria, Hungária!!!” /Baskír Bösönc, gyulatáltos és lézerfegyverkovács/

„Nemzeti nagylétünk méltó lírai mementója eme mű, melyben a költő önmagát a honfoglaló őshős archetípusaként aposztrofálva heroikus küzdelmet folytat a téridő különböző pontjain harcoló valós és fiktív ellenségekkel, majd a fájdalmait az őshun leleményességgel palástolva igazi honderűt sugárzó vérfürdőt rendez Attilának, Isten Lézerkardjának nevében és eszmei segedelmével. A győzelem hevében kiáltsuk együtt a költővel az ősi szittya csasztuskát: Szellő ringat búzát, árpát, Legjobb medence a Kártpát!” /Árvalányhajassy Ányosné, Hőssy Heroika, az Árpád-házi Szent Jobb Gimnázium harci ének- és ősmagyartanára/

„MI EZ?! Mi ez a nyereg alatt puhított agyú költőből előfröccsenő versmócsing?! Mi ez a rühös dohszaggal átitatott líraszaftos tócsamaradvány?! Bárgyúbbnál bárgyúbb rímek verik agyon az amúgy is egy szürke ló fantáziatlanságával odahányt képi világot! Anyám szerint ettől még szép lehet a pirézek csillogó ünnepi rézöltözete, de hát nem véletlenül nem volt neki még soha önálló képzőművészeti kiállítása a Műcsarnokban! Ez a borzalom végül mindenkit maga alá gyűr és egy tátongó űrt hagy az ártatlan olvasók agya helyén! Veszélyességi pótlékot kérek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is ősmagyar származású vagyok, de abban a szűk medencében minden pörgőrúgásommal leromboltam egy-egy hegyláncot, úgyhogy a síelők érdekében inkább kivándoroltam Texasba. Azóta rengeteg amerikai gengszterfej helyén tátongó űrt láttam már a lábam nyomán. Szeretem a magyarokat, csak Frady Endre ne jöjjön ide hont foglalni, mert akkor nem állok jót magamért!” /Chuck Norris/

József és a fáraó álma

(I. Mózes 41 alapján)

Hű olvasóm, legyél készen,
Főhősöm ma József lészen,
S sztorim, amely róla szóló,
Messze haladt már, mint jó ló:

József börtöncellában áll,
Sorsa -istelenül banál-,
Elítélték ártatlanul,
S életbölcsességet tanul.

Fáraó eközben álmod,
Szája szörcsög a’la nyál-mód,
S vadul bugyborog e nyál ma,
Olyan izgalmas az álma:

Hét bő kalászt hét slank eszik,
Kiszárad alattuk a szik,
S ugyanez megy tehenekkel…
„Ó, jaj, ezt fejteni meg kell!”

József –atársa, az ex-cell-,
Ki nem precíz, mint az Excel,
Fejéhez kap: „Jut eszembe
Álomfejtő! Ott ült szembe’!”

Fáraó küldöttet meneszt,
Főhősünk meghallja e neszt,
Megborotválkozik uccu,
S öltöz-pakol, kevés cuccú.

Álmot hallva így fejt Joci:
„Hét bő év jön s tele poci,
Osztán lesz hét szűk esztendő,
S kiürül az összes bendő.

Neveztess ki éppen ezért
Fáraó, egy táphadvezért,
Aki stadionok helyett
Bő termésnek épít helyet!”

„Jóskám, te légy ama nagyúr,
Benned az Úr nagyagyra gyúr!
Felelősség engem má’ nyom,
Legyen tiéd fele lányom!”

József mindenhová rakat
Bazi búzaraktárakat,
S hét évig be mindent tárol,
Nem csak holnapra él máról.   

Midőn kezdődik a hét szűk,
-séglet lesz a búza, létszük-,
S úgy élik túl e szűk hetet,
József minden népet etet.

Híre terjed távol s messzi,
Népszerűbb, mint máma Messi,
S életszínvonalt is emel…
Ezt majd máskor mesélem el!

„ Mi ez a zsigernyaggató  turharettenet?! Hála a magasságos YHVH-nak, hogy ez az óborzalom nem most folytatódik tovább! Már így is tizenkét versszakkal volt hosszabb a kelleténél! Nem lehetett volna előrébb hozni a tízcsapásból legalább azt az egyet, amikor a költőre leszáll a teljes sötétség. Anyám szerint pont ez történt, de hát ő már keveri a szegyet a faggyal. Ó, Uram, nem tudnál egy jelet küldeni, hogy Frady Endrét gyíkká változtatnád úgy, hogy ne múljon el?! Utána meg küldd el jóval a nyúlon túl!” /Puzsér Róber, kritikus/

„Ártatlan vagyok! Kikérem magamnak, hogy ez a Frady Endre állandóan rám hivatkozik! Nekem alibim van, én csak négyszáz évvel később születtem! Az egészet pedig sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánom! Hagyjanak békén a paparazzik és ne álcázzák magukat csipkebokornak, mert az olyan égő!” /I. Mózes, próféta/

„Nem tudom, mit vagytok úgy oda miattunk?! Ebben a folyamatosan szétlopott országotokban ezer éve, Felnégyelős Álszent Pista óta, folyton mi jövünk saját magunk után, ti pedig mindig beveszitek a 'majd a gyermekeiteknek jobb lesz' maszlagot. Bambaország jobban teljesít, hehe!” /hét szűk esztendő/

„A költő úr bibliai versei hatására kezdtem el olvasni a Szentírást és elmondhatom, hogy a dolog nem volt hiábavaló. Az életem meglepő fordulatokat vett és talán nem véletlen, hogy azzá lettem, aki vagyok. Általam mára a Vatikán is Ferenc várossá vált.  Hajrá Frady!” /I. Ferenc pápa/

„Öregkori szenilitásomban még a debil fáraót is megáldottam, de azt a költőt, aki ennyi hülyeséget ír a kedvenc fiamról, csak megátkozni tudom: Frady Endre, a nyál kössön meg a szádban és a ló lambadázzon a füled tövén, te körülmetéletlen és tisztátalan gyökérsertés!” /Jákob alias Izrael, József édesapja/

„Elnézést, hogy ennyi félresikerült reakciót váltottam ki ezekből a szerencsétlen egzisztenciákból!” /Frady Endre/

A jel

Jel jelent meg szobám falán!
Túl sok volt óbor talán,
Vagy egy felsőbb erő üzen?
Szüljek hármasikret szűzen?

E jel nekem miért jelel?
Menjek? Hova? Le-Ki? Fel-El?
Mi vár engem, nyugat, kelet?
Hol hirdessem ki a jelet?

Mondjak bármi messiásit
Bűnös népnek, ki csak ásít?
Hoz-e vajon hasznot e jel,
Magyarország jobban tejel?

Hallgat majd rám férfi meg nő?
Hű, a falon a jel megnő,
S teljesedik, mint a zen ész…
Jaj, most látom, ez csak penész!

„Hé, itt plágium zajlik! Szervezkedik a bosszú népe! Én vagyok a jel, Frady Endrét meg egye meg a penész és eméssze el a nemzeti sámántűz! Közbűntánc!” /Ákos, nemzeti pop-ikon/

„Ha a jövőben jeleket tapasztal, használjon Hanno penészölőt! A falra hányt óborsót is leviszi! Bevált márka, már a kőkorszaki szakik is ezzel penésztelenítettek!” /Hanno Barbara, szakipari penészölőnő/

„Ez színtiszta UFO jelenség! Szerintem még a felső szférák is rezegtek! Egyszer nekem is volt ilyen élményem, amikor elragadtak az égi lények és utána én is a saját belső éntudatom répaszínű tócsájában ébredtem. Azóta is a kör közepén hányok…” /Pataky Attila, nemzeti rock-ikon/

„ Szent népnemzeti rettenet, már megint egy újabb szűznemzéssel idepottyant sámánegójú Ákos epigon! Az ilyenek műversek helyett miért nem sün hármasikret szülnek?! Anyám szerint az még császármetszéssel is fájdalmas, de szerintem semmi sem fájhat jobban, mint az ilyen bugyuta küldetéstudatos  klapanciák agyfacsaró aknamunkája! Ó, bárcsak lenne egy olyan dolog, amiben Frady Endre osztozik Giordano Bruno-val, Szervét Mihállyal és Jeanne d'Arc-kal! Egy igazi költővel szólva: Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„ Robikám, druszám, j ó dolog is az a máglyarakás! Nálunk kedden az volt a menü Jókai bablevessel, és többen voltak a népek, mint kétharmad Ákos koncerten!” /BigRobi, a Kisbig főséfje/

„Végezetül Ákos vitéz, hogy jóllakjál, mákos pitézz!” /Alma együttes/

„Ó, mekkora spirituális sámánlíra! A szellem szakrális útkeresése és a halogatásba belepenészedő tohonya test antagonisztikus ellentmondása olyan magasságokba korbácsolja a reménytelenül túlhevült katarzisvárást, aminek a vége nem lehet más, csak a poshadt penészgombás lelki pöcegödörbe emésztő tűz. Kába kóbor kutyából nem lesz ába óbor utya! A mélylírai i-re a pontot a pontatlan jel előtti pontos jé teszi fel. Ebből a műből bestseller szag árad!” /Zsiger Zsálya, a Megvető kiadó fülszövegírója/

„Magyarország tényleg jól tejel! De ezt a költő honnan tudja, talán ő is rajta van a kifizetési listán? Megyek és megnézem a Népesség Nyilvántartó Hivatalban! Ha nem adnak adatot, lerúgom a fejüket!” /H. Árpád, keményen tanácsadó kisember/

„Ki akarja lerúgni a keményen dolgozó kishivatalnokok fejét?! Csak nem ez a stöpszli ősmagyar H.Á.?! HÁHÁHÁ!!! Hát megfojtom a szemöldökömmel, háháháháhá!!!” /Chuck Norris/

Ne hagyd magad Pitkin!

Pitkin bácsi arra ébred,
Pitt ül rajta. Rászól: „Hé Brad!
Nem vagyok én parti fapad,
Ami kilátszik, ha apad!”

Brad Pitt bambul, semmit nem ért.
Címhős ordít: „Szemet szemért!”
S Bradet kertbe rúgja Pitkin:
„Na, most én ülök rád itt kinn!”

Nagy birkózás zajlik itten,
Pitkin ül is s nem is Pitten:
Döntetlen? A Pitkin-Pitt: patt.
Nem lesz ebből soha itt matt?

„Ne hagyd magad Pitkin!”- szól most
Pitkinné s botot ad, ólmost.
„Ómájgád, meleg a pite!!!”-
S elfut Jolie kedvenc Pitte…

„Hé, Pitkinné, ne avatkozzon bele a férjeink küzdelmébe, mert odamegyek, oszt’ megrágatom a parókáját a műfogsorával!” /Brad Pittné Angelina Jolie/

„Tényleg zsírnagy balhé volt és egyedül nekem van meg a teljes fotósorozat! Most várom, hogy a Blikk, vagy a Kiskegyed ajánl-e érte többet. Emellett már meghívott a műsorába a Hajdú Péter, a Fábry és a Friderikusz is! Jó anyám, vége az éhkoppnak, mert dől a lé!” /Sötét Ben, bujkáló paparazzi, egykori középiskolai rajz- és erkölcstanár/

„Frady Endre sötétben bujkáló paparazziként alacsonyul és aljasul le a celebvilág médiaiszapjáig, majd alattomos bulvár kundként merül alá e bűzhödt fertőbe. Ez még az ő dolga lenne, ha a dilettáns irománya nem szaglaná mételyezően körbe a sajnálatosan kis honunk mind a kilencvenháromezer négyzetkilométerét! Anyámat már hermetikusan elzártam, én pedig a jó ízlés gázálarcába temetkezve várom, hogy eloszoljon ez az alpári lírafelhő.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A globális felmelegedés hatására megolvadnak a sarkköri jégsapkák, a tengerek szintje másfél méterrel megemelkedik, a parti fapadra már apálykor sem lehet majd leülni és mindannyian felpuffadt zöld vízi hullaként fogunk lebegni a szennyezett óceán olajos felszínén. Úgy kell nekünk! Én szóltam…” /Kasszandra Kázmérné Vátesz Vendetta, zöldjogi aktivista és rémhírterjesztő/

„Pitt, vagy Pitkin? Pitkin, vagy Pitt? Ki mellett kardoskodjunk, ha a kardoskodásnak nem lenne ilyen fegyverkezési felhangja, illetve kire voksoljunk? Voksoljunk-e egyáltalán egy ilyen klasszikus patthelyzetben? Szabad-e, merhető-e felvállalni a kockázatot? Mérhető-e a merhetés mértéke? Pusztán a passzív megfigyelésünkkel nem billentjük-e ki labilis egyensúlyi helyzetéből az aktív patthelyzetet és nem folyásoljuk-e be a befolyásolhatatlant? Mennyi kérdés, és rajtam kívül senki sem kíváncsi a válaszaimra?!” /Török Gábor, politikai elemző/

„A Hollywood szindróma és a magyar népi műköltészet egymásra találása Frady Endre életművének eme újabb remekében olyan elemi erejű transzcendens revelációval csapódik az olvasóközönség szintézisre képtelen heurisztikus identitászavarának, hogy az már-már önnön pszeudo-integritását őrli fel. Különböző korok csillagainak egy idősíkban történő szuperanakronisztikus összemetszetése az einsteini kozmoszkép és a világirodalom új interdiszciplináris határmezsgyéjének forradalmi körülhatárolása és végtelenítő határtalanítása is egyben. A vers olvasása közben az atomi önszuggesztió hullámai nyaldossák vegetatív idegrendszerünk partjait. Igazi, ólmosbotként letaglózó téridő líra!” /Dr. Egykő Albertné Mély Maja, a ’Köd előttem, özönvíz utánam’ c. tudományos-fanatikus irodalmi havilap főintendánsa/

„Nagyon gagyik ezek a modern ólmosbotok. Bármelyiket eltöröm a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/

Vérbő Vajk

(horror mese csak 118 éven felülieknek!!!) 

Vérbő Vajk egy dúvad vámpír,
Elkap, mint csempészt a vám pír,
Kenyerén vagy véres vajkrém,
S bezabál e szörnyű Vajk rém.

Fogakat tokádba mélyeszt,
Átélned nem túl nagy kéj ezt,
Ám a szívcsakrádba, ha mar,
Véget ér e fájás hamar.

Belőled minden jót megesz,
Hordó gyomra ettől degesz,
Ám bármidben volna hiba,
Eladna a kínaiba.

Nincs is szebb jövőkép ennél:
Kiciccípősz cirke lennél,
S rajtad rágná magát vak át!
Polgártársam, jó éjszakát!

„Jaj, költő úr, hát hol él maga?! Ha valakinek a határátlépéskor az arcát elönti a vám pír, akkor az nem profi csempész, csak egy betanított pitiáner seftelő! A múltkor is úgy hoztam be a gatyakorcomba varrva ennek a Vérbő úrnak az aranyozott gyémánt vámpír műfogsorát, hogy még a pulzusom se ment negyven fölé, csibepofa!” /Enyv Jenő, csempész és hidegburkoló/

„Senki ne akarja nekem bemesélni, hogy az a fincsi szecsuáni csirke, amit tegnap ettem a kínai büfében, az valamikor ember volt! Hát ne lássam anyám kapáslövését a felső lécről a gólvonal mögé pattanni, ha át nem látnék a szitán!” /Vak II. Béla, alapvonali gólbíró/

„Jaj, költő úr, rémálmaim vannak! Az idióta horror meséjétől nem tudok aludni! Már napok óta nem merek bemenni a Tescoba, mert félek, hogy a hűtőpultról rám veti magát egy vér ízű vajkrém! Még jó, hogy vasárnap zárva vannak ezek a nyavalyás multik!” /Polgár Pál, keményen dolgozó kisember/

„Felháborító, hogy alaptalanul a rossz híremet keltik! Már régóta áttértem a vegetáriánus étrendre és leadtam huszonöt kilót. Se vér, se hordóhas! Még a nevemet is megváltoztattam! Ha Frady Endre nem kér térden állva bocsánatot nagy nyilvánosság előtt a Csát-Csút rangadó szünetében, a Kancsó Aréna gyepén, akkor leharapom a fejét!” /Vega (ex-Vérbő) Vajk, a Nemzeti Vérellátó Központ minőségellenőre/

„Az írásból arra következtetek, hogy a költő a mélyen elfojtott pszicho- és szociopata hajlamait antiszociáltechnorata lózungok mázaként próbálja másra hárított felelőségként szétkenni a társadalom fantomfelületein. A gyanúsítottól a tömeghisztéria keltésének gondolata sem áll távol, de hát ezzel vagyunk így ebben az országban pár millióan. Szigorú zárt intézményes szívcsakra kezelést javaslok!” /Dr. Görcs Géza, parafenomenális pszichedelista pszichopatológus/

„Jól van ükfattyaim! Látom, a vér nem válik vízzé! Csak így tovább! Magyarország jobban tepesít!” /Vlad Tepes, alias Drakula gróf/

„Mi ez az avítt szóviccektől bűzlő művéres mesemoslék?! Ez horror?! Ennél még egy Hajdú Péter mintájúra festett Matrjoska-baba is félelmetesebb! Ettől anyám akkor sem ijedne meg, ha huhogva és láncot csörgetve olvasnám fel neki! Frady Endre ismét megalkotta a szokásos nagy dolgát, és ismét elfelejtette lehúzni maga után! Tapír, aki elérhető!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki rossz vicceket űz a Föld Dobogó kőszíve alatti életadó szívcsakrájából, annak csomózódjon össze a csíje és rezonáljon a gyehennával a taplógyökér!” /Szügy Szittya, táltos gyulavitéz és népi hályogkovács/

„Egyszer a nyakamba harapott egy vámpír, de szétszakadt a feje, ahogy visszapattantak a fogai a nyaki ütőeremről. Kínaiban meg nem eszem, mert a kutyát jobb szeretem nyersen, mint azokkal az édes-savanyú szószokkal leöntve.” /Chuck Norris/

A házasságtörő asszony

(János 8:1-11 alapján, Jézus szavai piros betűvel szedve)

Kora reggel Jézus bemegy
a Templomba, ahol nem egy,
s nem csak kettő ember figyel.
Jól telik az idő így el.

Jézus tanít, kérdez, felel,
s szundít pár besúgó el-el,
ám hirtelen nő a lárma…
„Ránk is mozgalmas nap vár ma!”

Jön a farizeus horda,
s teremtési oldalborda
a foglyuk, egy parázna nő.
Feszültség most magasba nő.

„Jézus, e nőt tetten érték!
Mi szemünkben nem nagy érték,
s be is vallott mindent a tyúk.
Kővel holtra dobálhatjuk?”

Jézus nem szól, földre hajol,
mindenkit megváratva jól,
s ujjal irkál valamiket.
„Mi van, ez a rabbi siket?!”

Jézus térdel (kemény térd ez),
aztán körbenéz és kérdez:
„Miért van e sok kő épp itt,
valaki stadiont épít?”

„Kövezni kell Mózes szerint!”
Hangadónak Jézus „Jer!” int:
„Az vesse az első követ,
ki bűnt soha el nem követ!”

Némul s elmegy minden konok
írástudó, s rolling stone-ok
halk zaja érhető tetten.
Nővel maradnak csak ketten.

„Bár már azt hitted, hogy véged,
nem ítélt el senki téged.
Így hát megbocsájtok én is,
de sose légy olyan nénis!”

„Így kétezer év elteltével bátran elmondhatom, hogy többé sosem viselkedtem olyan nénisen. Először apácazárdába akartam vonulni, de az akkor még nem volt föltalálva, úgyhogy beálltam varrónőnek egy torinói lepelgyárba.” /a házasságtörő asszony/

„Az a sok képmutató vallási fanatikus folyton szétdobálja a stadionépítésre összehordott köveinket! Állandóan újakat kell vásárolni! Így sose lesz kész Jeruzsálemi Kancsó Aréna! Még jó, hogy a boltokat nem akarják vasárnap bezáratni!” /Efraim Nátán, szabadkőműves és a Jeruzsálemi Sasok főszponzora/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Brit tudósok legújabb kutatásai és a NASA korabeli titkos felvételei szerint Jézus a halála előtt sosem beszélt piros betűkkel szedve! NEM ENG.!” /Lilaköd Leó, a Nemzeti Show Hivatal alcenzora/

„Persze, folyton rám fogják e megkövezési parancsot! Bocs, Jézus, de én csak azt írtam le, amit az Apukád diktált!” /III. Mózes, ószövetségi próféta és a mózeskalács feltalálója/

„A Bibliát mindig cikiuncsinak találtam, pláne, hogy nem volt benne egyetlen színes kép sem, de így piros betűkkel versbe szedve, meg illusztrálva, már olyan cukimuki!” /Csicsókai Csomálka, tini plázacica/

„Hogy… hogyan merészeli… hogy… hogy… viccet csinál… Bib… Bilbao… Bibliából… eretnek… inkvizíció… máglya… tűűűz… hrrgrrrhrrr…” /Dr. Pokol Pál, miseborász és szívrohamban elhunyt teológus/

„Mi ez az ordenáré blaszfémia?! Mi ez a szellemi életet sivár sivataggá szántó és sóval behintő taplóságlíra?! Nem tudom, mi lehet rosszabb, megkövezve lenni, vagy ezt a verset elolvasni. Anyám szerint a vers elolvasása után megkövezve lenni, de nem értek vele egyet, mert akkor legalább hamar megszabadulhat az áldozat a maradandó pszichoszomatikus sérüléseitől. Szerintem Frady Endrének tükör előtt állva kéne önmagának felolvasnia a verseit, hátha egyszer visszahullana rá! Mindegy, hogy hogyan, csak fájjon neki! Mert megérdemli!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer elém is odavezettek egy házasságtörő nőt, amikor épp edzést tartottam, és én azt mondtam nekik, hogy az vesse rá az első követ, aki nem fél attól, hogy lerúgom a fejét! Még végig se mondtam, már ott se voltak.” /Chuck Norris/

Ötezer ember megvendégelése

(Jézus szavai piros betűvel szedve)

Eléd régi sztorit tolok:
Krisztus után harmincba’ tán
Jézus és az apostolok
Ültek tópart domborzatán.

Tizenketten nézték, Ő meg
Épp oktatni kezdett volna,
Midőn tudásszomjas tömeg
Jött s Jézus szólt: „Jól van, jól, na!”

Hangerejét megemelte,
Üdv- és hittan volt a listán,
S hallva ámult vón’ az ELTE
Számos professzora is tán.

„Nem jutván az ebédjéhez,
Hisz’ e dombon nincsen resti,
E kritikus tömeg éhez,
És az idő kora esti!”

„Jézus, ezek éhen halnak,
S ezzel lesz a dalnak vége!”
„Hát e pár kenyérnek s halnak
Talán nincs jelentősége?”

Bő ötezret leültette
Kisebb csoportokban ott a
Fűben s jött a legfőbb tette,
Kevés kaját megáldotta.

„Enni nékik ti adjatok!”
(Szép hangja volt, nem ám rekedt)
Bicskákról lecsusszant a tok,
S nyiszálták a kenyereket.

Szendvicsként falták a halat,
S jóllakottak dőltek le a
Lenyugvó napkorong alatt,
S böfögött fél Galilea.

Tizenkettő tizenkettő
Kosár maradékot kapart
Össze. Aznap hőssé lett Ő,
S új kalandot ígért a part…

„Hát igen, a part… Mi tele hassal áteveztünk a viharban a tó túloldalára, Ő meg egy kis imádkozós ejtőzés után odasétált hozzánk a vízen. A lökött bratyóm ki is futott elé a csónakból, de majdnem belefulladt a tóba! Hej, azok a régi szép idők!” /András, apostol/

„Majdnem megfulladtam, persze! Öcskös, én legalább megpróbáltam! De ki tud több órányi közétkeztetés, majd viharban evezés után sétafikálni a vízen?!” /Péter, apostol/

„Hej, de jót ingyen-kajáltunk a családdal! A halas szendvics olyan finom volt, hogy az adta az ötletet a McFish feltalálásához! Érdemes volt aznap a tóparton kirándulni!” /McDonald Manassé, galileai fogadós/

„Zseniális volt az a hal- és kenyérszaporítási trükk! Szerintem kivehető fenekű kosarakkal és duplaköpenyű apostolokkal dolgozott. Ezt majd én is begyakorlom és felveszem a repertoáromba.” /Rézmező Dávid alias David Copperfield, magyar származású bűvész és illuzionista/

„Bűvész úr! Szeretné tudni a titkát? Harminc ezüstért elárulom.” /Júdás Iskáriótes, pénzkezelő és ex-apostol/

„Mi ez a profán szakralitástól gennyedző tömény tömegtébolyda?! A zsigerfirkász őrjöngő múlt-dramatizálási vágyában szellemi kőbunkóval gyepálja a vallástörténet spirituális csipketerítőjét. Anyámat gyorsan el is utaztattam, nehogy rosszul legyen ennek a versböffenetnek a kénkövesen bűzlő kipárolgásaitól. Nem vagyok híve a szólásszabadság korlátozásának, de Frady Endre esetében a köz jogos önvédelmi reflexének tekintenék egy szellemi szájkosarat és némi karhatalmi erőfitogtatást. Cenzorate necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én öt száraz kenyérrel és két fagyott hallal bármikor agyonverek ötezer embert. Kicsit más jellegű tevékenység, de legalább annyira hatásos.” /Chuck Norris/

„ Ha az illusztrációt a költő elsős kislánya készítette, akkor csillagos ötös alá, ha maga a költő, akkor az ő kórképe sokkal súlyosabb, mint amit valaha is láttam. Frady Endre a praxisom eddigi legreménytelenebb evolúciós zsákutcája. Rajta már tényleg csak Jézus csodája segíthet, de csak  drasztiko-radikál nyugiszuris-hidegvizes kezeléssel kombinálva.” /Dr. Tenyeresné Talpassy Pofonláda, igazságügyi grafopszichiáter és kick-box világbajnoknő/

Fenyőfanyű

Midőn rátámad a fanyű,
Elkorhad az öreg fenyő,
El is halálhörgi: „Te jó
Ég, meghalok!” s hull a tűje.

Fatetemről málló kéreg
Körül karcos kánont károg
Néhány éhenkórász varjú,
Míg a fanyű falkát várja.

Főfanyű szól: „Minő modor
Az, hogy ránk támad pár madár?!
Maradjunk a kéreg alatt,
Akkor nem kaphatnak el itt!”

Harkály jő, a csőre hegyes,
Fanyű gatya rögvest hugyos,
S vetíti Animal Channel:
Címhős maga alá csinál.

Éles e meccs, nem ám bunda,
S fanyűt nyel el harkály bendő.
Harkályt sas, sast farkas fal fel...
Vadjai ti földnek, föl-föl!

„Föl-föl, ti vadjai a földnek, föl-föl, te éhes dromedár...” /Thürmer nyula, internacionalista rágcsáló/

„Miért pont az Internazionalét éneklik meg, miért nem a mi pirotechnikánkat? Ácsi!” /Füst Milán, AC Milan szurkoló költő/

„Lehet a tápláléklánc ellen zúgolódni, de minek?” /Vastag (Tolsztoj) Leó, író oroszlán/

„Fenyőfanyű, mi?! Egy bűn gyenge szóvicc miatt megírni öt versszaknyi kancsalrímhalmazt?! Na, erre csak a tehetségtelenséget szorgalommal súlyosbító szellemi kútmérgező Frady Endre képes! Anyámnak kivételesen inkább megengedtem, hogy megnézze a közpénztévé folyton bakizó időjárásfeljelentőit, minthogy Fradyt olvasson. Kiderült ugyanis, hogy szereti! Ki mégsem tagadhatom, hiszen az anyám, de alaposan lepontozom a főztjét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem nem zavar a tápláléklánc, amíg én vagyok a csúcsragadozó. Egyszer akart csak felfalni egy krokodil, de úgy széttéptem a száját, hogy a farka végéig felhasadt. Azóta védetté nyilvánítottak a vadak. Nagy szerencséjük!” /Chuck Norris/

„A mű a szabad versenyes vadkapitalizmus anti-apoteózisa, ahol ember embernek farkasa, illetve, hogy ne sértsük meg a vadállatokat, farkas farkasnak embere. A tápláléklánc kegyetlensége okozta sokk jellemtorzító tükrét jól reprezentálja a kancsalrímek tobzódó kavalkádja. A könyörtelen Természet természetes rendjébe beletörődni nem tudó költő versvégi uszító jajkiáltása még sokáig visszhangzik a vers naturalizmusa elől a szomszéd italboltba menekülő keményen dolgozó kisemberek lassan elködösülő agytekervényeiben. Igazi jövőféltő nihillíra!” /Dr. Tézis Antalné Antitézis Szintália, alternatív kultúrbölcsész és a szobatudományok doktora, másodállásban italbolti mosogató/

„Mi ez a ránc, fiatalok? Talán redő? Nem? Talán táska? Nem? Talán tályog? Nem? Hát akkor micsoda? Nyű?! Kitört a testi fanyű láz?! Jaj, viszketek!!!” /Fenyő Miklós, agg rocker/

Váróterem

Alacsony e váróterem,
Búrájába fejem verem.
A teremburáját neki,
Ez az ütés már-már TEK-i!

Inkább szabadtéren várok,
Ámde mély és sunyi árok
Keresztezi kis sétámat
S altalaja orrba támadt!

Árokból a sínre kúszok,
Ezt nem tennem volna húsz ok,
Ám az agyam most hagy bíz’ el,
S vadul közelít a Diesel…

Megcélzom a várótermet,   
Ám átlagos középtermet
Ellenére lefejelem!
Fejgéz volt az ovis jelem?!

Terem búrája s az árok
Alja miatt lévő károk
Okán szitál véres permet…
Utálom a várótermet!

„Költő polgártárs! Ha mi ütjük meg, akkor magának már nem lett volna szüksége altatóorvosra a sürgős agyműtétéhez és másnap úgy ébredt volna, mint aki TEK tonikot ivott!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, a Terror Elhárítási Központ pofonosztási főelőadója/

„Tííí-rara tííí-rara rííí! Ha az alig százhúsz percet késő szerelvényt váró alanyi költő lila ködös mámorában nem a gyerekváróteremben, majd a pályaudvar építési területén akart volna melankolbászolni, akkor semmiféle baleset nem érte volna! Legközelebb akkor jöjjön ki az állomásra, ha már megérkezett a vonata és olvassa el a feliratokat! Vagy az ilyen alakok csak írni tudnak, olvasni nem?! Tííí-rara tííí-rara rííí!” /Talpfa Tivald, a Csuhorány-Alsó vasútállomás hangosanbeszélője/

„Hiába magyaráztam a főnökömnek, hogy ha megengedi a stadionépítő brigádnak, hogy ellopja a falazótéglák kétharmadát, akkor nem lesz elég magas a váróterem! Habzó szájjal lekomcsizott, majd letagadta, hogy a tervezettnél sokkal alacsonyabb lett a váróterem. Az egészet ráfogta a tervezőmérnökre és mindenki hitt neki. Ez egy ilyen ország, úgyhogy kivándoroltam. Most fele annyi munkával hétszer annyit keresek. Németország jobban teljesít.” /Fal Félix, ex-magyarországi kőműves/

„Egyetértek Félixszel. Egyszerre léptünk le, de én véletlenül egy Elefántcsontpartra menő repülőre szálltam fel, ám még itt is kevesebb a korrupció, mint Ria, ria, Hungáriában. Agyarország jobban teljesít!” /Ormányos Ottokár, ács-állványozó/

„A banális sorstragikum fájó determinációja hamarkodja el önnön eszkalációját, miáltal a mű mélyebb rétegekig is lehatol, mint arra valóban szüksége lenne a sekélyes XXI. század elcelebesült divatolvasójának. A vériszamosan fröcsögő agyzagyból szilárd világítótoronyként előmeredő kristálytiszta rímpárok a reinkarnálódott reménysugarak tézisei és antitézisei is egyben. A vers végén az addig szunnyadó katarzis világfájdalmas varacskos disznóként veti árnyékát a pusztulásra érett emberiség kancsalul festett egekbe bambuló álmodozására. Igazi agyagba döngölt sikerlíra!” /Fenyőfanyű Fikuszné Fátyolkai Fityula, médiairodalmár és értelmiségi rétegműsorvezető/

„ Frady Endre az irodalom Hajdú Pétere, de többet nem mondhatok, mert még bebörtönöz a nemzeti lakájbíróság. Anyám szerint óvakodjak az alkoholtól, mert a vers alapján a költő nyilvánvalóan elitta a születésekor talán még meglévő józan paraszti eszét, és nehogy én is így járjak! A vers olvastán hánynom kell, pedig nem is ittam.  Milyen mindenki más által is használt jelzőt mondjak, hogy ne ítéljenek halálra?!  Megvan, bélfinália! Ezt úgysem érti a sok sutyerák médiatapló... Brühühü!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A verset nem értem, de  a költőjét okvetlenül beperelem, mert csak! Hátha újabb pénz áll a házhoz! Legalább lesz mivel becsalogatnom a műsoromba a haldokló rákbetegeket és a bármiféle fogyatékosokat! Hadd röhögjön rajtuk a stadionépítésben megfáradt nép-nemzet! Money, money, money! – nem tudom ABBA hagyni!” /Hajdú Péter, lakájmédiaceleb/

„Ha a Texasi Állam Vasutak (TÁV) csak tizedannyit késne, mint a MÁV, akkor a váróteremmel verném agyon az egész vasút vezetőségi agytrösztöt!” /Chuck Norris/

A tékozló fiú

Lukács 15:11-32 nyomán

Volt egy apa s kettő fia,
Rendes család, nem maffia,
Bár a kisebbik srác léha
S taplóságot dumál néha:

- Utazási tettvágy éget,
Fater, add az örökséget!
- Tessék fiam, itt a vagyon!
- Köszi! - szól s már ott se vagyon.

Messzi vidék, csupa mámor,
Tele hassal lődöz Ámor,
S hősünk életébe a nő
Belép s osztán csak gondja nő.

Pénztárcája viszont apad,
S fotel helyett jő a fapad,
Lovin is a tippelt ló vét,
S az is elvisz jó sok lóvét.

(Ám míg tart az öröksége,
S bő nyakán tokás a gége,
Építtet tucat stadiont,
Melyben sok száz gólt Fradi ont)*

Kaja, pia, kártyajáték,
S bősz vámszedő Lévi Máték
Zsebébe a pénzmag gurul,
S jólét elszáll, mint a turul.

Ínség jő, a tömeg éhez,
Olyan, mint fémtelen MÉH ez,
S hősünk úgy tölti a hetet,
Közmunkában disznót etet.

- Apámnál az uccsó béres
Se éhkopptól bélfekélyes!-
- Ily sóhajt hall utca meg tér,
S böszme ifjú lassan megtér.

Hazaindul, vágya étel,
Megy mellette mező s rét el...
Távolról fut elé atyja,
S attól fél, hogy leugatja,

Ám az apja karja kitárt
S lelkében penget egy gitárt:
- Mennyi múlt el, egy tél, öt tél?
Mindegy fiam, jó, hogy jöttél!

S bár a srác elnézést kérne
(Olvasó is érzi: mér' ne?)
Apja levágat egy marhát
(Jobb ez, mint a csirkefarhát!)

Buli van! Jő báty, az undok
S kérdi: - Mért folynak a rundok?
- Öcs-jött buli! - szól az inas
Testalkatú héber inas.

Apjának bőg: - Fater, veled
Maradtam, ezt sose feledd!
Takarítottam a farmot
S mégse vágtál nékem barmot!

Apa ettől meg nem ijed:
- Fiam, mindenem a tied!
Öcséd eltűnt, oszt' ma meggyütt,
Gyere hát, bulizzunk együtt!

Irigység a békén átás,
S tök fontos a megbocsátás,
Erről szól jó Lukács mail-e.
Itt a vége, fuss el véle!

*(a zárójelben dőlt betűkkel írt rész a legrégibb kéziratok egy részében nem szerepel)


„A futball kétségkívül szent dolog s mint ilyen, nyilvánvalóan az Úr találmánya, így a zárójelben dőlt betűkkel írott rész csak a korai másolók egy részének eléggé el nem ítélhető figyelmetlensége folytán maradhatott ki a legrégibb kéziratok egy részéből. Ave Sancte Fradittore! Futballare necesse est!” /I. Ferenc pápa/

„Jobb otthon egy sült tulok, mint idegenben a moslék! Csoda-e, ha meg- és hazatértem? Viva, viva la Apuka!” /a volt tékozló fiú, jelenleg keményen dolgozó kisember/

„Opportunista suttyó! Ugatol, kapol! Megütlek úgy! Letépem az összes fejed, kiscsiga! Igazságtételt! Mindent vissza! Fater monnyonle! Vesszenek a dakota pirézek! Gyere ki a hóra, győzzön a jobbik!” /a tékozló fiú bátyja, taplótiloló segédmunkás/

„Mindenütt jó, de legjobb öt hon! Vagy hat?” /Kozmo Politáné Interneső Nelli, világpolgárnő és off-shore oligarcha/

„Gratulálok Frady Endrének, aki utcahosszal nyerte meg a 'Hogyan utáltassuk meg a Bibliát az irodalomkedvelőkkel?' c. vetélkedőt! Anyám szerint gusztustalan, hogy néhai Malév hányózacskóval a kezemben olvasok verset, de hát ő szerencséjére el van tiltva attól, ami nekem munkaköri kötelességem. Ha a költő lenne a tékozló fiú, én az apa helyében ölelés helyett géppuska sortűzzel fogadnám. A bátyjának pedig szabad kezet és a szabad kezébe baseball ütőt adnék... Üsd a költőt, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis nyivákhoz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A tékozló fiú bátyja fejében lerúgtam volna az öcsém fejét, az öcs helyében viszont letéptem volna a bátyám száját. Ha én vagyok az apa, akkor meg mindkét suttyót kifejeltem volna a világűrbe. Én így rúgom le a kommunikációs i-ről a pontot.” /Chuck Norris/

„A mű a profán spiritualitás és a szakrális lágerhumor határmezsgyéjén balanszírozva szereli lapra és barkácsolja eggyé a mindenki által ismerni vélt példabeszédet, mely jobban megosztja a közvéleményt, mint a rezsicsökkentés, vagy a pacal. Az önfeledt rímpárzások tématermékenyítő genetikájából leginkább a formalizmust hordozó DNS-spirál inspirál. Igazi nyakaterkert nyúlványlíra, mely nyomokban tanulságot tartalmaz! Hovátehetetlen olvasmányélmény!” /Osztáni Ottokárné Slambuc Sarolta, középiskolai magyartanár és maszek génmódosítónő/

„A költő szemmel láthatóan jól ismeri a Bibliát, ám ugyanakkor egy hangot sem ért belőle. Az ilyen eretnekek szokták az Egyház tanait megkerülve és saját ékesszólásuktól megkergülve nyakra-főre félremagyarázni az Igét. Az ilyenek akarnak vasárnap vásárolni, pedig akkor még Krisztus Urunk sírja is be volt zárva! Sebaj, van még hely a purgatóriumban, Frady Endre is bőven befér! Apage satanas!” /Dr. Pokol Pál, teológus és hittan tanár/

Zöld erdőben... III.

Húsvét előtt folytatódik a nagy sikerű "Zöld erdőben..." kezdetű locsoló lírák sora...

1.,
Zöld erdőben van a lőtér,
Aki bemász, golyó őt ér,
Balhé nélkül nem múl el ősz.
Locsoljak, vagy inkább lelősz?

2.,
Zöld erdőben stadiön,
Játszani a Fradi jön,
Ellenfél meg a Neymar.
Locsolkodnék, no ej már!

3.,
Zöld erdőben paksi atom,
Sugárzok, hogy megláthatom!
Rádióm vajh’ aktív lesz-e
Locsoljak, vagy húzzak messze?

4.,
Zöld erdőben lakótelep,
Ritka ott a gólyakelep,
Parkőr énrám kutyát uszít,
Locsolok, ha kapok puszit.

5.,
Zöld erdőben totó-lottó,
Ott x-elget Tuti Ottó,
Minden meccset fixre vesz ő.
Locsollak, ha otthon lesző’.

6.,
Zöld erdőben atomsiló,
Ott legel a tanyasi ló,
Körben lilán fénylő bozót.
Locsoljak rád sugározót?

7.,
Zöld erdőben VV Putyin,
Lovagol egy farkaskutyin,
Kócolódik deres haja,
Meglocsollak daragaja!

8.,
Zöld erdőben oligarcha
Körül legel ezer marha,
Egyiknek a lába csonka.
Locsolnék, de lesz-e sonka?

9.,
Zöld erdőben Sztálin szobra,
Bronzlábától kicsit jobbra
Talapzatra vizel tacskó.
Ürülhet a kölnis zacskó?

10.,
Zöld erdőben a Nemzeti
Jakzsírboltba tart a jeti,
Ám vasárnap zárva vagyon.
Meglocsolhatlak, de nagyon?

11.,
Zöld erdőben napfelkelte,
Korán kinyit ma az ELTE,
S kioszt néhány kisdoktorit.
Locsolnék, de nagy a sor itt.

12.,
Zöld erdőben láttam termeszt,
Ki hangyányi kendert termeszt,
S bolyt tébolyít majd a hasis.
Kölniért lesz bejglis has is?

13.,
Zöld erdőben fodrász szalon,
Tükörben látom a falon
Barna kislány mily szép kontyú.
You like my sweet kölni, don’t you?

13+1.,
Zöld erdőben autópálya,
Mellette a juhász nyája,
Minden birka tiszta ideg.
Locsolok, de van sör, hideg?

13+2.,
Zöld erdőben ettem,
Nem volt bölcs e tettem,
Széttépett egy medve.
Van kölnimhez kedve?

13+3.,
Zöld erdőben áll egy Auchan,
Tesco ügynök óvatosan
Odamegy és kékre festi.
Locsolhatok én, a pesti?

13+4.,
Zöld erdőben metrófurat,
Szerelvény visz hölgyet, urat,
De csak Kelenföldig sajna.
Csípős kölnim Made in China.

13+5.,
Zöld erdőben Puzsér ordít.
Vajon miért ilyen zord itt,
Talán celebeket nógat?
Kölnit kérsz, vagy füldugókat?

13+6.,
Zöld erdőben VV Majka,
Nem fogy ki a nótás ajka,
Mókusriasztóan rappel.
Meghinthetlek kölni cseppel?

13+7.,
Zöld erdőben slank
Idomzatú tank
Sárga, mint a kén.
Locsolhatok én?

13+8.,
Zöld erdőben Napóleon,
Reflektorozza az e-on,
S ledobja a waterlova.
Locsoljak, vagy menjek tova?

13+9.,
Zöld erdőben Barca-Real,
Csereként a Xavi beáll,
S leballag az Iniesta.
Locsollak oszt’ let’s fieszta!

13+10.,
Zöld erdőben hét fő,
Sárkányos e hétfő,
S rögvest tüzet okád.
Locsolom a tokád!

13+11.,
Zöld erdőben origó,
Hol egy böhöm lórigó
Lett az erdő súlypontja.
Kölnit spricnim, juj, ontja!

13+12.,
Zöld erdőben Balaton,
Legritkábbik hala ton,
Van viszontág rácpontya,
Levét kölnim rád ontja.

13+13.,
Zöld erdőben Sonkás Lajos
(Lewis Hamilton) a zajos,
Bőg alatta merdzsó motor.
Locsolhatok én a botor?

13,5+13,5.,
Zöld erdőben dúl a StarWar,
Egymásra két metálsztár vár,
R2D2 s 3CPO.
Locsolkodnék, Dio Mio!

14+14.,
Zöld erdőben CR7-et
Kötényekkel Messi etet,
Lelátón meg zúg az olé!
Ha locsollak, elfutol-é?

30-1.,
Zöld erdőben Pál apostol
Facebookra levelet posztol,
Péter siet lájkot nyomni.
Lehet rajtad kölni nyom, mi?

30.,
Zöld erdőben öt pap temet
Hat napja egy nagy tetemet,
Rájönnek, hogy ez a King Kong.
Jobb a kölni, mint a pingpong.

30+1.,
Zöld erdőben él az Elvis,
Ha rossz leszel, jön és elvisz,
Énekelve Jailhouse Rock-ot.
Ha locsollak, nem kapsz sokkot?

31+1.,
Zöld erdőben Isaura
Jól főz, ezér híz a ura,
Napról napra egyre dagad.
Öntselek, vagy öntöd magad?

32+1.,
Zöld erdőben dinoszaurusz,
Dinoszaurusz, dinoszurusz.
Ha locsollak, nagyon beguru’sz,
Nagyon beguru’sz, nagyon beguru’sz?

32+2.,
Zöld erdőben zöld az erdő,
Ne állj nagy fa alá, mer’ dő’,
Inkább a ló rúgjon térden!
Szabad-e locsolni? – kérdem.

35+0.,
Zöld erdőben magam mentem,
Megtámadtak ottan engem,
Felfaltak a vadak s vadnék.
Locsolnék, ha feltámadnék.

35+1.,
Zöld erdőben nincsen Meki,
Nem jár tömeg be-ki, be-ki,
Nem lovin’ it, nem lovin’ it!
McLocsollak, van kölnim itt!

73.,
Zöld erdőben osztrák síbolt,
Ahonnan a frissen síbolt
Lécem tök új, szinte vadi.
Locsolhatok? Hajrá Fradi!

2/3.,
Zöld erdőben Simicska ró
Orbán Viktort: "Ülj le, karó!"
Utóbbinak szája remeg...
Hej, de meglocsollak, de meg!

Versikék Bolondok Napjára

Egy iskolából kértek Bolondok Napjára versikét, amely az alábbi szavakat tartalmazza:
trombitahúr, szúnyogzsír, esernyőmag, hegedűbillentyű

Ben Hur szúnyogzsírban hetel,
Felsikolt szerelme, Etel,
S rátámadó zombit a Hur
Leszúrja s peng trombitahúr.

E nagy hepaj után Etel
Esernyőmagokat vet el,
S hegedűbillentyű hangon
Dalol Ben Hur kinn a gangon.

* * *

Trombitahúron van csomó
Frissen odakötött csomó.
Forró szúnyogzsírral kenem,
Hátha meglazulna, de nem.

Hegedűbillentyűzettel
Megy rá Sebastian Vettel.
Csuhajt kiált, aztán ihajt,
S nyomán esernyőmag kihajt.

* * *

Szétgurult a szúnyog cucca,
Szúnyogzsíros lett az utca.
Trombitahúr darabokon
Lépked a sok szúnyogrokon.

Esernyőmag szóródik szét,
S betöltvén az első X-ét
Rárepül egy tini gerle,
S hegedűbillentyűt ver le.

Óraelőreállítás

Jót röhög rajtunk az USA,
Mivel az ő márciusa
Nem olyan, mint a mienk itt,
Nem ébreszt korán sok jenkit.

Mi bezzeg vasárnap reggel
Küzdve félálomsereggel
Bambán kelünk, mer’ az óra
Hamarabb vált riadóra.

Kit a meccs vár, kit a mise
Korábban, mert nincs semmi se
Jó időben, hanem korán,
S kislány alszik bárzongorán.

Álmosabb az orgonánál,
Méla ló a szénáján áll,
Sír a csősz és rí a hacker,
Talpra magyar, hí a vekker!

„Én lenni very happy elhagyni Budapest, mert itt nálunk United Statesbe nem lenni time izé! Mi jenkik vasárnap aludni, magyarok kelni korán! Gyerünk ágyból ki macskajajos ti, haha! Jaj már Magyarország, jaj már magyarok!” /André Goodfriend, az USA budapesti követségének ideiglenes ex-ügyvivője/

„Vasárnap nincsenek nyitva a plázák, így tök mindegy, hánykor nem kelek fel. Miau!” /ismeretlen plázacica/

„Se a magyaroknak, se nekem nem jön be a március! Rusnya egy hónap! Te is, fiam, rútulsz!” /Julius Caesar/

„Se a magyaroknak, se nekem nem jönnek be ezek a márciusi vasárnapok!” /Julius Meinl/

„Nem fanyalogni kell márciusban, hanem tőlem óvakodni!” /Márciusi Dusán/

„Hallod fiacskám? Óvakodj! Jaj, későn szóltam?” /Június Caesar/

„Későn, nagyfater, későn, de sebaj, mert előbb-utóbb úgyis kés alá került volna a manus! Kinek korán kell, aranyeret nyer!” /Augustus Caesar/

„Te jó ég, most vasárnap egy órával korábban kelnek a fiúk és késő estig fent kell maradniuk, mert háromnegyed kilenckor kezdődik a meccs?! Remélem, a görögöknél is most lesz az óraállítás, különben meleg lehet a pite!” /Dárdai Pál, szövetségi kapitány/

„ Az álomittas költőnek a henye jóléti társadalom utáni alig titkolt vágya kehes lószürkén szivárog át a lassan gördülő szótagcsoportok pszeudo-apolitikus létritmikáján. A Szenes Iván és Petőfi persziflázsok felszínes mél yszivárgása szöges ellentétben áll önnön negáltjával. Rég olvastam ilyen önfeledt agyhalálközeli zsigerrevelációt. Egy igazi egy órával korábbi népfelkelés! Ez a válasz, kérdezzetek!” /Radikál Rezsőné Ikaika Hungarika, filozófus és vérgőzmozdonyvezető/

„Rajtunk röhög a Zusa?! Atomot neki! Vesszen Trianon! Mindent vissza! Monnyonle! Hajrá Csát SE! Szil-va pá-lin-kát! Szil-va pá-lin-kát!” /Törköly Tumor,  csáti csirkepásztor és csere cselgép/

„Inkább mosakodjam saját fagyos vizelet leletemben, minthogy bármi érdemlegeset hazudjak erről a versről! Frady Endre a mi szellemi Mohácsunk, akinek irodalmi hónaljbűzében a józan eszünk II. Lajosa hörögve fuldoklik a költő förtelemlírájának Csele patakjában. Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy erre a rettenetre hivatkozva föl merjen kelteni egy órával hamarabb! Sőt akármikor,  mert estére meccsjegyem van!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én azért állítom előre az órát, hogy több helyem legyen befeküdni mögé. Egy óra mögé bújva jóval tovább lehet aludni.” /Garfield/

„Kizökkent az idő, ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!” /Hamlet/

„Ne picsogj, kis herceg, ha megválasztotok miniszterelnöknek, úgy helyrerúgom azt a debil nyári időszámítást, hogy arról koldul!” /Chuck Norris/

Sömönye

Gyaloghídon megy a gyalog
(sakktanilag sötét paraszt)
s balkezében (mivel balog)
sömönyét tart, másfél araszt.

Fehér paraszt elibe áll,
kap is sömönyével hármat.
Tekintete nem túl reál
s bután kérdezgeti: - Már matt?

- Hogy lenne matt király né’kül?! –
- röhög fel a sötét gyalog.
Sömönyeseb közben kékül
s égszín paraszt eloldalog.

Ilyen prosztó ez az élet,
évelő növény csak ével,
s ki ab ovo senkivé lett,
győző lehet sömönyével.

„Érdekes, rám is mindig azt mondták, hogy egy bunkó, verekedős sötét tajtparaszt vagyok, oszt’ mégis milyen sokra vittem! Igaz, hogy a választások előtt végigpofoztam a fél községet, de lám, meglett az eredménye!” /Sömönyei Győző, orvhorgász és Böhönyecickánd polgármestere/

„Erőszak és brutalitás a költészetben?! Hol él maga, egy banánköztársaságban?! Csak nem egy olyan országba képzeli magát, ahol összefirkálnak minden frissen festett falat, ahol ellopnak minden mozdítható fémet, ahol rongálnak, ahol tanárokat vernek, ahol ellenőrök és utasok egymást inzultálják, ahol rendőrök hajléktalanokat vegzálnak, ahol leütik azt, aki a villamoson rászól a zsebtolvajokra, ahol kopasz merdzsósok és audisok keresztben állnak a mozgássérült parkolóhelyen, ahol szkinhed bandák vonulhatnak fenyegetőzve az utcán, ahol mindent csak kenőpénzzel lehet elintézni, ahol meg lehet halni az utcán anélkül, hogy bárki is odafigyelne, ahol nem lehet találni egy normális szerelőt, ahol csúcsra jár a korrupció meg a kontraszelekció, és ahol ember embernek a farkasa?! Költőkém, ne terjeszd az ország rossz hírét, mert lefejellek, mint zsiráf a gyaloghidat!” /Szittya Szilárd, a Kiváló Őserény Párt (KÖP) tánc- és illemtanára/

„Anyám szerint mi a nyavalya az a sömönye, szerintem meg ki a nyavalya az a Frady Endre?! Az ilyen sömönyés líraagresszor szellemi kútmérgező megérdemelné, hogy személyesen kelljen felolvasnia a versét a böhönyecickándi Kis Büdösben közvetlenül a csúcsidei verekedés előtt! Hogy a Hajdú Péter és a Havas Henrik csináljon vele riportot a háromszemélyes közös cellájukban a Börtönújság számára! No, azt még anyámnak is szívesen felolvasnám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mennyi keresztrím?! Micsoda életképek?! Sakkszakrális mélylélektan! A mélyből a csúcsra jutni a szívcsakra felőli balkézben hősiesen hordott égszínkékítő sömönyével! Atosz, Pátosz, Aramisz, Darth Anyám! A keményen dolgozó kisember heroizálása! A sömönye a munkás-paraszt osztály fegyvere! Az értelmiség megálmodta gyaloghíd összeköt afölött, ami elválaszt! Méltó válasz a fel sem tett kérdésekre! Igazi irodalmi sakk-matt!” /Töhönyei Tasné Ámuló Imola, a literatúra-lingvisztika leopárdja és a Léhűtött Lólégyköpet c. szakzsurnál heurisztikusa/

„A sömönye az egyetlen a kertemben, amin nem fog a rotációs kapa, úgyhogy kénytelen vagyok a nagylábujjammal kirugdosni a talajból. Nagyobbat lehet vele ütni, mint a csomózott végű óriáskígyóval.” /Chuck Norris/

„Kevés ízesebb, zamatosabb növényt ismerek a sömönyénél, Ha a kemény kérgét lehántjuk és a gyökerét lerobbantjuk, szinte bárhogyan elkészíthetjük. A jövő hét slágere a sömönyés paculka lesz cafrangos vihonyával itt a Kisbigben. Hosszú sorokra számítok.” /Mr. Kisbig, főséf/

„Fenébe az update diétával, jövő héten bezabálok a Kisbigben!” /Schobert Norbert, fitneszguru/

Vásárnap

Templom után láttam, be a
Spájzba gyütt pár csótánylárva.
Méregért mentem vón’, de a
Méregbolt vásárnap zárva.

Csótánycsapat rám támadott,
S így lett két gyermekem árva.
Azért ült tort e vad had ott
Rajtam, mert a bolt volt zárva.

Igen csúnya véget értem,
Testem tetem, száradt rá sár,
S törött fejjel mégsem értem,
Pont vásárnap mért nincs vásár?!

„Gratulálok, költő úr, ezzel az otromba fertelemmel totálisan alulmúlta nemcsak önmagát, de a világirodalom rögös útját szegélyező szennyvízelvezető árok összes mélypontját. Eddig elleneztem a boltok vasárnapi zárva tartását, de ha ez elősegíti, hogy a hirtelen szimpatikussá váló csótányok fradytlanítsák a költészetet, ám legyen! Anyám szerint ettől még lehetne vásárnap vásár, hiszen a Tesco gazdaságos rovarméreg úgyse öli meg, csak úgy felmérgesíti a rovarokat, hogy ők tudnának ölni, de hát valamit valamiért! Hajrá csótányok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nagy szerencséd van, költő gyermekem, hogy közvetlenül a mise után haltál hősi halált, mert a gyónástól megtisztult lelked pár évszázadnyi purgatóriumi tisztulás után okvetlenül a Mennybe jut. Mivel úgy tudom, hogy te is Messi rajongó vagy, okvetlenül szólok érted pár jó szót a Főnökömnek. In nomine Patris, et Filii, et Spiritus Sancti.” /I. Ferenc pápa/

„Jaj, apa, ne spilázd túl a szerepedet ezekkel a hatásvadász fogásokkal! Dehogy lettünk mi árvák, hiszen a cipőd talpával reccsenősen széttapostad az összes csótányt, hogy megírhasd a
          Csótányoknak leve rőt,
          Bekente a heverőt!
bugyután horrorisztikus kétsorosodat!” /Frady Fanni, a költő nagyobbik kislyánya/

„Micsoda?! Ez az aljas féreg eltaposta a szent anyatermészet által évmilliárdok alatt féltőn kievolúcionált háziférgeket?! Halál az állatkínzókra! Azonnal menjünk és vegyünk akciós máglyát az Auchanban! Mi, hogy vasárnap zárva van?! Vesszenek a multik! Vesszen mindenki, aki nem rendeli alá magát a természetnek! Irtsunk ki mindenkit, aki irtja az őserdőket! Vért akarunk, vért akarunk! Éljen a humanizmus!” /Fűzöld Ficánk, a Tiszta Bolygó Club (TBC) környezetvédelmi terrorcsoportjának sajtószóvivője/

„Költő úr, ha maga itt a vasárnapi zárva tartás ellen uszít, akkor mi hamarosan megjelenünk önnél a nagy fekete autóval és egy kiadós dádá után nem csak vasárnap tartjuk majd magát bezárva.” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, rendteremtési főelőadó/

„A sokak szemében vörös posztó, ám spirituális ujjbegyét a társadalom pulzusán tartó költő önnön keresztrímekre feszítettségének vérzivataros tudatában hörgi a rajta gúnyolódó világegyetem süket lelki füleibe a megszentelt hetedik nap rovarrágta megprofánosulását. A líra az antiklerikális materializmus fölötti győzelem rögös útján kapott sebek deheroizált apoteózisa, mely fölülmúlja talán még a témában nagy elődként számon tartott Csobánkay Lepnyő munkásságát is! La Gran Catarsis!” /Ollé Ottóné Rög Rozália, középiskolai magyar-spanyol tanár és maszek torreádor/

„Nana, Rozália, nana! Fogd vissza magad, mert beköplek, hogy nyári szünetben bikák vérével hizlalod magad, hogy az év többi részében éhen ne halj anorexiásan karcsú pedagógusi életpályamodellként!” /Csobánkay Lepnyő/

„Én Magyarországon járva mindig vasárnap vásárolok, mert olyankor rajtam kívül se vevő, se eladó nincs a boltokban, így fizetnem se kell az árukért, amiket a polcokról a kosaramba fejelek.” /Chuck Norris/

„Ugye milyen jó, hogy az Égbolt vasárnap sincs zárva?” /az Úr/

Napfogyatkozás

Fogyó Nap az égen repül,
S kiharapott, mint az Apple.
Emberiség nézi s vakul,
Kérdezgetvén egymást: Na, cool?

- Kisangyalom, ne nézz oda!
- Jaj, ne parázz! Olyan hercig!
Sajnos nem tart ez a csoda
Sem tovább, mint harminc percig!

„Ez nem csoda, hanem a keményen dolgozó kisemberek számára tudományos alapossággal megtervezett Nemzeti Nép… ööö… illetve Napfogyatkozás! Eredetileg vasárnap délre akartuk tenni, a mise és a focimeccs közé, de előzetes hatástanulmányunk szerint a családok olyankor inkább együtt ebédelnek.” /Napsarlóssy Kalapács, napfogyatkozási szakállamtitkár/

„Ez a népfogyatkozás egy Frady… ööö… illetve freudi elszólás lehetett, ugyanis én épp a napfogyatkozás idején jelentkeztem be első londoni munkahelyemre, a chelsea-i csokigyárba, ahol az itt egyre nagyobb létszámban élő magyarok számára fogunk futószalagon Túró Rudit gyártani.” /Dr. Hatványi Huba, ex-kutatóorvos és betanított csokigyári futószalagmunkás/

„Persze, égen repülő kiharapott Nap mint Apple logó, mi?! Hej, de nagy szerencsém, hogy ezt a kretén klapanciát már nem kellett megérnem!” /néhai Steve Jobs, a Magyarországról egykor kitántorgó állástalan almaipari előkóstoló Állások Pista unokája/

„Mi a mankótlan ménkű ez?! Mi ez a vért izzadó kínrímek kedvéért ragyavert anglicizmusba hanyatló penetráns gyengeelméjűség?! Anyámnak meghagytam, hogy csak nap- és hegesztőszemüvegen keresztül olvashatja el ennek az első napvilágot látása óta agyi vakságban szenvedő kis hercig paragépnek a papírra vetett nyáladzásait! Ha valakinek el kéne magyaráznom, mi a katarzis, azt mondanám, hogy a Frady művek keltette hatás ellenkezője. Elnézést a szóviccért, de ennek a rímmutánsnak minden strófája katastrófa!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endrétől kaptuk a fenti borzalmat. A repül-Apple rímpárért jár a piros pont (a modoros hercigért meg a fekete).” /Stöckert Gábor, az index.hu szerkesztője/

„Ja, az a Nap volt, amiből kifejeltem egy darabot?” Sebaj, ha akarom, akkor visszanő!” /Chuck Norris/

„A páratlan természeti jelenség páros rímekkel történő megragadása, a magyar és angol szavak rímként való összecsengetése, a modern és az archaikus szavak együtt szerepeltetése olyan feszültséget kelt, mely csak egy Frady versben képes kisülni. Ez egy igazi irodalmi rövidzárlat! Hétfőre egy ötösért meg lehet tanulni!” /Struccmann Stilárné Ajtonyi Antagonisztika, középiskolai magyartanár és OKJ-s villanyszerelő/

Túró Rudi rejtélye

Nagy rejtély, mit vajon ki ért:
Ízes túróbelsőn miért
Vékony csokihártya ív ül
Rudi helyett körben kívül?

Mért alkotta így az Úr, ó,
Hogy Ruditlan rúd a Túró?
Pöttye rőt rén orra hajaz
S ezért Rudolf? Elég baj az!

Ki volt az az orrát túró
Tudós, ki nem Csoki Túró
Márkanévre keresztelte?!
Vond vissza a címét, ELTE!

„Dr Habil-Debil Rőt-Rén Rudolf professzor úr főnominátori címének visszavonásától Tudományegyetemünk eltekint, elkerülve így az ELTE kínt, hiszen az ő felsőbb kapcsolataiból jövő források nélkül az általa vezetett Tejtermék Elnevező és Aranyborjú Bőgető Tanszék anyagilag összeomlana és Tudományegyetemünk, mint akit ötvös ló ránt, hullana az anyagi csőd totális nihiljébe.” /Dr. Réz Rezső, az ELTE körbekalapozási és finanszírozási dékán helyettese/

„Tisztelt költő úr! Ha ismerné a XIII. századi nagy németalföldi festő, Rudolf von Turoschtein: Vörös orrú rénszarvasok hóesésben c. munkáját, amely a vitánk tárgyát képező tejtermék csomagolását ihlette, akkor farkasordító műveletlensége nem csapna át dilettáns verselésbe. Leninnel szólva a szellemfejlesztés háborújához három dolog kell: Tanulni, tanulni, tanulni!” /Dr Habil-Debil Rőt-Rén Rudolf professzor, lásd fentebb!/

„No, a mi kis túrótornyos falunkban mindenki született túrórúdi gyerek!” /Rúdi Rudolf, Túrórúd polgármestere és rénszarvastenyésztő/

„Egy két éves és tizenhatmillió fontba kerülő kísérletsorozattal megállapítottuk, hogy a Túró Rudinak nevezett lefagyasztott túrórúddal orrba vágott rénszarvasok orra tartósan vörös gömbbé duzzad és hóesésben kísértetiesen hasonlít a Túró Rudi csomagolásának sormintájára.” /brit tudósok/

„A költő a tőle méltán elvárt és megszokott verstani formavilág csokimázával fedi a keményen dolgozó kisember kételyekkel fűszerezett létjajkiáltásának mondanivalóját, ami jelenesetben egy nagy túró. A földet rúddal keményen túró kisparaszti sorból kinőve, immár nagyparaszttá érve, végre rádöbben a sorskérdések öntörvényű örvényeire és lélekben sajnos bele is fullad. A túróba!” /Vasár- és Ünnepnapiné Rén Lola, középiskolai magyartanár és cirkuszi rénszarvasidomár/

„Frady Endre, az utcán heverő banalitások krónikus körbejárója ismét megszédült önnön koncentrikusságától és felkavarodott gyomra csokis túrómasszáját ideöklendezte elénk. A kutyaütő visszatért a saját versokádására. Anyám szerint ez gusztustalan és ezúttal egyet kell értsek vele. Hiába, a kutyaütőből nem lesz szalonképes költő! Rímsintér!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy brit tudós egyszer engem is orrba vágott egy fagyott túrórúddal, de elemi részecskékre esett szét. A legközelebbi tüsszentésemig egész Texast vékony brit tudósmolekula réteg borította.” /Chuck Norris/

Laptopom...

Laptopom oly lomha, mint a
Gravitációtlan hinta:
Alig moccan, aztán lassít…
Nem olyan, mint hogyha klassz sít
Látnék hasítani havon
Vad jetik üldözte Avon
Tanácsadók szedte-vette
Sikoly team-je közepette.

Míg a rendszer feláll végre,
Tucat fohász száll az égre.
Himbilimbis homokóra
Nem hasonlít versenylóra.
YouTube-on lefagy az ének,
Mert agresszív bővítmények
Hada folyton folyvást gátol.
Talán ne netezzek mától?!

Vírus rág, mint rozsda a vast?!
Baj netán, hogy free az avast?!
Memória telt be vajon,
S mint tompa kés fagyott vajon,
Úgy áll le az adatsereg?!
Homokóra pereg-pereg…
Bitszerelem sötét verem!
Nem szerelem, széjjelverem!

„Költő úr, csak nem még mindig azt a korszerűtlen navigációs szoftvere miatt a hajóm rendszergazdája által leselejtezett és önnek féláron eladott laptopomat használja, amit még a nagy utam előtt vettem a Santa Fé-i bolhapiacon kétszáz maravédiért?!”/Kolumbusz Kristóf/

„Az én laptopom is lassú volt, de amikor belerúgtam, egy robbanással átlépte a hangsebességet.” /Chuck Norris/

„A megabitek iránti szerelmét plátói vonzalomként megélő költő érzelmi frusztráltsága a digitális XXI. század kiüresedett gépemberének poszt-materiális revelációja. Az egy helyben himbilimbiző homokóra a felgyorsult világ egy helyben toporgásának vegetatív szummarizációja, mintegy szumma szummáruma. Summa cum laude!” /Szumma Szilárdné Szendeffy Szotyola, a Sarc Poétika c. gazdasági-irodalmi magazinműsor fő laudátora/

„Még hogy szedte-vette sikoly team?! Költőcske, vegye tudomásul, hogy mi még síelők hasította havas lejtőn jetik elől menekülve is átgondolt üzleti terv szerint sikoltozunk, nem pedig hübelebalázs módon! Maga most be lesz perelve, hacsak nem vesz a feleségének egy teljes üzleti spektrumot lefedő szépészeti alapcsomagot a járulékos extrákkal potom másfélmillió forintért, hogy a jeti kaparja ki a szemét!” /Amway Emilné Avon Ivett, műkörmös és betanított Avon tanácsadónő segéd/

„Rossz a gépe? Nem seregnek benne a bitek? Hagyja nyitva az ablakot éjszakára, Robinnal átrepülünk érte és megbüntetjük!” /Bitman/

„Petőfivel ellentétben én inkább ágyban, párnák közt szeretnék meghalni, mint ennek a betárcsázós interneten szociopatologizálódott zugköltőnek az olvasása okozta szívinfarktusban vagy agyvérzésben. Anyám szerint utóbbi esetben is kerülhetek ágyba, párnák közé, csak nem otthon, hanem az intenzíven, aminek ő személy szerint nem örülne, mert a fájós lábával nehezére esne engem minden nap meglátogatnia. Meggondoltam magam! Ott essem el én, a hegy lejtőjén! S holttestemen át jetik által űzött Avon tanácsadónők száguldjanak a kivívott diadalra, s ott hagyjanak engemet összetiporva! Mit vétettem?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Alekszandr Petrovics Barguzinban

Fogoly innen hogyan kúsz ki?!
Körülöttem csupa ruszki,
S bűzlenek, mint medvekarám!
Közülük legyen új arám?!

Hej, hun hon! Júliám vár ott?
Tudja vajh’, hogy Segesvárott
Csak beszóltak „Иди сюда!”-t,
S nem döfködött dárdarúd át?

Legyőzött a cári henger
S vonult a sok fázó венгер...
Eme -auszt-szerű holok-,
-ról most verset писать-olok.

Jó vagyok bár oroszul is,
Szibéria nem túl bulis.
Itt a párhetes nyár a show,
S hosszú зима не хорошо!

Bár valaki bundát adna,
В Сибири очень холодно!
Azt éneklem: Ria, ria,
De utállak Szibéria!

Konyhájuk is igen ócska,
Nincs galuska, csak булочка!
Elegem van! Ó, hogy az a...!
Engedjetek ruszkik haza!

„Narodnyik Frady, köszönöm, hogy a maga sekélyes tehetsége ellenére mindent megtett, hogy ezt a Barguzinban írt költeményemet a szibériai higiénia színvonalán ugyan, de nagyrészt lefordította magyarra! Kár, hogy nem egy világklasszis svéd poéta kezébe került a mű, mert akkor esetleg kaphattam volna egy posztumusz irodalmi Nobel-díjat! Azért az itteni kolhoz-büfében simán adtak volna legalább tíz liter karcos vodkát!” /Alekszandr Sztyepanovics Petrovics alias Sandor Petyofi, orosz-magyar szabadságharcos rabköltő/

„Hej, de nagy mókamester volt ez az Alekszandr Sztyepanovics! Folyton reformkajákat, Jókai bablevest és Aranygaluskát kért ebédre, amikor pipázva befordult a konyhába, pedig tudta, hogy az én vendégfogadómban csak scsí van, borscs, pirog meg bulocska. Vicces volt az is, hogy mindig barna kislánynak szólított! A bökversei miatt viszont többször bajba kerültünk. Amikor például kiragasztotta a kocsmaajtóra azt a felségsértő
                                                Azt mesélte W.A. Mozart,
                                                Senki nem látott még jó cárt!
kétsorosát, a rendőrség hetekig ütlegelte a falu lakosságát, hogy megtudja, hol rejtegetjük azt a Mozart nevű titkos ügynököt. Be kell vallanom, hogy miután elmentek, mi is jól eltángáltuk Alekszandr Sztyepanovicsot, de el ám! Hetekig feküdt ágyban, párnák közt!” /Nagyezsda Szergejevna Zubovka, barguzini fogadósné/

„Kétségtelenül jobban jártunk volna egy cserével, nevezetesen azzal, ha a cári csapatok Petőfit hagyják itthon és Frady Endrét hurcolják magukkal Barguzinba, mely helység gyanútlan lakóit pár hetes vihar előtti csend után hóviharként árasztották volna el az immár orosz nyelvű kínrím zuhatagok, minek hatására emberünket a helyi irodalombarátok beleszántották volna a községi céklaföldbe! Anyám szerint, ha Szendrey Júlia tudta volna, hogy drága Sanyija Szibériában lékhorgászik, akkor jó pár perccel tovább ellenállt volna dúsgazdag kérője ostromának, de szerintem ő elfogultan túlértékeli a női hűséget. Csak nehogy erről is szülessen egy Frady vers, mert vádlin harapom magam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hogy Petőfi hol halt meg, azt senki más nem tudná megmondani, csak Petőfi, de ő már halott. Ám, ha nem lenne halott, sem tudná megmondani, hogy hol halt meg, mert akkor még életben lenne, így honnan is tudhatná, hogy hol fog meghalni? Ráadásul, aki eltemette, az sem él már, így ő se tudja elárulni, hová temette Petőfit, ha egyáltalán tudta, hogy az, akit eltemetett, az Petőfi volt. A költő szelleme titokkal terhelten él közöttünk. Incognito ergo sum!” /Dr. Kétely Kotány, hulla holléti holisztikus/

„Egyszer jártam Barguzinban, pont akkor, amikor ezt a Petrovicsot lékhorgászat közben meg akarta enni egy medve, akit úgy lefejeltem, hogy medre és vére esett szét. A vére nyomán vöröslött a folyó medre.” /Chuck Norris/