Lali Papp fagyija

(farsangi gyerekszíndarabka)

szereplők:
felnőtt:
Lali Papp fagylaltárus ... Inzsel Sándor
gyerekek:
Gőz Matild ... Szabad Virág
Szende Jolán ... Kesjár Dóra
Pörc Amál ... Harangi Anna

Lali Papp fagylaltot és egyéb édességet árul

Lali Papp: (fennhangon szaval) „Hogyha túl sok zsebpénzt kapnál / Fagylaltozd el Lali Pappnál!”
Gőz Matild: (besétál és ingerült hangon mobilozik) Hol vagy, Jolán? Milyen Volán?! Nehogy már megint a buszjáratra fogd, hogy késel! Tudod mit, már nem is érdekel, hogy idejössz-e! Legalább egy hétig egy szót se szólj hozzám! (leteszi) Szép kis barátnő!
Lali Papp: (fennhangon szaval) „Ha netán rosszkedvvel vagy itt / Víg leszel, ha eszel fagyit!”
Gőz Matild: Csókolom, nekem tetszik ordibálni?
Lali Papp: (fennhangon szaval) „Vaníliám, mint az álom / Ezt világgá ordibálom!”
Gőz Matild: (úgy néz rá, mint egy hibbantra) Nem vagyok ám süket.
Lali Papp: (már normál hangon, kicsit zavartan) „Világosabb az a Napnál / Jó fagyit kapsz Lali Pappnál!”
Gőz Matild: A bácsi pap és fagyit árul?

Lali Papp: Csak a nevem Papp. (kezet nyújt) Papp Lajos cukrász.
Gőz Matild: (kezet fog) Gőz Matild. És mi ez a Lali Papp dolog?
Lali Papp: Ja, hát megfordítottam a nevemet. A Lali Papp mégiscsak jobban hangzik, mint a Papp Lajos. (szaval) „Egész város attól zajos / Legjobb cukrász Papp a Lajos!” Ugye, hogy ez nem lenne olyan ütős?
Gőz Matild: (sóhajt) Hát nem, tényleg nem.
Lali Papp: Meg hát a Lali Papp hasonlít egy nyalóka nevére, amit szintén árulok. Meg vattacukrot is. Nem kérsz vattacukrot?
Gőz Matild: Nem, köszönöm. A barátnőimet várom. Nem tetszett itt látni egy velem egykorú lányt?
Lali Papp: Olyan szőke hajút barna ruhában?
Gőz Matild: Igen, őt!
Lali Papp: Nem, sajnos nem láttam.
Gőz Matild: Akkor honnan tetszik tudni, hogy hogy néz ki?!
Lali Papp: Hatodik érzék. A fagylalt élesíti az elmét.
Gőz Matild: Micsoda?!
Lali Papp: A hideg fagyitól összehúzódik az agy, kipréselődik belőle minden fölösleges zagy és erősödik a lényeglátás.
Gőz Matild: És most mi a lényeg?
Lali Papp: Hogy milyen fagyit kérsz?
Gőz Matild: (felcsattan) Semmilyet!
Lali Papp: (fennhangon szaval) „Aki fagyit nem kér máma / Fizessen be nyalókára!”
Gőz Matild: Elééég!!! Ne tessék már ordibálni!
Lali Papp: Bocsánat!
Gőz Matild: (kiabál) Nem bocsánat kell, hanem egy kis csönd!
Pörc Amál: (szőke hajú, barna ruhában;bejön) Szia Matild! Miért üvöltözöl?
Gőz Matild: (kiabál) Nem üvöltözöm! Elkéstél!
Pörc Amál: (felcsattan) Nem késtem el! Te jöttél korán!
Gőz Matild: Egyet beszéltünk meg, nem?!
Pörc Amál: Én kettőre emlékszem!
Gőz Matild: (gúnyosan) És melyik a másik?!
Pörc Amál: Milyen másik?!
Gőz Matild: Te kettőről tudsz, én csak egyről. Akkor te eggyel többet tudsz, nem?
Pörc Amál: Azt hiszed, vicces vagy?! Olyan korán jöttél, hogy túl sok időd volt gondolkozni!
Gőz Matild: (hátat fordít) Nem érdekelsz! Te se szólj hozzám!
Pörc Amál: Én se? Miért, még ki nem?
Gőz Matild: A Jolán se! Ő is késik. Nem érdekeltek!
Szende Jolán: (lihegve befut) Szia Matild, szia Amál!
Gőz Matild: Mondtam a telefonban, hogy ne szólj hozzám! Ne is köszönj!
Szende Jolán: (megszeppenve) De hát én csak…
Pörc Amál: (felcsattan) Te csak, te csak! Nézd meg Jolán, mit csináltál?! Nem tudsz pontosan jönni?!
Szende Jolán: Tudod, késett a Volán járat…
Pörc Amál: (gúnyosan) Persze Jolán, pont a Volán! Nyilván tehéncsorda aludt az érdi emelkedőn, mi?!
Szende Jolán: (sírásra görbült szájjal) Akkor hazamegyek…
Pörc Amál: Menj csak!
Lali Papp: Várj Jolánka! Nem menj még!
Szende Jolán: Honnan tetszik tudni a nevemet?
Lali Papp: Hát… szerencsére nem vagyok süket. Nem kérsz fagylaltot?
Pörc Amál: (indulatosan) Fagylaltot?! Hogy jön ez ide?!
Szende Jolán: Biztos kocsival hozza ide a bácsi.
Pörc Amál: Nem szólj bele! Nem úgy volt, hazamész! Ugye Matild?
Gőz Matild: Mondtam, hogy hagyjatok békén és ne szóljatok hozzám!
Szende Jolán: (sírva) Jaj, miattam van ez az egész veszekedés. Megyek haza. Szia Matild, szia Amál…
Gőz Matild: Nekem ne is köszönj!
Pörc Amál: Még mindig itt vagy, bajkeverő?!
Lali Papp: (Jolánnak) Állj meg!
Szende Jolán: Miért?
Lali Papp: (fennhangon szaval) Ha vita van s nagy a harag / Segíthet pár fagylalt adag!
Szende Jolán: (reménykedve) Hogyan?
Pörc Amál: Ennek semmi értelme! Hallod ezt Matild?
Gőz Matild: Ne szólj hozzám!
Pörc Amál: Fagylaltos bácsi!
Lali Papp: Lali Papp, ha megkérhetlek!
Szende Jolán: A fagylaltos bácsinak papnak is tetszik lenni?
Lali Papp: Csak a nevem Papp.
Gőz Matild: Papp Lajos cukrász, de megfordította, mert a Lali Papp jobban hangzik.
Pörc Amál: Kinek?
Gőz Matild: Te ne szólj hozzám!
Pörc Amál: Lali Papp bácsi! Tessék már megkérdezni tőle, hogy ő is meghallgatja-e, hogy hogyan segíthet ilyen esetben pár adag fagylalt!
Lali Papp: Kedves Gőz Matild! Te is meghallgatod, hogyan segíthet ilyen esetekben pár adag fagylalt?
Gőz Matild: (odafordul, kicsit sértődött hangon) Na jó… Tehát?
Szende Jolán: (félénken) Tehát?
Pörc Amál: (türelmetlenül) Tehát?!
Lali Papp: (fennhangon szaval) „Ha rád finom fagylalt hatott / Könnyebben kérsz bocsánatot!”
(kis szünet; várják a folytatást)
Gőz Matild: Ennyi?!
Pörc Amál: Mi van?!
Szende Jolán: Most akkor hazamenjek, vagy ne?
Lali Papp: Te mindig hazaindulsz, ha veszekedés van?
Szende Jolán: Igen, mert mindig én vagyok a hibás és nem bírom, amikor kiabálnak velem.
Lali Papp: És amikor nem te vagy a hibás?
Szende Jolán: Olyanra nem emlékszem…
Pörc Amál: Én sem!
Lali Papp: (Amálnak) Te sosem szoktál hibás lenni?
Pörc Amál: Nem hát!
Lali Papp: De hát most is elkéstél, nem?
Pörc Amál: Nem! … Na jó, de! És?
Lali Papp: Hát te, Matild?
Gőz Matild: Én nem késtem el!
Pörc Amál: Na persze!
Gőz Matild: Mondtam már…
Lali Papp: Hogy ne szóljon hozzád, ugye?
Pörc Amál: Mindig ezt csinálja!
Lali Papp: Miért?
Gőz Matild: Mert megérdemlik! Ha valaki megbánt, akkor nem beszélek vele, míg legalább annyit nem szenved, mint én azzal, hogy megbántott!
Lali Papp: Aha! Értem. Szóval ti olyan barátok vagytok, akik ha konfliktusba keveredtek, akkor egyik megsértődik, és akár napokig nem beszél a többiekkel, a másik rögtön a többieket kezdi vádolni, a harmadik meg magát vádolja és napokra elbujdosik. Nem sűrűn szoktatok találkozni, ugye?
Szende Jolán: Háááát… nem…
Lali Papp: És amikor nem találkoztok, akkor az nektek jó?
Pörc Amál: Nem igazán.
Gőz Matild: És mi a megoldás?
Lali Papp: Egyszerű! Nem megsértődni, meg vádaskodni kell, hanem elvállalni, ha valami rosszat tettünk és bocsánatot kérni.
Pörc Amál: Kitől?
Szende Jolán: Azt hiszem, hogy egymástól. Ugye Lali Papp bácsi?
Lali Papp: Igen.
Gőz Matild: És akkor ennyi?
Lali Papp: Nem, még meg is kell bocsájtanotok egymásnak. Azután újra úgy tudtok egymásra nézni, mintha semmi rossz nem történt volna.
Gőz Matild: Egyből?
Lali Papp: Persze! Kipróbáljátok?
Gőz Matild: Na jó! Jolán és Amál, bocsánatot kérek, hogy megsértődtem és nem akartam veletek beszélni.
Jolán és Amál: Megbocsájtunk!
Pörc Amál: Matild és Jolán, bocsánat, hogy elkéstem és titeket hibáztattalak!
Matild és Jolán: Megbocsájtunk!
Szende Jolán: Matild és Amál! Bocsánat, hogy elkéstem és amikor szóltatok, rögtön itt akartalak hagyni titeket!
Matild és Amál: Megbocsájtunk!
Lali Papp: Na, milyen érzés?
Matild, Amál és Jolán: Jó!

Lali Papp: (fennhangon szaval) „Homlokunkon nincs már ránc / Jöjjön a Lali Papp tánc!”

Lollipop - tánc

Bibliakör meghívó

Nem túl praktikus egy vak őr,
Ellenben egy Bibliakör
Beszélgetés, hol jutsz szóhoz
Te is, az az! Ám, ha ló hoz,
Hagyd kint! Nem bírja a padló,
Hogyha patát lóbál vad ló.
Száj szól, fül hall, okosodunk,
Lélekkel telik meg odúnk.
Bibliák sok lapja neszez,
Úgyhogy gyere, szuper lesz ez!

időpont: 2013. február 17. (vasárnap) 14:00
cím: Bp. XI. ker. Fegyvernek u. 59. (Török lakás)
(a panelek mögötti előkertes sorházikók egyike)

Zseni

Tök jó lenni zseninek,
zseninek, zseninek!
Irigyek a Leninek,
Leninek, Leninek,

mer’ őket nem szeretik,
szeretik, szeretik
máglyán égő heretik,
heretik, heretik.

Heretiket siratja,
siratja, siratja
mindük közös ír atyja,
ír atyja, ír atyja.

A zseni is könnyet ejt,
könnyet ejt, könnyet ejt,
s utána fej dönnyetejt,
dönnyetejt, dönnyetejt.

Görögdönnye tejének,
tejének, tejének
ihlettére sej ének,
sej ének, sej ének

szól ajkáról… „Ami sok,
ami sok, ami sok
az sok!” – s ütik amisok,
amisok, amisok.

„Üssétek csak, féljen ez,
féljen ez, féljen ez!”-
- zúg a tömeg s éljenez,
éljenez, éljenez.


„Hajrá amisok, hajrá amisok! Abcúg Frady, abcúg Frady! Felnégyelni, felnégyelni!” /a tömeg/

„Nem kell felnégyelni. Elég csak kétszer félbeszakítani.” /Dr. Balta Béla matematikus/

„Jaj, jaj, jaj! Jaj, de nagy szégyen ez nekünk, hogy több száz évnyi szelídség és a másik orca odatartása után így kivetkőztünk magunkból és addig ütlegeltük a költő urat, amíg abba nem hagyta a kornyikálást. Nincs mentségünk erre a szörnyű bűnre. Hacsak maga a kornyikálás nem… Szerencsére az Úr kegyelmes és e rettenetes eset óta özönlenek hozzánk az egy százalékos adófelajánlások…” /Jeremy Otherface O’Sheep, halláskárosult amis lelkipásztor/

„Mégse tök jó lenni zseninek, zseninek, zseninek!” /Frady Endre, baleseti sebészet, sebészet, sebészet/

„Heretik mint többesszám?! Dönnyetej mint kínrím?! Frady Endre mint zseni?! Minden kritikus álma, hogy lássa, amint egy művész megkapja, amit megérdemel. Szerintem Frady Endrének még jár, ami jár. Az a bizonyos teljes juss. Embertársaim, kedves felbőszült tömeg, utánam! Üssük Frady Endrét még a kórteremben is! Valaki videózzon, hogy anyám is megnézhesse a Barátok közt helyett!” /Puzsér Róbert, kritikus és egyszemélyes B-közép/

„Kár volt a dalnok zsenit már a nyitóhangoknál oly intenzíven csendre inteni! A mostani Dal műsor mezőnyét látva-hallva lehet, hogy őt kellene kiküldenünk az Eurovíziós Dalfesztiválra. Élve vagy halva. Szinte mindegy is…” /Rákay Kálmán, köztévé intendáns zsűritag és Philip/

„Sokan nem értik, miért novemberben rendeztük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Kvittek vagyunk, mert mi meg ezt a verset nem értjük. Biztos ez is valami burzsoá métely. Sebaj, majd rájövünk! Jó amis pap elvtársak, tessék holtig tanulni, tanulni, tanulni!” /a Leninek/

„Ne dőljünk be a hazug imperialista propagandának! Lenin elvtárs egyrészt sosem volt többes számú, másrészt nem küldte máglyára az internacionalista ír eretnek elvtársakat, hiszen az a mindenkori szent inkvizítor elvtársak feladata volt. A hozzánk menekülő külföldi munkavállalókkal egyébként is Gulág és Málenkíj Robot elvtársak foglalkoztak. Szovjethatalom + kényszermunkatábor = kommunista szombat.” /Vszibíri Ócsenyhóladna elvtársnő/

„Walesi bárdokról van vers. Ír eretnekekről szintén. Csak rólunk nincs?! Mi skótok sem vagyunk ám piskótok! Ide egy alanyi költőt, vagy a buzogányommal tanítok meg valakit kesztyűben dudálni! Hogy a Loch Ness-i szörny falja föl az összes henye poétát!” /Old McDonald, hedefarmer/

„Jaj, ne már! Mért pont én?! A múltkor is hetekig böfögtem egy keresztben lenyelt elefántcsonttorony miatt!” /Nessie, tavi szörny és hírlapi kacsa/

„Frady Endre ugyanaz a világirodalomnak, mint hypós bakancstalp a nagymama lekvárjának. Utána már semmi sem lesz ugyanaz, mint ami előtte volt. Nyomot hagy. Mi meg takaríthatunk!” /özv. Szlucsányi Gerebenné Dörmi néni, takarítónő és az Akadémia lombhullató előkertjének levelező tagja/

lila köd

kortárs költő ül a lila
ködben muhammad ali la-
-posra vert áldozatai
módján bár e boksz nem tai

nem mind alany ami fényel
s nem téríti őt e tény el
attól hogy állítmányig e-
-gy vers se jut el ha nincs ige

mályvakobold kormos üszke
ég lelkére amíg büszke
porásóval szikár port ás
modern lila anteportás


„Ez a mű csak Seöres Wándornak a Nyirkabáj c. egyszavas versével tehető egy piedesztálra, vagy esetleg még Pepssy Félix Melankólájával, bár sajnos egyikre se hasonlít, de ugyanúgy a totális hovátehetetlenség szabadesésével zuhan rá a felkészületlen, ám sóvárgó lelkek líravákuumos gyomorszájára. Rándul egyet és úgy is marad. E mű szétszedi, mondhatni lapra szereli az olvasót, majd addig üti-veri, amíg már egy őszinte katarzis is csak a véget hozhatja közelebb. Ez a boldogtalanságnak már-már olyan foka, mely legfeljebb a nagy Jaj Jenő Ürömpörköltjéből sajdul elő. Ám az a sajdulás korántsem ez a sajdulás. Itt a fájás olyan őszinte, mint zuhanó alpinistában az ááááááááááááááááááá!!! Áááááááállatjó! Menten magam alá alélok!” /Dr. Eltebölcsésszy Homány, versesztéta és prózamondóverseny zsűritag/

„Nana, Hománykám, nana! Ne hasonlítsd hozzám ezt a senkit, mert marokra fogok egy darabot az érzékeny alanyi lelkemből és addig csuvellázom a tajtra redőzött tokádat, míg bevallod, hogy belőlem plagizáltad a doktori címedet, te gnúagyú gőzhermelin!” /a nagy Jaj Jenő, cizellált lelkű kortárs költő/

„Na végre! Megmozdult valami. Lehet ugyan, hogy csak az orrom hegye, mert nem bírja a versből áradó dillettantizmus macskavizeletre hajazó ízét-bűzét, de mégis csak mocorog. Ha véletlenül egyben nyeltem volna le működés közben egy betonkeverő gépet, az sem tudná jobban felforgatni a gyomrom, mint ez az SMS nyelvű klapanciáta! Ettől még Assisi Szent Ferenc is minden bizonnyal habzó szájjal sikoltozva és puszta kézzel kezdte volna széttépni a mező vadjait és az ég madarait. Ha jó anyám megtudná, hogy elolvastam, ráfektetne a térdére és a hátamon törné el a karját.” /Puzsér Róbert, kritikus és bulvárirtó celebvadász/

„Érdemes szót ejteni a lila ködről, bár szívem szerint nem nevezném meg sem a színt, sem a légköri jelenséget. Egy szín megnevezésével meg nem nevezetté nyilváníthatnánk-e az összes többit és ki tudja, mi történne a kihagyott légköri jelenségekkel? Van-e jelentése a versnek? Ha van és elmondjuk, akkor vajon nem hallgatjuk-e el a többi jelentést, amit esetleg másoknak jelent? Ha versnek nevezzük, nem orrol-e meg a többi műfaj? Esetleg maga a vers műfaja? Lehet-e valódi faj a műfaj? Kijelenthetünk-e egyáltalán bármiről bármit anélkül, hogy valamit ne szorítanánk háttérbe? Mondhatunk-e akármit egyáltalán? Szerintem talán, de csak akkor, ha kellően hosszan tesszük, hogy egyrészt minél többek szájízének megfeleljen, másrészt, hogy megtöltse a szerződéses tartalmat. Ezt gondolom tehát e versről, de lehetnek mások, akik vagy ennek az ellenkezőjét, vagy urambocsá valami közbensőt gondolnak. Legyünk kőkemények és merjünk mindenre bólogatni!” /Török Gábor, szókimondó elemző/

„Purpura obducto – der lila Nebel – a lila köd… Immáron bevallhatom, hogy azért mondtam le az őrállói hivatásomról, hogy legyen időm ezt a művet hosszasan tanulmányozni. Már fel is kértem Google bíborost a latin és a német fordítás elkészítésére. Pá, híveim, pápá!” /XVI. Benedek, ex-pápa/

„Fényel?! Fééényel?!?!?! Nem zavarik, hogy forogom az síromban-ben?! Suk-sükölés is lesz?!” /Lőrincze Lajos, néhai nyelvész professzor/

„Csupa kisbetűvel írtad a nevemet, te cirkálósúlyú pondró?! Nesze egy jobbhorog! Na, ez jól elkenődött! Mossák már fel, mert összerímeli itt nekem a padlót!” /Muhammad Ali, nehézsúlyú profi boksz világbajnok/

„Ki a nyavalya az az anteportás?!” /mályvakobold/

„Őőő… Hannibál Anteportás görög hadvezér volt, aki idomított zsiráfokkal kelt át a Kard hágón és állandóan hátrafelé kellett nyilaznia, mert elöl útban volt a zsiráfnyak, aminek a tetején ott volt a zsiráf feje, amire rátett egy almát, hogy nyíllal lelője, de nem tudta, mert az almát az oroszok ellopták és Trójába vitték, ahol a falósejtek megették és Molotov koktélt ittak hozzá, de ő a Napóleon vezette porosz tankhadosztály segítségével elfoglalta Bécsnek büszke várát és onnan bombázta ki Trójából a megszálló afrikai csapatokat, majd megölette testvérét Heródes Anteportást és német-római császárrá koronáztatta magát a Duna jegén… Közvetlen ezután… De tanárnő úr?! Hogyhogy egyes?!” /Kamu Kálmán, érettségiző diák/

Farsangi bál

(meghívóvers)

Szombat délutáni agy ok
Okosoknak (s szenved szamár),
Hogy jöjjenek kicsik s nagyok:
Farsangi mulatság, ha már

Itt van az idénye idén.
Négykor, midőn órád tik-tak,
Jelmezz s csodálom holmid én,
S fel sem ismerlek, ha taktik-

-usan elmaszkolod magad.
Ott lesz veled Lali Papp is,
S minden, mi unalmat tagad.
Hol máshol? - ezt most már kapis-

-gálod s döntesz – Jövök persze!
Tálca sütit hozz magaddal,
S lesznek közös javak! Pár szó
Végül: Lollipop nem vad dal.

Cím: Bp. XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6. IV. emelet
Időpont: 2013. február 16. (szombat) 16:00 órától

* * * * * * *

„Okosnak okos vagyok, megengedem, de tessék mondani költő úr, ha szamárnak öltözünk az asszonnyal, akkor szenvedni fogunk? Mert akkor inkább otthon maradunk és megnézzük a Végvonaglás c. brazil szappanopera CCLXXXIV. epizódját! Vajon igent mond-e a bájos Lucia a focista Angelonak, vagy inkább lelöki a tetőről és utána köp? Úgy izgulok!” /Íkúfájter Laborc, nagyipari cérnavégnyálazó/

„Hogyha túl sok zsebpénzt kapnál, fagylaltozd el Lali Pappnál!” /Papp Lajos, fagylaltárus és címszereplő/

„A ’Lali Papp fagyija’ a legújabb színdarabkám. Ha a nézők felismernek, akkor lehet, hogy a legutolsó is egyben.” /Frady Endre, költőgigász és színműíró/

„Végre teljesül az álmom és pár óráig én lehetek a Bicycle Repair Man!” /Superman/

„A mi osztályunk nagyon szereti a Frady bácsi színdarabjait, főleg a Hamlettot, úgyhogy mi biztosan elmegyünk és dán királyfi hordának fogunk öltözni. Most mondja az angoltanárnőnk, hogy a Hamlettot a Shakespeare írta. Tök fura ez az angol nyelv! Fradynak írják és Shakespearenek ejtik!” /Szimpla Szilárdka, a Frady Endre Általános Iskola 3.w. osztályos tanulója/

„Remélem, az én újévi bulimat nem szárnyalja túl ez a hepaj!” /Mága Zoltán, hegedűvirtuóz és középpont/

„Én próbálni odamegy. Keresek sárga festék. Én öltözni sárgabarack! Igaz lenni, hogy erportról Mr. Békáve ugyanannyi idő alatt bevisz, mint repülőút Washington – Budapest?” /Barack Obama/

„Sajnos idén még sok a dolgom, de épp most adtam be a felmondásomat, hogy a jövő évi bulira már el tudjak menni.” /XVI. Benedek pápa/

„A nagy zöld döglegyek által beköpött avas jaktej sem tud olyan zavaros lenni, mint ez az első ránézésre pár méterről versnek látszó tárgy. István királyunk nem aprította olyannyira szanaszét az ő szent gerjedelmében a koppányokat és a besenyőket, mint maga, költőcske úr a saját anyanyelvét. Az még hagyján lenne, ha csak a sajátját, de még az én anyám nyelvét is! Maga szétszedi a szavakat, de összerakni nemhogy mondatokká, de újra szavakká sem tudja őket! Miért ír maga?! Megfizetik?! Én a dupláját adom, csak ne írjon! Sőt, ne is éljen! És mind jobban járunk, ha a sírversét is valaki másra, magánál tehetségesebbre bízza. Vagyunk vagy tízmillióan. Ha a jelmezbálon egy vérszomjas hóhért lát maga felé sprintelni, lehet, hogy én leszek az.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám! Hallottad, hogy lemond a pápa? Nem akarod megpályázni az állást? Lehetne egy Robi et Urbi műsorod és abban az egész világnak oszthatnád az észt!” /Puzsér mama, nyugdíjas/

„Végre lehet Lollipop-ra táncolni! Gyorsabbra lassanként már úgysem bírok…” /Michael Flatley/

„Ha megtalálom az izomsatnyító tablettáimat, akkor elmegyek és beöltözök Klicskó fivéreknek.” /Chuck Norris/

Influenzajárvány

Influenza újra éled
Virálisan, úgyhogy mail-ed
Olvasatlan töröld ki te,
Hogy ne legyél szottyadt pite
Tekintetű ványadt zombi,
Ki hörög, mint Trabant Kombi
Érdi emelkedő felén!
Elzavarlak innen, el én,
Ha köhentett nyálköpeted
Felém száll, úgyhogy ezt ne tedd!
Orrodból, ha nagy spricc ered,
Gyorsan vedd fel szkafandered,
Mert, ha nem, rúgok olyant én
Feketeöves karantén
Mesterül a’la Chuck Norris,
Hogy az absztinens is borisz!
Vírus ettől részegedik
S Erőtől duzzadó Jedik
Forralt borba fojtják ódon
„In vino veritas” módon.

„Lassan mondom, hogy mindenki megértse: N I N CS   J Á R V Á NY ! Csak egyedi megbetegedésekről beszélhetünk. Igen, a kórházunkban minden egyednek jut ágy. Igaz, hogy hármasával fekszenek, de így legalább melegítik egymást! Ellenszérum is van bőven és az ápolónőink 41 fokos lázzal és mocsártaknyosan is be tudják adni a betegeknek, akik – hangsúlyoznám – egyedi esetek. Hááá… hááá… hááá… hápcííííí!!!” /Dr. Bubópestisch Nihil, a Szemmelversz Kórház szóvivője/

„Idesanyáááám… hukk… lálálááá… sáláláláááá… hukk… hinnye, de jóóó… hukk… sálálálááá… hukk… /egy influenzavírus/

„Nagyon köszönöm a kadarka mámoros költő úrnak, hogy egyetlen antiinflenzi… antiflenzu… antiflagrantimmikus ürügylírájával romba döntötte a már másfél napja tartó kijózanodási folyamatomat! Tessék, most itt fekszem 43 maligánfokos lázzal egy taligán és meddőt hányok. Hogy a máj zsugorodjon meg a költő úrban!” /Tájbor Tibor, borpatikai ISO auditor/

„Polak, Wegier, dwa bratanki, i do szklanki, oba zuchy, i do medicinowki, oba antiinfluenzowy!” „Lengyel, magyar két jó barát, együtt iszik és együtt gyógyítja ki magát az influenzából!” /Zbigniewka Wyborowa, gdanski hajótat-hegesztőnő/

„Isznak, esnek, zúzódnak, horzsolódnak, belsőleg sérülnek, csere kell, foltozás, nagyjavítás… Csinálják csak! Megy a bolt, megyeget!” /Taplógombászi Ajtony, bőrdísz és művese készítő kisiparos/

„Kikérem magamnak, az én Trabant Kombim sosem hörgött az érdi emelkedő felénél! Odáig sosem jutott fel szegénykém, mert már az első kétszáz méter megtétele után felrobbant és porig égett. Az urnáját az apósom Skodájáé mellett tartom és azóta mindenhová csak a szolgálati lóval járok.” /Huszár Béla, szódás és nyugalmazott lovasrendőr/

„Hát a jaúisten ággya meg a köttőurat! Trabbant, Csáknorisz, Dzseddi, inflendza, zómbi, cafander, karatéj meg ímmél egybebotába, he?! Hát, ha mink így mindent egybeöntünk, asztat mosléknak híjjuk és a gyisznajnak aggyuk, hagy egyen jóízzűjen röfögve az állattya! Maga meg versnek híjja?! Annyuk, ha mégeccer meglátod itten eszetet a fővárosi fonnyattat, hát vasvellával magyarázzad el nekijje a kúttúrát, la!” /Csombék Imre, egyéni gazdálkodó és mániákus agresszor/

„Kit ver már megint a Tas?! Annyiszor mondtam neki, hogy ne igyon, mert olyankor állat lesz!” /Huba/

„Ne aggódj R2! Luke gazda nem részeg, csak gyógyul.” /3CPO/

„Száz Jedinek ötven a fele; Egye meg a fészkes sötét Vaderke!; Nem lehet a Jedi kőből; Ki kell rúgni az Erőből!” /Yoda/

Futó futik

Amikor a futó futik
Tolvajként a sarki butik
Felől, cipelve sok textilt,
Amit rendőrkutyám, Rex tilt,
Lelövöm. De neki nem árt!
Sóhajtok egy bosszús „Ne már!”-t
S vad ebemet ráuszítom,
Ám emberünk rajzfilmi Tom
Módján, mint ki bárgyú pincsit
Ver könnyen át, sutty! már nincs itt!
Legyintek és vállat vonok:
„Hadd fusson, ha ilyen konok!”

„Hé mann! Nem textilt vittem, hanem a raszta hajamat! Abban akadt el a golyó, apuskám! Ha még egyszer inzultálni mered a jamaicai hosszútávfutó válogatott sztárját, aki én vagyok, akkor addig hallgattatok veled reggae zenét füves fájdalomcsillapító nélkül, míg neked is ilyen húsz kilós textilhajad nő, te kopár gringó!” /Jim Tompix, fű-de-gyors jamaicai atléta/

„Bezzeg a mi időnkben a sportembereknek fél centis egyen frizurájuk volt! Csak kerülnének egyszer a kezem közé, úgy kihullana a hajuk, hogy hozzájuk képest még a biliárdgolyó is loboncos huligánnak tűnne! Dupla nullás gépet a nyavalyásoknak!” /Csávás Kálmán, nyugalmazott kiképző őrmester/

„Mért csak a Tom van benne a versben, én mért nem?! Pedig ő még nálam is taplóbb ám! Nehogy bosszúból térdig lerágjam a költőcske sajtszagú kislábujját! Hű, de feszült lettem!” /Jerry, a gonosz egér/

„Egy rendőr, aki nem képes lelőni egy huligánt, a kutyáját átverik, mint rajzfilm macska egy bárgyú pincsit és emellett még verset is ír, ami rosszabb az előzőekben felsoroltaknál?! Hogy lehet valaki egyszerre mindenre alkalmatlan?! Okvetlenül induljon el egy tehetségtelenkutató vetélkedőn, mert több kategóriában is esélyes! Anyámnak meg majd szólok, hogy okvetlenül felejtse el bekapcsolni a tévéjét! Hazamennare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus és lokális kőkemény/

„Heeej, ha Wellington-nak is ilyen debil tüzérei lettek volna Waterloo-nál, talán még most is én lennék a császár!” /Bonaparte Napoleon/

„Persze, 244 évesen, mi? Törpemajomparádé!” /Wellington/

„A mamám mindig azt mondta, hogy én gyorsabban futok minden jamaicainál, mert nekem sokkal kisebb agysúlyt kell cipelnem.” /Forrest Gump/

„Jamaica ősi magyar föld, amit Trianonnal együtt elcsatoltak a csahos csatlósok! Mindent vissza!!! Nagymagyar Őshazát! Haj Kingston, haj Levédia, haj Dúszoboszló! Vigadjunk sírva! Húzd rá… ööö… izé…” /Szkính Ede, hóteccerű/

„Ugye, hogy ugye, hogy korai volt megszűntetni az intézményünket?! Még soha nem volt rá ekkora szükség, mint mostanában lenne...” /Dr. Mező Lipót, a Lipótmezei Vigyorgó hidegzuhany osztályának túlnyomásszabályozási főmérnöke/

„Futik, költő úr, futik?! A főcenzor meg nemengik, mi?! Olvasson sokat, úgy értem, hogy könyvet, de előbb nyissa ki és kérjen segítséget, hogy kiderüljön, nem fejjel lefelé tartja-e! Egyébként pedig fogja be magát egy szekér elé és, ha azt hallja, hogy ’Gyí te!’, akkor fusson! Amúgy természetesen nagyon NEMENG!” /Wasserkopf Schubló, cenzorführer és rovarirtó/

Fűtésrendszeri trutymó

Fűtésrendszerednek mélyén
Trutymó ül, mi szénfekete?
Ó olvasóm, sose félj, én
Is így küzdök jó pár hete!

Kazánbajra gyanakodott
Cirkós szaki eleinte,
Mer’ nem jött se hő, se Godot,
S bután néztünk, épp most, mint te.

Ám radiátorból alul
Lé jött s mindent szénné festett,
S felismerés agyat gyalul-
-t: Mosni kell a fűtőtestet!

Radiátor, benned a gát!
Víz e nélkül menetelne!
Kazánunk csak védte magát,
S sztrájkolt, hogy robbanjunk fel ne.

A megoldás szimpla savas
Radiátormosás lehet,
Amitől tisztul bent a vas,
S hőben hahotázunk hehe!-t.


„Hőben hahotázni?! Állt már máglyán a Költő úr?! Úgy leolvad a vasorr, mint zöld aktivista a savas esőben. A végén összesöpörnek, betömörítenek és széntablettaként forgalomba hoznak. Költő úr, ha ezentúl baj van a beleivel, gondoljon csak rám! A Jancsi és Juliskára meg szakadjon rá a tőlem elorzott mézeskalács házuk!” /Vasorrú bába/

„Már ránk szakadt, mert a felújítást közbeszerzésen megnyerő kivitelező a drága mézet olcsó mázzal helyettesítette. Amikor szóvá tettük, kiderült, hogy a különbözet a döntéshozó hatóság  és az őket kinevező párt zsebébe vándorolt. A kórházban egész jól ellátnak minket a nyugatra menekült orvosokat helyettesítő itt tanuló afrikai orvostanhallgatók. Csak azt nem tudjuk, miért vannak vasdarabok a széntablettában?” /Jancsi és Juliska/

„Hahotázni nem hehét szoktak, hanem hahát. A hehe az a heherészés. Ettől az apró kis stilisztikai hibától eltekintve azonban maga a vers úgy RETTENETES, AHOGY VAN!!! BAKLÖVÉS! RÉMÁLOM! HASGÖRCS! Anyám kazánja 65 fokon is értelmesebb strófákat szörcsög ennél a lesavazott szénfekete rottyanatnál! A gyomromat is megfekszi ez a böááááúúúröffröffáááá - hogy valami hangutánzó izével érzékeltessem, mit érzek! Széntablettát akarok! Nulla pont! NEM ENG.!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Új kazánt kell venni! Vadiújat! Méregdrágát! Mi majd nyaranta hatezerért kijövünk és úgy csinálunk, mintha kitisztítanánk. Ha lejár a garancia, akkor megint újat kell venni! Fűts, vegyél, vásárolj s a zsebünk fényre derül!” /Suberday Toploncz, szakszervízi szerelő/

„Ne várjatok, nem jövök! Hasmenésem van. Nincs valakinek széntablettája?” /Godot/

„Radiátorként sosem eresztettem fekete levet! Beperellek, te suttyó paparazzi!” /Russel Crowe/

„Jaj, Russel! Te nem radiátor voltál, hanem gladiátor! Ne igyál már annyit!” /Dr. Ink, tintátlanító kezelőorvos és gyógyszerész/

„Ne fűts, amigo, hanem költözz Katalóniába! Itt mindig meleg van! Csak Túró Rudi nincs, azt hozz magaddal, meg széntablettát is, mert bár szeretem a TR-t, de eltömíti a belemet és akkor nem tudok annyi gólt rúgni, mint a CR7!” /Lionel Messi/

„Én mindig időben megjavíttatom a kazánomat, mert hidegben megdermedne a hajzselém!” /CR7/

„Én megmondtam a kazánomnak, hogy szétrúgom, ha leáll. Már 50 éve fűt.” /Chuck Norris/

Jerikó eleste

Kánaáni védő hordán
Öröm látszik: „Nagy a Jordán!
Józsuéék nem kelnek át
S nem foglalnak el egy dekát
Sem a honból, irgum-burgum!”
Ám ekkor csettint az Úr: Bumm!,
S riadt folyó falként megáll.
„Egy-null ide, nincs már egál!” –
- Szól Józsué s át is kelnek.
Tekintik mind tök jó jelnek
Azt, hogy nem is kellett csónak,
S indulnak fel Jerikónak.
Erős a vár, sok a népe,
Ám egy izmos angyal lépe
Józsuéhoz, aki retten,
De azután csak ők ketten
Beszélnek s lőn stratégia.
Zsidó nép meg ámul: „Mi a
Manó?! Csupán körbejárjuk?
Lessük, nincs-e rajta várlyuk?”
„Körbe bizony, karikába,
Járjon minden harcos lába!
Napi egyszer s hat a nap-szám.
Ha zúgolódsz, nagyot kapsz ám!
Hét kör a hetedik napi
Penzum s bömböl majd a papi
Kürtszó s hadunk harcit kiált,
Düllesztve fal felé ki állt.”
Így történik és a fal hét
Nap múltán viszi a balhét,
Azaz esik, mint az eső
S hipp-hopp, rögvest vízszintes ő.
Este bor foly’ s szól a rap! Aj,
De nagy a győzelmi hepaj!
Héber tánckar lábat lendít
S víg táncot jár, promizdlendit.


„Promizdlend, mi?! Tökfej! Most százszor leírod angolul, hogy Promised Land, majd ugyanezt héberül is: ארץ מובטחת !” /Dr. Nagyagy Nixdajcs polilingvisztor és szinkronúszó mesteredző/

„Sajnos tényleg ránk omlott a fal, amikor meg kimásztam a törmelék alól, levágták a fejemet és onnantól alig emlékszem valamire. Itt a túlvilágon akadozik a net, mert nem minden bográcshoz jut el a wifi-s térerő – hja, a technika ördöge! -, de azért figyelemmel kísérjük ám a Költő úr blogját! Ebben a nagy melegben jólesnek a versei, mert mindig hidegzuhanyként hatnak ránk!” /Irgumix Burgumix, promizdlendi végvári lovag/

„Nem pofázik! Lemerül!” /Patássy Kegyetlencz, bográcsügyi főelőadó/

„Megkérdeztem, miért megyünk mindig csak körbe-körbe, de akkor kaptam Józsuétól egy akkora pofont, hogy onnantól kezdve már, ha akartam volna, se tudtam volna egyenesen menni… Erő járt át a csattanáskor és azóta valami nagyon megváltozott bennem… /Yoda Ben Hur, héber harcos és betanított Jedi mester/

„Csak én menekültem meg. Szalmón, a későbbi férjem azt mondta nekem: ’Úgy szeretlek téged Ráháb / Te vagy nekem tortárá háb!’. Boldogan éltünk volna, hogyha az a neveletlen kislányunk, a Szalmon Ella nem bánik velünk olyan gyomorforgatóan.” /Szalmónné Ráháb, parázna titkosügynöknő/

„Na hiszen, szép kis győzelem! Azok az átok jerikóiak előbb meghaltak, minthogy megkóstolhatták volna a csokimat és vaníliámat! Hát bölcs dolog így lemészárolni a potenciális kuncsaftokat?!” /Promizd Lendi, szlovák idegenlégiós fagylaltárus/

„Ajjaj, ez a vár volt a diplomatervem és most összedőlt egy kis fúvószenekar keltette rezgéstől! Azt hiszem, valami egyszerűbbel kéne foglalkoznom. Megvan! A doktorim egy hídterv lesz a Tacoma Narrows szoros felett!” /Boota Twolefthands, levelezős doktorandusz és építéshatósági előadó/

„Annyira idegesített az a kürtös körmenet, hogy belerúgtam egyet a falba. Jólesett, na!” /Chuck Norris/

Sturczné sóz

Újra hó alatt a város,
Sturczné meg sóz, ami káros.
Huba bá’ az agg hókotró
Gépével egy kört épp ott ró,
Hol Sturczné a „Só maszt gó on”-t
Bőgi, s fán fenn bősz rigó ont
„Hull a pelyhes fehér hó” dalt,
S rezonanciától ó’dalt
Dől Huba bá’ hókotrója
S széjjelhull, mint egykor Trója.
„Haha, Huba, maga botor!
Okos ember sóz, nem kotor!”


„PLÁGIUM! Felháborító, hogy Freddie Mercury még halála után sem nyugszik, hanem átírja a világhírű Albertirsa Himnuszt*! Hihetetlen, hogy mennyire erőltetett az ’Albertirsaaaaa’ helyett a ’Só maszt gó oooooon’! E mögött Péteri, Vasadi, vagy Monorierdő csapatainak az ármánya sejlik fel, de minket nem tudnak megtörni, mert jó a csapat!” /Dúvad II. Jenő albertirsai centerhalf/
* http://www.youtube.com/watch?v=UBidV4NDuLI

„We are very sorry!” /Queen II. Elisabeth, brit nagymama/

„Mit szórakoznak ezzel a nyavalyás danolászással, amikor itt fekszem törött szügycsonttal a hókotróm romjai alatt és még az a retkes rigó is rám rottyantott így kora reggel! Hé, nyanya, engem nem kell ám besózni!!!” /Hókotró II. Huba, házmester/

„MI VA’ MI VA’ MI VA’?!?!?!?! Magára ejtem ezt a sózsákot, ha tovább hümmög Huba úr!!!” /Sturcz II. Béláné, nyugdíjas rocker, takarítónő és senior korosztályos streetfighter bajnok/

„Nyugi nyanya! Ne zajongjon már bele a Hull a pelyhesembe, mert magát is kontyon pottyantom ám!” /Fekete II. Rigó, énekesmadár/

„Nesze egy kőkemény sógolyó, te dögkeselyű! Hahaha, talált, süllyedt! Oóóó… Bocs, Huba úr, hogy a rigócsőr betörte az orrát! Hát igen, ahogy egy nagy valaki mondta, az élet kemény és azután meghalunk. Salte diem! – Sózz a mának!” /Sturcz II. Béláné/

„Meg kell, hogy szólaljak ekkora tudatlanság olvastán! Mitológiai tény, hogy Trója nem széthullott, hanem porig égett, miután Leleményes II. Odüsszeusz és népi zenekara felgyújtotta, miután Priamosz II. Király a ’Faló, mi? Húzzuk be! Follow me!’ kiáltással elvetette a sulykot. Költő II. úr igazán beiratkozhatna a ’méregdrágán is megéri’ szlogenű öt szemeszteres ókorológiai szaktanfolyamomra! Csókolom, csak ennyit szerettem volna mondani.” /Dr. Kákacsomóssy II. Kisztihand, mítoszkutató és delphoi jós/

„Nem sózni kell az utakat, mert az káros, hanem keresztirányú buszsávokkal és minden irányból egyidejű zöldhullámokkal eldugítani őket! Éljen a magasvasúti kerékpárút, éljenek a hóban gördeszkával közlekedő terhes anyukák!” /Vitéz II. Elővárossy Winnetou, közlekedésügyi tótumfaktum és spanyolviasz feltaláló/

„Nem értem, mit kell nyavalyogni röpke 2 méter hó miatt! Miért nem járnak a polgártársak a 4-es metróval?!” /Tarlós II. István, főpolgármester és Elvis II. Presley rajongó/

Még jó, hogy a Duna jegét nem sózta ez a Strucc II-né, mert ugyanolyan blőd halálom lett volna, mint a lökött bratyómnak! Szegénykém kétszer is fölállt szólni, hogy ’Bocs, de még élek! Nem lehetne pontosabban célozni?’ Nem csodálnám, ha Darwin díjat kapna!” /Hunyadi II. Mátyás az igazságos II. király/

„ A jó édes apád a Strucc II-né, az a törökverő jancsibohóc, az! Szerencséd, hogy már rég meghaltál, mert különben úgy elfenekelnélek, hogy hetekig csak fejen állva tudnál ülni a trónszékeden, te álruhás huligán! Szép kis ország! Hát itt már akárkit megválaszthatnak királynak?!” /Sturcz II. Béláné, nagyon mérges/

Erporti népies

„Idesanyám, mely terminál,
Ahol becsekkolunk ma mi?”
„A tiketted determinál,
Ides fiam!” – szól a Mami.

„Mi van rajtad idesanyám?
Új a rámás csizmád? Muti!”
„Vettem. Figyuzz ide Sanyám,
Bizniszklasszon frí a gyuti!”

„Früstökre majd lesz-e dinnye,
Hoznak-e a sztyúárdeszek?”
„Énszerintem nem lesz, hinnye!”
„Tyűha, akkó’ hagymát eszek!”

„Idesanyám, ha esetleg
Időzónás izé okán
Aludnék, mer’ gyütt a dzsetleg,
Landoláskó’ rúgjá’ bokán!”


„Köszönnyük Kőttő úr, hogy a Jóska ecsémuramékat is belejírta ja művibe! Múttkorjába mink is vóttunk erpórton a póggármesternél, aki kopasz és leordította a mi hajunkat is, mer’ szerinte miattunk döglött meg a tehénnye, a Riska, pedig csak azér kötöttük a nyakába ja malomkövet, hogy ne sodorgya el a folyó, amikó fürdettyük, la!” /Pozsgás Imre betanított arató és diszkóportás/

„Nem erpórton voltak nálam Imre bá’, hanem raporton! És azt is mesélje el, hogy a másik tehenet, a Bimbót, azt meg minek vitték be a nagynyomású keszonba, he?!” /Dögényi Csákknorisz Béla feketeöves polgármester/

„Hát, mink csak sűrített tejet akartunk fejni tubusokba. A pöstiek veszik, mint a cukrot!” /Imre bá’/

„Jó utat, Jóska! Óvatosan üljetek a bizniszklasszon, nehogy beessetek a tengerbe, mer’ megharap a lokneszi szörnyeteg! Ámerikából meg ne felejtsetek el kavbój kalapot hozni a polgármester úrnak, mer’ anélkül mindig csillog a Napon a kopasz feje és elvakít minket a nemzeti ünnepkó’!” /Pozsgás Pityu betanított lakodalmas rocker és diszkópatkány/

„Nem szeretem az erpórtot, mer’ ott mindig elveszik tőllem a kaszámat! A sztyuárdeszek meg sose hoznak házipáleszt, amikor hagymát früstökölök!” /Pozsgás Jóska internacionális kaszakő díler/

„Dejszen ennek ritmusa van! Gyere Lajcsi, zenésíccsük meg, oszt’ bedanolásszuk magunkat a Csillag Születikbe! Szerintem még az Ajróvízijós Nótafesztivált is megnyerhessük mink, tyű!” /Bazseva Dikmár hegedavirtuóz/

„Hát inkább essen rám egy másfél tonnás könnyező márványszent, minthogy ezt a műnépi tajtparasztságot még egyszer elolvassam! A Loch Ness-i szörny rágja le mindkét karomat, ha legközelebb ilyen veszélyes hulladék verset veszek a kezembe! A spanyol inkvizíció cuppantsa ki WC-pumpával a szemgolyóimat, ha csak egy pillantást is vetek erre a vakond vendettával vert veteményeskert óborzalmas láttával vetekedő ragályos fekélyre! Lerombolni! Felszántani! Sóval behinteni! Ááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

 “Hola Roberto! ¡Ya voy! ¡Aquí estamos!” „Szia Róbert! Jövünk! Már itt is vagyunk” /Torquemada Tomi/

Balladai homály

Balladába kell a homály,

Akárcsak a hintalómáj

Néhány nagyon speciális

Ételbe és még a nyál is

Összefolyik, mint a Sajó

A Tiszával s ring rajt’ hajó,

Amelynek a fedélzetén

Eszegetek ebédet én,

Német hintalómájragut.

„Danke für die Frage! Ja, gut!” –

- Mondom s a szakács, ki germán

Táncra perdül. Több inger mán

Nem kell, úgyhogy Zsiguliba

Dőlök, mint egy döglött liba.

Egy életem, egy halálom,

Kishal vagyok, nagyhal álom.

Sír a sötét kocka Lada,

Homály nélkül nincs ballada,

Vagy, ha van, hát tök hiányos.

Ugye Aranyom, te János?!

„Arany apám! Cserélje már ki a radványi sötét erdőben a Bárczy Benőt erre a Frady Endrére és akkor végre nyugtunk lesz! Öntse már ki valaki ezt az ürgét!” /Arany Lacika/

„Laci te, hallod-e? Meg talállak csípni, így ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj! Szájadat betedd!” /Frady Endre/

„Plágium!!! Tolvaj!!! Fogják meg!!!” /Alexander Petrovics barguzini versgyári költőmunkás/

„A hintalómájragu az egyik legtáplálóbb sváb étel, ami ráadásul könnyen elkészíthető a mindenki otthonában megtalálható egyszerű alapanyagokból. Vegyünk egy átlagos méretű kimájazatlan hintalovat, vagy ennek hiányában másfél köcillás stuflit, tegyük be az elektromos raguzógépbe, állítsuk be közepes rözinkálásra és körülbelül öt perc, vagy maximum hat nap alatt már kész is van a frissen köpölyözött hintalómájragu! Én még egy kis kvászolajas racsnireszelékkel meg szoktam bolondítani és már tálalom is! Jó étvágyat kívánok mindenkinek! /Stahl Judit/

„Danke Judit! Vágom!” /Stihl Ritz germán szakács és szovjet láncfűrészes rémkém/

A költő úr agyában van homály, de akkora, hogy ahhoz képest a dorogi szénbánya egy fényárban úszó álomhotel! Arany János, persze! Egyáltalán hogy mer egy tekercs celluxon kívül bármit is a szájára venni egy ekkora szigonytapír, mint kend?! Na, csak jöjjön le hozzánk író-olvasó találkozóra, oszt’ olyan kérdéseket fog kapni, hogy az átszakított fal adja a másikat! Már nagyon várjuk!” /Lignit Lajos előnyugdíjazott vájár és járási iszapbirkózó bajnok/

„Dejszen a Sajón nincs is hajó, csak vadvízi evezős! Főleg akkó’ vadak, amikó’ lövöm őket a partró’ a sörétessel, mer’ a csobogtatással zavarnak a pecázásba’! Hinnye, hogy üvöltenek, amikor a lövedékektől sós lesz a fürdőgatyakorcuk! Hej, de jókat röhögünk az asszonnyal!” /Tapló Tivald sajózsobormányi orvhorgász és polgármester/

„Nem is tudtam, hogy a Sajó a Tiszánál van! Vajon holnap bejön?” /Hacsek/

„A ballada tragédia dalban elbeszélve. Ez a mű is maga a tragédia és akár dalban is el lehet róla beszélgetni. A ballada három részből áll: fej, tor , potroh. Ezeket takarja el jótékonyan a balladai homály. A balladai homályt úgy lehet felismerni, hogy onnantól a vers értelmetlenné válik. Nem mind Arany, ami ballada, de azért többnyire igen. Legismertebb balladái a Welszi bárok, és a Szundi két apósa. A jelen kor legnagyobb kortárs ballada szerzője Frady Endre… Üljek le, egyes?!” /ifj. Tapló Tivald érettségiző gimnazista és a Sajózsobormány SE ifi csapatának balbekkje/

Macskazene

Meditál a kandúr.
Amit zümmög, zen-e,
Melyben ritkán van dúr,
Vagy tán kelta zene?

Csupasz hangja tar moll,
Reinkarnál delejt
S karmájával karmol,
Felemel, majd elejt.

Buddhista, vagy amis?
Tekel-e, vagy mene?
Á, csak rohadt hamis
Kóbormacskazene!

„Vegyük észre, hogy ez a vers valójában egy pszeudo-kozmikus összerezdülés, melyben a kandúr mint a költő reinkarnálódott asztrálteste van jelen és együtt rezonál a nagy Baharvadhalarma főimámmal, miközben a Szaturnusz önnön gyűrűibe szorulva próbálja leszakítani magáról a mágikus delejkötelékeket! Vegyes sikerrel. /Yog Hurt kilencedik zenitszintű főjógi/

„Ki a nyavalya kevert bébitápszert és izomnövelőket a kajámba?! Kihíztam a rohadt gyűrűimet!” /Szaturnusz/

„A zen buddhisták nevében kikérjük magunknak, hogy egy debil költő miatt elveszíteni kényszerültünk a hosszú évszázadok alatt felhalmozódott nyugalmunkat és béketűrésünket! Eddig őt is ugyanúgy szerettük, mint a ganajtúró bogarakat, de ennek most vége! Ha meglátjuk… Ott van! Kard ki kard! Nem kell élve elfogni! Vééér!!! Rohaaaaaam!!!” /Budd Zencer és Clerence Hell/

„’Költőcske szerint egy kóbor / Macska lelke bármit kibír?!’ Elnézést a kancsal rímért, de valahogy ki kellett fejeznem, mennyire sért egy öntudatos szabad négylábút egy kopaszodó köpcös kétlábú hólyag sztereotípia puffogtatása! Na, megállj csak, te nyálkabőrű! Jössz te még az én utcai vizelettócsámba!” /Oriza Triznyák kóbor macska/

„Hahaha, az mán szentigaz hinnye, hogy kevés dolog lehet büdösebb egy macska vizeleténél! Tán csak két macska vizelete! Hahaha! (félliteres köpés)” /Ihajcsuhaj Tocsmák tajtparaszt/

„We are very happy, that a locally world-famous Hungarian poet has mentioned our modest name in His latest poem!” /James Candoor the lead guitarist of the Cat Music Band/
„Nagyon boldogok vagyunk, hogy egy lokálisan világhírű magyar költő a legújabb versében megemlítette szerény nevünket!” /Tudhatajtó Jakab a Macskazene Együttes szólógitárosa/

„Fogjanak le! Még többen! Még, még, még, ennyi nem elég! Minden lefogó hozzon magával még egy lefogót! Ez az! Eddig csak verbálisan voltam állat, de ennek a sötét középkort is rózsaszín koradélutáni babazsúrrá relativizáló inkvizíciós hatású rettenetnek a hatására már tettlegességig is fajulnék, ha nem lógna rajtam ötezer önfeledt ördögpofájú bulvárstatiszta! Anyám, bárcsak hétszer szültél volna meg, de térben és időben mindig nagyon távol Frady Endrétől! De nem! Nekem pont ennek a kényszerzubbony-szökevénynek kell a kor- és honfitársának lennem! Bárcsak cellatársa is lehetnék! Ott nem fogna le senki és úgy ráhúznám a tele küblit a fejére, de úgy!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Zenem nélkül mit érek én?” /Máté Buddha Péter/

A vad Piroska és a blőd farkas

Erdőt jár a vad Piroska,
S fáról egy blőd farkas figyel.
Pofájából lóg egy sóska
S zöld nyál árulja őt így el.

Lézerkardot Piroska ránt,
S hasat hasít Kabir Bedi
Sandokan-ja módján haránt.
„Jé, a Piroska egy Jedi?”

Farkas puffan s tök egysíkú.
Hősnőből, míg vadvért vedel,
Elillan az összes IQ:
Ragályos a blőd eledel!


„Hadd nyugtassak meg mindenkit, hogy nem beszélhetünk járványról, hiszen a lakosság fele még tünetmentes! A vers alapján a blőd farkast feltehetően egy ostoba sóska fertőzhette meg, míg a költő úr nyilvánvalóan maga is evett a bugyuta vadállatból. Sajnos az oroszlánok, akikkel karanténozási okokból a költő urat és Piroskát is összezártuk, nem csak a hasukat csapták el, de jelenleg már kizárólag a Fásy mulató műsorát hajlandóak nézni és még tetszik is nekik. Veszély ugyan nincs, de kérünk mindenkit, hogy a következő heteket gázálarcban töltsék a lakásuk legeldugottabb sarkaiban!” /Dr. Dögvészyné Dr. Akut Epidémia az ÁNTSZ sajtószóvivője/

„Nagyon nagy a baj! Már az egész ország kizárólag a Fásy mulatót nézi és mindenkinek tetszik! Az egész Kárpát medence egy bazi nagy Fásy lagzi, mi meg éhendöglünk!!!” /Ertéel Jenő és Tévékettő Béla műsorigazgatók/

„Miért hírértékű, hogy mindenki minket néz? Eddig is így volt, nem? Na Zsülikém, ereszd ki a hangodat, oszt’ nyomassuk ezerrel!” /Fásy Ádám/

„Sajnos, amikor a harci esemény történt, a hős Jedi lovagnővel vele volt az Erő is, így aztán jelenleg az egész Galaxis meg van bolondulva. Láláláááá! Pritty-pratty-prutty! Plömm-plömm! (kacagós hátrabukfenc) …” /Yoda mester/

„Egy cica, két cica, száz cica, haaaaaj… hukk!” /az Erő/

„Úgy kell annak a buta tyúknak, minek bántotta azt a szegény védett állatot! És még azokat az aranyos sörényes cicuskákat is megfertőzte a gaz libája! Én az ilyeneket megkergettetném a kutyusommal, ha nem félnék, hogy ő is megbutul! Szegény Csibészkét a múltkor is megfertőzte egy fenéken harapott influenzás portás, de nem féljenek, az utca végéig ütlegeltem a járókeretemmel! Hát, hogy lehet ártani az édes aranyos ütyüli-pütyüli állatkáknak?!” /Özv. Haragh Lajosné Vérszagi Vendetta/

„Örülök, hogy ilyen népszerű vagyok a magyar Jedi lányok körében!” /Sandokan a maláji tigris/

„Breaking news! Maláj hírforrások szerint ma reggel óta az összes tigris egy magyarországi kalózadót bámul, egy Fásy show nevű műsort. A hatás leírhatatlan. A lakosság körében kitört a pánik és a füldugók ára az egekbe szökött.” /Hugh DeRoss, CNN, Kuala Lumpur/

„Jaj, szegény kisunokám vajon hol késik azzal a kosárka döghússal?” /a nagymama/

„Hozzád visszahúz a szívem, csak azt súgja, Hotel Silver… lálálá… Mert vár ránk Hajdúszoboszlóóó… lálálá…” /Fásy Zsülike és a II. sz. járványkórház nővérkórusa/

Haikuk

HAJ IQ
(kútfő haiku)

Kopasz haj IQ-t
Sugalló képzete mint
Bölcs tavalyi kút


HA IKU…
(magyaros haiku)

Ha Iku, Iku
az hajnalpírláskor is,
ős-kukur Iku


HINTALÓHALÁLHAIKU
(végszomorkodó haiku)

Hátra-előre…
Keményfajajreccs… Pőre
Lóváz nyűtt bőre…


STATIKU SHAIKU
(mély haiku)

Metróállomás:
Földméhben növekedő
Betonház. Mi más?

Találkozás

A fiú és a lány ott és akkor találkoztak először. És utoljára is – gondolták – mert egymást meglátni és megutálni egy pillanat műve volt. Mindkettőjükben azonnal zsigeri ellenszenv ébredt a másik iránt, úgyhogy a fiú elindult, hogy találkozzon egy másik lánnyal, a lánynak pedig el sem kellett indulni, hiszen előtte meg sem állt, tehát egyszerűen csak tovább ment egy másik fiút keresendő.
Teltek-múltak a hónapok, mire mindketten rájöttek, hogy a Föld már egy ideje kihalt és csak ők ketten élnek rajta. Ha a fiú nem antarktiszi világítótorony őr, a lány pedig nem bentlakásos búvárharangozó, talán előbb feltűnik nekik a dolog, így azonban, hogy munkájuk révén hónapokig sem találkoztak emberekkel, sokáig képesek voltak boldog tudatlanságban élni.
A fiú ekkor fogott egy űrhajót és nekivágott a végtelennek, hogy keressen egy lakott bolygót és azon találkozzon egy rokonszenves lánnyal. A lány is beszállt egy űrhajóba és ő is hipertéri ugrabugrálásba kezdett. Találkozni akart egy szimpatikus fiúval.
Mivel mindketten hol fénysebességgel, hol pedig hiperűrsebességgel mentek, ha épp nem a hipertéren ugrottak át, alig öregedtek. Ennek következtében a Föld elhagyását követő első két-három évezredben több naprendszer több bolygóján is összefutottak, de mindannyiszor csak lemondóan legyintettek és huss!, már mentek is tovább.

Ekkor váratlan dolog történt!

A Metanoia csillag Paradigma nevű bolygóján landolva mindketten észrevették, hogy a másik is ott van. Már épp az ilyenkor megszokott lemondó legyintésnél tartottak, amikor döbbenten megálltak és szimatolni kezdtek. Meglepetten konstatálták, hogy nem érzik a másikból korábban folyamatosan áradó dögkút szagot. Sőt, a fiú és a lány egyaránt kellemes mentolillatot árasztott. Szaglászni kezdtek egymás irányába.
- Őőő ááá ééé ííí? – mondta a fiú nehézkesen, mert már évezredek óta nem beszélt.
- Úúúúúú űűűűű! – szólt a lány, mert ő sem.
Végül mutogatással elmagyarázták egymásnak, hogy mindketten találtak az űrhajójukban furcsa tárgyakat, amiről a használati utasításból kiderült, hogy fogkefe és fogkrém. Nosza, ki is próbálták és a zöldesbarna penészes fogsoruk egyszeriben kicitromsárgult, és ezzel egy időben a dögkút szagot is mentol illat váltotta fel.
Egymásra mosolyogtak, egymásba szerettek, összeházasodtak és három gyermekük született: Amodent, Blendamed és a kis Colgate Totálka.
A kis család boldogan élt és minden étkezés előtt, alatt és után is megmosta a fogát, míg meg nem halt.
Ha a kis család meg nem halt volna, az én mesém akkor is befejeződött volna, mert már kezdett unalmassá válni.
Kedves dögkút szájszagú gyerekek! Lefekvés előtt ti is mossátok meg a fogatokat, hogy ne kelljen évezredekig röpködnötök a világűrben, mire megtaláljátok a Nagy Őt!
- Mesemondó bá’, mesemondó bá’! – kiáltott a kis szemüveges Okos Tojás – A nagy Ő-t nem kell keresni, mert már megvan! Shift plusz kis ő. Persze lehet Caps Lock-kal is.
A mesélő ekkor halkan felsikoltott és egy szuicid csukafejessel kivetette magát a szuterén ablakán…

Acéljárda

Acéljárdán acéllemez
Van sok, no meg diafragma,
Ámde hinnye, bizony nem ez,
Mit lakatos kifarag ma.

Jó lakatos sosem farag,
Hanem fúr, vág s persze hegeszt.
Olvasóm, ne légy oly féreg-
-agyú, hogy nem érted meg ezt!

Varratot csinálnak, végsőt,
S festék jő a korrózió
Ellen, meg aztán a nép, sőt
Még több nép, mert korzózni jó.


„Kinek van bármi baja az én agyammal?! Nehogy már ostoba olvasónak legyek beállítva egy harmatgyenge kancsalrím kedvéért!” /egy féreg/

„Nocsak? Ez a vers egy bizonyos szempontból teljes, hiszen úgy rossz, ahogy van. Mélypont. Nadír. Bármit változtatnánk rajta, csak javulna és elérné előbb az ’óborzalmasan űbersiralmas’, majd pedig az ’eszméletlenül gyenge’ minősítést. A szerzőnek javasolnám a költészettel való mielőbbi felhagyást és a cérnavégnyálazóként, vagy távolugrógödörgereblyézőként történő gyors elhelyezkedést. Ha acéljárdát akar festeni, én azt sem bánom, csak ne költsön! Az öltönynadrágom vasalt élét is feláldozva térden állva könyörgöm, ne költsön!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Mink, az eggykori Fémmunkás vállalat vót dógozói, lakatossai, ívhegesztői és Gizike a titkárnő, nagyon köszönnyük, hogy a Kőttő úr, úgy is mint vót kolléga, illyen hozzáértéssel és a vas iránti szeretettel fordútt a téma feléje! Rütyütyü!” /Lakatos Pál az egykori ívhegesztő brigád nótafája/

„Mondjuk én asztat a flegma diaizét nem értem, de korzózni én is szeretek.” /Gizike a titkárnő/

„Oszt’ miért kell méregdrága acéljárdát építeni dilettáns úr?! Miért nem az olcsóbb, jobb és sokkal szebb vasbeton kerül alkalmazásra?! Abcúg acéllobbi!!!” /Dr. Betonkocka Béla az Első és Utolsó Vasbetonművek elnök-igazgatója és a Sóder Klub fővédnöke/

„Festhetitek idióták, festhetitek, de a végén úgyis felzabálom! A maszatolással csak késleltetitek a teljes összeomlást! Vae victis!” /a korrózió/

„Költő úr! Ennek az irománynak még a melléklete sem tartalmazza a hegesztési varratok Eurocode szerinti fáradásvizsgálatát! Dinamikus vizsgálat? Önrezgésszám? Ridegtörés? Ütőmunka? Még az anyagminőségek sincsenek megnevezve! Üljön le, egyes!” /Prof. Dr. Szögecsváry Reve egyetemi tanár/

„Ma reggel acéljárdákkal edzettem, de nem mindegyiket tudtam derékszögben meghajlítani, mert volt, amelyik ridegen tört. A korzózó tömeget, hogy ne zavarjanak, a folyóba fejeltem.” /Chuck Norris/

„Segítséééég!!!” /az előbb még korzózó tömeg/

A süket gólya és a közel szálló gép

Szálldogáló süket gólya
Nem hallja a repülőgép
Zaját, ám az csak súrolja.
Mázli! Nagy sóhajjal bőg. Ép!


„Mekkora mázlim volt! Brühühü, hüpp-hüpp! Ép vagyok!” /a süket gólya/

„Mit keresett egy nagyothalló elsőéves hallgató a levegőben?! Biztos a gólyabálon kapott valamilyen szert! És hát süketen hogyan vehettük fel egyáltalán a Zeneakadémiára?! Ki fia-borja ez a gyerek?! Ja, hogy az enyém? Ejnye-bejnye Gordonka!” /Dr. Üvegfúvó Gordon dorombszaki dékán/

„Régi álmom teljesült azzal, hogy repülőgépet vezethettem. Ezt az állítólagos majdnem balesetet szerencsére nem láttam, úgyhogy nem lesznek miatta álmatlan éjszakáim.” /Stevie Wonder zenész és hobbipilóta/

„Idióta Stevie! Engem bezzeg rendesen eltrafáltál! Most hetekig lebeghetek élet és halál között az intenzív osztály plafonján!” /Batman/

„Ez az! Ilyen egy rendes vers. Egyetlen versszak, csupán négy sor és minden szavát értem. Bár a több költő is ilyen szűkszavú lenne!” /egy irodalom érettségi előtt álló diák/

„Egy versszak?! Ó elkorcsosult nemzet, rút szibarita váz, ahogy Berzsenyi kolléga mondá vala! Fogadni mernék, hogy a nemzetközi láblabda mérkőzések előtt is csak az első versszakát éneklik az én honfi kebelt megszerelmetesítő Himnuszomnak! Piha!” /Kölcsey Ferenc/

„Rímek?! Pfúj! Ritmus?! Gáz! Azonos szótagszám?! Ultraciki! Sor elején nagybetű?! Genny! Központozás?! Böááá!!! Na tessék, most kifordult a gyomrom! Éljen a szabadvers!” /Cellux Ajtony kortárs költő és önfényező kisiparos/

„Amennyiben egy repülőgép súrol egy madarat, úgy hő keletkezik, a madár kigyullad – hacsak nem éghetetlen anyagból készült azbesztcinegéről, vagy gyémántpelikánról van szó – majd elszenesedett csontvázként zuhan a parti fövenyre, már amennyiben a súrlódás a parti föveny fölötti légtérben történt. Nobel-díjas aerodinamikusként a madár szerencsés megmenekülését költői túlzásnak tartom.” /Professzor Emeritus Habil Debil Nagydoktor Aero Smith/

„Egyszer engem is súrolt egy gép és az tényleg szénné égve zuhant a parti fövenyre. Mit csináljak, épp ott rúdugrottam?” /Chuck Norris/

„Szenes gólyatetem ugyan nem esett rám, de a dögnek ijedtében olyan hasmenése volt, hogy a napozó turisták egyből lebarnultak!” /a parti föveny/

„Az én nagybátyámat egy helikopter propellere szelte és gyújtotta föl, úgyhogy sült galambfalatkákként pottyant a parti fövenyen barnuló turisták tátott szájába, de róla persze senki sem ír verset! Persze, mi szürke galambok csak másodrendű állampolgárok vagyunk a nagyságos védett gólyanépség mögött! Ez rasszizmus! Hol a madárjogi ombudsman?! Monnyonle, monnyonle! Ha meghal, rá fogok szállni a bronzszobra fejére és majd megnézheti a vállát! /Tubi a szürke galamb/

„Nagy élmény volt repülés közben Stevie-vel másodpilótaként együtt énekelni a ’Once I have a lot of money, I would sit on airplane surface’ (Hogyha egyszer sok pénzem lesz, felülök a repülőre) kezdetű nótát! A tompa puffanásoknál mindig kiestünk az ütemből és akkor olyan jókat nevettünk, de olyan jókat… Heeej, de szép nap volt!” /Andrea Bocelli/

Fekete Luk

Üres űrben tömör semmi,
Gigantikus mindenfaló.
Hangot is nyel s így, ha benn mi
Kidalolnánk: „Lali a ló!”,
Mintha süket kemencének
Zengene a néma ének,
Kábé annyit hallanátok.

Antihangszer s nincsen rá tok.


„Fekete Lúk?! Háháháháhá!!! Néger Skywalker, háháháhá!!! Csubi, kapj el, mert a röhögéstől kiesek az Ezeréves Sólyomból! Háháháháhááááááááá…” /Han Solo/

„Jaj! Bocs Han, de én is röhögtem… Háháháháhá!!!” /Csubakka/

„Fekete a bátyám? Akkor én is? Hahahaha! Haaaaan! Mit csinálsz te ott kint a hideg világűrben?! Sapka, sál?! Háháháháhá!!!” /Leia hercegnő/

„Jaj tervezőm, ezek mind megőrültek! Bár, ha meggondolom… Fekete Lúk… Háháháháhá!!!” /C3PO protokoll droid/

„ … (röhögő füttyszó) …” /R2D2 droid/

„Miért ne lenne Lúk fekete?! Az én fiam, nem?! Phfű-phfú…” /Darth Vader/

„Nekem is van a homlokomon egy fekete luk, csak nem tudom, hogy került oda… Az utolsó, amire emlékszem, hogy egy kalácsképű suttyó vakarcs valami parittyát lengetett…” /Góliát filiszteus harcos/

„Hogy lehet valami teljesen fekete? Vagy teljesen üres? Vagy végtelenül tömör? Tömör semmi?! Ki nem állhatom a végleteket! Igen-nem? Brrr!!! Talán? Esetleg? Na, az már valami, sőt majdnem valami! Fekete? Fehér? Sehol egy árnyalat, sehol egy maszatfolt?! Szürke! Átlag! Közép! Nem véletlen, hogy kiskoromban sosem tudtak átverni a Fekete-Fehér-Igen-Nem játékban. Már akkor is mindennek mellé beszéltem. Asszem…” /Török Gábor politikai elemző/

„Elalélok!” /Lali a lila ló/

„Egy fekete lyuk belsejében a gravitáció oly nagy, hogy mind a tüdő, mind pedig tulajdonosa elemi kicsire préselődik össze, miáltal teljességgel képtelen akár csak egy szótagot is eldalolni az egyébként általam is felettébb kedvelt ’Lali a lila ló’ beéneklő hangsorból. Fekete lyuk esetén sajnos még a Kodály módszer is csődöt mond.” /Dr. Protonffy Violin atomfizikus és vice-karmester/

„Én vagyok az egyetlen ember, akit sosem nyelne be egy fekete luk sem, sőt versenyek előtti időszakban én nyeltem tucatszámra a fekete lukakat. Így nyertem meg mind a hét Tour de France bajnoki címemet. Lebuktam, mert lila lónyomokat találtak a vizeletemben. Sajnálom!” /Lance Armstrong kerékpárversenyző/

„Antihangszerek és boszorkányok pedig nincsenek.” /Könyves Kálmán/

„Kálmán! Fejezd már be a nyavalyás olvasgatást és uralkodjál már egy kicsit! Meg ki is porszívózhatnál, mert már porcicában úszik a trónterem, te baromarcú bibliofil béka!” /Könyves Kálmánné/

„Azt hiszem, a boszorkányok esetében tévedtem…” /Könyves Kálmán/

„Ez az! Végre! Nem hiába szapultam annyit ezt a gyógyköltőt, valahára csak letett valamit! Nem maszatol, nem keneszel, nem veri bele az utolsó szöget a félig üres pohárba, hanem csak odacsülközi a frankót! Nem színezget, hanem feketít! Zsírkaraj és feketeleves! Rettegjetek plázacicák és bulvárcelebek, mert jön a nagy fekete luk és hamm-hamm-hamm! Anyám, végre találtam neked is olvasnivalót! Gratulálok! Hat pont!” /Puzsér Róbert kőkemény kritikus/

„Mindig mondom Fiona, hogy jobb kint, mint bent! Szegény fekete lukból nem jön ki semmi, úgyhogy igencsak csikarhat neki ott bent! Pláne, ha még az a lila ló is rúgdossa! Mégis csak jó zöld ogrénak lenni!” /Shrek II./

„Jó esz a iszé valami! Csináok szene hosszá, lessz sláge! Euviszió fesztivá lessz! Gyószok evve! Lessz lóvé, sok lóvé lessz!” /Fekete Pákó/

„Miért lógatod az orrod, Steve? Nincs tok az antihangszeredre? Na, ezen is könnyen segíthetek! Itt az új Doktor Cover csodatok! Porosodó antihangszer, eltakarandó sörhas, befedendő toka? Ez mindennek a toka! Hangszernek és antihangszernek egyaránt! Nem hiszel a szemednek? Higgy nekem! Mai akciónkban egyet fizetsz, kettőt kapsz! Két egyformát! És most jár hozzá ajándékba egy Fekete Lúk is! Néger Skywalker úr, tessék befáradni! Nagy tapsot a sötét Jedi lovagnak!” /Horst Fuchs fülbevalós top-shop lovag, magyar hangja Bodrogi Attila/

„Ne lássam apámat a Hófehérke címszerepében balettozni, ha még egyszer befekszem egy kínai gyártmányú szoláriumcső alá! A fekete luk harapja le annak a sárgának a kezeit, aki miatt sötét lettem, mint egy well-done ogrekaraj! Frady Endrét meg az Erő fejelje le, hogy ilyenek írkál!” /Fekete Luke Skywalker/

„Hadd én inkább! A Materazzi eset óta nem csinálok semmi hasznosat, csak előnyugdíjasként dekázgatok.” /Zinedine Zidane/

„Hagyd Zizou, előnyuggerhaver! Majd én lefejelem! A silány klapanciájában meg sem említette, hogy én gyúrtam kis fekete golyókat pár rossz helyen levő galaxisból. Frady Endre, meg vannak számlálva az ezredmásodperceid…” /Chuck Norris/

Csumidaleguán télen

Csumidaleguánt a hó
Belepte, mert volt oly tahó,
Hogy időjárás jelentés
Ellenére strandolt lent és
Napolaja nem védte meg.
Most a hideg hóban remeg,
S érzi, járja gyilkos fagy át
Habtestét és csökött agyát.
Fentről hall egy hangot: „Gyere!”
S Tas bá’ az Év Házmestere
Kiássa és viszi haza
Dudorászva: „Télen az a
Jó, hogy néha van az úton
Csumidaleguán-kruton!”

Kicsi kobra

Fáj a kicsi kobra lába,
Nem tud menni iskolába.
Se a balra, se a jobbra
Nem tud ráállni e kobra.

„De hisz’ nincs is lába neki!
Akkor mi áll belőle ki?” -
- Szisszen szomszéd viperáné -
„Lándzsa ez, egy indiáné!”

„Jaj, de ciki ez a blama,
Nem mehetek suliba ma!”
- Bőg és alél kicsi kobra…
Iskolánál lesz majd szobra.

Űrháború, sej!

Frady Endre és az Alien (Puli Space felvétele)

Támadnak az Alienek,
Ellenük én kardot fenek,
Nem kerítve túl nagy fenek-
-et mindennek, sej!

Égnek áll az ellen haja,
Mer’ én vagyok a jobb. Na, ja!
Elmenekülnének kaja-
-bálva biza’, sej!

Ám én őket szeletelem,
S minden Mengyelejev elem
Megmaghasad igen elem-
-entárisan, sej!

Nincsen többé űrháború,
Derű jön és elszáll ború.
Mellkasom büszkén domború.
Koccintsunk és folyjon bor ú-
-ton útfélen, sej!

Pártfogó

Pártfogócska /Fekete Doboz felvétele/

Pártfogó bár rozsdás szerszám,
Nem oly elnyűtt, mint szús fapad.
Pártot fogni véle mersz ám
S kezedhez pártpor sem tapad.

Tiszta maradsz, mint Patyomkin!
(Ja, nem, hehe! Mint Patyolat!)
Hamisfalván nő a gyom kinn
S hazug ember sántán tolat.

Pártból mikor elkapsz egy párt,
Pártfogódban két párt rugdal,
Egymásra kenik a lekvárt
S nővérpártról zúg a húg dal.

Pártpárt, ha már meg nem fognál,
Pártfogót jó mélyre ássad
Dús iszapban Tiszafognál!
S megkönnyebbült zajt a sás ad.

„A leghatározottabban tiltakozom! Rágalom, hogy a műfalvak építésével átvertem volna a cárnőt! Jekatyerina daragaja szeretett volna működő műmuzsikokat, művészeket és műegyetemistákat látni a birodalmában. Hát látott!” /Patyomkin orosz miniszter/

„Hát becsaptál, Grigorij Alekszandrovics?! Átverted a te Jekatyerinádat?! A közös emlékeink csak műemlékek voltak?! Őrség! Szívrohamot neki!” /Nagy Katalin cárnő/

„Nagyságos Költő úr! Félájult tisztelettel csókoltatjuk a magasságos kezeit, hogy egy ennyire mély és számunkra fölfoghatatlan műben megemlíti kis műfenyőerdős falucskáknak, az egyébként sosem létezett Tiszafognak a nevét! Ha valaha is erre sodorná a folyó, okvetlenül nézzen be hozzánk, hogy itt vagyunk-e!” /id. Műszőke Ugar tiszafogi műbútorasztalos és műparaszt/

„A Has Párt nevében szeretnék elhatárolódni az összes többi fújrondagusztustalan párttal történő egy lapon említéstől! Felháborodásunk jeléül március 15-én a művésznyik elvtárska és minden bújtogató csahosa lemondatása érdekében hatalmas felvonulást, össznépi Has Menést szervezünk! Has Marsot minden magyar családba! Frady Endre monnyonle! Monnyonle! Esőnap: március 13.” /Dr. Gyomorforgató Paczal a Has Párt radikális Hassy Ultra Hang platformjának büfidús esszenciája/

„Ki tudná eldönteni – brrr, bár már maga a döntés szó is szükségtelen radikalizmust sugall – hogy a pártok a közjó szükséges rosszai, vagy az anarchia elkerülésének bétái és pszíjei? Az alfa és az ómega használata szélsőségének még a látszatától is szeretnék most sokak által megérthető módon, ha nem is elhatárolódni, de mindenképpen távolodni a vele való azonosulás lehetőségének esélyétől. A vélemény kifejtésében érdemes óvatosan haladni, megkockáztatva még akár a helyben topogás vádját is, hiszen a hazug ember is hamarabb címlapra kerül, ha teljes fenékszélességgel beletolat a sánta kutya fogai közé.  Mert mi a párt? Mi a pártfogó? Mi a pártrendszer? Mia Farrow? Kairó bíbor rózsája! Az mekkora film?! Jaj, elnézést, egy kicsit elragadtattam magam!” /Török Gábor politikai elemző/

„Nem kell ide pártfogó! Csak belelépek a pártba oszt’ máris szétkenődik a járdával együtt!” /Chuck Norris/

„Pártfogó?! Pártpár?! Pártpor?! Szóviccelgetünk, idióta úr?! Hát ne lássam anyámat felemáskorlátozni, ha nem magam duglak a dús iszapba, te betanított rímtechnikus segéd, persze szús fapaddal böködve, hogy ne legyen poétaporos a tenyerem! Az úthenger fejtsen síkba és ijedjen meg tőled az utókorod! Hát miért kell neked 65-ös IQ-val verset írni?! MIÉRT?!?!?!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Köszönöm mindenkinek! Köszönöm a szüleimnek, a barátaimnak, a tanítóimnak és a Pártnak az elismerést! Szeretnék velük együtt harcolni a világbékéért, a trópusi esőerdőkért és a környezetvédők által zaklatott bálnákért és mezei gubicsokért. Halál az atom-, a vízi-, a szél-, a nap- és a hőerőművekre! Vesszen a kártékony emberiség! Jaj, főnővér úr, csak a hideg zuhanyt neeeee!!!” /Frady Endre/

Vakegér

/a macska felvétele/

Törpesonka

Gerzsonka a törpesonka
Tengerparton legelészett,
S vízből leste őt a csonka
Szovjet haditengerészet.

Másfél tisztből foly’ már nyál is,
Éhesek ők, rágnak csövet,
S Tarakanov admirális
Ekkor Gerzsonkára lövet.

Ám Gerzsonka törpesonka,
Célt téveszt a vak torpedó,
S Petike a kis pitonka
Legyint: „Ruszkik! Tiszta dedó!”

Szétlőtt parti dolomiton
Kergetőznek csak ők ketten,
S Petike a fürge piton
Sós sonkát nyel önfeledten.

Márta és Mária

(Lukács 10:38-42)

Mária Jézus elé üle,
Aki nézi, csupa fül-e,
S mint vadponty szájában horog,
Márta nővér izeg-forog.

Süt-főz, vasal, padlót seper
S dühtől vörös, mint egy eper.
Jézust nyaggat: „Szólj, hogy húgom
Segítsen, mert bokán rúgom!”

„Jaj, ne prüszkölj, kedves Márta,
Mert a pulykaméreg árt a
Szépségnek s a vérnyomásnak!
Agyvérzel oszt’ földbe ásnak.

Vedd példának inkább Máriát
S bősz huzatként itt ne járj át!
Ülj le s hallgasd, amit mondok,
S nem préselnek majd a gondok!”


„Ez az! Én is pont így szerettem volna megírni, csak ógörögben még nem létezett az izeg-forog kifejezés.” /Dr. Lukács/

„Jómagam is oda készültem ülni Jézus lába elé, de Mártika nővérem úgy vágott hátba a seprűjével, hogy pár hónapon belül négy teljes napra elhaláloztam. Ja, azóta föl lettem támasztva, de lapocka alatt még mindig sajgok...” /Lázár a tesó/

„Költögetünk, igric-bikfic, költögetünk?! Nagyon ráérünk?! Én meg szakadjak meg?! Na, nyomás a tyúkólba ganyézni, különben eltöröm a tarkódon a gémeskutat!!!” /Márta nővér/

„Kedves Márta! Ne idegeskedjen, hanem vásároljon UPC Digitál kábeltévét, amivel felveheti és munka után bármikor meghallgathatja Jézus mondanivalóját! Ha az akciónk keretében vásárol, akkor a tévé mellé most egy szinkronizált Jézus Összes Beszéde DVD-vel ajándékozzuk meg. Jézus magyar hangja Kautzky Armand. Hívjon!” /Júpíszí Jenő márkakereskedő és porszívóügynök/

„Őőőő, a katolikus verziót jobban szerettem, de végül is ez a kaotikus is visszaadja a lényeget… Vajon hogy mondjuk németül, hogy izeg-forog?” /XVI. Benedek pápa/

„-4” /38-42/

„Nem harmincnyolcból negyvenkettő, hanem a harmincnyolcadik verstől a negyvenkettedikig! Csak számokkal ne kezdjen az ember! Egyébként hogy mondjuk németül, hogy izeg-forog?” /Carl Friedrich Gauss német matematikus/

„Csak ülök és hallgatok…” /az ámult Mária húg/

„Hallgatni, hallgatni, hallgatni!” /Arany/

Mikor esik a hó?

Az orrig behavazott költő /egy jeti felvétele/

Nyáron ritkán esik a hó,
Senki sem kiáltja: „Hahó,
Cudarfehér a játszótér,
S mezítlábas talpam hót ér!”

Úgy van, hogy egy havas telek
Látványa a hűvös telek
Egyikére emlékeztet.
Jól jegyezzétek meg eztet!

(tánc!)

„Kedves Költő úr! Nagyon szépen köszönjük szakmai munkánkat segítő bölcs sorait, amelyek révén a jövőben kevesebbet fogunk hibázni!” /Dr. Kumulusz Szupercella meteorológus/

„Baromira marhamérges vagyok, hogy nem kerültem be a második versszakba legalább egy kancsalrím erejéig!!! Múúúú!!!” /egy heves tulok/

„Bárcsak lenne elég bölcs ön,
Hogy soha többé ne költsön!
Költőcske, ön jó nagy tahó!
Lepje el hajáig a hó!”
/Újpesti Barnabás ellenköltő és tömbházfelügyelő/

„Mi itt a déli féltekén a leghatározottabban tiltakozunk az agyféltekétlen északi zugköltő lokálpenetrációja ellen! Nálunk igenis nyáron esik a hó!” /Diego Jetindo argentin sívilágbajnok/

„Nyáron is lehet hó, csak le kell fejelnem a megfelelő felhőt. Aztán hóembert építek és lerúgom a fejét.” /Chuck Norris/

„Nem tudni, mi hó, de költőragu lenni finom, nyamm-nyamm!” /egy trópusi kannibál törzsi főszakács/

„Egyszer táncoltam hóba’, ám azóta csak hébe, mert kiújult a csúzom. Már csak szólókra vállalkozom, mert a tánckarban kiderülne, mennyire lelassultam.” /Michael Flatley/

„Hát, ha ez vers, akkor én a Titanicot elsüllyesztő jéghegy tetején lila füvet legelésző kisbirka vagyok és fókákat tanítok fütyülni. Hát mi ez?! Miért kellett ideokádni?! Miért kellett ezt nekem elolvasni?! Ne vacakoljunk, hanem etessük meg a költővel a termékét száz példányban, majd lőjük ki a világűrbe! Fognak még az alienek térden állva könyörögni, hogy ilyet többet ne tegyünk velük!” /Puzsér Róbert kritikus/

„A holt költőink sírja felől egyre erősödő rotációs zajokat hallok.” /Agyag Jenő temetőőr/

„Állítsatok meg minket, ki akarunk szállni! Na, csak támadjunk fel, úgy lepofozzuk ezt a Frady Endrét, mint vodkamámoros izommuzsik a balalajkatolvajt!” /a holt költők/

Zöld zebra

Zöld zebra egy olyan állat,
Milyet sose lát a Föld.
Roppant ritkán visel sálat
S csíkja mind salátazöld.

Fekete-fehér, ha lenne,
Akár a jó arab sakk,
Vagy egy tányér mákos penne,
Volna átlagdarab csak.

Ám zölden ily egyedi ő:
- Műfog, rajta luk nem egy;
- Tűfoka, min be Jedi jő;
- S gazdag, ki a Mennybe megy.

E vers abból az apropóból íródott, hogy az állatvédők a Facebook-on a Zöld Zebra állatvédőkre szavazhassanak:
https://www.facebook.com/tescoaruhazak?sk=app_380889115338057
:)

Altalajmechanika

Amikor én fekve nyomok,
Alattam a parti homok
Verejtéktől szottyad sárrá
S meg is süllyed, aki áll rá.

Izzadmányosan a parti
Lösz oly veszélyes, mint darth-i
Fénykardcsapás, mert Vader ő,
Aki ellen nem véd Erő.

Fú bősz tanár orra lika:
„Az altalajmechanika
Ténytárgy, nem hiszi a piszis!!!”
S jegyzetel még Chuck Norris is

S ujjával ír sziklafalba.
Fehérré sápad, mint Alba
Régia, a parti homok…
Ez van, mikor fekve nyomok.


„Én nem szeretek fekve nyomni, mert úgy könnyebben legurulok a biliről, mint ülve.” /Arnold Schwarzenegger osztrák jellemszínész/

„Dilettáns fércmű! Jellemző, hogy a szerző utóvizsgás kegyelem kettesekkel abszolválta ezt a szép tantárgyat! A második sor szélén az a vörös borostás legalább jegyzetelt! Na, majd meglátjuk a holnapi vizsgán, hogy mit tud a kiscsákó!” /Dr. Lösz László bősz altalajmechanika professzor/

„Alba Régia, mi?! Hát persze! Csak azért, hogy a fehér – Fehérvár silány gondolati párhuzamot elsüsse, a gyagya zugköltőcske ízekre szedi mind a saját, mind pedig mindhárom olvasója agyát. Az általa használt szavak harmada nem is létezik, a másik két harmada pedig nem azt jelenti, amit ő szeretné, hogy jelentsen. Ezt jelenteni fogom! Kinek is? Ja, önmagamnak! Azonnal hajtassanak vele a Várba és zárják be Táncsics Mihály megüresedett börtönébe!” /T. Tompa Taploncz legeslegfőfőbb főcenzor és nyáladzássy főelőadó/

„Ki az a Darth Vader?! Ja, az az elszenesedett bádogember, aki időnként elbújik a sötét oldalamban? Ott szokott stikában puskázni az altalajmechanika zárthelyiken, de mindig lebukik, mert szörcsög. Na, megyek is és lerúgom a fekete bilifejét.” /Chuck Norris az Erő/

„Altalaj? Vader és Norris nevű vevő urak? A magyar föld nem eladó! Patakvéres-ugaros őshazánkban a föld a legértékesebb! Egykoron miniszterként kis honunkat a földdel tettem egyenlővé! Ezt csinálják utánam önök is, ha tudják!” /Dr. Torgyán József budapesti nyugdíjas/

„Nem, nem és NEM!!! Az anyámnak még azt a kulcsot sem adnám oda, ami azt a pincelejáratot nyitja, ami ahhoz a katakombához vezet, ami csak pár kilométerrel megy el az altalajban annak az épületnek az alapja alatt, ahol lakik egy olyan ember, aki már hallott olyan valakiről, aki állítólag bele mert olvasni ebbe a, ebbe a, ebbe a plázahányásos felmosórongy levénél is moslékabb klapanciába! Ez még a végkiárusításon ingyen osztogatott NDK importból visszamaradt hónaljdezodoromhoz képest is bulvármocsok! PFÚÚÚJ!!! (Ja, egyébként magánemberként tetszik.)” /Puzsér Róbert kritikus/

„Altalaj! Milyen gyönyörű szó! Ha már annak idején is ismertem volna, biztos, hogy ez lett volna a címe a dalomnak a vacak Yesterday helyett. (dalol) „Altalaj, ó de elsuvadnál, mint a vaj, de még mindig itt vagy, mint tavaly, ó átázott híg altalaj!” Nem bírom visszatartani a könnyeimet… Hiába, az aggkori szenilitás!” /Sir Paul McCartney ex-beatle/

„Szép, mert térdek nélkül is tetszik!” /Lábatlan Lajos nyugalmazott aknataposó/

Fagyos évkezdet

Irgum-burgum, bizony, sej én
Nem kezelem nagyon lazán
Azt, hogy január elsején
Bedöglött itthon a kazán!

Nincs meleg víz, nincsen fűtés,
Celziuszunk egy-két-három.
Minden radiátor hűt és
Nézi, hogy a csodát várom.

Csodát csodát!  Szerelőkét,
Aki kitalálja, mi hol
Rossz és helyrehozza Ő két
Ütéssel s bent tüzet csihol.

Egy óra múlva jön, mondta
Telefonban imént, ah Ő,
S lassan, mint két hajóvonta
Találkozunk s dől majd a hő!