2015. október 12., hétfő

Hűvös idő

Annyira jó végre fázni!
Hogy mennyire? Mint például
Hallani, hogy felzúg száz Ni!,
Vagy sziszegni viperául.

Aki kígyónyelven sziszeg,
Azt megérti minden piton,
S nem áll fejre, mint jancsiszeg
Boamartan a pázsiton.

Tonhal alatt leng a hinta,
Száz Ni-lovag kiált: „Állj, ton!
E hűs vers abszurdabb, mint a
Legsötétebb Monty Python!”

Költő víg, ha fagy az agya,
S ráfagyott mosolya jetis,
Ám mint arc, min nagy a ragya,
Oly rút eme rettenet is.

Poétáért mentők jönnek,
Látván, mentálisan vak ő.
Olvasó, e hírtől Önnek
Szívéről leesik a kő?

„Leesik, kérem, leesik! Megmondom én magának, úgy ahogy van, hogy aggódtam, hogy a sok hintázó tonhal és Ni!-t sziszegő boák miatt esetleg nem lesz tánc meg zárcsökkentés, de így most már, hogy ez a hogyishívják egyszerűen elintéződött, meg a kígyók se sziszegnek ebbe a cudar hidegbe, így most már leesett ez a kő is, le bizony! Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Szimpla Szilárd, betanított jégcsákány hegesztő/

„Mi van, költő úr, már megint fullba nyomta a kretént?! A nyárvégi kánikula utáni lehűlés felett érzett örömében túlhűtött aggyal hallucinált egyet és a rémálmait beszövegszerkesztette?! Hogy nem fagyott le a gépe?! Ezek után természetesen NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kredencz, főcenzor és hobbisintér/

„Jaj, de dilettáns maga, sápadt arcú költő úr! Hát még azt sem tudja, hogy a boa óriáskígyó, tehát nem mar, hanem fojt?! Ahogy az indián versike mondja: Akit ölel a boa, azt mondja csupán: boaaaaaaa...” /Okádó Avokádó, sziú törzsfőnök/

„Frady úr, ne keverje össze az abszurdot a kreténnel! Ni! Ja, nem, már nem Ni! Eki-eki-eki-patang!” /egy magát megnevezni nem kívánó Monty Python tag/

„Eme látnoki lírában a megbomlani látszó költőagy az értékvesztett világ megbomló erkölcsi rendjének szimbólumaként látszólag vígan rohan önnön vesztébe. A fékevesztetten pazarló emberiség gigantikus ökológiai lábnyoma okozta globális felmelegedéstől szétfőtt költői agyzagy fagyott kővé dermedése a mindennapi kozmikus létveszélyek alfájával és ómegájával paralel. A finom verstani cizellák abszurd stílusbunkóval való szétverése a hanyatló vadkelet kendermagos metaópiuma. Igazi sárba rántott világvers!” /Rémrím Rómeóné Jajvári Júlia, középiskolai magyartanár és színházi kellékes/

„Tisztelt költő úr! Amennyiben bebizonyosodik, hogy a fent említette tonhal nem EU-konform játszótéren, nem EU csereszabatos hintán hintázott, akkor önre a hantás hintás költőkre szakosodott testületünk brüsszeli székhelyű alirodája, a Hintára Űzött Halak’s Office (HŰHÓ) hatmillió eurós bírságot szabhat ki. Plusz négymillió euró fordítási, postázási, korrupciómentesítési, egységesítési, ügymenet egyszerűsítési és ügyintézési díj. Plusz ÁFA.” /Jean-Pierre Gagner, az Európai Hintaegységesítési Testület bírságügyi albizottságának helyettes vezetője/

„Mi ez a mentális székrekedés?! Egy rühös gibbon hónalj inkább beleillik az esztétikum kategóriájába, mint ez a pusztító agyböffenet! Szerintem ez az ordenáré vérlázítás előrefelé olvasva épp olyan értelmetlen, mint visszafelé:
     !inzáf ergév ój arinnyA
     luádlép tniM ?erinnyem gyoH
      !iN zász gúzlef gyoh ,inallaH
    .luárepiv ingeszisz gyaV
Anyám szerint így visszafelé egész kellemesen egzotikus ázsiai altatódal üteme van. Lehet, hogy Frady Endre egyetlen ellenszere a visszafelé olvasás? Én azért szívesen kipróbálnám kockás pitont, vagy a szeneslapátot is!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer álmomban rám tekeredett egy óriáskígyó család, de amikor vettem egy nagy levegőt, cafatokra szakadtak és boapüré lett belőlük a texasi rendőrség üzemi étkezdéjében.” /Chuck Norris/

"...Megszakítjuk adásunkat. Különleges közleményt hallanak. Kérjük, haladéktalanul kapcsolják ki a wifi routert és további értesítésig ne csatlakozzanak a világhálóhoz! Ha mégis csatlakoznak, semmiképpen se keressék fel kedvenc költészeti portáljukat!! Szigorúan tilos és életveszélyes ráklikkelni a legfrissebb posztra, melynek címét biztonsági okokból nem árulhatjuk el, csak annyit közölhetünk, hogy az ártalmatlannak tűnő címre kattintva azonnali és visszafordíthatatlan egészségkárosodás kockázatának tesszük ki magunkat. Ezekben a percekben állig felfegyverkezett TEK aktivisták kutatják át a blogspot szerverfarmját, habozás nélkül tüzelve minden gyanús élőlényre, amely összefüggésbe hozható a Nemzet Csumidaleguánja néven világhírű ókonzervatív költőfenomén honlapjának különleges kegyetlenséggel elkövetett meghekkelésével. Költőnk a hír hallatán erős sokkot kapott, eszméletét még nem nyerte teljesen vissza, de a roham rövid szüneteiben a közel állók elhatárolódásról és az irodalom megmentése melletti elkötelezettségről hallották sóhajtozni, természetesen makulátlan hexameterekben. Azon polgártársak védőkezeléséről és ártalmatlanításáról, akik a mindennapi kultúradagjuk ájtatos magukhozvétele érdekében a mai napon mit sem sejtve felkeresték a nemzeti költészet online mekkáját, felkészült infektológusok gondoskodnak. Kérjük, ha a mai napon bármilyen gyanús internettevékenységet tapasztalnak, azonnal áramtalanítsák a készüléket, ne menjenek a sérültek közelébe és kizárólag postai úton, vagy butatelefonon, de haladéktalanul értesítsék a hatóságokat. Együttműködésüket köszönjük, a biztonságos irodalomszolgáltatás helyreállításáról újabb különleges közleményben értesítjük a lakosságot..." /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnök kollégája/

2015. október 10., szombat

Mi a megoldás?

Elhagyott téged a kedves,
S kispárnád most könnytől nedves?
Sárga csekkjeidnek halma
Nyomaszt és a hitel alma?

Létedben az öröm sekély,
S hű társad a gyomorfekély?
Viharban élsz, mint az ír nád,
S jobban lennél, ki se bírnád?

Gyereked azt hiszi, menő
Attól, hogy a fejedre nő?
Te meg vagy, mint minden szülő
Idő előtt megőszülő?

Légvárad mára már várrom?
Folyton péntek tizenhárom
Vesz körül s vagdalod ered?
Ez a sok baj honnan ered?

Kérdés, amit nem ért elme,
Problémáknak mi értelme?
Nehézség, bánat s gond, ha ver,
Mi a megoldás, mondd haver?!

Fix, hogy ezt a kérdést Mike rém
Egyszerűen (mint a májkrém)
Elmesélgeti „Unce Upon
A Time” jövő vasárnapon.


Az élet tele van problémákkal, nehézségekkel. Ezek könnyen eluralkodnak a gondolkodásunkon, hatással vannak az érzelmi világunkra. De mi is a problémák szerepe az életünkben? A vasárnapi istentiszteletünk keretében tartott bibliai előadás a megoldás-orientált gondolkodás és élet, valamint a gyermeknevelés kérdéseit taglalja.
Az előadóról: Mike Fix lelkész, életvezetési tanácsadó, párkapcsolati és gyermeknevelési előadó. New Hampshire államban él és dolgozik feleségével Laurával. Két felnőtt gyermeke van, akik már szintén házasok.
Az istentisztelet után némi harapnivalóval is várunk!
A program időtartama alatt 3-12 éves gyermekeknek korcsoportos foglalkozást biztosítunk.

Lurdy Ház (Konferencia  Központ I. emelet)
1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.
2015. október 18. vasárnap de. 10:30

www.krisztusegyhaza.hu

2015. október 8., csütörtök

Megint nem én kaptam az irodalmi Nobel-díjat!

Más kapta a Nobel-díjat,
Úgyhogy máma én emiatt
Új verseket juszt se költök
Akkor se, ha mind megöltök!

Megsértődtem, bár mimóza
Nem vagyok, s csak azért sóz a
Svéd királynak oda térdem,
Nekem járt volna az érdem!

Eme fehérorosz mutyin
Felháborodik még Putyin
Elvtárs is, meg sok száz Szása,
S kezdődhet Minszk bombázása!

Lángok, vér, veríték, könnyek…
Bánatomba hová mönjek?!
Kisbigbe tán? Van még sólet?
Van! Ettem s a kedvem jó lett!

Jó a sütött babos lóbél,
Nem is hiányzol már Nóbél…
Vagy hogy hívják azt a gagyit…
Nem kellesz, ha most nem vagy itt!

(brühühü…)

„Hányszor magyarázzam még el, költő úr, hogy a sólet nem lóbelet tartalmaz, hanem gerslit és marhafelsálat. A lóbél az a lóban van! Amúgy mi is sajnáljuk, hogy nem kapta meg a Nobel-díjat és így nem tudja nálunk leenni az érte járó szerény összeget! Talán majd máskor!” /Mr. Kisbig/

„Szerény összeg, apjuk?! Kétszázhetvenmillió forint!!! Abból több mint ezer évig ehetne nálunk ebédre egy kismenüt!!! Néha még egy nagy is beleférne, vagy egy fatányéros…” /Kisbigné/

„Az a felháborító, hogy nem én kaptam ezt a Nobel-díjat valamelyik beszédem írott változatáért, hanem egy szakadár poszt-szovjet mensevik zugfirkásznő! Úgy látom, hogy ezen a területen is van bőven visszacsatolnivalónk!” /Vlagyimir Putyin/

„Frady Endre legalább annyira megérdemelné az irodalmi Nobel-díjat, mint én a díszdoktori kinevezést! Ő szinte már-már olyannyira izé-féle, amennyire én hogyishívják vagyok!” /Mocsai Lajos, ex kézilabda szövetségi kapitány és a Testnevelési Egyetem rektora/

„Nem engedhetjük meg, hogy a magyar névre szégyent hozó, idegenszívű kozmopolita liberálbolsevik bérrettegő a büntetésből megemelt közműdíjon kívül bármi más díjat is kapjon! A harminchárom tenger mosta Nagymagyarhont egy igazi ősmagyar képviselje ezen az irodalmi versengésen, ne egy elfajzott halvérű pirézkorcs!” /Táltos Gyula, a Turul Vérű Magorok Archaikus Cipőjű Igriceinek (TVMACI) tárogató őrizője és a Groupama Aréna biztonsági őre/

„Bocs Frady, de idén az én hátszelem erősebb volt! Talán még több sóletet kellene enned? Amúgy a többszólamú írásaim, amelyben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állítok emlékművet, egyszerűen sokkal jobbak, mint a te… mint a te… mijeid is? Elnézést, de még egy sorodat sem olvastam! Ugye nem vesztettem semmit?” /Szvetlana Alekszijevics, ukrán születésű fehérorosz írónő/

„Daragaja Szvetlana! Máig ugyan még a nevedet sem hallottam, de egyrészt gratulálok, másrészt meg a ló lambadázzon a füled körül! Nem igaz már, hogy se a KiMitTube-ot, se a Nobel-díjat nem tudtam megnyerni! El vagyok átkozva!” /Frady Endre, mimóza lelkű költőgigász/

„Előbb adnék az azeri baltás gyilkosnak Nobel-békedíjat, mint ennek az eszement klapanciabelű rímszellentőnek irodalmit! Anyám szerint azonban mindannyian jól járnánk, ha mielőbb kapna egy posztumusz életmű díjat, ám ő nem számol az ennek mellékhatásaként mindent elöntő Frady Endre Összes Művei elmefertőző kockázataival! Frady kitűzők, Frady bögrék, Frady hónaljsprayk, Frady végbélkúpok, Frady műfogsorok, Frady kőbalták… Még a csapból is Frady folyna, és nekünk Frady lében kellene zuhanyoznunk! Brrr!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer én is majdnem megkaptam az irodalmi Nobel-díjat, de a svéd akadémia tagjai sajnos úgy elgyengültek a véleményformáló veréstől, hogy abban az évben nem is tudtak szavazni. Pedig csak a fülszőrömmel csapkodtam meg őket egy kicsit.” /Chuck Norris/

2015. október 7., szerda

Szökőcsiga

Kocsit húzna fogoly csiga,
Ám mert nincsen válla neki,
Lecsusszan róla az iga…
Tyű, de kiszabadul, de ki!

Fut a csiga, suhan némán,
Mögötte egy nyálcsík csillog,
S csigasintér kiált: „Né’ mán’,
Látszik rajt’ a csigabillog!”

Kövér sintér ugrik, uccu!:
„Elkapom, Istennek hála!”
Ám a karcsú, csíkos cuccú
Szökőcsiga gyorsabb nála.

Szökőcsiga tovább szökik,
Üres lelátókon telel,
S rég szétköpött szotyik-tökik
Rágtán gyomra romlik el-el…

Tribünre rúgott lasztik át-
-gyúrják arcát és a vén tél
Múltán így nyer arcplasztikát,
S onnantól már hörcsögként él.

„Phhh-fhhh… phhh-fhhh… Na, idehallgasson maga lázadó költőcske! Mivel úgy szörcsögök, mint egy bádoghörcsög, a maga versére hivatkozva állandóan zaklatnak az agresszív csigacsőszök és az alattvalóim a hátam mögött már csak puhatestű nagyúrnak neveznek! Megálljon csak, jön maga még az Erő sötét oldalának utcájába! Phhh-fhhh… phhh-fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Na, ne már, hogy egy puhatestű az apám!” /Luke Skywalker, jedi lovag/

„Luke, hű padavanom, ideje megtudnod a teljes igazságot! Apád eredetileg csigának született Anakyn Snailwalker néven. Amikor el akarták adni rabszolgának, meglógott a csigasorból és a nevét előbb Hamsterwalkerre, majd a világűrbe szökése után Skywalkerre magyarosította. A többi ma már történelem... Most pedig menj és oszlasd el a kételyeidet!” /Obi-Wan Kenobi, jedi mester/

„Eleinte biztos voltam benne, hogy utolérem azt a megbillogozott szökevényt, mert akkoriban még 9,5 perc alatt futottam a százat, de ő úgy száguldott, mintha teknősfogat húzná! Egy krokodilszempillantás alatt eltűnt a horizonton!” /Lajhár Leopold, nyugalmazott csigasintér/

„Menetrendszerűen megérkezett a legfrissebb fertőző mételybomba. A költő ismét egy újabb szintet süllyedt. Eddig minden verse csak sokkal volt rosszabb annál, mint amire előzőleg számítottam, de ez a mostani annyival sokkalta sokkal rosszabb, hogy anyám már maga kérte, hogy tiltsam el tőle. Nem vagyok híve a kataklizmáknak, de ha egy esetleges világégés garantálni tudná a Frady művek irreverzibilis enyészetnek adását, akkor komolyan megfontolandónak tartanám a lehetőséget.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az eldologiasodás rabságából történő csigagyorsaságú menekülést ilyen könnyed nyögvenyeléssel megénekelni csak Frady Endre tudja, de ő is csak korunk legerősebb tudatmódosítója, az igazságot csak nyomokban tartalmazó köztévéhíradók hatására. A heurisztikus valóságismeret hálójában vergődő költő biztos kézzel bizonytalankodik a lábszagú légvárak vasbeton pókhálójában. Az elefántcsonttornyi csigaházában vergődő olvasó kifelé nevet, de befelé ordítva sír a vén tél giccsképén, de Rejtő óta tudjuk, hogy nincs melódia, ami gyönyörűbb, felemelőbb és meghatóbb, mint egy nagyszerű giccs, ha időszerű lesz bennünk valamiért. Noch dazu, a nyikhaj nyár még giccsesebb lenne.” /Dr. Tannenbaum Tiborné Bőzendorfer Butélia, a Hunyorgó Hónaljak c. irodalmi háttérmagazin frontembere/

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a "valóság" maga? 
Nem volna szép, ha földön folyna
gondolatom folyama.

Csigám lassan elszivárog,
nem lógok a tények tején,
hörpintsél Frady világot,
saját lényekkel, ahogy én.

(Tribute to J.A.)

Mert mivégre vagyunk is itt a Földön/földön? Puszta lét, mentális vegetáció, kitaposott autópályák, kockázatmentes nyárspolgári sablongondolatok?! Piha!!! Akció vs. dráma, lendület vs. perdület, értelem vs. érzelem, szotyi vs. tökmag, metabolizmus vs. metamorfózis, sport vs. labdarúgás, plasztik vs. lasztik! Mindez egy helyen! NEM! Nem a Blikk mai számában, hanem a legfrissebb, tőről metszett, echte ungarische Frady Dada Endre opuszban! Tessék, csak tessék, óriási szenzáció!" /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/

„Olyan ritkán írnak rólunk, csigahörcsögökról verset, hogy ez akár tetszhetne is, de nem! Ha nem tévedek, akkor ez gáz! Márpedig én nem tévedhetek, hiszen tévedni emberi dolog, én viszont állat vagyok!” /Csigahörcsög Csárli, a Csigákat Átoperáló Kemény Népi Orvosok Rendjének Intelligens Szövetségének (CSÁKNORISZ) haszonélvezője/

„Egyszer találkoztam egy ilyen CSÁKNORISZ taggal, de amikor a szikéjével bele akart vágni az orromból kipöndörödő zöld csigák egyikébe, ledugtam a torkán a páros lábamat.” /Chuck Norris/

2015. október 5., hétfő

Kajárpécre szökő bűnbak

Hogyha ugrókötelezek,
Mindig megfigyelnek ezek,
Ha meg éppen kosarazok,
Akkor ezek helyett azok!

Nem t’om, kik ezek az azok,
Egy szó illik ide, a zok!
Másfél zokszóm hat vagy hatnak,
S ez az, amit lehallgatnak.

Lakomban sok poloska jár,
Le kell lépnem, irány Kajár!
Odavisz egy nagy kamion,
Ám a sofőrje is spion!

Spionország lakosaként
Öngyilkolón egyek ma ként?!
Vagy amíg még le nem lőnek,
Álljak én is figyelőnek?!

Úgy döntöttem, intő jelnek
Tekintem, ha megfigyelnek,
S azt hiszik, hogy én vagyok a
Gyenge magyar foci oka.

Holnaptól majd meccsre járok,
Bástya leszek, nem rés, árok…
S NB I-es meccsek zömén,
Lelátóra költözöm én!

Kivisz majd a szurkolóbusz,
S nem állíthat meg a glóbusz
Forró nyara s fagyos tele:
Velem lesz a tribün tele!

„Kőttő úr! Kajárra 1950 óta nem tud menekűnni, mer akkó mán egyesűtt Kispéccel. Azóta mink Kajárpéc vagyunk. Stadionunk szerencsére még nincs. Még! Jaj, mit csinálnak ott azok a lapátos közmunkások?!” /Kispéci Károly, kajárpéci kürtőskalácsos lokálpatrióta/

„Azok a lapátos közmunkások mind keményen dolgozó kisemberek, akik azon fáradoznak, hogy a megyei II. osztályban szereplő Kajárpéc labdarúgócsapatának legyen végre egy a Bajnokok Ligája döntő megrendezésére is alkalmas, hetvenezer nézőt befogadó ultramodern stadionja. A Magyar Labdarúgó Szövetség nem rés, hanem bástya kíván lenni a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek a változások tengerén hánykolódó végvárán!” /Dr. Zsákszám Herdál, a futballminisztérium pénzügyi államtitkára/

„Jó lesz költő úr, ha vigyáz és összekapja magát, mert tudjuk ám, hogy 2006. augusztus 12-én volt utoljára mérkőzésen, a Ferencváros-Jászapáti NB II-es nyitányon! Bő kilenc éve nem vett jegyet, csak a tévében bámulja a Barcelonát! Na, nyúljon csak bele a rezsicsökkentés miatt meghízott pénztárcájába és irány a vénaszkenner! MOST!!!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, a Nemzeti Besúgási Intézet (NBI) meggyőzési igazgatója/

„Nem kell ide besúgási intézet, meg titkosszolgálat! A maguk országában mindenki tud mindenkiről mindent, sőt mindent jobban tud! És örömmel el is mondja. Amikor ’44-ben itt állomásoztunk, akkor annyi feljelentés érkezett, hogy térdig gázoltunk a névtelen levelekben. Egész télen éjjel-nappal vörösen izzott a vaskályha, amikor elégettük azt a sok papírt. Schöne ungarische Wirtschaft!” /Karl-Heinz Händehoch, egykori Gestapo Obersturmbannführer/

„Kibicek legyünk, vagy laikusok? Ez a kérdés, válasszatok! Fogalmam sincs mivel mágnesezte Frady Endre a betűtésztát, hogy ez állt össze belőle, de el kell ismerni, technikailag versnek nevezhető az eredmény. Ki beszél?! Miről beszél?! Mi közünk hozzá?! Nem kell mindent érteni, nem kell mindent szabályozni! Dőljünk hátra, lazítsunk, csukjuk be a szemünket, élvezzük a balladisztikus kavargást, a lüktető üldöztetést, rímbeszedett zihálást annak biztos tudatában, hogy szokás szerint mindez csak a Frady-féle hipertérben történik. Köszönjük szépen!” /F. Péter kolléga, aki nem olvas híreket/

„Ó, anyám, mimbe harapjak, hogy a vadul belém hasító fájdalom elfeledtesse velem ezt a dögkút szagú szellemi alulteljesítést?! Inkább a saját vérem fröccsenjen a szemembe, mint ennek a miazmás mocsárversnek a bűzhödt kipárolgása! Frady Endre egy folyamatosan váladékozó kelés a költészet testén! Ki engedte már megint klaviatúra közelbe ezt az irodalmi jóízlésrombolót?! Neveket akarok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor engem lehallgatnak, akkor nagy csattanással arcon rúgom magam és a vonal túlsó végén a hangrobbanás szétloccsantja a spion agyvelejét.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 29., kedd

A tápiószentmártoni darálós WC

Pár barátom (egy baráti pár) a napokban kért tőlem egy verset, melyben Tápiószentmárton is szerepel meg darálós WC is. Az okok most nem fontosak, a vers viszont elkészült…

Híres Tápiószentmárton
Patakjában úszik pár ton,
Amit Bödön bácsi megesz
Tejszínhabbal s attól degesz.

Fájós hasa hasogatja,
Érzi, gázos már a gatya,
WC-re lihegve oson,
S üldögél a darálóson.

Nyögve maga alá robban,
S rögvest érzi magát jobban.
Zúg a WC, zeng a falu…
Új ház kéne, tripla falú!


„Nehéz dolga van a zsűrinek. Nehéz ehhez bármit hozzátenni.....elvenni meg pláne. Nehéz lett volna alkalmasabb irodalmi entitást találni erre a költőt próbáló feladatra. HAJRÁ FRADY! HAJRÁ FRADY!! HAJRÁ FRADY!!! HAJRÁ FRADY!!!! :-)))” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnök kollégája/

„Kőttő úr, minékünk itt Jásznagybürgözdön van egy messzi fődön híres zenélő biligyárunk! Arrúl mér nem ír valami szépet, hogy mink is örülhessünk kicsinyég?!” /Jásznagybürgözdi Jenő, zenélő bili gyáros és polgármester/

„A csokikakiló Mikulásnak nincs szüksége semmilyen WC-re, mert amit ő kakil, azt a kismanók ezüstpapírba csomagolva egyenest viszik is a csokiboltba. Ugye gyerekek?” /Edebede bácsi alias Laár András/

„Nyihaha, költő úr, bruhaha! Hát még azt sem tudja, hogy a szülőfalum, Tápiószentmárton nem is falu, hanem nagyközség?! Illetve, amikor születtem, még falu volt. Éppen ezért lehetett a szülőfalum, mert ha már akkor nagyközség lett volna, akkor a szülőnagyközségem lett volna. De pont attól lett nagyközség, hogy miattam híres lett, mert az volt az én szülőfalum! Ha már a születésemkor nagyközségként indul, mára talán már megyeszékhely lenne! Nem érti? Nyihaha-bruhaha!” /Kincsem, a verhetetlen versenyló/

„Ugyan már, mit tudhat egy versenyló?! Elvégre nem az eszéért tiszteljük szegényt! Kincsem nem Tápiószentmártonban született, hanem itt nálunk Kisbéren! Bár nyilván Tápiószentmártonban, akárcsak az egész országban kisbérűek élnek, de ez nem ok arra, hogy minden település magának akarja a csodalovat! Aki ez ellen hőbörög, azt lekaszabolom, punktum!” /gróf Béri-Kiss Kenéz, kisbéri lótenyésztő és hagyományőrző huszárőrnagy/

„Böff! Naná, hogy tejszínhabbal eszem tonhalat! Én az ecetes uborkát is tejszínhabbal eszem! Az egészséges, mert átmossa a belemet és kicunamizza a bennem lerakódott méreganyagtömböket! Oszt’ hadd dolgozzon az a darálós WC!” /Bödön bácsi, nyugdíjas sintér/

„A darálós WC egy darálóval és szivattyúval ellátott szerkezet, amely kis átmérőjű lefolyók esetén is lehetővé teszi a WC bekötését, mert sok aprított trágya kis helyen is átfér. Ha nálunk veszi meg és velünk kötteti be új darálós WC-jét, akkor ajándékba adunk mellé egy doboz székletlágyítót is. Jelmondatunk: Székeljen velünk, mi ledaráljuk!” /Dr. Dara Dezső, okleveles csatornamérnök és a Dirr-Durr-Dara Kft ügyvezető igazgatója/

„Mi a szentséges rotyogó reterát ez?! Mintha ezt a sivító slózit rossz helyre kötötték volna be, és a kijövő tartalom nem a szűk csatornába, hanem a szövegszerkesztőbe ömlött volna! Ugye, hogy ráhibáztam és tényleg így fröccsent ide ez az íze is, bűze is mű?! Anyám szerint biztos van ebben az országban fél tucat ember, aki még ezt is meg tudja emészteni, de hát ő mindig is reménytelenül optimista volt. Vajon nincs Tápiószentmártonban egy lovarda ahol a költő holttestén át fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra, s otthagyják őt összetiporva?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nem kell semmilyen WC, mert ami belőlem itt Texasban többszörös hangsebességgel kijön, az előbb még a vastagbelemben hangrobban, utána belefúródik a talajba, majd a Föld túloldalán a Csendes óceán közepén cunamit okozva távozik a világűrbe.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 25., péntek

Szürke eső

Szürke eső hogyha veri
Házamat, jó jó-haveri
Körben ülni kandallónál,
Mely az antik fapadlón áll.

Szürke eső, hű de randa,
Szutymákos lesz a veranda,
De a szoba bezzeg elég,
Kandallóba, ha fúj be lég.

Haverköröm s padlóm is ég,
Ám tetőn át néz be kis ég,
Cserepekből már a zöm lik,
S szürke eső miránk ömlik.

Oltja bár a padlótüzet,
Ázik minden könyv és füzet,
S massza maga alá temet.
Hogy végzek így egyetemet?!

Vizsgákon majd kirugdalnak,
S nem leszek jó, csupán halnak
Házamban, mely nyirkos nyál lak.
Szürke eső, de utállak!

„Hé, költő úr, hogy jutott eszébe, hogy fapadlóra tetessen kandallót?! Hát leég a háza! Ki volt az az agyatlan fakezű barom, aki ezt magának így megépítette?! Mi, hogy én?! Hogy már nem is emlékszem? Ööö… izé… háát… végül is elég szép nagy tüzet lehet csinálni így is, nem?” /Barbár Bölénc, OKJ-s átképzésű kandallóépítő közmunkás/

„Engemet nem zavar a szürke eső, mer én minden időjárásba szokok gólt, gólokat rúgni. Meg fejelni is szokok! A mester szerint mosmá hamarost meghívnak majd a válogatottba is. Az ember végül is szeretni szokja, ha címeres mezbe is rugdoshassa a gólokat!” /Böde Dániel, a Ferencváros gólvágó centere/

„És milyen hal lesz, költő elvtárs, kis hal, vagy nagy hal? Mert a kis halat megeszi ám a nagy hal! Nem válaszol? Mi van, tán nagyot hall?! Hehehehe!” /Sas József, kabarészerző/

„Holl éll maga, kölltő úr?! Egy egyetemi diplomához nem könyv kel és füzet, hanem megfellellő kapcsollatok és egy másnak már nem kelő szakdollgozat! Tanullni, tanullni, tanullni csak a lleninista posztkomcsik szoktak! Pagi… palli… paglli… pllagizállni tudni kel!” /egy a neve elhalgatását kérő álampolgár és nagyhall/

„Mire az állampolgári bejelentés értékű riasztásra a feltételezett tűzeset helyszínére értünk, a jelentős csapadék hatására a tűz már kioltásra került. Egyéb teendőnk nem lévén a riasztást a fölösleges kategóriába soroltuk és a jelenlévőket a mobillétra kivehető fokaival nyolc napon belül gyógyuló tűzrendészeti megrovásban részesítettük.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok helyettes/

„Ez meg már megint micsoda, ez a retardált bakbákom és degenerált ákomfitty?! Történelmünk legsötétebb vészidőszakaiban ilyen szellemi patkánymérgekkel rettegtették halálra a sötétben bujkáló ellenforradalmárokat! Ha Kölcsey ma élne, akkor úgy írná meg a Himnuszt, hogy bújt az üldözött s felé Frady Endre vers nyúlt barlangjába! Ha elég kegyetlenek lennénk, akkor a határainkon nem pengés drótkerítést állítanánk fel, hanem a fákra arab nyelvű Frady Endre verseket tűznénk ki és a szerencsétlen migránsok Észak-Koreáig menekülnének! Anyám már le is fordította az első versszakot,
المطر الرمادي إذا كان يدق
بيتي، جيد، جيد الأصدقاء
الجلوس الجولة الموقد،
وهو أرضية خشبية أثرية.
de megtiltottam neki, hogy folytassa! Úgy látszik, annyi Frady klapanciától eltiltottam már, hogy a szabadidejében megtanult arabusul.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy szürke esős napon tornagyakorlatokkal ezeregyszáz fokra felmelegítettem az izmaimat és rögvest elpárolgott az eső. Azóta texasi sivatag fölött mindig kék az ég.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 24., csütörtök

Álmos vagyok...

Álmos vagyok, kávé kéne,
Vagy egy nagyon hangos éne-
-kóra, hol a harsány zajtó’
Két szemhéjam, mint az ajtó
Felcsapódik, s reng az agy is,
S eladdigi öreg nagyis
Csoszogásom brékre fordul,
S viking dalt üvöltök fjordul,
S szolmizálok kortárs Bartók
Stílusban s a kottatartók
Eldőlnek, mint hód rágta fa,
Ez a fíling hű de kafa!
Pörög a hód, hat a hód-szer,
Király ez a Kodály módszer!


„Hej, költő úr, nagyon elkapta a fonalat! Életem mélypontján én is a népzenéhez meg a néptánchoz menekültem és rögvest minden megváltozott! Vettem egy sarkantyús csizmát meg egy kócsagtollas főt, pödrött bajszot növesztettem és feleségül vettem egy nótafát. No, azóta már nem depresszióval kezelnek, hanem csipőficammal, térdkalácshüttyögéssel, gerincpöndörülettel, dobhártyaszakadással és hangszálcsomóval! Sej de rütyütyü!” /Igric Imre, csizmarámázó és betanított népi figura/

„Na, hát ezért kell bevezetni az iskolákban a kozmopolita liberális természettudományi tárgyak helyett a mindennapos énekórát! Előbbiek csak mételyező ajzószereket tudnak adni a világnak, míg az utóbbi magát a népi szépet. A mindennapi testnevelés és ének hatására nem lesz még egy ország a világon, ahol a dolgozó nép ennyire gyönyörű menetdalolással fog tudni zárt alakzatban elvonulni nemzeti ünnepen a dísztribün előtt. Előre!” /Csasztuska Csaba, a Néplélektani és Futballügyi Minisztérium helyettes szakállamtitkára/

„A történelemkutatás egyértelműen kimutatta, hogy a vádlói előtt Péterre visszanéző Jézus, a fjordok mentén cselből menekülő hajókból visszafelé átkot szóró vikingek, az árvalányhajas múltat visszasíró nemzettestvéreink, Attila a hun visszafelé nyilazó harcosai és a Vissza a jövőbe című film teljes stábja mind-mind igazi ősmagyar. Bartókot és Kodályt még vizsgáljuk.” /vitéz Turulvári Szittya Tódor, amatőr történész és népligeti csősz/

„Mi kérünk elnézést, ha túl zajosan forgunk a sírunkban!” /Bartók Béla és Kodály Zoltán/

„Költő úr, szerintem mind jobban jártunk volna, ha ehelyett a sok zagyvaság helyett mégis inkább a kávét választja! Vagy egyszerűen csak fekszik aludni!” /Instant Igor, az Eurovíziós Dalfesztiválon a Brazil Babkávé díjjal kitüntetett Feketén árult fekete c. világsláger ünnepelt szerzője/

„Én is hozzászólnék, de épp eszek és tele van a pofám kéreggel. Nehéz így megszólalni, mert ez a kaja fás!” /Hubert, a bepörgött hód/

„Ki szólított? Jézusom, egy beszélő hód! Tisztátalan! Azonnal megkövezni!” /Kajafás, jeruzsálemi főpap/

„Kétségtelen, hogy órán néha kicsinyég túl hangosan és túl hamisan éneklünk, de egyik fő feladatunknak tekintjük, hogy itt képezzük ki a jövő szurkolótáborát. Egy futballstadionba mégsem lehet beterelni egy templomi kórust, hogy ott zöld sasokról énekeljen!” /Franstadt Friedrichné Groupama Gazella, a ferencvárosi Frady Endre Versipari Szakközépiskola énektanára és vénaszkenneletlen futballhuligán/

„Álmos vagyok én is, de inkább megvakíttatnám magam, minthogy ilyen óborzalmakat írkáljak! Különben is a bátyám az írástudó könyvmoly, nem én!” /Árpádházi Álmos herceg, Könyves Kálmán megvakíttatott öccse/

„Mázlista vagy vakegér! Bár nekem lenne egy bátyám, aki még időben elvéteti a szemem világát, hogy ne kelljen szembesülnöm ezzel a kanálisból visszatüremkedő kloáka végtermékkel! Anyám szerint azért vagyok egyke, mert egyrészt utólag báty helyett legfeljebb egy öcsöt tudott volna nekem szülni, másrészt viszont engem látva ettől is elment a kedve. Na, azt hiszem, itt az ideje, hogy eltiltsam a szókimondástól!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban én is jártam szolfézsra, de amikor a ’Csendes éj’ éneklése közben a leghátsó sorból leordítottam a karvezető haját, megkérte, hogy ne jöjjek többet. Miután megfojtottam az orrszőrömmel, feloszlott a kórus.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 23., szerda

Csillagászati ősz

Tekla napon ember rá szok
Jönni, nyárnak végre vége.
Ki nem hiszi, csillagászok
Elsőszámú ellensége.

Merthogy ugye naptárilag
Ősz már hetek óta tartik,
S nyárinak hazudott csillag-
-hullások csak after partyk.

Kinek higgyek? Csillagásznak?
Időjárás jelentőnek?
Kételyek agyamra másznak,
Kopogtatnak s megint jőnek.

Sárga fotó. Lányom: „Kid ő?”
Visszanézek: „Te hova nősz?!”
S látom, folyton múl az idő,
Mindegy melyik naptól van ősz…

„Költő kollégám, nem tudtad, hogy az ősz négyszer kezdődik el?! Naptárilag, meteorológiailag és csillagászatilag! A negyedik te magad légy!” /Újpesti Barnabásné Emtéká Etelka, József Attiláné díjas mosónő/

„Mivan köttőke?! Szerinted a zőszöt a Tekla hozza, mi?! Feljelentelek, oszt tégedet meg elvisz a TEK, la! Höhöhö!” /Őszapó Ödön, őszödi örvhörgész és nyugdíjas munkásőr/

„Köszönöm szépen, költő bácsi, hogy meg tetszik emlékezni a névnapomról! Legszívesebben megölelném, hogy ősz halántékára folyhassanak a könnycseppjeim, de most nem érek rá, mert éppen a távcső előtt ülök és észlelek. Meg őszlölök is egy kicsit, hihihi!” /Tájfun Tekla, a Kung Fu utcai Kopernikusz Általános Iskola 5.a. osztályos tanulója és amatőr csillagász/

„Mi van?! Nem értem! Hangosabban! Mikla?!” /id. Ágyú Áron, ősz csillagász/

„Jaj, apa, még mindig nem mondtad meg, melyik rokonodat ábrázolja az a sárga kép! Ja, hogy az te vagy kisbabaként?! És az ott melletted Kossuth Lajos személyesen?! Már elég ősz!” /Frady Fanni, a költő lyánya/

„Szemtelen kölke! Az nem a Kossuth Lajos, hanem a nagyapádék vállalati Télapója, a néhai Röhönye bácsi!” /Frady Endre, költőgigász/

„Itt van az ősz, itt van újra?! S szép, mint mindig?! S hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét?! Ó, hogy az a…! Már megint söpörhetem a tömbház elől a nyavalyás sárga avart! Ki örül ennek?! Neveket akarok! Mindenkit fel fogok jelenteni névtelen levélben!” /Sunyi Samu, tömbházmester/

„Az elillanó idő tovalibbenésének nagy lírikusa, Frady Endre, ismét betereli maga elé alélt olvasóit a kozmikus elmúlás folyamába, mely a kétkedés Szküllái és Kharübdiszei között hömpölyögve sodorja magával a mondanivaló uszadékká mállott evidenciáit. Igazi szépirodalmi világűrodüsszeia after party és visszalassított targonca-rock!” /Sáfránysárga Sebőné Ködlila Kasztanyetta, középiskolai magyartanár és a Tesco éjszakai árufeltöltője/

„Mi ez a versformába passzírozott guanó állagú semmitmondás?! Egy kreténfalvi játszótéren hintával fejbecsűrt és agyműtéten átesett nagycsoportos óvodás nyáladzó gagyogása egy kései Rabindranath Tagore opus ehhez a bicskanyitogatón bárgyú bölénybélsárhoz képest. Anyámat biztos, ami biztos alapon az összes F betűvel kezdődő költő olvasásától eltiltottam. Szegény Füst Milán most biztosan forog a sírjában, de minden háborúban vannak ártatlan áldozatok. Különben pedig miért nem magyarosította a nevét Égéstermék Juventusra?! Forza Juve, abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csillagászatról jut eszembe, hogy annak idején azért nem én lettem a Beatles dobosa, mert nekik féltékenységből nem egy állócsillag kellett, hanem egy minden szellőtől ide-oda ringó sztár. Pár év talmi tündöklés után fel is oszlottak, én pedig még mindig egyben vagyok, sőt. Megpróbáltam őszítő hajfestéket is használni, hogy ne látsszak ennyivel fiatalabbnak a koromnál, de a hajizmaim azt is lehajították pont úgy, ahogy a motoros bukósisakot szokták letörni a fejemről.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 18., péntek

Őszi varázs

Sárga fa lesz fűzöld fából,
Majd azután totál kopasz,
Ám a magyar focilábból
Soha többé nem jő jó passz.

Lehet itt bár őszi varázs,
Honi focink téli álmos,
Hamu alatt nincsen parázs
S tribünt kevés szotyis nyál mos.

Itt van az ősz s nincs csapatunk
Talpon, már mind itthon vedel.
Szaft vagyunk csak, tálban a tunk,
Nem pedig kemény eledel.

Ez a varázs lehet őszi,
Harry Potter-i, vagy Óz-i,
Sörfocinknak annyi, köszi!,
S tovább lóghat minden nózi…

„Ne legyen már ilyen reménytelenül hurrápesszimista költő úr, mert szétdemoralizálja, amit hosszú álmatlan percek munkájával két banki ügylet között felépítettem! Lesz itt még magas kamatláb… ööö… illetve magyar feltámadás! Él még az Európa Bajnokságra történő kijutás reménye! Igaz, hogy a Ferrari, vagy Ferrero, vagy milyen szigeteket zárt kapuk mögött kellene legyőznünk, de azt a tizenöt szurkolójukat a mi derék ultráink bármelyik köztéren szabadon elabugya… elagybuggy… ööö… simán megverik. Előre Böde Danival a dzsudzsáki úton! Pénz nem számít!” /Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és az MLSZ elnöke/

„Frady Endre végre odateszi magát a témaválasztásban, de tehetségtelensége folytán még lehetetlenebb számára a gondolatait értelmesen előadni, mint Petőfinek egyszerre két helyen eltemetve lenni. A magyar futball Frady Endre költészetéhez hasonlóan halott, de stimulált idegi alapon még akár évtizedekig is elrángatózhat a boncasztalon. Ez a vers is a végső rúgások ezreinek egyike. Anyám szerint halottakról vagy jót, vagy semmit, úgyhogy itt most be is fejezem.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A műben az őszi elmúlás és a korábban örökzöldnek tűnő sportág haláltusájának párhuzama hullatja elsárgult leveleit a szeptemberi sír fölé keresztrímekkel magasodó könnypárás fejfára. A felező nyolcasból ki-keső költemény a világ boldogabb részének labdarúgásának útjáról le-letérő és ezáltal el-elkorcsosuló magyar focimutyi non plus ultrája. A még szuperlatívuszokkal sem méltatható művet végig tátott szájjal olvasó olvasó szájában óhatatlanul összefut az őszi szotyi ízű nyál.” /Dr. Tökmag Tódorné Szotyola Szeréna, a Magyar Tudományos Verstani Intézet kutatója és napraforgó termesztő/

„Ugacc, parasztköltő, he?! Kitépem a szívedet és megetetem a pitbullommal, te vészbögöly! Mégeccer ilyet írsz, megtalállak és hátulról páros lábbal beleszállok a vádlidba, te kis görcs!” /Tompa II. Tas, a fékesszekérvári FC Idegotthon balbekkje/

„Kutyauto magya’ focibó’ nemlesz szalonna, cak’ kiciccipősz szecuáni cirke! Occó’! Magya’o’szág sze’etlek!” /Hszi A Pszi, kínai gyorséttermi főszakács/

„A nyirkos őszi lógó nózikból Richter 8-as lökettel kifreccsenő nyálkapermet hordozta milliónyi bacilus okozta fertőzéseket megelőzendő használjon ön is Antifikusz Hungarikusz orrsprayt! Az én orromat is ez tisztíccsa!” /Dr. Fikusz Antal, a Richter Gedeon Gyógyszertár márkatájékoztatási főelőadója/

„Engem egyszer megkínáltak kemény eledellel, de aztán az lett a vége, hogy a meteoritból kicsavartam a levét és az így kapott gránitszivaccsal kitunkoltam a kőzetszaftot.” /Chuck Norris/

Síkvers

Idősíkon síkidegen
sikoltoz egy sík idegen,
mert metszősík síkba fejti
sikkes fejét. Sivít: „Ej, ti
sikkadt agyú síkpolgárok!
Síkmetszetem csupán árok
téridő fraktálom testén,
s büntetni nem leszek rest én,
ha majd visszatérek egyszer!
Nem indít meg semmi kegyszer,
se sikkasztó sík kaszt setét
síkoltárán letett letét,
se síktemplom síküvege!
Megbocsássak nektek, meg-e?!
Hát én biz meg nem bocsátok!
Síkos sikátorban átok
ér majd utol s hurkát sodrok
síkotokból s vonal-fodrok
lesztek drótlét hullámain
tengelysötétségben, fain!
S megiddói síkon ében
isten leszek 3D-ben!

„Mi, jó nevű brit tudósok, már évek óta tudjuk, hogy a világegyetemünk egy magasabb dimenziószámú multi-világegyetem alacsonyabb dimenziószámú metszete, kvázi téridő vetülete. A félistenek nálunk eggyel, az istenek pedig kettővel magasabb dimenziójú űrlények. A világunk teremtése tehát nem volt más, mint a multi-világegyetem lebutítása, azaz egy primitív három dimenziós térre történő leképezése. Ezt csak a sík idióták nem értik! Na, teázzunk egyet 3D-ben!” /Sir Samuel Silly, a Brit Királyi Akadémia dimenziológiai díszdoktora/

„Magyarázd el egy vonalnak, hogy mi az a gömb!” /falfirka/

„Sajnos a fejedelem úr, 2D Rákóczi Ferenc nem tudta megakadályozni az ellenfél királyát, 3D Károlyt, hogy a majtényi síkon a síkkurucok letegyék a fegyvert a térlabancok előtt! Ő, bárcsak a fia, 3D Rákóczi Ferenc lett volna a vezér! Akkor most nem kellene menekültként a hírhedt rodostói síközpont levelezési osztályán adminisztrátorkodnom! Síkideg vagyok ettől!” /Mikes Kelemen, a Rodostói Nemzeti Síközpont levelező tagja/

„Jaj, Mikes effendi, miket zagyválsz itt össze?! Rodostóban nemhogy síközpont nincs, hanem még síküveggyár se! Te a Sikerkalauz kft-ben voltál jegykezelő! Mindig ez van, amikor egy menekült magyar nem tanul meg rendesen törökül!” /Akim Ürdüngülü, rodostói turbánkészítő/

„Egy vers, amely összeköti a tudományt a vallással, a rációt a hittel, az eget a földdel, a teológiát a geológiával, az alfát az ómegával és a síkot a magasabb dimenziókkal. A haragvó költő nem csak a lelkét, hanem téridő farktáljának testét is feláldozza a hittudomány oltárának több kiterjedésű össztüzében. Az apokaliptikus bibliai utalások különösen az einsteini relativitáselmélet sokdimenziós síktükrében válnak az örökérvény mindentovábbinélküliségű folytathatatlanságává. Abszolút tökélylíra!” /Zweistein Adalbertné Téridő Síkola, a kisbimbami Nagy Bumm Gimnázium magyar-fizika szakos tanára és a Csillapítatlan Együttrezgés c. regény szerzője/

„Höhöhö, hogy megijedt a sok kis síkhurka, amikor 3D-ben föléjük sötétedtem a túltolt izomzatommal és az oroszlánriasztó testszagommal! Remegtek, mint a kocsonya, de csak tárcsaként és nem lemezként, hogy ki ne térhessenek a saját síkjukból! Höhöhö!” /Setét Simon, épületgépész és ében isten/

„Mi ez az aberrált szeméthegy?! Miért áraszt el bennünket ez a trágyának is alkalmatlan bulvárfekália?! Ki uszítja Frady Endrét, hogy önnön bántó primitívségének járványával embermilliók agysejtjeit pusztítsa el?! Honnan jött az ötlete, hogy penetráns klapanciáival idebüdösödjön közénk?! Anyám számára narancssárga Frady riadót léptettem érvénybe és kihirdettem a válsághelyzetet. Ha ez még sokáig így marad, akkor összepakolunk és kitántorgunk Amerikába.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világ leggyorsabb síkba fejtését én hajtottam végre, amikor azt az ében istent laposra vertem egy heggyel.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 16., szerda

Ősz van

Sárga a tölgy levele?
Ősz van, úgyhogy le vele!
Fák ilyenkor csupaszak,
Egyetem meg csupa szak.

Aggódnak az ELTÉ-sek:
„Nagy a dugó, elkések!
Bedugult sok kerület,
Áldozat a derű lett!”

Mogorvák az emberek,
Ami zöld, az nem berek,
Hanem náthás keszkenő,
S szüreten a szeszke nő.

Ősszel a nép beszeszel,
Csendet szeszek nesze szel,
S kómás a fél BME…
Vajh’ kifordul mélyem-e?

Bélbajra MÁV vonatán
Jön szabolcsi jonatán!
Bio, úgyhogy nyűves! Én
Az őszt rúgnám művesén!

„Kikérem magamnak, nekem nincs művesém! Én az esőzéseket segédeszköz nélkül vizelem magam alá!” /az ősz/

„Kőttő úr, a bijó ómafán az óma nem nyűves, hanem kukacos, de attó meg nem kő félni, mer asztat csak a vegaturánok vagy hogyishíjjákok nem eszik, de azok osztán olyan nyeszlettek, hogy efújja őket a legbakfittyebb őszi szellet is! A gyisznó belibe is van kukac, de az se veszélyes, ha elég házi ómapálinkával béleli ki magát az emberfia!” /Böllér Béla, szatmárszügyi almatermesztő gazda/

„Hol él maga, költő úr?! Délelőtti előadáson sosem vagyunk ott, úgyhogy mire mi bemegyünk, már alig van forgalom. Amúgy meg nem is olyan rossz dolog másnaposan pár kört aludni a pótló buszon.” /Szütyő Szilárd, az ELTE bölcsészkarának harmadéves hallgatója/

„Igaza van, költő kolléga, a műegyetemi bulikon tényleg minden út kómába vezet! /Műfű Medárd, a Műegyetem építőkarának negyedéves hallgatója/

„Az érzékeny lelkű és gyomrú költő bensőjében fájón fúj utat magának az elmúlás és az önemésztés szilaj szele. A lét italba fojtott feszültségének naiv dekadenciája mételyezi és katalizálja a jövő és jelen értelmiségének nemzettudathasadását. A páratlanul primitív páros rímek őserejű kataklizmája okozza a vers pszeudo reményteli hovatovábbjának kiúttalanságba hajszolt netovábbosodását. Szabadosság, egyensúlyvágy, szesztestvériség! Давай пить!” /Álmos Elődné Ondkondtashubatöhötöm Butélia, a Borissza Jelcin Kéttannyelvű Borászati Szakközépiskola magyartanára és betanított szőlőtaposó/

„Az ősz kétségtelenül a lombhullás, az ivás, az iskolakezdés, az ivás, a nátha, az ivás, a szőlőszüret, az ivás, az almaszedés, az ivás és Budapesten a nonstop útfelbontások és ivászatok időszaka. A vers láttán úgy tűnik, hogy a költő nem enyhe kadarkamámorban, hanem súlyos szeszszivornya utáni macskajaj közepette írta, vagy inkább csak diktálta. Sürgős kétoldali agy- és gyomormosás javasolt! Nem lesz olcsó!” /Dr. Toxin Teofil, a rózsadombi Zsebrezsozsó Magánklinika főorvosa/

„Ha egy átlagos képességű csimpánzot leültetnének a számítógép elé, hogy vaktában ütögesse a betűket, valószínűleg kevésbé irritáló valamit állítana elő, mint ez a munkaköri kényszeremből elolvasott alpári biomassza, ez az idegzsibbasztó líragáz! Anyámat csak azzal a védőszemüvegével engedtem a vers közelébe, azaz a mindenálló válaszfallal elkülönített szomszédos helyiségbe, amivel a napfogyatkozást nézte. Frady Endre meg persze eközben táncol az általa keltett romokon és örvend. Közutálatnak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Texasban legyen ősz, mondtam és ősz lett. És láttam, hogy az ősz jó, így elválasztottam az őszt a nyártól és a téltől. Nyolcadik nap.” /Chuck Norris/

Egy gondolaénekes rejtélye

Halihó!
Megjelent az "Egy gondolaénekes rejtélye" c. e-book novellás kötetem!
Az alábbi linken látható és/vagy vásárolható:

http://publioboox.com/hu_HU/egy-gondolaenekes-rejtelye



2015. szeptember 9., szerda

Mutáns zebra

Hosszant csíkos gyilkos zebra
Fáról ugrik kóbor ebra.
Szétharapja s fel is falja,
Ám a reflux miatt feljő.

„Rá se ismerek az ebre!”
- Hökken meg a mutáns zebre:
„Erről a masszáról lerí,
Szörnyű, mint a kortárs líra!”

Lírikus jő: „Mi az ábra,
Beszóltál, te suttyó zábra?!
Kitör belőlem a Rambo,
S bedarállak kancsal rímbe!”

Lírikus rálép egy göbre,
Ficamodik, s így a zöbre
Ráugrik s rágcsálja vadul,
S RH negatívat vedel.

Míg iszik, fut Zlatan Ibra
S kötényt kap tőle a zibra:
„Bebőrözött, jaj, ez szégyen!
Harapdáljam magam szügyön?!”

Olvasónak vödre-csöbre
Túltelik s a mutáns zöbre
Ukázt kap: „Edd! Költő kruton!”
S véget ér e vers, a kretén.

„Kőttő úr, minállunk a faluba is vótt egy illen mutáncos zabra izé, de osztán kiderűtt, hogy csak a pógármester pitbullja esett bele a ződfehér csíkos festékbe, amivel a pógármester át akarta festeni a kokasát ződ sasnak. Mer ő Fradi drukkoló, csak nem jár meccsre, mer szerinte mán vén a szakanderhő, vagy szkennerhő, vagy mihő. Aszonta a pógármester, ha valaki aszongya a pitbulljárul, hogy veszélyes, asztat szíjjeltípeti vele! No, ennek a fele se tréfa, mer az én balkaromat eccer mán leharapta ez az aranyos jószág! No, akkó további jó kőttést kívánok a kőttő úrnak!” /Rozsomák Rezső, nyugdíjas traktoros/

„Kapol Rezső, ha ugatol! A karodat nem a Raptor típte le, hanem a Barom Buci, amikó ulti közbe kiderűtt, hogy kít piros ász van nállad, te csalós gyurgyalag!” /Ártány Ányos, illegális harci kutya tenyésztő és Zlatanfalva polgármestere/

„Ne veszekedjetek, hitetlen gyaurok! A próféta szakálla tömje be a szátokat, hogy már kora reggel részegen gajdoltok!” /Ibra Ibrahim Ibrahimovics, Zlatanfalva főimámja/

„Figyuzz, Frady Endre! Ez úgy gáz, ahogy van! A fejemet verdestem a Kis Grófo zebrapatájába, míg olvasgattam ezt a primitív szöveget! Csak a fehér háttér tetszik, bár az a hátránya megvan, hogy látszanak rajta a fekete betűk. Sokat írsz, túl sokat! Ne tedd! A kevesebb néha több, úgyhogy többet ne írjál! Sálom dilomálom!” /Pixa, a Bulibáró szerzője/

„A mű a kergezebrakór által megtámadott költői agy fékevesztett válasza a zaklatott világegyetem hallgatói önkormányzata által elsinkófált értelem atavisztikus jajkiáltására. Igazi bélsárlíra, melynek undortalaján rózsa terem, melyen jót lakmároznak az Armageddon vijjogó tövismadarai. A lét terheitől gyötört kínrímek a szellemileg félholt költő krutonná válásának mementói. Önolvastató ősdöbbenet!” /Láng Lea, a Befásult Gyöngytyúktekintet c. kortárs irodalmi folyóirat főszerkesztője/

„Ó anyám, miért is nem hallgattam rád, amikor azt mondtad, hogy ne tanuljak tovább, hanem legyek jól menő kétkezi lángossütő, vagy hentes?! Akkor most egyszerűen és boldog tudatlanságban élhetnék egy Frady Endre költészetével párhuzamos univerzumban, ahol nincsenek rémlírák meg mutáns klapanciák, csak ínycsiklandó fokhagymaszag és egy kampón gondtalanul lengedező marhafelsál… Az ember életútjának felén, a kritikus korban jön rá, hogy kritikusnak lenni nehéz. Mi legyek, ha nagy leszek? Anyám szerint hóhér, mert az a halálbüntetés eltörlése óta a legnyugisabb állás és ott a leselejtezett villamosszéken rezsicsökkent árammal olcsón süthetek magamnak tükörtojást. Hej, de összefutotta a szájamban a nyál!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem rontott egy mutáns zebra, de úgy rúgtam alá, hogy egybemosódtak a csíkjai és mint szürke szamár repült el az Androméda ködbe.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 4., péntek

Frady Endre a KiMitTube?-on

Kedves Irodalombarátok és Irodalombarátnők!
Az alábbi produkciómmal

http://kimittube.hu/produkcio/frady-endre-starwar-versek

azaz 2 db StarWar versem elszavalásával beneveztem a KiMitTube? vetélkedőre.
Ha hétfő éjfélig elegendő szavazatot kapok, akkor bekerülhetek a legjobb 99-be és folytathatom a versenyt.
Ha van kedvetek, szavazzatok rám!
Ha nincs, akkor meg gyakoroljátok a keresztényi önmegtagadás erényét! ;-)
Előre is köszi!
Szuper lesz!
:)

ui.: Időközben kiderült, hogy nem jutottam tovább, de azért elkészült a potenciális középdöntős produkcióm. Íme:
https://www.youtube.com/watch?v=ri26qp3mb74
:)



2015. szeptember 1., kedd

Iskolakezdés

Jenci első elemis,
Kézen fogja apuja:
„Megtörtént ez velem is!”
S meg is nyugszik a pulya.

„Szendvicsedet is egyed
Meg, meg itt egy kis kóla!”
Bólogat a kis egyed:
„Jól indul az iskola!”

Harminc év, slutty!, eltelik,
S ő fia a kis érett.
Idő shake-kel telt e lik,
S immár ő a kíséret.

„Tisztelt költő úr! A fekete likak, azaz a kozmikus likacsok idődivergenciális lélötty feltöltési vizsgálata még olyan gyerekcipőben jár, hogy erről érdemben legkorábban harminc év múlva tudhat majd nyilatkozni az ön pamfletjének főhőse, Dr. Joghurt Jenő, intergalaktikus idősík shake kutató! A tény, hogy ön erről ír, miközben erről elvben még nem is tudhat, nyilvánvalóvá teszi, hogy ön egy földönkívüli kém! Ha a Földre jön, nem veheti el a földlakók kutatását! Letartóztatni és visszatoloncolni a világűrbe!” /Dr. Infrasötét Ignor, az Idősík Shake Kutató Orbitális Lilaköd Alapítvány (ISKOLA) biztonsági főigazgatója/

„Shake? William shakes pear! Vilmos körtét ráz, vagy Vilmost rázza a körte? Lehet, hogy Shakespeare villanyszerelő volt? 220 volt? Nem csoda, hogy ennyien ilyen sok drámát meg tudtak írni! Jó dolog mindennek alaposan utána járni, minden érmének megvizsgálni mindkét oldalát! Éljen a dupla félműveltség!” /Polisztirol Petúr, OKJ-s képzésű angol fordító és betanított szobatudós/

„Kis kóla! Hát milyen szülő az ilyen, aki kólával rothasztja, sőt mállasztja az elsős gyerekének tejfogsorát! Itasson vele inkább idősík shake-t! Attól hamar megöregszik és a hosszú, unalmas iskolás és munkás évtizedek átugrásával egyből a kényelmes jóléti nyugdíjkorba érkezik. Minek annyit tanulni, meg hajtani?! Éljenek a szenior ultipartik!” /Agg Arnold, megélhetési nyugdíjas/

„Beszólsz, nyugger?! Akkor adok kólát a kölöknek, amikor akarok! Na, arrébb lehet lambadázni azzal a járókerettel, mert belekibickedek a blöffölt zöld ultijába!” /Joghurt Bifidusz, sintér és kínai éttermi árufeltöltő/

„Brühühü… elnézést… brühühü… Nem tehetek róla, de könnyek szöktek a szemembe, amidőn ezt a megható létcikluslírát elolvastam! A kézen fogott kis tipegő első szárnypróbálgatásaitól a saját kis tipegőjének a kézen fogásáig tartó idősík kavalkád egy kiteljesedő világűrérzéssel ajándékozza meg a befogadót, aki nem csak passzív célszemélye, hanem aktív megélője a katartikus költeménynek. Igazi érzelemdaráló űrlíra nem középiskolás fokon!” /Síró Samuné Rívó Renáta, a káposztásmegyeri Chuck Norris Gimnázium magyar-fizika szakos tanára és sci-fi szerelmes regény írónő/

„Az első nap a suliban a hosszan és unalmasan beszélő kövér, kopasz bácsit, az idétlenül nyökögő versmondó lányokat és az ehetetlen moslék ebédet leszámítva tűrhető volt. Csabi, a padtársam, akinek az apukája olyan kutató bioizé, mondta, hogy vannak otthon leselejtezett kísérleti patkányaik, és amikor majd lesznek kicsinyeik, szívesen ad egyet, ha a szüleim is megengedik. Anyuval beszélek, mert apu biztosan tiltakozna. Ő olyan konzervált!” /Joghurt Jenci, az újpesti Frady Endre Általános Iskola 1.a. osztályos tanulója/

„Anyám szerint, ha kapnék a Kritikusok Országos Szövetségétől (KOSZ) egy vegyvédelmi ruhát, akkor nem kellene arcom elé zsebkendőt tartva hosszú bottal piszkálnom és távcsővel olvasnom a Frady Endre verseket, hogy el ne kapjak valami agyvíz algásító vírust. Én egyébként új fázisába érkeztem a fradyendrei költészethez való viszonyomban: a kidagadó nyaki erekkel és elvörösödő fejjel foganatosított oroszlánbőgést felváltotta a rezignált beletörődés, a lemondó legyintéssel és égnek fordított tekintettel történő halk sóhajtozás korszaka. Megértőbb lettem és már anyámat sem mindig tiltom el a Barátok közt ismétléseitől. Lehet, hogy öregszem?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A játszótársaimat akkor vitték a szüleik elsőbe, amikor iskolaérettek lettek, engem meg akkor, amikor az iskola vált Chuck Norris éretté.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 31., hétfő

Hatósági közegellenállás

Rendőr bácsi lemeszel:
„Hé, volánnál nem eszel
Fél kézzel nyers jetiket!
Tiltja a KRESZ etikett!”

Helyzetnek de beteg ez,
Hogy így simán letegez
S pitbulljai ugatnak…
El kén’ húzni nyugatnak!

 Röhögve szól fakabát:
„Torkát harapd Jakab át!”
 S rám tekint a szebb ebe…
S húszezer csúsz' zsebbe be!

„Az idevonatkozó 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, azaz KRESZ 3.§ (2) pontja szerint „A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.” A rendelet a táplálkozásról nem rendelkezik. Fentiek értelmében a vezetés közbeni jetievés nem meríti ki a szabálysértés tényállását, így védencem ártatlan! Kérem a könnyen megvesztegethető hatósági közeg szigorú megbüntetését és jetivé történő átoperálását! Persze van az a pénz, amiért peren kívül is meg tudunk egyezni…” /Dr. Csűrcsavar Csobánc, a Társaság A Jetievés Szabadságának Állampolgári Monopóliumáért (TAJSZÁM) jogtanácsosa/

„Felháborító, hogy a KRESZ nem tiltja a vezetés közbeni jetievést! Ha ez így megy tovább, a jetik kihalnak, még mielőtt egyáltalán lennének! Világ jetijei meneküljetek!” /Dr. Jottányi Jenő, jetiológus és az Óvjuk a Jetik Entitását Egyesület (Ó_JEE!) elnöke/

„A jetik az emberek elől való tömeges menekülésükkel önmagukat tették áldozattá. Ők a felelősek a saját pusztulásukért. Az abszurdisztáni deformok ezeknél jobban működnek!” /Kazánkovács Szultán, abszurdisztáni kormányszóvivő/

„A testület nevében leghatározottabban tiltakozom azon feltételezés ellen, hogy közlekedési rendőreink harci kutyákkal fenyegetőzve zsarolnak ki kenőpénzt ártatlan úrvezetőktől! Az ilyen aljas rágalmak ellen a jövőben a legkeményebben fel fogunk lépni! A hazugságkampányt elindító költőt pedig épp most hallgatja ki négy nehézsúlyú nyomozónk a főkapitányság pincehelyiségében. A legfrissebb értesüléseim szerint már semmire sem emlékszik. Hatóságunk jobban teljesít!” /Csávás Kálmánné, a Különleges Osztag (KO) ötdanos őrnagya/

„Ártatlan vagyok! Nem zsaroltam meg senkit! A Jakab is szelíd, mint a ma született ártány! A zsebemben lévő harminckét darab húszezrest is nyilvánvalóan a rendszerellenes ufonauták helyezték oda! Vesszenek az idegenek! Alien a haza!” /Edda Ede, főtörzsőrmester és Pataky Attila díjas UFO kutató/

„Mindig csak a Jakab! Jakab így, Jakab úgy! Még hogy ő a szebb eb?! Bezzeg én soha sehol sem vagyok megemlítve! Dögöljön meg dögvészben az a dögevő dög!” /Rezső, a csúnyább eb/

„Az önnön karikatúrájának tűnő mindennapi piszlicsáré rögvalóság disszonanciájára rezonáló költő a szellemi véglénylét sivár ürességét passzírozza át önnön világlátásának görbe tükrén. A rettegett mindenhatósági közegellenálláson megtörő és meglassuló életfolyam feltartóztathatatlan közönnyel árasztja el a szuverenitás parányi szigeteit, majd bűzhödt uszadékként hagyja hátra a megtaposott és összecsomósodott reménysugarak elnyákosodott maradványait. Igazi önfeledt hurrápesszimista mélylíra! Frady Endre ismét sót szórt a lelki sebeinkre!” /Mocsári Menyhértné Miazma Matild, az Irodalmi Iszappakolás c. folyóirat olvasószerkesztője/

„ Már megint ez a csicskariogató szellemi alpáriság! Vajon ez az elmegyógyintézetek híján szabadlábon alkotó véglény mikor ébred rá végre arra, hogy a gyógypedagógiai klinikai ló-szerű stílusával még a legérdekesebb témát is úgy tudja aszfaltba szürkíteni, hogy még a legszelídebb olvasónak is kinyílik a zsebében a költőhőkövető rakéta?! Pillanatnyi figyelmetlenségemben anyám is beleolvasott és még most is hallatszik a szobájából a sírás és a ragasztott műfogsor csikorgatása.  Én és a családtagjaim miért nem kapunk a munkakörömből adódóan veszélyességi pótlékot az ilyen kókler költők kloákafröccsei miatt?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer a barátom elakadt kamionját toltam százöt mérföld per órával, gyorshajtásért megállított egy rendőr és rám uszított egy falka pitbullt. Béke poraikra!” /Chuck Norris/

2015. augusztus 25., kedd

Állatkert

Állatkertben sok az állat.
Van zsiráf, ki messze ellát,
Oda, ahol bőg a tigris,
Kinek szája szörnyű tág rés,
Melyen befér másfél szarvas,
S lesz belőle trágya, szerves.

Csámcsogás hallik a Zoo-ból,
Medve épp gondozót zabál.
Bő szájából seprű nyele
Áll ki s közben folyik nyála.
Evés után jóllakottan
Szundít grizzly mackó itten.

Tóban él a sosem dalos
Kedvű néma krokodilus.
Pikkelyhátán nincsen tetve,
Bután néz, a szája tátva,
S hogyha behajol egy néző,
Leharapódik a nózi.

Rozsomákot nyel a jeti,
Míg oroszlán elé jut ő,
Akkor aztán őtet falják,
Utána még jön egy fél jak,
S Leó jóllakottan elnyúl,
S szája szegletében ül nyál.

Rab vad más rab vadat fal fel.
Rabjai e kertnek, föl-föl?
Nem lehet, mert sok-sok gyerek
(Gyulák, Ilák, Csengék, Györék)
Így látják meg, hogy a fajok
Között tápláléklánc folyik.

Ilyen kegyetlen az élet!
Egyszer elhull minden állat,
Meg persze az összes ember,
És ez még szomorúbb… ámbár,
Állat ritkán embertelen,
Míg sok ember állat talán…

„Az én szomszédom, nem csak talán volt állat, hanem ténylegesen! Késő estig brúgatta a fűnyírót meg a rotációs kapát! Csoda-e, ha rágyújtottam a házat?!” /Ember Előd, humánpolitikai főmunkatárs/

„Már megint a csúsztatás és a félretájékoztatás! Nem a grizzly medve ette meg a gondatlan gondozóját, hanem a jegesmedve a befagyott mini-taván jégkorongozó látogatót. Nem a seprű nyele lógott ki a szájából, hanem a hokiütőé. Költői szabadosság, mi?! Hányas lába van, poéta úr? Nem akarja felpróbálni ezt az éhes pumát?” /Bivaly Benő, állatkerti sajtószóvivő és pumaidomár/

„Hiába mondtam a Jenőmnek, hogy ott ne jégkorongozzon, mert amit ő hókupacnak néz, az szerintem brummog, de nem hallgatott rám a süketje! Mindig sejtettem, hogy előbb-utóbb Darwin-díjas lesz!” /özv. Jak Jenőné Vészmadár Vendetta, hallókészülék árus/

„Lánc, lánc, tápláléklánc, tápláléklánci béka. Béka volna, sólyom volna, mégis felfordulna. Rét volna, barika, barika. Barikának lába hamar kifordulna!” /Gyík Gyula, Impala Ila, Csirke Csenge és Gyurgyalag Györe, a Tarzan Majma Általános Iskola 2.b osztályos tanulói/

„A művi természet természetellenesen természetes velejáróját, a sors keserédesen kacagtató léttragédiáját kancsal rímekben megragadó költő ugyanaz a poézisnek, mint folyami vencsellő a lengeményes toszánkának, vagy még ugyanazabb! A ’lenni vagy nem lenni?’ kérdés ’enni vagy még enni?’ problémává történő materializálódása spirituális falósejtek önemésztő felböffenéseiként borít árnyékot a felfoghatatlan fantomvalóság fosszíliájára. E mű a víz alá nyomott világegyetem halálsikolyt hallatni vágyásának hiábavalóan bugyborékoló metadegenerációja és öndeformitása. A deformok működén át azonban fel-felsejlik a mindenség-szerű nagy büdös semmi! Igazi kozmikus kloáka líra!” /Páva Piténé Tyúk Tyityanilla, okleveles médiakatartika/

„ Okádnom kell ettől a kancsal rímes förtelem kupactól! Szerintem ez a miazmás kipárolgású dögkútvers még egy csótányzabáló csúcsragadozó gyomrát is megfeküdné! Anyám szerint egy jó forró fokhagymás  galócapálinka még egy halottat és életre hasmarsoltatna, de ő az én jóvoltomból még csak számára kiválogatott és sterilizált szótagokat olvasott a bélgyilkos Frady versekből. Remélem, lesz ereje simogatni a buksimat és egyidejűleg elém tartani a zacskót! Böáááá...” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csúcsragadozónak lenni sem fenékig tejfel. Az oroszlán sörényét például semmilyen módon elkészítve sem szeretem.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 24., hétfő

Magyar futball

Miért van csak egypár néző?
„Magyar” itt egy fosztóképző?
Ja-ja, megfoszt minden jótól,
S futballt fal dumával pótol:

„Hamarosan” „Majd jövőre”
„Aki kételkedik, dőre!”
„Legújabb világranglistán
Mákkal legjobb húszban is tán…”


Rossz focinkra van vagy száz ok:
Akadémiáink gázok,
Nem terem ott más, csak faláb,
Többit meg sorolom alább:

Edzőképzés olyan gyatra,
Sose jutunk ötről hatra;
Hiányzik egy fontos elem,
Legelemibb szakértelem;

Műszponzorlogók a meznek
Minden pontján tünedeznek;
Mutyi pénzek mindenfelé
(Honnan kerül ide e lé?);

Idegenlégiósoknak
Hada tűnik igen soknak,
S futballtudásuk bár szerény,
Fizetésük közpénz-merény;

Honi srácok szimplán gyengék,
Hátul teng bekk, elől leng ék,
Zihálnak egy gyógy-sprint után,
S nyilatkoznak izombután:

„Aszonta a Mester nekem,
Legyek olyan, mint a Beckham,
Úgyhogy meccs és edzés előtt
Séróm mindig tökre belőtt.”


Politika rátenyerel
S dönt, hogy mikor ki kit ver el;
Állandó a bundagyanú,
Persze soha sincsen tanú;

Vénaszkenner, kártya, bérlet
Se a sok szurkolóér’ lett,
Úgyhogy eme packák révén
Meccset otthon néznek tévén;

Stúdióban oldbojmenek
Úgynevezett szakértenek.
Sok kivetnivalót hagynak,
S szaktudásuk fáj az agynak;

Néző csupán egyetlen ül,
Ám köréje töretlenül
Közpénzekből nőnek konok
Dühvel üres stadionok…

2015. augusztus 19., szerda

Lóvarrónő

Lóvarrónő folyton lót varr
Mindenféle döglött, ótvar
Lódarabból, amit talál,
S így hasznosul a ló halál.

Lovakat szakmányban varrja,
Sajog már az összes karja,
És e fájás járja át a
Testét, úgyhogy szúr a háta.

Kialvatlan szeme veres,
Szorgalmas, de alig keres.
Gyárt bár napi hat és felet,
Pecsvörk lóra nincsen kelet.

Lóvarrás nem sikerszakma,
Többet kap egy átlag vak ma,
S nem kellemes szabni lóbélt.
Ily nyomorban tán csak Jób élt.

- Húgom bezzeg sikeresebb!
Mardos is belülről e seb,
S irigy vagyok rája – gyón ő –
Mer’ ő stadionvarrónő!

„Hja, kérem, a szabadpiacon farkastörvények uralkodnak! Ha nagyobb a keletje a stadionoknak, mint a döglött lódarabokból összevarrt pecsvörk lovaknak, akkor a stadioniparból lehet jól megélni, a lóiparból meg mielőbb ki kell szállni! Ha pedig a fizetés már egy vak koldus átlagkereseténél is kevesebb, akkor érdemes vagy beszerezni egy fehér botot és egy fekete szemüveget, vagy ki kell tántorogni Amerikába. Döglött lónak és szabad versenynek egyaránt híg a leve!” /Dr. Tőke Tokmány, kapitalista közgazdász/

„Költő úr, mink itten Tolnába, Baranyába a megmurdelt lóból virslit és hurkát-kolbászt csinálunk, nem pedig olyan pécsi verklit, vagy mit! Hiába, kutyából, lóból nem lesz szalonzenekar!” /Gyopár Gyula, a szittyarütyütyüi Csataló Csárda mindenese/

„Mindig mondom a nővéremnek, hogy ne siránkozzon, mint egy Jób, hanem váltson át a lóról, mint én! Én a stadionnal jó lóra tettem! A kulcsszó a mobilitás!” /Szügy Szilárdné Luft Lea, stadionvarrónő/

„A MOB bilit ás?! Kikérjük magunknak! Mi csak a tartalmát kavarjuk! De erőfeszítéseink nem hiábavalóak, mert lesz itt-ott még szőlő, lesz itt-ott még lágy kenyér, no meg 2024-ben akkora Olimpia is, hogy attól koldulunk! Ezért is kell annyi stadion!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke/

„Hagyjanak már engem békében nyomorogni! Sok mindent átéltem már, de ez a döglóvers rosszabb, mint amikor a rühöt kellett egy cserépdarabbal magamról levakarni!” /Jób/

„Hé, költő úr! Maga meg honnan tudja, hogy én mit gyóntam fülbe a tisztelendő úrnak?! Csak nem hallgatózott?! Akkor talán még azt is tudja, hogy vezeklésképpen címerállatot kellett varrnom a lóbányai plébániának?! Na, ilyesmik miatt nincs időm átképezni magam!” /Bányaló Benőné Luft Liza, lóvarrónő/

„Csókolom Liza néni! A lovakat megvarrják, ugye? Nekem szétszakadt a hintalovam! Tessék mondani, holnapra meglesz?” /Paci Piroska, a Vitéz Lóbányai Kerti Kotlós Általános Iskola és Ellentengeri Címerezési Szakiskola 1.c. osztályos tanulója/

„A versenyló halála óta nem született ilyen gyomorborzongatóan szürreális lólíra! Csingiz Ajtmatov, a kirgiz pusztaérzés szellemi lovagja két fordulat között boldogan mosolyogna a sírjában, ha tudná, hogy szívszakadva kimúlt versenyparipáját a XXI. század eltárgyiasult lóvarrodájában a kizsákmányolt klausztrofóbiás keményen dolgozó közmunkás kisembernő újrahasznosítja. A társadalom és az irodalom peremén egyensúlyozó költő ismét akkorát alkotott, hogy a fal adja a másikat! Stadium ante portas!” /Igássy Imréné Szekeressy Szandra, táltos és lóirodalmár/

„Mi ez az irodalmi dögkútból előhúzott hullaszagú fércmű?! Már megint egy alpári vulkánvers, melyből a költő piramidális tehetségtelensége fortyogó lávaként tör elő majd egy nyáladzó celeb értelmetlenségi színvonalán dadogva gőzölgő tufaporral von be mindent maga körül. Elnézést kérek a tufaportól az összehasonlításért! Anyámnak meg megtiltottam, hogy pecsvörk lovat rendeljen a TV shopból, nehogy egy ajándék Frady verset is mellékeljenek hozzá! Tévélezáre necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer láttam egy hegesztési varratokkal összeszerelt tizenhat tonnás acéllovat, de amikor a delejes tekintetemmel magamhoz vonzottam, ripityára tört a szemgolyómon.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 17., hétfő

Újjászületés

Csöndben éldegélt a zsurló
S haverja az articsóka,
Ám egy szülinapos zsúr-ló,
S néhány ittas party-csóka

Táncolva, míg szólt a rumba,
Őket lazán eltaposta…
(S gyásztávirat formátumba’
Adott erről jelt a Posta)

Naplemente fénye súrló,
After Party árnyak nyúlnak,
S fut a reinkarnált zsurló:
„Répa Showba várnak nyúlnak!”





„A szóvicc a humor legalja! A humor a bökversírás legalja! A bökversírás a költészet legalja! Frady Endre pedig mindennek a legalja! Rohadjon meg ott, ahol van!” /Újpesti Barnabás, konkurens kortárs költő és répadíler/

„Zsurlót és articsókát nem érdemes  közvetlenül egymás mellé ültetni, mert ha jön a születésnapi bulin megrészegedett fiatalság, akkor egyszerre letaposhatja mindkettőt. Érdemes közéjük árambevezetésű kerítést húzni, hogy a részeg taplók legfeljebb csak az egyiket taposhassák le, utána meg büntetésből égjenek szénné!” /Józanparaszt Jenő, jégfűzesi jobbágytartó és zöld aktivista/

„Ne gúnyolódjon költő úr a reinkarnáción, mert olyan ganajtúró bogár lesz magából, hogy még az unokája is undorral mossa le magát a bakancsának a talpáról!” /Dr. Jinjang Joghurtné Jojó Jolán, csakra csokrozó és csí tanácsadónő/

„ Hé, költő úr, és mi történt a jó baráttal, a hű articsókával?! Ő miként támadt fel?! Ugye nem azt akarja azt sugallni, hogy csak a zsurlók reinkarnálódhatnak, az articsókák pedig nem?! Ugye nem akarja, hogy rasszizmus vádjával citáljuk a törvényszék elé?! Vendetta van nálunk, és nem félünk használni, ha kell!” /Artú Ditúka, tiszteletbeli articsóka és Erőleves készítő kisiparos/

„Hozzászólhatnék, mert mindkét részről érdekelt vagyok, de lusta vagyok hozzá... Nyihaha...” /Szaftos Szafaládé, öt éves zsírló/

„Nem csak igazi, de valódi keresztrímes tájlíra egy európaiak közötti zöld-fehértől, aki a kozmopolita buliban nem csak a jót, hanem a tragédiát is meglátja, miközben az új élet is csak földiekkel játszó égi tünemény, istenségnek látszó csalfa, vak remény! Abcúg Lillák, abcúg Lillák!” /Franzstadt Ferencné Ferencvárossy Franciska, magyartanár és vénaszkenneletlen ultra/

„Kikérjük magunknak és perrel fenyegetőzünk azok miatt, akik asztat állíccsák, hogy a Répa Show c. műsorunkba kizárólag perverz, kretén és síkidióta nyáladzókat hívunk meg önző haszonszerzés reményében, miközben ez igaz ugyan, de megincsak kikérjük magunknak! A lényeg, hogy dőjjön a lé, a Puzsér meg fullaggyon meg lehetőleg máma mégg! Mi, hogy a mégg egy gé? Ekkora paraszcságot! Beperelem!!!” /Hajdú Péter, médiacápa/

„A vers természetesen rettenetes, de ha Hajdú Pétert kiakasztja, akkor támogatom! Mondjuk, már az is meglepő, hogy el tudta olvasni, mert nem feltételeztem, hogy ismeri a betűket. Anyám szerint csak felolvassák neki, miközben ő csak a taknyát húzogatja. Életemben először értem, hogy mennyi éleslátást örököltem anyámtól. Frady Endre ettől függetlenül nálam az olvasatlanul kidobandó és anyámtól eltiltandó kategóriában marad!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hiszek a reinkarnációban, és minden elismerésem az előző énemé, aki kiérdemelte, hogy bennem szülessen újjá!” /Chuck Norris/

2015. augusztus 14., péntek

Marcell

Colstokboltban kérdi Marcell:
„Ez a colstok tényleg mér col-
-ban, vagy ez csak kész átverés?”

Boltos bömböl: „Te ótvaros!!!
Colstok colban mér’ ne mérne?!
Elég, vár egy márna már, na!!!”

Felé tényleg márna úszik,
Uszonyában Arany Ászok
Meg egy tányér vesevelő…

„Álom ez csupán, vagy való?!”
Nyögi eszelősen Marcell
S arcán megremeg a morc áll…

Boltos (aki Király Ipoly),
Így szól: „Márnám, jön az apály,
Most íziben ússzál vissza;”

Mondatvégi pontosvessző
Jelzi, hogy a szörnyű hőség
Költőagyba hatolt húsig…

„Tisztelt költő úr! Egyrészt mielőbbi jobbulást kívánok az agyhúsának, másrészt meg hálásan köszönöm, hogy nem feledkezett meg arról, hogy a napokban ünneplem mindkét névnapomat!” /Márnavölgyi Ipoly Marcell, colstokkészítő kisiparos/

„Tisztelt költő úr! Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy még az ön igencsak rendellenes agya sem tartalmaz húst, csupán zagyos szöveteket, úgynevezett többfázisú kolloid-rezisztens trutymót, azaz genetikus zselét. Hús oda csak úgy kerülhet, ha a pácienst fejbe lövik pl. egy fagyasztott csirkével. Eme zagyva klapanciája után ez természetesen önnél sem kizárt.” /Dr. Agyassy Atanáz, nyúltagysebész és kisállat preparátor/

„Húsagyú poéta úr! Apály Magyarországon nem létezik, mert nincsen se tengerünk, se óceánunk! Dagály az van, de csak az Árpád híd pesti hídfőjénél, és még azt is bezárják, mert át kell építeni a 2017-es vizes világbajnokságra! Hű de mérges vagyok!” /Gőz Gézáné Pulyka Piroska, nyugdíjas úszómesternő/

„Mi van költő úr, reggel a budiban ránézett a falinaptárra, oszt’ rájött, hogy most van a Marcell, meg az Ipoly névnap, és kotlás közbeni költeni kezdett?! No, ezt szép nyögvenyelősen kipréselte magából! Nagyon NEM ENG!!!” /Ircell Mapoly, OKJ-s betanított főcenzor-helyettes és csősz/

„A mondatvégi pontosvessző oka nem a hőség, nem is a nyelvtani műveletlenség, hanem a folytathatatlan folytatni vágyása, a vég végtelenig túlnyújtásának akarása, melynek nem nyögés a vége, hanem a vég maga, de ez a vég lezáratlan, mint egy lelki sipolyműtét, egy spirituális fisztula episztola. A colstok valóságszigora körül lebegő már-már dadaista képzavarok és pszichedelikus hő-hű hűhó heurisztikusan elemeli a művet a seholvalótlanság talajáról. Igazi szinergikus színorgia!” /Seholi Skolasztika, színterapeuta és a Pszichedelikus Csakrafilter Teaház élményfelelőse/

„Ki nem állhatom a kancsal rímeket! Folyton a saját szemtengelyferdülésemre emlékeztet! Na, költő úr, kerüljön csak a kezem közé és megmutatom, hogy milyen az, amikor valaki nem jól végzi a munkáját!” /Bandzsa Bendzsi, bandzsi-dzsamping oktató és amatőr bendzsóművész/

„Mi ez a penetráns ízléstelenséggel átitatott versalakú salakanyag?! Milyen szellemi dögkút lehet annak a bensőjében, aki ilyen líramoslékot öklendez az emberiség képébe?! Milyen kérdés hangozhatott el a világegyetemen, amire Frady Endre volt a válasz?! Vajon mekkora űr fog megszűnni a halála után? Hányan fogunk pezsgőt bontva ujjongani a ravatalánál? Hányan röhögjük majd el a gyászbeszédét? Anyám szerint ízléstelen vagyok, pedig csak kapaszkodókat keresek.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy másfél tonnás izommárna el akart úszni az Arany Ászokommal és a rántott vesevelőmmel, de összehajtogattam, mint a colsotokot. Azóta cikkcakkban úszik és beszélni is megtanult, hogy előre köszönhessen.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 12., szerda

Légkondibolt

Csillogva ül ki a pára
Légkondibolt ajtajára.
Tulaj, Herr Eis benn a hűsön
Pénzt számolva sóhajt: Hű, schön!

Légkondira hitel alma,
Oly nagy a bolt árforgalma.
Sorban áll sok nyenyec, ír, tót
Vásárolni hőségirtót.

Bolt előtt kint főnek népek,
S hogyha tán előre lépek,
Rögvest visszahullok haránt,
Mert pár marok zutty! hátraránt.

Lerántanak, megtaposnak,
S tűnök olybá csatakosnak,
Mint cukorpép meleg pitén…
Ma se veszek légkondit én!


„Mit nyavalyog költő úr?! Örüljön, hogy a tömeg megakadályozta, hogy egy kis meleg miatt végzetesen gigantikusra növelje az ökológiai lábnyomát! Amúgy pont a maga érdekében én rángattam vissza magát a bolt ajtajából! Igaz, hogy én vettem egy masinát, de egyrészt csak kicsit, másrészt én tényleg csak akkor kapcsolom be, amikor okvetlenül szükséges. Bezzeg maga, abban a nagy hideg-imádatában még télvíz idején is brúgatná! Nem is értem, miért nyafog, miért nem tűri inkább keresztény alázattal, zsoltárt énekelve a léleknemesítő szenvedést!” /Mirigy Menyhért, fűnyíróélező és zöldjogi aktivista/

„Költő úr! Nyilván a nagy meleg miatt folyhatott annyi verejték a szemébe, hogy nyenyeceket vélt látni a sorban! Nekünk itt Nyenyecföldön nem légkondira van szükségünk, hanem szánkóra szerelhető mobil hőerőműre! Magyarországra meg sosem költözne egyikünk sem, mert Nyenyecföld jobban teljesít! Máskor jobban nézzen utána a témájának, nehogy véletlenül magára uszuljon egy hegyi rozmár!” /Ivik Nyuhaj, nyenyec rénszarvasidomár/

„Ne puffogj, Ivik, én már évek óta itt élek Budapesten! Gyerekkori álmom volt, hogy lássam a lokálisan világhírű Ferencvárost játszani! Hááát... már láttam... de sajnos nincs pénzem hazaköltözni. Légkondi helyett is csak egy zöld üveges Kőbányai Világost tudtam venni.” /Lavros Lapcuj, nyenyec származású állatkerti jegesmedve gondozó közmunkás/

„A költő hamisítatlan líraleopárdként veti magát a témára és véres verítékkel marcangolja verssé. A pénzhajsza okozta globális felmelegedéstől tántorgó kisemberek hűs germán imperialista kézből történő etetése a mű metaforikus kvintesszenciája. Az emberibb létért folytatott küzdelem feladásának vereséggel felérő beismerése pedig a sztoikus reménytelenség csimborasszójaként böffen bele az orránál fogva vezetett emberiség lelkiismeretlen közönyébe. Látens jin-jang létliturgia!” /Dr. Zen-zaj Zinajda, létmédium és csakracsíra kutató/

„Megy az üzlet, ami nem csoda, mert naponta háromszor veszem az imaszőnyegemet, letérdelek a Nagy Szürke Légkondi elé és Vaterland-i dalokkal magasztalom! Klima, Klima, über alles!” /Dieter Eis, a Wunderklima GmbH tulajdonosa/

„Nem tudom, mi lehet az a légkondi, de ha az írek is sorban állnak érte, akkor valószínűleg valami veszélyes fegyver! Utánanézetek és ha hatékonyabb, mint a bárd, akkor azzal intéztetem el a megunt feleségeimet!” /VIII. Henrik, angol király/

„Ez a szadista le akarja fagyasztatni a megunt nőit?! Pedig az rohadtul fáj ám! Ha elkapom, szétlövöm az Ezeréves Sólyommal!” /Han Solo, a mirelit űrhős/

„Ha  a légkonditlan Honvéd Kórház elfekvőjében beledöglök is ebbe a hőségbe, akkor sem engedem, hogy egyházi szertartás szerint földeljenek el! Egyetlen papot sem akarok látni a temetésemen!” /id. Csávás Kálmán, nyugalmazott vezérőrnagy és anonim ateista/

„ Én  Istenem, jó Istenem, áruld el nekem, hogy van-e ennek a fránya földkerekségnek egy olyan zuga, ahová elbújhatnék a Frady Endre versek elől?! Anyám szerint a te összes teremtményed jó, de akkor ki alkotta ezt a rút rímhányó rettenetet?! Kérlek, ne bocsáss meg neki, sőt tégy valamit ellene, mert én már nem sokáig bírom, és kénytelen leszek odavetni magamat a következő nagyobb hőhullám elé! Ámen!” /Puzsér Róbert,  kritikus/

„A légkondi egy smafu! Amikor én annak idején egyetlen hűvös pillantással előállítottam a jégkorszakot, egyből kihaltak a dinoszauruszok!” /Chuck Norris/

2015. augusztus 11., kedd

Kövéren

Egy gondolat bánt engemet,
Hájréteg engem eltemet,
S hol zsírjaim domborulnak,
Hasizmaim nem kockulnak.

Termetemet tőke törte,
S ettől dagadtra vert körte?
Na, irány a konditerem,
Ahol talán kondi terem!

„Nyomd a súlyzót, ne siránkozz,
Ne igazodj a világhoz!
Mutatom: így! Figyeld karom,
S te is lehetsz erőbarom!”

Kemény leszek, fát emelek,
Szteroidot én is nyelek,
S így megyek majd fejjel falnak:
Body-zósok korán halnak.

„Megértem a problémát, mert nekem is volt egy hosszan tartó ’kövér Elvis’ korszakom, ám amióta le lettem lőve, már egyáltalán nem foglalkozom a súlyommal.” /John Lennon, ex-beatle/

„Nem szikár az alakom, inkább gömb, de belakom.” /Kiss Gömböc, felzabáló/

„Plágiumszagot érzek, vagy csak a kunyhó nem lett kiszellőztetve a tegnap esti kumiszparti óta?” /Alexander Petrovics őrnagy, barguzini hadifogoly poéta/

„Elhízás ellen nem verset kell írni és nem konditerembe járni, hanem a tőlem rendelt update® kaját enni és a szintén tőlem rendelt update® kazettára tornázni! Mindketten jól járunk! Ne feledje, update®!” /Schobert Norbert, ® fitneszguru/

„Magyarország halála, ha mindenki anorexiás akar lenni! Fogy a nemzet, ha mindenki fogy! Költő úr is jobban tenné, ha nyafogás helyett holnap bejönne a Kisbigbe egy jó adag sertéstokányra rizzsel! Az súlyt kölcsönöz az embernek! A férfi száz kiló alatt ugyanis csak karácsonyfadísz!” /Mr. Kisbig, konyhafőnök/

„Han Solo soványka nyikhaj volt, oszt’ mégis elkaptuk, höhöhöhö! Én szép kövér vagyok, de engem próbáljon valaki domborművé fagyasztani! Kiszakadna a főfal is, ha ráakasztanának, höhöhöhö!” /Jabba/

„Bekérettem a verset, mert felmerült a gyanú, hogy engem gúnyolnak benne, de szerencsére nem. Nekem a nevemen kívül különben is csak a bajszom kövér. Mokány magyar legény vagyok, tyű és hinnye!” /Kövér László, az országgyűlés elnöke/

„A magyartanárunk a szünidőre feladta ennek a versnek az elemzését. Belekezdtem, de inkább példát veszek róla. Én is feladom…” /Zsír Zsermen, a bükkszotyoládi Frady Endre Általános Iskola 8.c. osztályos tanulója/

„Ne aggódj fiam, majd a jegyzővel megíratom azt a versmicsodát! Inkább egyél, mert megint benézel száz kiló alá, és szégyenkezhetek veled a nyaraláskor, hogy milyen girhes vagy! Még majd megszólnak a népek, hogy éheztetlek! Mars zabálni!” /Zsír Zsödény, Bükkszotyolád polgármestere és a Tunkolt Szaft Csárda tulajdonosa/

„Mi ez az agyakra telepedő szellemi guanóréteg?! Életem Frady Endre előtti mélypontjának, Jatagáni Jenci: Szutyokszálas szöszmötök szintézise c. kubista kínrímhalmazának ismeretében is elmondhatom, hogy én még soha nem olvastam ennél förtelmesebb zsírverset! Fuss, anyám, fuss, ahogy a reumád bírja, és vissza ne nézz erre a hájhurkás médiatöltelékre, mert te is show bálvánnyá válsz, mint én!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha nem ismernék minden nyelvet, akkor nem kellene eredetiben elolvasnom ezt a zsírégetős body-building borzalmat! Azt hiszem, kirúgom a költőt a zsírjából, és hogy vissza ne essen – ami a fogyásnál gyakori – orbitális sebességet billentek alá!” /Chuck Norris/

2015. augusztus 10., hétfő

Hőtombolda

Tél Diszkóban zengne sí-rock,
Ám én verítékben sírok,
Mert hő-szike tarkón metél,
S nincsen sajnos se sí, se tél.

Nyár van! Ég a gyíkok bőre,
Nem áll le a hő a Hőőő!-re,
Keddbe olvad át a hétfő
S medencében Gyurta szétfő.

Boldogtalan puputeve
Hónaljának híg a leve,
S ez is, mint most jó pár dolog,
Földet érve elpárolog.

Forró testtel bőg a bögöly.
Odahörgök: „Meg ne dögölj
Ledöfvén egy izzó őzet!”
S bugygó agyam IQ-főzet…

IQ-m szétes I-re, Q-ra,
S tán egy hideg vizes kúra
Segítene, de itt a vég,
Nincs víz, mert az összes tav ég.

„Összes tav ég, mi?! Költő úr, a magyar nyelvben nincs olyan szav, hogy tav! A szétes is kétes! Fogadjunk, hogy a siroki várban kapott napszúrása közben találta ki ezt a sí-rocki dolgot! Akinek egy rímszótár van a fejében, az miért nem ír normális verset?! NEM ENG!!!” /Kákacsomóssy Kötönye, betanított szőrszálhasogató és főcenzor/

„Micsoda?! A megfigyelendő célszemély járt a siroki várban és én erről csak most értesülök?! Az eddig ráállított ügynököket büntetésből azonnal áthelyeztetem NB I-be játékos megfigyelőnek és végig kell nézniük az idény összes bajnoki és kupameccsét! Tudom, hogy ez túl kegyetlen büntetés, de példát kell statuálnom, hogy a többiek is féljenek, és hogy a nézőtér se legyen tök üres!” /Csávás Kálmán főőrnagy, a terror elhárítás kemény embere/

„Jaj, főnök, csak ezt ne! Hadd menjünk inkább az aluljárókba hajléktalanokat zaklatni! Nem a mi hibánk, hogy a célszemély a legszuperebb csodaautóval, egy Suzuki Ignisszel mindig lerázott minket a hegyi utakon!” /Sumák II. Sebő, elbocsájtott titkos ügynök/

„Az irodalom vegykonyhájában szalonnabüdösre izzadt korszellem lengi be a hőségtől szétabált intelligenciájú líra-leviatán fajsúlyos későnyári úthengerkölteményét. Az egymás párájában verejtékező rímpárok tocsogva aszalódnak a szikszáraz mondanivaló kozmikus reménytelenségében. A versvégi értelmetlennek ható szavak a globális felmelegedéstől széthulló elmeleves, az agyi zagy Kasszandra szerű falra hányt borsójának odaégett darabjai. Újabb remekmű égett belénk! Béke porainkra!” /Jottányi Jenőné Teflon Tátika, középiskolai magyartanár és szünidei idényszakácsnő/

„Jössz ide sok európaiak! Táncolsz, sí-rockizol! Lenni sok hó és tánc! Jó magyar szakácsok főzni konyhában! Jönni-jönni, míg tartani tél!” /George Dancekiller, a cape town-i Winter Disco tulajdonosa/

„Mi ez a gutaütött szellemi mocsár?! Hogy keletkezhetett ez a kénkő bűzős ideológiai posvány?! Az irományból nyilvánvaló, hogy Frady Endre IQ-jának mérőszáma pontosan megegyezik azzal a celziuszban kifejezett hőmérséklettel, amely esetén ez az amúgy is beszámíthatatlan lény elszabadult hajóágyúként végképp ön- és közveszélyessé válik. Anyám szerint lehet, hogy ha valaki ezt a szerencsétlent árnyékba cipelné, akkor magához térne annyira, hogy őt – azaz anyámat – ismét csak minden második versétől kellene eltiltanom, a többit meg magától nem olvasná. Kár, hogy nekem hivatalból így is, úgy is mindet végig kell senyvednem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor nálunk Texasban 50°C van árnyékban, akkor sosem megyek árnyékba. Inkább lefejelem a Napot.” /Chuck Norris/