Honfoglalás

Ősmagyar hátranyilazás /piréz paparazzi felvétele/

Ráróm hátán foszló nyereg
Alól puhított hús pereg,
S eme sörénytelen tar ló
Lába nyomán döng a tarló.

Üldöz két kun s három avar,
Jobból öt besenyő kavar,
Balról vágtat kilenc piréz,
Csillog rajtuk ünnepi réz.

Lassan bekerítenének,
Zeng belőlük harci ének,
Számon a szó mégsem a zok,
Közéjük jól benyilazok.

Nyilam minden ellent legyűr,
Fejük helyén tátong egy űr,
Kifut mindük alól a ló,
Én győztem, a honfoglaló!

„Ezek a ravasz magyarok folyton hátrafelé nyilaztak! Mire rájöttünk, hogy mi viszont előre nyilazva állandóan fejbe lőjük a saját lovainkat, már el is foglalták az egész Kárpát medencét! Úgy kell nekik! Ők most keményen dolgozó kisemberekként éppen valakinél jobban teljesítenek a trianoni kismedencéjükben, míg mi élvezzük a nyugatnémet nyugdíjunkat! De jó, hogy az indián nyarunkat nem egy stadionépítő közmunkatáborban kell leélnünk! Nyugati nyugdíj jobban tejel!” /Karl-Heinz Lebensmittel, lódoktor és valódi Kárpát medencei őslakos/

„Bár mi csak kitalált népcsoport vagyunk, természetesen folyamatosan élősködünk és az összeesküvés elméletek igazolásaként a komcsi dakotákkal, meg a cionista imperialistákkal együtt ennek a stöpszli 93 ezer négyzetkilométernek az elfoglalásán és tönkretételén munkálkodunk.” /Dr. Pirézzy Pslöfénc, bankár és főpiréz/

„Már megint ez a Habsburgsággal átitatott nyugatbérenc álősmagyar liberálbolsevik történelemhamísítás, ami barbárokként állít be minket, szittya-hun ősmagyarokat! Mi szőrén ültük meg a lovainkat, a nyereg csak gyerekülésként szolgált és nem húst tartottunk alatta, hanem az Attila-féle hőkövető lézernyilaink utántöltő akkumulátorait! Honfoglalás sem volt, mert amikor a világűrből megérkeztünk, hogy civilizáljuk a majmoknak ezt a bolygóját, eleve itt értünk Földet a dobogókői szívcsakránál! Ria, ria, Hungária!!!” /Baskír Bösönc, gyulatáltos és lézerfegyverkovács/

„Nemzeti nagylétünk méltó lírai mementója eme mű, melyben a költő önmagát a honfoglaló őshős archetípusaként aposztrofálva heroikus küzdelmet folytat a téridő különböző pontjain harcoló valós és fiktív ellenségekkel, majd a fájdalmait az őshun leleményességgel palástolva igazi honderűt sugárzó vérfürdőt rendez Attilának, Isten Lézerkardjának nevében és eszmei segedelmével. A győzelem hevében kiáltsuk együtt a költővel az ősi szittya csasztuskát: Szellő ringat búzát, árpát, Legjobb medence a Kártpát!” /Árvalányhajassy Ányosné, Hőssy Heroika, az Árpád-házi Szent Jobb Gimnázium harci ének- és ősmagyartanára/

„MI EZ?! Mi ez a nyereg alatt puhított agyú költőből előfröccsenő versmócsing?! Mi ez a rühös dohszaggal átitatott líraszaftos tócsamaradvány?! Bárgyúbbnál bárgyúbb rímek verik agyon az amúgy is egy szürke ló fantáziatlanságával odahányt képi világot! Anyám szerint ettől még szép lehet a pirézek csillogó ünnepi rézöltözete, de hát nem véletlenül nem volt neki még soha önálló képzőművészeti kiállítása a Műcsarnokban! Ez a borzalom végül mindenkit maga alá gyűr és egy tátongó űrt hagy az ártatlan olvasók agya helyén! Veszélyességi pótlékot kérek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is ősmagyar származású vagyok, de abban a szűk medencében minden pörgőrúgásommal leromboltam egy-egy hegyláncot, úgyhogy a síelők érdekében inkább kivándoroltam Texasba. Azóta rengeteg amerikai gengszterfej helyén tátongó űrt láttam már a lábam nyomán. Szeretem a magyarokat, csak Frady Endre ne jöjjön ide hont foglalni, mert akkor nem állok jót magamért!” /Chuck Norris/

József és a fáraó álma

(I. Mózes 41 alapján)

Hű olvasóm, legyél készen,
Főhősöm ma József lészen,
S sztorim, amely róla szóló,
Messze haladt már, mint jó ló:

József börtöncellában áll,
Sorsa -istelenül banál-,
Elítélték ártatlanul,
S életbölcsességet tanul.

Fáraó eközben álmod,
Szája szörcsög a’la nyál-mód,
S vadul bugyborog e nyál ma,
Olyan izgalmas az álma:

Hét bő kalászt hét slank eszik,
Kiszárad alattuk a szik,
S ugyanez megy tehenekkel…
„Ó, jaj, ezt fejteni meg kell!”

József –atársa, az ex-cell-,
Ki nem precíz, mint az Excel,
Fejéhez kap: „Jut eszembe
Álomfejtő! Ott ült szembe’!”

Fáraó küldöttet meneszt,
Főhősünk meghallja e neszt,
Megborotválkozik uccu,
S öltöz-pakol, kevés cuccú.

Álmot hallva így fejt Joci:
„Hét bő év jön s tele poci,
Osztán lesz hét szűk esztendő,
S kiürül az összes bendő.

Neveztess ki éppen ezért
Fáraó, egy táphadvezért,
Aki stadionok helyett
Bő termésnek épít helyet!”

„Jóskám, te légy ama nagyúr,
Benned az Úr nagyagyra gyúr!
Felelősség engem má’ nyom,
Legyen tiéd fele lányom!”

József mindenhová rakat
Bazi búzaraktárakat,
S hét évig be mindent tárol,
Nem csak holnapra él máról.   

Midőn kezdődik a hét szűk,
-séglet lesz a búza, létszük-,
S úgy élik túl e szűk hetet,
József minden népet etet.

Híre terjed távol s messzi,
Népszerűbb, mint máma Messi,
S életszínvonalt is emel…
Ezt majd máskor mesélem el!

„ Mi ez a zsigernyaggató  turharettenet?! Hála a magasságos YHVH-nak, hogy ez az óborzalom nem most folytatódik tovább! Már így is tizenkét versszakkal volt hosszabb a kelleténél! Nem lehetett volna előrébb hozni a tízcsapásból legalább azt az egyet, amikor a költőre leszáll a teljes sötétség. Anyám szerint pont ez történt, de hát ő már keveri a szegyet a faggyal. Ó, Uram, nem tudnál egy jelet küldeni, hogy Frady Endrét gyíkká változtatnád úgy, hogy ne múljon el?! Utána meg küldd el jóval a nyúlon túl!” /Puzsér Róber, kritikus/

„Ártatlan vagyok! Kikérem magamnak, hogy ez a Frady Endre állandóan rám hivatkozik! Nekem alibim van, én csak négyszáz évvel később születtem! Az egészet pedig sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánom! Hagyjanak békén a paparazzik és ne álcázzák magukat csipkebokornak, mert az olyan égő!” /I. Mózes, próféta/

„Nem tudom, mit vagytok úgy oda miattunk?! Ebben a folyamatosan szétlopott országotokban ezer éve, Felnégyelős Álszent Pista óta, folyton mi jövünk saját magunk után, ti pedig mindig beveszitek a 'majd a gyermekeiteknek jobb lesz' maszlagot. Bambaország jobban teljesít, hehe!” /hét szűk esztendő/

„A költő úr bibliai versei hatására kezdtem el olvasni a Szentírást és elmondhatom, hogy a dolog nem volt hiábavaló. Az életem meglepő fordulatokat vett és talán nem véletlen, hogy azzá lettem, aki vagyok. Általam mára a Vatikán is Ferenc várossá vált.  Hajrá Frady!” /I. Ferenc pápa/

„Öregkori szenilitásomban még a debil fáraót is megáldottam, de azt a költőt, aki ennyi hülyeséget ír a kedvenc fiamról, csak megátkozni tudom: Frady Endre, a nyál kössön meg a szádban és a ló lambadázzon a füled tövén, te körülmetéletlen és tisztátalan gyökérsertés!” /Jákob alias Izrael, József édesapja/

„Elnézést, hogy ennyi félresikerült reakciót váltottam ki ezekből a szerencsétlen egzisztenciákból!” /Frady Endre/

A jel

Jel jelent meg szobám falán!
Túl sok volt óbor talán,
Vagy egy felsőbb erő üzen?
Szüljek hármasikret szűzen?

E jel nekem miért jelel?
Menjek? Hova? Le-Ki? Fel-El?
Mi vár engem, nyugat, kelet?
Hol hirdessem ki a jelet?

Mondjak bármi messiásit
Bűnös népnek, ki csak ásít?
Hoz-e vajon hasznot e jel,
Magyarország jobban tejel?

Hallgat majd rám férfi meg nő?
Hű, a falon a jel megnő,
S teljesedik, mint a zen ész…
Jaj, most látom, ez csak penész!

„Hé, itt plágium zajlik! Szervezkedik a bosszú népe! Én vagyok a jel, Frady Endrét meg egye meg a penész és eméssze el a nemzeti sámántűz! Közbűntánc!” /Ákos, nemzeti pop-ikon/

„Ha a jövőben jeleket tapasztal, használjon Hanno penészölőt! A falra hányt óborsót is leviszi! Bevált márka, már a kőkorszaki szakik is ezzel penésztelenítettek!” /Hanno Barbara, szakipari penészölőnő/

„Ez színtiszta UFO jelenség! Szerintem még a felső szférák is rezegtek! Egyszer nekem is volt ilyen élményem, amikor elragadtak az égi lények és utána én is a saját belső éntudatom répaszínű tócsájában ébredtem. Azóta is a kör közepén hányok…” /Pataky Attila, nemzeti rock-ikon/

„ Szent népnemzeti rettenet, már megint egy újabb szűznemzéssel idepottyant sámánegójú Ákos epigon! Az ilyenek műversek helyett miért nem sün hármasikret szülnek?! Anyám szerint az még császármetszéssel is fájdalmas, de szerintem semmi sem fájhat jobban, mint az ilyen bugyuta küldetéstudatos  klapanciák agyfacsaró aknamunkája! Ó, bárcsak lenne egy olyan dolog, amiben Frady Endre osztozik Giordano Bruno-val, Szervét Mihállyal és Jeanne d'Arc-kal! Egy igazi költővel szólva: Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„ Robikám, druszám, j ó dolog is az a máglyarakás! Nálunk kedden az volt a menü Jókai bablevessel, és többen voltak a népek, mint kétharmad Ákos koncerten!” /BigRobi, a Kisbig főséfje/

„Végezetül Ákos vitéz, hogy jóllakjál, mákos pitézz!” /Alma együttes/

„Ó, mekkora spirituális sámánlíra! A szellem szakrális útkeresése és a halogatásba belepenészedő tohonya test antagonisztikus ellentmondása olyan magasságokba korbácsolja a reménytelenül túlhevült katarzisvárást, aminek a vége nem lehet más, csak a poshadt penészgombás lelki pöcegödörbe emésztő tűz. Kába kóbor kutyából nem lesz ába óbor utya! A mélylírai i-re a pontot a pontatlan jel előtti pontos jé teszi fel. Ebből a műből bestseller szag árad!” /Zsiger Zsálya, a Megvető kiadó fülszövegírója/

„Magyarország tényleg jól tejel! De ezt a költő honnan tudja, talán ő is rajta van a kifizetési listán? Megyek és megnézem a Népesség Nyilvántartó Hivatalban! Ha nem adnak adatot, lerúgom a fejüket!” /H. Árpád, keményen tanácsadó kisember/

„Ki akarja lerúgni a keményen dolgozó kishivatalnokok fejét?! Csak nem ez a stöpszli ősmagyar H.Á.?! HÁHÁHÁ!!! Hát megfojtom a szemöldökömmel, háháháháhá!!!” /Chuck Norris/

Ne hagyd magad Pitkin!

Pitkin bácsi arra ébred,
Pitt ül rajta. Rászól: „Hé Brad!
Nem vagyok én parti fapad,
Ami kilátszik, ha apad!”

Brad Pitt bambul, semmit nem ért.
Címhős ordít: „Szemet szemért!”
S Bradet kertbe rúgja Pitkin:
„Na, most én ülök rád itt kinn!”

Nagy birkózás zajlik itten,
Pitkin ül is s nem is Pitten:
Döntetlen? A Pitkin-Pitt: patt.
Nem lesz ebből soha itt matt?

„Ne hagyd magad Pitkin!”- szól most
Pitkinné s botot ad, ólmost.
„Ómájgád, meleg a pite!!!”-
S elfut Jolie kedvenc Pitte…

„Hé, Pitkinné, ne avatkozzon bele a férjeink küzdelmébe, mert odamegyek, oszt’ megrágatom a parókáját a műfogsorával!” /Brad Pittné Angelina Jolie/

„Tényleg zsírnagy balhé volt és egyedül nekem van meg a teljes fotósorozat! Most várom, hogy a Blikk, vagy a Kiskegyed ajánl-e érte többet. Emellett már meghívott a műsorába a Hajdú Péter, a Fábry és a Friderikusz is! Jó anyám, vége az éhkoppnak, mert dől a lé!” /Sötét Ben, bujkáló paparazzi, egykori középiskolai rajz- és erkölcstanár/

„Frady Endre sötétben bujkáló paparazziként alacsonyul és aljasul le a celebvilág médiaiszapjáig, majd alattomos bulvár kundként merül alá e bűzhödt fertőbe. Ez még az ő dolga lenne, ha a dilettáns irománya nem szaglaná mételyezően körbe a sajnálatosan kis honunk mind a kilencvenháromezer négyzetkilométerét! Anyámat már hermetikusan elzártam, én pedig a jó ízlés gázálarcába temetkezve várom, hogy eloszoljon ez az alpári lírafelhő.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A globális felmelegedés hatására megolvadnak a sarkköri jégsapkák, a tengerek szintje másfél méterrel megemelkedik, a parti fapadra már apálykor sem lehet majd leülni és mindannyian felpuffadt zöld vízi hullaként fogunk lebegni a szennyezett óceán olajos felszínén. Úgy kell nekünk! Én szóltam…” /Kasszandra Kázmérné Vátesz Vendetta, zöldjogi aktivista és rémhírterjesztő/

„Pitt, vagy Pitkin? Pitkin, vagy Pitt? Ki mellett kardoskodjunk, ha a kardoskodásnak nem lenne ilyen fegyverkezési felhangja, illetve kire voksoljunk? Voksoljunk-e egyáltalán egy ilyen klasszikus patthelyzetben? Szabad-e, merhető-e felvállalni a kockázatot? Mérhető-e a merhetés mértéke? Pusztán a passzív megfigyelésünkkel nem billentjük-e ki labilis egyensúlyi helyzetéből az aktív patthelyzetet és nem folyásoljuk-e be a befolyásolhatatlant? Mennyi kérdés, és rajtam kívül senki sem kíváncsi a válaszaimra?!” /Török Gábor, politikai elemző/

„A Hollywood szindróma és a magyar népi műköltészet egymásra találása Frady Endre életművének eme újabb remekében olyan elemi erejű transzcendens revelációval csapódik az olvasóközönség szintézisre képtelen heurisztikus identitászavarának, hogy az már-már önnön pszeudo-integritását őrli fel. Különböző korok csillagainak egy idősíkban történő szuperanakronisztikus összemetszetése az einsteini kozmoszkép és a világirodalom új interdiszciplináris határmezsgyéjének forradalmi körülhatárolása és végtelenítő határtalanítása is egyben. A vers olvasása közben az atomi önszuggesztió hullámai nyaldossák vegetatív idegrendszerünk partjait. Igazi, ólmosbotként letaglózó téridő líra!” /Dr. Egykő Albertné Mély Maja, a ’Köd előttem, özönvíz utánam’ c. tudományos-fanatikus irodalmi havilap főintendánsa/

„Nagyon gagyik ezek a modern ólmosbotok. Bármelyiket eltöröm a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/

Vérbő Vajk

(horror mese csak 118 éven felülieknek!!!) 

Vérbő Vajk egy dúvad vámpír,
Elkap, mint csempészt a vám pír,
Kenyerén vagy véres vajkrém,
S bezabál e szörnyű Vajk rém.

Fogakat tokádba mélyeszt,
Átélned nem túl nagy kéj ezt,
Ám a szívcsakrádba, ha mar,
Véget ér e fájás hamar.

Belőled minden jót megesz,
Hordó gyomra ettől degesz,
Ám bármidben volna hiba,
Eladna a kínaiba.

Nincs is szebb jövőkép ennél:
Kiciccípősz cirke lennél,
S rajtad rágná magát vak át!
Polgártársam, jó éjszakát!

„Jaj, költő úr, hát hol él maga?! Ha valakinek a határátlépéskor az arcát elönti a vám pír, akkor az nem profi csempész, csak egy betanított pitiáner seftelő! A múltkor is úgy hoztam be a gatyakorcomba varrva ennek a Vérbő úrnak az aranyozott gyémánt vámpír műfogsorát, hogy még a pulzusom se ment negyven fölé, csibepofa!” /Enyv Jenő, csempész és hidegburkoló/

„Senki ne akarja nekem bemesélni, hogy az a fincsi szecsuáni csirke, amit tegnap ettem a kínai büfében, az valamikor ember volt! Hát ne lássam anyám kapáslövését a felső lécről a gólvonal mögé pattanni, ha át nem látnék a szitán!” /Vak II. Béla, alapvonali gólbíró/

„Jaj, költő úr, rémálmaim vannak! Az idióta horror meséjétől nem tudok aludni! Már napok óta nem merek bemenni a Tescoba, mert félek, hogy a hűtőpultról rám veti magát egy vér ízű vajkrém! Még jó, hogy vasárnap zárva vannak ezek a nyavalyás multik!” /Polgár Pál, keményen dolgozó kisember/

„Felháborító, hogy alaptalanul a rossz híremet keltik! Már régóta áttértem a vegetáriánus étrendre és leadtam huszonöt kilót. Se vér, se hordóhas! Még a nevemet is megváltoztattam! Ha Frady Endre nem kér térden állva bocsánatot nagy nyilvánosság előtt a Csát-Csút rangadó szünetében, a Kancsó Aréna gyepén, akkor leharapom a fejét!” /Vega (ex-Vérbő) Vajk, a Nemzeti Vérellátó Központ minőségellenőre/

„Az írásból arra következtetek, hogy a költő a mélyen elfojtott pszicho- és szociopata hajlamait antiszociáltechnorata lózungok mázaként próbálja másra hárított felelőségként szétkenni a társadalom fantomfelületein. A gyanúsítottól a tömeghisztéria keltésének gondolata sem áll távol, de hát ezzel vagyunk így ebben az országban pár millióan. Szigorú zárt intézményes szívcsakra kezelést javaslok!” /Dr. Görcs Géza, parafenomenális pszichedelista pszichopatológus/

„Jól van ükfattyaim! Látom, a vér nem válik vízzé! Csak így tovább! Magyarország jobban tepesít!” /Vlad Tepes, alias Drakula gróf/

„Mi ez az avítt szóviccektől bűzlő művéres mesemoslék?! Ez horror?! Ennél még egy Hajdú Péter mintájúra festett Matrjoska-baba is félelmetesebb! Ettől anyám akkor sem ijedne meg, ha huhogva és láncot csörgetve olvasnám fel neki! Frady Endre ismét megalkotta a szokásos nagy dolgát, és ismét elfelejtette lehúzni maga után! Tapír, aki elérhető!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki rossz vicceket űz a Föld Dobogó kőszíve alatti életadó szívcsakrájából, annak csomózódjon össze a csíje és rezonáljon a gyehennával a taplógyökér!” /Szügy Szittya, táltos gyulavitéz és népi hályogkovács/

„Egyszer a nyakamba harapott egy vámpír, de szétszakadt a feje, ahogy visszapattantak a fogai a nyaki ütőeremről. Kínaiban meg nem eszem, mert a kutyát jobb szeretem nyersen, mint azokkal az édes-savanyú szószokkal leöntve.” /Chuck Norris/

A házasságtörő asszony

(János 8:1-11 alapján, Jézus szavai piros betűvel szedve)

Kora reggel Jézus bemegy
a Templomba, ahol nem egy,
s nem csak kettő ember figyel.
Jól telik az idő így el.

Jézus tanít, kérdez, felel,
s szundít pár besúgó el-el,
ám hirtelen nő a lárma…
„Ránk is mozgalmas nap vár ma!”

Jön a farizeus horda,
s teremtési oldalborda
a foglyuk, egy parázna nő.
Feszültség most magasba nő.

„Jézus, e nőt tetten érték!
Mi szemünkben nem nagy érték,
s be is vallott mindent a tyúk.
Kővel holtra dobálhatjuk?”

Jézus nem szól, földre hajol,
mindenkit megváratva jól,
s ujjal irkál valamiket.
„Mi van, ez a rabbi siket?!”

Jézus térdel (kemény térd ez),
aztán körbenéz és kérdez:
„Miért van e sok kő épp itt,
valaki stadiont épít?”

„Kövezni kell Mózes szerint!”
Hangadónak Jézus „Jer!” int:
„Az vesse az első követ,
ki bűnt soha el nem követ!”

Némul s elmegy minden konok
írástudó, s rolling stone-ok
halk zaja érhető tetten.
Nővel maradnak csak ketten.

„Bár már azt hitted, hogy véged,
nem ítélt el senki téged.
Így hát megbocsájtok én is,
de sose légy olyan nénis!”

„Így kétezer év elteltével bátran elmondhatom, hogy többé sosem viselkedtem olyan nénisen. Először apácazárdába akartam vonulni, de az akkor még nem volt föltalálva, úgyhogy beálltam varrónőnek egy torinói lepelgyárba.” /a házasságtörő asszony/

„Az a sok képmutató vallási fanatikus folyton szétdobálja a stadionépítésre összehordott köveinket! Állandóan újakat kell vásárolni! Így sose lesz kész Jeruzsálemi Kancsó Aréna! Még jó, hogy a boltokat nem akarják vasárnap bezáratni!” /Efraim Nátán, szabadkőműves és a Jeruzsálemi Sasok főszponzora/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Brit tudósok legújabb kutatásai és a NASA korabeli titkos felvételei szerint Jézus a halála előtt sosem beszélt piros betűkkel szedve! NEM ENG.!” /Lilaköd Leó, a Nemzeti Show Hivatal alcenzora/

„Persze, folyton rám fogják e megkövezési parancsot! Bocs, Jézus, de én csak azt írtam le, amit az Apukád diktált!” /III. Mózes, ószövetségi próféta és a mózeskalács feltalálója/

„A Bibliát mindig cikiuncsinak találtam, pláne, hogy nem volt benne egyetlen színes kép sem, de így piros betűkkel versbe szedve, meg illusztrálva, már olyan cukimuki!” /Csicsókai Csomálka, tini plázacica/

„Hogy… hogyan merészeli… hogy… hogy… viccet csinál… Bib… Bilbao… Bibliából… eretnek… inkvizíció… máglya… tűűűz… hrrgrrrhrrr…” /Dr. Pokol Pál, miseborász és szívrohamban elhunyt teológus/

„Mi ez az ordenáré blaszfémia?! Mi ez a szellemi életet sivár sivataggá szántó és sóval behintő taplóságlíra?! Nem tudom, mi lehet rosszabb, megkövezve lenni, vagy ezt a verset elolvasni. Anyám szerint a vers elolvasása után megkövezve lenni, de nem értek vele egyet, mert akkor legalább hamar megszabadulhat az áldozat a maradandó pszichoszomatikus sérüléseitől. Szerintem Frady Endrének tükör előtt állva kéne önmagának felolvasnia a verseit, hátha egyszer visszahullana rá! Mindegy, hogy hogyan, csak fájjon neki! Mert megérdemli!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer elém is odavezettek egy házasságtörő nőt, amikor épp edzést tartottam, és én azt mondtam nekik, hogy az vesse rá az első követ, aki nem fél attól, hogy lerúgom a fejét! Még végig se mondtam, már ott se voltak.” /Chuck Norris/

Ötezer ember megvendégelése

(Jézus szavai piros betűvel szedve)

Eléd régi sztorit tolok:
Krisztus után harmincba’ tán
Jézus és az apostolok
Ültek tópart domborzatán.

Tizenketten nézték, Ő meg
Épp oktatni kezdett volna,
Midőn tudásszomjas tömeg
Jött s Jézus szólt: „Jól van, jól, na!”

Hangerejét megemelte,
Üdv- és hittan volt a listán,
S hallva ámult vón’ az ELTE
Számos professzora is tán.

„Nem jutván az ebédjéhez,
Hisz’ e dombon nincsen resti,
E kritikus tömeg éhez,
És az idő kora esti!”

„Jézus, ezek éhen halnak,
S ezzel lesz a dalnak vége!”
„Hát e pár kenyérnek s halnak
Talán nincs jelentősége?”

Bő ötezret leültette
Kisebb csoportokban ott a
Fűben s jött a legfőbb tette,
Kevés kaját megáldotta.

„Enni nékik ti adjatok!”
(Szép hangja volt, nem ám rekedt)
Bicskákról lecsusszant a tok,
S nyiszálták a kenyereket.

Szendvicsként falták a halat,
S jóllakottak dőltek le a
Lenyugvó napkorong alatt,
S böfögött fél Galilea.

Tizenkettő tizenkettő
Kosár maradékot kapart
Össze. Aznap hőssé lett Ő,
S új kalandot ígért a part…

„Hát igen, a part… Mi tele hassal áteveztünk a viharban a tó túloldalára, Ő meg egy kis imádkozós ejtőzés után odasétált hozzánk a vízen. A lökött bratyóm ki is futott elé a csónakból, de majdnem belefulladt a tóba! Hej, azok a régi szép idők!” /András, apostol/

„Majdnem megfulladtam, persze! Öcskös, én legalább megpróbáltam! De ki tud több órányi közétkeztetés, majd viharban evezés után sétafikálni a vízen?!” /Péter, apostol/

„Hej, de jót ingyen-kajáltunk a családdal! A halas szendvics olyan finom volt, hogy az adta az ötletet a McFish feltalálásához! Érdemes volt aznap a tóparton kirándulni!” /McDonald Manassé, galileai fogadós/

„Zseniális volt az a hal- és kenyérszaporítási trükk! Szerintem kivehető fenekű kosarakkal és duplaköpenyű apostolokkal dolgozott. Ezt majd én is begyakorlom és felveszem a repertoáromba.” /Rézmező Dávid alias David Copperfield, magyar származású bűvész és illuzionista/

„Bűvész úr! Szeretné tudni a titkát? Harminc ezüstért elárulom.” /Júdás Iskáriótes, pénzkezelő és ex-apostol/

„Mi ez a profán szakralitástól gennyedző tömény tömegtébolyda?! A zsigerfirkász őrjöngő múlt-dramatizálási vágyában szellemi kőbunkóval gyepálja a vallástörténet spirituális csipketerítőjét. Anyámat gyorsan el is utaztattam, nehogy rosszul legyen ennek a versböffenetnek a kénkövesen bűzlő kipárolgásaitól. Nem vagyok híve a szólásszabadság korlátozásának, de Frady Endre esetében a köz jogos önvédelmi reflexének tekintenék egy szellemi szájkosarat és némi karhatalmi erőfitogtatást. Cenzorate necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én öt száraz kenyérrel és két fagyott hallal bármikor agyonverek ötezer embert. Kicsit más jellegű tevékenység, de legalább annyira hatásos.” /Chuck Norris/

„ Ha az illusztrációt a költő elsős kislánya készítette, akkor csillagos ötös alá, ha maga a költő, akkor az ő kórképe sokkal súlyosabb, mint amit valaha is láttam. Frady Endre a praxisom eddigi legreménytelenebb evolúciós zsákutcája. Rajta már tényleg csak Jézus csodája segíthet, de csak  drasztiko-radikál nyugiszuris-hidegvizes kezeléssel kombinálva.” /Dr. Tenyeresné Talpassy Pofonláda, igazságügyi grafopszichiáter és kick-box világbajnoknő/

Fenyőfanyű

Midőn rátámad a fanyű,
Elkorhad az öreg fenyő,
El is halálhörgi: „Te jó
Ég, meghalok!” s hull a tűje.

Fatetemről málló kéreg
Körül karcos kánont károg
Néhány éhenkórász varjú,
Míg a fanyű falkát várja.

Főfanyű szól: „Minő modor
Az, hogy ránk támad pár madár?!
Maradjunk a kéreg alatt,
Akkor nem kaphatnak el itt!”

Harkály jő, a csőre hegyes,
Fanyű gatya rögvest hugyos,
S vetíti Animal Channel:
Címhős maga alá csinál.

Éles e meccs, nem ám bunda,
S fanyűt nyel el harkály bendő.
Harkályt sas, sast farkas fal fel...
Vadjai ti földnek, föl-föl!

„Föl-föl, ti vadjai a földnek, föl-föl, te éhes dromedár...” /Thürmer nyula, internacionalista rágcsáló/

„Miért pont az Internazionalét éneklik meg, miért nem a mi pirotechnikánkat? Ácsi!” /Füst Milán, AC Milan szurkoló költő/

„Lehet a tápláléklánc ellen zúgolódni, de minek?” /Vastag (Tolsztoj) Leó, író oroszlán/

„Fenyőfanyű, mi?! Egy bűn gyenge szóvicc miatt megírni öt versszaknyi kancsalrímhalmazt?! Na, erre csak a tehetségtelenséget szorgalommal súlyosbító szellemi kútmérgező Frady Endre képes! Anyámnak kivételesen inkább megengedtem, hogy megnézze a közpénztévé folyton bakizó időjárásfeljelentőit, minthogy Fradyt olvasson. Kiderült ugyanis, hogy szereti! Ki mégsem tagadhatom, hiszen az anyám, de alaposan lepontozom a főztjét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem nem zavar a tápláléklánc, amíg én vagyok a csúcsragadozó. Egyszer akart csak felfalni egy krokodil, de úgy széttéptem a száját, hogy a farka végéig felhasadt. Azóta védetté nyilvánítottak a vadak. Nagy szerencséjük!” /Chuck Norris/

„A mű a szabad versenyes vadkapitalizmus anti-apoteózisa, ahol ember embernek farkasa, illetve, hogy ne sértsük meg a vadállatokat, farkas farkasnak embere. A tápláléklánc kegyetlensége okozta sokk jellemtorzító tükrét jól reprezentálja a kancsalrímek tobzódó kavalkádja. A könyörtelen Természet természetes rendjébe beletörődni nem tudó költő versvégi uszító jajkiáltása még sokáig visszhangzik a vers naturalizmusa elől a szomszéd italboltba menekülő keményen dolgozó kisemberek lassan elködösülő agytekervényeiben. Igazi jövőféltő nihillíra!” /Dr. Tézis Antalné Antitézis Szintália, alternatív kultúrbölcsész és a szobatudományok doktora, másodállásban italbolti mosogató/

„Mi ez a ránc, fiatalok? Talán redő? Nem? Talán táska? Nem? Talán tályog? Nem? Hát akkor micsoda? Nyű?! Kitört a testi fanyű láz?! Jaj, viszketek!!!” /Fenyő Miklós, agg rocker/

Váróterem

Alacsony e váróterem,
Búrájába fejem verem.
A teremburáját neki,
Ez az ütés már-már TEK-i!

Inkább szabadtéren várok,
Ámde mély és sunyi árok
Keresztezi kis sétámat
S altalaja orrba támadt!

Árokból a sínre kúszok,
Ezt nem tennem volna húsz ok,
Ám az agyam most hagy bíz’ el,
S vadul közelít a Diesel…

Megcélzom a várótermet,   
Ám átlagos középtermet
Ellenére lefejelem!
Fejgéz volt az ovis jelem?!

Terem búrája s az árok
Alja miatt lévő károk
Okán szitál véres permet…
Utálom a várótermet!

„Költő polgártárs! Ha mi ütjük meg, akkor magának már nem lett volna szüksége altatóorvosra a sürgős agyműtétéhez és másnap úgy ébredt volna, mint aki TEK tonikot ivott!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, a Terror Elhárítási Központ pofonosztási főelőadója/

„Tííí-rara tííí-rara rííí! Ha az alig százhúsz percet késő szerelvényt váró alanyi költő lila ködös mámorában nem a gyerekváróteremben, majd a pályaudvar építési területén akart volna melankolbászolni, akkor semmiféle baleset nem érte volna! Legközelebb akkor jöjjön ki az állomásra, ha már megérkezett a vonata és olvassa el a feliratokat! Vagy az ilyen alakok csak írni tudnak, olvasni nem?! Tííí-rara tííí-rara rííí!” /Talpfa Tivald, a Csuhorány-Alsó vasútállomás hangosanbeszélője/

„Hiába magyaráztam a főnökömnek, hogy ha megengedi a stadionépítő brigádnak, hogy ellopja a falazótéglák kétharmadát, akkor nem lesz elég magas a váróterem! Habzó szájjal lekomcsizott, majd letagadta, hogy a tervezettnél sokkal alacsonyabb lett a váróterem. Az egészet ráfogta a tervezőmérnökre és mindenki hitt neki. Ez egy ilyen ország, úgyhogy kivándoroltam. Most fele annyi munkával hétszer annyit keresek. Németország jobban teljesít.” /Fal Félix, ex-magyarországi kőműves/

„Egyetértek Félixszel. Egyszerre léptünk le, de én véletlenül egy Elefántcsontpartra menő repülőre szálltam fel, ám még itt is kevesebb a korrupció, mint Ria, ria, Hungáriában. Agyarország jobban teljesít!” /Ormányos Ottokár, ács-állványozó/

„A banális sorstragikum fájó determinációja hamarkodja el önnön eszkalációját, miáltal a mű mélyebb rétegekig is lehatol, mint arra valóban szüksége lenne a sekélyes XXI. század elcelebesült divatolvasójának. A vériszamosan fröcsögő agyzagyból szilárd világítótoronyként előmeredő kristálytiszta rímpárok a reinkarnálódott reménysugarak tézisei és antitézisei is egyben. A vers végén az addig szunnyadó katarzis világfájdalmas varacskos disznóként veti árnyékát a pusztulásra érett emberiség kancsalul festett egekbe bambuló álmodozására. Igazi agyagba döngölt sikerlíra!” /Fenyőfanyű Fikuszné Fátyolkai Fityula, médiairodalmár és értelmiségi rétegműsorvezető/

„ Frady Endre az irodalom Hajdú Pétere, de többet nem mondhatok, mert még bebörtönöz a nemzeti lakájbíróság. Anyám szerint óvakodjak az alkoholtól, mert a vers alapján a költő nyilvánvalóan elitta a születésekor talán még meglévő józan paraszti eszét, és nehogy én is így járjak! A vers olvastán hánynom kell, pedig nem is ittam.  Milyen mindenki más által is használt jelzőt mondjak, hogy ne ítéljenek halálra?!  Megvan, bélfinália! Ezt úgysem érti a sok sutyerák médiatapló... Brühühü!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A verset nem értem, de  a költőjét okvetlenül beperelem, mert csak! Hátha újabb pénz áll a házhoz! Legalább lesz mivel becsalogatnom a műsoromba a haldokló rákbetegeket és a bármiféle fogyatékosokat! Hadd röhögjön rajtuk a stadionépítésben megfáradt nép-nemzet! Money, money, money! – nem tudom ABBA hagyni!” /Hajdú Péter, lakájmédiaceleb/

„Ha a Texasi Állam Vasutak (TÁV) csak tizedannyit késne, mint a MÁV, akkor a váróteremmel verném agyon az egész vasút vezetőségi agytrösztöt!” /Chuck Norris/

A tékozló fiú

Lukács 15:11-32 nyomán

Volt egy apa s kettő fia,
Rendes család, nem maffia,
Bár a kisebbik srác léha
S taplóságot dumál néha:

- Utazási tettvágy éget,
Fater, add az örökséget!
- Tessék fiam, itt a vagyon!
- Köszi! - szól s már ott se vagyon.

Messzi vidék, csupa mámor,
Tele hassal lődöz Ámor,
S hősünk életébe a nő
Belép s osztán csak gondja nő.

Pénztárcája viszont apad,
S fotel helyett jő a fapad,
Lovin is a tippelt ló vét,
S az is elvisz jó sok lóvét.

(Ám míg tart az öröksége,
S bő nyakán tokás a gége,
Építtet tucat stadiont,
Melyben sok száz gólt Fradi ont)*

Kaja, pia, kártyajáték,
S bősz vámszedő Lévi Máték
Zsebébe a pénzmag gurul,
S jólét elszáll, mint a turul.

Ínség jő, a tömeg éhez,
Olyan, mint fémtelen MÉH ez,
S hősünk úgy tölti a hetet,
Közmunkában disznót etet.

- Apámnál az uccsó béres
Se éhkopptól bélfekélyes!-
- Ily sóhajt hall utca meg tér,
S böszme ifjú lassan megtér.

Hazaindul, vágya étel,
Megy mellette mező s rét el...
Távolról fut elé atyja,
S attól fél, hogy leugatja,

Ám az apja karja kitárt
S lelkében penget egy gitárt:
- Mennyi múlt el, egy tél, öt tél?
Mindegy fiam, jó, hogy jöttél!

S bár a srác elnézést kérne
(Olvasó is érzi: mér' ne?)
Apja levágat egy marhát
(Jobb ez, mint a csirkefarhát!)

Buli van! Jő báty, az undok
S kérdi: - Mért folynak a rundok?
- Öcs-jött buli! - szól az inas
Testalkatú héber inas.

Apjának bőg: - Fater, veled
Maradtam, ezt sose feledd!
Takarítottam a farmot
S mégse vágtál nékem barmot!

Apa ettől meg nem ijed:
- Fiam, mindenem a tied!
Öcséd eltűnt, oszt' ma meggyütt,
Gyere hát, bulizzunk együtt!

Irigység a békén átás,
S tök fontos a megbocsátás,
Erről szól jó Lukács mail-e.
Itt a vége, fuss el véle!

*(a zárójelben dőlt betűkkel írt rész a legrégibb kéziratok egy részében nem szerepel)


„A futball kétségkívül szent dolog s mint ilyen, nyilvánvalóan az Úr találmánya, így a zárójelben dőlt betűkkel írott rész csak a korai másolók egy részének eléggé el nem ítélhető figyelmetlensége folytán maradhatott ki a legrégibb kéziratok egy részéből. Ave Sancte Fradittore! Futballare necesse est!” /I. Ferenc pápa/

„Jobb otthon egy sült tulok, mint idegenben a moslék! Csoda-e, ha meg- és hazatértem? Viva, viva la Apuka!” /a volt tékozló fiú, jelenleg keményen dolgozó kisember/

„Opportunista suttyó! Ugatol, kapol! Megütlek úgy! Letépem az összes fejed, kiscsiga! Igazságtételt! Mindent vissza! Fater monnyonle! Vesszenek a dakota pirézek! Gyere ki a hóra, győzzön a jobbik!” /a tékozló fiú bátyja, taplótiloló segédmunkás/

„Mindenütt jó, de legjobb öt hon! Vagy hat?” /Kozmo Politáné Interneső Nelli, világpolgárnő és off-shore oligarcha/

„Gratulálok Frady Endrének, aki utcahosszal nyerte meg a 'Hogyan utáltassuk meg a Bibliát az irodalomkedvelőkkel?' c. vetélkedőt! Anyám szerint gusztustalan, hogy néhai Malév hányózacskóval a kezemben olvasok verset, de hát ő szerencséjére el van tiltva attól, ami nekem munkaköri kötelességem. Ha a költő lenne a tékozló fiú, én az apa helyében ölelés helyett géppuska sortűzzel fogadnám. A bátyjának pedig szabad kezet és a szabad kezébe baseball ütőt adnék... Üsd a költőt, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis nyivákhoz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A tékozló fiú bátyja fejében lerúgtam volna az öcsém fejét, az öcs helyében viszont letéptem volna a bátyám száját. Ha én vagyok az apa, akkor meg mindkét suttyót kifejeltem volna a világűrbe. Én így rúgom le a kommunikációs i-ről a pontot.” /Chuck Norris/

„A mű a profán spiritualitás és a szakrális lágerhumor határmezsgyéjén balanszírozva szereli lapra és barkácsolja eggyé a mindenki által ismerni vélt példabeszédet, mely jobban megosztja a közvéleményt, mint a rezsicsökkentés, vagy a pacal. Az önfeledt rímpárzások tématermékenyítő genetikájából leginkább a formalizmust hordozó DNS-spirál inspirál. Igazi nyakaterkert nyúlványlíra, mely nyomokban tanulságot tartalmaz! Hovátehetetlen olvasmányélmény!” /Osztáni Ottokárné Slambuc Sarolta, középiskolai magyartanár és maszek génmódosítónő/

„A költő szemmel láthatóan jól ismeri a Bibliát, ám ugyanakkor egy hangot sem ért belőle. Az ilyen eretnekek szokták az Egyház tanait megkerülve és saját ékesszólásuktól megkergülve nyakra-főre félremagyarázni az Igét. Az ilyenek akarnak vasárnap vásárolni, pedig akkor még Krisztus Urunk sírja is be volt zárva! Sebaj, van még hely a purgatóriumban, Frady Endre is bőven befér! Apage satanas!” /Dr. Pokol Pál, teológus és hittan tanár/

Zöld erdőben... III.

Húsvét előtt folytatódik a nagy sikerű "Zöld erdőben..." kezdetű locsoló lírák sora...

1.,
Zöld erdőben van a lőtér,
Aki bemász, golyó őt ér,
Balhé nélkül nem múl el ősz.
Locsoljak, vagy inkább lelősz?

2.,
Zöld erdőben stadiön,
Játszani a Fradi jön,
Ellenfél meg a Neymar.
Locsolkodnék, no ej már!

3.,
Zöld erdőben paksi atom,
Sugárzok, hogy megláthatom!
Rádióm vajh’ aktív lesz-e
Locsoljak, vagy húzzak messze?

4.,
Zöld erdőben lakótelep,
Ritka ott a gólyakelep,
Parkőr énrám kutyát uszít,
Locsolok, ha kapok puszit.

5.,
Zöld erdőben totó-lottó,
Ott x-elget Tuti Ottó,
Minden meccset fixre vesz ő.
Locsollak, ha otthon lesző’.

6.,
Zöld erdőben atomsiló,
Ott legel a tanyasi ló,
Körben lilán fénylő bozót.
Locsoljak rád sugározót?

7.,
Zöld erdőben VV Putyin,
Lovagol egy farkaskutyin,
Kócolódik deres haja,
Meglocsollak daragaja!

8.,
Zöld erdőben oligarcha
Körül legel ezer marha,
Egyiknek a lába csonka.
Locsolnék, de lesz-e sonka?

9.,
Zöld erdőben Sztálin szobra,
Bronzlábától kicsit jobbra
Talapzatra vizel tacskó.
Ürülhet a kölnis zacskó?

10.,
Zöld erdőben a Nemzeti
Jakzsírboltba tart a jeti,
Ám vasárnap zárva vagyon.
Meglocsolhatlak, de nagyon?

11.,
Zöld erdőben napfelkelte,
Korán kinyit ma az ELTE,
S kioszt néhány kisdoktorit.
Locsolnék, de nagy a sor itt.

12.,
Zöld erdőben láttam termeszt,
Ki hangyányi kendert termeszt,
S bolyt tébolyít majd a hasis.
Kölniért lesz bejglis has is?

13.,
Zöld erdőben fodrász szalon,
Tükörben látom a falon
Barna kislány mily szép kontyú.
You like my sweet kölni, don’t you?

13+1.,
Zöld erdőben autópálya,
Mellette a juhász nyája,
Minden birka tiszta ideg.
Locsolok, de van sör, hideg?

13+2.,
Zöld erdőben ettem,
Nem volt bölcs e tettem,
Széttépett egy medve.
Van kölnimhez kedve?

13+3.,
Zöld erdőben áll egy Auchan,
Tesco ügynök óvatosan
Odamegy és kékre festi.
Locsolhatok én, a pesti?

13+4.,
Zöld erdőben metrófurat,
Szerelvény visz hölgyet, urat,
De csak Kelenföldig sajna.
Csípős kölnim Made in China.

13+5.,
Zöld erdőben Puzsér ordít.
Vajon miért ilyen zord itt,
Talán celebeket nógat?
Kölnit kérsz, vagy füldugókat?

13+6.,
Zöld erdőben VV Majka,
Nem fogy ki a nótás ajka,
Mókusriasztóan rappel.
Meghinthetlek kölni cseppel?

13+7.,
Zöld erdőben slank
Idomzatú tank
Sárga, mint a kén.
Locsolhatok én?

13+8.,
Zöld erdőben Napóleon,
Reflektorozza az e-on,
S ledobja a waterlova.
Locsoljak, vagy menjek tova?

13+9.,
Zöld erdőben Barca-Real,
Csereként a Xavi beáll,
S leballag az Iniesta.
Locsollak oszt’ let’s fieszta!

13+10.,
Zöld erdőben hét fő,
Sárkányos e hétfő,
S rögvest tüzet okád.
Locsolom a tokád!

13+11.,
Zöld erdőben origó,
Hol egy böhöm lórigó
Lett az erdő súlypontja.
Kölnit spricnim, juj, ontja!

13+12.,
Zöld erdőben Balaton,
Legritkábbik hala ton,
Van viszontág rácpontya,
Levét kölnim rád ontja.

13+13.,
Zöld erdőben Sonkás Lajos
(Lewis Hamilton) a zajos,
Bőg alatta merdzsó motor.
Locsolhatok én a botor?

13,5+13,5.,
Zöld erdőben dúl a StarWar,
Egymásra két metálsztár vár,
R2D2 s 3CPO.
Locsolkodnék, Dio Mio!

14+14.,
Zöld erdőben CR7-et
Kötényekkel Messi etet,
Lelátón meg zúg az olé!
Ha locsollak, elfutol-é?

30-1.,
Zöld erdőben Pál apostol
Facebookra levelet posztol,
Péter siet lájkot nyomni.
Lehet rajtad kölni nyom, mi?

30.,
Zöld erdőben öt pap temet
Hat napja egy nagy tetemet,
Rájönnek, hogy ez a King Kong.
Jobb a kölni, mint a pingpong.

30+1.,
Zöld erdőben él az Elvis,
Ha rossz leszel, jön és elvisz,
Énekelve Jailhouse Rock-ot.
Ha locsollak, nem kapsz sokkot?

31+1.,
Zöld erdőben Isaura
Jól főz, ezér híz a ura,
Napról napra egyre dagad.
Öntselek, vagy öntöd magad?

32+1.,
Zöld erdőben dinoszaurusz,
Dinoszaurusz, dinoszurusz.
Ha locsollak, nagyon beguru’sz,
Nagyon beguru’sz, nagyon beguru’sz?

32+2.,
Zöld erdőben zöld az erdő,
Ne állj nagy fa alá, mer’ dő’,
Inkább a ló rúgjon térden!
Szabad-e locsolni? – kérdem.

35+0.,
Zöld erdőben magam mentem,
Megtámadtak ottan engem,
Felfaltak a vadak s vadnék.
Locsolnék, ha feltámadnék.

35+1.,
Zöld erdőben nincsen Meki,
Nem jár tömeg be-ki, be-ki,
Nem lovin’ it, nem lovin’ it!
McLocsollak, van kölnim itt!

73.,
Zöld erdőben osztrák síbolt,
Ahonnan a frissen síbolt
Lécem tök új, szinte vadi.
Locsolhatok? Hajrá Fradi!

2/3.,
Zöld erdőben Simicska ró
Orbán Viktort: "Ülj le, karó!"
Utóbbinak szája remeg...
Hej, de meglocsollak, de meg!

Versikék Bolondok Napjára

Egy iskolából kértek Bolondok Napjára versikét, amely az alábbi szavakat tartalmazza:
trombitahúr, szúnyogzsír, esernyőmag, hegedűbillentyű

Ben Hur szúnyogzsírban hetel,
Felsikolt szerelme, Etel,
S rátámadó zombit a Hur
Leszúrja s peng trombitahúr.

E nagy hepaj után Etel
Esernyőmagokat vet el,
S hegedűbillentyű hangon
Dalol Ben Hur kinn a gangon.

* * *

Trombitahúron van csomó
Frissen odakötött csomó.
Forró szúnyogzsírral kenem,
Hátha meglazulna, de nem.

Hegedűbillentyűzettel
Megy rá Sebastian Vettel.
Csuhajt kiált, aztán ihajt,
S nyomán esernyőmag kihajt.

* * *

Szétgurult a szúnyog cucca,
Szúnyogzsíros lett az utca.
Trombitahúr darabokon
Lépked a sok szúnyogrokon.

Esernyőmag szóródik szét,
S betöltvén az első X-ét
Rárepül egy tini gerle,
S hegedűbillentyűt ver le.

Óraelőreállítás

Jót röhög rajtunk az USA,
Mivel az ő márciusa
Nem olyan, mint a mienk itt,
Nem ébreszt korán sok jenkit.

Mi bezzeg vasárnap reggel
Küzdve félálomsereggel
Bambán kelünk, mer’ az óra
Hamarabb vált riadóra.

Kit a meccs vár, kit a mise
Korábban, mert nincs semmi se
Jó időben, hanem korán,
S kislány alszik bárzongorán.

Álmosabb az orgonánál,
Méla ló a szénáján áll,
Sír a csősz és rí a hacker,
Talpra magyar, hí a vekker!

„Én lenni very happy elhagyni Budapest, mert itt nálunk United Statesbe nem lenni time izé! Mi jenkik vasárnap aludni, magyarok kelni korán! Gyerünk ágyból ki macskajajos ti, haha! Jaj már Magyarország, jaj már magyarok!” /André Goodfriend, az USA budapesti követségének ideiglenes ex-ügyvivője/

„Vasárnap nincsenek nyitva a plázák, így tök mindegy, hánykor nem kelek fel. Miau!” /ismeretlen plázacica/

„Se a magyaroknak, se nekem nem jön be a március! Rusnya egy hónap! Te is, fiam, rútulsz!” /Julius Caesar/

„Se a magyaroknak, se nekem nem jönnek be ezek a márciusi vasárnapok!” /Julius Meinl/

„Nem fanyalogni kell márciusban, hanem tőlem óvakodni!” /Márciusi Dusán/

„Hallod fiacskám? Óvakodj! Jaj, későn szóltam?” /Június Caesar/

„Későn, nagyfater, későn, de sebaj, mert előbb-utóbb úgyis kés alá került volna a manus! Kinek korán kell, aranyeret nyer!” /Augustus Caesar/

„Te jó ég, most vasárnap egy órával korábban kelnek a fiúk és késő estig fent kell maradniuk, mert háromnegyed kilenckor kezdődik a meccs?! Remélem, a görögöknél is most lesz az óraállítás, különben meleg lehet a pite!” /Dárdai Pál, szövetségi kapitány/

„ Az álomittas költőnek a henye jóléti társadalom utáni alig titkolt vágya kehes lószürkén szivárog át a lassan gördülő szótagcsoportok pszeudo-apolitikus létritmikáján. A Szenes Iván és Petőfi persziflázsok felszínes mél yszivárgása szöges ellentétben áll önnön negáltjával. Rég olvastam ilyen önfeledt agyhalálközeli zsigerrevelációt. Egy igazi egy órával korábbi népfelkelés! Ez a válasz, kérdezzetek!” /Radikál Rezsőné Ikaika Hungarika, filozófus és vérgőzmozdonyvezető/

„Rajtunk röhög a Zusa?! Atomot neki! Vesszen Trianon! Mindent vissza! Monnyonle! Hajrá Csát SE! Szil-va pá-lin-kát! Szil-va pá-lin-kát!” /Törköly Tumor,  csáti csirkepásztor és csere cselgép/

„Inkább mosakodjam saját fagyos vizelet leletemben, minthogy bármi érdemlegeset hazudjak erről a versről! Frady Endre a mi szellemi Mohácsunk, akinek irodalmi hónaljbűzében a józan eszünk II. Lajosa hörögve fuldoklik a költő förtelemlírájának Csele patakjában. Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy erre a rettenetre hivatkozva föl merjen kelteni egy órával hamarabb! Sőt akármikor,  mert estére meccsjegyem van!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én azért állítom előre az órát, hogy több helyem legyen befeküdni mögé. Egy óra mögé bújva jóval tovább lehet aludni.” /Garfield/

„Kizökkent az idő, ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!” /Hamlet/

„Ne picsogj, kis herceg, ha megválasztotok miniszterelnöknek, úgy helyrerúgom azt a debil nyári időszámítást, hogy arról koldul!” /Chuck Norris/

Sömönye

Gyaloghídon megy a gyalog
(sakktanilag sötét paraszt)
s balkezében (mivel balog)
sömönyét tart, másfél araszt.

Fehér paraszt elibe áll,
kap is sömönyével hármat.
Tekintete nem túl reál
s bután kérdezgeti: - Már matt?

- Hogy lenne matt király né’kül?! –
- röhög fel a sötét gyalog.
Sömönyeseb közben kékül
s égszín paraszt eloldalog.

Ilyen prosztó ez az élet,
évelő növény csak ével,
s ki ab ovo senkivé lett,
győző lehet sömönyével.

„Érdekes, rám is mindig azt mondták, hogy egy bunkó, verekedős sötét tajtparaszt vagyok, oszt’ mégis milyen sokra vittem! Igaz, hogy a választások előtt végigpofoztam a fél községet, de lám, meglett az eredménye!” /Sömönyei Győző, orvhorgász és Böhönyecickánd polgármestere/

„Erőszak és brutalitás a költészetben?! Hol él maga, egy banánköztársaságban?! Csak nem egy olyan országba képzeli magát, ahol összefirkálnak minden frissen festett falat, ahol ellopnak minden mozdítható fémet, ahol rongálnak, ahol tanárokat vernek, ahol ellenőrök és utasok egymást inzultálják, ahol rendőrök hajléktalanokat vegzálnak, ahol leütik azt, aki a villamoson rászól a zsebtolvajokra, ahol kopasz merdzsósok és audisok keresztben állnak a mozgássérült parkolóhelyen, ahol szkinhed bandák vonulhatnak fenyegetőzve az utcán, ahol mindent csak kenőpénzzel lehet elintézni, ahol meg lehet halni az utcán anélkül, hogy bárki is odafigyelne, ahol nem lehet találni egy normális szerelőt, ahol csúcsra jár a korrupció meg a kontraszelekció, és ahol ember embernek a farkasa?! Költőkém, ne terjeszd az ország rossz hírét, mert lefejellek, mint zsiráf a gyaloghidat!” /Szittya Szilárd, a Kiváló Őserény Párt (KÖP) tánc- és illemtanára/

„Anyám szerint mi a nyavalya az a sömönye, szerintem meg ki a nyavalya az a Frady Endre?! Az ilyen sömönyés líraagresszor szellemi kútmérgező megérdemelné, hogy személyesen kelljen felolvasnia a versét a böhönyecickándi Kis Büdösben közvetlenül a csúcsidei verekedés előtt! Hogy a Hajdú Péter és a Havas Henrik csináljon vele riportot a háromszemélyes közös cellájukban a Börtönújság számára! No, azt még anyámnak is szívesen felolvasnám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mennyi keresztrím?! Micsoda életképek?! Sakkszakrális mélylélektan! A mélyből a csúcsra jutni a szívcsakra felőli balkézben hősiesen hordott égszínkékítő sömönyével! Atosz, Pátosz, Aramisz, Darth Anyám! A keményen dolgozó kisember heroizálása! A sömönye a munkás-paraszt osztály fegyvere! Az értelmiség megálmodta gyaloghíd összeköt afölött, ami elválaszt! Méltó válasz a fel sem tett kérdésekre! Igazi irodalmi sakk-matt!” /Töhönyei Tasné Ámuló Imola, a literatúra-lingvisztika leopárdja és a Léhűtött Lólégyköpet c. szakzsurnál heurisztikusa/

„A sömönye az egyetlen a kertemben, amin nem fog a rotációs kapa, úgyhogy kénytelen vagyok a nagylábujjammal kirugdosni a talajból. Nagyobbat lehet vele ütni, mint a csomózott végű óriáskígyóval.” /Chuck Norris/

„Kevés ízesebb, zamatosabb növényt ismerek a sömönyénél, Ha a kemény kérgét lehántjuk és a gyökerét lerobbantjuk, szinte bárhogyan elkészíthetjük. A jövő hét slágere a sömönyés paculka lesz cafrangos vihonyával itt a Kisbigben. Hosszú sorokra számítok.” /Mr. Kisbig, főséf/

„Fenébe az update diétával, jövő héten bezabálok a Kisbigben!” /Schobert Norbert, fitneszguru/

Vásárnap

Templom után láttam, be a
Spájzba gyütt pár csótánylárva.
Méregért mentem vón’, de a
Méregbolt vásárnap zárva.

Csótánycsapat rám támadott,
S így lett két gyermekem árva.
Azért ült tort e vad had ott
Rajtam, mert a bolt volt zárva.

Igen csúnya véget értem,
Testem tetem, száradt rá sár,
S törött fejjel mégsem értem,
Pont vásárnap mért nincs vásár?!

„Gratulálok, költő úr, ezzel az otromba fertelemmel totálisan alulmúlta nemcsak önmagát, de a világirodalom rögös útját szegélyező szennyvízelvezető árok összes mélypontját. Eddig elleneztem a boltok vasárnapi zárva tartását, de ha ez elősegíti, hogy a hirtelen szimpatikussá váló csótányok fradytlanítsák a költészetet, ám legyen! Anyám szerint ettől még lehetne vásárnap vásár, hiszen a Tesco gazdaságos rovarméreg úgyse öli meg, csak úgy felmérgesíti a rovarokat, hogy ők tudnának ölni, de hát valamit valamiért! Hajrá csótányok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nagy szerencséd van, költő gyermekem, hogy közvetlenül a mise után haltál hősi halált, mert a gyónástól megtisztult lelked pár évszázadnyi purgatóriumi tisztulás után okvetlenül a Mennybe jut. Mivel úgy tudom, hogy te is Messi rajongó vagy, okvetlenül szólok érted pár jó szót a Főnökömnek. In nomine Patris, et Filii, et Spiritus Sancti.” /I. Ferenc pápa/

„Jaj, apa, ne spilázd túl a szerepedet ezekkel a hatásvadász fogásokkal! Dehogy lettünk mi árvák, hiszen a cipőd talpával reccsenősen széttapostad az összes csótányt, hogy megírhasd a
          Csótányoknak leve rőt,
          Bekente a heverőt!
bugyután horrorisztikus kétsorosodat!” /Frady Fanni, a költő nagyobbik kislyánya/

„Micsoda?! Ez az aljas féreg eltaposta a szent anyatermészet által évmilliárdok alatt féltőn kievolúcionált háziférgeket?! Halál az állatkínzókra! Azonnal menjünk és vegyünk akciós máglyát az Auchanban! Mi, hogy vasárnap zárva van?! Vesszenek a multik! Vesszen mindenki, aki nem rendeli alá magát a természetnek! Irtsunk ki mindenkit, aki irtja az őserdőket! Vért akarunk, vért akarunk! Éljen a humanizmus!” /Fűzöld Ficánk, a Tiszta Bolygó Club (TBC) környezetvédelmi terrorcsoportjának sajtószóvivője/

„Költő úr, ha maga itt a vasárnapi zárva tartás ellen uszít, akkor mi hamarosan megjelenünk önnél a nagy fekete autóval és egy kiadós dádá után nem csak vasárnap tartjuk majd magát bezárva.” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, rendteremtési főelőadó/

„A sokak szemében vörös posztó, ám spirituális ujjbegyét a társadalom pulzusán tartó költő önnön keresztrímekre feszítettségének vérzivataros tudatában hörgi a rajta gúnyolódó világegyetem süket lelki füleibe a megszentelt hetedik nap rovarrágta megprofánosulását. A líra az antiklerikális materializmus fölötti győzelem rögös útján kapott sebek deheroizált apoteózisa, mely fölülmúlja talán még a témában nagy elődként számon tartott Csobánkay Lepnyő munkásságát is! La Gran Catarsis!” /Ollé Ottóné Rög Rozália, középiskolai magyar-spanyol tanár és maszek torreádor/

„Nana, Rozália, nana! Fogd vissza magad, mert beköplek, hogy nyári szünetben bikák vérével hizlalod magad, hogy az év többi részében éhen ne halj anorexiásan karcsú pedagógusi életpályamodellként!” /Csobánkay Lepnyő/

„Én Magyarországon járva mindig vasárnap vásárolok, mert olyankor rajtam kívül se vevő, se eladó nincs a boltokban, így fizetnem se kell az árukért, amiket a polcokról a kosaramba fejelek.” /Chuck Norris/

„Ugye milyen jó, hogy az Égbolt vasárnap sincs zárva?” /az Úr/

Napfogyatkozás

Fogyó Nap az égen repül,
S kiharapott, mint az Apple.
Emberiség nézi s vakul,
Kérdezgetvén egymást: Na, cool?

- Kisangyalom, ne nézz oda!
- Jaj, ne parázz! Olyan hercig!
Sajnos nem tart ez a csoda
Sem tovább, mint harminc percig!

„Ez nem csoda, hanem a keményen dolgozó kisemberek számára tudományos alapossággal megtervezett Nemzeti Nép… ööö… illetve Napfogyatkozás! Eredetileg vasárnap délre akartuk tenni, a mise és a focimeccs közé, de előzetes hatástanulmányunk szerint a családok olyankor inkább együtt ebédelnek.” /Napsarlóssy Kalapács, napfogyatkozási szakállamtitkár/

„Ez a népfogyatkozás egy Frady… ööö… illetve freudi elszólás lehetett, ugyanis én épp a napfogyatkozás idején jelentkeztem be első londoni munkahelyemre, a chelsea-i csokigyárba, ahol az itt egyre nagyobb létszámban élő magyarok számára fogunk futószalagon Túró Rudit gyártani.” /Dr. Hatványi Huba, ex-kutatóorvos és betanított csokigyári futószalagmunkás/

„Persze, égen repülő kiharapott Nap mint Apple logó, mi?! Hej, de nagy szerencsém, hogy ezt a kretén klapanciát már nem kellett megérnem!” /néhai Steve Jobs, a Magyarországról egykor kitántorgó állástalan almaipari előkóstoló Állások Pista unokája/

„Mi a mankótlan ménkű ez?! Mi ez a vért izzadó kínrímek kedvéért ragyavert anglicizmusba hanyatló penetráns gyengeelméjűség?! Anyámnak meghagytam, hogy csak nap- és hegesztőszemüvegen keresztül olvashatja el ennek az első napvilágot látása óta agyi vakságban szenvedő kis hercig paragépnek a papírra vetett nyáladzásait! Ha valakinek el kéne magyaráznom, mi a katarzis, azt mondanám, hogy a Frady művek keltette hatás ellenkezője. Elnézést a szóviccért, de ennek a rímmutánsnak minden strófája katastrófa!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endrétől kaptuk a fenti borzalmat. A repül-Apple rímpárért jár a piros pont (a modoros hercigért meg a fekete).” /Stöckert Gábor, az index.hu szerkesztője/

„Ja, az a Nap volt, amiből kifejeltem egy darabot?” Sebaj, ha akarom, akkor visszanő!” /Chuck Norris/

„A páratlan természeti jelenség páros rímekkel történő megragadása, a magyar és angol szavak rímként való összecsengetése, a modern és az archaikus szavak együtt szerepeltetése olyan feszültséget kelt, mely csak egy Frady versben képes kisülni. Ez egy igazi irodalmi rövidzárlat! Hétfőre egy ötösért meg lehet tanulni!” /Struccmann Stilárné Ajtonyi Antagonisztika, középiskolai magyartanár és OKJ-s villanyszerelő/

Túró Rudi rejtélye

Nagy rejtély, mit vajon ki ért:
Ízes túróbelsőn miért
Vékony csokihártya ív ül
Rudi helyett körben kívül?

Mért alkotta így az Úr, ó,
Hogy Ruditlan rúd a Túró?
Pöttye rőt rén orra hajaz
S ezért Rudolf? Elég baj az!

Ki volt az az orrát túró
Tudós, ki nem Csoki Túró
Márkanévre keresztelte?!
Vond vissza a címét, ELTE!

„Dr Habil-Debil Rőt-Rén Rudolf professzor úr főnominátori címének visszavonásától Tudományegyetemünk eltekint, elkerülve így az ELTE kínt, hiszen az ő felsőbb kapcsolataiból jövő források nélkül az általa vezetett Tejtermék Elnevező és Aranyborjú Bőgető Tanszék anyagilag összeomlana és Tudományegyetemünk, mint akit ötvös ló ránt, hullana az anyagi csőd totális nihiljébe.” /Dr. Réz Rezső, az ELTE körbekalapozási és finanszírozási dékán helyettese/

„Tisztelt költő úr! Ha ismerné a XIII. századi nagy németalföldi festő, Rudolf von Turoschtein: Vörös orrú rénszarvasok hóesésben c. munkáját, amely a vitánk tárgyát képező tejtermék csomagolását ihlette, akkor farkasordító műveletlensége nem csapna át dilettáns verselésbe. Leninnel szólva a szellemfejlesztés háborújához három dolog kell: Tanulni, tanulni, tanulni!” /Dr Habil-Debil Rőt-Rén Rudolf professzor, lásd fentebb!/

„No, a mi kis túrótornyos falunkban mindenki született túrórúdi gyerek!” /Rúdi Rudolf, Túrórúd polgármestere és rénszarvastenyésztő/

„Egy két éves és tizenhatmillió fontba kerülő kísérletsorozattal megállapítottuk, hogy a Túró Rudinak nevezett lefagyasztott túrórúddal orrba vágott rénszarvasok orra tartósan vörös gömbbé duzzad és hóesésben kísértetiesen hasonlít a Túró Rudi csomagolásának sormintájára.” /brit tudósok/

„A költő a tőle méltán elvárt és megszokott verstani formavilág csokimázával fedi a keményen dolgozó kisember kételyekkel fűszerezett létjajkiáltásának mondanivalóját, ami jelenesetben egy nagy túró. A földet rúddal keményen túró kisparaszti sorból kinőve, immár nagyparaszttá érve, végre rádöbben a sorskérdések öntörvényű örvényeire és lélekben sajnos bele is fullad. A túróba!” /Vasár- és Ünnepnapiné Rén Lola, középiskolai magyartanár és cirkuszi rénszarvasidomár/

„Frady Endre, az utcán heverő banalitások krónikus körbejárója ismét megszédült önnön koncentrikusságától és felkavarodott gyomra csokis túrómasszáját ideöklendezte elénk. A kutyaütő visszatért a saját versokádására. Anyám szerint ez gusztustalan és ezúttal egyet kell értsek vele. Hiába, a kutyaütőből nem lesz szalonképes költő! Rímsintér!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy brit tudós egyszer engem is orrba vágott egy fagyott túrórúddal, de elemi részecskékre esett szét. A legközelebbi tüsszentésemig egész Texast vékony brit tudósmolekula réteg borította.” /Chuck Norris/

Laptopom...

Laptopom oly lomha, mint a
Gravitációtlan hinta:
Alig moccan, aztán lassít…
Nem olyan, mint hogyha klassz sít
Látnék hasítani havon
Vad jetik üldözte Avon
Tanácsadók szedte-vette
Sikoly team-je közepette.

Míg a rendszer feláll végre,
Tucat fohász száll az égre.
Himbilimbis homokóra
Nem hasonlít versenylóra.
YouTube-on lefagy az ének,
Mert agresszív bővítmények
Hada folyton folyvást gátol.
Talán ne netezzek mától?!

Vírus rág, mint rozsda a vast?!
Baj netán, hogy free az avast?!
Memória telt be vajon,
S mint tompa kés fagyott vajon,
Úgy áll le az adatsereg?!
Homokóra pereg-pereg…
Bitszerelem sötét verem!
Nem szerelem, széjjelverem!

„Költő úr, csak nem még mindig azt a korszerűtlen navigációs szoftvere miatt a hajóm rendszergazdája által leselejtezett és önnek féláron eladott laptopomat használja, amit még a nagy utam előtt vettem a Santa Fé-i bolhapiacon kétszáz maravédiért?!”/Kolumbusz Kristóf/

„Az én laptopom is lassú volt, de amikor belerúgtam, egy robbanással átlépte a hangsebességet.” /Chuck Norris/

„A megabitek iránti szerelmét plátói vonzalomként megélő költő érzelmi frusztráltsága a digitális XXI. század kiüresedett gépemberének poszt-materiális revelációja. Az egy helyben himbilimbiző homokóra a felgyorsult világ egy helyben toporgásának vegetatív szummarizációja, mintegy szumma szummáruma. Summa cum laude!” /Szumma Szilárdné Szendeffy Szotyola, a Sarc Poétika c. gazdasági-irodalmi magazinműsor fő laudátora/

„Még hogy szedte-vette sikoly team?! Költőcske, vegye tudomásul, hogy mi még síelők hasította havas lejtőn jetik elől menekülve is átgondolt üzleti terv szerint sikoltozunk, nem pedig hübelebalázs módon! Maga most be lesz perelve, hacsak nem vesz a feleségének egy teljes üzleti spektrumot lefedő szépészeti alapcsomagot a járulékos extrákkal potom másfélmillió forintért, hogy a jeti kaparja ki a szemét!” /Amway Emilné Avon Ivett, műkörmös és betanított Avon tanácsadónő segéd/

„Rossz a gépe? Nem seregnek benne a bitek? Hagyja nyitva az ablakot éjszakára, Robinnal átrepülünk érte és megbüntetjük!” /Bitman/

„Petőfivel ellentétben én inkább ágyban, párnák közt szeretnék meghalni, mint ennek a betárcsázós interneten szociopatologizálódott zugköltőnek az olvasása okozta szívinfarktusban vagy agyvérzésben. Anyám szerint utóbbi esetben is kerülhetek ágyba, párnák közé, csak nem otthon, hanem az intenzíven, aminek ő személy szerint nem örülne, mert a fájós lábával nehezére esne engem minden nap meglátogatnia. Meggondoltam magam! Ott essem el én, a hegy lejtőjén! S holttestemen át jetik által űzött Avon tanácsadónők száguldjanak a kivívott diadalra, s ott hagyjanak engemet összetiporva! Mit vétettem?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Alekszandr Petrovics Barguzinban

Fogoly innen hogyan kúsz ki?!
Körülöttem csupa ruszki,
S bűzlenek, mint medvekarám!
Közülük legyen új arám?!

Hej, hun hon! Júliám vár ott?
Tudja vajh’, hogy Segesvárott
Csak beszóltak „Иди сюда!”-t,
S nem döfködött dárdarúd át?

Legyőzött a cári henger
S vonult a sok fázó венгер...
Eme -auszt-szerű holok-,
-ról most verset писать-olok.

Jó vagyok bár oroszul is,
Szibéria nem túl bulis.
Itt a párhetes nyár a show,
S hosszú зима не хорошо!

Bár valaki bundát adna,
В Сибири очень холодно!
Azt éneklem: Ria, ria,
De utállak Szibéria!

Konyhájuk is igen ócska,
Nincs galuska, csak булочка!
Elegem van! Ó, hogy az a...!
Engedjetek ruszkik haza!

„Narodnyik Frady, köszönöm, hogy a maga sekélyes tehetsége ellenére mindent megtett, hogy ezt a Barguzinban írt költeményemet a szibériai higiénia színvonalán ugyan, de nagyrészt lefordította magyarra! Kár, hogy nem egy világklasszis svéd poéta kezébe került a mű, mert akkor esetleg kaphattam volna egy posztumusz irodalmi Nobel-díjat! Azért az itteni kolhoz-büfében simán adtak volna legalább tíz liter karcos vodkát!” /Alekszandr Sztyepanovics Petrovics alias Sandor Petyofi, orosz-magyar szabadságharcos rabköltő/

„Hej, de nagy mókamester volt ez az Alekszandr Sztyepanovics! Folyton reformkajákat, Jókai bablevest és Aranygaluskát kért ebédre, amikor pipázva befordult a konyhába, pedig tudta, hogy az én vendégfogadómban csak scsí van, borscs, pirog meg bulocska. Vicces volt az is, hogy mindig barna kislánynak szólított! A bökversei miatt viszont többször bajba kerültünk. Amikor például kiragasztotta a kocsmaajtóra azt a felségsértő
                                                Azt mesélte W.A. Mozart,
                                                Senki nem látott még jó cárt!
kétsorosát, a rendőrség hetekig ütlegelte a falu lakosságát, hogy megtudja, hol rejtegetjük azt a Mozart nevű titkos ügynököt. Be kell vallanom, hogy miután elmentek, mi is jól eltángáltuk Alekszandr Sztyepanovicsot, de el ám! Hetekig feküdt ágyban, párnák közt!” /Nagyezsda Szergejevna Zubovka, barguzini fogadósné/

„Kétségtelenül jobban jártunk volna egy cserével, nevezetesen azzal, ha a cári csapatok Petőfit hagyják itthon és Frady Endrét hurcolják magukkal Barguzinba, mely helység gyanútlan lakóit pár hetes vihar előtti csend után hóviharként árasztották volna el az immár orosz nyelvű kínrím zuhatagok, minek hatására emberünket a helyi irodalombarátok beleszántották volna a községi céklaföldbe! Anyám szerint, ha Szendrey Júlia tudta volna, hogy drága Sanyija Szibériában lékhorgászik, akkor jó pár perccel tovább ellenállt volna dúsgazdag kérője ostromának, de szerintem ő elfogultan túlértékeli a női hűséget. Csak nehogy erről is szülessen egy Frady vers, mert vádlin harapom magam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hogy Petőfi hol halt meg, azt senki más nem tudná megmondani, csak Petőfi, de ő már halott. Ám, ha nem lenne halott, sem tudná megmondani, hogy hol halt meg, mert akkor még életben lenne, így honnan is tudhatná, hogy hol fog meghalni? Ráadásul, aki eltemette, az sem él már, így ő se tudja elárulni, hová temette Petőfit, ha egyáltalán tudta, hogy az, akit eltemetett, az Petőfi volt. A költő szelleme titokkal terhelten él közöttünk. Incognito ergo sum!” /Dr. Kétely Kotány, hulla holléti holisztikus/

„Egyszer jártam Barguzinban, pont akkor, amikor ezt a Petrovicsot lékhorgászat közben meg akarta enni egy medve, akit úgy lefejeltem, hogy medre és vére esett szét. A vére nyomán vöröslött a folyó medre.” /Chuck Norris/

Nosztalgiahullám

Vizet áraszt tavaszi szél,
Öreg szívemben a KISZ él,
Akkor voltam ifjú botor,
S pörögtem, mint szovjet rotor.

Sasszemem volt messzelátó,
Tiniszerelmem mind plátó,
Kockahasam kőként feszült,
Erdő szélén tábornesz ült.

Titkos ügynök képzőtábor:
Havannai szivar, rá bor
Bele a csehszlovák sörbe,
S millió róka szállt körbe.

Ügynökmúltam sokat jelent,
Meghatározza a jelent.
(- Hogy lehettem ennyire lent,
Jelentve jelentéktelent?! -

- Lelkiismeretem lázad...)
Hej, az a XX. század
Szép volt, jó volt, mint a nagy Ő,
Mégse jön már vissza. Agyő!

Megkopaszodtam én, a punk,
Miként egykor Lenin apánk,
 S urnámból a vízbe hull ám
Porló nosztalgiahullám...

„ Ne aggódjon költő elvtárs amiatt, hogy egykoron Padlizsán fedőnéven jelentette, hogy a környezetében kinek a szendvicsében van olcsó lengyel  mókusparizer és kinek telik drága svéd rénszarvas szalámira! Maga a mi kutyánk kölke és, ha hajlandó alkalmazkodni a taktikai okokból folyton változó világnézetünkhöz, akkor nem marad el az erkölcsi megbecsülése és a kiemelt nyugdíja! Esetleg egy Kossuth-díj és a Nemzeti Alap Tantervben való szereplés sem lehetetlen. Továbbra is éljen a (néha ilyen-olyan színekbe hajló) Párt!” /Képlékeny Kenéz, a Párt világnézeti főideológus helyettese/

„Nyugg... nyugi... Pali... Padi... Padlizsán... hukk! A leki... lelle... lelkiismeretet is el lehet hagg... hagla... halgattatni... hukk... csak elég cseh ló... cselló... csehszlovák sör kell hozzá...  borral... hukk!” /Tömény Tivald, a Párt erkölcsrendésze, Törköly fedőnéven egykori titkos ügynök/

„Költő úr, nem akarom szembe dicsérni, de ez a verse olyan rossz, hogy már-már rettenetes! Nekem nincs szükségem csehszlovák sörbe kevert kannás borra, hogy körberókázzam a Nagyalföldet, elég ha másfélszer elolvasom ezt a posztkommunista celebförmedvényt, ezt a szellemi pestisjárványt!  Anyámat befizettem egy havannai előnyaralásra, hogy inkább ott nosztalgiázzon méregdrágán, mint ezt az olcsó gagyit olvasva itthon. A Lenin Mauzóleum meglátogatása egy könnyed tavaszi románc ehhez az erkölcsi hullabűzhöz képest! Ha cézár lennék, az összes végtagom minden hüvelykujját lefelé fordítanám! Halál a szellemi kútmérgezőkre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A 'KISZ?! Mi?!' angolul 'Kiss me!'. Ha magyar lennék, én is lerúgnám a Make love, not war! szlogen kitalálójának a fejét. De jó, hogy nem budapesti, hanem texasi erőbarom vagyok!” /Chuck Norris/

Nőnapi töprengés

Annak szokott lenni napja,
Ki évközben ritkán kapja
Meg mindazt, mi neki kijár.
Többi csupán süket piár.

Nézzük meg, mi járna őnek-
-i, azaz a főhősnőnek:
Egyenlő munkáért egyen-
-lő bér, hogy eleget egyen.

Sose legyen zaklatásnak
Kitéve, s ha mélyre ásnak
Lelkében lélekvájárok,
Béke lássék, ne várárok!

Mata részeg ura eszét
Vesztve otthon ne verje szét,
Hadd ámuljon el az ódon
Lovagias bánásmódon!

Legyen több a szabadidő,
Mert különben hamar kidő’,
S férj a házimunka felét
Végezze el! Így szép e lét!

Folyvást kapva szeretetet,
Igazit s nem tettetettet,
Kivirágzik minden nőnem,
S nőnapigény tovább nem nő.

„Ez az, költő úr! Ami a szívemen, az a maga száján! Ne nőnap legyen, hanem női egyenjogúság! Ne anyák napja legyen, hanem elég bölcsőde, óvoda és anyák számára is betölthető munkahelyek! Ne pedagógusnap legyen, hanem a nőgyűlölő parlamenti képviselő urak javadalmazásával megegyező tanári fizetés! Mindettől függetlenül azért jólesik a virág is. Ja, és legközelebb ne enjambement halmaz legyen, hanem rendes vers!” /Ordassy Farkasné Bárány Piroska, középiskolai magyar-történelem szakos tanár/

„Ne hepciáskodj már szívem, mert sose lesz kész a vacsorám! Ja, és keress már egy vázát, hogy letehessem végre ezt a neked hozott nőnapi csokrot! Gyerekekkel, remélem, megcsináltátok a leckét, ugye? Miért nézel úgy rám, mint egy túlhajszolt csataló? Hogy lesz így egy romantikus nőnapi esténk?!” /Ordassy Farkas, vasúthatósági főtanácsos/

„Párttársaim nevében kikérem magamnak a nőgyűlölő titulust! A szentírás is nyilvánvalóvá teszi, hogy amíg a családfő a munka frontján harcol, addig az asszonyállatnak a munkahelyén, a földeken, a kiskertben, a kamrában, a konyhában, a gyerekszobában, a fonóban, az istállóban, a templomi kórusban, a hitvesi ágyban és a szülőszobában a helye! No, nem egyszerre persze… bár… Még hogy nőgyűlölő?! Piha!” /Vadkan Vid, parlamenti képviselő és az Ájtatos Manók Egybegyűlt Népe (ÁMEN) felekezet Vak Komondor díjas főpénztárnoka/

„Csak az a versvégi rémrím bukfenc, meg az összes többi, csak azt tudnám feledni! Ha a vers témája az üde virág, akkor a vers technikai megvalósítása a bunkósbot, amellyel a költő ezt a virágot a szétvert vázával egyetemben döngöli bele a kiscelli agyagba. Ha Frady Endrével csak annyira lenne az Erő, mint amennyire a Múzsa, akkor a StarWars 7-ben legfeljebb az elrontott jelenetekben játszhatná Fekete Luk néven Luke Skywalker méltán elfeledett retardált unokáját. Anyám szerint egyébként addig nem lesz női egyenjogúság, amíg én és a Jedi lovagok nem tudunk gyereket szülni. Hát, a feministák kedvéért biztosan nem fogom átoperáltatni magam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nőnap alkalmából hadd szólaljak meg én is! Robikám, ha szülsz nekem egy unokát, olyan egyenlőnek fogom magam érezni, mint az e és az emcénégyzet! Hej, ez a drága Albert, hogy ez hogy tudott fénysebességgel cselezni!” /Puzsér mama/

„Én nem csak nemzetközi nőnapon rúgom le a nőket zaklató és molesztáló manusok fejét, hanem egész évben! Hja, kérem, itt Texasban is élnek még az ódon lovagi erények!” /Chuck Norris/

„Kísértet járja be Európát, a Feminizmus kísértete! Legyen minden nap nemzetközi nő! Világ proletárjai, nőnapozzatok!” /részlet a Feminista Kiáltványból/

„Éljenek a nemzetközi nők az év mind a 365 napján! Szökőévenként 366-on!” /Frady Endre, költőgigász/

Magyar labdarúgás

Magyar labdarúgást néz a
Televízióján Géza.
Sírva vigad, térdét veri
S fiának kiabál: „Feri!
Szerencse, hogy épp most vagy itt,
Együtt láthatjuk e gagyit!”

„Szemöldököt összevonok –
- szól Feri – a stadionok
Lelátói tök üresek!”
„Röhögéstől összeesek!
Többen vannak lenn a pályán,
Mint nézők e pályák táján.”

„Szerintem – így Feri – csoda,
Hogy e korrupt pénzmosoda
Nincs még en bloc lesittelve!”
„Főhatóság alapelve:
’Fej homokban se lát, se hall’
S vizsgálat már rajtnál behal.”

Így évődött fiú s apa…
Pár nap múlva kézben kapa,
S közmunkatábori meló
Közben nej bőg: „Géza, te ló,
Miattad kapál a család!!!
Szálkás tribün nőjön alád!!!”

„Szálkás tribün?! Hol élsz te, anyjuk, a sötét középkorban?! Ebben az új stadionban is, aminek a kéntartalmú termálvizes munkagödrét ássuk, vasbeton tribün lesz műanyag székekkel. Máskor mielőtt kiordítanád a szememből a szálkát, előbb kapáld ki a sajátodból a gerendát! Jaj, drágám, mit akarsz azzal a csákánnyal?!” /Dr. Lejtmeneti Géza, családilag 10 év közmunkára ítélt balneológus professzor/

„Vért akarok, vért! Nesze, nesze!!!” /özv. Dr. Lejtmeneti Gézáné Vágvölgyi Violetta, a Szemmelversz Klinika főnővére/

„Jaj, hagyjátok már abba ezt az obligát l’art pour l’art perpatvart! Mindenki minket bámul! Több nézőnk van, mint egy NB I-es örökrangadónak!” /Lejtmeneti Ferenc, negyedéves bölcsészhallgató és HÖK titkár/

„A múltkor én is láttam egy nagyon érdekes tévéműsort, amelyben egy üres stadionban mozgáskorlátozottak fociztak lassított felvételen. A világlátott és sokat tapasztalt menedzserem a legnagyobb megdöbbenésemre elmagyarázta, hogy ez egy Kispest – Újpest rangadó volt és abban a távoli kis országban ezt a furcsa valamit hívják labdarúgásnak. Na, ne már!” /Lionel Messi, az FC Barcelona argentin csatára/

„Hányszor mondjuk még el, hogy a stadion szó használata tilos, helyette a fedett sportlétesítmény kifejezés alkalmazandó!” /Tönk Töhötöm, az Ember Ellenes Minisztérium újbeszélügyi irodavezetője/

„Labdarúgásunk fejlesztése közügy, és mint ilyen, nemzeti érdek. Aki ez ellen szó-, írás-, vagy tettbeli aknamunkát folytat, az egy jobb belátásra térítendő hazaáruló, akinek társadalmunk valamelyik építendő fedett sportlétesítményünk köré telepített közmunkatáborban kínál új életesélyt. Hazánk feltartóztathatatlanul változik tejjel-mézzel folyó focikánaánná! Futbólia jobban tejesít-mézesít!” /Taccs Tóbiás, a Fedett Sportlétesítmény Építési Minisztérium oldalvonalügyi szakállamtitkár helyettese/

„A magyar labdarúgásnak, ill. annak, amit megszokásból kollektíve annak nevezünk, a színvonala szendvicstöltetként lapul a béka sárga földes feneke és Frady Endre mételyköltészete között. Marihuána árok mélységi sötétség lepi el ezt az emberkárosító klapanciát is, mely stílszerűen tele van lesre állított rímekkel, méterekre elpattanó mondanivalóval, hátulról páros lábbal becsúszó tudálékossággal, vak gólbírói meglátásokkal, lyukat rúgó szellemtelenséggel és stadionból kibikázott fotelpolitizálással. Anyám szerint nem kellene piros lapot lóbálva és habzó szájjal hörögve kergetnem és rugdosnom a szomszédék őrző-védő rottweilerét, mert ennek nem lesz jó vége, de ennél a versnél rosszabb már semmiképp se lehet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer Csák Nóri nagynénémnél vendégeskedve majdnem megnéztem egy magyar meccset, de amikor kiderült, hogy a nyeszlett x-lábú szkínhedek nem a nézők, hanem a játékosok, akkor hirtelen felindulásból szétrúgtam a tévét.” /Chuck Norris/

Tó Tour

Balatonnál van a Tó Tour
Utazási iroda.
Egyik tulaj, pohos Tót úr
Érni délben bír oda.

Míg felébred, társa, Pest úr
Új túrákat megkreál;
Kis Tour, Nagy Tour, Közepes Tour,
S árfekvés sem irreál:

- Ha bárki a kicsin menne,
Nehogy pénzét felélje,
Tó is foglaltatik benne,
Kis Tour siet beléje.

Van még fodrászati Tar Tour,
S lesz Kör Tour is, az talán
Megnézhető Király Artúr
Tour tervező asztalán.

Ennyi infót hallva Tót úr
Hazahajtat nejéhez,
Mert ő – bár fontos a Tó Tour –
Vacsorál, ha megéhez.

- Kis üzlet, de nagy a gondja,
Ám engem nem feszélyez. –
Tele szájjal mondja, mondja
S megfúl. Valós veszély ez.

Pest úr hajt, ám adók jönnek,
S égbe száll sok Tour ára.
Olvasóm, ezért kell Önnek
Bécsbe járni túrára.

„Andrew Frady ebben a versében is megvillantotta azt a megnevezhetetlen valamijét, ami – szerencsére - csak neki van! Az évad nagy sikergyanúsítottja lehet Bukarestben!” /The New York Times/

„Balaton versben miért nem lenni Hekk Tour?! Davaj beleírni költő táváris! Hekk lenni ócseny harasó!” /Hektor Potrohovics Tarakan, ex-szovjet hekker és Matrjoska baba díler/

„Tisztelth költő úr! Szegény uram, Isten nyugosztalja, nem Tót, hanem Tóth! Ön nyilván a hkórház szó elejéről is lefelejti a néma h-th, pedig nem véletlen, hogy H a hkórházak nemzetközi jele! Amúgy az uram, Isten nyugosztalja, nem a vacsorájába fulladth bele, hanem a rengeteg adóba és járulékba. Ő mindig befizette az összeseth, mielőtt összeesetth! Na, jó, majdnem mindig, és majdnem mindeth…” /özv. Tóth Tihamérné szül. H. Kovács Klotild, hkórházi főnővér/

„Üzlettársam egyébként sajnálatos halálával a fék ki lett véve a cégből és megcsillant az európai szintű működés esélye, de az oda- és visszamenőleges hatályú adók és járulékok úgy megroppantottak minket, mint csehszlovák túrabakancs talpa a szarvasbogár kitinpáncélját. Idegenforgalomnak annyi! A többi néma csőd…” /Pest Pelbárt, idegenforgalmi szakreferens és diplomás túravezető/

„Olcsó pánikkeltés és idegenszívű demagógia azt állítani, hogy Magyarországnak csökkent az idegenforgalmi vonzereje! A napokban is UFO-kat láttak Pomázon! Jeti Jenő polgári megbízott, aki nekünk régi megbízható elvt… ööö… emberünk, még az idegenek csészealjain lévő CCCP feliratot is el tudta olvasni! Jönnek a tehát a turisták! Magyarország ebben is jobban teljesít!” /Alien Éliás, az Idegenforgalmi és Idegenrendészeti Minisztérium helyettes szakállamtitkára, volt KISZ titkár/

„UFO-t lát a Jeti, hö, milyen mázlija van neki!” /Takáts Tamás & Dzsuvás Blúz Banda/

„Orr túra nincs a tarsolyban?! Kár, mert úgy könnyebb lenne fikázni ezt a szellemi paralimpia szintjét sem megütő bárgyúságot! A bugyuta keresztrímektől fecsegő felszín alatt nem a súlya, hanem a hiánya miatt hallgat a mély. Anyám szerint ilyen mélyen hallgatósat már hallott valahol. Mikor mondtam neki, hogy József Attila, megkérdezte, hogy melyik József és melyik Attila, mert nagy az ismeretségi köre. De hát mit is várhatnék egy olyan országban, ahol a kereszt alatt ferde a korona? Biztosan valami srég királyra gyártották ősrég, akinek a tartása olyan ferde volt, mint ennek a rímokádónak az ízlésvilága!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Akárcsak Magyarországon, itt Texasban is egyre több az adó, de nagy szerencséjükre mind az én filmjeimet sugározzák. Az egyik csatornánál ugyan megpróbálkoztak Bruce Lee filmekkel, de a tekintetemmel mentálisan gúzsba kötöttem őket és azóta egy a második visszatérés előtti csendet hallgató szekta tagjaiként nyáladznak a sivatagban.” /Chuck Norris/

Fájós hátú statikus

Statikusnak fáj a háta.
Hatásábra ordináta
Böködi az epesérvét,
Ami magyarázza, mér’ vét
Számításban alapvető
Hibát s szakad nádi tető
Zsírcinege terhelése
Alatt recsegve le, és e
Kis számszaki malőr miatt
Elmarad a mérnöki jatt.
Búcsút mondván eme jussnak
Fájós hátú statikusnak
Immáron feje is sajog,
Fenyegeti szegényt a jog,
Mert a zsírcinege perel,
Őszerinte nem Q/L
A nádtető hasznos terhe.
„Ó, engem az Úr mér’ ver, he?!
Cinketeher nem megoszló,
Mint egy síkba fejtett rossz ló,
Inkább pontszerűen hathat
E fenevad (hathatvanhat!!!)
S így szakad be koncentráltan!
Tehát nem szél, nem is a hó
Mértékadó! Szakma, hahó!”
Ám a szakma füle siket
S legyintenek n-ediket.

„Tisztelt kolléga úr – bár ezek után nem szívesen szólítom így – n-edszeri figyelmeztetésünkre vegye már végre tudomásul, hogy mi mint szakmai elit természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy nádtető teherbírása szempontjából egy pontszerűen és dinamikusan landoló hat egész hatvanhat század tonnás sárgalábú cinege mértékadóbb, mint másfél méternyi hópaplan, ám az Eurocode bevezetése óta a mérnöktársadalomnak a szabványok nemzeti mellékleteire kell támaszkodnia, nem pedig a józan eszére. A mérnök feladata nem a gondolkodás, hanem a kamarai tagdíjak pontos befizetése.” /Dr. Kocka Kenéz, a mérnökkamara vályogházügyi szakreferense/

„Ez se rossz, de a mi verziónk azért sokkal szórakoztatóbb. Főleg a gyerekeknek.” /Buda Gábor, az Alma együttes vezetője/

„Jaj, le van leplezve az sátáni tervem! Ez a spirituális látásmódú nyavalyás lelkészmérnök rájött, hogy a háttérből én irányítom a nádfedelű házak 6,66 tonnás cinegékkel történő szőnyegbombázását! A bűn mindenit ennek a firkász fattyúnak! Apage Fradysas! Fősz te még az én bográcsomba’!” /Ördögh Lucifer a 666-os sorszámú fenevad/

„ Tisztelt alperes úr! A kézfejünkön  és a homlokunkon az udvariassági bélyegét hagyó felperes által előadott tényállás alapján a mindentől – többek között a tényektől is – független bíróságunk önt többrendbeli fő- illetve jószágvesztésre, teljes vagyonelkobzásra, örök pokolbéli bográcsozásra és öt év közügyektől való eltiltásra ítéli.” /Dr. Bőzseb Baltazár, a Nemzeti Joghurt- és Showhivatal Főülnöke és a Tákolmánybíróság póttagja/

„Csak öt évig nem mehetek szavazni?! Nem lehetne megtriplázni?” /Frady Endre, állampolgár/

„Jog hurts, jog scars, jog wounds, and mars...” /Nazareth együttes/

„Na, megint egy mérnök, akik kegyelem kettesekkel abszolválta a Műegyetemet! Hát hányszor magyarázzam még el, hogy a hóteher megoszló ugyan, de nem vonal, hanem felület mentén?! A hótömeg teljes Q súlyát mind a tető L hosszával, mind pedig a B szélességével el kell osztani! Nem tudom, ki a maga védőszentje, de erőfelettit teljesített, amikor maga leállamvizsgázott! Könyörgöm, ne tervezzen! Inkább írjon verseket!” /Dr. Képlékeny Szilárd, a Mechanika Tanszék adjunktusa/

„Hé, Képlékeny úr, nehogy már versírásra biztassa ezt a szerencsétlent! Hadd tervezzen az Úr barma, abból kevesebb baj származik! Inkább essen rám a nád (a házam teteje, teteje) és szálljon rám a sárgalábú cinege (cinege), mint hogy anyám egy fatális balszerencse révén esetleg elolvashassa eme Frady vers véletlenül meg nem semmisített példányát! Ha egy szóval kéne jellemeznem, nagy levegőt véve azt mondanám: ördögkútfertőzésveszélyforráskódfeltöréstesztelőszobanövényhatározószófajgyűlöletkeltés.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer meggyógyítottam egy szárnyaszegett sárgalábú cinegét, cinegét, és visszadobtam az égbe, akkor attól is kiszakadt a nádfedelű házam teteje, teteje, de belülről kifele, kifele.” /Chuck Norris/

Mókuskerék

Tavaszodik, tél meg múlik,
Közelednek júnik, júlik,
Szeptemberek s tél jön újra,
S fagy húz kesztyűt kékült ujjra,
Karácsony lesz, shopping, fooding,
Lúdon szétreped a lúding,
Szegényeknek főz a menza,
Arat a bősz influenza,
Farsangkor dúl a maszkabál,
Ölt disznókat böllér abál,
Vizet áraszt tavaszi szél,
Zöld a marhapárizsi szél,
Mézért méhdong minden akác,
-ió elé kerül Vakác-,
Balatonban túlél hektó
Keszeg, mer’ ez a tó hekk tó,
Ősszel nincs már nyári szünet
Ez is „és így tovább” tünet,
S mókuskerék tovább forog…
Húzz ki, Uram! Hol a horog?!

„Szólítottál gyermekem, hát válaszolok. Az, hogy ki meddig marad a mókuskerékben, és kit mikor húzok ki onnan, csak rám tartozik. Mindent a maga idejében. Addig is légy türelemmel és élvezd a pörgést!” /az Úr/

„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” /Madách Imre/

„Kösz, Imi, sokat segítettél! Én lassan szélnek eresztem a belemet ettől az állandó forgástól, te meg az ember tragédiájának átérzése helyett virsi-verselgetsz itt nekem!” /Vurstli Vendel, körhintáslegény/

„Tisztelt költő úr, vegye tudomásul, hogy a PVC kft GM jelzésű, azaz génmanipulált marhapárizsija szerves anyagot nem tartalmazván megzöldülni sem tud, viszont majdnem finom! Fenti információ figyelembevételével kérjük a vers haladéktalan átírását, különben a jó hírnevünk megsértése folytán kénytelenek leszünk sajtóperben elégtételt venni!” /Dr. Sehús-Sehal Dömötör, a PVC kft jogtanácsosa/

„Szent ágytál, minő fertelmet freccsentettél elénk?! Ezért meglakolsz, fattyú! Hóhért ide, de rögvest! – kiáltanám, ha középkori kritikus lennék, de mivel csak középkorú vagyok, így csupán anyámat tiltom el eme bulvárirodalmi förtelem száz kilométeres hatósugarának még a megközelítésétől is. Anyám szerint nem őt kéne zaklatnom a saját életközépi válságom – magyarul: midlife crisis – miatt, ő nem tehet róla, hogy már négy X-et lepedáloztam ebben a mókuskerékben. Hát ki szült engem akkor, amikor, hát ki szült?! Mindenkinek mindenre nulla pont! Brühühü!” /Puzsér Róbert, középkorú kritikus/

„Az igaz, hogy szétreped rajtam a lúding, de amióta az EU jóvoltából már konditerembe is járhatunk és nem csővel etetnek minket, hanem rendes kajával, azóta nem a pocakomnál van a szakadás, hanem vállban. Gá-gá-gá!” /Lúd Lajos, gőgös gúnár/

„Az Emberek Elleni Minisztérium rendelete értelmében tilos többek között a ’szegény’ és a ’nincs’ szavak ragozatlan és ragozott formájú használata. Ennek megfelelően ez az amúgy is vérszegény és kétértelmű mű egyértelműen NEM ENG.!” /Totyak Tivald, főcenzor és legitim lojalista/

„Mindenki csak a mókuskerék forgásán sajnálkozik, de az, hogy én itt tök értelmetlenül csak pergek, pergek és emiatt a kedvesek tovább szenvednek, a kutyát sem érdekli!” /a homokóra/

„Itt Texasban minden évszak csak addig tart, amíg fejbe nem rúgom, oszt’ jöhet a következő! Az agresszív mókusokat pedig már rég kerekesszékbe fejeltem.” /Chuck Norris/